Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-04-15 / 15. szám

1956. április Í5. 3 ^Culiúrélei JDozsonypüspökin Prágában a Népművészeti Alkotóversenyen kitüntetett pozsonypüspöki tánccsoport. A pozsonypüspöki 8-éves középiskola épületében fo- Iliik a mindennapi munka. A folyosó csöndes, csu­pán a közeli osztályokból szűrődik ki a tanítók hangja. Az ablakon esőcsepp kopogtat, kint élesen dudál az áprilisi szél. A csöngetésre várunk. Jankovics elvtárstól, a helyi nemzeti bizottság tagjától megtudtuk, hogy a köz­ségben működő tömegszervezetek kultúrtevékenységében jelentős szerepet töltenek be a tanítók. Működésűkről, terveikről akarunk megtudni egyet, mást. (Csengetnek. Egyszerre vidám, hangos lesz a fo­­lyosó. Népesedik a tanári szoba is. Az elsőnek érkező Stifterné tanítónő — a CSEMA­­DOK énekkarának vezetője — tájékoztat bennünket az énekkar és a CSEMADOK munkájáról, terveiről. — A CSEMADOK kultúrtevékenysége az utóbbi időben felélénkült, — mondotta. — Ez Striezenec elvtárs — az új elnök — munkájának köszönhető. Aztán elmondotta, hogy a színjátszók az utóbbi idő­ben a ,,Cigány" és a „Fehér Anna" c. népszínművet adták elő. Mindkét előadásnak nemcsak náluk, hanem ahol vendégszerepeitek, mindenütt nagy sikere volt. Az énekkart alig egy hónapja alakították. Eddig 30 tagja van. Ügy tervezik, hogy május elsején mutatkoznak majd be. Az első föllépésüket a védnökségi bratislavai sörgyár üzem dolgozói számára rendezik meg a sörgyár kultúr­termében. Cj milyen műsorral készülnek most? — tesszük fel ^ a kérdést. — Szlovák és magyar népdalokkal, indulókkal, Bartók és Kodály feldolgozott müveivel — mondotta Stifterné tanítónő. — Továbbá elmondotta, hogy tánccsoportjuk szintén új programmal készül. Most tanulják a „Tavasztól—télig, népi szokások — népi táncok" c. műsort. Ezt való­színűleg még május 1-je elölt bemutatják. A CSEMADOK mellett jó kultúrlevékenységet fejt ki a nöbizottság is. Bottlig Olga, a nőszövetség kultúr­­felelőse elmondja, hogy a szövetségnek tánccsoportja és színjáiszóköre van. A tánccsoport új orosz, szlovák és magyar népi táncokat tanul, ‘ a színjátszók pedig rövi­­debb jeleneteket gyakorolnak. A tánccsoportot jelentősen segítik a csoporton kívülálló asszonyok is, akik nép­viseleti ruhákat varrak a táncosoknak. A kultúrmunkából jól kiveszi részét a nyolcéves is­­kola tanulóifjúsága is. Az iskolának állandó ének­és tánccsoportja, valamint szavalókórusa van. Műsor­­számaikkal valamennyi ünnepélyen fellépnek. A HNB minden negyedévre kultúrprogram-tervet dol­goz ki a tömegszervezetek számára, akik a tervet nem­csak teljesítik, hanem túl is szárnyalják. A fontosabb eseményekkor közös programmal lépnek fel. Legutóbb a tavaszi munkák megkezdése előtt adtak közös progra­mot, amikor nagy sikerrel mutatták be a „Tulipános láda" c. esztrádmüsort. Különösen György József Vili­­osztályos tanuló aratott nagy sikert cirkusz jelenetével. A tömegszervezetek már megkezdték az előkészületeket egy újabb közös műsor betanulására, amellyel majd nyáron tépnek fel. pozsony püspöki ben tehát szépen fejlődik a kultúrélet. ■L A községnek 500 férőhelyes kultúrterme van, amelyben a falu dolgozói szombaton és vasárnap rend­szeresen összejönnek valamilyen kultúrprogram megte­kintésére, de nem ritka eset az sem, hogy a hét más napján rendeznek meg ünnepélyeket. Ilyenkor rendszere­sen telt ház van. A pozsonypüspöki dolgozók nagyra értékelik a szereplők fáradsáaos és önzetlen munkáját. Éppen ezért a műkedvelők szívesen játszanak, mert tud­ják. hogy lelkes és hálás közönséggel állnak szemben Az azonban hiba, hogy sokkal gyérebben látogattak az egészségügyi mezőgazdasági és egyéb előadásokat. — Ezen a téren tehát jobb szervező munkára van szükség, hogy itt is lényeges javulás álljon be. A pozsonypüspöki fejtett kultúráiéiért köszönet jár a tanítók áldozatos munkájáért. (BT.) MINDEN EMBER Minden ember álmodik magának; Egyik sok pénzt, másik mese-várat. Egyik szép ruhát és szép szeretőt, A másik aranykalászos mezőt. Mindegyik azt, amije még nincsen, Szabadságot, aki nyög bilincsben. Hajnalt, akire ráborult az éj, S asszonyt, gyermeket az öreg legény. Az álmok fája így lombosodik, S az élet lassan ha el is kopik És az álomfát belepi a dér: Száz színre szépül rajta a levél! S tudja, hiába nem pergeti el: Erőt ad a földnek leveleivel. CSONTOS VILMOS L Sz. Kacgenyev: Barát és ellenség Az életfogytiglani börtönre Ítélt fe­­gyenc egy napon megszökött a löm­­löcböl és vad futásnak eredt... ül­dözői mindenütt a nyomában voltak. Futott, ahogy csak ereje engedte... Az üldözők kezdtek elmaradozni. S ekkor egy meredek partokkal sze­gélyezett pasakhoz ért; keskeny, de mély patak volt az... Es ő nem tudott úszni. A két partot egy híd kötötte össze, keskeny, korhadt deszkából. A szöke­vény már rá akart lépni... Azonban ott állt a folyó mellett a legjobb bar tja és legnagyobb ellensége. Az ellenség nem szólt semmit, csak keresztbe fonta kezeit a mellén, de a barát tele torokból kiáltotta: — Megörültél? Mit csinálsz... Jí Térj eszedhez, örüli! Talán nem látod, hogy a deszka teljesen rothadt... 7 Eltörik alattad és irgalmatlanul el­pusztulsz! — De hiszen másképp nem jutok át a túlsó partra... Hát nem hal­lod az üldözőket? ... nyögött fel két­ségbeesetten a szerencsétlen és a deszkára lépett. — Ezt nem engedem ... Nem, nem engedem, hogy elpusztulj! — kiáltotta a buzgó barát és kirántotta a desz­kát a szökevény lába alól. A szökevény azonnyómban a zajló hullámokba zuhant és ott veszett. Az ellenség elégedetten nevetett és elment. A barát pedig a partra ült és siratta szegény szerencsétlenül járt barátját. Hogy magát okolja haláláért... ar­ra nem is gondolt. \ A barátság és szeretet jegyében A pedagógusnap alkalmából a nagy­megyeri járás meg­hívására a járásba látogatott az abdai (Győr megye) ál­talános iskola 20- tagú csoportja. Lá­togatásuk alatt több alkalommal felléptek. Elláto­gattak a szomszé­dos községekbe, így Apácaszakállas­ra, Nyárasdra, Ne­­mesócsára, s több más községbe, s ugyanakkor megte­kintették fővárosunk, Bratislava nevezetességeit is. Útjukon a siker és a szeretet ezer apró jele kísérte őket, s közös fellépésük a nagymegyeri nyolcéves középiskola tanulóival nagy sikert aratott. Mint a legszebb virágcsokrot, a színpadra varázsolták újjáéledő népi hagyományainkat, s valósággal áradt arcukból a művészet átélt jó­kedve. A növendékek fellépése, valamint a nevelöők tapasztalatcseréje ugyan­csak hozzájárult az országaink közti barátság elmélyítéséhez. Köszönjük meg a pedagógusoknak, hogy a hagyományokat ilyen sze­retettel ,és hozzáértéssel adatták elő tanítványaikkal. —tá— Az abdai áltaKnos iskola tánccsoportja szatmári népvi­seletben. Nem fogadott szót! Nem fogadott szót! — susogta magának töredelme­sen. — Elvégre is — mondta aztán — egész életén át a borzalmas börtön­ben sínylődött volna! Most legalább nem szenved! Most könnyebb neki! Ez volt a sorsa! De azért mégis csak sajnálta őt. Es a jó lélek továbbra is vigasz­talanul siratta szerencsétlenül járt barátját. Ford.: B. Gy. RÖVIDEN . .. ZSELlZEN a HNB mellett működő nöbizottság rendezésében március 20- án szabászati és varrótanfolyam nyílt, melyen 40 személy vesz részt. Hason­ló tanfolyamot rendeznek Mikola köz­ségben is. К. E. MÁRCIUS második felében jólsike­rült irodalmi vitaestet tartottak Ipoly­­keszin. A vitaesten foglalkoztak nap­jaink irodalmi kérdéseivel, majd Jó­kai: Kőszívű ember fiai c. regényét vitatták meg. A vitaindító előadást számos felszólalás követte. Pásztor István leveléből. A NÉPMŰVÉSZETI Alkotóversenyre Szlovákiaszerte ez ideig több mint 2800 egyéni jelentkezés történt. Az együttesek és körök nevezése meg­haladja a 2500-at. A SZLOVÁK Képzőművészek Szö­vetségének előkészítő bizottsága Bra­tislava felszabadításának 11. évfordu­lója alkalmából a Šafárik téren levő kiállítási helyiségben „Bratislava ké­pekben” címmel kiállítást rendez. Képzőművészeink kiállított képei a felszabadult Bratislava új, megszépült életét mutatják be. —da— A KASSAI kerületben márciusban, a könyvhónapban több mint 400 könyvkiállítást rendeztek. A kerület 10 járásában — két járás kivételével — március 26-ig több mint 9.1000 Kés értékű könyvet adtak el. A leg­nagyobb érdeklődés a poprádi járás­ban volt, ahol 12 ezer Kés értékben adtak el könyveket. —Ír— Egy Zetor tragikus halála Tjét éve annak, amikor tele mun­■L-L kakedvvel, nagy tervekkel került a nemesócsai „Földiekére". Fáradsá­got nem ismerve, éjt nappallá téve, élmunkát végzett a terv teljesítése ér­dekében. De a túlerőltetés következté­ben 1955-ben annyira elhagyta öl ereje, hogy gazdája — a gép- és traktorállomás — könyörtelenül mun­kaképtelennek minősítette és kiselej­tezte. Közben azonban az önköltségek és a beruházási tételek csökkentése szempontjából „generál vizitre" vit­ték, s a gépállomás „orvosai“, az ápo­lói kar aszisztenciája mellett műtétet hajtottak végre a beteg Zetoron. Diag­nózisát felismerték, hosszas munka után talpraállították, arcára vissza­tért az élet pírja és fényes, zöldszí­­nü köntöst is kapott. Szabályos ke­reskedelmi szerződés alapján átment a nyárasdi EFSZ tulajdonába. Ott sem akart szégyent vallani, habár asztmás tüdejével alig bírta a léleg­zést. Erőlködött, csakhogy fiatalabb társai ki ne nevessék. De hasztalan volt igyekezete: súlyos tüdőgyulla­dással ismét munkaképtelenné vált. Szomorúan meghúzódott a szövetke­zet udvarának egyik sarkában. A szövetkezet vezetősége azonban nem nyugodott bele, hogy öreg Zetor­­ja ócskavasba menjen s elhatározta, hogy beküldi a nagymegyeri gépállo­más traktorkórházába. Hiszen ott el­sőrendű traktorsebészek vannak, akik generális műtét által újra visszaad­ják egészségét. így került az öreg Zetor 1956. feb­ruár 26-án a nagymegyeri gépállo­másra. A traktorsebészek' tanácskozás­ra ültek össze a Zetor betegágyá­hoz és megállapították, hogy súlyos műiéire lesz szükség, hogy az öreg traktor visszanyerhesse egészségét. A nyárasdi szövetkezet tagjai szív­­szorongva lesték a hírt, hogyan sikerült a műtét. Végre aztán levelet kaptak a traktorkórházból, amelyben értesítették, hogy a műtét nagysze­rűen sikerült, a Zetor ismét üzem­képes. Egyúttal a számlát is mellékel­ték a kórházi költségekről. A műtét nem is került sokba: csupán 3253,92 1 koronába. A ezetöség fellélegzett, örült a műtét sikerének s március 19-én el­küldte legjobb traktorosait, hogy ha­zavigyék a betegségeiből felépült Ze­tor t. A nagymegyeri gépállomásról azonban nem adták ki a „beteget", mert hogy még egy kis baj van az olajnyomóval. Jöjjenek érte másnap. Másnap tehát újra bementek érte. A lelkiismeretes ápolók azonban akkor sem engedték haza a Zetart, mert az orvosok újabb komplikációt találtak rajta: hiányzik az akkumulátor, annak tartója és a huzató. Sajnos rosszab­bodott a beteg állapota. — De hol­napra minden rendbe lesz, jöhetnek érte. Március 21-én újabb bonyodalom állott elő: Baj van a világítással. — Lehetetlen ilyen állapotban a pácienst hazavinni. Március 31-én telefonérte­sítésre elmentek a nyárasdiak öreg Zelorjukért. Amikor a gépállomásra értek, körülfogták őket és sajnálatu­kat fejezték ki afölött, hogy nagy sze­rencsétlenség történt a Zetorral s n gépálomás nevében részvétüket fejez­ték ki a Zetor tragikus halála felett. A szövetkezet képviselője megren­dülve a hír hallatára, elment a halot­tat megtekinteni. HTragikus látvány volt. Szép üveg ■L szeme összetörve, hűtöburkolata összelapítva, összenyomorítva. Mi tör­tért veled drága öreg Zetorunk? — sóhajtott fel a nyárasdi. Hiszen már úgy vártunk, hiszen egyszer már meg­gyógyultál. A kórházból írták ne­künk. s mi örömmel meg is fizettük a kórházi költségeket. A halál oka? A szegény öreg Zetor megszé/iflt. nekiment a falnak, nagyot koppanl, s elhallgatott örökre. Karcsú hűtő­­burkolatának 12 oldalbordája össze­­nyomódott. Mit tehetett ezek után a nyárasdi EFSZ vezetősége? Az öreg Zetor fölé emléktáblát állított, hadd olvassa el minden halandó, aki mellette elhalad: „Itt nyugszik egy kis Zetor, a nagy­megyeri gépállomás hanyag kórházi ápolása miatt. Béke hamvaidra kis Zetorunk. Kimúltál az élők sorából, mielőtt beválthattad volna a hozzád­­fűzött reményeket". A nyárasdi EFSZ gyászoló családja Két patakból ömlik malmára a víz Suba Zsigmondot mindenki ismeri Kisölveden. — Jó gazda volt a múltban, — mondogatják a falubeliek. Igazuk is van, mert hiszen a 34 hektáros kulák tényleg „jő gazda” volt a múltban, s még ma is érti a módját, hogyan lehet egyszerre két üvegből inni. Évek folyamán azonban a kulák „átvedlett” középparaszttá, sőt mi több szövetkezeti taggá. A helyi nemzeti bizottságon mindenki meggyőződhet róla, hogy Suba Zsig­­mond neve ott díszeleg a kisparasztok névsorában. Csupán fél hektár ház­táji földje van, no meg majdnem két hektár szőlője. Ezenkívül itt is, ott is akad egy-egy darab földecske, kert, kukoricaföld. Tehát Zsiga bácsi nemcsak szövetkezeti tag, nemcsak a helyi EFSZ kocsisa, hanem egyéni­leg dolgozó „kisparaszt is”. A földjeit, szőlőit a régi bevált módszer sze­rint „segítséggel” művelteti meg. A szövetkezet vezetősége azonban sze­­methúny a kétlakiság felett, mintha nem is akarna tudni Suba gazda üzel­­meiről. Mások pedig legyintenek: Suba Zsigával kikezdeni? Hát nem lát­játok, hány autó áll meg a háza előtt? Hja barátom, jó bora van ám Zsi­ga bácsinak! Hiába is kezdenétek vele! Ti húznátok a rövidebbet. Hát mi mégis megkérdezzük. Mikor szűnik meg már ez az állapot, mikor lesz már annak vége, hogy két patak hajtja a kulák malmára a vizet? —On.— A tyúkról és a tojásról A tyűk petefészke meghatározott mennyiségű — mintegy 600 petét tar­talmaz. Ezért a tyúk tojóképességét nem lehet fokozni, de helyes tenyész­­, válogatással és keresztezés útján fo­­f kozható a tojások súlya és nagysága. / Amelyik tyúk fiatal korában többet f tojik, annál később hagy alább a to­­á jóképesség. Olyan tyúk, amelyik na­ponta 2 tojást tojna, nincs, mert hi­szen a tojás teljes kifejlődéséhez 29 óra, azaz több mint egy teljes nap szükséges. A tenyésztőnek tudni kell, hogy a 21 napnál idősebb tojásból már nem kel ki csibe. A tojás alak­jából vagy súlyából nem lehet a csibe nemére következtetni. Ezt tudták a királyok (Történelmi mazsolák) A királyokról, uralkodókról sok ha­gyomány, érdekesség kelt életre a régi emberek száján. De természete­­, sen vannak történelmi adatok is, \ amelyek hitelesek, Nézzünk meg ezek­­á bői egy p.,rat. } XVI. Lajos saját bevallása szerint # 14 év alatt 189 000 darab vadat ejtet. f XIV. Lajos a „Napkirály” összesen f 27 nagy balettben játszotta a fösze­­f repet. Napkirálynak azért hívták, mert egyszer az „Az éjszaka” című baleti ben mint „Nap" jelent meg. Aki a francia királlyal akart vadás; ni annak legalább 1400-ig kellett vis; szavezetni a nemességét. XVI. Lajos nejének Mária Antoniel tének 496 dúsan javadalmazott alka mazottja volt. Egy hercegnek egyel len jó viccéért 1 millió frank honoré riumot fizettek ki. XIV. Lajos csak frissítőkre, limoná dékra évi 200 000 frankot költött. Te hette, évi jövedelme 477 millióra rú gott.

Next

/
Thumbnails
Contents