Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-04-08 / 14. szám
Í956. április 8. Fdhtsiäves 9 n*. Köszöntjük а 10 éves Roľnícke noviny-t! Tiz r 1946. április 7-én jeeve lent meg testvérlapunk, a Roľnícke noviny elődjének a Roľnícka nedelának első száma. A lap megjelenésétől kezdve parasztságunknak harcos segítőtársa, szívük szerinti szószólója és barátja lett, s elévülhetetlen érdemeket szerzett abban a küzdelemben, amelyet pártunk vívott a dolgozó parasztság felemelkedéséért, a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért. E népszerű parasztújsággal szemben tanúsított megbecsülést és szeretetet mi sem támasztja jobban alá, mint az a tény, hogy — dolgozóparasztságunk igényeinek kielégítése érdekében — megjelenésének hetedik esztendejében az eddig hetenként megjelenő lap most már — új nevén — kétszer jelenhet meg kedves vendégként parasztcsaládjaink asztalán. Az újság ereje valóban az volt és marad, hogy mindenkor pártunk politikáját hirdette, hasábjain a párt szólt a falusi dolgozó tömegekhez. A rohamosan növekvő falusi olvasótábor nagyre becsülte és szerettei fogadta a Roľnícke novinyt, amely lelkesítette, szervezte a falu népének küzdelmét fa pártunk kovácsolta új életért, s hírt adott a testvéri szövetséges, az országot vezető munkásosztály harcáról. Megjelenésétől kezdve minden számban a falu életével, gondjaival, eredményeivel foglalkozott. A szerkesztőség és a levelezők szívós munkája képes volt minden kezdeti nehézség leküzdésére, és sokoldalú fejlődése — újabban a képesmelléklet is — segít dolgozó parasztságunk minden munkájában: irányit, szervez, szórakoztat, nevel, tanít. Népszerűségét dicséri az is, hogy a lap szerkesztősége nagy súlyt helyez arra, hogy a parasztság szakmai tudását fejlessze, s a közölt cikkek alapján hirdetője és szervezője a haladó munkamódszereknek, éppúgy mint a szocialista munkaversenynek. A lap ezenkívül foglalkozik kül- és belpolitikai eseményekkel, a falvak kulturális életével, sportjával, továbbá vadászattal s mindazzal, amelyek joggal tarthatnak igényt falvaink dolgozóinak érdeklődésére. Mindezek a tények azt igazolják, hogy a Roľnícke noviny jó munkát végez a falu szocialista építésében. Szeretettel üdvözöljük ezen az évfordulón testvérlapunkat, a Roľnícke novinyt. Kívánjuk, hogy az elkövetkezendő évtizedek alatt még nagyobb sikerrel folytassa munkáját. Legyen szervezője a széttéphetetien munkás-paraszt szövetségnek. Nevelje tovább a párt politikája szellemében a falu dolgozóit. Legyen segítőtársa mindazoknak, akik a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagy ügyéért munkálkodnak. Legyen kovásza, támogatója mindannak az. újnak és szépnek, amely elősegíti a dolgozó parasztság felemelkedését. kulturáltabbá teszi életét, növeli a falu dolgozóinak műveltségét. Pártunk központi bizottságának határozata újabb fontos feladatokat ró minden dolgozóra, így a szerkesztőségre is. Az eddig elért eredmények és dolgozó népünk elismerése serkentse a Roľnícke noviny szerkesztőségét az újság színvonalának további emelésére, s adjon erőt az előttük álló új, nagy feladatok megoldásához. 0KK®cíK«ifCÉrcK8cgcs4a*awH»c®cec«i<»3K8c«<*<»c8CHS<ajaKS<»íK»c^^ Milyen főiskolára iratkozzam érettségi után? A felszabadulás óta eltelt tíz év alatt a magyar nyelvű oktatás terén nagy előrehaladást figyelhetünk meg hazánkban. Ogyszólván évről évre szaporodnak magyar tannyelvű iskoláink. Minden magyarlakta városban és községben találunk magyar tannyelvű nyolcéves középiskolát, amelyeknek egy része 1960-ig, ötéves tervünk befejezéséig tizenegyévessé bővül. A szocialista társadalmi rend építése megköveteli, hogy társadalmunk minden fiatal tagja az általános műveltséget nyújtó iskolában elnyert bizonyítvánnyal hagyja el az iskola padjait, folytassa szakképzését, vagy lépjen a dolgozók sorába. Mindezen feladatok elvégzése iskolaügyünkre is nagy kötelességet ró. Elképzelhetetlen, hogy gyermekeink nevelése és oktatása a megfelelő szakképzés nélküli tanítók kezében maradjon. Sajnos iskoláink ma még nélkülözik a szakképzett nevelők tömegeit. Pedig államunk készségesen nyújt lehetőséget arra, hogy leendő pedagógusaink a bratislavai Pedagógiai Felső- és Főiskolán megszerezzék tanítói képesítésüket A tanulók, ill. hallgatók tanulmányaik alatt — szüleik anyagi helyzetétől függően — ösztöndíjban részesülnek. Lakásról és ellátásról ugyancsak gondoskodnak. Szükséges, hogy. a most érettségizők mindezeket a körülményeket figyelembe vegyék, s éljenek az államadta lehetőségekkel, hogy ez által hozzájáruljanak az ifjúság neveléséhez, s megszerezzék a majdani működésükhöz szükséges tanítói oklevelet. Az érdeklődők forduljanak a Pedagógiai Főiskola Dekanatusához, ahol megkapják a szükséges felvilágosítást a különféle szakokat illetően. Pesthy Látogatás a bratislavai tavaszi vásárban ügy gondoltam, hogy a vásár manapság már elavult dolog, kiment a divatból. Mert mi szükség a vásárra, ha a vásáron megkapható árúk megvehetők az üzletekben is, többnyire ugyanazon az áron? A vásárok mégsem mentek ki a divatból, ugyanolyan népszerűek, mint ezelőtt voltak, sőt még népszerűbbek. Legalább is, aki meglátogatta az idei bratislavai tavaszi vásárt, erre a megállapításra jutott. önkénytelenül is felvetődik a kérdés: mi vonza a mai vásárra az eladókat és a vevőket? Az eladók azért keresik fel szívesen a vásárokat árúikkal, mert itt nagyobb mennyiségű árut tudnak eladni, mint az üzletekben vagy pedig otthon, a vásárló p^Jig azért, mert itt különböző minőségű áruk között válogathatnak, a bevásárlást gyorsabban végezhetik el. némely árut — különösen a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók terményeit — olcsóbb árakon vásárolhatják meg és nem utolsó sorban azért, mert a vásáron olyan árut is találnak, melyeket az üzletekben hiába keresnének és ha van is belőlük a raktáron, sorba kell értük állni. Felsorolni, hogy mi minden kapható az idei vásáron, azt hiszem felesleges lenne. Annyit azonban mégis meg kell mondani: van itt minden; narancs, citrom, alma, háztartási cikkek, bor, élelmiszer, tej- és hústermékek nagy választékban állnak a vásárlók rendelkezésére, á A legtöbb vásárló érdeklődését a különböző almafajták, a narancs, a citrom, a racsai és a Karlová-Nová-Ves-i szövetkezetek borai kötik le De sok vásárló válogatott a húsvéti tojások, korbácsok, játékok és a különböző ajándéktárgyak között is. Két farkasdi asszony zöldséget kínál a látogatóknak nagy buzgalommal. Egyéni gazdálkodók. Különösen a szép sárgarépának, zellernek, petrezselyemnek és tormának van keletje. Az állami áruházak szép tavaszi öltönyökkel és az üzletekben mág nem látható ballonkabátokkal lepték meg a vásárlókat. Azt hiszem mondani se kell, hogy sokan éltek ezzel az idei első vásárlási lehetőséggel. Az idő különben nagyon kedvezett ennek az első tavaszi vásárnak, s az ízlésesen felszerelt sátrak nemcsak a vásárlókat, hanem sok érdeklődő látogatót is vonzottak. В. T. (IWESP Fábry Zoltán : A béke igaza Fábry Zoltán, a szlovákiai magyar szocialista irodalom régi. bátor és tapasztalt harcosa — publicistája A felszabadulás után megjelent első könyve „A gondolat igaza“, amelyet most „A béke igaza“ követ, s a közeljövőben pedig az „Adv Igaza" című kötet. Ebben a második kötetben Fábry_ Zoltán a békéért vívott szívós és nehéz harc útját kutatja Uf a politika, az irodalom és a művészet területén. Mesteri Írásainak mindegyikén érződik a ma emberére hatni, és azt a szocialista humánum emberévé formálni akaró Fábry szinte küldetéses írói megszállottságának nemes hite és ereje. Írásának winden sora Izgatóan feszítő. Nyelve magával ragadó. eredeti szófűzéseivel váratlan és meglepő szóárnvatásaivíl. mondatviszonyításával lenyűgöző Д ВЕКЕ ICÄZä élményt jelent olvasóinak. Kétségtelen, hogy Fábry Zoltán „A béke igaza“ című új essay-gyűjteménye ugyanolyan nagy sikert arat majd mindenütt, mint az ezt megelőző kötete. (—kn) M*» tsirt» Jót SVKL, 328 oldal. - Ara kötve Kčs 22.30 Szalatnai Rezső: Petőfi Pozsonyban Aki ismeri Bratislavának, a belvárosban még ma is érezhető sajátos történelmi levegőjét, az nagy örömmel veszi kezébe ezt a könyvet. Ugyancsak a reformkor Bratislavája tárul itt az olvasó elé, de Szatatnai igaz lokál-patriotizmusától átízjzik minden régi kő, felelevenedik minden régi név. Igazi bratislavai könyv az, amelv. megértetni igyekszik azt is, ami érthetetlen annak, aki sohasem volt Bratislavában. Több nemzet fiaiból tevődött itt mindig össze a város polgársága. — Óvatos, a maga nyugalmát őrző polgárság volt ez, amely azonban nagy tettekre is képes volt, ha a történelem úgy kívánta tőle. De Szalatnai műve nem száraz irodalomtörténet. A kutatótudós adatfeltárásához a szépíró könnyed, élénk előadásmodora párosul. Megelevenedik benne a bratislavai étet, kávéházak, országgyűlési karzat, sétányok és szegényes diáktanyák, zajos, vagy éppen csendes hangulata. Bratislava a népek találkozója: — helytelen lett CSMK. 1954. 112 oldal, volna tehát, ha a szerző nem emlékezett volna meg arról, hogyan viszonyult költőnk a szlovákokhoz. Ebből a szemoontból is igazat kell adnunk neki: valójában Petőfi „a szlovákság barátja'1. Szép a könyvnek az a része is. amely Petőfi bratislavai utóéletéről szól. Itt különösen a csehszlovákiai haladószellemű magyar fiatalok, a Sarlósok Petőfi-kultuszáról, szobrának megkoszorúzásáról szóló sorokat emeljük ki. Valóban igaz, amit Szalatnai — könyve summájaként — mond: „A szocializmus a költő szellemét valósítja meg“. Sziklai/ László / Os\va Id Arpád: Tavasz lesz újra, kedves Ozsvald Arpád a „Tavasz lesz újra, kedves“ című művével most lép először önálló verseskötettel az olvasóközönség elé. Az „Emlékszem .jól“, „Ez a föld, ez a táj“, „Falun szebb a tél“, „Nem nagy szavak“, és a „Tavasz lesz újra, kedves“ című ciklusokat magában foglaló kötet nagy figyelmet érdemel, mert Ozsvalddal új. igen vonzó és meleg lirájú költőegyéniség jelentkezik. Ozsvald a falu, a család, a szemérmes szerelem, a kis dolgok és kis örömök énekese. Megejtő őszintesége adja meg báját tiszta és szép verseinek. — (kn) SVKL, 72 oldal. Ara kötve 8,50 Kčs. Nyerjük meg a középparasztot a szövetkezeti gazdálkodásnak Sok tízezer földműves család tért át már a nagykiterjedésű szövetkezeti földeken való közös gazdálkodásra felhagyva örök időkre a gazdálkodás régi módjával a fölaprózott földdarabkákon. Vannak köztársaságunkban olyan szövetkezetek, különösen Dél- Szlovákiában, amelyek 2—3000 hektár földet müveinek meg. Egységes földművesszövetkezeteink gazdálkodásának eredményei meggyőzően bizonyítják kis- és középparasztjaink előtt a közös gazdálkodás előnyeit. A bratislavai kerület szövetkezeteinek bevételei a múlt évben több mint 70 millióval magasabbak voltak mint 1954-ben. Ez új bizonyítéka annak, hogy a szövetkezetek erősödnek, többet termelnek, fölszámolják gyermekbetegségeiket és jobb szövetkezetekké válnak. Az elmúlt évben sok új szövetkezeteket alapítottak, amelyek az ősszel kezdték el a közös gazdálkodást. Ez új EFSZ-ek többségét azonban azok a szövetkezetek alkotják, amelyek aránylag kis földterületet művelnek meg. Ez azért van, mert nem sikerült nagyobb mértékben megnyerni a tagságnak a középparasztot, habár tudjuk, hogy éppen a középparaszt az, aki sok gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, jól gazdálkodik, ért a földhb'z és jó eredményeket ér el a gazdasági állatok tenyésztése terén is. Gondolkodjunk csak el, miért olyan komoly kérdés sok községben a középparaszt megnyerése a szövetkezet számára? Mindnyájunknak a hibája ez kissé. Egynéhány községben a kuiák karjába hajtották a középparasztot, másutt maguk a funkcionáriusok sem tudták, kit tartsanak középparasztnak és kit kuláknak. Ezeket a hibákat nem sikerült még mindenütt kiküszöbölni. Ezen a téren a párt érdemteljes munkát végzett. Kezdett töredezni a jég és azóta a parasztok hálásak és méltányolják a párt és a kormány segítségét. A középparaszt érzi a párt és a kormány segítségét, felajánlásokat vállal a növény és állattermelés növelésére, de sokszor még vonakodik dönteni az EFSZ-be való belépés mellett. Néhány helyen a középparasztok a kulákok befolyása alatt állnak, másutt meg még nem találták meg a hozzájuk vezető utat. Az emberekkel a saját nyelvükön kel) beszélni, szomszédiasan és jóbarátként — és ami a legfőbb — a meggyőzésnél vegyünk elő ceruzát és számoljunk. A középparaszt ki tudja számítani mennyit hoz házához saját gazdasága és mennyit kapna a munkaegységek után. Rendszerint az olyan EFSZ-re hivatkozik. ahol alacsony a munkaegység. Hiba, hogy sokan az agitátorok közül nem tudják neki kellően megokolni a munkaegység alacsony voltát ebben vagy abban az EFSZ-ben. Hogy ez. vagy alapszabályzat be nem tartásának a következménye, vagy annak, hogy az EFSZ-t olyan emberek vezetik, akik még nem képesek erre. Mindezideig nem elegendő mértékben rendeztünk látogatásokat a jól működő EFSZ-ekben a középparasztok számára. Az ilyen látogatást kellően elő kell készíteni. Nem elég, ha a parasztok megtekintik az istállókat, a szarvasmarhát, vagy akár a földeket is. Az EFSZ megtekintése után szükséges, hogy összeüljenek a szövetkezeti irodában, elővegyék a könyveket és beszélgessenek a bevételekről és a kiadásokról, normákról, munkaegységekről és kiegészítő jutalomdíjakról. Az ilyen megvitatások egész biztosan meghozzák gyümölcsüket. Egy ilyen vitadélután után a parasztok komolyabban foglalkoznak majd a hallottakkal és elgondolkoznak a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Nem ritka eset, hogy a középparaszt tagja a vezetőségnek és tapasztalatai nagy hasznot jelentenek a szövetkezetnek. A középparaszt hamar rájön, hogy a szövetkezetben jobb az élet, hogy családja kisebb vesződséggel nagyobb jövedelemhez jut, mint amikor egyénileg gazdálkodott. A bratislavai kerület egész sor községét hozhatnánk fel, mint Ružindol, Zelené, Pozsony püspöki, Lég, ahol a középparaszt megelégedett az EFSZ- ben. Egynéhány járásban az illetékesek, ha agitációjuk csak a kisparaszt felé irányul nem végzik jól munkájukat. Az ilyen EFSZ-ek kisebbségiek és vesztenek vonzóerejükből. Az EFSZ- re való belépésre meg kell nyerni az agitálásnál mind a kis-, mind a középparasztot. Nagy jelentőséggel bír ez a kérdés Szlovákia összes járásában Bratislavától Zsolnáig. Amíg a Csallóközben a középarasztok többsége tagja az EFSZ-nek, addig a többiekben, különösen a pőstyéni vagy a vágújhelyi járásban a középparasztok távolmaradnak a szövetkezettől. A járási nemzeti bizottságon azzal érvelnek, hogy a középparaszt megnyerése nem könnyű dolog. Hiszünk nekik. De ez nem szabad, hogy elrettentse őket. Ojből és újból a középparaszt felé keli, hogy irányítsák agitációjukat! Ha az nem megy el a gyűlésre, szükséges, hogy utána menjünk. A mi embereink vendégszeretők, szívesen elbeszélgetnek. Talán nem sikerül eredményt elérni rögtön az első látogatásnál, lehet, hogy csak a másodiknál, a harmadiknál. Nagy sikernek könyvelhetjük el, ha megnyerjük a középparasztot a szövetkezeti munkaiskola látogatására, vagy egy mintaszövetkezet megtekintésére. Megtörténik néha hogy a parasztok ellátogatnak az EFSZ-be, a községben az emberek meg is vitatják a látottakat, de a községi funkcionáriusok nem tudják ezt az érdeklődést gyümölcsöztem! Sokszor meg vannak győződve, hogy eleget tettek a látogatás megszervezésével. Sok függ a nemzeti bizottság funkcionáriusaitól, a mezőgazdasági részlegvezetőktől. Hogyan használják ki az időt az új EFSZ-ek alapítására és a meglevők kiszélesítésére és megszilárdítására. Nem szabad, hogy megfeledkezzünk a középparasztról. Agitációs eszközünk sokkal több van, mint gondolnánk. Minden járásban nem egy, de több szövetkezet található, ahol középparasztok is vannak. Vessünk egy pillantást például Veszele községre. Nem régen alakult itt az új EFSZ. Sikerült a szövetkezetnek megnyerni egy pár középparasztot és az elnök is egy tapasztalt középparaszt lett. E község középparasztjai személyesen győződtek meg arról, hogyan gazdálkodik a szövetkezet a szomszédos Sáróban és követték példáját. A középparaszt maga után tudja hozni a töbieket és azután már a járási funkcionáriusok dolga, hogy segítsék az ilyen szövetkezetét. A középparaszt jó gazda. Alkalmazni^ tudja a haladó módszereket a mezőgazdaságban és ha közeledni tudunk hozzá, ha okosan szólunk vele összes szövetkezeti problémáiról a végén azok sorába áll, akik semmi mást nem akarnak, csak azt, hogy minden embernek jobb és öröm teljesebb élete legyen. Z. N. — B. Gy.
