Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-04-08 / 14. szám

1956. április 8.

10

t-MEHESZETFÉSZEK BŐVÍTÉS

Az első tavaszi átvizsgálásakor a hiányosságok pótlásával lehetővé tettük méhcsaládaink gyors fejlődését. Ezzel azonban nem elégedhetünk meg. A főhordásra csak akkor lesznek elég erősek családaink, ha továbbra is mindent elkövetnek, a fiasítás növelésére.

Az első tavaszi hordás megindulásával, amikor a petézés nagy lendületet vesz, minden családot újra átvizsgáljunk. (Természetes, csakis melegben). A fészek választódeszkák közé van szorítva, a méhek a deszkák közötti kereteket sűrűn fedik. Ilyenkor a válaszdeszkát eltoljuk és a fészekbe újabb kereteket teszünk. A le nem szűkített fészekben megállapítjuk azt, hogy milyen lépek vannak a szélső fiasításos keretek mellett. Ha itt olyan kereteket találunk, melyek a fiasítás terjedését gátolják, (mézzel, virágporral teli, fiasításra alkalmatlan keretet), akkor azokat a fiasítás mellől távolabb tesszük. A fiasítás mellé ezek helyett világos színű, dolgozó sejtekből álló lépet helyezünk el, Ha mézeslépeink nincsenek, akkor a bővítésre használandó kereteket langyos cukorsziruppal’, vagy hígított mézzel megpermetezzük. Így a méhek korábban előkészítik petézésre. Még az időjárás bizonytalan és az éjszakák hűvösek, a fészket csak egy-egy kerettel szabad bővíteni. Melegebb időben azonban egyszerre kettővel is lehet. Ilyenkor a fiasítás és fészek mindkét oldalára tehetünk egy-egy keretet. Ha a hordás elég jó, műlépes kerettel is bővíthetjük a lépet (lépcsíkot ne használjunk). Azért teljes műlépes kerettel, mert a lépkezdéshez hereseítek jutnak. — Ilyenre csak akkor van szükségünk, ha tenyésztésre alkalmas heréket akarunk nevelni. Hordástalan időben műléppel ne is kísérletezzünk, mert az csak meggörbül, vagy lerágják a méhek, de nem építik ki.

Az időben végzett fészekbővitéssel elérjük, hogy a petézés gyorsan terjed újabb és újabb keretekre. Minél több keret van betetézve, annál több időt kell az anyának petézésre alkalmas sejtek keresésével eltölteni Ezért erős családoknál az anya teljes petézőképességét nem tudjuk kihasználni. Nem tudunk elég munkát adni _ a fiatal méheknek sem. Nincs annyi fedetlen fiasítás, amennyit gondozni tudnának. Ez a rajzási ösztön felébresztéséhez vezet. Ugyanekkor a gyenge családoknál az anya petézőképessége azért marad kihasználatlanul, mert nincs elég fiatal méh a fiasítás melegítésére. Mi a teendő, hogy az anyák petézőképességét erős és gyenge családoknál egyformán ki tudjuk használni?

Az erős családoktól a fiasításos lépeket elvesszük és a gyengébb családokhoz helyezzük át. Hogyan végezzük ezt? Mikor az erős családoknál már hat—hét keretre terjedt a zártsoros fiasítás, egv-egy kelőben levő fiasjtásos keretet elveszünk, helyére fiasításra alkalmas lépet, hordás idején műlépet adunk. Az elvett Hasítással pedig a gyönge családokat felerősítjük.

Jó mézelő és kiváló takarmánynövény

A méhészek gyakran panaszkodnak a legelőre: „Kevés a mézelő növény. Senkisem akarja termelni. A méhészek pedig termelnének, nincs földjük“.

Amíg csak magánméhészek léteztek, valóban úgy volt, hogy kevés földterületekkel rendelkeztek. A méhészek népszerűsítették az egyes kiváló mézelő növényeknek a termesztését, de jó példa hiányában nem terjedtek el. Leggyakrabban a facélia termesztését ajánlották. „Kevés maggal sok földet be lehet vetni“. A növény igénytelen, takarmánya közepes, és másodvetésű növénynek is megfelel. Magja értékes és bőtermő.

Engemet is ezek a tanácsok bíztattak a facélia termesztésére. Később rájöttem, hogy az' igazi haszon, aimt belőle nyerünk, nem a takarmány, hanem a méz. Takarmánynak gyönge. Magja értékes bár de nincs kereslete. A facéliának nem vagyok ellensége, sőt szeretném, ha minél jobban elterjedne. De ne úgy propagáljuk, mint jó takarmánynövényt, hanem mint jó mézelőt. Nagyüzemi és egyéni gazdaságokban is érdemes' termelni, ha rossz elhanyagolt földekbe vetjük, ahol más növényből nem» sok hasznot várhatunk. Továbbá másodvetésnek. A leszántott tarlót, amit egyéb maggal nem szándékszunk bevetni, vessük be facéliával. Ez bőséges zöldtrágyát és dús mélylegelőt biztosít.

A facéliátől sokkal értékesebb növény a baltacím. Ez kevesebb mézet ad, de mint takarmány legértékesebb valamennyi növényeink között. Különösen növendékállatoknak és friss fejősteheneknek szolgál elsőrendű eledelül. Gazdatársaim és én is beteg állatok részére tartogatjuk, őrizgetjük egész télen. Ha betegség nem következett be, akkor választott borjakkal és ellésben legyengült tehenekkel etetjük. Azelőtt a vásárra hajtott marhát falattuk baltacímmel, hogy hasasabb, mutatósabb legyen.

A k; „mondás azt mondja, hogy jó bornak nem kell cégér. Ebben az értelemben a baltacím jó bor, mégis cégért kíván. Keveset termelünk belőle, pedig nemcsak elsőrendű mézelőnövény és kiváló takarmány, hanem a talajjavításban is páratlan munkát végez.

Meszes száraz talajunkon, ahol lucerna és lóhere vetéséhez válogatjuk a földet és még így is csak minden szökőévben hoznak bő termést, addig a baltacím a domboldalakon és elhanyagolt földeken is díszítik. Füves-gyepes területeken is meghonosodik, természetes arasznyi nagyságú szilvási füvek között. Csak kézzel szoktuk rávetni és beboronáljuk. Ha pedig úgy vetjük, mint a lóherét, védőnövénnyel együtt, nagyon jól terem. Következő évben olyan takarmányt kaszálhatunk, amelynek illata még a nem szakértő figyelmét is felhívja.

A baltacím évelő növény. Hogy meddig tartsuk, azt önönmaga mutatja meg. Nitrogéngyűjtő dús gyökérzete mikor megjavította a földet, a növény megritkul és elkorcsosodik. Ilyen1' r szántsuk ki és utána már vethetünk búzát, vagy más igényes növényt. Következő vetésforgóban a lóhere is jó eredményt hoz.

A baltacím nagyon hasznos növény — s most van a vetés ideje — ezért ne feledkezzünk meg róla.

Csuritla Gábor

Takarmánykeverék-félék vetése

A tavaszi vetésű takarmánynövények közül itt az ideje a bükkönyös zab és a zabos borsó vetésének. A vetést három-négy cm mélyen gabonasortávolságban végezzük, ha viszont a talaj felső rétege kiszáradt 5—6 cm legyen a vetési mélység. A vetőmag keverési aránya a zabos bükkönynél is meg a zabos borsónál is egynegyedrésznyi zab és háromnegyedrész bükköny, illetve borsó legyen. Vetés közben a magot állandóan keverjük a magládában, mert különben a könnyű fajsúlyú zab nem keveredik egyenletesen és foltos lesz a vetés.

Vessük a cukorrépát

Minden gazda tudja, hogy a jó termés alapja az idejében végzett vetés. Különösen áll ez a répára, amelyet akkor kell elvetni, amikor a talaj hőmérséklete elérte az 5—6 C fokot. A vetés mélysége általában 2—3 cm. A sortávolság pedig 38—42 cm legyen. Vetés után járassunk hengert és tövisboronát, s ha a talaj cserepesedik küllös kapával lazítsuk fel. A répabogarak ellen a táblák körülárkolásávai vagy 1 %-os arzénos permetezéssel védekezünk.

A rizsvetömag előkészítése

A jó rizstermés fontos előfeltétele, a gondosan előkészített jarovizált rizsvetőmag. A vetésre szánt rizst 8 óránként három ízben nedvesítsük be Egy-egy nedvesítéshez 12 liter vizet használjunk. A utolsó nedvesítés után 50—60 cm vastag rétegben halmozzuk és 20—25 C fok hőmérsékleten tartjuk két-három napig. Mikor a magvak 3 %-án észrevesszük, hogy megindult a csírázás, a garmadát szétterítjük, esetleg eresszük át szellőző rostán. Utána a vetőmagot gondosan szellőzve tároljuk a vetésig. A javorizált vetőmag gyorsabban kel ki és erőteljesebben nő.

Irtsuk a gabonafutrinkát

Különösen az egyénileg gazdálkodó parasztok kis parcelláin pusztít évről évre a kalászos növények egyik legveszedelmesebb kártevője a gabonafutrinka, amely főként ott pusztít, ahol őszi gabona után újra vetnek. Ahol ez a veszedelmes kártevő megjelenik agritox idegméreg porozással kell irtani.

A kukorica vetőmag

előkészítését, ha még eddig nem készítettük el most már haladéktalanul szorgalmazzuk. Válogassuk ki a fejlett fent és lent jól benőtt csöveket s csak a középső részt, ahol a kifogástalanul kifejlődött szemek vannak, használjuk fel vetőmagnak. A vetőmagnak szánt kukoricát vékony rétegben elterítjük, száraz, szellös helyen, mert rendesen még elég vizet tartalmaz: s néhányszor átlapátoljuk, hogy szárítás és tisztítás után zsákolhassuk.

Az ősziek

ápolását az előrehaladott időre való tekintettel, gyorsan el kell végezni. A rozsot hengereljük, a búzát pedig boronáljuk. A fejtrágya első adagját lehetőleg e műveletek előtt adjuk. Ha a rozs elég erős, nem kell visszariadnunk boronálásától sem. A növényzet képe boronálás után néha megijeszti a tapasztalatlan szemlélőt, de a jó eredmény biztosan bekövetkezik.

A hereföldek boronálását ne halo- I gassuk. Mindig csak eléggé megszikkadt táblákon végezzük a boronálást. Az összehárított különböző növénymaradékokat gondosan hordjuk el a tábláról, nehogy a termésben kárt és a kaszálásnál akadályt okozzon.

A prizmákban

tároljuk még termésünk jelentékeny részét. A prizmák hőmérsékletét állandóan ellenőrizni kell. Gondoskodjunk a meleg és a széndioxid elvezetéséről. Ha a tárolt anyag egészséges, akkor a téli takarót ne húzzuk le. viszont, ha romlani kezd az átválogatását minél előbb végre kell hajtani.

A cukorrépa-dugványok

kiültetéséhez a dugványokat gondosan válogassuk át. A nem teljesen egészséges, rossz alakú példányokat selejtezzük ki, s tegyük külön a túlságosan fejlett dugványokat is. Ezeket ültessük külön, nagyobb tőtávolságra. Az ültetésre szánt táblát gondosan munkáljuk meg s vonalazás előtt középnehéz hengerrel járjuk át. A legelőnyösebb sortávolság 62 cm. A sorokra pontosan vonalazzuk a tőtávolságot 35—40 cm-re a dugványok erőssége szerint. A kiültetésnél három körülményre kell ügyelni: 1 a dugványt egyenesen, merőlegesen kell a földbe ereszteni, úgy, hogy a gyökér a leeresztésnél meg ne görbüljön. 2. A dugvány feje egyszinten legyen a talajjal. Se mélyebbre, se magasabbra ne kerüljön. 3: A dugványt cipősarokkal tapossuk körül, hogy olyan erősen álljon, meg se mozduljon, ha meg» próbáljuk kihúzni.

A letaposás után a dugvány fejét gyengén letakarjuk, porhanyó földdel Ez védelem az esetleges éjjeli fagyok ellen.

F. M.

iort8ceoK»csaKSC8CW8<»aK$csaK^iOKSCgcKsaäcKSCiäct<«cgc*«*<aNo<308<S

Megyesi István:

u/

<JSzívekbe tüzet szítok

Tudás vágya ízott bennem, reményektől forrt a lelkem: de az apám szegénysége ezer bajjal állt elébe.

Sokszor mentem esdve, kérve az esperes úr elébe, de az isteni bölcsesség szent szájából így röppent szét:

„Ha paraszt vagy, legyél paraszt.

de и sorsod ellen vanaszt még akkor se szállón ajkad, ha nem segít senki rajtad,

Paraszt volt a nagyaoád is, néked sem kell kalamáris.

A parasztnak minek ecset, sértené a művészetet

Mért költenél iskolára?

Pénzt kapsz, hogyha jársz

napszámba.

Ha paraszt vagy, légy csak

paraszt.

S ne "zólj sorsod ellen panaszt!"

Azóta már újra kezdtem, de a múltat nem feledtem, ez ad mindig erőt nékem. Sólyom szárnyon száll

reményem.

й mígléci szöyetkezetesek kölelezettségváSialása

a CSKP megalakulása 35. évfordulójának tiszteletére

A migléci EFSZ azok közé a szövetkezetek közé tartozik, amelyek a kassai járásban elsőnek alakultak meg. Rendkívüli nehézségekkel kezdett. Ezek a nehézségek azonban nem szegték meg a szövetkezeti dolgozók kedvét, hanem kitartóan dolgoztak tovább. A múlt évben pártunk X. kongresszusának határozata tiszteletére több önálló és kollektív kötelezettségvállalást tettek. A munkát nagyon jól megszervezték. Ezáltal a termelési tervet, nemcsak hogy teljesítették, de túl is haladták. Ezek az eredmények lehetővé tették a munkaegységek teljes értékének kifizetését és azonfelül 12 670 korona pótjutalomnak az elosztását.

Az 1956. állami terv szerint a növénytermelést 8,8 százalékkal kell etnelniök, míg az állattenyésztést 15,9 százalékkal. Nagy gondot fordítanak éppen ezért az erőnormák kidolgozására és megtárgyalására. Az ünnepélyes évzáró közgyűlésen a tagság kijelentette, hogy minden erőfeszítéssel azon lesz, hogy az 1956. évi feladatokat túlteljesíthesse. Pártunk megalakításának 35. évfordulója tiszteletére a következő kötelezettséget vállalják, és egyidejűleg versenyre hívják a kassai járás minden szövetkezetét az alábbi feltételek meHett:

I. A növénytermelésben.

1. Az őszi és tavaszi vetést az öszszes területen sűrű- vagy keresztsorosan végzik.

2. Az egész tervezett burgonya és kukorica területet négyzetesen ültetik el.

3. A burgonyát előcsíráztatják öt hektárra.

4. A cukorrépa vetésterületét 250 %-kal bővítik Id az eredeti állami tervvel szemben.

5. Az összterület 50 %-át kombájnokkal aratják.

6. A tervezett hektárhozamokat az egyes növényeknél az állami tervvel szemben túlteljesítik, mégpedig gabonából és kukoricából 10 %-kal, burgonyából 20, cukorrépából 50, takarmányrépából 35, lenből 10, olajosmagvakból 10, és takarmányból 20 %-kal.

7. Az istállótrágya kihordását a mezei trágyatelepekre egész éven át biztosítják.

8. Az évelő takarmányok 30 %-át magnak hagyják.

9. Minden fejőstehénre 40 q és minden növendékmarhára 30 q minőségi silót készítenek.

10. 1957-re annyi vetőmagot és ültető gumót biztosítanak, hogy nem kell az állami alapból vásárolni.

11. A rozs és lóhere terület 50 %án elvégzik a pótbeporzást.

12. A szárításra szánt takarmány csakis szárítókban szárítják ki;

13. A földterület 50 %-át meszezik.

14. Megszervezik a növényi kártevők elleni harcot úgy, hogy azokat még csírájukban elpusztítsák.

II. Az állattenyésztésben

1. Minden fejőstehéntől évi 2200 liter tejhozamot érnek el.

2. 100 darab tehéntől 90 darab borjút választanak el.

3. 100 darab tehéntől 85 borjút nevelnek.

4. A borjak 50 %-át rideg neveléses módszerrel nevelik.

5. Az elválasztott borjak súlygyarapodása naponta 0,75 kg lesz.

6. Az egyéven felüli üszők 85 %-át évvégéig a tehén állományba besorozzák.

7. A vágószarvasmarháknál napi 85 dekás súlygyarapodást és 450 kg beadási súlyt érnek el.

8. Hízósertéseknél napi 50 dekagrammos súlygyarapodást és legalább 115 kg-os vágósúlyt biztosítanak.

9. Minden anyakocától legalább 12 darab malacot nevelnek fel, 15 kg-os átlagsúllyal.

10. Juhonként 4 kg gyapjút termelnek.

11. 100 darab anyajuhtól 120 db bárányt választanak el.

12. A juhállománynál darabonként 10 kg sajtot termelnek.

13. Tyúkokként évi 120 db tojást érnek el.

14. A vásárolt csibék nevelésénél az elhullás nem haladhatja túl az 5 %ot.

III. A munkaszervezés és jutalmazás terén.

1. A csoportok részére a dűlőket és az ingó és ingatlanokat jegyzőkönyvileg egy vetésforgó idejére elosztják.

2. A mezei csoportoknál a munkaszervezést rendszerezik úgy, hogy a kapások, ipari növények és takarmányok megmunkálását tagokként osztják meg egymás között.

3. Az érdem szerinti jutalmazást bevezetik minden szakaszon.

4. Bevezetik minden vonalon a pótjutalmazást, hogy a tervezett feladatok túlteljesíthetők legyenek.

5. A munkaszervezés javítása céljából a szövetkezet vezetősége hetente, a tagság havonta egyszer ülésezik

6. Az állattenyésztésben a munkál úgy megszervezik, hogy a takarmánv elkészítését, valamint annak szárítását csakis az etető végezze el.

7. 14 db tehénnél bevezetik a Malinyina módszert.

8. A sertések 50 %-ának hizlalását Surikov módszerrel végzik.

A migléci szövetkezet ezen kötelezettségvállalások teljesítésével 54? 090 koronát nyer, amiáltal lényegesen növekedik majd a tagok bevétele.

A migléci szövetkezet dolgozói bíznak, hogy felhívásukat a kassal járás minden szövetkezete elfogadja s közösen teljesítik azokat a feladatokat, amelyeket pártunk és kormányunk elénk tűzött.

Alexander Iván Kassa