Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-04-08 / 14. szám

6 Í95Q. äprítts % epe к es ем b Rét és legelőápoiási mozgalom Nádszegen elég szép számmal van­nak magángazdák. Azonban reméljük, hogy számuk napról napra apadni fog, mert a mérleg serpenyője a kö­zös gazdálkodás felé billen. Nem cso­da, hisz akarva, nem akarva, kény­telenek látni a nagybani gazdálko­dást, mert ha mennek földjeikre, út­juk a szövetkezet táblái között vezet. Van mit nézniök, különösen így vetés idején. Gépek, emberek úgy megszáll­ták a táblákat, mint a gólyák a mo­csarat. Tágranyílt szemekkel nézik a legkorszerűbb gépek munkáját, telje­sítményét. Összehasonlítják a mi bo­ronánkat az övékével, s láthatják, hogy boronáink egy-egy tagja nehe­zebb, mint övéké a kettő. Hát még ha hernyótalpasaink nekilódulnak és 15 méter szélesen por zik utánuk a föld. A nehéz fogas egész rámájáig süllyed s elsőrendű magágy kelet­kezik nyomában. A magángazdák bo­ronája? ... tompa fogaival csak kar­colja a főid színét, s ha valami gaz alákerül, sértetlenül marad a föld. Hát még a vető gép? Az kelt még csak nagy feltűnést. Ez érthető is. Míg ők 9—11 tötcsérű vetőgéppel bí­belődnek, addig a mi gépcsoportunk 105 tölcséren ontja a magot a földbe Egész nap megyünk s nem állunk meg, délben sem fogunk ki etetni Természetes, 30 hektárt is elvetünk naponta egy-egy „fogattal“, míg ők jó, ha egy—két hektárt bevetnek. S e különbség mellett még az is nagy előnye, hogy se traktoros, sem a gépre vigyázó ember nein fárad eh azonban az egyénileg gazdálkodók ezt nem mondhatják el magukról. Ezekután természetes, hogy érdekli őket a közös gazdálkodás. Ezt bizo­nyítja az is, hogy többen eljárnak az EFSZ tagsápi gyűléseire■, sőt szót is kérnek. Tudnak ők arról is, hogy szövet­kezetünk a múlt év tavaszán azt a feladatot kapta, hogy termeljünk ku­koricát négyzetes módszerrel. Ezt 40 hektáron meg is próbáltuk. Mondha­tom, az eredmény várakozáson felüli lett. Volt olyan tag, aki a maga hek­tárjáról 96 a termést takarított be Átlag pedig a 40 hektáron 61,2 sze­mestermést értünk el. így nemcsak erek járási, hanem országos méretben is az első, helyre kerültünk. A nádszegi kis- és középföldműve­sek azt is tudják, hogy a szövetkezet ez évben az összes kukoricát, burgo­nyát' négyzetesen, illetve fészkesen ve­ti el. Áz EFSZ példájára az egyéni­leg gazdálkodók is próbálkoznak ez­zel a módszerrel. Bujtár Pál, 2,5 hektáros gazdálko­dó úgy tervezi, hogy 70 ár kukori­cáid! négyzetesen ülteti el. Ezzel bi­zonyos, hogy növeli a hektárhoza­­mot, de ezt a munkát össze sem le­het hasonlítani a szövetkezetével. — Míg a 70 ár kukoricáját kézi erővel elülteti, legalább négyszer lenyugszik a nap fölötte. Mi pedig a legújabb típusú gépekkel 7—8 hektárt vetünk majd be egy traktorral naponta. Mindebből a tanulság az: akárho­gyan kapaszkodnak, iparkodnak az egyénileg gazdálkodók, az EFSZ ered­ményeit meg sem közelíthetik. Azon­ban ezen könnyen segíthetnek, mert ha belépnek a szövetkezetbe, ők is elmondhatják: hektáronként több mint 60 q szemeskukoricát termeltünk. Győri Boldizsár, traktoros- • -33-an írták a-á A losonci járásban lévő Tuhár köz­ség földművesei elhatározták, hogy szövetkezetét alakítanak. Február vé­gén 33 magángazda írta alá a belépé­si nyilatkozatot, s ezzel megtették az első lépést az eredményesebb munka felé vezető ütőn. Sólyom László Az eredmények bizonyítják A rozsnyói járás mezőgazdasági összterületének 63 %-át rétek és le­gelők alkotják. Az idei járási terv szerint az EFSZ- ek 1400, a magángazdálkodók viszont 2500 hektár rétet és legelőt javítanak meg. Az 1955. évihez viszonyítva ez 500 %-kal többet jelent. Nagy gon­dot fordítanak most a rétek és lege­lők műtrágyázására, istállótrágyázá­sára, és meszezésére. A javítási mun­kálatokat a járás csaknem minden községében közösen végzik a helyi nemzeti bizottságok, mezőgazdasági állandó bizottságok, nőbizottságok, valamint a tömegszervezetek segítsé­gével. Március elejével kötelezettségválla­lási mozgalom indult. Ebben főleg a járás CSISZ szervezetei értek el szép eredményeket. Eddig 746 hektár rét és legelő javítására tettek kötelezett­ségvállalást. Példát mutattak főleg a kobeiiarovói, szalóci, betléri stb. fa­lusi CSISZ szervezetek. A rozsnyói járás helyi nemzeti bi­zottságai versenyszerűen készülnek a javítási munkálatokra. Például a nagyszlavosi HNB tanácsa rendszere­sen foglalkozik a rétek és legelők karbantartásának kérdésével. Eddig 119-en tettek egyéni kötelezettség­vállalást, amely 10163 brigádórát tesz ki. Hasonlóan felkészültek a rét és le­gelőjavítási munkákra Veľká Polna, Honce, Rožňavské Bystré és más községek is. Veľká Polnán az ifjúság 250, a földművesek pedig 400 brigád­­óra ledolgozására kötelezték magukat. De ezen értékes kötelezettségválla­lások csak akkor válnak bőséges ter­mékekké, (tejjé, hússá), ha a szorgal­mas munka nem marad el. Lukács Sándor Kassa A tőketerebesiek vállalják A tőketerebesi gép- és traktorállomás dolgozói a szövetkezetesekkel és egyénileg gazdálkodókkal 23 800 hektár megművelésére kötöttek szer­ződést. E szerződések mennyiségi és minőségi teljesítéséhez a traktoris­ták már most hozzáfogtak s bátor kötelezettségvállalásodat tettek. Példa erre az egyesszámú brigádközpont. Vinyas János traktorista kötelezi ma­gát, hogy a tavaszi munkákban műszaki normáját 175 százalékra fogja tel­jesíteni. Azonkívül ígéri, hogy ügyel traktora munkaképességének meg­hosszabbítására. De nem maradnak el a többiek sem. Ilosvai Pál, Szabados János, Mazurkovics, Petrík és Magyar elvtársak kötelezettségvállalásuk szerint műszaki teljesítményüket 110—120 százalékra teljesítik. Azonkívül 2 szá­zalékkal több hajtóanyagot takarítanak meg, mint amennyit részükre elő­írtak. M. P. Ismét királynép© A királynépei EFSZ vezetőségének 1956 március 16-i ülésén részletesen megtárgyálták Chudik elvtársnak a mezőgazdasági megbízottnak a felhívá­sát a rétek és legelők megjavítására vonatkozólag. A vezetőségi tagok ja­vaslatokat terjesztettek elő, arra vonatkozólag, mimódon lehetne a réteket és legelőket — nemcsak a királynépei EFSZ-ben — hanem az egész kassai járásban minél előbb megjavítani. A királynépei EFSZ ezért versenyre hívta a kassai járás szövetkezeteit a rétek és legelők megjavítására az alábbi feltételek mellett: 1. Megjavítjuk a rétek és legelők felületét. 2. Trágyalével megtrágyázzuk a legelők egész területét. 3. A műtrágyával való trágyázásnál figyelembevesszük, hogy minden hektár megkapja a szükséges tápanyagot. 4. A kishozamú legelőket még tavasszal felszántjuk. 5. A legeltetést szakaszokban végezzük. Egyúttal javasolják, hogy az értékelést a versenybe bekapcsolódott EFSZ-ek és a JNB jelenlétében végezzék el május 30-án. Kérik a kassai járás összes EFSZ-eit, hogy kapcsolódjanak be ebbe a versenybe s jelent­kezésüket április 16-ig nyújtsák be a járási nemzeti bizottsághoz. A versenyre azonnal voltak jelentkezők. Szalánc, Huta, Kenyhec, Ben­­jakovce és Šaca. (Egységes földművesszövetkezetei) elfogadták a verseny feltételeit s hozzáfogtak a munkához. Iván Sándor, Kassa Múlik az idő, változnak az emberek összpontosították a lovakat A tornaijai szövetkezetben a lovas­fogatok képezik a legnagyobb munka­erőt. A szövetkezeti tagok azonban hallani sem akartak a múltban a lo­vak összpontosításáról. A lovakkal együtt a lehető legjobban takarmá­­nyozták a háztáji teheneket is, ezzel szemben viszont a szövetkezetben összpontosított tehenek úgy néztek ki, mintha naponta egyszer takarmá­­nyozták volna őket. Egyszóval: nem bántak gazdaságosan a takarmánnyal. Végre aztán március 17-én ráesz­méltek a szövetkezet tagjai, hogy sokkal jobban lehetne takarmányozni és dolgozni, ha közös istállóban össz­pontosítanák lovaikat. A szövetkezet vezetősége elérkezettnek látta az időt. Nem ment könnyen, de ma már a közös istállóban ropogtatják a lovak az abrakot. Az összpontosítás előnye bizonyosan megmutatkozik majd most, a tavaszi munkák folyamán. Könnyebb lesz a munkaszervezés, jobban ki lehet használni a szövetke­zet munkaerejét, a fogatokat. Tamás Magyar István A pálóci EFSZ múlt évben átlago­san 62 q-ás csövestermést ért el ku­koricából. Kísérletképpen közel nyolc hektárt négyzetes-fészkesen vetettek be. Az eredmény meglepően szép volt. 10,9 mázsával több termett, vagyis 72,9 mázsa termést hozott hektáronként. Ez az eredmény meggyőzte a szövet­kezet tagjait a négyzetes-fészkes ve­tés előnyösségéről. Ez idén már az összes kukoricájukat négyzetes-fész­kesen vetik el. K. F. Két évvel ezelőtt a zselízi állami birtok lekéri gazdaságának fejői vol­tak a legjobbak és '-"önyörű eredményeket értek el a tejtermelés terén. Dicséretreméltó eredmények után büszkén hívták ki versenyre a többi gaz­daságok fejőit, akik nem is sokáig kérették magukat. A versenyfelhívást, a málási és zálogosi gazdaság fejői elfogadták s így a három gazdaság között kemény harc fejlődött ki a legtöbb tej kifejéséért. Múltak a napok, szaporodott a literek száma és a versengés meghozta a maga gyümölcsét. A három gazdaság az elmúlt évben is magasan túlteljesítette fejési tervét. Fejőik, mint pl. Benes, Barkóéi, Szlávik, Lubošký országos viszony­latban is az elsők közé tartoztak. A szocialista munkaversenytől fűtött akarat segítette őket céljaik elérésében. Megérdemlik, hogy dicsérettel emlékezzünk meg róluk, mint a szocialista nagyüzemi gazdálkodás élhar­cosairól. A jók példáját egyre többek követik. Bednár András, a zselízi gazda­ság fejője 7485 liter tej kifejésére kötelezte magát. Azonkívül versenyre hívta ki a zselízi állami birtok összes fejőjét. Obert János. ^^AЛЛЛAЛЛЛЛЛЛУWWW,AЛЛУ^AЛЛ^AЛ/7W^ЛЛЛЛ/ú^^^fW7VW^ЛЛAЛЛЛЛЛAЛAДЛAЛЛЛЛЛЛУ * A szenei járás példája is bizonyítja; A közös gazdálkodásé a jövő Járásunk területén az EFSZ-ek nagy fejlődésen mentek keresztül. Az EFSZ- ek vagyona megduplázódott, a leg­több EFSZ a hiteleket is törlesztette. Csupán két EFSZ-nél nem volt évvé­gi osztalék. Az 1955-ös januári zár­számadásnál csupán 10 EFSZ dicse­kedhetett osztalékokkal, ami összesen 1164 933 koronát tett ki. Ezzel szem­ben az 1956-os év januárjában 3 266 059 koronát osztottak szét a ta­gok között. Tehát láthatjuk a fejlő­dést az előző évhez viszonyítva. Most nézzünk meg pl. egy két EFSZ fejlődését. A szenei szövetkezet az 1954-es évet 674 037 korona ráfize­téssel zárta le. 1955-ben már 120 067 korona jövedelmet biztosítottak. A nagyfödémesi EFSZ az 1954-es évet 293 023 korona ráfizetéssel zárta, míg az 1955-ös évet 347 099 Kčs jövede­lemmel. S ezeken kívül lehetne még több példát is felhozni. De nézzük meg a szövetkezetek fej­lődését egy másik oldalról is. Járá­sunk országos viszonylatban ötödik­nek tudta gabonabeadását teljesíteni. Ezt tagadhatatlanul az EFSZ-eknek köszönhetjük. Túlteljesítésükkel azon magángazdák helyett is beadták, akik nem voltak kénesek teljesíteni a kö­telező beadást. Ez a tény is elvitat­­hatatlanul bizonyítja a szövetkezeti gazdálkodás előnyét. A járásunkban pl. a hektárhozamok a következők voltak: búza rozs EFSZ 23,67 q 24,10 q magángazdák 19 q 18,80 q Amint látjuk, a számok világosan mutatják, hogy miért tudják az EFSZ- ek a magángazdálkodókkal szemben könnyebben teljesítem beadásaikat. Hogy még világosab legyen előt­tünk a szövetkezeti gazdálkodás elő­nye a magángazdálkodással szemben nézzük meg egy EFSZ tag és egy ma­gángazdálkodó jövedelmét. Budai Gyu­la jókai gazdálkodó, aki 5,64 hektár­földön gazdálkodott a leadott gabona és hús kötelező beadása után egész évben 2900 koronát kapott. Szabadon nem adott be semmit, mert nem tu­dott. Ezzel szemben egy újhelyjókai szö­vetkezeti tag a ledolgozott 400 mun­kaegysége után készpénzben 4800 ko­ronát 8 mázsa búzát, 4 q árpát stb. kapott. Emellett még ott volt a ház­táji föld, amelyre nem volt beadási kötelezettség. Ez a példa is mutatja, hogyan élhet jobban a falu dolgozója. Az EFSZ-ek 1955-ös eredményei annál is értékesebbek, mivel a szer­vezés terén még hiányosságok voltak. árpa kukorica cukorrépa zab 21,34 q 27,50 q 205 q 23,30 q 19,20 q 23 q 145 q 18,80 q E hiányosságok legnagyobb része az állandó munkacsoportok rendszer­telen felállításából eredt. A csoportok ugyan megvoltak, de nem állandó be­osztással dolgoztak, nem adtak ki ne­kik bizonyos mennyiségű földet és hozzátartozó szerszámot. Az 1956-os évben a legtöbb EFSZ-nél nemcsak a föld és a hozzátartozó gazdasági szer­számot osztják ki, de a traktoros brigád gépeit és traktorait is. Ez biz­tosan elősegíti majd a magasabb ter­melékenységet. Jobban érvényesülhet az érdem sze­rinti jutalmazás is. Az érdem szerinti jutalmazás nagyban elősegíti, hogy a szövetkezeti dolgozók többet termel­jenek. Példa rá a rétéi EFSZ. Ebben a faluban az 1955-ös évben vetettek először cukorrépát. Sokan ellenezték is. De az érdem szerinti jutalmazás bevezetésével, amely fokozta a mur­­kaverseny lendületét, a rétiek járá­suk területén cukorrépából a legma­gasabb hektárhozamot érték el. Az érdem szerinti jutalmazásnak megmutatkozott az eredménye -: ál­lattenyésztés terén is. Ennek köszön­hető, hogy járásunk területén az 1955-ös évben teljesíteni tudtuk a húsbeadást. Csak egy példával élek. Jókán nagy hiányosság volt a serté­sek nevelésében. Mikor érdekeltté tették a dolgozókat a munkában, meg­változott a helyzet. Haviár elvtárs például elválasztott és átadott tovább­nevelésre közel 700 db 15 kg-on fe­lüli malacot a tervezett 450-el szem­ben. Ezt azonban nem lehet elérni addig, amíg az állatok nincsenek össz­pontosítva, mint például Egyházfán. Természetesen nagyon fontos a hala­dó módszerek alkalmazása. Ki kell használni a közös gazdálkodás min­den előnyét. Egyházfán az évzáró tag­gyűlési beszámolónál a tagok maguk is meggyőződtek a közös istálló elő­nyeiről. Hiszen van nekik egy régi uradalmi istálló a falún kívül, ahol vannak hízott sertések. Ebben az is­tállóban a nyár folyamán tették a hizlalni való sertéseket. Egyrészüket. azonban kiadták házhoz, többek kö­zött Hegyi EFSZ tag házához is. A saját szememmel láttam, hogy a ser­tések legnagyobbja sem volt 80 kg-on felül. A közös istállóból a kötelező beadásba 110 kg-osakat adtak. A kü­lönbség a Hegyi EFSZ tag udvarában is megmutatkozott. A saját szükség­letére 14 db sertést tartott, ebből körülbelül négy jó 200 kg-os volt. De a kukorica, ami a fél hektáron termett, sértetlenül van a pajtában. Azt hiszem, ez mindent megmagyaráz. Természetesen a jói megszervezett alapos munkának a tagok látják hasznát. Például: Sebők Lajos a nagy­födémesi EFSZ takarmányozója a múltévi munkájáért készpénzben Í0 500 koronát, 17,50 q búzát, 7 q árpát, 7 q kukoricát, 7 q krumplit stb. kapott. A félhektáron még termett neki 35 q kukorica, 1 q bab, 18 q takarmányré­pa, 9 q krumpli. Ezt akárhogy szá­moljuk, több mint 2000 koronára jön ki havonta. Az EFSZ-ek nagy segítségére van a GTÄ is. Jobbnál, jobb gépekkel lát­ja el az EFSZ-eket. A gépekre mindig •jobb szakemberek kerülnek. Több EFSZ-nél komplex gépesítést vezet­nek be, vagyis minden munkát gép­pel végeznek tavasztól egész - őszig. így az ember felszabadul a nehéz fárasztó munka alól. Könnyebben na­gyobb jövedelemre tesz szert s még­sem görnyed kétrét öregségére. Min­dez azonban magával hozza az apró parcellák felszámolását, mert csakis nagy egyesített táblákon használhat­juk ki a gépek teljesítő képességét. Csandal István Szenec

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents