Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-04-08 / 14. szám

isse. «prtfts 8.

földműves

7

A Cálszécsi Állami Gazdaságban

négyzetesen vetik el az összes kukoricát

Rögszikkasztó, derűs napokkal búcsúzott a csaknem végig szeszélyes, hűvös-havas március.

Tavasz van újra. A gálszécsi utcákon langyos szél kószál. Napíiirdőznek az ablakszemüket tágranyitó házak.

Ki ne találná meg a sok ház között az állami gazdaság épületét? A járatlan ember is könnyen ráakad. Homlokzatán hatalmas ötágú csillag díszeleg. A gazdasági udvaron négyzetes-fészkes kukoricavető gépek hívják fel magukra a figyelmet. „Bevetésre“ várnak. Bátran nevezhetők a béke gépeinek. Nyomukban 9—10 nap elteltével kibúvik az élet — ez a szerény szántóföldi növény.

384 mázsa szemes kukorica

... Odabenn az irodában a négyzetes-fészkes kukoricavetés múlt évi tapasztalatairól folyik a szó:

— Mennyit vetettek négyzetesen?

— Az összes vetnivaló 12Ö hektárt tett ki. Ebből kilencvenhatot az új, többit pedig a régi módon vetettünk — válaszol Ján Ducár tervező.

— S milyen termést hozott az új, milyet a régi?

— Nem vagyunk vele csöppet sem megelégedve: harminc, és huszonhat mázsa szemesen. A rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt májusban vetettük. Ugyanakkor a talaj sem volt eléggé megfelelő: második, harmadik osztályzatú. Gazdáktól vettük át.

Négy mázsa tehát a hektáronkénti különbség. Vagyis összesen 384 mázsa. Ezzel a szemes-terménnyel mintegy 100 sertés felhizlalható. Ennyivel kevesebb termett volna, ha mellőzik az új módszert. A 24 hektár termése is bizonyítja: 94 mázsával termett kevesebb.

Ez a példa úgy tűnik, mint csepp víz a tengerben. De vajon hány vagon szemes kukoricával több teremne, ha országunkban széltében-hosszában négyzetes-fészkesen vetnék a kukoricát. Sok-sok ezer sertés hízna tőle kövérre. Mennyivel több nyersanyag jutna mezőgazdasági iparunknak?

A Gálszécsi Állami Gazdaságban a múlt évben azt tapasztalták, hogy a régi módszerrel vetett kukoricánál 42 százalékkal magasabb volt a termelési önköltség.

— Fejjel rohannak a falnak mindazok, akik nem négyzetesen vetik a kukoricát — jegyezte meg Lukács Ferenc könyvelő. — Először így a terméshozam alacsonyabb, ugyanakkor drágábban termelnek, nagyobb az önköltség.

Száz hektárral többet, — s négyzetesen

A kukorica vetésterületének kiterjesztése és hektárhozamának növelése minden fáradságot megér. Egyébként is a tavaszi munkákra vonatkozó februári párthatározat felhívja a figyelmet: „Legelsősorban szükséges lényegesen kibővíteni a kukorica vetésterületét és megteremteni a szemes-, valamint a silókukorica terméshozama emelésének feltételeit. Erre megvan minden lehetőségünk ... “

Gálszécsen az állami gazdaság dolgozói ki is használják az adott lehetőségeket. Pártunk szavát megfogadva, csaknem duolájára növelik a kukori-^ vetésterületét. Ugyanakkor a magas hektárhozamok elérésének előfeltételeit is megteremtik azáltal, hogy négyzetes-fészkes módszerrel vetik el az összes kukoricát és pontosan betartják az agrotechnikai követelményeket.

— Aratás után nyomban elvégeztük a tarlóhántást. Szeptemberben hektáronként 300 mázsa istállótrágyát használtunk fel. Október második felében elvégeztük a mélyszántást. Műtrágyát a talaj szükséglete szerint adagoltunk. Elvégezzük a símítózást, boronálást. A vetéssel sem fogunk késlekedni, — mondotta Ducár tervező.

Jól bevált kezdeményezés

Az állami gazdasághoz tartozó cserjáki részlegen múlt év tavaszán kísérletképpen a munkacsoporton belül egyénekre is felosztották a cukorrépát. A dolgozók lelkiismeretesen és szakszerűbben végezték a növényápolási munkát, mert tudták: ha túllépik a termelési tervet, pótjutalomban részesülnek.

Meglepő eredmények születtek, ötszázötven—hatszáz mázsás hektárhozamokat ért el: Anna Krišová, Kárász Erzsébet, Helena Hrabočíková, Anna Fedorčáková, Anna Savková és még sokan mások. Pótjutalmul 3500 kilogram cukrot osztottak szét a cukorrépa termelési terve túlteljesítőinek. Kárász Erzsébet például 70 kilogram cukrot és 798 korona pénzbeli pótjutalmat kapott.

Ё bevált kezdeményezésből adódó értékes tapasztalatot az idén már az egész gazdaságban felhasználják. Az összes kapásnövényeket, így a kukoricát is egyénileg ápolják majd a cserjáki példa alapján. A termés betakarítását is külön-külön végzik el. Ez a módszer jó alapot nyújt a szocialista munkaversenynek, amelyet szintén megszerveznek a növénytermesztők között.

Van bőven takarmányuk

1951-től csak az idén nem szorulnak állami takarmányalapra. Az öszszes takarmányszükségletet önállóan kitermelték. Ezt nagymértékben elősegítette a tejes-érésben lesílózott silókukorica, amelyből hektáronként 600 mázsát értek el. Kétszázötven vagon értékes sílótakarmányt készítettek. Ezáltal a 7,4 literes tejátlagot 11,5-re tudták emelni.

Szovjet példa bizonyítja, hogy a kukorica északibb vidékeken is bőséges termést hoz. Annak eUenére, hogy a csövek nem érnek be, tejes-viaszérésben lesílózzák külön a csöveket, s külön a szárat, leveles részeivel együtt. Az így besilózott csöveket kitűnő eredménnyel hasznosítják a sertéshízlalásnál. Próbálják meg a gálszécsiek is!

Helyénvaló, ha állami gazdaságaink követnék a Gálszécsi Állami Gazdaság példáját, ahol az állatállomány fejlesztésével párhuzamosan kiszélesítik a kukorica vetésterületét. — Négyzetes-fészkesen vetik el az öszszes kukoricát. Külön-külön egyénekre elosztják a kapásnövényeket gondozásra és a betakarítást is ennek alapján végzik. Ezzel jó alapot biztosítanak a szocialista munkaversenynek. Ugyanakkor a termelési tervek túlteljesítéséért a dolgozók pótjutalomban részesülnek, ki-ki az elért hektárhozamok szerint.

_ így válaszolnak az ötödik árleszállításra, pártunknak és kormányunknak ezen értékes húsvéti ajándékára, amelylyel megörvendeztette dolgozó népünket.

Kovács István

1140 Kés.

АалхлгЛ' f

t

Az állami gazdaságok és szövetkezetek nagy tábláin gyorsítja a növényápolás munkáját és növeli a termést, ha négyzetesen vetik el a kukoricát. A négyzetesen vetett kukorica fogatos kapával, vagy kultivátorral keresztben és hosszában művelhető. Tehát májusban és júniusban — amikor sok munka van a földeken — kevesebbet kell kézzel kapálni. Ezenkívül az az előnye is meg van a négyzetes vetésnek, hogy hektáronként 15—20 kg-al kevesebb vetőmagra van szükség, és a terméseredmény legalább 6 q-val több, mint a sorba vetett kukoricáé. Mindent egybevetve a négyzetes vetés mintegy И40 korona értékű jövedelem többletet eredményez. Érdemes tehát minél nagyobb területen négyzetesen vetni a kukoricát.

Szovjet gépek — nagy segítség

Az ógyallai GTÁ dolgozói 1200 hektárnyi területen négyzetes-fészkes módszerrel ültetik el a kukoricát a járás szövetkezeteinek. Ez kerek 300 hektárral több, mint amit a múlt évben vetettek. E nagy feladat akadálytalan elvégzésére jól felkészült az ógyallai gépállomás. Már a téli hónapokban 24 vetőgépre szereltek olyan esoroszlyákat, amelyek a kukorica négyzetes-fészkes ültetéséhez szükségesek. A legnagyobb segítséget azonban a SKGK-6-os mintájú szovjet gépek nyújtják, amelyek az Ukrajnában levő kirovográdi gépgyárban készültek. Ezek a gépek pontosan és hibátlanul elvégzik a kukorica négyzetes-fészkes ültetését. A vetőgép egyszerre hat sorba veti a magot. A fészkek mindkét irányban .70 cm távolságra kerülnek egymástól, úgy hogy 70x70 cm négyzeteket alkotnak. A gép napi teljesítménye teljes kihasználás mellett 8—10 hektár. A vetőgép vontatására legalkalmasabb a könnyebb lánctalpas traktor.

Az ógyallai gépállomáson egyelőre 3 SKGK-6-os típusú gép van, de április első napjaiban további 22 ilyen gépet kapnak. Ez a gép még újdonság az ógyallai gépállomáson. Ezért a GTÄ vezetősége megszervezte a traktorosok között a gép gyakorlati ismertetését. Ezen részt vettek a körzeti agronómusok, a GTÄ dolgozói és a JNB mezőgazdasági ügyosztályának dolgozói. Az imelyi szövetkezet földjein ebből az alkalomból próbaképpen 13 hektáron napraforgót vetettek négyzetes-fészkes módszerrel. A próba jól bevált és bizonyos, hogy a kukorica négyzetes-fészkes ültetésénél

ezek a gépek nyújtják majd a legnagyobb segítséget.

1300 hektár burgonya - négyzetesen

A zsolnai kerületben ebben az évben kereken 100 hektárral bővítik ki a burgonya vetésterületét. Ebből a legna--obb rész a zsolnai, bytčai és a^námestovo-i járásra esik.

A burgonya hektárhozamának emelése érdekében a termelők elhatározták, hogy 1300 hektáron négyzetes-fészkes módszerrel ültetik el a burgonyát. Ez kétszer akkora terület, mint a múlt évben. Erre a célra a zsolnai kerület gépállomásai nem kevesebb, mint 50 gépcsoportot készítettek, melyeket a szövetkezetek rendelkezésére bocsájtanak a négyzetes-fészkes ültetés elvégzésére. A burgonya egyes fajtáinak nemesítése szempontjából az árvái, liptói és a kysucai körzeteiíből szereznek ültetőanyagot, mivel itt terem a legjobb burgonya. Ezen a tavaszon 260 vagon nemesített burgonyát kapnak ültetésre a termelők.

Arra is meg van a magyarázat, ho miért ragaszkodnak a zsolnai kerület egyes szövetkezetei a négyzetes ültetéshez. A Turčianske Teplice-i szövetkezetben a múlt évben 300 mézsás hektárhozamot adott a négyzetesen ültetett burgonya. Ebben az évben 20 hektáron ültetnek burgonyát négyzetesen és 320 mázsás hektárhozamra számítanak.

Több szövetkezetben értek el hasonló hektárhozamokat a zsolnai kerületben. Ennek tudható be, hogy ebben az évben összesen 1300 hektáron alkalmazzák a négyzetes-fészkes ültetést.

Kibővítik a cukorrépa vetésterületét

A CSKP Központi Bizottságának a tavaszi mezőgazdasági munkák biztosításáról szóló határozata és a SZKP XX. kongresszusa nagy visszhangra talált a terebesi élelmiszeripari kombinát egyes gazdaságainak dolgozói körében. Több farm dolgozói elhatározták, hogy egyes takarmánynövények, különösen pedig a takarmányrépa vetésterületének csökkentésével kibővítik a cukorrépa vetésterületét. A gazdaság tíz farmján 62 hektárral nagyobb területen termelnek cukorrépát, mint a múlt évben. Azonkívül 300 hektárnyi elhanyagolt földet kaptak a terebesi JNB-tól, amelyet szintén cukorrépával vetnek be. Ezen területen a farmok dolgozóin kívül az ipari kombinát dolgozói is részt vesznek a növényápolási munkákban, akik a 300 hektárnyi területből bizonyos részt átvesznek külön megművelésre.

A terebesi élelmiszeripari kombinát gazdaságai már a múlt évben is kimagasló cukorrépa-termést értek el a haladó termelési módszerek alkalmazásával. így pl. a biscei farmon elárasztottak 12 hektárnyi cukorrépát s erről a területről 718 mázsás átlagos hektárhozamot takarítottak be.

Ebben az évben még jobb eredményeket akarnak elérni, és úgy határoztak, hogy 160 hektár cukorrépát vízzel árasztanak el. Ebben az évben 80 hektárnyi területen jarovizált vetőmagot vetnek .

A nagylúcsiak példája nyomán . . .

A dunaszerdahelyi járásban levő nagylúcsi szövetkezetben kimagasló eredményeket értek el a múlt évben a cukorrépatermelésben. Az átlagos hektárhozam 478 mázsát tett ki. A tervezett hektárhozamokat magasan túlszárnyalták a szövetkezet tagjai és annak eredményeként 159 000 korona

jövedelemtöbblethez jutott a szövetkezet.

A nagylúcsiak példája nyomán ebben az évben a dunaszerdahelyi járás több szövetkezetében kibővítik а I cukorrépa vetésterületét. Járási méretben összesen 64 hektárral nagyobb területen termelnek cukorrépát, mint a múlt évben.

Az árpa már a földben van — vetik a cukorrépát

Kapcsolódjatok be a nyilvános versenypályázatba!

Nagy feladatok megvalósítása hárul a mezőgazdaságra. Lényegesen emelni kell a növénytermesztést és az állattenyésztést. úgy, ahogy azt a nemzetgazdaság fejlesztésének terve a második ötéves tervben megkívánja. A növénytermesztést többek között azzal Is fokozhatjuk, ha nagyobb gondot fordítunk a gazdasági épületek beruházási építkezésére. Ez pedig annyit jelent, hogy korszerűbben, gyorsabban és olcsóbban kell építenünk.

A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal műszaki osztálya a Szlovákiai Építészek Szövetségével történt megegyezés után nyilvános versenypályázatot hirdet a következő feladatok megoldására:

A CSKP megalakulásának 35. évfordulója és országos konferenciája tiszteletére értékes felajánlásokat tettek a marcelhári EFSZ tagjai. Elhatározták, hogy minden hektáron egy mázsával több gabonát termelnek, ami összesen 350 mázsa gabonát jelent terven felül. Továbbá 10 vagon kukorica termelését vállalták terven felül és különös gondot fordítanak a kukorica, burgonya és a zöldségfélék hektárhozamának emelésére. A bő termés alapvető feltételeit már a tavaszi munkák folyamán biztosítják. Ezek egyike az a szép eredmény is, hogy az ógyallai járásban elsőként vetették el a 110 hektár tavaszi ár-Mi a bácsi szövetkezetben előcsiráztattuk a cukorrépa vetőmagot. Elgondolásunk kétcélú: a gyors keléssel elősegítjük, vagyis meggyorsítjuk a növény agrotechnikáját, nem lesz ideje a gyomnak megelőzni a répát, korábban végezhetjük a sarabolást, majdpedig az epvelést és időt nyerünk egyéb, fontos munkák elvégzésére. ügy gondoljuk, ezzel is hozzájárulunk a hektárhozam emeléséhez, ami tulajdonképpen a legfőbb célunk.

.' bő cukorrépa terméshez már az ősszel megteremtettük a feltételeket. Minden hektárra 350 mázsa istállópát és a húsz hektár zabot, mégpedig mind sűrűsorosan.

Már az ünnepek előtt egy 40 hektáros parcellát készítettek cukorrépa alá a szövetkezet tagjai. Tervük az hogy ezen a héteH földbe kerüljön a cukorrépa magja. Ha azt befejezték, további 310 hektár talajt készítenek elő a kukorica és a korai zöldségfélék alá. Kukoricából minél többet akarnak termelni. Azért úgy határoztak, 100 hektáron négyzetes módszerrel vetik el a kukoricát. A tavaszi munkákból az a 21 új tag is derekasan kiveszi részét, akik ebben az évben léptek a szövetkezetbe.

trágyát hordtunh melyet azonnal beszántottunk, október végén pedig 30—- 32 cm mélyen leszántottuk a földei. A növényápolási munkákat úgy tervezzük, hogy a gépesített trágyalé öntözéssel egyidejűleg végezzük a sarabolást és az utolsó mélykapáláskor szintén trágyalevet alkalmazunk, Ebbon az évben minden tábláról és minden növényről naplót vezetünk, mikor, milyen agrotechnikai munkát kapott a növényzet és a megművelésen, műtrágyázáson és betakarításon keresztül mennyi pénzértéket fektettünk a növénybe. К. I.

Első versenypályázat: a GTÄ-ok brigádközpontjai épületének teljes, mintaszerű tervjavaslatának kidolgozása. A kidolgozott terv leadásának határideje 1956. június 30. Díjak:

I. díj 20 000 korona, II. díj 15 000 korona, III. díj 10 000 korona.

Második versenypályázat: a következő mezőgazdasági épületek építkezésével kapcsolatos részletfeladatok megoldása.:

1. Az állattenyésztés céljaira megfelelő épületek és magtárak fedőrétegének megoldása előregyártott elemekből. A terv leadásának határideje 1956. június 30. Díjak: I. díj 15 000 korona, II. díj 12 000 korona. III. díj 8000 korona.

2. ) A mezőgazdasági épületek fedőrétegének és támaszpilléreinek építéséhez szükséges előregyártott elemek megoldása. A javaslat előterjesztésének határideje 1956. Július 31. Díjak:

I. díj 3000 korona, II. díj 2000 korona. III. díj 1000 korona.

3. ) A gabonaraktárak tetőzetének megoldása előreqyártott e'emekből. A javaslat előterjesztésének határideje 1956. július 31. Díjak: I. díj 3000, II.

2000, III. díj 1000 korona.

4. ) 50 férőhelyes szerelt tehénistálló építésének megoldása. A javaslat beküldésének határideje 1956. május 31. Díjak: I. díj 10 000, II. díj 8000, III. díj 6000 korona.

5. ) 200 férőhelyes szerelt sertésistálló építésének megoldása. A javaslatok előterjesztésének határideje 1956. május 31. Díjak: I. díj 8000,

II. díj 6000, III. díj 4000 korona.

6. ) A gépállomány elhelyezésére alkalmas szerelt fészer építésének megoldása. A javaslatot 1956. május 31-ig kell beküldeni. Díjak: I. díj 6000, II. díj 4000, III. díj 2000 korona.

A részletes feltételeket és a mindkét versenyhez szükséges irányelveket díjmentesen az érdeklődők rendelkezésére bocsájtja a pályázat kihirdetője. Ezeket postán küldi, vagy

személyesen is át lehet vermi. Szüle» séges azonban feltüntetni, melyik pályázaton akar az illető részt venni. A pályázaton részt vehet minden építészeti intézmény, egyéb szervezetek és egyes kollektívák, vagy egyének is. A pályázati bizottság a javaslatok előterjesztése után 2 hónapon belül megejti a beérkezett javaslatok értékelését.

A pályázattal kapcsolatos javaslatok kiállítása a Szlovákiai Építészek Szövetsége együttműködésével nyílik meg, mégpedig 14 nappal a beérkezett javaslatok értékelése, illetve elbírálása után. A kiállítás helyét és időtartamát a sajtón keresztül közöljük.

A díjazatlan javaslatokat a tulajdonosaik átvehetik a pályázat kihirdetőjétől, a kiállítás befejezése után 10 nappal. Az egyes díjazatlan javaslatok, amelyek azonban megfelelnek a támasztott követelményeknek, személyes megegyezés és bizonyos hivatalosan megállapított szerzői díj ellenében átmehetnek a pályázat kihirdetőjének tulajdonába.

A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal minden törekvése arra irányul, hogy sikeres megoldást nyerjenek a mezőgazdasági beruházási építkezések müszaki-közgazdasági problémái. Ezért felhívással fordul a műszaki és az építészetben jártas összes dolgozókhoz, hogy kapcsolódjanak be a versenypályázatba és segítsék elő munkájukkal a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés emelését.

Povereníctvo pôdohospodárstva, Bratislava, Suvorovova 16.

Előcsíráztattuk a cukorrépa vetőmagot