Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-04-08 / 14. szám
Ilidmüves 1956. április ». Borsiban új EFSZ alakult A királyhelmeci járás közeledik a százszázalékos szocializálás felé A rügyfakasztó langyos tavaszi -^“■napsugár új arcot, új életet varázsol a természetbe. A királyhelmeci járás községeinek határában is mozgalmassá, élénkké válnak a mezők. A nagy szövetkezeti táblákon lánctalpasok vontatják a széles agregátorokat, de munkában vannak a kerekes traktorok is, sőt a lovakat sem hagyják ki a sürgőssé vált tavaszi munkákból. Szorgalmas munkával pótolják, amit megkéstetett az idő. Szorgos munka folyik Borsi község határában is, de másfajta, mint a többi falu földjein. Traktorok helyett hosszú mérőszalagokkal mérnökök és karókat cipelő emberek járnak a szikkadt szántosokon. Mérik a borsi határt, hogy egy táblába mérjék ki annak a 30 kis- és középparasztnak a földjét, akik akik néhány nappal ezelőtt — a járásban utolsóelőttinek — (már csak egy községben nincs EFSZ) elhatározták, hogy a tavaszon már közösen művelik a földjüket. Március 27r£n tartották meg az E’-'SZ alakuló gyűlését, amelyen megválasztották a vezetőséget is. A 30 szövetkezeti tag komoly elhatározással és bizakodva indul el a szövetkezeti gazdálkodás útján, közülük egvpáran most már másodszor. Másodszor, mert Borsiban az első szövetkezet még 1949-ben alakult, de alig egvé;es működés után felbomlott Hogy miért, arról nem szívesen beszélnek, mert mindannyian érzik, rosszúl tették akkor. Most már nem lesz könnyű utolérni a többieket. Pedig ők ezt akarják, sőt többet. Rövidesen az élre akarnak kerülni. Ezt érezzük Szemán elnök szavaiból is, amikor jövőjükről beszél. IV/f egkésve ugyan, de komoly elha■L"-*- tározással kezdünk — mondja. — És azt hisszük, minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy az elsők közé kerüljünk. Szép ez a cél, de nem könnyű feladat egy olyan járásban, ahol annyi jó szövetkezet van, mint a kirí’yhelmeciben. Annyi bizonyos, ho<ry nagyon jól kell rajtolniok, ha a kitűzött célt el akarják érni. De Hajdú Gyula, a helyi pártszervezet elnöke szerint is bizalommal nézhetnek a jövő elé, mert a község lakossága már gazdag tapasztalatokat szerzett a szövetkezeti gazdálkodás terén. A falu nagy része iparosokból áll ugyan, de mint az Ágroprojekt alkalmazottaii sok szövetkezetben dolgoztak már, és természetes, hogy ezekben az eredmények mellett a hibákat is meglátták s ők azokba már nem akarnak beleesni. Ezt bizonyítja a tervük is. Elhatározták, hogy már a napokban megkezdik a sertésistálló építését, amelyet június végére számítanak befejezni és ugyancsak megkezdik egy istálló épitését 100 db szarvasmarha számára, amely a terv szerint augusztus végére készül el. Már most gondoskodnak a silógödör építéséről is. mert őszre már az is szükséges, ó tervezésnél természetesen túl néznek a jelenlegi kereteken. Gergely József, HNB titkár szavai szerint mind szervezésiig, mind a munkákkal úgy készülnek fel, hogy ősszel már az egész falu a szövetkezetbe tömörül. rff1 udják azt is, hogy ehhez leg-*- meggyőzőbb agitáció az ered ményes munka. Ezért nagy gondot fordítanak az ipari növények, főképp a cukorrépa termesztésére, mivel tudják azt, hogy ez biztosít legmagasabb jövedelmet. Emellett súlyt helyeznek a zöldségtermesztésre is és már az idén öntözéses zöldségtermelést rendeznek be a Bodrog partján elterülő dűlőben. S, hogy mennyire tanultak a többi szövetkezetek hibáiból, mi sem bizonyítja világosabban, mint az a tény, hogy az EFSZ vezetőségébe két asszonyt is választottak, mert elismert dolog, hogy a járás összes szövetkezeteiben az aszszonyok végzik a növényápolási munkák legnagyobb részét, de bekapcsolódnak az állattenyésztésbe és egyeb munkákba is, tehát ott a helyük a vezetőségben. Minden téren folynak az előkészületek, hogy aztán zavartalanul kezdhessék a munkát. Ez a lázas készülődés . természetesen nem történik visszhang nélkül. Beszélgetnek róla a még kívülálló magángazdák, de főképp azok, akik szeretnék megakadályozni a szövetkezeti gazdálkodási. Mert mint mindenütt, itt is vannak ilyenek. Például Matisz János — annak ellenére, hogy tagia a HNB-nak — nem hajlandó a szövetkezetbe belépni. Sőt még másokat is igyekszik a be nem állásra „meggyőzni“. Például, idős Cáboczki János 9.26 hektáros középparaszt már döntött a belépés mellett, de a Matisszal való beszélgetés után már „meggondolta“ Ц ‘-’zabó József középparasztot is kisérti a múlt. Nem tudja élszívelni, hogy a szövetkezetben maid nem lehet futurás, mint 1945-ig volt. fgy hát neki sem kell a szövetkezet, Hasonló a helyzet Kocsis Ferenccel is, de nem különb Kocsis László sem. Ilyen emberek akadályozzák a fejlődést Borsiban. A becsületes földműveseknek azonban bizonyosan nincs bekötve a szemük és meglátják a haladást gátolni akaró szándékot az ilyen emberek aknamunkájában. S az a lelkesedés, amellyel a 30 szövetkezeti tag elindult az új úton, arra enged következtetni, hogy a siker gazdasági téren nem maradhat el és bizonyos, hogy a következő gazdasági évre a spekulálásokon kívül már egjj családba tömörül a falu minden becsületes kis- és középparasztja. —ti— Azt nem árulom Sokat hallottam a vezekényi állami gazdaság állattenyésztéséről. Nagyon szép eredményeket értek el, különösen a sertéshizlalásban. Kíváncsi természetemnek eleget téve felkerestem a gazdaságot. Ahogy az udvarra értem, találkoztam a csoportvezetővel, aki már a munkából hazafelé sietett, de egypár szóra mégis megállt. Érdeklődtem tőle, hogy kik a gazdaság legjobb állatgondozói. Röviden azt felelte : — Azt nem árulom el. Viszont a sertéshizlaldát és a tehénistállót megmutathatom. Ahogy bementem a hizlaldába, Polák István épp a munkájának befejezése felé járt, márcsak néhány sertésnek a takarmányadagját készítette. Nem sokat kellett várnom, bevégezte a munkáját és elbeszélgettünk a sertéshizlalás módjáról. Polák elvtárs már hatodik éve gondozza a hízókat. Sok szép eredményt ért el és sok hibát is kiküszöbölt azóta, tehát bőséges tapasztalattal rendelkezik. Szabad idejét tanulással tölti. Újságnak, könyvnek, nagyon jó barátja, különösen a szakkönyveket kedveli. A takarmányalapra terelődött a szó. — Most egy kicsit gyenge, de még így is 65—70 dekás a napi súlygyarapodás, A múlt évben jobb volt a koszt, jobb volt a súlygyarapodás is. Hízónként átlagban napi 75—85 dkg. Egy-egy hízósertés napi takarmányadagja 2 kg kukorica, 30 dkg dara, 20 dkg árpa, 2 kg főtt burgonya. Ennyivel is ki tudok jönni — mondta Polák elvtárs. Elmondta azt is, hogy a súlygyarapodást nagyban befolyásolja az etetési idő pontos betartása, valamint a tisztaság, és a vitamin adagolása, ami az emésztést segíti elő. — A mozgást is biztosítani kell — magyarázta Polák elvtárs. Ez a rövid beszélgetés meggyőzött engem is, hogy az állami gazdaságról igaz hírek terjednek el. Amikor beszélgetésünket befejeztük, sernény kézszorítással búcsúztunk egymástól. A sertéshizlaldától 300 lépésnyire van a marhaistálló. Az istállóban Pupák Istvánt találtam. A tehenek tisztogatásával volt elfoglalva. Ő is elmondta a jelenlegi eredményeket és a hiányosságokat is feltárta. Szintén a takarmányalaprn panaszkodik. De annak ellenére 12 tehéntől naponta átlagosan 12 liter tejhozamot ér el. Pupák elvtárs tehenei nemcsak hasznosságra, de szemre is különbek a többi teheneknél. Tiszták, gondozottak, szőrük fényes, farkuk lombos, mintha kigöndörítették volna Még e szép tehenek közül is kiválik egy, kettő. A Kató évi tejhozama 3020 liter, ettől azonban még hasznosabbak is vannak, de azok most nem friss fejősök. Pupák elvtárs a munkahelyével meg van elégedve és a keresetre sem panaszkodik. Havonta 1700—1800 korona pénz nem megvetendő. Pupák István is hat éve dolgozik az állattenyésztésben. Eredményeit az elmondottakon kívül a berámázott oklevél is bizonyítja. Hogyha minden állami gazdaságban és szövetkezetben több követője lesz ezeknek a becsületes dolgozóknak, második ötéves tervünket határidőn belül teljesíthetjük. Illés Bertalan Bős Ne késsünk a cukorborsó vetésével! Lassan melegszik a föld, mégis sürgős a munka. Itt az árpa vetésideje, de a cukorborsóé is. A cukorborsót 1—2 fok talajhőmérsékletnél már lehet vetni. Jelenleg, mivel ilyen későn tavaszodik, nagyon fontos, hogy amint a föld eléri a fent emlí tett meleget, azonnal vessük el. Többéves tapasztalat azt mutatja, hogy a borsó vetési ideje legkésőbb április 15-ig húzódhat el. Ezen határidő betartása azért fontos, mert a borsó a tavaszi hideget jól bírja, de a nyári nagy forróság nagy kárt okoz benne. Fejlődési ideje körülbelül 100 nap. Ha későn vetjük a magképződés éppen a legnagyobb forróságra esik és ezért nem tud rendesen kifejlődni. A terméshozam felére csökken. Ugyanez az eset a konzerválásra termelt borsónál is. A szemek nincsenek eléggé kifejlődve és már is hőség éri. Ezáltal öregszik és nem felel meg a konzerválásnak. Talajelőkészítés: őszi mélyszántás, tavaszi simítózás, műtrágya vetés, kultivátorozás, fogasolás, vetés, hengerezés, könnyű fogasolás. Műtrágyából káli- és foszforigényes. Ha ősszel nem vetettünk foszfort, akkor tavasszal kell pótolni, mégpedig egy hektárra 250 kg káli és 300 kg szuperfoszfát keveréket szórunk el. Vetés: Mivel napfényigénye nagy, csak minden második csoroszlyával vetünk, ezáltal a sortávolság 25 cm. így egyszeri kapálással is jól gyomtalaníthatjuk. Ha a növény halványzöld színű, akkor nitrogén hiányban szenved. Az ilyen esetben levélre szórunk 100 kg mészsalétromot (ledek vápenatí). Más esetben ne trágyázzunk nitrogénnel, mert az csak a lombot növeli és a növény állandóan 'virágzik. Minél hamarabb kezdjünk a vetéshez, mert csak így biztosíthatjuk a cukorborsó magas hektárhozamát. Körös István, Pozsonyeperjes Kenyérgabona-vetéseink ápolása A talaj nedvességének megőrzése, a i baktériumélet megindítása és a növények fejlődésének (bokrosodásának) előmozdítása érdekében ne késlekedjünk az őszi gabonavetések tavaszi ápolásával, elsősorban a fejtrágyázás, hengerezés, a fogasolás és a gyomirtás maradéktalan elvégzésével. A fejtrágyázást minél nagyobb területen, a legrövidebb idő alatt, be kell fejeznünk. Fontos ápolási munka a hengerezés is. Elsősorban a felfagyott, rögös vetéseket kell hengerezni. A jó minőségű fogasolás felér egy kapálással A fogasolás ideje akkor érkezik el, amikor a növény gyökérzete jól megerősödött, az éjszakai fagyveszély elmúlt és a talaj kellően felmelegedett. A hengerezés után minden esetben fogasoljunk. Óvakodjunk av gyenge vetések korai fogasolásától. Pusztítsuk a gyomokat A fogasolás mellett a gyomirtást, különösen az acatolást is el kell végezni, elsősorban azokon a táblákon ahol a növényállomány ritka, mert itt fokozottabb lehetőség van az elgyomosodásra. A gyomok a korai hengerezés után gyorsabban kikelnek és ha ezután idejében fogasolunk, egyúttal a gyomokat is pusztítjuk. Fokozottabban kell kézzel is irtanunk a gyomot. A gyomveszély mértékétől függően az irtást többször is meg kell ismételni, mielőtt a gyomok magot hoznának. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat minden termelő részére előírja a gyomirtás, az acatolás kötelező elvégzését. A gyomirtásnak nagy jelentősége van a gabona zavartalan táplálkozása, talajának vízgazdálkodása és így a termés biztonsága szempontjából. Milyen baszna van a fészkes-trágyázásnak? A gyenge táperőben lévő, régen trágyázott talajokon kiváló terméseredményt biztosít, ha fészkes trágyázást alkalmazunk a kapásnövények alá. Napraforgóból például egy-két szekér érett istállótrágya fészekbe temetve mintegy öt mázsával emeli hektáronként a terméshozamot. Hasonló eredményeket érhetünk el a kukorica, bab, tök fészkes trágyázásával is. Jó szakkönyv a burgonyáról Szlovákia déli fekvésű vidékeinek burgonyatermesztői számára az elmúlt hónapokban jelent meg magvar nyelven Hlaváč és Bojňanský mezőgazdasági mérnökök kitűnő kézikönyve: A burgonya, amely a déli fekvésű körzetek burgonyatermesztésével foglalkozik. A közlemény ismerteti a burgonya eredetét, amely Közép- és Dél-Amerika magasabb fekvésű hegységeinek vadon élő növénye s az itt élő lakosság emberemlékezet óta ismert élelmiszere. A burgonya és Solanum nemzetséghez tartozik s mintegy 2000 faj közül 150 képez gumót. A burgonya 1565-ben került Európába, először Spanyolországba, majd Németországba, Angliába, Ausztriába, Olaszországba és így terjedt tovább Európa minden országába. Magyarországba 1654-ben került. A Stará Ľubovňa-i járásban lévő Vörös klastrom fráterének, Cypriánnak 1768. évből fennmaradt feljegyzései megemlítik, hogy a burgonyát a Szepesség ben már abban az időben ismerték és „sváb földialmának“ nevezték. — Cyprián fráter azt írja a burgonyáról, hogy olajjal és ecettel laktató és igen jó étel, amely — úgymond — az emésztést előmozdítja. A burgonya sokoldalú felhasználhatósága végett rendkívül fontos gazdasági növény. Magas kalória és vitaminértéke miatt lakosságunk mindennapi élelmének nélkülözhetetlen része. Azonban a burgonya értékes takarmány és ipari nyersanyag is. Fehérjetartalma bizonyos termesztési módszerekkel 3,4 százalékig fokozható s így a burgonya a fehérjetermelésben is vezető helyre kerül. A burgonya C-vitaminban is gazdag. A szesz- és keményítőgyártás keresett nyersanyaga. Nagy jelentősége van a vetésforgóban is, mert mint kapásnövény elősegíti a gyomirtást és javítja a talaj termelékenységét. A könyv további része a burgonya növénytani leírása után a Csehszlovák Köztársaság területén szaporítható burgonyafajták ismertetésével foglalkozik, majd áttér a termesztési feltételek tárgyalására. A burgonya igényes a fény, és levegő iránt, de nagyon érzékeny a nyári szárazságra. Az agrotechnikai határidők és intézkedések poni js betartásával jelentősen növelhetjük a terméshozamokat. Különösen elégtelen csapadék esetén bizonyosodik be a jó agrotechnika szükségessége. A ó, korán vagy félkorán érő fajták termesztésén és a korai burgoi>. « •' V/. L-:- • nya előcsíráztatásán kívül különös gon dot kell fordítani a minden tápanyaggal való trágyázásra és a lenyészidö alatti rendszeres növényápolásra. 200 mázsás burgonyatermés eléréséhez 82 kg nitrogénre, 171 kg káliumra, 37 kg foszforra és 54 kg mészre van szükség. Ez alatt tiszta tápanyagokat értünk, ami annyit jelent, hogy nem a trágya mennyisége, hanem a benne foglalt tiszta tápanyagok a mérvadók. A továbbiakban a burgonya előcsíráztatásával foglalkozik. Részletesen kifejti az előcsíráztatott burgonya gyorsalj fejlődésének okait, majd rátér az előcsíráztatott korai burgonya agrotechnikájának tárgyalására. Ismerteti a különböző ültetési módszereket s részletesen kitér a burgonya négyzetes-fészkes ültetési módjának magyarázatára. A négyzetesfészkes ültetést háromféleképpen végezhetjük: 1. eke után, 2. sorvonalzóval előre megvont barázdába és 3. ültetőgéppel. A szerző példákkal Ы zonyítj i, hogy négyzetes-fészkes ül tetési módszerrel 20 százalékkal nő vélhetjük a burgonyatermést. A könyv másik részét Bojňanskv mérnök írta, aki a burgonya kártevőiről, gyomnövényeiről és betegsé< Jről nyújt ismertetést. Az utóbbi években burgonyatermesztésünkre nagy veszedelmet jelent az amerikai burgonyabogár — kolorádóbogár. A kártevő jellemzése után a szerző felhívja a figyelmet az ellene folytatott harc sikeres eszközeire. A burgonya többi kártevői közül megemlékezik a burgonyamolyról, a burgonya fonalféregről, a burgonyatőpoloskáról, levéltetvekről, kabócáké ról, Jrótférgekről stb. A burgonyakultúrák gyomnövényeinek ismertetése után a burgonyabetegségeket tárgyalja. Itt megemlékezik a burgonyarákról, a burgonyavészről, a rizoktónia betegségről, a fekete szárrothadásról, a közönséges varasodásról s a többi burgonyát veszélyeztető betegségekről. Burgonyatermesztőink gazdag ismeretforrásra találnak ebben a gondosan összeállított, képekkel és ábrákkal illusztrált kézikönyvben, amely a magas hektárhozamok elérésénei nélkülözhetetlen, megbízható segítőtársuk és tanácsadójuk lesz. L. Máté Irén
