Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-04-08 / 14. szám

1958. április 8. földműves 3 Dz ötödik árleszállítás népünk közös munkájának eredménye František Krajčír belkereskedelmi miniszter beszédéből a CSKP KB 1956. március 29—30-i ülésén Elvtársak, a politikai iroda megtárgyalta és a Központi Bizottság elé terjeszti azt a javaslatot, mely szerint április 1- ével a kiskereskedelmi árak további, sorrendben már az ötödik leszállí­tását kel! végrehajtani. Az indítványozott új árleszállítás további meggyőző bizonyítéka azok­nak a sikereknek, amelyeket népünk pártunk és központi bizottsága veze­tésével a szocializmus építésében el­ért. Társadalmi rendszerünk rendkívü­li előnyeinek bizonyítéka ez. A szo­cializmus dolgozóink előtt megnyitja a termelőerők hatalmas fejlődésének távlatait, amelyben a társadalom min­den ereje arra a célra van összpon­tosítva, hogy a dolgozók számára megteremtsük az egyre jobb és szebb életet, hogy egyre jobban kielégítsük anyagi és kulturális szükségleteiket. A javasolt ötödik árleszállítás or­szágunknak a dicső szovjet hadsereg által való felszabadítása óta eltelt 10 év folyamán elért sikerekre és a múlt év folyamán az állami terv feladatai­nak teljesítésében elért jó eredmé­nyekre támaszkodik. A népi demokra­tikus köztársaság 10 éve alatt, és el­sősorban az első ötéves terv folya­mán az ipari termelés az 1937. évi állapothoz viszonyítva több mint 2 és félszeresére emelkedett. A múlt év folyamán a népgazdaság, az ipar és a mezőgazdaság fejlődésében a terme­lés növekedésének üteme az 1954. év­hez viszonyítva még inkább meggyor­sult. Az ipari nyerstermelés 1955-ben 10,6 százalékkal emelkedett és a brut­tótermelés évi tervét 103 százalékra Az árleszállítás az év Az új árleszállítás további előnyö­ket jelent dolgozóink számára. Az ed­digi árleszállítások lakosságunknak összesen 12 milliárd korona évi meg­takarítást jelentettek. Ezzel az ötödik árleszállítással együtt tehát az összes eddigi árleszállítások évi átlagban 14 milliárd korona megtakarítást jelente­nek. Ha az összes eddigi árleszállítá­sok révén megtakarított összegeket átszámítjuk köztársaságunk egy la­kosára, akkor az ötszöri árleszállítás teljesítettük. A munkatermelés az iparban az 1954. évihez viszonyítva 8,2 százalékkal növekedett és a mun­katermelékenységnek a tervben felté­telezett növekedését 4 százalékkal túlszárnyaltuk. Kedvezően teljesítet­tük az önköltség tervét is, ahol a tervhez viszonyítva megtakarításokat értünk el. A munkatermelékenység növekedése és a termelési önköltség csökkentése a termelés összterjedel­­mének jelenlegi növekedése mellett a további árleszállítás fő és elkerülhe­tetlen feltétele. Ha most újból — im­már ötödször aratjuk e politika gyü­mölcsét, az újabb bizonyítéka pártunk irányvonala helyességének, amely ál­landóan azt hangsúlyozza minden dol­gozónk előtt, hogy a munkatermelé­kenység tartós növekedése a legfon­tosabb a szocialista társadalmi rend győzelme szempontjából. Dolgozóink az ötödik árleszállításnál újból meg­győződnek arról, hogy minél többet és olcsóbban fogunk termelni, annál jobban fogunk élni. A mezőgazdasági termelésben is — ahogyan ezt a CSKP KB legutóbbi ülése megmutatta — a múlt évben 11,5 százalékkal növekedett a terme­lés. A növényi termelés a tervben megszabott 9,5 százalékos növekedés helyett 14 százalékkal, az állatte­nyésztési termelés pedig 6,7 százalék helyett 8 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági termelési terv teljesí­tésének jó eredményeiben nagymér­tékben osztozik a szocialista szektor. A legutóbbi 10 év folyamán a múlt évben értük el a legmagasabb tejho­zamot és növekedett az állatállomány átlagos vágósúlya is. A mezőgazdasá­gi termelési terv teljesítésében elért sikerek azon intézkedések eredményei, amelyeket pártunk és kormányunk megvalósított, valamint a szövetkeze­ti tagok, a földművesek jobb munká­jának és a városi dolgozók széleskörű segítségének köszönhető. A nemzeti jövedelem a múlt évben az 1954. évhez viszonyítva 9 százalék­kal növekedett. Nagy jelentőségű — ezt újból ismételnünk kell, — hogy a nemzeti jövedelem növekedésének fő tényezője a munkatermelékenység fo­kozása volt, amely a nemzeti jöve­delem összgyarapodásának 61 száza­lékát tette ki. A termelés növekedése, amely el­sősorban a nagyobb munkatermelé­kenységre támaszkodik, lehetővé tet­te a lakosság anyagi színvonalának lényeges emelkedését. A lakosság sze­mélyi fogyasztása összehasonlítha­tó árakban 10 százalékkal növeke­dett, különösen nagymértékben emel­kedett a mezőgazdasági lakosság anya­gi színvonala. 1955-ben a kiskereske­delmi forgalom 7,4 százalékkal volt magasabb, mint 1954-ben, ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalom a szövet­kezeti kereskedelem hálózatában, amely a vidéki lakosság ellátásáról gondoskodik, 14,5 százalékkal emelke­dett az 1954. évhez viszonyítva. Az ipari termelés növekedésében és a mezőgazdasági termelés fejlődésé­ben, a munkatermelékenység növeke­désében és az önköltség csökkenésé­ben elért jó eredmények lehetővé te­szik az idén, hogy javaslatot tegyünk a lakosság anyagi színvonalának eme­lésére irányuló újabb intézkedések megvalósítására. mintegy 27 százaléka tanult techni­kai főiskolákon, a múlt évben a hall­gatók teljes létszámának 54 százalé­ka volt technikai irányzatú. A mozilátogatók száma a múlt év­ben elérte a 164 milliót az 1937. év 84 milliójával szemben, az állandó mozik száma 1838-ról 3478-ra emel­kedett a múlt évben. 1937-ben a szín-Engedjék meg, hogy most néhány megjegyzést fűzzek a termelés és a közszükségleti árucikkek szállításának kérdéséhez, valamint szocialista ke­reskedelmünk munkájához. Pártunk és kormányunk a nehézipar elsődle­ges fejlesztése mellett az ipar és a mezőgazdaság növelésének politiká­ját folytatva mindig hangsúlyozta, hogy szüntelenül növelni és bővíteni kell a fogyasztási árucikkek terme­lését és jobb minőségűvé kell tenni őket; a párt és a kormány nem egy­szer hangsúlyozta, hogy a nehézipar elsődleges fejlesztése, mint pártunk gazdasági politikájának fő irányvonala a második ötéves tervben, nem zár­ja ki, hanem ellenkezőleg, lehetővé teszi a közszükségleti árucikkek vá­lasztékának bővítését és kiváló minő­ségének biztosítását. A közszükségleti árucikkek termelésére pártunk által megadott irányvonal kifejezésre jut az 1954. májU3 7-i párt- és kormány­­határozatban, amely a termelés, a szállítások és az eladás fokozására és a minőség, a választék és a fo­gyasztó számára készülő psomagolá.s megjavítására irányuló intézkedések­ről szól az egyes árufajtáknál. Tavaly az 1953-as évvel szemben a közszükségleti árucikkek termelésé­nek növelésében a gépipar terén brut­tó értékben 50 százalékosságot értünk el. E nagyfokú növekedés mögött azonban számos fogyatékosság rejlik. A múlt évben például az automobil­ipar és a mezőgazdasági gépeket gyár­tó ipar minisztériuma alá tartozó ter­melő vállalatok a piac számára ké­szülő árucikkek termelését csak 96 százalékban teljesítették. Nem szállí­tottak le mintegy 2000 Skoda 440- személyautót a Mladá Boleslavy-i Automobilüzemek, csaknem 20 ezer házakat csak 5 millió személy láto­gatta, tavaly ez a szám 12 808 000-re emelkedett. 1937-ben 14 lakosra ju­tott egy rádiókoncesszió, a múlt év­ben 4,6 lakosra. Emellett lényegesen fejlődött a vezetékes rádió és a te­levízió és ma már csaknem minden családnak van rádióvevő készüléke. villany vasalót és 5000 porszívót a hlinskoi Elektro Praga Üzem, 5000 jégszekrényt az érsekújvári Elektro­­svit üzem. A vízmelegítővel ellátott villanymosógépekből, villamos borot­­váiókészülékekből, az automatikus sza­bályzóval ellátott vasalókból és egyéb gyártmányokból, amelyeket az 1954. május 7-i határozat alapján kellett volna leszállítani, a múlt évben egy darabot sem szántottak. Szüntelenül ismétlődnek az elárusítóhelyek rekla­mációi, a leszállított gépipari áru­cikkek rossz minőségére tett pana­szok. A ligetfalusi Kovosmalt Üzem­nél például a múlt évben több mint 2 millió korona értékű árucikket rek­lamáltak, az idei év első két hónap­jában csaknem 300 ezer korona érté­kű árut — mind durva hibák miatt. A készítmények külszínében levő hiá­nyosságok gyakran jelentősen elér­­téktelenitik azokat a készítményeket, amelyek egyébként gondosan és jó anyagból készültek. Á múlt évben 500 különféle apró gépipari terméket hoztunk be külföld­ről. Ha a legjobb behozott külföldi termékeket összehasonlítjuk saját közszükségleti árucikkeinkkel, azt lát­juk, hogy az egyes esetekben tapasz­talt magas gépipari színvonal ellenére nem tartunk lépést a fejlődéssel. Egyben azonban azt látjuk, hogy nincs semmi olyan a külföldön, amit fejlett iparunk nem volna képes ma­ga is gyártani, sőt sokszor jobban, mint a külföld. Nem kétséges, hogy képesek vagyunk olyan újdonságokat gyártani, mint az elektromos hajtású kis vasalógépek, a háztartások számá­ra készült ruhaszárítók, edénymöso­­gató szerkezetek, automatikus.villany­­mosógépek, magnetofonok és más gé­pek, amelyek a mi piacunkon még nem láthatók. végéig 2 milliárd korona megtakarítást jelent a dolgozóknak évente 1060 korona megtakarítást je­lent egyénenként. A javasolt árleszállítás megnyil­vánul a vendéglői étkezés .szakaszán is, mégpedig a borok és sajtok árá­nak csökkenésében és a kétszeres rizsadagban. A további pénzösszege­ket a fogyasztóknak tett szolgálatok megjavítására, a vendéglők és étter­mek jó minőségű edényekkel, evőesz­közökkel, abroszokkal és függönyök­kel való jobb felszerelésére és a ven­déglátó üzemek külsejének általános A nép életszínvonalának jelentős emelkedése a legutóbbi három évben megjavítására fordítják a részletesen kidolgozott terv alapján. Az új árleszállítás természetesen jelentős megtakarításokat eredményez minden háztartásban. Ha az ötödik árleszállításnál megtakarított összeg magassága évente egy lakosnál át­lag 150 koronát tesz ki, akkor egy négytagú család évente 600 koronát takarít meg a vásárlásokon. Ez olyan megtakarítás, amely minden család­ban jelentős. Szüntelenül tökéletesítsük a közszükségleti árúcikkek termelését A szocialista kereskedelemnek meg kell javítania a dolgozóknak nyújtott szolgálatait A szocialista ipar termelésének nö­vekedése és a munkatermelékenység fokozása az utolsó 3 év folyamán le­hetővé tették olyan árleszállítás meg­valósítását, hogy számos árucikk ára felére csökkent az 1953. évi árakhoz viszonyítva. A követke-ző példák bi­zonyítják ezt: Az egységes piac be­vezetése után az I. osztályú rizs ára 28 korona volt, most 9 korona lesz; a dercés búzaliszt 6 korona volt, most 4 korona 40 fillér lesz; a há­romtojásos tésztaféléket 11 koroná­ért árusították, most 7 korona 40 fil­lér lesz az áruk. Egy kocka asztali növényzsír 6 koronába került, most 4 korona 50 fillér lesz az ára. A sze­meskávét 30 koronáért árusították, most egy csomag 17 koronába kerül majd. Hasonló a helyzet az ipari áru­cikkek áránál is. 1953. június 1-hez viszonyítva, amikor egy méter man­­chester 78 koronába került, most 45 korona 50 fillérért vásárolható, a szilonharisnya 108 korona volt, most 34 korona lesz az ára, egysoros férfi­öltöny 610 koronába került, most 407 koronáért megkaphatjuk; női disznó­bőr félcipő 136 koronába került, most 78 korona lesz az ára; a 62 százalé­kos színszappan, amely 16 koronába került, 8 korona 60 fillérért lesz kap­ható; a Flexareta-fényképezőgép 1580 korona volt, most 830 korona a le­szállított ára. A Perota mosógép ára 1630 koronáról 1030 koronára csök­kent. A Pobeda-óra ára 960 koronáról 646 koronára csökkent. A kiskereskedelmi forgalom az ösz­­szehasonlítható' árakban csupán az utóbbi két év folyamán 32,7 száza­lékkal. tehát csaknem egyharmadával emelkedett. A kiskereskedelmi forga­lom állandó növekedésével arányban emelkedik a fogyasztás is. Míg 1936- ban az egy lakosra eső átlagos évi lisztfogyasztás 80,59 kg-ot tett ki. addig 1953-ban 134,20 kg volt; húsból 26,77 kg-ról 36,53 kg-ra, cukorból 23,75 kg-ról 27,84 kg-га, tojásból pe­dig 131 darabról 161 db-ra emelke­dett. Ha összehasonlítjuk az állami és a szövetkezeti kereskedelem megva­lósított árueladását a múlt évben, ak­kor az 1953. évhez viszonyítva újabb emelkedést láthatunk: a liszteladás 3.1 százalékkal, a húseladás 6 száza­lékkal, a eukoreladás 22,5 százalék­kal, a tojáseladás pedig 15 százalék­kal emelkedett. Az elmúlt két év folyamán maga­san emelkedett az ipari árucikkek el­adása. Az 1955. évben az 1953. évhez viszonyítva 33 százalékkal több felső­ruhát, 37 százalékkal több gyapjú­­szövetet, 91 százalékkal több tiszta­selymet és 22 százalékkal több ci­pőt adtak el. A cipőfogyasztás szín­vonala nálunk a legmagasabb az egész világon. A múlt évben 44 millió pár cipőt adtak el, vagyis 3,3 pár cipőt évente egy lakosra számítva: az utol­só három évben 123 millió pár cipőt adtak el. Hasonlóképpen magas szín­vonalú a textilfogyasztás is és hogy­ha egy lakosra átszámítják a kilo­grammonként felhasznált fonalat, Csehszlovákia a maga több mint 8 ki­lójával az európai államok első sorá­ban foglal helyet. Még átütőbb a hosszú időre szóló személyi szükségleti cikkek eladása színvonalának emelkedése. A múlt évben az 1953. évhez viszonyítva a mosógépek eladása hatszorosára, a hűtőszekrények eladása csaknem nyolcszorosára, a villanymelegítők eladása másfélszeresére, a rádióké­szülékek eladása kétszeresére, a var­rógépek eladása csaknem két és fél­szeresére, a karkötőőráké pedig csak­nem három és félszeresére emelke­dett. A növekedés gyors üteme na­gyon szemléltetően mutatja a teljes fogyasztás adatait. A cikkek egyes fajtáiból 1955-ben többet adtak el, mint a két megelőző évben együtt­véve. Így például tavaly 193.000 vil­lamos mosógépet, 21690 hűtőszek­rényt, 285 000 karkötőórát és 52.000 motorkerékpárt adtak el. A múlt év során 361000 tonna cementet, vagy­is négyszer annyit adtak el mint 1953-ban. Gyors emelkedést mutat a televíziós készülékek eladása, amely­ből ma már több mint 42 000 van használatban. A televíziós készülék­nél olyan nagy a kereslet, hogy a ter­melés lényeges fokozásának és a szovjet televíziós készülékek behoza­talának ellenére, még ez idén sem tudjuk teljes mértékben kielégíteni a keresletet. Ezt a növekvő fogyasztást az ár­leszállítás mellett a lakosság jöve­delmének további fokozódása tette lehetővé. A lakosság jövedelme az 1955. évijen az 1053 évhez viszo­nyítva 18,5 százalékkal emelkedett, emellett a bérek és fizetések össze­sen 16,7 százalékkal növekedtek. Az átlagos havi bér az ipari munkások­nál az 1953. évhez viszonyítva 133 koronával, az építészeti dolgozóknál 122 koronával emelkedett. A reálbé­rek a múlt év folyamán az 1953. év­hez viszonyítva 14 százalékkal, emel­kedtek. A párt és kormány irltézke­­dése által a dolgozók egyes kategó­riáiban, különösen a mesterek, a ve­zető orvosok, a főiskolai tanárok bé­rét és fizetését emelték, ez a bér­emelés évi átlagban 133 millió koro­nát tett ki. A mezőgazdasági termelés növeke­dése, valamint a párt és kormány intézkedései a szövetkezeti tagok és földművesek jövedelmének lényeges emelésére vezettek. A földművesek és szövetkezeti tagok teljes jöve­delme az 1953. évvel összehasonlítva 37 százalékkal emelkedett. A szövet kezet! tagoknak a munkaegységek szerinti jutalmazása 41 százalékkal fokozódott és átlagban 15 koronát tett ki a természetbeni járandóságok nélkül. Állandóan emelkedik azon szövetkezetek száma, amelyekben je­lentősen magasabb jutalmat kapnak a tagok a munkaegységekre. Jelentős mértékben növekedett a lakosság többi csoportjainak jövedel­me is. A szociális biztosításra a múlt év folyamán több mint 7 milliárd ko­ronát adtak ki. Az 1953. évhez viszo­nyítva több mint 2 milliárd koroná­val növekedtek a nyugdíjakra, segé­lyekre és stipendiumokra fordított összegek. 1937-ben 1000 lakosra 3,3 kórházi ágy jutott, a múlt évben 1000 la­kosra már 7 kórházi férőhely esett. A nép egészségéről való gondoskodás lényeges javulása megnyilvánult mind az általános, mind kiváltképp a gyer­mek- és csecsemőhalandóság erős csökkenésében. 1937-ben 1000 lakosra 13 halál­eset jutott, tavaly mindössze 9,6 1937-ben 1000 élve született gyer те к közül 117 halt meg, a múlt év folya­mán a csecsemőhalandóság 33-ra csökkent, ami e téren a világon a legalacsonyabb számot jelenti. Nagymértékben fellendült az isko­láztatás és a kultúra. Az általános közművelődést szolgáló iskolák tanu­lóinak száma tavaly csaknem elérte a 2 milliót. 1937-ben 52 főiskolai fa­kultásunk volt 25 000 hallgatóval, л múlt év folyamán 106 fakultáson 48 és félezer diák végezte tanulmányait. 1937-ben a főiskolai hallgatóknak . Elvtársnők és elvtársak! A szemé­lyes és társadalmi fogyasztás tartós növekedése arra mutat, hogy jelen­tékenyen emelkedett lakosságunk anyagi és kulturális színvonala. Eze­ket az eredményeket mindenekelőtt azért értük el, mert népünk a kom­munista párt vezetésével sikeresen teljesíti és túlhaladja nemzetgazda­ságunk fejlesztésének feladatait. A múlt években elért eredmények szi­lárd alapot jelentenek nemzetgazda­ságunk további fejlődése számára a második ötéves tervben. Az ipari és a mezőgazda­­sági termelés növekedésének gyors ütemét hazánkban a második ötéves tervben is biztosítani kell a nehéz­ipar előnyben részesített növeléséről szóló lenini tanítás helyes érvénye­sítésével. Egyedül a hatalmas nehéz­ipar és a technika szüntelen fejlődé­se biztosíthat szilárd alapot a szo­cialista népgazdaság növelésére. A szocialista termelés ezen anyagi alap­jának és műszaki színvonala gyors növelésének döntő tényezővé kell vál­nia a munkatermelékenység további gyors emelésében. Ezért iparunk mű­szaki színvonala emelésének kérdése és az egész népgazdaság műszaki fejlődése ma azon alapvető feladato­kat jelenti, melyekre pártunk most minden figyelmét összpontosítja, és azok teljesítése hazánk Összes dolgo­zóinak becsületbeli ügyévé kell vál­nia. Hazánk nemcsak fejlett iparral, ha­nem számos jól képzett, tapasztalt és tehetséges munkással, mérnökkel, jól dolgozó szövetkezeti taggal és földművessel rendelkezik, akiknek jó munkáját az egész világon ismerik. Összes dolgozóinknak meg kell mu­tatnunk hazánk további fejlődésének széleskörű távlatait, ki kell használ­nunk a nép teremtő aktivitását, az összes dolgozók kezdeményezését a második ötéves terv első évi felada­tainak legjobb és leggyorsabb tel­jesítése érdekében. Széles körben ki kell fejleszteni a szocialista munka­versenyt pártunk júniusi országos konferenciájának tiszteletére, a má­sodik ötéves terv első évi feladatai­nak teljesítésére és túlteljesítésére. Hasonlóképpen a mezőgazdasági ter­melésben elért múlt évi sikereket az idén tovább kell fejleszteni és el kell mélyíteni. A második ötéves tervben el kell érni a nö'vényi és állatenyesz­­tési termelés gyorsabb fejlesztései. Mindezt a munkatermelékenység fo­kozásával, a mezőgazdasági termelés kiterjedt gépesítésével és ennek ke­retén belül mindenekelőtt a mezőgaz- . daság szocialista szektorának gyors növelésével keli elérni. A szocializ­mus győzelme és egész nemzetgaz­daságunk felvirágoztatása érdekében szükséges, hogy a második ötéves terv folyamán a mezőgazdaság szo­cialista szektora döntő fölényt érjen el a mezőgazdasági termelésben. To­vább kell emelni a hektárhozamokat, fel kell tárni és teljes mértékben fel kell használni az összes földtar­talékokat és a növénytermesztés gyors fejlődésével, főleg elegendő mennyi­ségű takarmány biztosításával el kell érni az állattenyésztési termelés to­vábbi növelését. Arról van szó, hogy továbbra is következetesen teljesít­sük pártunk Központi Bizottságának a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­ről szóló határozatát. A mezőgazda­­sági termelés emelésének feladatai akkor teljesíthetők és túlhaladhatok ha pártszervezeteinknek és az ösz­­szes kommunistáknak sikerül kifej­lesztenie mezőgazdasági dolgozóink kezdeményezését a mezőgazdasági termelésünk elé tűzött feladatok tel­jesítése érdekében. A kiskereskedelmi árak ötödik le- \ szállítása további bizonyítékot nyújt pártunknak és kormányunknak a dol­gozók életszínvonala gyors és tartós emeléséről való gondoskodásáról. Le­hetőséget nyújt arra, hogy megmu­tassuk dolgozóinknak és más orszá­gok dolgozóinak is azokat a vívmá­nyokat és sikereket, melyeket népünk a dicső Szovjet Hadsereg által való felszabadulás óta elért. Egyúttal az ötödik árleszállítás megmutatja egész dolgozó népünknek annak helyessé­gét, amit pártunk állandóan hangsú­lyoz és amit a valóságba is átülte­tünk, — minél többet és olcsóbban gyártunk, annál jobb lesz életünk. 4

Next

/
Thumbnails
Contents