Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-04-08 / 14. szám

A szocialista faluért ! yfoalHad Földműves A FÖLDMŰVEL ÉSOGYI MEGBÍZOTTI H 1VA TAL LAPJA Bratislava, 1956. április 8. Ára 40 Fillér VII. évfolyam, 14. szám A CSKP KB és a Csehszlovák Köztársaság kormányának határozata az ötödik árleszállításról Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Cseh­szlovák Köztársaság kormánya az ipari termelés fejlesztésében mindenek­előtt a munkatermelékenység növelésével és a termelési önköltségek csök­kentésével elért eredmények alapján, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztésében az elmúlt időszakban elért eredmények alapján elhatározta, hogy végrehajtja a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árainak további, immár ötödik leszállítását. Ezzel az intézkedéssel tovább emelkednek a dolgozók reálbérei és jövedelme, emelkedik életszínvonaluk, és tovább szi­lárdul a csehszlovák korona. A kiskereskedelmi árak leszállítása több mint 22 ezer árufajtára vonatkozik. A lakosság ennek következtében bevásár­lásainál egy esztendő folyamán 2,1 milliárd koronát takarít meg. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Cseh­szlovák kormánya elhatározta, hogy A) 1956. április 1-vel az élemiszerek és iparcikkek állami kiskereske­delmi árait a fő árufajták esetében átlag a következőképpen csökkenti: 1. Élelmiszer 2. tésztaneműek 10 3. rizs 41,6 árleszállítás %-ba* kiváló minőségű rizs 33,3 1. búzaliszt 10,3 I. minőségű 43,7 ebből dercésliszt t. 450 10,2 II. minőségű 40,3 féldercés liszt 550 10,8 4. hüvelyesek 7,2 símaliszt t. 650 10,2 ebből I. minőségű fehér bab 20,5 Az árleszállítás kötelez Nálunk, a búcsi szövetkezetben március 31-ig 177,5 hektár tavaszi árpát, 47 hektár zabot, 25 hektár tavaszi tahkarmánykeveréket és 14 hektár borsót vetettünk el. Ezenkívül 348 hektár évelő takarmányt meg­szórtunk Thomas-salak és szuper­­foszfát-keverékkel, ebből 220 hektárt megfogasoltunk, hat hektárt pedig megöntöztünk trágyalével. A tavaszi árpába, mintegy 86 hektárnyi terü­letre hektáronként 30 kg Viktória­­borsót kevertünk. A kettős termelés­sel a borsó nitrogéngyűjtö tulajdon­ságát igyekszünk kihasználni mind a pénzügyi tervünk, mind állatállomá­nyunk, fehérjedús takarmányszükség­letének biztosítása céljából. A töb­bi tavaszi árpát alávetjük lucerná­val és lóherével, mert a talajszer­kezet javítása és humusztartalmá­nak növelése a célunk. A 47 hek­tárnyi zabot szintén tavaszi bük­könnyel keverve vetettük. Ez szin­tén hüvelyes és nitrogéngyűjtő nö­vény. Cséplés után szelektorral ki­választjuk s ez olyan lesz, mint a talált pénz. Amikor legnagyobb lendülettel folytak a tavaszi munkálatok, akkor tudtuk meg a nagy örömhírt, az á r leszállítást. Eddig is nagy odaadás­sal dolgoztunk, de ez még jobb munkára kötelez. Ezen a héten az összes őszi mélyszántást elsimít­juk, hogy megóvjuk (a téli talaj­nedvet. Azt is örömmel írom, hogy szövetkezetünk március 31-ig telje­sítette -első negyedévi hűsbeadását, mégpedig marhahúsból az egész évi mennyiségnek 31 százalékát, a ser­téshúsnak pedig 27 százalékát adta adta be. Az árleszállítás örömére március 31-én 80- drb sertést raktunk va­gonba, ebből 40 darabot szabad áron. Mi igyekszünk a munkás-pa­raszt szövetség szilárd láncszeme lenni, igyekszünk egyre többet ter­melni, mert egy újabb árleszállítás lehetősége a mi kezünkben van. Kéftfi István, Búcs. Tízezer hektárral több kukorica Szlovákiai nagyüzemi gazdaságai, vagyis az állami gazdaságok és a szövetkezetek — ebben az évben 10 000 hektárral nagyobb területen ter­melnek kukoricát, mint tavaly. Emellett jelentősen kibővítik a másik igen fontos ipari növénynek — a cukorrépának — vetésterületét. A Nagymegyer járásbeli tanyi szövetkezet a múlt évben győztesként került ki a legmagasabb tejhozam eléréséért indított kerületi verseny­ből. A tejhozam most is magas a szövetkezetben s megvan rá a lehető­ség, hogy még magasabb legyen, mert 20 hektárral több kukoricát ter­melnek, mint a múlt évben. Tavaly 44, ebben az évben viszont 70 hek: táron termelnek cukorrépát. Ezzel egyrészt magas tápértékű takarmányt nyernek, amelytől lényegesen emelkedik az állatok hasznossága, másrészt pedig bő pótjutalomban részesülnek a tagok. A múlt évben pl. 57 má­zsa cukrot kaptak. Ebben az évben még jobb eredményeket szeretnének elérni s azért a tavalyihoz hasonlóan egyéni megművelésre osztják a kapásokat. aprószemü borsó, 1. minőség 6,8 5. növényi zsírok 15,9 ebből étmargarin 16,7 „Smetol“ növényi zsiradék 16,1 kockamargarin 15,4 zsírral kevert kockamargarin 14,3 táblaolaj üvegben 16,4 6. olvasztott sertészsír II. mi­nőség 11,8 7. birkahús 20,3 8. édesvízi halak 14,9 ebből I. súlyminőségű ponty 15,4 9. haltermékek 5,1 ebből haltekercs 15,3 lazac saját levében 10 kecsege paradicsomlében 10 10. csokoládé 19,1 ebből keserűcsokoládé 20 tejcsokoládé 21,4 11. tejtermékek 3,1 ebből kondenzált édesített teljes tej 13,8 (Folytatás a 2. oldalon) A tavaszi vetés nem ismer ünnepet Az ógyallai gépállomás traktorosai nagy munkakedvvel fogtak a tavaszi munkákhoz. Már kezdetben azt han­goztatták, hogy minden órát kihasz­nálnak, hogy mielőbb földbe kerüljön a vetőmag Szavukat becsülettel be­tartják, amit az is bizonyít, hogy a húsvéti ünnepek alatt sem csitult el a gépek búgása a határban. A bago­­tai brigádközpont traktorosai, Koda László vezetésével a talajt készítet­ték elő vetés alá és a helyi szövet­kezetnek 24 hektár árpát vetettek el. A naszvadi brigádközpont traktorosai Blaženec Albert vezetésével több, mint 60 hektár földet készítettek elő ve­tésre. Ezt a területet kedden bevetet­ték. A madari, az újpusztai és egyéb szövetkezetek földjein is dolgoztak a traktorosok az ünnepek alatt. Az ó~vallai gépállomásról több, mint 30 traktoros dolgozott az ünnepek alatt. Munkájukkal nagyban hozzájá­rultak ahhoz, hogy a járásban 12 szövetkezet már elvetette a tavaszi árpát. Ezen a héten a járás vala­mennyi szövetkezetében befejezik az árpa, és megkezdik a zab vetését. 15 mázsás terméstőbblet A múlt évi tapasztalatok megmu­tatták: a kukorica magasabb hektár­hozamot ad, ha négyzetesen vetik. Például a tallósi szövetkezetesek azon a 20 hektár területen, amelyen négyzetesen vetettek, közel 15 mázsá­val több kukoricát termeltek hektáron­ként. Az idén már 96 hektáron vetik négyzetesen a kukoricát. ^ Állandó feladat: A rétek és legelők gondozása A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal idejében fel­hívta a mezőgazdasági dolgozók figyelmét a rétek és a legelők tavaszi gondozásának fontosságára. Ezt a legtöbb helyen megértették és minden alkalmas órát kihasználnak a rétek és legelők termőképességének foko­zására. Március vlégéig a kassai kerületben érték el a legjobb eredményeket, ahol közel 4000 hektár rétet és legelőt tettek rendbe. Ugyancsak március végéig meg­trágyáztak 4587 hektárnyi területet és felszántottak 41 hektár alacsonyhozamú legelőt. A kassai kerület járásai közül a kassai járásban ér­ték el ez ideig a legszebb eredményeket, mivel a retek és legelők tavaszi gondozásának tervét 43 százalékra teljesítették. A rétek és legelők trJgvázásában legjobb a gálszécsi járás, ahol március végéig 550 hektárnyi területen szórtak műtrágyát. A legeltetési díjak szedé­sében a kézsmárki járás tudja felmutatni a legjobb eredményt, ahol már több, mint 150 000 korona legel­tetési díjat szedtek be március végéig. Az eddigi jó tapasztalatok és kedvező eredmények alapján a kassai kerületi nemzeti bizottság versenyre hívja Szlovákia valamennyi kerületi nemzeti bizottsá­gát, a rétek és a legelők tavaszi gondozásara. A ver­senyfeltételek a következő pontok biztosítására irányul­nak: 1. Hol trágyázzák meg a legnagyobb területet, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal által megszabott feladatokhoz mérten, 2. Hol végzik el a legnagyobb területen a rétek és legelők felszíni javítását, 3. Hol szántják fel a legtöbb alacsonyhozamú rétet és legelőt 4. Hol hajtják be a. legeltetési díjak legnagyobb szá­zalékát. Ezt azonban nem egyszeri feladatnak kell _ tekinteni, mert a rétek és a legelők gondozása állandó és nagyon fontos teendő. Balázs János traktoros hármas gépcsoporttal vetette az árpát a vágsellyei szövetkezetben. Négyzetesen vessük a kukoricát Az állami gazdaságok, a szövetke­zetek és általában a mezőgazdasági dolgozók sokkal gondosabban felké­szültek a tavaszi munkákra, mint más éveken. S lám, a gyakorlat igazolta az alapos felkészültség helyességét. Már az első napok eredménye azzal a biztos érzéssel töltötte el az em­bert, hogy habár későn kezdték is, de időben elvégzik mezőgazdasági dolgo­zóink a tavaszi munkákat. A vízkele­ti, a hidaskürti és még több szövet­kezet dolgozói április 1-ig már be is fejezték a tavaszi kalászosok vetését. De, ami még ennél is fontosabb, az összes tavaszi gabonafélét sűrűsoro­­san vetették el. Néhány évvel ezelőtt még vonakodtak a földművesek, hal­lani sem akartak a sűrűsoros vetés­ről. Az új módszerektől tartózkodik a falusi ember, ragaszkodik ahhoz, amit évek hosszú során megszokott. Miben rejlik tehát a titka, hogy mé­gis elterjedt és ma már mmden álla­mi gazdaságban, minden szövetkezet­ben ezzel a módszerrel vetnek? Ennek igen egyszerű a magyaráza­ta: Ha a földművesek meggyőződnek valamely új módszer előnyéről, ha látják, hogy több hasznuk van belőle, örömest eltérnek a régi módszerek alkalmazásától. A sűrűsoros vetés elő­nye pedig ma már kétségtelen. A múlt évben kerek öt mázsa volt a különbség a sűrűsorosan és régi mód­szerrel vetett búza hektárhozama kö­zött az ifjúságfalvi szövetkezetben. Ez a kimagasló eredmény eloszlatta a kételyeket és ma már olyan termé­szetes a sűrűsoros vetés, mint az, hogy tél után jön a tavasz. A mezőgazdasági termelés azonban olyan termelési ágazat, amelyben ál­landóan vannak újabb és újabb lehe­tőségek a terméshozamok emelésére. Most pedig — mivel rohamosan köze­ledik a kukorica és a burgonya ülte­tésének ideje — okvetlenül figyelem­be kell vennünk a CSKP KB februári határozatát, amely szerint ebben az évben a kukorica nagy részét négyzetesen kell elvetni. Miért nem számolhatunk be ezen a téren is olyan eredményekről, mint a sűrűso­ros vetéssel kapcsolatban? Ennek az új módszernek nincsenek talán elő­nyei? Tagadhatatlan, hogy a négyzetes ültetéssel eddig kevés helyen próbál­koztak, de bizonyos, hogy néhány év múlva ugyanolyan természetes lesz a kukorica és a burgonya négyzetes vetése, mint jelenleg a sűrűsoros ve­tés. Miért merjük ezt ilyen biztosan állítani? Azért, mert minden földmű­ves arra törekszik, hogy minél többet teremjen a föld, minél nagyobb hasz­not hajtson megmüvelőjének. Pártunk minden célkitűzése helyes, mert megtéveszthetetlenül mutatja a jobb élethez vezető utat. Közismert dolog, hogy ebben az évben 15,3 Vo­kal kell emelnünk az állattenyésztési termelést. Valaki talán feltehetné a kérdést: mi köze az állattenyésztés­nek a négyzetes ültetéshez? Az ál­lattenyésztési termelés emelése szo­rosan összefügg a növénytermesztés­sel. Ha elég takarmányt^ szénát, ku­koricát, árpát, burgonyát termelünk, akkor nem lesz hiba az állattenyész­téssel. A kukorica és a burgonya négyzetes ültetése pedig pont az a módszer, amellyel biztosíthatjuk állat­­állományunk számára a bő takar­mányalapot. Takarmány hiján viszont csak olyan az állattenyésztés, mint a sz'ntásra előkészített traktor üzem­anyag nélkül. A nyárasdi szövetkezet a múlt év­ben versenyre hívta hazánk valameny­­nyi szövetkezetét a kukorica négyze­tes ültetésére. Nemes és bátor kez­deményezés volt, hiszen ennek a mód­szernek még nem voltak pártfogói és népszerűsítői. A gyakorlat azonban bebizonyította, hogy ami helyes és életképes, azt még az emberek ide­genkedése és a helytelen nézetek sem tudják halálraitélni. Már pedig a négyzetes-fészkes ültetési módszer életképes és csakis azé a jövő. A nyá­rasdi, a nádszegi és még több szövet­kezet olyan eredményeket ért el a múlt évben a kukorica négyzetes ül­tetésével, amilyenre még nem volt példa: 80 mázsa csöveskukorica hek­táronként! Egyes parcellákon még ennél is több termett. Olyan évben mint amely .tavaly volt a kukoricára, az egyénileg dolgozó parasztok meg­örültek hektáronként a 30 mázsás termésnek. Pártunk Központi Bizottságának ez év februári határozata világosan hangsúlyozza a kukorica négyzetes ültetésének fontosságát. E feladat megvalósítása nemcsak a termelőkre hárít nagy felelősséget, hanem a nemzeti bizottságokra és a gépállo­másokra is. Ahol ezek jól dolgoznak ebben az irányban, ott már is meg­vannak az eredmények. A galántai járás szövetkezetei például ebben az évben négyzetesen vetik el az összes kukoricát. Miért ? Mi késztette őket erre az elhatározásra? Részben az, hogy magukévá tették pártunk hatá­rozatát, másrészt pedig a Nádszegen és más szövetkezetekben elért magas hektárhozam. Azzal azonban még nem nyertük meg a csatát, hogy négyzetesen ve­tettük el a kukoricát. A gépállomások tökéletesítették a négyzetes ültetésre szolgáló gépeket, s ezen a téren már nem lesz annyi hiba, mint a múlt évben. De az elmúlt évek folyamán szerzett tapasztalatokat érvényesíteni kell minden téren. Sok helyütt nem kelt ki egyenletesen a kukorica. Ezt részben a csapadékban szegény esz­tendő idézte elő, de főképpen az, hogy nem friss fészkekbe került a vetőmag és nehezen szökött csírába. Ez legyen tanulság és igyekezzünk a barázdák kijelölése után azonnal elvetni a ma­got, amíg a fészkekben megvan a gyors csírázáshoz szükséges talajnedv. De még ez sem minden. A kukori­cát állandóan védeni kell az élősködő gyomnövényektől. Ez a négyzetes ül­­tetésű kukoricánál nem ütközik ne­hézségbe, mer két irányba lehet sara­­bolni gépekkel. Csakis a gyommentes növényzet fejlődőképes és csakis arról várhatunk bő termést. De ugyanilyen nagy jelentősége van az állattenyésztés szempontjából a silókukoricának és a burgonyának. Az olomouci kerület egyes szövetkezetei tavaly próbálkoztak első ízben a siló­­kukoricával. Hogy jól bevált, azt az bizonyítja, hogy ebben az évben öt­ször akkora területen termelnek siló­kukoricát. A gyomtalanítást ez is megkívánja, de megéri, mert kedvező termés esetén van mivel megtölteni a silógödröket. A burgonya négyzetes ültetése te­rén is vannak már jó tapasztalataink. A zsolnai kerület egyes szövetkeze­teiben nem ritkaság a 320 mázsás hektárhozam. Ebben az évben a du­­napüspöki szövetkezet is magas hek­tárhozamot akar elérni burgonyából. A vetőgumót előcsíráztatták és négy­zetesen ültetik el. A növényzet helyes gondozása már természetes, hiszen nagy részben attól függ a termés. Kukorica és burgonya. Ez a két termény az állattenyésztés aranyfede­zete. Hogy minél több legyen belőle, jó, csíraképes, keresztezett vetőmagra és nemesített ültetőanyagra van szük­ség, szakszerűen kell eljárni az ülte­tésnél és a növényápolásnál. Nem szabad sajnálni a fáradságot és bizo­nyosan meg lesz az eredmény.

Next

/
Thumbnails
Contents