Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-04-01 / 13. szám

földműves 1956. április i. Щик а а • Jól halad a munka a galántai járásban A galántai járás szövetkezetei és állami gazdaságai alaposan felkészül­tek a tél folyamán a tavaszi mun­kákra. Amikor aztán elérkezett az el­ső kedvező tavaszi nap, széltében­­hoszában megindultak a traktorok a széles galántai rónaságon. A h.idaskürti szövetkezet tagjai ki­használták azt a néhány kedvező napot, amely az elmúlt hét elején megörvendeztette a földműveseket. — Szervezetten dolgoztak és 97 hektár tavaszi árpát vetettek el. Ha nem jött volna közbe ez a „tervezetten“ havazás, ma már földben lenne az összes árpájuk. A vízkeleti szövetkp­­z-'tben három gépcsoporttal végezték a vetést és március 27-ig 94 hektár árpát vetettek el, mégpedig szűksoro­­san. A nagymácsédi szövetkezetben is vetnek már, de amellett 101 hek­tárnyi területen műtrágyával javítot­ták az évelő takarmányokat. K. F. Farnadi levél A zselízi járásban levő farnadi EFSZ tagjai jó munkaszervezéssel és nagy szorgalommal kezdték meg a tavaszi munkákat. Ez ideig több mint 1000 métermázsa műtrágyát szórtak szét alap-, és fejtrágyaként. Saláti András, a szövetkezet elnöke az acronómussal együttjárta a határt és türelmetlenül vizsgálták a talajt, Március 21-én aztán felbúgtak a traktorok a határban. A föld annyira megszikkadt, hogy meg lehetett kez­deni a tavasziak vetését. Elsőként a mákot vetették el, utána pedig sorra került a tavaszi árpa és a zab. A münka jól haladt és három nap alatt 10 hektár zabot és 90 hektár, árpát vetettek el a jól bevált sűrü­­soros vetőgépekkel. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a szövetkezet példájára az egyénileg dolgozó parasztok is hozzáfogtak a­­vetéshez. Annyi műtrágyát még soha­sem látott a farnadi határ mint eb­ben az évben szórtak szét a földe­ken az egyénileg dolgozó parasztok. üjlaky László Javában folyik a vetés A palánták kiültetésére várnak A tőrei EFSZ-ben március 25-én 86 hektáron végezték el a talajelö­­készítést és 20 hektárt vetettek be. Füri, István agronómus, Pusztai János és Rácka Lajos traktorosok elhatá­rozták, hogy az összes tavaszi árpát, borsót, stb. április 4-ig elvetik. Papp és Hankó elvtársak hűsége­sen kezelik a dohány melegágyakat, munkakedvüket növeli, hogy ez év­ben már az új szárító is lesz. Elha­tározták, hogy tervüket túlteljesítik. A kertészetben is szépek a palán­ták, , már kiültetésre valók. A ker­tészcsoport úgy határozott, hogy ez évben 7 hektár földről 1750 mázsa paradicsomot szállít közellátásunknak és fél hektáron 85 mázsa első és má­sodosztályú beraknivaló uborkát, 5 hektáron 800 mázsa paprikát termel. 10 nő vállalta, hogy 14 nap alatt 200 000 paprika, 105 000 paradicsom, 30 000 zeller, 50 000 korai káposzta­palántát ültetnek el. Szlacson István, Tőre Egy nap alatt A málasi állami gazdaságban már­cius 25-én 60 hektáron végeztük el a talajelőkészítést és 42 hektárt ve­tettünk be szjiksorosan. Balogh József Skoda után szerelt gépcsoporttal egy­maga 30 hektár földet készített elő vetésre. Balogh Gyula, KDP 35-ös traktorával 24,5 hektárt, Vincúr La­jos 25-ös Zetorral 11 hektárt, Virágh Károly fogattal 6,5 hektárt vetett be. A többi dolgozók is szép eredménye­ket értek el. Obert József Elsőnek kezdtek a vetéshez A középtúri szövetkezetben az első nap hét hektáron vetették el a tavaszi búzát. A többi vetőmag is rövidesen, a földbe kerül. A legnagyobb területet vetették be a százdi szövetkezetben. 70 hektáron végezték el az árpa vetését. A szalatnyai szövetkezetben 17 hektáron vetették el a tavaszi ár­pát, 1,5 hektáron a mákot és 15 hek­táron elvégezték a talajelőkészítést. A horváti szövetkezetesek március 21-én 6 hektáron vetették el a tavaszi árpát és 18 hektárnyi őszi vetést műtrágyáztak meg. Hoksza A DUNÄSZERDAHEEY1 állami gaz-' ság egyes részlegein már az el­múlt hét folyamán megindult a vetés. Ahogy a föld kiszikkadt, a többi részlegeken is kezdetét vette a tava­szi árpa vetése. Már az első napon 85 hektár tavaszi árpát vetettek el. Ebben az évben 80 hektárnyi terüle­ten kukoricát, további területeken pe­dig egyéb gabonafélét termelnek ve­tőmagnak. A kukorica vetésterületét 140 hektárral bővítik ebben az évben és négyzetes módszerrel vetik el. A múlt évihez viszonyítva 50 hektárral több cukorrépát termelnek. A BESZTERCEBÁNYÁI kerületbe.J az Ipolyság járásbeli palásti szövet­kezet tagjai az elsők között kezdték meg a vetést. Bár a szövetkezet csak az elmúlt őszön alakult, tagjai jól felkészültek a tavaszi munkákra. Gon­dosan kidolgozott munkatervvel, tisz­ta vetőmar-'al, elég műtrágyával és kijavított gépekkel fogadták a tavaszt. Egész évi termelési tervük szerint 60 hektár tavaszit vetnek, melynek csak­nem felét takarmányfélék képezik. A takarmányból 600 köbméter silót akar­nak készíteni. * * * A KÉKKŐI JARASBAN levő póto­­ri szövetkezet tagjai 86 hektár lege­lőt és 94 hektár rétet gondoznak ezen a tavaszon. Ebből a területből 30 hektárnyit hígított trágyalével öntöz­nek. Mihelyt az időjárás megengedte, 46 hektárnyi legelőt megfogasoltak 40 hektár rétet pedig megszórtak mű­trágyával. ügy számítják, hogy a gondos áoolás következteben legalább 5 mázsával emelkedik a rétek hektár­­hozama. ami 470 mázsa terméstöbb­letet jelent. A KÉSEI TAVASZODAS miatt ta­lán kissé megkésve, de annál nagyobb lendülettel fogtak a tavaszi munkák­hoz az ógyallai gépállomás traktoro­sai. A tavaszi gabonafélék vetését csaknem c--szerre kezdték meg az egész járásban. A szentpéteri EFSZ tagjai egyetlen nap alatt 50 hektáron végezték el a simitózást. a boronábíst és a műtrágya szétszórását. A heténvi szövetkezetben 36, a perbetei szövet­kezetben 25, a dunaradványi szövet­kezetben pedig 17 hektárnyi területet készítettek elő a vetés alá, az első „tavaszi“ napon. Most már egyesek közel vannak a vetés befejezéséhez. * * * A TORNALJAI JARASBAN - hí­ven a földművelésügyi megbízott fel­hívásához — a múlt évekhez mérten sokkal nagyobb fontosságot tulajdo­nítanak a rétek és a legelők gondo­zásának. A harkácsi, kacagópusztai és a sajógömöri szövetkezeti tagok csak­nem 1200 hektár rétet hoztak rendbe ez ideig. Azonban még további 3000 hektár rét- és legelő vár gondozásra. Ha ezen a területen szénából 8 má­zsával emelkedik a hektárhozam, a legelőkön pedig hektáronként 5 má­zsával több takarmány terem — leg­kevesebb 2,5 millió liter tejjel többet termelnek a járás földművesei, ami több, mint 6 millió koronát jelent. A tízórai, a lekvár és ami mögötte van Igaz történet három képben és a hozzá szükséges szöveggel. Szereplők: Ján Plesnivý, a kolíni járásban levő svojšicei falusi fogyasztási szövetke­zet elnöke, Zdenek Klátil, a svojši­cei falusi fogyasztási szövetkezet al­­elnöke, továbbá Bfetislav Jaroš és Božena Jarošová, a svojšicei fogyasz­tási szövetkezet, valamint hús- és italmérés vezetői. Hozzájuk tartozik még Dob.romila Strýčková, a svoj­šicei élelmiszerüzlet vezetője. E l‘s ő к ép. Az. egész íset váltakozva játszódik le, egyszer Jaroš, másszor pedig Strýčková üzletében. Reggel van. Ján Plesnivý benyit Jaroš üzletébe, szája széles mosolyra húzódik és kalapját megemelve, rá­­köszönti a jó reggelt az üzletvezető­re. — Légy üdvözölve — fogadta öt Jaroš. Valami jó tízóraira lenne szükséged talán? Plesnivý kissé vonakodva felel: — nnno, jó lenne vasárnapra valami húsféle ... olyan soványabb. J^roš kiválasztja a megfelelő húst, levág belőle vagy két kilót, hozzá­tesz egy rúd szalámit és mérés nél­kül átadja a helyi fogyasztási szö­vetkezet nagyhatalmú elnökének: — jó étvágyat hozzá, finom vesepecse­nye. Plesnivý hanyag mozdulattal elte­szi a csomagot táskájába. — A zsírról persze megfeledkeztél, — mondja szemrehányóan az üzlet­vezetőnek. — Ö, bocsánat barátom, ne hara­gudj, hogy megfeledkeztem. Ezzel becsomagol egy nagy darab zsírt és azt is átadja Plesnivýnek. Plesnivý elhagyja a hentesüzletet és az élelmiszerüzlet felé veszi út­ját. — Jó reggelt galambocskám! Hegy aludtál az éjszaka? — kérdezi Strýč­kovi!, az üzletvezetőnőt. Az üdvözölt nem válaszol a bókra. Kis ideig gondolkodik, majd megkér­dezi a vendéget: valami toroköblö­­getőt szeretnél a jó tízórai után ugyebár? Körültekint a pultokon, majd megkérdezi Plesnivýt: — Szilvóriumot, vagy törkölyt akarsz? Plesnivý él a kínálkozó alkalom­mal és táskájába teszi mindkét üve­get. — Aztán ne feledkezz meg rólam, látogas meg minél gyakrabban, — kiált után Strýčková. Utószó az első képhez: Plesnivý nem kínáltatta magát és igen gvakran megfordult a hús- és az élelmiszer üzletben. Mindkét hely­ről sok árut, mindenekelőtt cukorka­­félét és szeszesitalt vitt el, de soha­sem fizetett. A hentesüzletben bő „tízóraikat“ kapott, de a fizetésről ott is megfeledkezett. Klátil, Plesnivý helyettese ugyanezt csinálta. De nem­csak a faluban, hanem a környékbeli községekben is voltak ilyen „jó ba­rátai“. Második kép 1955. Hűvös őszi éjszka. Jaroš hentesüzletének kirakatánál két sötét alak forgolódik valamivel. Az egyik halkan odasúgja a másiknak: — Add már ide azt a lekvárt! — Itt van — súgja a másik. (Az éjszaka csend­jében hallani lehet a papír suhogá­sát-. Aztán az egvik alak halkan, de idegesen parancsol a másiknak: •— kendd már oda azt a lekvárt! A má­sik nem szól semmit, hanem szorgal­masan keni a lekvárt a kirakat üve­gére. Egyszerre nagy csörömpölés hallat­szik. Betörött a kirakat lekvárral be­kent üvege. Utószó a második képhez: Jaroš és Plesnivý másnap reggel jelentették a biztonsági szerveknek, hogy kirabolták az üzletet. Nyomo­zás, vallatás, de semmi eredmény. Az Állami Biztosító megtérítette a kárt a fogyasztási szövetkezetnek. A rablókról, vagyis Jarošról és Plesni­­výrol persze mit sem tudtak. Harmadik kép. Négyen ülnek a kolíni népbíróság tárgyalótermében a vádlottak pad­ján: Plesnivý, Klátil és a két üzlet­vezető. A szövetkezetetet ért károso­dás több tízezer koronára rúg. Ezért mindannyian megkapták a jutalmat. Plesnivý hat, Klátil négy, a két üz­letvezető pedig 3—3 évet kapott. Ja­roš feleségét 14 havi börtönre Ítél­ték, mivel tudott az eseményekről, de nem tett róluk jelentést. így végződött a tízóraik és a lek­vár esete. De nézzünk csak körül, vajon nem történik-e hasonló eset nálunk is? Képek a szarvai szövetkezetből Jurányi József, a szarvai szövetkezet agronómusa nagyon koránkéi az utóbbi napokban. Alig virrad, de ő már szakértő ^szemmel kémleli _ a homályos égboltozatot. Sokat bosszankodott, hogy a napocska hetekig ját­szik szeszélyes bújócskát az emberekkel. Ha csak egy pillanatra is elo­­bújt a szőke bárányfelhők mögül, a növénytermelő csoport tagjai azonnal ki akartak menni a határba. A föld azonban nehezen szikkadt, várta_ a langyos tavaszi, szellőt. De aztán végre mégis csak megpirkadt az őszi mélyszántás Felülete. ____ s Habár á gépek nagy teljesítményt nyújtanak, a szarvaiak az igavonó­­állatokat is bevonták a munkába, hogy a vetőmag mielőbb a földbe ke­rüljön. A boronáló traktor nyomában megindult hernyötalpasával Jurányi Fe­renc A nagy „masina“ 3 vetőgépből összeállított gépcsoportot vonta­tott. Még aznap elvetettek majdnem 10 hektárnyi árpát. Másnap azután, — bár jeges szél fújt, — folytatták! a vetést. Azon a napon be akarták vetni a 20 hektáros parcellát. Jurányi Ferenc gyorsít !ía az iramot, utá­na pedig magtakaró bfironát vontatott a másik traktor. Tervük sikerült: földbe került a 20 hektárnyi árpa. A traktorosokra azonban további nagy feladat vár: 100 hektárnyi árpát kell elvetniök sűrűsorosan, a kukoricáról, a tavaszi keverékekről, a cukorrépáról, meg a burgdtiyáról nem is be­szélve. A múlt héten kedden 10 órakor felbúgtak a traktorok a szövetkezet 20 hektáros parcelláján. Simítóztak, műtrágyát .etettek és boronáltak. Iparból a mezőgazdaságba Már a múltban is számtalan eset­ben bebizonyították az ipari dolgozók, mennyire megértették a mezőgazda­ság újabb munkaerőkkel való megerő­sítésének fontosságát. A legutóbbi időszakban 21 ipari dolgozó jelentke­zett a szenei járás szövetkezeteibe, hogy szorgalmas munkájukkal hozzá­járuljanak a mezőgazdasági termelés további emeléséhez. A nagyfödémesi szövetkezetbe Né­meth Rudolf, Pukancsik József, Rohár András és Kuruc Pál kérte felvételét. Németh József és Németh Anna a pezinoki téglagyárban dolgozott. Mi­után azonban látták, hogy a szövet­kezeti tagoknak is meg van minde­nük, nem tétováztak és beléptek a helyi szövetkezetbe. A jókai szövet­kezetbe szintén négy ipari dolgozó kérte felvételét. Ezek egyike Stre­­hovský József, aki — mivel áttért a mezőgazdaságba — 4379 korona juta­lomban részesült. Lipták Pál, a másik új szövetkezeti tag 5395 koronát kap, mint egyszeri juttatást, a kerületi nemzeti bizottságtól. A pénzbeli jut­tatásokat a legutóbbi három hónapi kereset nagyságához mérten fizetik ki. A szenei szövetkezet ugyancsak négy új taggal gyarapodott. Lehotzký Mária, a bratislavai Béke-üzemben dolgozott, de mivel látta, hogy milyen jól élnek a szövetkezeti tagok, ö is belépett a szövetkezetbe. Mikula Má­ria és Babinsky Anna a 11 éves kö­zépiskolában dolgoztak, mint takarí­tónők. Belátták azonban, hogy a szö­vetkezetben nagyobb szükség van rá­juk. Elhatározták tehát, hogy ezen a tavaszon már közösen dolgoznak a szövetkezet többi tagjával. A szenckirályfai, a páldi, sárföi és a rétéi szövetkezetbe is jelentkeztek új tagok, akik a közelmúltban még az iparban dolgoztak. Igen örömteljes tény az is, hogy főképpen fiatalok és nők kérik felvételüket a szövetkeze­tekbe. Így mezőgazdaságunk egyre több olyan munkaerőt nyer, akiknek segítségével sikeresen megvalósíthat­ják a mezőgazdaságra háruló felada­tokat. Klapúcó Ľ.

Next

/
Thumbnails
Contents