Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-04-01 / 13. szám
ftWR.' április I. földműves A galántai járás EFSZ-ei az összes kukoricát négyzetesen vetik ba-n tudtuk rendesen megsarabolni, keresztben már nehezebben. Mikor végére jártunk a vetésnek, megtaláltuk a titok nyitját, hibákat kiküszöböltük. Ez évben pedig még többet módosítottunk a gépen. Az új módszerek szép eredményeket hoztak a galántai járásban, mert következetesen alkalmazták őket. A múlt évben a kukorica négyzetesfészkes ültetésében indított országos versenyében a galántai járás egyik szövetkezete, a nádszegi lett az első. Hektáronkéet 61 mázsa szemeskukoricát ért el. A többi szövetkezetekben is sokkal több termett abból a kukoricából, amelyet négyzetes-fészkesen vetettek, mint a közönségesen vetettből. A jó példa újabb tettekre serkenti a dolgozókat. Minden szem kukoricát négyzetesen vetünk határozták el a szövetkezetek a járási konferencián. Az állami terv csak ötven százalékot ír elő, de a galántai járás 100 százalékot vállalt. — A gép már jó — folytatja beszédét Tanko elvtárs, — de több Ocsovszky Ernő igazgató Lovász Ferenc az üzemi bizottság elnöke és Sárkány József instruktor küldött Rotkó Margit, akit „irodamindenesnek” hívnak, szintén az asztal mellett ül, de csak úgy, mint hallgató. Ő csak arra vár, hogy mikor mondják, ide menj, vagy ezt intézd el. — A múlt évben még teljes sikert nem érhettünk el, — mondja Ocsovszky elvtárs. Egyesek nehezen értették meg, hogy egy fészekben 2 szál kukoricát kell hagyni. Akkor még azt mondták, hogy egymástól elszívják a tápanyagot. , — De ez éven már tudják, hogy így jobb, — toldja meg a szót Sárkány. — Tudják is, meg nem is, — jegyzi meg Lovász elvtárs. — Az emberek nehezen hagyják el a régit. Ezután még nagyobb gondot kell fordítanunk az új módszer népszerűsítésére. A három férfinak egy a célja, mégis oly hevesen vitatkoznak, mintha nem értenék meg egymást. Az egyik azt állítja, hogy ez a közelebbi út, a másik pedig azt, hogy emezen lehet a célt hamarább elérni. A végén abban egyeznek meg, hogy minden járLovász Ferenc, az üzemi bizottság elnöke és Tankó Gyula szerelő a kukorica négyzetes-fészkes ültetéséről vitatkoznak. Egy héttel ezelőtt fázósan hevertek a nedves, sáros földek. Fakó vetések, se élet, se pusztulás jelét nem mutatták. Csupán a fogolymadarak jelentették az életet a széles határiam gubbasztva az őszi szánttások hantjai között. Azóta megváltozott minden. Traktorok búgnak, igásjpszág bődül, ha egy nyúl felriad. Az öreg nap tá! abbra nyitja szemét, hogy jobban ! ssa az életet. Változik a vetés, fak'ról zöldre. A föld is más lett. Ami reggel hant volt, aprórögös magággyá vált délre és estére megduzzadf benne a szem, szűksorokba vel\ e. Hogy a mag életre kel, a magvető már tüdia. A galántai gérál1"más egyik kis szobájában finom rrűs-erek elárulták a csíraképesség jtt. Ebben a hűvös szobában, varvis ■ agro-laboratóriumban Hrobár Marika dolgozik. Méri a magot, kiter ti az asztalra s megvizsgálja, menynyi idegen anyag van benne és hány százalékban. Az ellenőrzés után egy k!s ládikóba, amit villany melegít, c’é"en elteríti. A párás meleg levegő csírákat növeszt. Ezeket is átvizsgálva és az eredményt eoy vaskos füzetbe jegyzi. .Mikor ez. megtörtént, érter ’ti a szövetkezeteket, hogy melyik \ ,'tömag felel meg vetésre és melyiket kell kicserélni. Búzánál, árpánál, zabnál már elvégezte a próbacsíráz- I ást. Legtöbb vetőmag jó. Néme- 1 ik elérte a 99 százalék csíraképes- S'get, de a zabok között akadt 75 fázalékos is. A szövetkezetek a rossz ■ ctömagot már kicserélték és csakis i‘‘t vetnek el. A laboratóriumban tovább folyik a munka. A csíráztató gépekben most is duzzad a mag. Sárgaszemű kukorica hajt benne vastag, erős csírát. — Erre fordítok legtöbb gondot — mosolyogva mondja Hrobár Marika. A négyzetes-fészkes ültetéshez jó vetőmag szükséges. Legalább két-három szálnak kell nőnie minden fészekből. Ha több kél, a silányabbakat kitépik i növénytermesztők és minden fészekben megmarad a legszebb. De ha rossz vetőmagot vetünk, és csak egy kél, akkor már nem lehet kettőt meghagyni. Szemben a laboratóriummal a miihely ajtaja tárva, nyitva. A tavaszi szellő oda is belopja csókos leheletét. A dolgozók arcára derűt varázsol ... Kattog a kulcs, fordul a csavar. Kalapács suhog, peng az acél. П vetögép készül a kukorica négyzetes-fészkes ültetéséhez. Már huszonnégyet csináltak és nyomban elküldték a brigádokra, hogy ott is alaposan megismerkedjenek velük. Ezek a gépek nem sokban különböznek az eddig gyártottaktól, de pontosabban vetnek. Menet közben a kifeszített bütykös drót 70—70 cm-es távolságban megmozdít egy kar alakú vasat a vetőgépen, amely tengelyhez van erősítve. A tengely több karban folytatódik, ezek a többi karok a csoroszlyában záró nyitó korongban végződnek. Mikor a kar megmozdul, a korong nyit és a kukorica abban a pillanatban kiperdül a csoroszlyából. Azelőtt csak később esett le. mert a csoroszlyában magasabban volt a korong elhelyezve, a mag később esett le és a gép ezalatt az idő alatt 10—15 cm-es utat is megtett. Visszafelé ugyaannyit. A múlt évben ez okozta azt a 20—30 cm-es eltérést, ami egy-egy fészek között. — Fészkes ültetés volt az is — magyarázza Tankó Gyula, az új gép szervezője, — de nem négyzetes-fészkes A kukoricasorokat csak hosszászakember kell hozzá mint eddig, hogy a hibákat küszöbölhessük. Traktorosnak, vetőgép kezelőnek éppúgy kell ismerni az új gép minden porcikáját és működését mint ahogy a szerelő ismeri. — Ez helyes. — De mi még ennél is többet akarunk. E héten minden szövetkezetben próbavetést végzünk. Minden szövetkezeti dolgozó saját szemével meggyőződhetik a gép munkájáról. — Hol tartják meg a bemutatókat? — Künn a mezön, előre megállapított terv szerint. Múlt éven a gépállomás udvarán próbáltuk ki. Ott nagyon pontosan vetett, de a mezei puha talajon már nem. A rendes vetést április 15-én kezdjük. A gépállomás egyik irodájában is a kukorica vetéséről folyik a vita, ható utat megjárnak, hogy a kukorica négyzetes-fészkes ültetése terén még jobb eredményeket érjenek el. Lovász Ferenc legnagyobb segítséget a sajtótól vár. Csupán az a hiba, hogy még mindig kevesen olvassák a földművessajtót, a galántai gépállomáson. Az üzemi bizottság elnöke azt szeretné, ha minden dolgozó lapunk állandó előfizetője és olvasója lenne és a levelezők is gyakrabban írnának. Az újságolvasás révén nemcsak a hazai eredményekkel és tapasztalatokkal ismerkednének meg könnyebben, hanem másokéval is. A galántai gépállomás dolgozói jó magot vetnek a földbe és jó magot a lelkekbe is. Mindkét vetés jó talajba kerül. S minden feltétel meg van rá, hogy bő legyen mindkét aratás. Csurilla József Jobb a szövetkezetben Stefko János a královcel EFSZ tagja, valamikor 9 hektáron gazdálkodott. S nem is rosszul. „Mindenek ellenére, amióta a szövetkezetben dolgozom, még jobban élek. Az assznnyal együtt 450 szárnyas baromfit és 160 db sertést gondozunk." A feleségével ledolgoztak 1300 munkaegységet. Erre több, mint 26 ezer koronát kaptak terményen kívül. Nemrégen pedig jó munkájukért 13835 korona jutalompénzt kaptak. MATÔ PÄL • • Ötszörösére bővítik a kukorica vetésterületét A kukorica termesztésének előnyeiről számos szövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt győződött meg tavaly az olomouci kerületben. A Studená Loučkai szövetkezet földjei például hegyes vidéken terülnek el, de ennek és a kedvezőtlen időjárs ellenére is 30 árnyi területről 50 mázsa tejérettségfi kukoricát takarítottak be a múlt évben. A kukoricából silót készítettek és annyi tápértékét nyertek belőle, mint 36 mázsa árpából, A zábfehi járásban levő kvetírii szövetkezet tagjai ugyancsak 60 mázsa tejérettségü kukoricát takarítottak be a 0,5 hektárnyi területről. A rovenskói szövetkezetnek 150 mázsa ilyen kukoricája termett az 1,3 hektárnyi területen. A Litovel járásbeli szövetkezetek is kimagasló eredményeket értekei a kukoricatermelés terén. A červenkai szövetkezet például 60, a sztreni szövetkezet pedig 80 mázsa csöveskukoricát termelt hektáronként, bár nem rendelkeztek semminemű tapasztalattal. Ahol kozott a múlt évben s mivel jól ilyen szép eredményeket értek el sikerült a próba, ebben az évben a múlt évben, ott ebben az évben 12 hektáron termelnek kukoricát, jelentősen kibővítik a kukorica A domarrryslicei szövetkezetben TÖBB KUKORICA ■ nagyobb jöi’cdeíem vetésterületét. A prostejovi járásban levő určicei szövetkezet 1 hektáron termelt kukoricái a múlt évben. Átível jól bevált nekik, ebben az évben 2,5 hektárra bővítik a kukorica vetésterületét. A vrbáíkai szövetkezet 8 hektáron próbálmég nem termeltek kukoricát, de ebben az évben 10 hektárt ültetnek. Az eddigi jelentések alapján az olomouci kerületben .ötször anynyi kukoricát termelnek az idén, mint a múlt évben. Egy percre se álljunk meg a szövetkezetek alakításának munkájában Ez év január 1-én megkezdték országunk dolgozói a második ötéves terv első évi feladatainak teljesítését. Azokat a feladatokat, melyeket 1960- ig meg kell valósítanunk, nagyjából ismerjük: az ipari termelést kb. 50, a mezőgazdasági termelést pedig egyharmadával kell emelni. Valaki feitehetné a kérdést, miért törekszünk állandóan az ipari és a mezőgazdasági termelés emelésére és miért nem elégszünk meg az eddigi állapottal? Ha elégedettek lennénk termelésünk jelenlegi állapotával, akkor mindenkinek meg kellene elégednie azzal, amije van, vagy amit vásárolhat, de további igényeket nem támaszthatna maga elé. Ilyesmit pedig hazánk egyetlen polgára sem akarhat. Mindenki többet akar, mint jelenleg van, legyen az ruha, bútor, élelmiszer, vagy bármiféle termék. Emellett egyre jobbat és olcsóbban akarunk vásárolni. Mivel ilyen nagy igényeink vannak, a nemzetgazdaság fejlesztési terve keretében nagy feladatok megvalósítását kell vállalnunk. A második ötéves terv nem egyéb, mint állandóan növekvő igényeink tükörképe, mind az ipari, mindpedig a mezőgazdasági termékeket illetően. A második ötéves terv végéig kb. egyharmadával kell emelkednie az életszínvonalnak. Ennek eléréséhez szükséges azonban, hogy maradéktalanul valóra váltsuk a mezőgazdaságra háruló jelentős feladatokat. Ebben pedig — természetes — a nagyüzemi gazdálkodásnak és a mezőgazdasági munkák további gépesítésének van döntő szerepe. Kormányunk egyre nagyobb figyelmet szentel a mezőgazdasági munkák gépesítésének. A múlt évben például 1000 lánctalpas traktort és számos más mezőgazdasági gépet kaptunk a Szovjetuniótól. A mezőgazdaság további gépesítésére jávóhagyott befektetés Я5 százalékkal emelkedett a múlt évben az előbbi évhez viszonyítva. A fokozott feladatok megvalósítása érdekében óriási erőket állítunk a mezőgazdasági termelés szolgálatába. Ahhoz azonban, hogy ezeket a termelőerőket minél jobban kihasználhassuk, meg kell teremtenünk a termelés megfelelő formáját. Ezért törekszünk állandóan új szövetkezetek alakítására és a régebbi szövetkezetek megszilárdítására. Ezért Igyekszünk megnyerni a falvak minden kis- és' középparasztját a szövetkezeti gazdálkodás gondolatának. Mindenekelőtt arról van szó, hogy egyre több községben megteremtsük a szövetkezet alakításához szükséges feltételeket és az eddiginél sokkal nagyobb támogatást nyújtsunk a meglévő szövetkezeteknek. E két fontos tényező szorosan összefügg egymással: a jól gazdálkodó szövetkezetek mindennél jobban bizonyítják a közös gazdálkodás előnyét, másrészt pedig minden új szövetkezet erősíti a szövetkezeti mozgalom teljes kibontakozását és szilárdítja a nagyüzemi gazdálkodás gondolatát. Ma már hazánk csaknem minden községében megvannak a szövetkezet alakításához szükséges feltételek. Figyelembe kell vennünk — ahogy azt V. Krutina elvtárs leszögezte a CSKP Központi Bizottságának februári ülésén — hogy a legtöbb szövetkezet már bebizonyította a nagyüzemi gazdálkodás előnyét és az államnak rendelkezésére állnak az új szövetkezetek megsegítéséhez szükséges anyagi eszközök. Mit kell tennünk tehát a jövőben a szövetkezetek fejlesztése és az új szövetkezetek alakítása, valamint megszilárdítása érdekében. Az a legfontosabb, hogy az új szövetkezetek alakításának és a régebbi szövetkezetek megszilárdításának kérdését ne tekintsük kampányszerű feladatnak, hanem falvainkon állandóan és szüntelenül folytassuk a céltudatos, politikai munkát. Amellett a középparasztok szövetkezetbe való megnyerésére kell törekednünk rendületlenül. Egyes helyeken a középparasztok többé, kevésbé, a kulák ideológia befolyása alatt vannak, mégpedig azért, mert sok esetben nem leplezzük !e előttük a kulákok mesterkedéseit és nincsenek tisztában azzal, hogy nekik, a középparasztoknak legfőbb ellenségük a kulák. Ez nagyon helytelen és ezen a téren gyökeres változást kell eszközölnünk, szét kel! oszlatni a középparaszt kételkedéseit és meg kell őt nyerni a nagyüzemi gazdálkodásnak. Az új szövetkezetek alakításánál sokkal jobban, világosabban és meggyőzőbben keli megmagyarázni a földműveseknek, miként történik az állatállomány, esetleg egyéb termelőeszközök kifizetése. A középparaszt különösen érdekelt ebben a kérdésben, mivel nagyobb értékű tulajdonnal lép a szövetkezetbe, mint a kisparaszt. Ezért tehát ebben a kérdésben pontosan az alapszabályzat pontjaihoz kell igazodni. Számos községben még ma is elszigetelten élnek az egyénileg dolgozó parasztok a szövetkezeti tagoktól. Ezt helyenként azzal magyarázzák, hogy ha új tagokat vesznek fel a szövetkezetbe, több befektetésre lesz szükség, s ennek következtében csökken a munkaegység értéke. Másutt viszont azt hangoztatják, hogy az új tagok belépése után nehezebb lesz a munkaszervezés stb. Mindez nagyon helytelen nézet. A kevés taggal rendelkező szövetkezet távolról sem olyan erős, mint az olyan szövetkezet, amelyben benne van a földművesek túlnyomó többsége. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy ha a szövetkezet tagjai ma még el bírják végezni a munkát, lehetséges, hogy a jövőben már nem felelnek meg a követelményeknek, ha nem gondoskodnak újabb munkaerőkről. A szövetkezeti mozgalom sikeres továbbfejlesztése megköveteli a régebbi szövetkezetek állandó szilárdí!ásét. Ezzel kapcsolatban pedig igen fontos a szövetkezetek vezető kádereiről való gondoskodás. Államunk hatalmas összegeket áldoz a szövetkezeti funkcionáriusok szakmai színvonalának emelésére, különféle tanfo. lyamok és mezőgazdasági iskolák formájában, s ezt a segítséget ki is kellene használni. Ezt azonban nem lehet a véletlenre bízni, hanem állandó politikai munkával az iskolák látogatására kell vezetni a szövetkezeti tagokat. A szövetkezetek belső megszilárdításában nagy szerepe van a közös építkezésnek. Ezen a téren is állandó politikai segítséget kell nyújtani a szövetkezeteknek, rá keli mutatni az összpontosított állatállomány előnyére és ki keil használni a rövid- és hoszszúlejáratú befektetési kölcsönöket. A szövetkezeti gondolat egyre mélyebb gyökereket ereszt falvainkon. Egyre több olyan jól gazdálkodó szövetkezet van, amelyek számára a nagyüzemi termelés és a közös gazdálkodás gondolata már természetes és a szabad élet elengedhetetlen részét képezi. Arra kell tehát törekednünk, hogy egyre több falusi kis- és középparaszt kerüljön a nagy szövetkezeti családba. A szövetkezetek további fejlesztéséhez szükséges feltételek megvannak, csak állandó gazdasági, szervezési és politikai segítséget kell nyújtani a szövetkezeteknek, hogy — amint azt a CSKP Központi Bizottságának határozata leszögezi — döntő fordulat álljon be falvainkon a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésében. Z. N. Egyre többen vannak A nagyszombati járásban levő Horná Krupá-i szövetkezetbe egyre több középparaszt kéri felvételét. A szövetkezet a múlt évben alakult, de ezen a tavaszon további 20 földműves lépett az első évben jó eredményeket elért szövetkezetbe. Az új tagok közé tartozik Gukfán Mihály, aki 8 hektár földet vitt a közösbe. Petko József 5, Ryšavý József ugyancsak 5 hektárnyi földterülettel lépett a szövetkezetbe. Surina Ferenc 12 hektárral gyarapította a szövetkezet földalapját. Svrcsek Albin, Galgóci János, Hrcska Rudolf és a többi középparaszt is tudatára ébredt, mit jelent számukra a közös gazdálkodás. A falu legjobb középparasztjainak példája bizonyára követőkre talál és minden lehetőség meg van arra, hogy Horná Krupá minden egyes földművese megtalálja boldogulását a szövetkezetben. Ctibor Lúč.
