Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-01-15 / 2. szám

Í956. január 15. Földműves 3 A baromfitenyésztés gépesítése a Szovjetunióban A Gorkij II. szovhoz nagy baromfitenyésztő-telepe ta­nul' gul szolgál mindazoknak, akiknek volt szerencsé­jük megismerkedni ennek kiváló eredményeivel és mun­kamódszereivel. A szovlioz fötermelési ágát a baromfi­tenyésztés képezi, ahol legnemesebb fajta tulajdonságok­kal rendelkező baromfiállományt tenyésztettek ki. A szovhoznak ez a tenyésztési ága is gépesítve van, any­­nyira, hogy a baromfik tömését géppel végzik és a zöldtakarmányt is géppel silózzák. Valamennyien megcsodáltuk, ahogy a sárgarépából és káposztából viiamíndús briketsilót préseltek. Ennek a brikeisilónak vitaminértékén kívül az a nagy előnye, hogy száradás után több évig eláll és kisebb helyen raktározható. A szovhoz a 'egkorszerűbben van berendezkedve a baromfik gyón, hizlalására. A gazdaság azon részén, ahol a baromjó, gyorshízlalásával foglalkoznak, újabb meglepetés érte csoportunkat. Hatalmas, tág teremben a ketrecek három, négy egymás felé helyezett sorokban emeletszerűen vannak elhelyezve. Ebben a helyiségben a kiselejtezett baromfit hizlalják kásaszerü eledellel, amelyet egy egyszerű gépszerkezet nyom a baromfi begyébe. Ezt a tömőmunkát olyan gyorsan végzik, hogy 900 baromfihoz elegendő két etetönö, akik 900 tyúkot naponta háromszor tömnek meg. Tekintettel arra, hogy hazánkban egyre nagyobb gon dot fordítunk a baromfiállomány nemesítésére és növe­lésére, ezért úgy véljük, hogy fontos és időszerű rész­letesen beszámolni lapunk hasábjain arról a munka­­szervezésről, amelyet a Szovjetunió legkiválóbb szov­­hozában sikerrel végeznek a baromfik, gondozása korúi. A beszámolót dr. R. Svec, az Ivánkái Baromfikutató Intézet igazgatója írja, aki tanulmányúton volt a Szov­jetunióban, ugyanazzal a küldöttséggel, amelynek ma- I gam is tagja voltam. (M. S.) Ama szerencsések közé tartozom, akiknek alkalmuk volt megtekintenie a Szovjetuniót. Mint az Ivánkái Ba­romfikutató Intézet vezetője köteles­ségemnek tartom az ott nyert tapasz­talatokat dolgozóinkkal megismertet­ni. Amit itt leírok, azok tényleges tapasztalataim, amelyeket az állami birtok Gorkij II. szovhozán jegyez­tem fel, látogatásom során. A Gorkij II. szovhoz a baromfi­tenyésztésben olyan fejlődést ért el, hogy 1954. évben résztvehetett az össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiál­lításon, ahol bemutatták a kiváló fe­­hérorosz-tyúk-fajtát és a szovhoz ered­ményeit. Ebben az évben a szovhoz 30 ezer darabot kitevő baromfiállomá­nyának évi átlagos tojáshozama 185 darab volt. Van azonban a birtoknak olyan tojó fajtája is, amelyeknél az évi átlag 204 darab tojás volt. Az állami birtoknak 700 alkalma­zottja van. Ebből 1954. december 9- én 11 alkalmazottat tüntettek ki a Szocialista Munka Hőse rendjével és 6 baromfitenyésztőt a Szovjetunió történelmében először jutalmaztak meg Lenin-renddel, négyen Munkarendet kaptak, öten pedig a Becsületes Mun­ka jelvényét. A szovhoznak többek között három baromfitelepe van. Ezekből egy a te­­nyészbaromfik számára, a másik ket­tő pedig haszonállatok részére. A ba­romfi fajnemesítési munkáját Viera Mikhajlovná Dobrokhotová elvtársnő végzi, aki már 25 éve dolgozik a ba­romfitenyésztésnél. Viera Mikhajlovná baromfitenyésztő főiskolai végzettség gél bír. Beszélgetésünk folyamán meg­ismertetett bennünket a fajnemesitö és állatnevelő feladataival. A baromfigondozónők 1200 darab tenyész- illetve 1500 darab haszon­állatot gondoznak. Ezek a baromfik egy tipusólban vannak elhelyezve, melynek a hossza 70 méter, a széles­sége pedig 8 méter. Ez az ól 6 részre van felosztva. A tenyészállatokból minden rekeszben 200 darab, a ha­szonállatokból 250 darab van elhe­lyezve. A telepen nyáron fűrészporral al­moznak, télen pedig vastag tőzeggel. Minden ól előtt 3 méter széles asz falt kifutó van, amelyet mindennap gondosan tisztítanak és mosnak. Az ólban naponta kitakarítják a lécek alól a trágyát, és felújítják az almot. Ősszel és télen minden tíz napon, nyáron pedig kéthetenkint. Az ólak télen is 4—5 fokos meleget őriznek, noha télen kint 30 fokos a fagy. Az ólaknak a berendezése hi­bátlan, ellenőrzött fészkekből áll. amelyeket bent gondosan almoznak. Az ablakokkal szemben ülőrudak van­nak, nappal a falra akasztva, úgy­hogy a padló nappal teljesen szabad Minden rekeszben két darab automa­tikus itató van, kifolyóval ellátva. A baromfigondozó naponta tízszer cse­réli ki a vizet. A víz kicserélése kevés munkát igényel, mert minden önmű­ködően megy végbe. Télen és nyáron naponta négyszer etetnek, mégpedig elsőízben 6,30-kor, (moszkvai idő szerint), másodszor 10,30-kor. A két etetés között úgy a haszon-, mint a tenyészállatok lében dús takarmányt kapnak. Nyáron zöld lucernát, télen vermelt takarmányt, répát. Vagy sárgarépát. Harmadik ete­tés 14 órakor, a negyedik 16,30 óra­kor történik. Az egész adagot nedves keverék formájában adják, ebből 5 százalék a száraz eledel. A nedves keveréket a jércék és csirkék részére lefölözött tejjel, a tyúkok számára pedig vízzel készítik. Télen, a vizet langyosan ön­­tik a keverékhez. A napi" adagolás egy tojótyúkra 270 g-ot tesz ki. — Ebből 170 g zöld és lédús takar­mány, 100 g pedig szemes takarmány, amelyhez még hozzáadnak különféle préselt anyagokat és 12 g hal- vagy csontlisztet. Ha a birtoknak rendel­kezésére áll a turógyártásból szárma­zó melléktermék, minden adaghoz még hjzzáadnak 10 grammot. Egész év­ben minden egyes baromfi kap 50 gramm főtt krumplit is, amelyet a csirkék már a harmadik naptól kezd­ve fogyasztanak. Ezenkívül a csirkék mindennap 40—50 gramm reszelt ré­pát is kapnak, szeptembertől egész április végéig. Decembertől cukorré­pát is adagolnak. Nyáron a tyúkok 80 rrramm zöldtakarmányt, november­ig minden darab 30 gramm takar­mánykáposztát és takarmánydinnyét kap. Egész évben egyébként 5 száza­­l'k tört szemet és 95 százalék ocsút juttatnak nekik. Esetleg kicsírázott árpát és zabot. A gondozónő naponta ellenőrzi a terv teljesítését. Ezt a saját érde­ke is kívánja, mert minden tojásért ~,5 kopejkát kap.'A terven felüli 4) jásért 5 kopejkát, hozzá a tojáshozam 10 százalékát. Keltetés a gépekben decembertől május 16-ig tart. A jércék, amelyeket a szabad legelőn nevelnek, már 5 és fél hónap után tojnak. Napi adagja a jércéknek ugyanannyi mint a tojó­tyúkoknak, és pedig naponta 17—22 gramm emészthető fehérje. A csirkék fokozatosan rászoknak arra, hogy az ól előtt tartózkodjanak. Ha az aszfal­tozott kifutókról a havat eltakarítják, a csirkék szívesen mennek ki. Ami­kor a tyúkok legszaporábban tojnak, naponta 9—10-szer szedik össze a tojást. Télen kétszer naponta, és nyomban a raktárba szállítják. Egy gondozónő 4000 darab egytől harminc napos, továbbá 3000 darab 31 tői 60-naDOS, és 2000 darab 50-től 165 napos csirke neveléséről gondoskodik A fentemlített számoknál, két váltás­ban dolgoznak. A fajnemesítő munka megkívánja, hogy minden egyes tyúkról, amelynek magas a tojáshozama, rendes feljegy­zés készüljön. E tyúkok fajkakasait felnevelik, hogy besorozzák a törzs­­állományba. Például: A 13-as számú tyúk három év alatt 950 darab tojást tojt. E tyúk leszármazottjainak már az évi hozama 278—317 darab. — Ilyenmódon sikerült kiválasztani olyan nemesített tyúkokat, amelyeknek c.vi átlaghozama 180—200 darab tojás. Sok gondozónő már 10—15, sőt 23 éve dolgozik a telepen. Ezek aztán mesterek a saját szakmájukban. Na­gyon sok elvégezte az esti technikai iskolát, és van olyan is, aki tovább tanul a főiskolán. Általában a csirkék élősúlya 2-3-4 kg között váltakozik. Télen az ólak­nak a megvilágítása reggel 9-től, délután 4 óráig ultraibolylf sugarak­kal történik. Minden ólrekeszben eh­hez a világításhoz alkalmas két kör­te van felszerelve. A baromfitelepen 127 ember dolgozik. A telep kerülete 100 hektár és körzete 6 km. A gazdaságban újfajta géppel vita­­mmbriketeket gyártanak zöldtakar­mányból. A gép teljesítménye 120 kg szaraztakarmány óránként, 6—7 szá­zalékos nedvességnél. A szárításnál 10 százalék karotént vesztenek a bri­­ketek. A briketeket 100 atmoszféra nyomással préselik. Öt munkás 20 óra alatt 8—10 tonna zöldtakarmányt dolgoz fel, ebből körülbelül 2 tonna száraz gyártmányt nyernek. Egy kg száraz vitaminos briket előállítási költsége 1 rubelbe kerül, ha egy ton­na zöldtakarmány értéke 120 rubel. A telepen a kakasokat és a kiselej­tezett tyúkokat kihizlalják. A kakasok 24 nap alatt magukra szednek körül­belül 600 grammot, vagyis megkétsze­rezik súlyukat. A hizlalásra szánt ki­selejtezett baromfi napi adagja 100 gramm száraztakarmány. Eleinte a géppel történt tömés után a kakasok­nak keveréket, vizet és kevés mennyi­­segu vagdalt zöldtakarmányt adnak, így kitűnő minőségű húst nyernek ameIlyel a Gorkij II. szovhoz hozzá­­jarul a sok milliós Moszkva doigo­­zoinak élelmezéséhez. Dr. R. Svec, az Ivánkái Baromfikútató Intézet igazgatója. A városok és falvak szépítésére alakult Megbízotti Testület Bizottságának ünnepélyes gyűlése Besztercebányán Az elmúlt év folyamán népünk — amely mély hálaérzéssel ünnepelte hazánknak a Szovjet Hadsereg által való felszabadításának 10-ik évfordu­lóját — hazafias felbuzdulásból, áldozatos és lelkes munkával a városok és falvak szépítéséhez fogott. A megbízotti Testület Bizottsága Besztercebányán 1956. január 5-én ünnepélyes összejövetelen értékelte a szlovákiai városok és falvak szépíté­­si munkálatainak eredményeit. Az összejövetelen részt vett a kerületek és járások szépítési bizottsága, valamint a győztes kerületek és járások küldöttei, a legjobb együttesek, egyének, a Hadsereg és iskolák képviselői. Az 1955-ben Szlovákiában megrendezett város és falu szépítési akcióban a besztercebányai kerület lett az első Képünkön a győztes kerület kül­dötte átveszi a Megbízotti Testület vándorzászlaját. A győztes besztercebányai kerület a vándorzászlön kívül jutalomEeggeft egy buldozéri kapott. Szándék és eredmény Fiatal szülők bizonyára akárhány­szor nem elég felkészültek, nem elég érettek gyermekük nevelésére. Saját most induló életük annyira elfoglalja őket, hogy bármennyire is szeretik gyermeküket, nem élik magukat Dele lelkivilágába, nem érzik át a gyer­mek sokszor fájdalmas, sokszor meg­rázó érzéseit. Ezek a gondolatok — amelyek persze,- nem minden fiatal szülőre vonatkozik — egy levélről ju­tottak eszünkbe. írója, egy édesanya szeretné két és fél éves Gyurikáját „végtelenül ren­des, jellemes emberré“ nevelni es kétségbeesetten állapítja meg, hogy terve nem sikerült, mert a kisíiú „rossz, szófogadatlan, akaratos“. Mi­be nyilvánul ez meg? Elsősorban abban, hogy „módfelett anyás, min­den Gondolata anyucika körül forog. Esténként, amíg anyuka oda nem megy hozzá, hogy átölelhesse, nem alszik el...“ Az anya levelében azt bizonygatja, hogy „igazán nem ké­nyezteti el gyermekét“ és még verés­sel is megróbálkozott — bevallja: igen rossz eredménnyel. Az anyukától mindenekelőtt azt kér­dezz" hogy mit szólna, ha felnőtt barátnője panaszolná el neki: érzi, hogy az, akit legjobban szeret a vi­lágon, csak szabadulni akar tőle, ér­zi, hogy terhére van, egy jó szava, gyengéd mozdulata sincs hozzá? — Mert a levélből az derül ki, hogy Gyurivá’ körülbelül így bánik az édesanyja. Nem akarunk igazságtalanok lenni. A mama leírja a gyermek nevelésé­nek körülményeit és így nyilván látja is az összefüggést ezek és a gyer­n к viselkedése között. Csak éppen a következőket nem vonja le. Nem látja hogy ha nem változtat a hely­zeten: messze kerül szándékától és kisf:a könnyen válhat szomorú, zár­kózott, vagy dacos, erőszakos ember­ré. Ez persze nem akar ijesztő jóslat 1 ni, mert a gyermek felnövéséig még hosszú az idő, sok mindent jóvá lehet tenni. De, mint Marenko mond­ja, „könnyebb nevelni, mint átnevel­ni“. Ebben az esetben nehéz lesz a gyermeket meggyőzni, hogy a kezdet­ben oly fájóan nélkülözött anyai tö­rődés nem szeretethiányt jelent. Mi a teendő? Nem tudjuk mennyire lazíthatnának a szülők elfoglaltságu­kon. De még egész napi elfoglaltság mellett is sokkal, de sokkal többet '■ 'lene a szülőknek a gyerrpekkel tö­­rldniök, amikor hazahozták a bölcső­déből. Érezze, hogy örülnek neki, hogy boldogok, hogy együtt lehetnek vele. Édesanyja igenis menjen oda ágyá­hoz, becézgesse, mesélje, dúdolgissa álomba fiacskáját. Nagyon fontos, hogy mindezt önszántából tegye és nem a gyermek „nyúzásának“ enged­ve. Ne azért teljesítse a gyermek óha­ját, mert az „hisztizik’ — így való­ban akaratos, rosszul nevelt gyermek válnék belőle, — hanem, mert ő is örömet akar neki szerezni. Es na­gyon komolyan, nagyon őszintén gon­dolja át: vajon valóban nem az életé: e' egyik legfőbb célja, hogy gyermekét nemcsak jellemessé“, ha nem boldog gyermekké és boldog em­berré nevelje? Annál is inkább, mert ez a két dolog — az ember lelki egyensúlya és jelleme szorosan ösz­­szefügg egymással. N. L. Képünk azt a munkafolyamatot ábrázolja, ahogy a Szovjetunió ba­romfitenyészetében a baromfi tömést géppel végzik.

Next

/
Thumbnails
Contents