Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-03-11 / 10. szám

1956. március 11. Földműves з Példás szövetkezet lesz Nagyíödémesen Számos példás dolgozó van a nagyfödémesi szövetke­zetben, akik munkasikereikkel a legjobbak sorába küz­döttek fel magukat. Az ipari üzemekből és a hivatalok­ból újabb munkaerők érkeznek a szövetkezetbe, és a vezetőség tagjai is mind szorgalmas, odaadó emberek. A tagság türelmetlenül várta a járási szövetkezeti kon­ferencia napját, hogy ott beszámolhassanak a múlt év­ben elért gazdasági eredményekről. Van is miről beszél­niük. hiszen a műit évben szép eredményeket értek el mind a növénytermesztésben, mind pedig az állatte­nyésztésben. Ebben az évben azonban még kimagaslóbb eredményeket akarnak elérni, s ennek érdekében értékes kötelezettségvállalásokat tettek, melyeket Bényi Anna, a nagyfödémesi szövetkezet küldötte olvasott fel a já­rási EFSZ konferencia részvevői előtt. A szövetkezet vezetősége a taggyűlésen kötelezte ma­gát, hogy biztosítja az összes tervfeladatok teljesítését és jelentős túlteljesítését a tagok között. A vezetőség mun­káját nagyban megkönnyíti az a körülmény, hogy náluk már régebben meghonosodott az érdem szerinti jutalma­zás. A tagok érdekeltek a többtermelésben és ebből indult ki a sertésgondozók vállalása, hogy rendszeresen betartják a sertéshús beadásának időtervét és az év végéig több tíz mázsa sertéshúst adnak be terven felül. Á szövetkezet fejői pedig arra vállaltak kötelezettséget, hogy a tervezett 1600 helyett 2100 liter tejet fejnek ki minden tehéntói, s így tejtermelési tervüket az év vé­géig 131 százalékra teljesítik. A tervek teljesítése és túlteljesítése által ez év végéig minden hektárnyi föld­terület után 300 koronával emelkedik a szövetkezeti tagok jövedelme. A szövetkezet vezetőségének és tagságának legszebb vállalása azonban, hogy ez év október 1-ig a község valamennyi egyénileg dolgozó földművesét megnyerik a szövetkezet számára. Ezt feladataik példás teljesítésével érik el. Ha a falu minden földművese tagja lesz a szö­vetkezetnek, példás szocialista faluvá válik Nagyfödémes. Klapuch L. JÖHET A TAVASZ Huszonegy + kilenc A múlt héten összejöttek a vágsellyei EFSZ tagjai, hogy közösen meg­vitassák a tavaszi munkákkal kapcsolatos teendőket. A gyűlésen beszá­moltak a mezei csoportok vezetői, hogy a 118 hektár területen szükséges árpa vetőmagot már kitisztították. Azon felül már 16 mázsa csöveskukori­cát választottak ki vetőmagnak, és ami ugyancsak nagyon fontos, 18 va­gon műtrágyát biztosítottak a tél folyamán! A tavaszi kalászosokat két gépcsoporttal vetik, sűrüsorosan. Nagy Lajos, a szövetkezet kovácsa vállalta, hogy e hónap tizedikére kijavítja az összes mezőgazdasági szerszámokat. Molnár Miska és Szőke János géplakatosok pedig a szövetke zet traktorait és egyéb, golyóscsapá­gyon járó eszközeit javítják ki. Így járulnak hozzá a tavaszi munkák si­keréhez. Hankó József Hogyan készítsük elő a talajt a len vetéséhez? Ha emelni akarjuk lentermésünk minőségét és hektárhozamát, idősze­rű már most megtenni az előkészü­leteket. A len kissé gyönge gyökérrendsze­rű növény. Ennélfogva jó vetőágyat, finoman elmunkált talajt kivan. Amint a földre rá lehet menni, első dolgunk a símítózás. Ezzel a művelettel meg­őrizzük a talajnedvességet, a föld felülete egyenletes lesz és a gyomma­gok is kikelnek, amit később kulti­­vátorral, vagy fogassal kiírtunk. A műtrágya-féléket már 2—3 héttel a vetés előtt dolgozzuk be a talajba fogassal. Közvetlenül a vetés előtt ne használjunk műtrágyát mert a len­vetőmag csíraképességét ezáltal csök­kentjük, kárt teszünk a csírázó nö­vényben is, különösen ha száraz idő­járás van. Milyen műtrágyákat használjunk? Ha az elövetemény herefüves volt, akkor nitrogén-trágyát ne használ­junk. Gabona után történő vetésnél hektáronként 100—150 kilogramm kénsavas ammóniumot, 200—250 ki­logramm szuperfoszfátot és ugyan­annyi kálium-műtrágyát alkalmazzunk. Kapás-növények után — amelyek rendszerint nagy mennyiségű káliumot vonnak el a talajból — a kálium­műtrágya mennyiségét 3 mázsára emeljük, szuperfoszfát-és kénsavas ammónia-műtrágyát a gabonaféléké­hez megközelítően kell vetni. Ha csak egy mód van rá, műtrágyát ne kézzel, hanem géppel vessük. Így egyenlete­sen elosztódik. A talaj símítózása, fogasolása, kul­­tivátorozása után hengerezzünk, újra fogasoljunk és csak ezt követően vessünk, mégpedig szűksorosan. Ve­tési mélység másfél-két centiméter legyen. Könnyű, laza talajnál 2—3 centiméter mélyre tegyük a magot. Legmegfelelőbb a közép-kötött talaj. Csak jó csíraképeségű vetőmagot használjunk. Ennek megállapítására végezzünk próba-csíráztatást. Kilenc­ven százalékos csíraképességű vető­magból hektáronként 140 kilót hasz­náljunk. Vetés után hengerezzünk. Így egyenletesebben kel ki a mag és a gépi munkát is nagymértékben meg­könnyíti. Tartsuk be az összes agro­technikai szabályokat, mert csak így tudunk jó minőségű és nagy hektár­hozamú lentermést elérni, iparúnknak jó minőségű nyersanyagot adni. Szabó István, a Tanyi Lenfeldolgozó Üzem dolgozója Versenyben a feladatok túlteljesítéséért Ifj. Stígel János az Ipolysági állami gazdaság felsőtúri részlegén dolgozik, mint sertésgondozó. A mezőgazdasági termelés további fejlesztése érdeké­ben arra tett kötelezettségvállalást, hogy ebben az évben 14,5 malacot választ el minden anyakocától, vagyis összesen 105 darabot. Felajánlásának pénzértéke 31 710 koronát tesz ki. Továbbá vállalta, hogy az egy malac­ra eső önköltséget 0,5 százalékkal csökkenti. Stígel elvtárs azonban nem elége­dett meg. felajánlásával, hanem méltó versenytársat is keresett magának. Versenyre hívta tehát Velebný Lajost, a kelenyei részleg sertésgondozóját, aki a felhívást el is fogadta. Velebný Lajos arra tett felajánlást, hogy anyánként 14 malacot választ el. Fel­ajánlásának pénzértéke 14 000 koro­nát tesz ki. Hoksza István Nemrégiben kéréssel fordultam a szerkesztőséghez, nézzen utána, mi oka annak, hogy pár napos késéssel kapom az újságot. Hamarosan el is intézte, azóta pontosan jár. Ennek örömére elhatároztam, hogy február hónapban 12 előfizető szer­zésével viszonzom a szívességet. Ezt tíz nappal előbb teljesítettem. Kis falunkban mostmár huszonegy csa­ládhoz juttatom el minden héten a Szabad Földműves-t. Ezt a példány­számot április elsejéig 30-ra szeret­ném emelni. Szakács Géza, postakéz­besítő, Jászó. A marcellháziak kötelezettségvállalása A marcellházi EFSZ 1956. évre a következő kötelezettségvállalást tette: a gabona hektárhozamát 1 mázsával fokozza, amely három és fél vagon gabonatöbbletet jelent. Két vagon húst ad terven felül. A cukorrépát hektáronként 40 mázsával emeli. Ez több mint 10 vagon cukorrépát je­lent. Egyéni gazdálkodók is bekapcso­lódnak a többtermelésbe. Hetvenhá­­rom gazda kötelezte magát, hogy terven felül 123 mázsa gabonát ad. Negyvenkilenc egyéni gazdálkodó vi­szont 66 mázsa húst, 14 pedig 730 tojást ad a kötelező beadáson felül. Tóth. E. tanító Marcellháza. Forgóhenger istállóajtóra A csoportban ke­zelt állataink az is­tállóajtón való ki- és behajtásnál többnyire tolakod­nak. Nem ritka eset, hogy különö­sen a csípőcsont körül támadnak sé­rülések az ajtóra­gasztó éle miatt. A mellékelt rajz szerinti forgóhen­ger, amelyet fából készítünk (megfe­lelő vasalással) a kellő magasságban alkalmazva megvé­di ilyen sérülések­től állatainkat. Az állami költségvetés népünk ügye Dolgozó népünk szerte az országban népgyűléseken vitatja meg az 1956. évi állami költségvetést. Kormá­nyunk így teszi lehetővé a széles tömegek számára, hogy megtehessék észrevételeiket. A kassai járásban is napról napra népes gyűléseket tartanak. Sokszáz dolgozó kapcsolódik be a népgyűlések vitáiba. Nagyida községben mintegy négyszázan vettek részt a gyűlésen. A részvevők meleg fogadtatásban ré­szesítették az előadót, Glíba elvtárs kerületi képviselőt. Az előadó beszámolójában rámutatott az 1955-ös és az 1956-os évi állami költségvetések közti különbségre. Megvilágította, milyen nagymértékben járul hozzá álla­munk a nép anyagi és kulturális színvonalának emelé­séhez. Felhívta a dolgozók figyelmét, hogy saját mun­kahelyükön jó gazdák legyenek, odaadó, szorgalmas munkával járuljanak hozzá második ötéves tervünk első évi tervfeladaiainak teljesítéséhez. Előadást követően vita kerekedett. Árvái elvtárs, az EFSZ elnöke hozzászólásában tényekkel bizonyította, mi­lyen támogatást kapnak kormányzatunktól. A gazdasági épületek építésére folyósított kölcsönből az állam 202 ezer koronát elengedett. Ez annyit jelent, mintha egy kész gazdasági épületet kaptak volna ingyen. Hozzászóltak a vitához a nőbizottság tagjai is. Össze­hasonlították a nők jelenlegi helyzetét a múltbélivel, hogy lássák asszonytársaik, népi demokratikus államunk a férfiakkal egyenlő jogokat biztosított számukra. A múltban alig akadt betevő falat gyermekeik számára, iskolába a hiányos ruházat következtében télen nem jár- I hattak. Ma korszerűen berendezett bölcsődékben, nap­köziotthonokban, iskolákban gondoskodnak testi és szel­lemi fejlődésükről. A szülők számára ma már ismeretlen a munkanélküliség. A sportkör vezetője arról beszélt, hogy államunk év­ről évre nagyobb összegeket fordít a sportintézmények támogatására. A részvevők mindnyájan meggyőzően bizonyították: államunk legfőbb célja népünk boldogulásának, jólétének biztosítása, a béke megőrzése, a szocializmus mielőbbi felépítése. Ezt a célt szolgálja állami költségvetésünk. Iván Sándor Kassa Alistálon is megértették: Kuláknak nincs helye a szövetkezetben! A tapasztalat azt mutatja, csak egyfajta kulák létezik. Bárgyú állítás az, hogy van úgynevezett „jó" kulák. Megértették ezt az alistáli egyéni gazdálkodók is, akik kikötötték: addig nem lépnek be az EFSZ-be, amíg a szövetkezet tagjai meg nem tisztítják soraikat a kulákoktól... Most végre hozzáláttak. Az évzáró taggyűlésen kizárták Kosár Károly és Kiss Zsigmond kulákokat, akik a szövetkezetben meglapulva rontották a munkafegyelmet, ellenséges aknamunkát végeztek. Kosár Károly kulák embertelenül bánt cselédjével a múltban. Mátis Imrét korahajnáltól késő estig dolgoztatta. — örülök — mondotta Mátis, — hogy végre megszabadul ettől az embernyúzó kuláktól a szövetkezet, ügy bánt velem, mintha lába kapcája lettem volna. Ha nem tűrtem tovább és otthagytam öt, csendőrökkel visz­­szakényszerített. Nem átállotta a községtől a szolgák részére kiadott^ ba­kancsot leányával elviseltetni. Ugyanakkor Hodosi Vincének a fiát egyízben november közepén mezítláb küldte ki szántaniA Semmivel sem volt különb Kiss Zsigmond kulák sem. Akik nála dolgoz­tak, robotoltak, mint például Vimmer József és ifj. Kemény Antal nem felejtik el soha kegyetlenségeit. Vimmer elvtárs egyszer véletlenül elaludt. Kiss úr volt olyan kegyes, hogy a holtfáradt, álmos embert hideg vízzel leöntötte. Gazdasága mellett hentesüzlete is volt. Hús kiosztáskor ismerőseinek tömte tele a táskáját, kötényét a konyhában, az üzletben várakozókat meg kisemmizte. A kulák a múltban kizsákmányolt, szípolyozta a dolgozók erejét, ma pedig rendszerünk ellen ágál, igyekszik megbontani a dolgozók egységét. Nincs helye tehát egyetlen-egy kuláknak sem a szövetkezetben. Kopper János — Nagvmegyer Új EFSZ alakult Lengyelfalván Kis falucska Lengyelfalva. Kassa mellett fekszik. Összes földterülete 821 hektárt tesz ki. Gyümölcs- és zöldségtermeléséről ismert. Földművesei az utóbbi időben bejártak egynéhány szövetkezetét, hogy saját szemükkel győződjenek meg a szövetkezeti tagok jómódú életéről, a közös gazdálkodás előnyéről. .. Aszövetkezetek meglátogatása után sok szó esett az EFSZ-alakításról. Gyökeret vert bennük a szövetkezeti gon­dolat, amely tettekké vált. Nem sokáig késlekedtek, megalakították а II. típusú szövetkezetét. A közös gazdálkodás első úttörői voltak Szvat Já­nos, Horváth András és Németh Károly kisparasztok. Példájukat nemso­kára követték: Tóth István öthektáros, Konzsela János ugyancsak öthek­táros és Varga János középparasztok, és a többiek. Nem egészen három hét alatt 16-ra emelkedett az új szövetkezet tagjainak száma. Kétszázhuszonöt hektár földön kezdik meg a közös gazdálkodást. Ebből 105 hektár szántó, 30 hektár gyümölcsös, a többi pedig legelő. Szarvasmarha- és sertéstenyésztésen kívül vízi szárnyasok tenyésztését is tervbevették. Ősszel pedig tagosítják a földeket és áttérnek а III. típusú szövetkezeti gazdálkodásra. Háztüznézőben Nemrég a hattagú szövetkezeti ta­gokból álló csoport utazott Csatáról Pásztora. A csataiak váratlan látoga­tása meglepte őket. — Mi járatban ? — kíváncsiskod­tak a vendéglátók. — Háztüznézőben! — válaszolta Antal elvtárs, a csatai EFSZ elnöke. Majd tüzetesen, a versenytársak je­lenlétében szétnéztek a pásztói szö­­vetkezetesek portáján. Megnézték az állatállományt, úgyszintén a gabona­raktárt, irodát stb. Még aznap este rendkívüli taggyűlésen számollak be a vendégek, mi jót, mi rosszat, hely­telent tapasztaltak, amit élénk vita követett. A tagok többsége helyeselte az ilyen versenvértékelést. Igen ám! De a pásztóiak sem ma­radtak adósak. Másnap pedig ők vol­tak a váratlan vendégek a csatai EFSZ-ben. Itt is megtartották a tag­gyűlést, amelyen több mint 100 rész­vevő jelent meg. Az értékes vita itt sem maradt el. A verseny ilyen kölcsönös értéke­lési formájának tapasztalatai azt mutatják, hogy meg lehet szüntetni a formaságot, papirosháborút. Az élettel szorosan összhangban lévő szocialista munkaversenv azután így betölti igazi hivatását. Lendítő erőt nyú't a mezőgazdasági termelés szín­vonalának emeléséhez. Hozzásegíti a szövetkezet vezetőit és tagságát a mutatkozó hibák gyorsabb eltávolí­tásához, a termelési tervek túlteljesí­téséhez. Gubrica Sándor, Zselíz Újból kérődzik a tehén A szövetkezet istállójából hazafelé igyekeztem. A hosszú utcában egy ház ajtaja megcsikordult. — Halló! Halló! Állj csak meg egy szóra. Balázs Sándor egyénileg dolgozó paraszt elpanaszolta, hogy tehene 20—21 órája nem kérődzik. A tehene reszketett is. Láza azonban nem volt, csak hőemelkedése. így nem kellett attól tartani, hogy fertőző betegség is léphetett fel egyidöben. Meghall­gattam a bendö mozgását. Az emész­tés megállt. A bendő nem működött. Ezt a lassan fejlődő emésztési zavart hibás etetés okozta. Kukoricaszár, szecska, törek, szalma, fagyos répa, penészes takarmány ilyen bajnak elég gyakori okozója. Balázs gazda pénzt is Ígért, hogy gyógyítsam meg a tehenét. Nekem a bizalma mindennél többet ért. Közö­sen hozzáfogtunk a munkához. Hu­szonöt gramm köménymagot, 10 dkg kamillával összefőztük, majd tőgyme­legéhez hasonlóra hütöttük és leszűr­tük. A keverékbe 40 gr karlsbádi sót oldottunk fel és ezt az oldatot pezs­­gős üveg segítségével a tehénbe ön­töttük. Végül a végbélcsatornából megmosott kézzel a bélsárat eltávolí­tottam. A köménymag az emésztést segíti elő, szélhajtószer és hasmenés ellen is jó. A só az emésztőnedvek elválasztását fokozza és növeli az anyagcserét. A tehén az orvosságot nyugodtan elnyelte. Azután megkér­tem Balázs gazdát, hogy 24 óráig ne adjon a tehénnek enni, ivóst lehet, de csak szükség szerint. A gazda el sem mozdult beteg tehenétől, úgy őr­ködött fölötte, 24 óra eltelte után szomorú arcán megjelent az első mo­soly. A tehén nagyokat böffentett és azután elkezdett kérődzeni. A megizzadt tehenet pokróccal be­takargattuk és így nem fázhatott meg. Másnap, amikor újból összetalál­koztam Balázs Sándorral, örömmel újságolta, hogy a tehene egészséges. Deák István zootechnikus Királyrév äüa vM-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents