Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-03-11 / 10. szám
2 Földműves 1956. március 11. Az 1956. évben Gután 399 hektár évelő takarmányt vetnek Л gútai HNB dolgozói a helybeli szövetkezeti vezetőséggel az összes takarmány-félék közül a legnagyobb súlyt az évelő takarmányok vetésére fordítják. Mindenekelőtt számbavették, hány hektár régi, kevesett jövedelmező hereföldet kell felszántaniok. Az EFSZ-el karöltve még tavalv végigjárták a határt és megállapították, hogy legalább 250 hektárt kell felszántani. Az 1956. évi takarmányozási terv azonban a herefélék emelését irányozza elő és így végeredményben összesen 399 hektár évelő takarmányt kellene vetni a helybeli EFSZ-nek. Az évelő takarmányok előnyével tisztában van az EFSZ Vezetősége is. Zsilinszky György, a szövetkezet agron, musa az összejöveteleken számos esetben hangsúlyozta. hogy az évelő növények vetése nemcsak az ízes és kiadós takarmányszerzés szempontjából szükséges. hanem azért is. mert nem kell őket minden évben vetni, amiáltal fölösleges termelési költségek kiadásától mentik meg a szövetkezetét. Ha például a herefélék sikerülnek és jó földbe kerülnek, 2—3 évig is hasznot hoznak és minden évben háromszor kaszálhatok. A legújabb kísérletek szerint azonban öntözéses gazdálkodással 4—4-ször is kaszálható évente. Ezért van tehát ilyen nagy jelentősége az évelő takarmányok vetésének. A HNB keretében működő mezőgazdasági tanács sokkal előnyösebbnek találja, ha a szövetkezet muhar helyett inkább évelő takarmányt vet. A muhar, amely eléggé elterjedt takarmány, távolról sem közelíti meg a_ hereféléket, nem olyan kiadós és az állatokat sem bírja olyan mértékben tejelékenységre. azonkívül a főidet kihúzza és utána rendszerint trágyázni kell, mert a föld már másképp nem terem. Az évelő növények ezzel szemben a talajt feljavítják és bő termést biztosítanak a& utána kerülő vetemények számára. A gútai HNB dolgozói a mezőgazdasági tanáccsal karöltve mindezeket a körülményeket mérlegelték és úgy döntöttek, hogy az évelő növények területét az 1956-os évben 399 hektárra egészítik ki. Ezzel a szövetkezet jelentős mennyiségű kiadós takarmányra lesz szert, emelik az állatok tejelékenységét és emellett a termelési kidtségeket jelentős mértékben csökkentik. Meg kell jegyezni, hogy Gútán van Szlovákia egyik legnagyobb szövetkezete. Csak a szántóterülete 3 372 hektárt tesz ki és így a tervezett 399 hektár évelő növénv vetése a területhez mérten nem is olyan sok, mint ahogy az az első pillanatra látszik. A HNB a mezőgazdasági tanáccsal karöltve az összes csoportvezetők bevonásával március 2-án tárgyalta az évelő takarmányok vetésével kapcsolatos kérdéseket. A szövetkezet ugyanis nem rendelkezik kellő mennyiségű vetőmaggal és így a hiányzó mennyiséget felvásárlás útján kell fedezni. Most már tehát csak minden azon múlik, sikerül-e a vetőmagot idejében megszerezni. A gútai HNB szűkebbkörű bizottsága a tavaszi munkák megkezdésétől kezdve egészen a termény betakarításáig minden nap értekezik. Az ország egyik legnagyobb szövetkezetének irányításáról van szó. Éppen ezért rendkívüli fontossággal bír, hogy az EFSZ vezetősége necsak a helyi pártszervezettől, a HNB-tól. hanem az összes tömegszervezettől is támogatást kapjon. f-y A magyar parlamenti küldöttség látogatása Csehszlovákiában A nemzetgyűlés szükebb körű elnöksége az elmúlt héten fogadta * Magyar Népköztársaság országgyűlésének küldöttségét. Rónai Sándor, országgyűlési elnök által vezetett kül döttség tagjait Horváth Imre, a Ma gyár Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Jozef Kováčik, a nemzetgyűlés iro dójának vezetője kísérték. A nemzetgyűlés épületében a kül döttséget Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke és Jozef Való, dr Dionysius Polanskv, Antonín Fiala és Andrej Žiak, a szűkebb elnökség tag iái fogadták. A nemzetgyűlés épületében tett látogatás után a magyar parlamenti küldöttséget a prágai Várban Antonin Zápotocký köztársasági elnök fogadta. A baráti légkörben lefolyt-beszélgetés során a küldöttség tagjai örömünknek adtak kifejezést, hogy meglátogathatták Csehszlovákiát és megismerhették a csehszlovák nép életéi és a szocializmus építésében' elért sikereit. A magyar küldöttség ezután látogatást tett még V. Široký miniszterelnöknél, majd másnap a barrandovi filmműterembe látogattak el, A küldöttség tagjai megtek.ntették az újonnan berendezett hangstúdiót. Délután a Klement Gottwald Mauzóleumban a küldöttség kegyelettel adózott a munkásosztály nagy fia emlékének. A magyar parlamenti küldöttség tagjai a későbbiek során Brnóba látogattak el. ahol több iparüzemel és a Cerné Poiei gyermekkórházat tekintették meg, majd még ugyanazon nap Gottwaldovóba utaztak. Igyekezzünk a Február utolsó harmadában az állatti termékek felvásárlásában — a tojás kivételével — bizonyosfokú javulás tapasztalható a hónap elmúit kétharmadával szemben. A beadásban a legjobb helyet a besztercebányai kerület érte el, amennyiben beadási feladatát négy főlerményben: marhahúsban 131 százalékra, a borjak beadását 114,7, sertésbeadást 105. és a tej beadását pedig 107 százalékra teljesítette. A tojásbeadásban is a besztercebányai kerület aránylag jobban teljesítette feladatát, mint a többi , kerület. Mégis jelentős lemaradás mutatkozik. amennyiben február utolsó har.madában csak 34,4 százalékos beadási teljesítést ért el. A második helyet a nvitrai kerület foglalta el, mely a beadási feladatokat három főterményben, éspedig a marhahúsban 100,9 százalékra, borjúbeadását 114.7 és a tej beadását 102,4 százalékra teljesítette. A vágósertések beadásában több mint 15 százalékkal maradt el és a tojás betojásbeadással adását is csak 29,6 százalékra teljesítette. A bratislav» kerület is csak három terményben teljesítette a beadását, éspedig: a borjak beadását 108,1. sertésekből 103,6 és tejből 106,3 százalékra. A vágó-szarvasmarha beadásában 10 százalékkal lemaradt és a tojás beadását csak 27,9 százalékra teljesítette. A beadás teljesítésének valamennyi kerületben fokozott figyelmet kell szentelni. Különösen a tojás beadása nem kielégítő. Egészen természetes hogy a kemény hideg befolyásolta a tojások felvásárlását is, de nem all az az állítás, amely szerint a tojásokat a fagy tönkre tette. Ahol a felvásárló szervek súlyt fektettek a felvásárlásra, a tojásokat papírba csomagolták, ládákba helyezték és így szállították rendeltetési helyükre, ott a ragyás nem tett kárt. A napokban a kedvező idő folytán a tojáshozamok emelkedni fognak és csak a felvásárlókon múlik, hogy ezeket időben felvásárolják, A kassai CSISZ KV-ének válasza a földművelésügyi megbízott felhívására; Feljavítjuk a réteket és legelőket! A kassai CSISZ kerületi vezetősége, tekintve a CSKP KB februári határozat fontosságát, elhatározta, hogy téli tevékenységét a CSISZ konferencia tiszteletére főképpen a határozatból eredő vállalásokra irányozza. Ennek a mozgalomnak keretében 371 kollektív és 595 egyéni vállalás született, melyek mind a tavaszi munkák eredményes és időbeni elvégzésére irányulnak. Az üzemi szervezetek, valamint az ifjúság és a CSISZ-tagok kezdeményezésére 4566 hektár rét és legelő feljavítására és 367 hektár kukorica és burgonya négyzetes ültetésére 152 1 30 brigád órát ajánlottak fel. Az ifjúság ilyen kezdeményezése arra kötelez bennünket, hogy a tavaszi munkák elvégzésében még nagyobb igyekezetei fejtsünk ki. Éppen ezért a földművelésügyi megbízott felhívására azzal válaszolunk, hogy az ifjúság segítségével a kassai kerület CSISZ-szervezete kötelezettséget vállal 14 300 hektár rét és legelő feljavítására, továbbá 1805 hektár kukorica és burgonya négyzetes ültetésére. A kassai CSISZ kerületi bizottsága Tejbeadásukat határidő előtt teljesítették biegyidán az elmúlt napokban nép gyűlést hívtak egybe, amelyen megtárgyalták az idei költségvetés egyes tételeit, Arvay elvtárs, az EFSZ elnöke többek közt hangsúlyozta, hogy a költségvetésben óriási összegekkel támogatják a szövetkezeteket. Csak a nagyidai szövetkezetnek öt mezőgazdasági épület költségeiből 202 000 koronát engedtek el, ami azt jelenti, hogy egy épülethez a szövetkezet teljesen ingyen jutott. A nagyidai szövetkezeti tagok ezért elhatározták hogy egészévi teibeadásuknnk már júniusban eleget tesznek. Igv hálálják meg államunknak a szövetkezetek iránti gondoskodást. A magyar parlamenti küldöttség Rónai Sándor országgyűlési elnök vezetésével meglátogatta a Vysočany-i ČKD-üzemet. Képünkön: Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke a budapesti Ganz-művek gépészmérnökévei Germanice Vilmossal és Rónai Sándorral a CKD-Sztálin-művek látogatása közben. Az egyéni és közös érdekek egysége az EFSZ-ben A szocialista nagyüzemi gazdálkodás főfeladata: a közösen megművelt földből és gazdasági állatokból a lehető legnagyobb termelés elérése, továbbá, hogy a mezőgazdasági tudomány haladó módszerei alkalmazásával teljes mértékben kihasználja az Összes gazdasági lehetőségeket. A mezőgazdasági termékek minősége és mennyisége, a piaci termények növekedése és ezzel párhuzamosan a szövetkezeti tagok jövedelmének emelkedése, a legfőbb tényező a szövetkezet gazdálkodásában. Minél nagyobb a termelés, annál nagyobb jövedelem esik egy hektár földre és több jut az osztatlan alapra, és végül — ami tulajdonképen egyéni érdek — nagyobb a munkaegység értéke. Az elért termelési eredmény és a munkaegységek jutalmazása közötti összefüggést teljes egészében igazolják az élenjáró szövetkezetek eddigi eredményei. A töketerebesi járásban lévő Slovenské Nové Mesto-i EFSZ- ben pl. 1954-ben egy hektár mezőgazdasági földön 1858 korona értékű termést értek el, a nagyszombati járásban lévő ružindoli szövetkezetben 2506 koronát, vagyis 34,8 százalékkal többet. A ružindoli szövetkezet szabad piaci terményeinek ára 45 százalékkal nagyobb volt. Itt döntő szerepet játszott az egész termelés nagysága, mert a beadási kötelesség teljesítése és a belső szükségletek kielégítése után több maradt a szabad piacra, mint a Slovenské Nové Mesto-i szövetkezetnek. A termelési költségek mindkét esetben egyformák volté k. Hogy a szövetkezetek termelésének fokozása milyen szoros összefüggésben van az egyéni és közös érdekkel, azt még szemléltetőbben a következő EFSZ-ek egy hektárra eső jövedelme bizonyítja: a mihályfai szövetkezet 1955. évben pl., hektáronként 3777 koronát ért el. A nagyudvarnoki 2675, a felsőpatonyi 2391. Ezzel szemben a hősi csak 1046 koronát, ami végeredményben azt jelenti, hogy a mihályfaiak több mint háromszor nagyobb mukaegység értéket értek el. Ezen érvek igazolására bővebb magyarázat fölösleges. Nem kell különösebb szakértelem annak bizonyítására, hogy az gazdálkodik jobban, aki egy hektárról nagyobb jövedelmet biztosít. Az egyéni és a közös érdekek nemcsak a többtermelésben azonosak, hanem a gazdaságosabb termelés elérésében is ugyanazok. A termelés emelése és egyben olcsóbbátétele közös érdek. A szocialista mezőgazdasági vállalatokban széles, a kapitalizmusban sohasem remélt lehetőségek kínálkoznak a termelési költségek csökkentésére azáltal, hogy lehetőség nyílik a tudomány és technika észszerű alkalmazására a szocialista munkaszervezés bevezetésére, és minden egyes dolgozó anyagi érdekeltségének érvényesítésére az elért gazdasági eredmények alapján. Az érdem szerinti jutalmazás alapja Fontos, hogy a szövetkezetekben a helyesen megállapított normák értékét magasabbra szabják, vagyis, hogy az egy munkaegységre eső termelést folytonosan emeljék, hogy némely magas anyagi költséget (főképpen a takarmány vásárlását) saját készleteik és lehetőségeik kihasználásával csökkentsék. Az egyetlen út, amely a szövetkezetek magas, gazdaságos termelését biztosítja: a szövetkezeti tagot közös munkájának szocialista alapon való megszervezése és anyagi érdekeltségük serkentése a termelési tervek teljesítésében és túlteljesítésében. A magas termelés és a szövetkezet növekvő jövedelme, alapvető gazdasági tényezője az egyéni és a közös érdekeknek, tehát a munka szocialista megszervezése és a szövetkezeti tagoknak a termelési eredmények szerinti jutalmazása a legjobb módszer az- egyéni és közös érdekek összeegyeztetésére. A szövetkezetekben a tagok jutalmazásánál az elvégzett munka menynyisége és annak minősége a döntő, továbbá az együttes munkája és az egész szövetkezet gazdasági eredménye. A jutalmazás ezen módja teszi egyedül lehetővé a szövetkezeti termelés állandó fokozását, a tagokat tevékenységre serkenti, kezdeményezésre ösztönzi, a rejtett tartalékok felfedezésére készteti, és lehetővé teszi, hogy a közös gazdasági eredményekből munkájukhoz mérten részesüljenek. A jutalmat az elért hektárhozamok és az állattenyésztés hasznossága szerint, a pótjutalmazást a tervek túlteljesítése után állapítják meg, amely rendkívül hatásos módszer a jó munka ösztönzésére. Éppen ezért minden szövetkezet és szövetkezeti tag érdeke, hogy megteremtsék az előfeltételeket az érdem szerinti jutalmazás bevezetésére a termelés minden vonalán és a legsürgősebben eltávolítsák az egyenlősdiség elvét. Az igazságos jutalmazás eredménye Az érdem szerinti jutalmazás előnyét számos példa igazolja: A zóiyomszlatinai szövetkezet pl. a fejőket és a tehéngondozókat csupán a reájuk bízott állatok mennyisége szerint jutalmazta. Az évi tejmennyiség abban az időben tehenenként alig haladta meg az 1000 Ktert és az elpusztult borjak száma is jelentős volt. Az elmúit évben bevezették a hasznosságszerinti jutalmazást, Száz liter tej után -2,2 munkaegységet, a ' tehenek folyattatásáért egy munkaegységet, a borjasság esetére egy munkaegységet, a borjú elválasztásáért 12 hét után 12 munkaegységet, az eladott négy-öthetes borjúért (60—80 kg súlyban) pepiig 9 munkaegységet állapítottak meg. ^*Ezen az alapon, és a takarmányozás megjavításával egy év alatt a tehenenkénti tejhozam 500 literrel emelkedett és a borjak elhullása a legkisebb mértékre csökkent. A hasznosság emelkedése következtében emelkedett az állattenyésztésben a munkaegységek értéke is, éspedig az 1954-es évvel szemben 46,5 százalékkal. Ezzel egyidejűleg hasonló eredményeket értek el az alsószeli, necpali és más szövetkezetek is. A munkaegységek igazságos megállapításán kívül a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségére nagy jelentőséggel bír a munkaegységeknek pénzben és természetben való rendeszeres előlegezése. Ez a tagokat még nagyobb tevékenységre ösztönzi és megszilárdítja hitüket a szövetkezet gazdálkodásában. A szövetkezeti tagok egyéni és közös érdekeinek azonossága megnyilvánul a szövetkezet belső szerkezetében és a szövetkezeti élet igazgatásában is. Valamennyi tagnak elvitathatatlan joga és kötelessége részt venni a gyűléseken, a szövetkezeti gazdálkodás felöl felvilágosítást kérni, javasolni, választani és megválasztatni a szövetkezet vezetőségébe, és együtt határozni a szövetkezeti ügyekről. A tagok érdeklődése a szövetkezeti gazdálkodás iránt nem más, mint az öntudatosság megnyilvánulásának jele. Ugyanakkor érvényesítheti egyéni kívánságait is a szövetkezet szervezeti, vagy gazdasági megerősítésére vonatkozólag. Az ellenőrző bizottságok feladata A szövetkezeti demokrácia elveit, a szövetkezeti tagok egyéni s közös érdekeit egy igen fontos szerv is összeköti: az ellenőrző bizottság. Az ellenőrző bizottság jó munkája a tagokat a közös szövetkezeti vagyon megbecsülésére ösztönzi, felébreszti bennük azt a tudatot, hogy csak a szövetkezeti gazdálkodás forrása a jólétnek és hogy könnyelmű vezetés károsan befolyásolja a szövetkezeti tagok egyéni érdekeit. Habár az ellenőrző bizottságoknak fontos küldetésük van, a szövetkezeti tagok és az állam érdekeinek megvédésében, tevékenysége sok EFSZ-ben mégis csak formai, rendszertelen, és nem nyújt segítséget a termelési fogyatékosságok leleplezésében. A Kutatóintézet gazdasági osztálya pl. 10 EFSZ-ben végzett kutatásokat az irányban, milyen mértékben végzik feladatukat az ellenőrző bizottságok. A megállapítás szerint 1954-ben mindössze 27 ízben üléseztek, ami azt jelenti, hogy általában egy évben nem egészen háromszor tartották szükségesnek az összejövetelt. Különösen Dercsikén, Fódafán és Bősön elégtelen az ellenőrző bizottságok mukája. Az ellenőrző bizottságoknak ilyen tevékenysége természetesen nem fedi fel a hiányosságokat, az alacsony hektárhozamok, az alacsony tejhozam és súlygyararpodás okait, sem pedig sok munkaképes szövetkezeti tag indokolatlan távolmaadását a sürgős és halaszthatatlan szövetkezeti munkától. Aa ellenőrző bizottságok működése tehát a szövetkezet eredményes gazdálkodása szempontjából feltétlen szükséges. A fentiekből kitűnik, hogy a közös érdekek szemmeltartása nem keresztezi a szövetkezeti tagok egyéni érdekeit Minél nagyobb a közös munka útján elért eredmény, szövetkezeti tagjaink '■•annál jobban megtalálják számításukat,
