Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-03-04 / 9. szám

I 3P5. március 4. FÖSÉBÓveS 11 A KOMMUNIZMUS ÜGYE DIADALMASKODIK Г/У.ЛЛЛЛЛ. (Folytatás a 10. oldalról) minisztériumot, a szovhozügyi, vala­mint a traktor- és mezőgazdasági gépipari minisztériumot, foglalkozzék tüzetesebben e kérdéssel, derítse ki alaposabban a mezőgazdaság gép­szükségletét a gabonaneműek osztott betakarításához. Ez igen fontos és progresszív fel­adat. Megoldásáért minden szüksége­set meg kell tenni. A különféle mezőgazdasági gépek tervbe vett nagyarányú rendelkezésre bocsátása iparunk igen komoly segít­sége lesz a mezőgazdaság számára. Mint ismeretes, a mezőgazdaságot 1929-ben kezdtük viszonylag nagy arányokban traktorokkal ellátni. Az első. a második, a harmadik és a ne­gyedik ötéves terv idején 1 375 000 traktort szállítottunk a mezőgazda­ságnak. Most viszont egyedül a ha­todik ötéves terv időszaka alatt az állam 275 000 traktorral többet szán­dékozik a mezőgazdaságnak adni, mint az első négv ötéves terv idején együttvéve. Iparunk 1931-ben kezdte a gabona­kombájnok '“szállítását a mezőgazda­ság részére és azóta, beleértve az 1955-ös esztendőt is, 505 000 darabot szállított. Most viszont egyedül a ha­todik ötéves terv idején a mezőgaz­daság 55 000-rel több gabonakom­bájnt kap, mint összesen az előző 25 év alatt. ^ A dolog lényege azonban nem csu­pán a számadatokban rejlik. A me­zőgazdasági termelésbe be fogjuk ál­lítani a leggazdaságosabb dieseltrak­torokat, a gumikerekű traktorokat, a legújabb szerkezetű kombájnokat, a hidraulikus vezérlésű, traktorra szeretÉ mezőgazdasági gépeket, nagy mennyi­ségű korszerű gépet adunk a takar­mányelőkészítéshez, az állattenyésztés munkaigényes folyamatainak gépesí­téséhez, stb. Mindez, újabb, magasabb fokra eme­li majd a mezőgazdaság technikai színvonalát, lehetővé teszi az egész mezőgazdasági termelés kultúrájának emelését. Amikor a mezőgazdasági technika tökéletesítéséről van szó, feltétlenül beszélni kell egy olyan fontos kér­désről. mint a villamosenergia fel­­használása a mezőgazdasági, különö­sen az állattenyésztési munkálatok gépesítésére. Be kell ismerni, hogy nem tettünk meg mindent a mezőgaz. daság villamosítása érdekében. A hi­ba nem kisrészt a mezőgazdasági mi nisztériumot terheli, amely nem ve­tette fel kitartóan ezeket a kérdése­ket. Sőt, mi több. a mezőgazdaság villamosítására előirányzott beruhá­zásokat gyakran más célokra fordítot­ták. A mezőgazdaság villamosítását egy­részt azon az úton kell megvalósí­tani, hogy a kolhozokat és szovho­­zokat-az állami villamoserőművek há­lózatába kapcsoljuk be, másrészt olyan módon, hogy a kolhozok rész­vételével helyi villamoserőművek épül­nek. Az irányelvek tervezete értelmében az ötéves tervidőszak alatt kétszere­sére kell növelni a villamosított kol­hozok számát, be kell fejezni a szov­­hozok és a gépállomások villamosítá­sát. Ezzel kapcsolatosan az ipar kö­telessége az, hogy növelje a gazda­ságos és megbízható villamos meg­hajtású gépek gyártását a mezőgaz­daság számára. A mezőgazdaság fontos feladata a hatodik ötéves tervben a mezőgaz­dasági növények terméshozamának emelése. E feladat megoldása sokban a műtrágyák alkalmazásán múlik. Az ötéves terv folyamán legalább két­­szerte több műtrágyát kell kapnia a mezőgazdaságnak. Nagy arányokban kell , megszervezni a talajjavításra használt tőzeg és mész ipari kiter­melését. A mezőgazdaság előtt álló felada­tok megkövetelik, hogy a gépállomá­sok tovább javítsák munkájukat, nö­veljék szerepüket a kolhoztermelés­ben, a kolhozok pedig szervezetileg és gazdaságilag erősödjenék meg és növeljék tagjaik munkatermelékenysé­gét. A párt központi bizottsága és a kormány az intézkedések egész sorát teíte a gépállomások munkájának megjavítására, valamint a kolhozter­melés fejlesztésében játszott szere­pük fokozására. A párt közponi bizottsága és a Szovjetunió* Minisztertanácsa nemrég határozatot hozott, amely a gépállo­másokat telj..s egészében felelőssé te­szi a kolhozokban a mezőgazdasági termékbegyűjtés lebonyolításáért. Nagy jelentőségű lesz a gépállo­mások munkájának további megjaví­tása szempontjából fokozatos átállí­tásuk az önáiló elszámolásra. Az ön­álló elszámolás fokozottan felelőssé teszi a gépállomások dolgozóit a kol­hozokban végzett munkáért, növeli a gépállomások gazdasági érdekeltségét a kolhoztermelés eredményeiben. Elvtársak! Hogy sikeresen megold­hassuk a mezőgazdaság lényeges fel­lendítésének feladatait, széleskörűen és sokoldalúan fel kell használni az élenjáró kolhozok, gépállomások és. szovhozok tapasztalatait. Ezek példát mutatnak arra, hogyan kell törekedni a gyakorlatban a mezőgazdaság erő­teljes fellendítésére. A kolhoztagok, a gépállomások és szovhozok dolgozói, a mezőgazdasági szakemberek hatalmas tömegei legsa­­játabb ügyüknek tekintik a párt által kitűzött feladatok, a mezőgazdaság rohamos fejlesztését és minden lehe­tőséget felkutatnak az ötéves terv előirányzatainak határidő előtti tel­­lesítéséhez. E tekintetben minden tá­mogatást megérdemel a Voronyezs területi kolhozparasztok és más me­zőgazdasági dolgozók értékes kezde­ményezése. Voronyezs terület mező­­gazdasági dolgozói számba vették tar­talékaikat és lehetőségeiket, s vállal­ták, hogy egy év alatt megkétszere­zik a hústermelést, másfél év alatt pedig a tejtermelést. A voronyezsiek hazafias kezdeményezése mindenfelé lelkes támogatásra talált. Kiricsenko, Patolicsev, Brezsnyev, Kapitonov. Szuszlov, Ignatyev és más küldöttek felszólalásukban biztosították a kong­­résszust afelől, hogy Ukrajna, Belo­russzia, Kazahsztán, a Baskír Auto­nóm Köztársaság, a krasznodari ha­tárterület, a moszkvai terület és má­sok az irányelvek tervezetében elő­irányzott időpontnál jelentősen . hauia­­rabb teljesíthetik a hatodik ötéves tervet a mezőgazdasági termelésre vonatkozólag. Népünk nagy megelégedéssel fo­gadja ezeket a kijelentéseket, amelyek a XX. -pártkongresszus magas szó­székéről hangzottak el. Csak sikert kívánhatunk a köztársaságoknak, a határterületeknek és a területeknek vállalásaik teljesítésében. , Nem kétséges, hogy a mezőgazda­­sági dolgozók a szocialista versenyt kibontakoztatva, a párt- és a szovjet­szervek vezetésével és aktív segítsé­gével sikeresen teljesítik és túltelje­sítik a hatodik ötéves terv feladatait. N. A. Bulganyín ezután a közleke­dés és a távközlés előtt álló felada­tokat ismertette. A tervek szerint 8100 km hosszúságú villamosított va­sútvonalat fognak üzembe állítani, vagyis 3,5-szer annyit, mint az ötö­dik ötéves tervben. Tervbe vették kö­zel 6500 km hosszúságú új vasútvo­nal megépítését és átadását a forga­lomnak. Ez hozzávetően kétszerese az előző ötéves tervben épített va­sútvonalak hosszúságának. Az előadó ezután adatokat sorolt fel hatalmas arányú beruházásokról. A hatodik ötéves terv beruházási elő­irányzata 990 milliárd rubel. Ez az összeg nagyobb, mint a negyedik és az ötödik ötéves terv beruházása együttvéve. N. A. Bulganyín részletesen foglal­kozott a munka termelékenységének további emelésével és a termelés gazdaságosabbá tételével. kell kísérnie. Nagy feladatok állnak a lakásépítés előtt is. Tervbe vették a népoktatás további fejlesztését. A hatodik ötéves terv során városokban és falvakban egy­aránt alapjában megvalósítják az ál­talános középfokú oktatást. „A kö­zépiskolák X. osztályát az öt év le­forgása alatt 6 300 000 ember végzi el, vagyis az ötödik ötéves terv idő­szakához viszonyítva, több mint két­szer annyi.” „Országunk — mondotta N. A. Bulganyín — öt és fél milliót meg­haladó létszámú szakember-hads.ereg­­gel rendelkezik. A szakemberek je­lentik a mi aranyalapunkat. Büszkék vagyunk rájuk és megbecsüljük őket. A kapitalista államokban egyes köz­életi személyek nem ok nélkül jegy­zik meg aggodalommal, hogy a szak­ember-képzésben országuk elmaradt mögöttünk. A főiskolákról a VI. öt­éves tervben több mint 650 ezer mérnök került ki az ipar, a közleke­dés és az építkezések számára, to­vábbá a mezőgazdaság számára. N. A. Bulganyín ezután a tervezet­nek a műveltség emelésére vonatko­zólag előírt intézkedéseiről és a köz­egészségügyi feladatokról beszélt, majd foglalkozott a termelőerők te­rületi elosztásának kérdésével. A ha­todik ötéves tervben a keleti vidé­kek beruházása több mint kétszere­sére növekszik, s az egész Szovjet­unió beruházásainak kb. felét teszi ki. Különösen nagy jelentőségű Szi­béria gazdasági fejlesztése. Az ország termelőerőinek területi elosztása te­rén a párt politikájának lényege a szövetséges köztársaságok gazdasági életének és kultúrájának sokoldalú általános fejlesztése és megerősítése. Adva vannak a szükséges feltételek valamennyi szövetséges köztársaság szakadatlan gazdasági, politikai és kulturális fejlődéséhez. Beszámolója befejező részében N. A. Bulganyín rámutatott arra, hogy az SZKP központi bizottsága az irány­elvek kidolgozásakor figyelembe vet­te sok ezer ipari vállalat és kolhoz dolgozóinak javaslatait, a városi és falusi dolgozók sokoldalú termelő ta­pasztalatait. \ N. A. Bulganyín hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió hatodik népgazdaság fejlesztése ötéves terve nemcsak bel­­politikailag, hanem nemzetközi szem­pontból is óriási jelentőséggel bír. Kijelentette: „Megvalósult az, amit V. I. Lenin, pártunk és a szovjet állam nagy alapítója előre látott: Az egész nemzeti jövedelem valóban a nép jövedelme A Szovjetunió dolgozói közvetlenül érdekeltek munkájuk termelékenysé­gének emelésében, mivel ez a szilárd alapja a munkások és alkalmazottak reálbére, a kolhozparasztok jövedel­me növelésére, az egész nép anyagi jóléte, fokozásának. A munkaterme­lékenységnek emelésében komoly sze­repet kell betolteniök a normameg­állapítások és a munkabérek rende­zésének. N. A. Bulganyín ezután rátért a nép anyagi s kulturális életszínvonalának emelését érintő kérdésekre. A szocializmusban az egész nemze­ti jövedelem valóban a nép jövedel­me. A Szovjetunió nemzeti jövedel­me a hatodik ötéves tervben hozzá­vetőleg 60 százalékkal növekszik. A nemzeti jövedelem növekedése alap-j ján emelkedik a lakosság egyéni jö­vedelme is. A munkások és alkalma­zottak reálbére mintegy 30 százalék­kal emelkedik. A kolhozparasztol; pénzbeli és természetbeni jövedelme legalább 40 százalékkal lesz maga­sabb. N. A. Bulganyín rámutatott arra, hogy a munkások a kolhozparasztol; és az értelmiség jövedelmének növe­kedését a kereskedelem kiszélesedé­sének, az árumennyiség növelésének a szovjet állam mind nagyobb befo­lyást gyakorol • a világtörténelem me­netére. az emberiség történelmidsor­sára, mindenekelőtt gazdasági politi­kájával.“ . N. A. Bulganyín rámutatott arra, hogy a Szovjetunió továbbra is „kö­vetkezetesen és hajthatatlanul foly­tatja békés egymás mellett élés le­nini politikáját.” „Még jobban erősíteni fogjuk test­véri kapcsolatainkat és barátságunkat a népi demokratikus országokkal — folytatta N. A. Bulganyín — mind­annyiunk közös érdekében bővítjük együttműködésünket. Továbbra is olyan politikát folytatunk, amelynek célja kapcsolataink megvalósítása az Egyesült Államokkal, Angliával. Fran­ciaországgal és más országokkal, fej­leszteni és erősíteni fogjuk baráti együttműködésünket az , Indiai Köz­társasággal, Burmával, Afganisztán­nal, minden olyan állammal, amelynek érdeke a béke fenntartása és meg­szilárdítása, a kereskedelem sokolda­lú fejlesztése és a kölcsönös előnyök elvének betartása alapján bővíteni fogjuk gazdasági kapcsolatainkat min­den országgal.” N. A. Bulganyín rámutatott arra, hogy a Szovjetunió a kitűzött felada­tok becsületes elvégzéséhez minden feltétellel és lehetőséggel rendelke­zik. Beszámolója végén kijelentette: „hős munkásosztályunkat és dicsősé­ges kolhozparasztságunkat, kiváló ér­telmiségünket az akarat és a célok megingathatatlan egysége forrasztja össze, alkotóenergiája és az erőibe vetett szilárd hit hatja át. A szovjet népnek olyan kipróbált és bölcs ve­zetője van, mint a marxizmus-lenin­­izmus nagy és halhatatlan tanításá­val felfegyverzett dicső kommunista párt. Ez a tanítás lelkesít bennünket és világítja meg utunkat a fényes jövő: a kommunizmus felé.” Az SZKP XX. kongresszusának világ visszhang ja A nemzetközi élet eseményeinek sorából messzemenő­en kiemelkedik az SZKP történelmi jelentőségű XX kongresszusa. így érthető, hogy, minden ország közvé­leményét a legjobban a kongresszuson elhangzott be­szédek foglalkoztatják. Ezek megszabják a Szovjetunió külpolitikájának az irányvonalát is, ezért a nyugati ál­lamok vezetői, diplomáciai körei és a sajtó is igen nagy figyelmet szentelnek a kongresszusnak. LONDON Л TIMES részletesen ismerteti a XX. kongresszus határozatát. Л YORKSHIRE POST a következő cini alatt foglalkozik a Reuter-irodának a határozatról szóló közleményével: A kommunizmus tartós békére szólít fel. A közlemény megjegyzi: a hatá­rozat „azt javasolja, hogy törekedje­nek_ a nemzetközi feszültség elér! eny­hülésének tartós békévé változtatá­sára" . A MANCHESTER GUARDIAN szemleírója kommentárjaiban amiatt aggódik, hogy a szovjet külpolitikának a. kongresszusi, határozatban lefekte­tette elt/ei kedvező visszhangot kelte­nek majd többek között a gyarmati és, semleges országokban. OSLO A ERI HETEN vezércikkében azt írja, hogy a szocializmus országainak és a nemzetközi munkásmozgalom­nak nem a háború az érdeke, hanem a béke, amely a legjobb feltételeket teremti meg a szocialista építés szá­mára. A nemzetközi helyzetben — állapítja meg a lap — óriási vál­tozások mentek végbe. A háború nem elkerülhetetlen. Minden ország béké­ben élhet, függetlenül a köztük levő társadalmi és politikai különbségektől A népeknek maguknak kell eldönte­niük, hogy milyen legyen a jövő rendszere. A lap, miután rámutat azokra a ^grandiózus célokra, amelyeket a ha- Modik ötéves terv tűz a szovjet nép elé. a következőket írja: Az új öt­éves terv óriási lépés előre a szocia­lizmusból a kommunizmusba való át­menet útján. Az új ötéves terv nagy feladatokat támaszt, s a feladatok a dolgozók erejébe vetett szilárd hitre épülnek. (lett és honi) a termelés is lényegesen fokozódott — állapítja meg egyebek között a tudósító. A cikk ezután a szovjet nehézipar fejlődését vázolja és M. Z. Szaburov beszédét idézve utal az acélgyártás növekedésére, majd ezeket írja: — „Számolnunk kell azzal, hogy. a Szovjetunió az iparágak egész sorá­ban mind jobban megközelíti a nyu­gati adatokat. Ez mindenekelőtt a villamosenergia-gyártásra vonatkozik. amire a hatodik ötéves tervben külö­nösen nagy figyelmet fordítanak. Kü­lönösen fontos 'a műszaki szakembe­rek számának tervezett nagyarányú növelése, amely messze felülmúlja a jelenlegi nyugati színvonalat. Ez nemcsak a szovjet gazdaság fejlődése szempontjából nagy jelentőségű — állapítja meg a cikkíró. PÁRIZS A TRIBUNE DES NATIONS című hetilap az SZKP XX. kongresszusá­nak szentelt cikkében a többi között ezeket írja: „Mindenkinek meg keil kísérelnie, hogv felmérje a kongresz­­szus jelentőségét és következményeit a nemzetközi politika és a különböző országok politikai helyzete szempont­jából“. ... „A kongresszus elsősorban azt szögezte le, hogy a legutóbbi években a reális hejyzet komoly vál­tozáson ment keresztül... Világszerte megváltozott az erőviszony... Most, a szovjetek véleménye szerint egyre nagyobb erők helyezkedhetnek szem­be a háborúval, amely ennek ered­ményeként már nem, elkerülhetetlen...“ „Mindenesetre — folytatja a lap — a nyugati politikán'k a kétség­telen realitás fontos elemeiként kell tekintetbe vennie a moszkvai nyilatkozafokat, még ha ez vala­kinek kellemetlen is. A KONGRESSZUS TÉZISEINEK ÓRIÁSI JELENTŐSÉGÜK VAN A NEMZETKÖZI ÉLETBEN Valamennyi központi lengyel lajp részletesen foglalkozik a' Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszu­sának eredményeivel. A Trybuna Ludu című lap a többi között ezt írja: „Az SZKP XX. kongresszusán sok elmé­leti tézist ismertettek. E tézisek ált? i lános érdeklődéssel találkoztak, mer! I a marxista-leninista tudomány alkotó I érvényesülésének példájául szolgáinak BONN Valamennyi nyugatnémet lap be­számolt az SZKP XX. kongresszusá­nak a központi bizottság beszámolója alapján hozott határozatáról. A DIE WELT moszkvai tudósítójá­nak cikkét közli N. A. Bulganyin be számolójának kongresszusi vitájáról Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a szovjet gazdaság termelési kapar - tusa a háború befejezése óta eltelt 10 esztendő alatt rendkívül megnöveke-és ezért óriási jelentőségük van a nemzetközi életben. A láp hangsú­lyozza. hogy a kongresszus általáno­sította azokat a történelmi változáso­kat, melyek a nemzetközi életben leg­utóbbi években történtek. A KONGRESSZUS A SZOVJET­UNIÓ ÜJ, MÉG GYORSABB ELŐREHALADÁSÁNAK ALAPJAIT VETETTE MEG A bukaresti Scinteia lap vezércikk­ben foglalkozik a kongresszus ese­ményeivel. Rámutat arra, hogy a kon­gresszus a Szovjetunió új, még gyor­sabb előrehaladásának alapjait fek­tette le a kommunizmus magaslatai felé. Hozzájárult a szocialista tábor még szorosabb tömörítéséhez és a népek közötti békéért folyó harc meg­erősítéséhez. A BÉKE VILÁGOS TÁVLATA Az indiai lapok leközölték a XX. kongresszus részletes anyagát. A Statesman című lap ,,A béke világos távlata“ címen beszámol a kongresz­­szus eredményeiről. A Morgen Tidningen svéd lap rá­mutat arra. hogy a kongresszus je­lentős határkő a Szovjetunió törté­nelmében. A HÄBORÜ MEGHIÚSÍTÁSÁNAK NAGY LEHETŐSÉGE A NÉMET NÉPRE NÉZVE ÉLETKÉRDÉS A Német Demokratikus Köztársa­ság sajtója nagy figyelmet szentel a XX. kongresszus eredményeinek. A Neues Deutschland című lap vezér­cikkében a többi között azt írja, hogy Németország a háborús veszedelem tűzfészkeinek egyike. Ez a Német Demokratikus Köztársaságra nézve azt jelenti, hogy küzdeni kell a né­met militarizmus és a Washington— Bonn tengely ellen. A német népe: atomháború esetén különösen nagy veszély fenyegeti. A háború meghiú­­sításánnak nagy lehetősége a német népre nézve életkérdés. Adehauer po­litikája Nyugat-Németbrszágot az im­perialista világrendszerhez köti. amely­nek nincs jövője. A Német Demokra­tikus Köztársaság már az új világ küszöbén áll. • :... ■■ мЯаЬМи IÉÉSSIÉÉÉSiwhíw

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents