Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-03-04 / 9. szám
I. 10 lüdffiftves 1956. március í. A KOMMUNIZMUS ÜGYE DIADALMASKODIK N. A. Bulganyin elvtárs beszámolójából a Szovjetunió hatodik ötéves tervének irányelveiről Beszámolója elején N. A. Bulganyin ismertette az V. ötéves terv teljesítésének eredményeit és ezzel kapcsolatban részletesen foglalkozott a gazdaságpolitika' egyes elvi kérdéseivel. Rámutatott arra, hogy N. Sz. Hruscsov előadó beszédében élénk képet rajzolt arról az útról, amelyet a Szovjetunió a XIX. pártkongresszus óta eltelt időszak alatt megtett. „Az előadó beszéde — mondotta N. A. Bulganyin — a Szovjetunió nemzetközi belső helyzetének, valamint pártunk tevékenységének mélyreható elemzésén kívül helyesen és időszerűen felvetette, mélyrehatóan és sokoldalúan kidolgozta a marxista-leninista elmélet igen fontos kérdéseit — a szocialista és a kapitalista világrendszer békés egymás mellett élésének kérdését, azt a kérdést, hogy a jelenlegi korszakban lehetséges a háborúk megakadályozása, valamint a különféle országok szocializmusba való átmenete formáinak kérdését.” N. A. Bulganyin ezután így folytatta: „Lenin és a leninisták számára a marxista elmélet sohasem dogma, hanem mindig a cselekvés vezérfonala volt.” A központi bizottság beszámolója pártunk jövő munkájának olyan széleskörű programját vázolta fel, amelyet mélyen és szilárdan áthat az a meggyőződés, hogy a hatalmas ügy, amelyért harcolunk, a kommunizmus ügye diadalmaskodni fog. A 'köznűnti bizottság munkája a legutóbbi é^kben azért oly termékeny, mert a központi bizottság szüntelenül követte a pártunk kollektív vezetéséről szóló lenini útmutatásokat. A párt központi bizottsága és elnöksége élesen elitélve a marxizmusleninizmus szellemével ellentétes, attól idegen személyi kultuszt, minden kérdés eldöntésében, akár a nemzetközi politikára, akár országunk belső helyzetére, akár a párt belső életére vonatkozott is az, tényleg megvalósította a kollektív vezetés elvét. Minden fontos határozatot sokoldalú és bíráló eszmecsere után hozott. , A kollektív vezetés lenini elveinek és a pártélet szabályainak további megtartása komoly hibáktól óvja meg a pártot és biztosítja számunkra a kommunista, építés új sikereit. A Szovjetunió Kommunista Pártja azt vallja, hogy tevékenységének nincs nagyobb elismerése, mint a nagy néptömegeknek ez a határiban bizalma és támogatása. De a nép bizalma sokra is kötelezi pártunkat. Nem szabad megszédülnünk a sikerektől, nem szabad önelégültségbe és közönyösségbe esnünk, hanem még jobban kell dolgoznunk, a néphez még közelebb kell lennünk — ez a feladatunk.” Terveink realitását az élet igazolta N. A. Bulganyin ezután rámutatott a népgazdaság valamennyi ágának fejlődésében elért nagy Sikerekre, amelyek a hős szovjet nép önfeláldozó munkájának és a kommunista párt hatalmas szervező munkájának eredményeként jöttek létre: „A párt dicső munkásosztályunk, mérnökeink és technikusaink munkaaktivitására támaszkodva az V. ötéves tervben a szocialista ipar új, hatalmas fellendülését valósította meg. Az ötéves tervben az ipari termelés növekedéséül előírt feladatot határidő előtt négy év és négy hónap alatt teljesítettük. A népgazdaság fejlődése akárcsak az előző ötéves tervekben, 'a legutóbbi ötéves tervben is a = nehézipar elsődleges fejlődése alapján történt; a nehézipar termelése nagyobb mértékben nőtt, mint amenynyit az ötéves (terv előírt. A közszükségleti cikkek termelésének ötéves tervét is túlteljesítettük. A mezőgazdasági termelés az SZKP Központi Bizottságának ülésein hozott intézkedések megvalósítása eredményeképpen 1955-ben előrehaladt. Most szilárd meggyőződéssel mondhatjuk, hogy megvannak azok a feltételeink, amelyek e fontos népgazdasági ág gyors fellendítésére szükségesek." N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy külkereskedelmi téren a Szovjetunió tovább folytatta azt a politikát, melynek célja a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen^,előnyös bővítése minden országgal. 1955-ben a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma majdnem kétszer akkora volt, mint az 1950. évben. „Az V. ötéves terv eredményes megvalósulásával — mondotta N. A. Bulganyin — hazánk nagy lépést^tett előre a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet, útján. Jelentősen megnövekedett a szovjet állam gazdasági és/védelmi ereje, megszilárdult nemzetközi helyzete. Az V. ötéves tervben a Szovjetunió nem csupán a gazdasági és kulturális építömunkában ért el kimagasló sikereket, hanem békeszerető külpolitikája folytatásában, a nemzetközi feszültség enyhítéséért,, az egész világ békéjéért vívott harcban is.“ „Terveink realitását. az élet igazolta — mondotta ezután N. A. Bulganyin. — A Szovjetunió minden ötéves terv után gazdasági fejlődésének új fokára emelkedett, gazdagabb és erősebb lett, nemzetközi tekintélye egyre mkább nőtt. A szocialista tervgazdaság fölénye lehetővé teszi számunkra, hogy a gazdasági és a kulturális építés egyre átfogóbb feladatait tűzzük magunk elé. A- Szovjetuniónak, amikor hozzálát a VI. ötéves terv megvalósításához, hatalmas, sokoldalúan fejlett szocialista termelése, nagy anyagi erőforrásai s ami különösen értékes, mind városban, mind falun, sok szakképzett kádere van. N. A. Bulganyin így fogalmazta meg a VI. ötéves terv főfeladatait: „A Szovjetunió hatodik ötéves népgazdaságfejlesztési tervének fő feladatai megszabják, hogy a nehézipar elsődleges fejlesztése, a szüntelen technikai haladás és a munka termelékenységének fokozása alapján biztosítsuk a népgazdaság minden ágának további hatalmas fejlődését, megvalósítsuk a mezőgazdasági termelés gyors fellendülését, és ezen az alapon a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának jelentős emelkedését érjük el.” N. A. Bulganyin rámutatott a technika páratlan arányú fejlődésére a termelés minden ágazatában, megállapította, hogy ez korunk jellemző vonása, majd így folytatta: „Míg a XIX. század elsősorban a gőz százada volt, addig a XX. század a villamosság százada, a szemünk előtt kezd az atomenergia századává válni, azé az energiáé, amely a termelőerők fejlődésének határtalan lehetőségeit rejti magában. Mindenkinek kötelessége előbbrevinni a technikai haladás ügyét A szónok a továbbiakban részletesen foglalkozott az ipar műszaki fejlesztésével. „A műszaki fejlesztés — mondotta — elszakíthatatlan kapcsolatban áll a villamosítással, s elsősorban a gép- és berendezés-állomány állandó tökéletesítésével. N. A. Bulganyin rámutatott arra, milyen fontos az automatizálás széleskörű bevezetése a termelésben, mert az automatizálás lehetőségeket nyit a munka termelékenységének soha nem látott növekedésére s a szocializmus feltételei között elősegíti a dolgozók műszaki-kulturális emelkedését. A tudománynak a technikai haladásban betöltött nagy szerepéről szólva Bulganyin hangsúlyozta, hogy javítani kell a tudományos káderek képzését, újabb erőket kell bevonni a tudományos munkába, bővíteni kell a tudományos kutatóintézetek kapcsolatait egymás között, továbbá a külföldi tudományos kutatóintézetekkel és a haladó külföldi tudósokkal. A mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedésekről szólva, Bulganyin a következőket mondotta: Feladataink a mezőgazdaságban A XX. század legnagyobb felfedezését, az atomenergiát, nekünk kommunistáknak teljesen annak az ügynek a szolgálatába kell állítanunk, amelynek megvalósítása pártunk végső programcélja — a kommunizmus felépítésének szolgálatába.” N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy az atomerő békés felhasználásában a Szovjetunió a többi ország előtt halad, majd ezt mondta: „Ezt a vezető helyet a jövőben is szilárdan meg kell tartanunk.” N. A. Bulganyin hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásához most a termelés lényegesen nagyobb arányú növelésére van szükség, mint • amilyen arányú növelést a háború előtt tűztek ki, viszont „a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásában a jelenlegi szakasz sajátosságát adja az is, hogy a háború előtti időktől eltérően hazánk most abban a nagy történelmi korszakban oldja meg a feladatot, amikor már nem egyetlen szocialista ország verseng a kapitalista világgal, hanem a két világrendszer; a szocialista és a kapitalista világrendszer békés gazdasági versengése folyik.” N. A. Bulganyin foglalkozót^ ezután a szocialista tábor szuverén országai között fennálló, a kölcsönös baráti együttműködésen alapuló gazdasági kapcsolatokkal. Ez a baráti együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás a forrása a válságoktól, a munkanélküliségtől és ' a kapitalista rendszer más jellegzetes gyógyíthatatlan bajaitól mentes szocialista világrendszer növekvő és izmosodó gazdasági erejének. „Különös jelentősége van annak a ténynek is, hogy szemünk előtt hull szét az imperializmus gyarmati rendszere, amelynek elkerülhetetlen öszszeomlását Lenin oly világosan előre látta. Д két rendszer történelmi versengésében a szocialista rendszer lesz a győztes, mert az a haladóbb A Szovjetunió és az egész szocialista tábor ily módon óriási előnyökkel rendelkezik a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. Ezek közül az előnyök közül az a döntő, hogy a szocialista gazdasági rend a termelőerők fejlődésének tág lehetőségeit biztosítja, széleskörű lehetőségeket nyújt ahhoz, hogy a társadalom összes anyagi javait és szellemi értékeit alkotó dolgozó milliók tehetsége és képességei kivirágozhassanak.“ „A kommunista pártnak — mondotta N. A. Bulganyin — és az egész szovjet népnek szilárd meggyőződése, hogy a két rendszer történelmi versengésében a szocialista rendszer lesz a győztes, mert az a haladóbb. N. A. Bulganyin elmondotta, hogy „az irányelvek tervezete előírja, hogy az ipar termelésének a hatodik ötéves terv folyamán 65 százalékkal kell emelkednie. A hatodik ötéves tervben a termelési eszközök termelése hozzávetőleg 70 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelése mintegy 60 százalékkal emelkedik. A Szovjetunió 1960-ban több acélt, villanyenergiát, cementet és üzemanyagot fog gyártani, illetve termelni, mint ma Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország együttvéve. A hatodik ötéves terv előírja, hogy biztosítani kell a villamos erőművek kapacitásának gyors növelését. Ezért amíg az ipari termelést 65 százalékkal, addig a villamosenergia termelést 86 .százalékkal kell növelni.” A vízierőművek kapacitása az ötéves terv idején 2,7-szeresre növekszik. A Szovjetunió európai részén befejezik a kujbisevi, gorkiji, sztálingrádi, a mplotovi és a votkinszki vízierőmű építését. A terv előirányozza több atomerőmű építését, amelyek összkapacitása 2—2,5 millió kilovatt. N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy a gépgyártásnak és elsősorban a szerszámgép- és szerszámiparnak meg kell előznie fejlődésében a többi iparágakat. Ezért a hatodik ötéves tervben a .gépgyártás és a fémfeldolgozó ipar termelését az előirányzat szerint 80 százalékkal növelik. A szónok a továbbiakban a vegyiipar fejlesztéséről, az építőanyagok gyártásának növeléséről a fa- és a papíripar, valamint a fafeldolgozó ipar fejlesztéséről beszélt. „A hatodik ötéves tervben — folytatta N. A. Bulganyin” meg kell oldani a könnyű- és az élelmiszer ipar kivétel nélkül valamennyi ágának széleskörű fejlesztését. Ezzel újabb nagy lépést teszünk előre a kereskedelemnek iparcikkekkel és élelmiszerekkel való ellátá ában. A hatodik ötéves terv egyik fő feladata a mezőgazdasági termelés lényeges fellendítése. N. Sz. Hruscsov elvtárs a központi bizottság beszámolójában, minden oldalról elemezte a mezőgazdaság ügyeinek helyzetét és részletesen kifejtette, milyen feladatokat tűz ki pártunk ezen a területen. A beszámoló alaposan kifejtette, milyen intézkedéseket tett pártunk központi bizottsága a kolhozok, a gépállomások és a szovhozok irányításában elkövetett hibák és mulasztások kijavítására, s a szocialista mezőgazdaság határozott fellendítéséhez szükséges feltételek megteremtésére. A mezőgazdaság lényeges fellendítésének a párt által kidolgozott programját következetesen megvalósítjuk. A hatodik ötéves tervben a mezőgazdaság össztermelésének körülbelül 70 százalékkal kell növekednie, vagyis a mezőgazdasági termelés jelentősen gyorsabb ütemben emelkedik majd, mint az ötödik ötéves tervben. A mezőgazdaság egyes, legfontosabb ágazataira vonatkozóan a hatodik ötéves terv a következő feladatokat irányozza elő. A szemestermények össztermelését 1960-ban 11 milliárd púdra kell növelni. Emellett a feladat az, hogy 1960-ban a kukorica vetésterülete legalább 28 millió hektárra növekedjék, és nagy arányokban szervezzük meg a hibrid kukoricavetömag termelését, amely jelentősen növeli e növény terméshozamát. 11 milliárd púd szemestermény termelése lehetővé teszi majd a lakosság növekvő gabonaszükséglctének kielégítését, az állami tartalékok növelését, kellő tartalékok • létesítését a kolhozokban, a baráti országokba irányuló kivitel bővítését és elegendő mennyiségű szemestermény biztosítását a jószágok takarmányozására. Nagy feladatokat irányoz elő a hatodik ötéves terv az ipari növények, — gyapot, len, cukorrépa, — termelésére vonatkozóan. A lentermelést több mint egyharmaddal, a gyapottermelést több mint 50 százalékkal kell növelni. Különös figyelmet kell fordítani a cukorrépatermelés kiszélesítésére. Jelentben növelnünk kell a cukorrépa terméshozamát és vetésterületét e növény fő termelési körzeteiben, valamint más olyan körzetekben, ahol kedvező feltételek vannak a cukorrépatermeléshez. Pártunk központi bizottsága és a kormány nemrég fontos határozatot hozott a burgonya- és zöldségtermelés növelésére. Ez a határozat átlagosan háromszorosára emeli a burgonya beadási árát és 1,7-szeresre felvásárlási árát. A zöldségfélék beadási és felvásárlási ára átlagosan 70 százalékkal emelkedik. A határozat egész saf' más intézkedést is előír, amelyek lehetővé teszik, hogy a kolhozok és ^ szovhozok előnyös feltételek mellett fejlesszék zöldség- és burgonyatermelésüket. A városi lakosság burgonya-, zöldség- és teljes tej-ellátásának megjavítása terén az a feladat áll előttünk, hogy bővítsük a meglevő tej-, zöldség- és burgonyaövezeteket a nagy városok és ipari központok körül, s újakat létesítsünk. Az állattenyésztés területén a hatodik ötéves terv előirányozza, hogy lényegesen növeljük az állati termékek termelését a lakosság hús-, tej- és egyéb állatitermékszükségletének kielégítése érdekében. Л hústermeié kétszeresre növeljük, elsősorban a sertéstenyésztés fejlesztése révén. A kolhozokban és szovhozokban nagy arányban kell megszervezni a sertéstenyésztést és hizlalást, s egyúttal széleskörűn fel kell használni minden lehetőséget a marha- és birkahústermelés növelésére. A , tejtermelést majdnem kétszeresére kell növelni, mindenekelőtt a tehenek tejhozamának lényeges fokozásával és a tehénállomány növelésével. A voronyezsi, a tyernopoli, a cseljabinszki, a kurszki és más területek kolhozainak tapasztalatai — e kolhozokban két év alatt 600—900 kilogramm 1 növelték a tehenek tej hozamát — megmutatják, milyen nagy tartalékokkal rendelkeznek a tejtermelés gyors növeléséhez országunk kolhozai, ha komolyan hozzálátnak e munkához. A gyapjútermelést több mint 80 százalékkal kell növelni, mégpedig oly módon, hogy tovább fejlesztik a finomgyapjas és fél-finomgyapjas juhtenyésztést az OSZSZSZK és Ukrajna régi juhtenyésztő vidékein, továbbá Kelet-Szibériában, Közép-Azsiában és a Kaukázusontúl. Az állatenyésztés gyors fellendülésének alapvető feltétele a takarmánytermelés. Itt az a feladat, hogy mindenfajta haszonállat és baromfi takarmányellátását biztosítsák és a kolhozokban kiutalják a takarmányt a kolhozparasztok egyéni állatállománya számára is. Igen fontos megteremteni a kolhozok és szovhozok tartalék-takarmányalapját. Mint ismeretes, a szilárd takarmánybázis . megteremtésében döntő szerepe van a kukoricának. A kukoricatermelés rohamos növelése lehe tővé teszi az állatállomány jobb ellátását koncentrált takarmánnyal, silózott takarmánnyal és zöldtakarmány.fiyal. X Azokon a vidékeken, ahöl az ééelö és az egynyári füvek jó termést adnak, fejleszteni kell a íűvetést. Az irányelvek tervezete a mezőgazdasági termelés számottevő fokozását irányozza elő a szovhozokban. A szovhozoknak 1960-ban 915 millió púd szemesterményt, másfélmillió tonna húst, 6,8 millió tonna tejet, mintegy 80 000 tonna gyapjút kell adniok az államnak. Minden szovhoznak észszerűbben kell kihasználnia a használatában levő földeket, lényegesen csökkentenie kell a termeléssel kapcsolatos, anyag- és munkaráfordítást, és magas jövedelmet biztosító vállalattá kell válnia. A hatodik ötéves tervben növekvő arányokban látjuk el a mezőgazdaságot sokféle, tökéletesebb géppel. A tervek szerint a mezőgazdaság ót év leforgása alatt 1 650 000 traktort (15 lóerős traktorokra átszámítva), ebből 680 000 univerzális traktort, továbbá 560 000 gabonakombájnt, 250 000 kukorica- és silónövény-betakarító kombájnt és sok egyéb mezőgazdasági gépet kap. Különös figyelmet érdemel a mezőgazdaság ellátása^ olyan gépekkel, amelyekkel széleskörűen alkalmazható a gabonafélék osztott betakarítása. — Ez a módszer igen fontos eszköz a kalászosok betakarításánál a szemveszteség elleni harcban. Az irányelvek tervezete előírja továbbá, hogy öt év leforgása alatt 180 000 traktorvontatású aratógépet (rendrakó) és 400 C00 szalmafelszedö gépet (kombájnhoz) kell a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani, de ez a gépmennyiség szemmel láthatóan nem lesz elegendő. A napokban a kormány megtárgyalta ezt a kérdést, és megbízta az Állami Tervbizottságot, az Állami Gazdasági Bizottságot, a mezőgazdasági (Folytatás a 11. oldalon) f
