Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-03-04 / 9. szám

í§56. március 4. Földműves Születésének 66. évfordulóján köszönt­jük V. M. Molotov elvtársat, a Szov­jetunió külügyminiszterét. Az ifjúság kongresszusára A kassai járásban a ruskai a leg­jobb CSISZ-szervezet. A szervezetnek 42 tagja van és példás munkát vé­geznek. Az elmúlt évben részt vettek a Városok és falvak szépítési munká­lataiban és 3400 órát ledolgoztak. A helybeli egységes földművesszövetke­zetnek 79 hektár rétjét és legelőjét feljavították. Az ifjú CSISZ-tagok gondoskodnak a falu kultúréletéröl is. A ruskai CSISZ-szervezet a kon­gresszus tiszteletére értékes vállalást tett, amelyet minden bizonnyal telje­síteni fognak. A legújabb vállalások szerint 2500 brigádórát dolgoznak le a _ szövetkezetben és 31 hektár földön négyzetes-fészkes rendszerrel burgo­nyát és kukoricát fognak termelni. A szépítési akció munkálatait tovább végzik és újabb 150Ó órát dolgoznak le és amellett vállalásképpen két szín­darabot is betanulnak. A falu ifjú­sága versenyre hívta a környékbeli CSISZ-szervezeteket a kukorica és burgonya négyzetes ültetésében. M P. VERA INBER: Szovjet asszonyok szava Bár még a földön hósüveg És hűvös szél dudái Bár minden moccanó rügyet Fagyott föld kérge zár — Az ég már kékbe öltözik S a szovjet nők szavát Tavaszi, friss szellők viszik Határainkon át. Köszöntünk asszonyok, anyák! Barátok hű kezét Ellenség uszítása már Nem választhatja szét. Áttörünk zajló tengeren, S a Pamir sáncain Azt akarjuk, béke legyen — S fiaink, lányaink Elsötétített ablakok Mögé ne bújjanak, S ne nyelje el halál-torok Gyermekkacajukat. Hogy atomot ne küldjenek Pusztítni nyíló kerteket, Hogy ne üljön tort a ravasz Bankár éltünk felett S ragyogja be a kék eget Örökre a tavasz. Gurszky István fordítása A KÖNYVHŐNAP ELÉ „Szeressétek a könyvet, a tudás forrását..Gorkij. Március a könyv hónapja. Ifjak, öregek egyforma lelkesedéssel, sze­retettel és örömmel várják egyik leg­hűbb barátjuk, a könyv ünnepét. Ma már mind kevesebb azoknak a száma, akik az újságot vagy könyvet csak a szalonna csomagolására használják és életükben a kalendáriumnál több könyvet nem olvastak el. A dolgo­zók többsége, nyugodtan elmondhat­juk, szeret olvasni, szereti és meg­becsüli a jó könyvet, mert tudja, hogy az nem csak szórakozást nyújt, ha­nem szellemileg is gazdagít, tanít. A múltban a kizsákmányoló osz­tálynak nem volt érdeke, hogy a nép­tömegek művelődjenek, éppen ezért a könyvpiacokat üzleti szempontból hasznos, olcsó, tartalmilag silány ponyvaregényekkel árasztották el, melyek elterelték a figyelmet a nyo­morról, a nélkülözésről. Azoknak az íróknak a munkái, akik a haladás ügyét képviselték, műveikben feltár­ták társadalmuk igazi arcát, elevenen ábrázolták az egyszerű nép sokszínű életét, csak korlátozott példányszám­ban és drágán jutottak a dolgozó nép kezébe. A mai iordalom — a szocialista­realista irodalom — nem hazug álom­világba ringatja az olvasót. A mai ember számára a könyv, az olvasás nem arra való, hogy a valóságtól el­meneküljön, hanem éppen a valóság, az igazi emberi élet megismerésének útja. Ma tudjuk igazán értékelni a régi irodalom nagy alkotását is.. A márciusi könyvhónap célja, hogy a dolgozók széles tömegeit még kö­zelebb hozzuk az írókhoz illetve mű­veikhez, hogy a jó könyvek olvasása nyomán megismerjék és megszeres­sék hazánk és életünk ezerszínű vi­lágát.-d-Vörös fény Kladno felett — Oi csehszlovák színes film. — Antonín Zápotocký köztársasági et­­nők elvtárs Vörös fény Kladno felett című regényének megfilmesítésével hazai filmgyártásunk újabb nagy si­kert aratott. Az első képen hosszú szerelvényt látunk, a kocsikban az első világhá­borúból hazatérő katonák. Köztük lát­juk Toníkot is, akit otthon két ked­ves lánya és szerető felesége várja, a szociáldemokrata párt titkárságán pedig a pártmunka. Csalódással ta­pasztalja, hogy a szocializálásból semmi sem valósult meg, bár a kor­mányban több szociáldemokrata kép­viselő is van. Az országban éhínség uralkodik, a régi osztrák törvények vannak továbbra is érvényben, a nép elégedetlen, lázad. Először a mező­gazdasági munkások élnek a sztráj­kolás fegyverével, majd május', l-én tüntetni volt Kladno egész munkás­sága, hogy tanúbizonyságot tegyen a Magú Októberi Szocialista Forradalom eszméi iránti hűségéről, és hogy ma­gának jobb életfeltételeket harcoljon ki. Tonik Moszkvába utazik, a Kom­munista Internacionálé II. kongresz­­szusára. (Tonik alakja a filmben Zá­potocký elvtársnak szerény rajza) — Mély benyomásokkal, győzelembe ve­tett hittel tér vissza. Beszámol fe­lejthetetlen élményeiről, munkatársai­nak elmondja Leninnel való találko­zását, arról beszél, milyen nagy lel­kesedéssel és akarással építi az orosz nép a fiatal szocialista köztársaságát. 1920 decemberében Kladnón is ál­talános sztrájkot hirdetnek; a szó ciáldemokrácia jobboldali vezetése azonban elárulja a dolgozók ügyét. Kladnóra katonaságot vezényelnek, hogy helyreállítsák a ,.rendet" és elnyomják a sztrájkot. A sztrájk szer­vezőit, Tonikot, Václavot és másokat a hírhedt pankráci börtönbe zárják. A kladnái munkásokat azonban nem tudja megfélemlíteni a reakciós kor­mány; tovább folytatják az igazi ügy­ért folyó hősi harcot, s ebben a harc­ban most nagy szerepet játszanak a becsukott pártmunkások feleségei. — Megrendezik a hagyományos munkás - bált is, az asszonyok férjeik' híján egymással táncolnak, mégis jól mu­latnak, mert meggyőződésük, hogy az az ügy, melyért harcba szálltak, győzedelmeskedni fog. A sztrájk nem vezetett célhoz: a munkásság tanult a vereségből. Tisz­tán látja, hogy a győzelem kivívásá­hoz olyan pártra van szüksége, mint amilyen az orosz munkásokat és pa­rasztokat vezeti. Ezért a szociálde­mokrata párt baloldali vezetése, amely mögé a munkásság túlnyomó több­sége felsorakozott, kéri felvételét a III. Kommunista Internacionáléba. — mi. v. 2i -én, a szociáldemokrata párt baloldalának kongresszusán meg­született Csehszlovákia Kommunista Pártja. A kladnói vörös fény világosságot vetített az egész burzsoá köztársaság­ra, s előhírnöke volt egy új, szebb, igazabb világ születésének. A film néhány kladnói munkáscsa­tád életén az első világháború végé­től a kommunista párt megalakulásá­ig (1918—1921) lefolyó nagy törté­nelmi eseményeket ábrázolja, meg­győző erővel, igaz módon. Nem könnyű feladat egy irodalmi müvet a vászonra vinni. A Vörös fény Kladno felett című film Vladi­mír Vicék rendezésében készült. A filmfejdogozás munkálatait élénk ér­deklődéssel figyelte Zápotocký elvtárs és ériékes tanácsokkal látta el a film alkotóit. A film főhősei bár olyanok, mint amilyeneknek a regényből is­merjük őket, mégis a regény sokkil többet mond, igényesebb és művé­szibb. Nagy kár, hogy a film adós maradt a regénynek. Zápotocký elvtárs pél­dául teljes nyíltsággal ábrázolja a kladnói munkásság nyomorát, mely oly szörnyű volt, hogy a nők egy pár deka lisztért vagy burgonyáért kénytelenek voltak eladni testüket. A háború utáni Ínséges éveket a film nagyon hiányosan tolmácsolja. Mina­­fiková kilakoltatását, mely a mező­­gazdasági munkások sztrájkját rob­bantja ki, a regény átütő művészi erő­vel ábrázolja. A film lét is adós ma­radt a regénynek, mert a regényből félreérthetetlenül kiérz:'dik a mező­­gazdasági munkások sorsának elvisel­­heletlensége. A film ezt ábrázoló ké­pei nem eltggé meggyőzőek. Hiányos a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom hatásának ábrázolása is. A film főszereplői között ott talál­juk legjobb színészeinket, akik vala­mennyien kitűnő teljesítményt nyúj­tottak. A film képei nagyon szépek, ez Ián Slallich érdemesművész érde­me. Ludvik Podéšt zenéje is hozzá­járult a film sikeréhez. 1 Bartha Tibor Jólsikerült vendégszereplés Kíváncsi embertömeg szorong a nádszegi „Egyetértés" mozi termében. Tán valami jó film vetítésére vár­nak? Nem! Szigligeti Ede: A cigány című liáromfelvonásos népszínművé!, mutatja be negyedszer a vendégsze­­replö vásárúti színjátszó-csoport. A lakosság kívánságára újra meghívták őket. .. .s Szétnyílik a bordó-piros füg­göny. A zsongássá csendesedett zaj is elült. Zsiga cigány kemény pöröly­ütései nyomán lapul az „izzó" vas, cseng-bong az üllő, nptára gyújt ez a kivénhedt ember . .. Nyomorúsága, lealáztatottsága fényt vet kora tár­sadalmára. üton-útféten megvetik, le­­cigányozzák, akikkel szemben csak­nem tehetetlen. Sorsába nem nyug­szik bele, lázadozik ... Közben bonyolódik Zsiga cigány Rózsi lánya és Gyuri,- a parasztfiú közötti szerelem. Rózsi bátyja, Peti is beleszeret a szomszédos Márton gaz­da lányába. A gonosz örzse, — Már­ton gazda felesége, — azonban min­dent elkövet, hogy megbontsa a fiata lók közt érlelődő szerelmi harmóniát Rágalmaz, éket ver Rózsi és Gyuri közé, kézzel-lábbal ellenzi Éva lánya vonzódását Petihez. Peti katonának áll, feláldozza magát, hogy elősegítse Gyuri és Rózsi egybekelését, boldog­ságát. A gonosz Örzsének sikerül Gyurit összeharagítani Rózsival. Elhiteti Éva lányával, és az öreg Zsiga cigánnyal, hogy Peti meghalt. Igyekszik össze­boronálni Gyurit az ő Évájával. Ár­mánykodása, erőszakoskodása azonban kudarcba fullad. Gyuri felismeri a helyzetet, hogy törbecsalták, majd kibékül Rózsival, szive választottjá­val. A halottnak hitt Peti is megérke­zik, mindkét pár egymásra talál újra . . . Kitűnő alakítást nyújtott Zsiga ci­gány szerepében a 49 éves Zalka Vince. Elethü emberábrázolásáért min­den elismerést megérdemel. Egy lé­péssel mögötte áll Horváth Mária, aki a gonosz Örzsét alakította. Mű­vészi képességét jól hasznosította. Jól megállta a helyét Rózsi szerepében Vontszemű Ida, a Petit alakító Orbán István, a Gyurit megszemélyesítő Föl-' des József és a többi szereplő is tu­dása legjavát nyújtotta. A darab be­tanításáért Szabó tanító-házaspár ér­demel dicséretet. Vendégszereplésüket a nádszegi színjátszó csoport Gár­donyi A bor c. színdarabjával viszo­nozza. K. /. Asszonyaink a békéért — hazánk építéséért TJ agyományos ünnepünket, a nemzetközi nőnapot ebben az esztendőben a máso­dik ötévest tervünk küszöbén ünnepeljük, és abban a derü­látó légkörben, amelyet a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának tanácskozásai árasztottak. A nemzetközi nőnap jelszavai a közel négy évtized alatt vál­toztak. Egyben azonban meg­egyeztek ezek a jelszavak: harcra buzdították az asszonyo­kat, harcra az egyenjogúság­ért, harcra a nagyobb darab kenyérért, harcra az emberibb életért. A Szovjetunió és a népi demokráciák szabad asz­­szonyai II év óta boldog büsz­keséggel hazájuk szocialista építéséért és a békéért har­colnak. Mi, szeretett csehszlovák ha­zánk szabad és alkotó asszo­nyai „A bté ké s boldog é let­ér t,\ a szocializmusb atn elért új sikerek éir tľ jelszó alatt sorakozunk fel, hogy az eddiginél még kiválóbb munkateljesítményekkel és még nagyobb odaadással és áldozat­­készséggel építsük hazánkat és erősítsük a békét. A nemzetközi nőnap az asz­­szonyok szolidaritásának hatal­mas manifesztációja. Ezen a napon jobban, mint bármikor, kifejezésre jut a proletárinter­nacionalizmus eszméje. A sze­retet és barátság legkülönbö­zőbb megnyilvánulásaival kezet adnak egymásnak- és fogadal­mat tesznek a további célkitü, zések eléréséért nemcsak tha­­zánk különböző nemzetiségű asszonyai, hanem a határokon túl a béketábor országain kívül­álló kapitalista gyarmati és jélgyarmati elnyomásban élő asszonyok is, akik érzik, hogy nincsenek egyedül, hogy min­den nőt és minden anyát össze­forraszt a szabadságért, gyer­mekeik békés és boldog életéért való helytállás. A nemzetközi nőnapon szá­­mot adunk arról, mit tet­tek asszonyaink hazánk békés építéséért, milyen mértékben vettünk részt a békeharcban. Büszkék lehetünk a mérleg eredménuére. Az építés minden szakaszán ott találjuk szorgal­mas és tehetséges asszonyain­kat, akik — vállvetve a férfi­akkal — kitűnő munkateljesít­ményeket érnek el. Napjaink legfontosabb feladatainak egyi­ke a központi bizottság határo­zatának valóra váltása a mező­gazdaság fejlesztését illetően. Ezen fontos, országépítői fel­adatban falusi asszonyaink hat­hatós segítségére nagymérték­ben szükség van. A mezőgaz­dasági munkák agrotechnikai időben való elvégzése a leg­több szövetkezetben és állam gazdaságban a nők munkájúi dicséri. Azonban még mindig vannak oluan falvak, ahol аг asszonyok egy része nem ér­tette meg az egyenjogú és egyenrangú nők fontos politi­kai küldetését, és nem kapcso­lódnak be a közös munkába. szövetkezetek alakítása és meg­szilárdítása terén végzett öntu­datos munkájukért. Az utóbbi időben alakult EFSZ-ekben sok helyen a nőbizottság példamu­tató munkája következtében ír­ták alá a belépési nyilatkoza­tot. így történt ez Buzitán, ahol Kövesdi Borbála, a rió­­bizoftsági elnöknője és Ko­vácsaié, Restiben Filakovszki elvtársnő volt úttörő a szövet­kezet alapításában. Hogy a szövetkezet gazda­sági alapja megszilárduljon, nagyon fontos az állattenyész­tés fejlesztése és a, bevált ha­adó módszerek alkalmazása, ízen a téren kiváló munkát ’égeznek az asszonyok. Jávor­­csik Mária, a palárikovói ÁG rózsaudvari sertésgondozónöje 19 anyakoca gondozását váltat­ta, melyektől a terv szerint 190 malacok kellett volna elválasz­tani 12 kg-os súlyban, ö azon­ban 265-öt, azaz kocánként 13,9 malacot választott el 14,5 kg­­os súlyban, s így tervét 139 százalékra teljesítette. A víg­­laši kisérteti intézet- fejőnője, Kulichová elvtársnö, a Malinyi­­na-mádszer alkalmazásával 13,55 liter napi átlagos tejhozamot ért el. Időt és fáradságot nem kímélve, hatszor fej naponta és jó munkájáért elnyerte a Föld­­’■ művelésügyi Minisztérium ..Leg­jobb munkás" kitüntetését. ' Nem győznénk felsorolni azoknak a kiváló asszonyoknak a nevét, akik a mezőgazdaság­ban valóban építő munkát vé- I geznek. Az előttünk álló felada­tok azonban még többet kíván­nak asszonyainktól. Nem ele­gendő az, hogy szorgalmas ke­zükkel megfogják a munka vé­gét, hanem fejlődésünk és gyö­nyörű távlataink azt kívánják, hogy asszonyaink szakmai és politikai tudásukat fejlesszék, használjanak fel minden alkal­mat a tanulásra és akkor nem­csak könnyebben és »jobban fognak dolgozni, hanem a szov­jet nőkhöz hasonlóan a vezető­­helyeken is megállják a helyü­ket, mint pl. a iilinai Cedzová képviselőnő, aki eddig a nö­vénytermesztési csoport vezető­je volt, s az elmúlt hetekben pedig a szövetkezet elnökévé választották. A sszonyaink sohase felejt­­sék el, hogy mi, Cseh­szlovákia asszonyai a béke har­cos katonái vagyunk, akik mun­kánkkal védjük meg minden család legdrágább kincséi: a világbékét. Azt akarjuk elérni, hogy a legközelebbi nemzetközi nőnapon kiválóan dolgozó asz­­szonyaink száma - sokszorosan túlhaladja a mostanit. Az ez évi ’ nemzetközi nő­napot azzal az örömteli és biz­tos érzéssel ünnepeljük ország­szerte, hogy bárhová állít mun­kánk és kötelességünk, min­dent megteszünk a béke ügyé­nek győzelemre viteléért és nagyvonalú ötéves tervünket idő! előtt maradéktalanul telje­sítjük. Túri Mária 1 szövetkezeiben és az állami 1 gazdaságokban munkájukért ■ ugyanannyi munkaegységet, s ugyanolyan jutalmazást kap­­. nak mint a férfiak. Minden anya vágyik arra. hagy cshiád­­. fát minél jobban elláthassa, la­­. kása és környezete minél szebb é EFSZ-ben az egész tagság 43,89 százaléka nő, és ez ter­mészetesen visszatükröződik az voltak olyan családok, akik évvégi elszámolásban is, mert több mint 20 ezer koronát kap­tak. 7\7 agy elismeréssel kell adóz ■‘■'ni az asszonyoknak a Tudatosítanunk kell az ilyen és kényelmesebb legyen. Ahols asszonyokkal, hogy a nők az asszonyok is bekapcsolód­egyenjogúsága a legjobban ép- nak a szövetkezet munkájába, pen a falusi asszony munkájú- ott erre megvan» a lehetőség, ban tükröződik vissza, akik a mert például az ipolyviski

Next

/
Thumbnails
Contents