Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-08-14 / 33. szám

Í355. augusztus 14. Mdmftves 11 A szovjet kormány külpolitikája egyhangú támogatásra talál a sokmilliós szovjet népnél és minden békeszerető ország népeinél .............. ★ Ha az utolsó hetek eseményeit vizsgáljuk, figye­­lembe vesszük magukat az embereket, azt látjuk, hogy Genf óta az emberek bizakodóbbak lettek, nyu­­godtabb lett az álmuk. š háború veszélyét^ Genf még nem törölte a po­litikai lehetőségek szótárából, a hidegháború eszmé­jének „megszállottjai” meg nem tűntek el, azonban a harmadik világháború veszélye mégis oly mérték­ben csökkent, mint az elmúlt évtized alatt még egyszer sem. a véleménykülönbségek és sokszor alap­vető ellentétek ellenére a béke nyelve, az együtt­élés nyelve azonban most már két fél közös nyel­trévé lett. Genf, a múltbeli szócséplés és sikertelen­ségek „küzdőtere” úgy vonult be most az emberiség tudatába — és reméljük a történelembe is! — mint egy korszak fordulópontja, sőt, mint egy korszak kezdete. Fordulópont a hidegháborúban, s talán kez­dete a békés együttélés korszakának. A genfi légkór hatása mutatkozik meg mind az értekezlet közvet­len eredményeiben, mind pedig az újabb nemzetközi eseményekben. E nélkül nem kerülhetne sor sem Bulganyin és Hruscsov elvtársak londoni útjára, sem az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság között a nagyköveti síkú megbeszélésre. Közvetlen--------------------------------------------------------------- ^ Augusztus 4-én nyílt meg a nagy | és Kreml Palotában a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának harmadik ülésszaka, hogy meghallgassa és megvitassa a szovjet kormányküldöttség beszámo­lóját a négy nagyhatalom kormány­főinek Genfben megtartott értekezle­tén létrejött eredményekről. A napi­rend és az ülésszak munkarendjének elfogadása után N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke kapott szót, hogy beszámoljon a kormányfői értekezlet eredményeiről. Az ereményekről szólva Bulganyin elvtárs kijelentette: A genfi értekez­leten való részvételünk során a szov­jet állam lenini külpolitikájának — a különböző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésé­nek, a népek közötti békéért folyta­tott harc politikájának — alapelveit követtük. Abból indultunk ki és in­dulunk ki ma is, hogy a Szovjetunió kormányának béke­szerető politikája összhangban áll a szovjet nép érdekeivel. A genfi értekezlet előtti nemzetközi helyzetet értékelve Bulganyin elvtárs rámutatott, hogy: ezek az államok a múltban szövetségesek voltak a kö­zös ellenség, a fasizmus elleni harc­ban, a második világháború befeje­zését követő évtizedet azonban ez ál­lamok közti kapcsolatok kiéleződése jellemezte. Rámutatott, hogy a Szov­jetunió ebben az időszakban és kü­lönösen az utolsó másfélékét évben, lépéseket tett a nemzetközi kapcso­latokban kialakult feszültség csökken­tésére, igyekezett leszámolni a „hi­degháborúval” és abbékéért, valamint a népek biztonságáért folytatott harc­ban fel akarta újítani az együttmű­ködést. A Szovjetunióval együtt akti­­van síkraszállt a béke megszilárdítá­sáért a Kínai Népköztársaság és va­lamennyi népi demokratikus ország. Mindenekelőtt meg .kell mondani — folytatta —, hogy a feszültség eny­hülését elősegítette a koreai háború beszüntetése, ami a Kínai Népköztár­saság, a Szovjetunió és a többi béke­­szerető állam kezdeményezése alapján jött létre. További fontos esemény volt až indokínai háborús akciók megszünte­tése az öt nagyhatalom: a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság, az USA, Anglia és Franciaország külügyminisz­tereinek tavalyi genfi értekezletén el­ért egyezménye alapján, amelyen részt vettek más érdekelt államok is. Még­is, a koreai és az indokínai háború megszűnésének óriási jelentősége el­lenére, a nemzetközi helyzet továbbra is feszült maradt. Az egyes államcio­­portok között továbbra is fennállt a bizalmatlanság és a gyanakvás, fenn­állt a hidegháború légköre. Majd a továbbiakban Bulganyin «Jvtárs rá­mutatott a párizsi egyezményekre, va­lamint a fegyverkezési hajszára, mely ugyancsak méltán keltett aggodalmat a népekben. A párizsi egyezmények megkötése nyomán — folytatta Bul­ganyin elvtárs — a Szovjetunió és a többi békeszerető európai állam kény­telen volt május 14-én megkötni a varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, amely előirányozza a biztonságuk biz­tosítását szolgáló erőfeszítések egye­sítését az európai béke fenntartása érdekében. Bulganyin elvtárs a továbbiakban a távolkeleti kérdésekkel foglalkozott, kitért az osztrák kérdés sikeres ren­dezésére, valamint a szovjet-jugoszláv kapcsolatok kialakulására és a szov­jet-indiai re. A genfi értekezletről szólva kijelen­tette, hogy a szovjet kormány abból indult ki, hogy a négyhatalmi kor­mányfői értekezlet fő feladata a nem­zetközi feszültség további enyhítése,. eredmény a négy nagyhatalom között a napirend va­lamennyi pontjában létrejött megegyezés. SOt. ennél tovább is lehet menni: az elfogadott alapelvek: irányelvek a külügyminiszterek tanácskozására, mely októberben ül össze. Genf a szovjet elvi s gyakorlati békepolitikájának fényes sikere. A régi, merev, hi­vatalos, a népek szívétől elszakadt diplomáciával szemben állította fel a Szovjetunió a békés egiimus­­mellett élés elvét és a tárgyalások gyakorlatát. Ez diadalmaskodott ■ Genfben. A békeerOínek a megkez­dett úton tovább kell haladniok. Ennek az erőnek a mi hazánk is részese, melynek erősítésével az egész béketábor erejét növeljük. Hangunk, a többi nép hangjával olyan hatalmas kórussá egyesül, amely­nek szavát minden államférfinek meg kell hallania A népeknek nemcsak minden okuk, hanem minden esélyük is megvan tehát, hogy újabb történelmi győ­zelmeket arassanak az emberiség nyugodt halna ójá­nak biztosításáért vívott ütközetben. A szovjet kor­mányküldöttség a Szovjetunió Legfelsőt Tanácsának harmadik ülésszakán beszámolójában értékelte az ér­tekezlet eredményeit, ismertette a szovjet külpoli­tika további céljait és a béke minden hívének szóló fontos útmutatást. *-------------------------------------------------------­hozásával kapcsolatos kötelezett­ségeket. Ennek alapján teljes mértékben és egy időben érvényüket kellene veszí­teniük az északatlanti szerződésnek, a párizsi egyezményeknek és a varsói szerződésnek, az ezek alapján létre­hozott csoportosulásokat pedig felszá­molnák és helyükbe lépne az össz­európai kollektív biztonsági rendszer. Semmilyen végleges egyezményt az európai biztonságról nem értek el. Azonban a négy nagyhatalom kor­mányfői között lefolyt véleménycsere után mindnyájan megegyeztek abban, hogy erről a fontos kérdésről tovább kell tárgyalni. A szovjet kormánykül­döttség Genfben kijelentette, hogyha azok az országok, amelyek semlegesek akarnak maradni, felvetnék biztonsági és területi sérthetetlenségük szava­tolásának kérdését, akkor a Szovjet­unió hajlandó lenne más hatalmakkal együtt részt venni az ilyen garanciá­ban. Genfben a német kérdésben nem jutottunk közös nevezőre — mondot­ta Bulganyin elvtárs. Feltehető azon­ban, hogy a véleménycsere, amelynek keretében a szovjet küldöttség yilá­­gosan ismertette álláspontját, jelentős lesz, amikor a négy hatalom külügy­miniszterei ez év októberében felújít­ják a tárgyalásokat a genfi értekez­leten megvitatott kérdésekről. A Kelet és Nyugat közötti kapcso­lat kérdését illetően a Szovjetunió híve volt és híve is marad a széleskörű nemzetközi együttműködésnek, az államok gaz­dasági, tudományos és kulturális kapcsolatai általános fejlesztésé­nek. A genfi értekezlet eredményeiről szólva Bulganyin elvtárs kijelentette: örvendetes volt az együttműködésre és a kölcsönös megértésre irányuló törekvés szelleme, amely az értekez­leten uralkodott. Nem kételkedhetünk abban, hogy a további tárgyalások út­ján le lehet majd küzdeni a fennálló nehézségeket és meg lehet találni a megoldást a vitás kérdésekben, Ä továbbiakban bejelentette Bulga­nyin elvtárs, hogy elfogadták A. Eden Nagy-Britannia miniszterelnökének meghívását, hogy a jövő év tavaszán Hruscsov elvtárssal látogassanak el az Egyesült Királyságba. Továbbá, hogy a szovjet kormány elhatározta Franciaország miniszterelnökének és külügyminiszterének meghívását a Szovjetunióba. A genfi értekezlet eredményei — mondotta Bulganyin elvtárs — ékes­szólóan igazolják a szovjet kormány külpolitikájának, az államok békés egymásmelleit élésének biztosítására irányuló külpolitikának a helyességét. A szovjet kormány az egész szovjet nép támogatására támaszkodva to­vábbra is ezen az úton fog haladni. A genfi értekezlet csupán kezde­te volt annak a nagy és nehéz munkának, amelynek célja az álla­mok közötti igazi bizalom megte­remtése és a béke megszilárdícása. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy vannak olyan erők, amelyek kísérletet tesznek majd e cél elérésének meg­akadályozására. Ez állhatatosságot és kitartást követel a népek közötti bé­kéért folyó harcban. Ez arra késztet bennünket, hogy folytassuk hazánk erejének gyarapítását, fejlesszük szo­cialista gazdaságunkat, kellő ébersé­get tanúsítsunk és gondoskodjunk a szovjet állam védelmi képességéről. A szovjet kormány, a szovjet nép és az összes békeszerető népek hatalmas támogatására támaszkodva továbbra is megingathatatlanul folytatja a nem­zetközi feszültség további enyhítését szolgáló politikáját, továbbra is harcol a világ tartós békéjéért — mondta befejezésül Bujg.apyin «jv-tárSi együttműködés jelentosege­az államok között szükséges bi­zalom létrejöttének elősegítése volt. A szovjet küldöttség, ezt tartva szem előtt, már a genfi értekezlet munkájának kezdetén kijelentette, hogy a szovjet kormány véleménye szerint az értekezletnek nem az a feladata, hogy ilyen vagy amolyan vá­dakat sorakoztassanak - fel egymás el­len, hanem az, hogy megkeressék az új utakat és eszközöket a nemzetközi feszültség további enyhítésére, és a bizalom légkörének megteremtésére az államok kölcsönös viszonyában. Az értekezlet valamennyi részvevője a következő kérdések megtárgyalása mellett foglalt állást: a német kér­dés, a leszerelés, az európai biztonság és a Kelet és Nyugat közötti kap­csolatok fejlesztése. Sajnos, nem fogadták el azt a ja­vaslatunkat — mondotta Bulganyin elvtárs, — hogy az értekezlet vitassa meg az ázsiai és távol-keleti problé­mákat, bár a problémák időszerűsége nyilvánvaló, ha szembenézünk a té­nyekkel. Magától értetődő dolog, hogy a szovjet küldöttség nem járulhatott hozzá a kelet-európai országok hely­zete kérdésének, valamint a „nem­zetközi kommunizmus” kérdésének megvitatásához. Rámutattunk arra, hogy az adott értekezleten a kelet­európai országok helyzetének kérdését felvetni annyit jelent, mint arra kész­tetni bennünket, hogy beavatkozzunk ezen államok belügyeibe. Közismert dolog, hogy ezekben az országokban a népi demokratikus rendszert maguk a népek teremtették meg, szabad aka­ratnyilvánításuk alapján. A szovjet kormány azt vallotta és vallja, hogy az európai bizton­ság megkötése, vagy, ahogy mi mondjuk, a kollektív biztonság rendszerének megteremtése az összes európai államok és az Ame­rikai Egyesült Államok részvéte­lével: Figyelembevéve azt a körülményt, hogy néhány állam kormánya — le­galábbis ez idő szerint — nem akar megválni az általa létesített katonai tömböktől, továbbá könnyíteni óhajt­ván a megegyezés elérését az érde­kelt államok között, a genfi értekez­leten újabb javaslatot terjesztettünk elő az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. Azt java­soltuk, hogy e biztonsági rendszer létrehozása történjék két szakaszban. Az első időszakban érvényben ma­radnának mind az északatlanti szer­ződés, mind a párizsi egyezmények, mind pedig a varsói szerződés. Ugyan­akkor e csoportosulásokba tartozó va­lamennyi állam — a javaslat szerint — köteles lenne tartózkodni egymás­sal szemben a fegyveres erő alkalma­zásától és köteles lenne a közöttük támadó összes vitákat kizárólag bé­kés eszközökkel megoldani. Javasla­taink — mondotta Bulganyin elvtárs — előirányozták továbbá, hogy amíg megegyezés jön létre a fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyver el­tiltásáról, valamint az európai orszá­gok területem állomásozó idegen csa­patok kivonásáról, az európai kollek­tív biztonsági szerződésben részvevő államoknak kötelezniök kell magukat arra, hogy nem tesznek olyan intéz­kedéseket, amelyek más európai ál­lamok területén levő fegyveres erőik növelésére irányulnának. A szovjet ja­vaslatok azt ajánlották, hogy ne en­gedjék meg fenyegető helyzet kiala­kulását Európában és kölcsönös meg­egyezésen alapuló intézkedéseket te­gyenek a béke megőrzésére. Az említett államoknak a második időszakban természete­sen maradéktalanul magukra kel­lene vállalniok a megfelelő szer­ződés értelmében az európai kol­lektív biztonsági rendszer létre-RÁDIÓMŰSOR 1955 augusztus 15-től 23.-ig. A csehszlovákiai rádió állandó magyar adása: A 427,9 m hullámhosszon: Hétfő: 5,15: Hírek. 13,00 Hírek. 13,10: Falu-hiradó. 18.00: Hí­rek. 18,10: Zenével köszöntjük hazánk élenjáró dolgozóit. Kedd, Csütörtök, Péntek: 5.15: Hírek. 13,00: l^irek. 13,10: Fa­lu-híradó. 18,00: Hírek, hangos híradó. Szerda- 5,15: Hírek. 13,00: Hírek. 13,10: Falu-híradó. 18.00: Hírek, hangos-híradó. 18,15: A serdülő ifjúságnak. Szombat: 10,00: Ifjúsági műsor. 10,15: Gyermekműsor. 13,00: Hírek. 13.10: Hangos híradó. 16,30: Pionírműsor. 18.00: Irodalmi félóra. Vasárnap: 6,40: Mezőgazdasági tanácsadó. 13,30: Vidám mű­sorral köszöntjük a falu és város dolgozóit. HÉTFŐ BRATISLAVA — 5,15 Zenés mű­sor. 6,20 Reggeli zene. 7,20 Zenés műsor. 10,00 Gurevics: Harc a föld­alatti vihar ellen. 10,15 Népszerű koncert. 11,00 Nők félórája. 11.30 Jó hangulatban. 13.00 Tarka zenés műsor. 13.30 Hogy a csillagok ra­gyogjanak. 14.40 Koncert. 15.30 Tánd­­melódiák. 16.00 Örömteli ifjúságért. 16.20 Dalok. 17.30 Moszkva beszél. 18.00 VIT-ről. 18.30 Kívánsághang­verseny. 19.00 Hangosújság. 19.30 Fúvószene. 20.15 Englemann: Bábok házában. 20.30 Jozef Hollý: Kubo. 22.45 Verdi: Alida. KOSSÚTH-RÁDIÔ — 4.35—8.00 Reggeli zenés műsor, 8.10 Zenekari hangverseny. 9.20 Gyermekrádió. 10.30 Napos Palkó. 11.00 Balettrész­­leťék. 12.10 Klasszikus operettek. 13.00 Magyar nóták. 14.40 Könnyű zene. 15.ló Heti zenés kalendárium. 16.00 Fényszóró. 17.30 Egy falu — egy nóta. 18.20 Magyar szerzők kó­rusművei. 19.20 Ismerkedés a zene­­irodalommal. 20.20 Tánczene. 21.20 Nagy mesterek kedvelt műveiből. 22.25 Magyar zeneszerzők. 23.45 MR népi zenekara. KEDD BRATISLAVA — 5,15 Zenés mű­sor. 6.15 Reggeli zene. 7.15 Zenés műsor. 10.00 Csajkovszkij balettjei­ből. 11.00 Harcos falu népe. 11.20 Zenés mozaik. 13.00 Rádió együttesei játszanak és énekelnek. 13.30 Nép­szerű koncert. 14.00 Cechov elbeszé­lései. 15.00 Operettek. 16.10 Orosz népdalok. 17.00 Sikerrel járt pionér. 17.30 Moszkva beszél. 18.00 Az utol­só tíz év alatt alakult tánc- és ének­­együttesek műsorából. 18.30 Kíván­sághangverseny. 19.00 Hangosújság 19.30 Az Alexandrov együttes Ját­szik és énekel. 20.15 Kedveli me’ó­­diák. 21.10 Szerzőink műveiből. 22.00 Harmonika szóló. 23.20 Orgona zene. KOSSÚTH-RÁDIÓ — 4.35—8.00 i.eggeli zenés műsor. 8.10 Mezei cso­kor. 9.00 Induló. 9.10 Kedvelt meló­diák. 11.00 Lányok, asszonyok. 12.10 MR népi zenekara. 13.00 Könnyű hangszerszólók. 13.30 Állami áruház, (operett). 14.15 Hangverseny gyer­mekeknek. 15.30 Gigli énekek 16.00 Utazás Balaton körül. 17.30 Szív kül­di... 18.20 Magyar nóták. 19.20 Köz­vetítés a Majakovszkij színházból. 20.00 Esti híradó. 20.20 Színházi köz­vetítés folytatása. 22.20 Sport. 22.15 Színházi közvetítés folytatása. 23.00 Előadó művészeink hangversenye. SZERDA BRATISLAVA — 5,15 Zenés mű­sor. 6.20 Reggeli zene. 7.15 Zenés műsor. 8.00 Intermezzo. 10.00 Az atomenergia titka. 10.20 Népszerű koncert. 11.00 Nők félórája. 11.30 Jó hangulatban. 12.00 Népi táncok. 13.00 Szerzőink dalaiból. 14.00 Zenés al­bum. 14.40 Szerzőink alkotásaiból. 16.00 Munkahelyek visszhangja. 17.00' Kellemes szórakozás. 17,30 Moszkva beszél. 18.00 Békearatás. 19.00 Han­gosújság. 20.20 Kedvelt melódiák. 21.00 Földműveseinknek. 22.00 Tánc­zene. 22.45 Szimfonikus koncert. KOSSŰTH-RÁDIÓ — 4.35—8.00 Reggeli zenés műsor. 8.10 Népszerű operarészletek. 9.20 Vívódás (elbe­szélés). 10.10 Zenés szótár. 11.00 A rádiókórusok hangversenye. 11.30 Szülőknek nevelésről. 12.10 Tánc­zene. 13.30 Falusi lakodalom. 14.15 Üttörő-híradó. 15.50 Zenekari hang­verseny. 17.25 Vidám népdalok. 18.00 Francia tömegdalok. 18.15 Szív kül­di... 18.45 Virágzó mezőgazdaság út­ján. 19.15 Jó munkáért — szép mu­zsikát. 20.00 Esti híradó. 21.25 Tánc­zene. 22.25 MR szimfonikus zeneka­ra. 23.45 Carlo Buti énekel CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA — 5,15 Zenés mű­sor. 6.20 Reggeli zene. 7.15 Zenés műsor. 7.40 Pionér műsor. 10.00 If­júsági műsor. 11.00 Hívás az úton. 11.20 Zeneszámok. 13.00 Fúvószene. 14.00 Ünnepelt keringek. 14.40 A bratislavai rádió énekkara énekel. 1*5.00 Operett zene. 16.15 Tánczene. 17.00 Népjelenetek operákból. 17.30 Moszkva beszél, 18.00 A VIT-ről/ 18.30 Kívánsághangverseny. 19.00 Hangosújság. 20.15 Berlioz: Beatrice és Benedikt. 22.45 A Vörös Zászló együttese. KOSSŰTH-RÁDIÓ — 4.35—8.00 Reggeli zenés műsor. 8.10 Zenekari hangverseny. 9.20 A bűvös csenge­­tyű. 10.10 Toki Horváth Gyula és zenekara. 10.50 Szimfonikus táncok. 11.30 Két elbeszélés. 12.10 Verdi operáiból. 13.20 Mai operettek. 14.15 Gyermeki ádió. 15.10 Magyar mezők virágai. 15.20 Az épülő kommunizmus nagy országában. 15.55 A Prágai Vár­­őrség zenekara játszik, 16.40 Szív küldi... 17.25 Egy falu — egy nóta. 19,20 Ifjú figyelő műsora. 19.30 Tánczene. 20.00 Esti híradó. 20.30 Horusztszký Zoltán: Báthory Zsig­­mond. 23.10 Kellemes szórakozás. PÉNTEK BRATISLAVA — 5,15 Zenés mű­sor. 6.15 Reggeli zene. 7.15 Zenés műsor. 10.00 Pafízek: Két menny­bolt földje. 11.00 Nők félórája. 11.30 Jó hangulatban. 12.00 Szovjet fil­mekből. 13.00 Szlovák szórakoztató zene. 14.00 Kis földrajzisták klubbja. 14.40 Operák. 15.35 Ki játszik job­ban? 16.10 Dallal szép az élet. 16.45 Az orvos beszél. 17.30 Moszkva be­szél. 18.00 A VIT-ről. 18.30 Kíván­ság hangverseny. 19.00 Hangosújság. 21.10 Szlovák népdalok. 22.00 Zenés műsor. 22.45 Zene a békéért. KOSSŰTH-RADIÓ — 4.35—8.00 Reggeli zenés műsor« 8.Ю Indulók. 8.50 Dicsőség most a munka. 9.20 G ermekrádió. 10.10 Zenekari hang­verseny. 11.40 Bolgár és Csehszlovák Néphadsereg Művészegyüttesének mű­sora. 12.10 Déli hangverseny. 15.10 Szív küldi... 16.40 Magyar költők megzenésített versei. 17.10 Magyar kamarazene. 18.25 Tessék választani. 18.30 Épül!) kommunizmus nagy or­szágában. 19.10 Szórakoztató zene. 20.00 Esti híradó. 22.15 Tánc éjfélig. SZOMBAT BRATISLAVA — 5,15 Zenés mű­sor. 6.20 Reggeli zene. 7.15 Zenés műsor. 10.00 Zidkov: Hogy nő a ke­nyér. 10.15 Szórakoztató együttesek játszanak. 11.00 Hívás az úton. 11.20 Operett zene. 12.00 Népi hangon. 13.00 Vidám hétvége, 14.00 Sirianu: Hét hegy — hét vitéz. 15.30 Kíván­­sáehangverseny. 16.30 Operazene. 17.00 Szombati vigadalom. 17.30 Moszkva beszél. 18.30 Kívánsághang­verseny. 19.00 Hangosújság. 20.15 Kedvelt melódiák. 22.45 Táncok és ball cfa tnlf KOSSÚTH-RÄDIÔ = 4.35—8.00 Reggeli zene. 8.10 Egy falu — egy nóta. 10.10 Panni és a többiek a tá-­­borban (rádiójáték). 12.15 Népdalok.-13.00 Jó munkáért — szép muzsikát. 14.15 MR szimfónikus zenekara. 15.30 Szív küldi... 16.45 Nagy együttese­ink műsorából. 17.40 Kincses kalen­dárium. 18.40 Tánczene. 19.20 Az épülő kommunizmus nagy országá­ban. 20.00 Esti híradó. 20.20 Tarka­barka. 22.10 Utca-bál. VASÁRNAP BRATISLAVA — 6.00 Vidám va­sárnap reggel. 6.40 Reggeli koncert. 7.00 Mezőgazdasági ismertető. 7.20 Esztrád zesse. 8.30 Hazai dalok. 9.00 Vasárnapi -opera koncert. 9.45 Klasz­­szikusok hagyatéka. 11.00 Délelőtti koncert. 12.25 Esztrád melódiák. 13.00 Népünk dalai és táncai. 14.00 A VIT-rtll. 15.30 Mesterek zenéje* 16.00 Táncoljatok velünk. 17.00 A falu játszik és énekel. 17.30 Moszkva beszél. 18.00 Kívánsághangverseny.; 19.00 Heti hangos híradó. 20.20 Ked­velt melódiák. 21.00 Vasárnap sport­ja. 21.30 Szórakoztató zene. 22.00 Táncok. 22.40 Szimfónikus koncert. KOSSŰTH-RADIÓ — 4.30—7.59 Reggeli zene. 8.15 Jó munkáért — szép muzsikát. 9.00 Új zenei újság. 10.10 Vidám vándorlegény. 11.00 A varsói VIT-díjasok hangversenye. 12.15 Jó ebédhez szól a nóta. 13.00 Vidám zene. 14.15 Örökszép meló­diák. 15.45 Szív küldi... 17.00 Szó­rakoztató zene. 18.40 Tánczene. 19.20 Épülő kommunizmus nagy országá­ban. 20.00 Esti híradó. 21.30 Vasár­nap sportja. 22.10 Klasszikus operet­tek. 22.40 Zenekari hangverseny. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents