Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-08-14 / 33. szám
12 Földműves 1955. augusztus 14. БЕКЕ és BARÁTSÁG a művészi és sportteljesítményeknek is, hisz az erő, a szív éppúgy mércéje a fiatalságnak, mint a művészet és a tudás. EBBEN A VAROSBAN, ahol hőstett volt élni, mennyi új barátság született. Találkozás a komszomolistákkal, beszélgetés Hirosima küldöttjével, Jukio Motojasuval, s a száz es száz új barátság, mind olyan emlékek, melyek egy életre szó'nak. Kicsiny és nagy nemzetek fiai egymás mellett, Prága, Budapest, Berlin, j fel az emberiség egén. Ezt a tüzet táplálja a világ ifjúságának harcos ! összefogása is. A Varsóban összegyűlt í száztizennégy ország harmincezer fiát, akik különböző' nyelven beszélnek, más-más hitet vallanak, egy cél, egy akarat fűzi össze: a béke akarata. A I béke ellenségei még nem adták fel j állásaikat. A harc tovább folyik, s ez a küzdelem derekas helytállást követel. Ebből a harcból hazánk ifjúsága is kivesz: részét. A világ ifjúságának békét követelő és békéért A szovjet küldöttek egy csoportja MINT EGY ÓRIÁSI tarka szőttes, olyan volt ezekben a napokban Varsó, a Világifjúsági Találkozó színhelye. Mint sokezer patak és folyó a tengerben, úgy találkozott itt 'öt világrész ifjúságának küldcttserege. Jöttek az ifjak széles árban a béke földjein, s jöttek megbúvó patakként az elnyomás országain át. Útjukat fellobogózott határállomások és lezárt sorompók jelezték. Minden veszélyen át, félelmet és fáradságot nem ismerve értek Varsóba a gyarmati országok küldöttei. Jöttek, ahogy a költi) írja: .......Vértől iszamos lapályon, át börtönrácsokon, vak drótakadályon, tüskön-bokron által, a talpuk kisebbed, áll útjuk elébe szikrázó üveghegy, de repíti őket táltos, szép szövetség, hogy tűzön-vízen át egymást megkeressék...” Ezt a szép szövetséget, ezt az „új ütemű lovaghadat’’ a soha nem álmodott világégés nagykorúsította, léptette az emberiség sorsát formáló idő porondjára új erőként a békéért és a holnapért vívott harcban. PRÁGA, BUDAPEST, BERLIN, Bukarest ennek a magasztos céllal telített harcnak egy-egy állomása; s most a nagymúltú, hősi emlékű város. Varsó fogadta az öt világrész fiataljának legjobbjait. Valóban úgy érezte az ember, hogy két hétre ide költözött az egész vüág. Victor Hugónak Franciaországra vonatkozó szavaival — melyet egyszerre ragyog be a törienelem és a napsugár — jellemezhetnénk a lengyel fővárost is, mert nincs nagyobb fénye a világnak, mint az ifjúság és fényesebb kincse a történelemnek, mint a béke. A varsói találkozót ugyanaz az eszme sugározta be, ugyanaz a magasztos cél fűtötte, amely az előző találkozók sorát oly naggyá tette: harc az éltető békéért, a boldog életért a szabad, nagy alkotásokért, a jövőért. Varsó azonban nemcsak a Világifjúsági Találkozó színhelye, hanem seregszemle is volt. Seregszemléje emcsak annak, hogy a népek fiaian mily erős a békeakarat, mily nemes az ifjúi szív; seregszemléje volt Bukat est után újra találkoztak. És ahogy négy éve a „FREUNDSCHAFT", 'két éve a „PACE SI TRIEDENIE" köszöntéssel búcsúztak egymástól, most a „POKOJ I PRZYJAZN" — BÉKE ÉS BARÁTSÁG köszöntéssel válnak el egymástól. És az, aki látja az összekulcsolódó kezeket, az egy pillanatig sem vonhatja kétségbe, hogy ez a barátság hatalmas erő, mely győzedelmeskedni fog. A varsói találkozó a béke megvédésének két nagy zálogáért szállt síkra. Harcot hirdet a pusztító atomfegyverek alkalmazása etilen, és minden erő egyesítését követeli az európai béke biztosításáért. Genf felől a közelmúltban a reménység napja kelt harcoló kórusában a mi kü]dötteink békeharcra hívó hangja is felcsendül. MEGVAGYUNK GYŐZŐDVE arról, h gy ez az ifjúsági találkozó is hatalmas lépéseket tesz előre a béke ügyében. Hisz a béke ma már nemcsak jelszónk, hanem erős, tettekké forrt akaratunk, s ez az erő napról napra erősödve földünk minden zúgában meghozza majd az óhajtott győzelmet. Mi Pablo Neruda szavaival miijük: ......béke minden sarjadni kész búzaszemnek a földben, minden lombot sóvárgó szerelemnek, béke mindennek, ami él: béke minden földeknek és vizeknek." F. A kínai-amerikai tárgyalásokról Az amerikai sajtó terjedelmes kommentárokat fűz a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok között Genfben megkezdődött tárgyalásokhoz, valamint a Kínai Népköztársaság Legfelső Népbíróságának ahhoz a határozatához, amellyel büntetésük kitöltése előtt szabadlábra helyezett 11, a Kínai Népköztársaság ellenes bűntettért elítélt amerikait. Sok lap ezt a határozatot a jóakarat megnyilvánulásaként, és olyan lépésként üdvöz* li, amelynek célja a nemzetközi feszültség további enyhítése. Ezek a lapok annak a véleményüknek adnak hangot, hogy a genfi tárgyalásokon gyorsan megoldják majd a polgári személyek hazatelepítésének kérdését, ,-s a két fél áttér a Kínai Népköztársaság valamint az Egyesült Államok között fennálló más gyakorlati kérdések megvitatására. Váljék az atomerő az élet fegyverévé! Genfben, a Nemzetek Palotájában, ahol néhány nappal ezelőtt a négy nagyhatalom kormányfői tartották értekezletüket, augusztus 8-án megkezdődött az atomtudomány több mint kétezer képviselőjének tanácskozása. A történelemben ez az első ilyen tanácskozás. Az atomtudósok e nagyszabású nemzetközi értekezletének alapeszméje — mint Whitman amerikai professzor, a konferencia főtitkára bejelentette: „Az emberiség szolgálatába az atomerőtl” Kerek tíz esztendő pergett le a hirosimai események óta. Ez az évtized — az emberiség új korszakának, az atomkornak küszöbe. Tíz év alatt a nyugtalan világ előtt feltárult a pusztulás útja, amelyet a Hirosima és Nagaszaki fölé emelkedő gombaalakú izzó atomfelhő, majd a hidegháborús atomzsarolás és gyanútlan japán halászok szörnyű haldoklása árnyékolt be ... Az atomkorszak másik útját a béke hívei mutatták meg. A béke tábora, a világ közvéleményének ereje, lefogta az atomháború eszelőseinek kezét, s ugyanakkor követelte, hogy az emberi elme egyik legnagyobb felfedezését állítsák a békés alkotás szolgálatába. Az atomenergiában felmérhetetlen erő, beláthatatlan távlat rejlik. Meg kell akadályozni, hogy az emberi haladás hatalmas vívmányait a háború démona kaparintsa kezébe. Az atomerőt egyetemes közkinccsé kell tenni, békés célok szolgálatába kell állítani! Ebben a munkában az épülő kommunizmus országa, a Szovjetunió jár elől. Népünk üdvözli az atomerő békés felhasználását célzó genfi értekezletet és tiszta szívből sikert kíván munkájához. Bízunk abban, hogy a tudósok gyümölcsöző együttműködése kaput nyit a reménység megvalósulásának. Népünk forró kívánsága, egyező a százmilliók óhajával: századunk titán! tüze, a felszabadult atom ereje ne pusztulást hozzon a földre, hanem váljék a béke és az emberi haladás eszközévé. Hirosimának nem szabad megismétlődnie Augusztus 6-án kezdődött meg Hirosimában az atom- és termonukleáris fegyverek alkalmazása ellen tiltakozó nemzetközi konferencia. A konferenciát a japán közvélemény kezdeményezésére abba a városba hívták össze, mely a világtörténelemben elsőnek 1945. augusztus 6-án esett a szörnyű pusztítás áldozatául. Ez a tragédia lett az emberiség tömegpusztító fegyverek elleni harcának kiinduló pontja. A Hirosimába érkezett háromezer küldött között ott vannak Japán és az ázsiai országok küldöttei, valamint az európai és amerikai küldöttek is. Főleg a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Lengyelország, Románia és a Német Demokratikus Köztársaság tömegszervezetei küldték ki képviselőiket erre a konferenciára. Részt vesznek a konferencián továbbá a béketábor, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, valamint a Nőszövetség és más szervezetek képviselői is. A konferencia megnyitása előtt, délelőtt nyolc órakor ugyanabban az időben, amikor 10 évvel ezelőtt Hirosimában felrobbant az atombomba — a tragédia színhelyétől nem messze, — a Békeparkban — až áldozatok emlékére tömeggyülést tartottak. A szovjet nép békében és barátságban akar élni minden néppel A Szovjetunió Legfelső Tanácsának harmadik ülésszaka augusztus 5-én délelőtt folytatta munkáját. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülésén V. T. Lacisz a Nemzetiségi Tanács elnöke elnökölt. Az ülés napirendjén annak a beszámolónak megvitatása szerepelt, amelyet N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke tartott a genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet eredményeiről. Puzanov küldött felszólalásában a következőket mondotta: Mi, szovjet emberek úgy véljük, hogy a földön nem a rettegésnek és az ellenségeskedésnek kell uralkodnia. A békés együttműködés és a bizalom az az alap, amelyre a népek kölcsönös kapcsolatainak épülniük kell. Puzanov küldött ezután hangsúlyozta, hogy a genfi értekezlet eredményei szemmelláthatóan bizonyítják, hogy a szovjet kormányküldöttség minden lehetőt megtett az értekezlet munkájának sikeréért. Az egész szovjet nép — mondotta — jóváhagyja a szovjet küldöttség munkáját és egységesen támogatja a szovjet kormány külpolitikáját. Nagyjelentőségű — mondotta Puzanov —, hogy a genfi értekezleten az együttműködés, a kölcsönös megértés és a bizalom szelleme diadalmaskodott. Ha Anglia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Franciaország a második világháborúban egyesülhetett a fasizmus elleni közös harcban, úgy most diadalmaskodnia kel! az államok közötti békés, egymásmelleit élés eszméjének. Üdvözöljük Eisenhowernek, az Egyesült Államok elnökének azt a kijelentését, hogy az amerikai nép a szovjet nép barátja akar lenni. Őszinte és baráti kapcsolatokat akarunk fenntartani az amerikai néppel, éppúgy, mint minden más néppel. О. I Ivascsenko rámutatott arra. hogy a bizalom és a kölcsönös megértés légkörének megerősítése szempontjából nem csekély jelentőségű a különböző küldöttségek cseréje az egyes országok között. A szovjet emberek — mondta Ivascsenko — helyeslik azt a döntést, hogy N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja elfogadta Eden angol miniszterelnök angliai látogatásra vonatkozó meghívását, továbbá helyeslik, hogy a szovjet kormány meghívta Faure francia miniszterelnököt és Pinay külügyminisztert a Szovjetunióba. Á nemzetközi élet fontos tényezője a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közötti viszony m gjavulása — mondotta Uzsanavadze küldött. A genfi értekezlet eredményeiről szólva — mondta I. Erenburg — nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szovjet kormány intézkedései olyan békeszeretetet juttatnak kifejezésre, amilyenre csak erős és saját magában bízó nép képes. I. Erenburg végezetül annak a reménynek adott kifejezést, hogy a béke hívei, akiknek szárnyakat adtak az első sikerek, világszerte minden erejükkel azon lesznek, hogy diadalra vigyék a népek békés együttműködését. Ezután M. A. Szuszlov küldött, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnöke emelkedett szólásra. Szuszlov annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy most, a genfi értekezlet után, az „erő politikáját”, mint állami politikát végérvényesen és visszavonhatatlanul lomtárba rakják. Rámutatva arra, hogy a szovjet nép őszintén békében és barátságban akar élni minden néppel, M. A. Szuszlov kijelentette, hogy ha a továbbiakban a többi állam is folytatni fogja az együttműködésnek Genfben tanúsított szellemét, akkor sikeresen megoldják a béke fenntartásának és a nemzetközi feszültség megszüntetésének feladatát. Az ülésszakot N. A. Bulganyin rekesztette be. N. A. Bulganyin zárószava után az elnök szavazásra tetté fel azt a határozati javaslatot, amelyet a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottsága nevében M. A. Szuszlov terjesztett az ülésszak elé. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot, mely többek között a következőket mondja: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának mélységes meggyőződése, hogy a szovjet nép, amelynek őszinte és hő törekvése, hogy békében és barátságban éljen minden néppel, egy emberként támogatja kormányának békés külpolitikáját és a kommunista építés nagyszerű eszméitől áthatva, továbbra is lankadatlan energiával harcol hazája hatalmának további virágzásáért. A. P. Volkov elnök közölte, hogy az ülésszak napirendje kimerült és bezárta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának harmadik ülésszakát. Sajtóvisszhang Bulganyin elvtárs beszéde, amely a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakán hangzott el, nagy érdeklődést keltett a világsajtóban. A TIMES c. londoni lap vezércikkében megállapítja: „Első pillantásra úgy tűnik, hogy Bulganyin marsall és Eden elgondolásai az európai biztonsági egyezményre vonatkozóan mindjobban közelednek egymáshoz.” A lap ezután röviden összefoglalja az európai biztonság biztosítására vonatkozó angol és szovjet tervek lényegét, majd ezt a következtetést vonja le: „Biztosra várható, hogy október eredménye kompromisszum lesz, hiszen a kompromisszum valóban lehetséges. Mindenkinek remélnie kell és elő kell mozdítania ezt. Az egyezmény megalapozná Európában a nagyobb stabilitást és bizalmat.“ A COMBAT c. párizsi lap azt írja, hogy N. A. Bulganyin nem változtatott azon az állásponton, amelyet a négyhatalmi kormányfői értekezleten védett.” Sőt — állítja a lap —, a személyes érintkezések légköréből kikerülve, inkább megszilárdította álláspontját. A New York-i lapok különösen kiemelik Bulganyinnak azt a megjegyzését, amelyet Eisenhower elnök leszerelési javaslatára vonatkozólag tett. A NEW YORK TIMES és a NFW YORK HERALD TRIBUNE washingtoni jelentései szerint az amerikai kormány képviselőinek az a véleményük, hogy az a mód, ahogyan Bulganyin és Eisenhower felvetette a kérdést, megjavította a leszerelésre vonatkozó tárgyalások kilátásait. Az UNITED PRESS hírügynökség washingtoni tudósítójának jelentése szerint „a „hivatalos köröket megelégedéssel tölti el, hogy Bulganyin kijelentette a Legfelső Tanács előtt: Nem zárja ki annak lehetőségét, hegy megvitassák Eisenhower javaslatát a kölcsönös katonai ellenőrzésre vonatkozólag, mint a leszerelés felé vezető lépést.” „Általános az a vélemény — írja a tudósító —, hogy Bulganyin és Eisenhower békülékeny kijelentései megjavították az ellenőrzés kérdésével kapcsolatos megegyezés kilátásait.” A NEW YORK TIMES tudósítója szerint „a Fehér Házhoz közelálló személyiségek úgy vélekednek, hogy a Szovjetunióval való további diplomáciai eszmecserék kilátásai megjavultak olyan kérdésekben, mint a leszerelés és a két ország közötti sorompó általános megszüntetése." A DAILY EXPRESS angol lap moszkvai tudósítója a kővetkezőket mondja: „a »barátok leszünk« tétel alapgondolatként hatotta át az orosz miniszterelnöknek a Legfelső Tanács ülésszakán elmondott egész beszédét". A FRANCE SOIR washingtoni tudósítója hangsúlyozna, hogy N. A. Bulganyin záróbeszédé kedvező visszhangra talált az Egyesült Államokban. „Megerősíti — írja a tudósító —, hogy észlelhető a nemzetközi feszültség enyhülése.” A torinói STAMPA értesülése szerint Martino külügyminiszter annak a véleménynek adott kifejezést, hogy N. A. Bulganyin beszámolóját nyugodt felhívásnak kell tekinteni a dolgok reális megítélésére, mivel egyetlen szava sem állt ellentétben a Genfre jellemző elvekkel, szellemmel és békülékeny légkörrel. A jugoszláv sajtó bőven kommentálja a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Ш. ülésszakának munkáját. Mindkét ház küldötteinek felszólalásaiban — írja a Politika — sok optimizmus és reménykedés volt. A lap ezután arról ír, hogy „N. A. Bulganyinnak, a minisztertanács elnökének beszámolója mind hangnemével, mind tartalmával újból igazolta, hogy űj korszak köszöntött be a nemzetközi viszonyokban”. A NEUES DEUTSCHLAND a szovjet kormánynak az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozására vonatkozó javaslatát a.német kérdés békés megoldása szempontjából méltatja. „A Szovjetunió — jegyzi meg a lap — arra törekszik elsősorban, hogy a fejét emelgető német militarizmus esetleges békebontasával szemben biztosítsa a kielégítő garanciákat. Ezzel kapcsolatban — mutat rá a lap — N. A. Bulganyin leszögezte, hogy a Szovjetunió teljes mértékben lehetségesnek találja egyfelől az összeurópai biztonság érdekeltiek, másfelől a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság érdekeinek olyan összehangolását, amely megfelel mind a német nép, mind az egyetemes béke érdekeinek. SZABAD FÖLDMŰVES — a. Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal, Bratislava, Krížkova 7. — Telefón 332-99. Szerkesztőség Bratislava, Krížkova 7. Tej.: 243-46. — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó, n. v., Bratislava, Krížkova 7. — Nyomja: Merkantilné tlačiarne n. p.,z. z„ Bratislava, Ul. Nár. povstania 41 — Évi előfizetés Kčs 20,80, fél év re Kčs 10,40. — Terjeszti a Posta hí rlapszolgálata. — Megrendelhető minden .postahivatalnál és kézbesítőnél A—68663
