Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-08-07 / 32. szám

1955. augusztus 7. földműves 7 Nyolcvan vagon hús terven felül A brnói kerület szövetkezetei az első félévben majdnem 4 és fél millió liter tejet, több mint 2,600 000 tojást és több mint 80 vagón sertés- és marhahúst adtak terven felül köz­ellátásra. A szövetkezetek túlnyomó része magasan túllépte a hazánk 10. éves felszabadításának évfordulója al­kalmából tett, állattenyésztési termé­kek beadására szóló kötelezettség­vállalásokat. A židlochovicei járás szövetkezetei a légjobbak közé tartoznak. Az ed­digi beadások után ítélve, 9 hónap alatt teljesítik egész évi beadási kö­telességeiket. Nagyon szép eredmé­nyeik vannak a slavkovi járás EFSZ- einek is. Ezekben a szövetkezetek­ben 376.289 liter tejet adtak be ter­ven felül, ami 57 289 liter tejjel túl­haladja egész évre vállalt beadásu­kat. A sertéshúsbeadás terén a blanskói járás vezet. Kötelezettségvállalásuk­ban 11 ezer kilogramm sertéshús beadására köte'ezték magukat. Az első fél év végéig azonban 44 500 kilo­gramm sertéshúst adtak be. Száznegyvenezer korona,zöldségből __ A somorjai járásban lévő úszori szövetkezet főként kertészkedéssel, zöldségtermeléssel foglalkozik. Korai káposztát, kalarábét és uborkát ter­mel. A kertészetig csoport dolgozói ' szakszerűen gondozzák a növényzetet. Ennek köszönhetik, hogy már a kora­tavaszi hónapokban nagyobbmennyisé­­gű zöldséget adhattak piacra. Például a korai kalarábéért 33 800 koronát kapott a szövetkezet. A korai káposz­ta 56 000 korona jövedelmet hozott a szövetkezet pénztárába, pedig csak egy hektáron termelik. Uborkáért ugyancsak 50 000 korona jövedelemhez jutott a szövetkezet. A szövetkezetnek megvan a terve­zett állatállománya, viszont nehézsé­gei vannak a szemestakarmány biz­tosításával. Ezzel szemben igen jó a szövetkezét baromfitenyésztése. Ebben az évben, 34 000 tojást termeltek ki 420 tyúktól. A szövetkezetben jó a munkafegyelem. Az utóbbi időben volt ugyan vita a lovak összpontosítá­sa miatt, de miután ez a kérdés ren­deződött, minden tag szívügyének tekinti a szövetkezetét. A munka­egység értéke 22 korona, melynek felét előlegben fizetik ki. A múlt évben 13 600 korona és 30,5 mázsa gabonanemü volt egy-egy szövetke­zeti család átlagos jövedelme. Ha a szövetkezet tagjai a jövőben még na­gyobb igyekezettel dolgoznak, ebben az évben a tavalyinál még jobb ered­ményeket érhetnek el. Šutková Edita KNV, Bratislava Vándorol a vándorzászló Mindenre telik az idei termésből A nap még alig bontogatta suga­rait, amikor gumikerekű kocsi állt meg a nádszegi EFSZ irodája előtt. Pár pillanat múlva — mint győztes hadvezér, zászlóval a kezében — megjelent Juhos Dezső, agronómus. A kocsihoz lépett s elhelyezte rajta a zászlót. Csöndes jelenet, nem látni parádét, de annál több rejlik a háta Volt nagy öröm, lelkesedés. Az egész falu tudta s ez hatott a többi cso­portra. Dolgozni kézzel, lábbal, két oldalról adni a kévét, ahogy csak nyeli a cséplő éhes szája. Nagy szél fúj, szinte süvölt, hordja a szalmát, a pelyvát. Nincs megállás, zuhog a szem, a zs kokkal ilig bírják követni, itt az idd, most, vagy soha. Lovas István csoportvezető nem mozdul el a géptől, nem babra megy a játék, megmutatja, habár öregebb is, őt nem győzi le fiatal. A nap még nem bújt el — 300 q van kiabáltak a zsáko­lok a kazalra. Még 25-öt rája. — Másnap reggel így került a zászló Lovas István csoportjának kocsijára. Nagy Béla felvette a hajtószárat, su­hintott egyet ostorával, lengjen, lo­bogjon a zászló s serkentse új győ­zelmekre a csoport tagjait. megszűntek. Kalicsiák elvtárs napon­ta 4—5 hektár lent tép ki kombájn­jával, melynek magját is kicsépeli. Munkájával a losonci és a lehotkai szövetkezet tagjai nagyon meg van­nak elégedve. A len tépésénél szép eredményeket ér el J. Petrás és Slosziár elvtárs is. Naponta 5—6 hektár lent tépnek ki. A helyes munkaszervezéssel az utób­bi napokban 80 hektárról takarították be a lent a losonci gépállomás trak­torosai. Ha továbbra is ilyen szorgal­masan végzik munkájukat, a napok­ban Szlovákiában elsőként fejezik be a len tépését. • Langyos nyári szellő suhan át a karvai határ felett. Játszi könnyed­séggel ringatja a zöld dohány- és kukorica-ültetvényeket. Az égen bod­­ros bárányfelhők úsznak. Mintha egy pillanatra megáünának, hogy megnéz­zék képmásukat a vén Duna csillogó tükrében, aztán tovaszállnak a tokodi mészkőhegy irányába. A nagy folyam évezredes lassú méltósággal hömpö­lyög füzesekkel borított partjai med­rében Sima tükrét csak a szellő fod­rozza, meg az áthaladó hajók vernek rajta hullámokat. Simcsik József szereti a Dunát, hiszen 20 évig hajós volt. Most a karvai szövetkezet raktárosa. Mozgá­sa fürge, fiatalos, beszéde csupa jó­kedv, derű. Tekintetében ott csillog a jelen minden öröme, de egyben a múlt minden keserűsége is. Mert nem volt ám valamikor olyan élete, mint most, a karvai szövetkezetben. — Aki még az idén sem elégedett a mi szövetkezetünkben, az már aligha tudja, hogy mit is akar tu­lajdonképpen, — mondja a raktá­ros. De én nem akarok bizonygatni, meg magyarázni, hanem gyerünk a gabonaraktárba. Ott . majd nálam sokkal többet mond az idei termés. Most az övé a búza A szövetkezet tágas raktárában van is látnivaló. A padlón nagy halom kukoricadara, árpa és korpa. Persze a tavalyi termésből. Nem csoda hát, hogy az állati termékek beadásával olyan jól áll a szövetkezet. Az eme­leten van az idei búzatermés egy ré­sze. A raktáros felvesz egy marék búzát, vizsgáltatja, szinte simogatja tekintetével a fehér cipónak valót. — Nyölcvanötös fajsúlyú búzánk termett az idén — mondja büszkin. Én már sok búzát láttam életemben, hiszen 20 évig hajós voltam, de ilyen acélos búsa csak a bácskai és a bán­sági mezőkön termett valamikor. Sok százezer tonna búzát raktam hajóra 20 év alatt, de egyetlen szem sem volt az enyém. Csak dolgoztam vele. de a fehér kenyér másoknak jutott: Ma -iszom mondhatbm, hogy ez a búza az enyém is. Ki mennyit érde­mel munkája után, annyit kap be­lőle. A hektárhozammal is elégedettek a karvai EFSZ tagjai: 26 mázsa átla­gos hektárhozamot értek el búzából. Ezt viszont az agrotechnikai intézke­dések pontos betartásának köszönhe­tik. Biztosították az alapokat Az aratás befejeztéirel egyidejűleg gabonabeadását is teljesítette a szö­vetkezet. A kombájnnal kicsépelt magot azonnal tisztították és szállí­tották. Azután pedig biztosították a szövetkezeti alapokat. _ , A múlt évben 130 mazsa. huzat hagytak szociális alapra. Erre nem volt szükség, mert minden tag _ bő­ven részesedett a tavalyi termésből is- A másfél vagón búzát most beadták és az új termésből hagytak 150 má­zsát a szociális alapra. A vetőmag­­alapot a magparcellák, vagyis a leg­jobb dűlők terméséből biztosították. Ezeket külön aratták és csépelték, hogy tiszta legyen a vetőmag. így tehát két vagón búza, 1,5 vagón árpa és 50 mázsa rozs vetőmagot biztosí­tottak a karvaiak . az őszi, illetve a tavaszi vetésre. — Amilyen kedvezőtlen volt az időjárás, olyan kedvező a termés — mondja Finta Káröly, a szövetkezet könyvelője. A tagoknak teljes egé­szében ki kudjük osztani a munka­egységekre tervezett gabonát. Azon­kívül 4 vagón sörárpát adunk cse­rébe takarmány árpáért, terven felül. Ez azt jelenti, hogy ugyancsak 4 vagón takarmány árpát kapunk visz­­sza és 146.60 korona felárat mázsán­ként. Ez 60 ezer korona terven felüli bevételt jelent a szövetkezetnek. Egy tag félévi jövedelme A község határában még búgnak a cséplőgépek. A kévekötögépekkel learatott gabonát csépelik a szövet­kezet tagjai. Nagy lendülettel és szor­galommal dolgozik mindenki, hiszen a szövetkezeti alapok biztosítása után a tagokon a sor. A gabonaosztás nagy ünnepet jelent a tagok számára, kü­lönösen most, amikor az új vetési módszer és a többszöri fejtrágyázás ilyen bő termést hozott. Simcsik Imre, iparkodó, szorgal­mas ember hírében áll. A múltban bizony nagyon szűk kenyeret bizto­sított családjának a két hold selejtes föld. Most sertésgondozó a szövetice­­zsioen. Sok éjszakát átvirraszt, hogy megmentse az „újszülötteket”. Oda­adó munkájának “eredménye most jut kifejezésre, amikor osztják a gabonát az első félévben ledolgozott munka­egységekre. Harmadmagával dolgozik a szövet­kezetben. Nagyobbik fia 135, a kiseb­bik 54, saját maga pedig 270 mun­kaegységet szerzett idáig a szövet­kezeiben. Most 15,64 mázsa búzát, 459 kg árpát és ugyanennyi rozsot карой a szövetkezetben. Huszonöt mázsa gabona még soha sem volt kamrájában és a másik félévben to­vábbi 25 mázsát Szerezhet. Pénzben i '00 koronát kapott előlegként. Így tehát 25 mázsa gabonát és 7300 ko­rona jutalmat kapott Simcsik Imre családja félévi munkájáért. A szociális alap célja mögött. Ismerkedjünk meg az előz­ményekkel: Az év legnehezebb munkájáról, a cséplesről lesz szó. Ugyanis, amit az önkötözők arattak, azt az EFSZ há­rom munkacsoportja csépit. Verse­nyezve csépelnek „ki többet” jelszó­val. Először Kovács Vilmos csoport­ja lépett a porondra. Háromszázhat mázsa egy nap alatt. Gyönyörű telje­sítmény, 1200-as cséplőgéppel. A versenyzászlót méltón kiérdemelték. E héten befejezik a len tépését Az elmúlt héten a losonci gépállo­más lentépő gépei is megkezdték a len betakarítását, hogy mielőbb tex­tilipari üzemeinkbe kerüljön ez az ér­tékes nyersanyag. Kezdetben vala­hogy nem ment a munka. A lentépő gépeken és kombájnokon gyakori ü­­zemzavarok álltak be. Ez azonban nem vette el a losonci gépállomás traktorosainak munkakedvét, sőt el­határozták, hogy gépeiken olyan újí­tást eszközölnek, melyekkel kiküszö­bölik az üzemzavarokat. A lentépö gépeket a len sűrűségének és magas­ságának megfelelően állították be. A munka jobban haladt, az üzemzavarok Ellenőrizzük alaposabban a termelési terveket Az egységes földmüvesszövetkeze­­tek gazdálkodását az évi termelési terv, vagyis a bevételek és a kiadások számokban kifejezett összegezése irá­nyítja. Pártunk X. kongresszusa, vala­mint a CSKP KB legutóbbi határoza­tának teljesítése megköveteli, hogy a szövetkezetek rendszeresen, havonta ellenőrizzék a termelési terveket. A tervezett gazdasági eredményeket csak abban az esetben érhetik el szövet­kezeteink, ha állandóan ellenőrzik a gazdálkodás eredményét és ha a ter­vek számoszlopai mögött ott áll az alkotó, tettrekész ember. Maguknak a szövetkezet tagjainak is ellenőrizni kellene a tervteljesítést, hogy hogyan áll a szövetkezet a beadásokkal és a pénzügyi tervvel. Az ilyen ellenőrzé­sek adnak alkalmat a rejtett tartalé­kok feltárására és azok célszerű ki­használására. Köztudomású, hogy milyen fontos a tervek ellenőrzése, mégis sok he­lyütt felületesen, hanyagul végzik azt. Vannak viszont jó példák is. A rima­­szécsi, ladzani és a batizovcei EFSZ- ben már elég rendszeres, pontos és színvonalas a termelési tervek ellen­őrzése. Ezzel szemben a dunacsűnyi, mojnvrovcei és egyéb szövetkezetek­a szövetkezetek a taggyűléseken nem tárgyalják meg az elmúlt hónap terv­­feladatainak teljesítését. A tervtelje­sítés ellenőrzésére a járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági ügyosztá­lyainak dolgozói sem fordítanak kel­lő figyelmet. Ezt bizonyítja az is, hogy a megszabott határidőig, vagyis július 15-ig Szlovákiábn csupán 477 szövetkezetben végezték el a félévi tervek ellenőrzését. A bratislavai kerületben például 237 szövetkezetben megtörtént a félévi tervellenőrzés, viszont a malackai, bazini és a szenei járásban július 12-ig el sem kezdték a szövetkezetek gazdálkodásának félévi kiértékelését. Ugyanez a helyzet a dunaszerdahtlyi járásban is. Ebben a járásban az ér­tékelés megjavítása céljából hat kör­zetet alakítottak, melyekben képvi­selve, vannak a körzeti zootechnikusok, agronómusok, valamint az állami hi­telbank dolgozói. Ezek a csoportok viszont elégtelenül végzik feladatukat. Ezt bizonyítja az a tény. hogy abban a körzetben, melyhez a nagyudvar­­noki, pozsony-eperjesi és a dunatő­­kési szövetkezet tartozik, megbetege­dett a kiértékelő csoport vezetője, a járási nemzeti bizottság pedig ahe­lyett, hogy más elvtársat állított vol­jukat hanyagul végző egyénékét fe­lelősségre kell vonnia. A nyitrai kerületben még arról sincs áttekintés, hogy hány szövetke­zetben történt meg a tervteljesítés félévi ellenőrzése. A galgóci járásban például, e téren távolról sem kielégí­tő a helyzet. A JNB agronómiái és zootechnikai szolgálata nem ismeri a tervek értékelésének és ellenőrzésének alapfogalmát, a többi ügyosztályok dolgozói pedig arra hivatkoznak, hogy az csupán a JNB szövetkezeti ügy­osztályának feladata. Ennek az a kö­vetkezménye, hogy a terveket csak pénzügyi szempontból ellenőrzik, tel­jesen mellőzve a tervek termelési részét. Az ellenőrzés és értékelés megjavítását célzó javaslatok így van­nak bevezetve a jegyzőkönyvbe: „ha a szövetkezet teljesíteni akarja az állatenyésztésböl származó bevételek tervét, szükséges lesz, 3,44 literről 5,7 literre emelni a tehenek tejhoza­mát.” De hogy hogyan érhetik ezt el, és mit kell tenniök a tejhozam növelése érdekében, azt már nem tartalmazza a jegyzőkönyv. A lévai járásban július 8-ig, 11 szövetkezetben fejezték be a félévi gazdálkodás értékelését és elienővzé­dálkodásának értékeléséről. A losonci járásban a termelési tervnek csak a pénzügyi részét értékelték, a terme­lési részét azonban teljesen mellőz­ték. Nagy hiba az is, hogy a kalon­­dai szövetkezetben a termelési terv értékelésénél senki sem volt jelen a járási nemzeti bizottság dolgozói kö­zül. A zsolnai kerületben 49 szövetke­zetben ellenőrizték és értékelték a termelési tervek teljesítését. A kas­sai kerületből jelentik ugyan, hogy 137 szövetkezetben leellenőrizték a termelési terveket, arról viszont nincs áttekintésük, hogy hány szövetkezet­ben ellenőrizték és értékelték a ter­melési terveket szövetkezeti taggyű­léseken. Az eperjesi kreületben 54 szövetkezetben értékelték taggyűlése­ken a félévi tervteljesítést. A kerületi, valamint a járási nem­zeti bizottságoknak, valamint a szö­vetkezeteknek nagyobb figyelmet kel! fordítaniok a tervteljesítés rendsze­res ellenőrzésére, mert a tervek elég­telen teljesítése év végén kedvezőt­lenül tükröződik vissza a szövetkezet gazdasági eredményeiben. A termelési és a beadási kötelezettségek nemtel­jesítése a pénzügyi terv nem teljesí­tését vonja maga után, melynek kö­Bélai László négy gyermek apja. Az első félévben ledolgozott munkaegy­­séuekre nyolc mázsa gabonát kap. A másik félévben ugyanennyit, sőt többet is szerezhet, ha szorgalmasan dolgozik. Ha azonban még így sem lenne elég kenyere, arra való a szo­ciális alap 150 mázsa búzája. A kar­vai szövetkezetben bőven jut kenyér minden becsületesen dolgozó szövet­kezeti tagnak. Nem kell félniük, a téltől, mint valamikor, hiszen tele van a kamra, meg a padlás. A cséplőgépek egyre búgják a sza­bad munka dalát. Telnek a zsákok a piros búzával, növekszik a gabona­halom a szövetkezet magtárában, telt szekerek viszik a tagok járandóságát. Mindenütt vidám tekintetű emberek járnak az utcán. Elégedettek munká­juk eredményével, a terméssel, őrül­nek a közös munka győzelmének és a szép szabad életnek. TA MAS V. Süt® hirdetés Kamenín (Kéménd) község kültel­kén, három holdas területen fekvő ví­zi malmomat eladnám. Az épület helyiségei a következük: Malomhelyiség, felszerelt, üzemké­pes malommal, egy szoba, konyha, kamara, nyári konyha és egy istálló. Az épület bármikor megtekinthető. Vételár megegyezés szerint. ben többé kevésbbé formálisan vég­zik az ellenőrzést. Az ellenőrzőbizott­ságok ugyancsak elhanyagolják a terv­teljesítés ellenőrzését, bár ez lenne legfőbb feladatuk. Egyes EFSZ-ek csoportvezetői sem kísérik kellő fi­gyelemmel a tervfeladatok teljesítését és a legtöbb helyen csupán az elnöl és a könyvelő végzi ezt a fontos minden szövetkezeti tagot érintő munkát. A legfőbb hiányosságok egyike, hogy na a csoport élére, tétlenül nélzte, hogy a tervek kiértékelését egyedül az Állami Hitelbank dolgozói végez­zék. A csécsénypatonyi körzetben csu­pán azért nem történt meg a tervek ellenőrzése, mert az értékelő és el­lenőrző csoport vezetője nem jelent meg a szövetkezetben, a csoport töb­bi tagja pedig „eltűnt”. A járási nem­zeti bizottságnak tehát sokkal komo­lyabban kell vennie a termelési ter­vek félévi ellenőrzését és a munká­sét. Ebben a járásban az Állami Hi­telbank dolgozói nem nyújtanak a szövetkezeteknek kellő támogatást. Bolbiš elvtárs, az Állami Bank dol­gozója például az egyik szövetkezet­ben azzal zavarta meg az ellenőrzés menetét, hogy külön autót követelt a járástól, holott autóbus járat köti össze a községet a járás székhelyé­vel. A besztercebányai kerületben sincs kellő áttekintés a szövetkezetek gaz­vetkeztében aztán csökken a munka­egység értéke is. Az ilyen szövetke­zetek nem mutathatnak példát az egyénileg gazdálkodó földműveseknek, akik ezekben a napokban fontolgat­ják, vajon belépjenek-e a szövetke-;et­­be. A gazdálkodás menetének havi értékelését össze kell kötni új szö­vetkezetek alakításával és a meglévő szövetkezetek taglétszámának kibőví­tésével, ahogy ezt a CSKP KB júniusi határozata is kihangsúlyozza. R. N. Setéik János Kamenín, h. sz. 464 okres Štúrovo Helyreigazítás Lapunk legutóbbi számában a 6. ol­dalon a „Ezért dolgozik Jobbágy Júlia” című írásba sajtóhiba csúszott. Nem a karvai, hanem a komáromi járás ka vai szövetkezetéről van szó. Kér­jük olvasóinkat, hogy a szöveget e­­szerint értelmezzék.

Next

/
Thumbnails
Contents