Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-08-07 / 32. szám
Földművé! 1955. augusztus 7. Perbete jövendő gazdái között A júliusvégi délutánon forrón tűz a nap. Perbete piros és szürke-sapkás házai hallgatagon húzódnak meg a lombos fák árnyékában. A falu csendes. Alig találok embert, aki útbaigazítson. Végre egy őszhájú bácsi irányít a bölcsőde felé. Kis érdi! közepén áll a yil'aszerű ház. Előírd1 sűrű orgona bokrok, terebélyes akácfák védik az északi széltől. Mögötte hosszan nyúlik el a gyümölcsös. be, — hogy egyre szebb eredményeket érjünk el, mert még most is vannak anyák, akik bizalmatlanul nézik munkánkat és inkább a kocsiba, v gy bölcsőbe kötözve, otthon tartják gyermekeiket. Pedig családi körülményei között egyetlen dolgozó anya sem képes annyi időt és olyan gondot fordítani gyermeke nevelésére, mint mi, az itteni körülmények között. Hiszen minden percünket a gyér mekeknek szenteljük. Az uzsonna után jót tesz a mozgás, a játék a kicsinyeknek. Mosolygósarcú fiatal lány nyit kaput. Benn az udvarban boldog gyermekkacaj fogad, aminek hiánya olyan üressé tette a falut. Itt vannak egy helyen. A nagyobbak közül egy csoport hárciasan lovagolja a fa alatt lévő facsikókat, a kisebbek homokból házat építenek, színes kockákkal játszanak, távolabb pedig a perbetei futballcsapat legifjabbjai kergetik a labdát. Tóth Mária gondos szeme őrködik felettük. Arcuk mint a nyíló rózsa Bent a legkisebbek még az uzsonnát majszolják. Pufók arcocskájuk olyan, mint a nyíló rózsa. Nagy szemüket bámulva meresztik rám, hisz ritkán jár itt idegen. Szombath Gizella úgy mozog, a gyermekek között, mintha évek óta ezt végezte volna. Pedig csak nemrég került ki az egészségügyi iskolából. Először kórházban dolgozott, de a gyerekek között jobban otthon érzi magát. Nagy dióbama szeméből árad a szeretet, amint enyelegve beszélget a gőgicsélő, nyolchónapos Gáspár Marikával. Az uzsonna után Tóth Mária gondjaira bízza a gyerekeket, ő pedig bemutatja birodalmát. A frissen felsúrolt termekben minden ragyog a tisztaságtól. A padlót és bútorokat óránként letörölgetik. Az ágyhuzat fehér, mint a hó. A konyhában Helena Gubánová intézkedik. Alakja nem hazudtolja meg szakmáját, ďe gömbölyűségét meghazudtoló fürgeséggel végzi munkáját. Ezt bizonyítják az éléskamrában felhalmozott befőttesüvegek, amit jóeltire. elkészített, hoffy a gyerekek a vitamíndús gyümö^sökben télen se szenvedjenek hiányt. A gyümölcsös olyan, mint egy mesebeli tündérkert. Van itt minden, A cseresznye és meggy leszüretelése után most a rogyadozó ágú barackfák kínálgatják érett gyümölcseiket. — Odébb nagyszemű, lila szilva mosolyog a látogatóra, de érik már a nyárialma és körte is. így megy ez egész őszig, mert téli-almából, dióból es szőlőből is van elég. — Kell is ez a gyerekeknek — magyarázza Szombath e’vtársnő. — A gyorsan fejlődő fiatal szervezetnek sok vitaminra van szüksége. Rendben van itt minden A bölcsőde személyzetének szívügye a gyermekek fejlMése és egészsége. Szombath Gizella minden reggel megvizsgálja a gyerekeket, és ahol kell, azonnal segít. Hetenként a járási orvos is meglátogatja otthont, felülvizsgálja a gyermekek egészségét, tanácsokat ad. A szerető gondoskodás, a napköziotthon higiénikus berendezése, a vitamíndús táplálék s az előírások pontos betartása meg is teszik hatásukat. É'ettől duzzadó, viruló gyermekarcok mutatják, hogy rendben van itt minden. Szombath elvtársnő nem elégszik meg azzal, amit tud, hanem állandóan tanul. Szereti az egészségügyi könyveket, különösen azokat, amelvek a gyermekneveléssel foglalkoznak. — Sokszor egész éjszakákat átolvasok — mondja szerényen — mert hiába tanultam sokat az iskolában, még mindig találok új dolgokat. Sok csínja-bínja van a gyermeknevelésnek. Egyetértünk vele, meit bizony minden gyermeket külön keli tanulmányoznia.- — Még azért is fontos tanulni, — mondja belemelegedve a beszélgetésAz anyák szava Tudja ezt a , perbetei asszonyok nagy része, sőt többet is tudnak. Azt is tudják, hogy így a házkörüli munka mellett még a szövetkezetben is dolgozhatnék Némelyiknek már eddig is 150—180 munkaegysége van. így elősegítik a szövetkezet munkáját és amellett az’ Ü jövedelmük emelkedését is, ami hozzájárul ahhoz, hogy jobban élhetnek. Ezt fejezik ki Baucho Gj úri ka édesanyjának egyszerű szavai is, amikor megkérdezem őt — Az én Józsikám olyan, mint a makk. A nővérke úgy vigyáz a gyerekekre, mintha a sajátjai lennének. Én meg már majdnem 200 munkaegységei kerestem. így beszélnek az anyák arról a segítségről, amit államunk a bölcsőde megalakításával nyújt nekik. Mit mond az elnök? Szélesvállú, középkorú férfi. Mái esteledik, mire ővele is szót válthatok. De még most is siet, mert a munka éjjel is folyik. Sürgős. Holnap végezni kell. az aratással, a beadást pedig 3-ára akarják teljesíteni. Ilyenkor hát nincs megállás. Kérdésemre, hogy milyen munkát végeznek az asszonyok a szövetkezetben, csak röviden válaszol: — Naponta átlagosan 70—80 aszszony, dolgozik a szövetkezetben. Így is alig győzzük a munkát. Nekik köszönhetjük, hogy a sok kapás mind rendben van. A dohány- és zöldségtermelésben elért eredményeink főképpen az asszonyok jó munkájának köszönhetők. Sokat segít rajtunk, hogy megalakult a bö'csőde és így a gyerekes anyák is kivehetik részüket a munkából. A gyerekek pedig a leggondosabb felügyelet alatt vannak. Nyugodtan dolgozhatnak az anyák. Az elnök dicsérete jogos. Megérdemlik a dolgos perbetei asszonyok, mert egy talpalatnyi föld sem maradt megművelet'enül. Jó termés mutatkozik a jól megművelt földeken. Nagyobb lesz így a jövedelem is. Az asszonyok Jó munkája nyomán erősödik a szövetkezet és a munka gyümölcséből ük is jobban, boldogabban élnek. * A nap már lenyugodott. A dé1 utáni csendes utcák mt gnépesü nek. EleTAKÁCS TIBOR: j\api // uzo nyár A gyerekek jól érzik magukat a friss levegőn. azalatt, amíg felváltják a cséplésné’, a kévevágásban. — Bizony jól találták azt ki, — mondja egyszerűen, — mert így nyugodtan dolgozhatok, a Gyurika meg olyan szépen .fejlődik, hogy öröm nézni. Már beszélgetni kezd — mondja az anya örömével. Baloghné is hasonlóan nyilatkozik, mialatt gyorsan fűzi a dohányleveleket. venebb lett a bölcsőde környéke is. Jönnek az anyák, hogy hazavigyék drága kincseiket. Az akác, gesztenye és hársfák lombjai között ünnepélyesén susog az esti szellő. A kert gyümölcstől terhelt fái és a 'eáldozó nap sugarai mosolyogva búcsúznak a kedves helytől. Itt élnek, nőnek, erősödnek Perbete legifjabb golgárai — jövendő gazdái. H. Gy. — A genfi értekezlet után — Naptüző nyár! Érlelő sugarad - csattanó, hamvas, szép barackot érlel: a$ évmilliók perzselő hevével. Hullámzó búzát, zizzenő rozsot érlelsz erős nyár, rhennyire szeretlek! Adj teli csűrt a szorgos embereknek. Kékszemű szilvát, édes nyári körtét, piruló almát, hűs őszibarackot elénk kínálva telt kötődben tartod. Érlelő nyár! Hogy vártunk tégedet, ha ver a Nap a hő-nyilakkal, tűröm, így lesz a szőlő édes, minden fürtön. 3 e nyárnak legszebb gyümölcse most érik, tudom, >minden nép két kézzel nyúl érte, érj meg, hozz nekünk ezer jó ízt: béke! A moszkvai mezőgazdasági kiállításról: GÉPESÍTÉSI PAVILON A moszkvai összszövetségi mezőgazdasági kiállításon a gépesítés pavilonján kívül egy teljes felszerelésű GTÁ is látható, az altáji kerületbeli podszosznovói GTÄ, amelyet jelenleg a legjobb állomások egyikének tekintenek. A Szovjetunióban 1929-ben kezdték meg a GTÁ-k létesítését, amelyek ezalatt a 26 év alatt a kolhozgazdálkodás hatalmas ahyagi-műszaki bázisává fejlődtek. 1954-ben a főbb mezei munkáknak már több mint 82 százalékát végezték a GTÁ-k a kolhozokban. Az őszi vetési munkákat például 93 százalékban, a tavaszi vetések munkáit 88 százalékban gépesítették és az összes területekről a gabona betakarítását 82 százalékban kombájnok végezték. Ugyancsak nagy igyekezetei fejtenek ki a szovjet GTÁ-k, abban az irányban is, hogy a kolhozok állattenyésztési termelését a legszélesebb mértékben gépesítsék. A podszosznovói GTÁ 6 kolhoz részére 55 011 hektár földterületen dolgozik. Az elmúlt esztendőben 13 munkanap alatt fejezte be a tavaszi vetést. A gabonát 22 nap alatt gyűjtötte be. 1954-ben 23 530 hektáron, 20—18 mázsa hektárhozamot _ ért el ez a gépállomás. Mind a GTÁ, mind a kolhozok áUandó harcot folytatnak a talajnedvesség megőrzéséért. E cél érdekében a gépállomás dolgozói 1954-ben 29 805 hektár földön hófogókat és 581 hektár területen mezővédő erdösávokat létesítettek. — Azokban a kolhozokban, ahol a GTÁ dolgozik, a talaj előkészítést, a vetést, a négyzetes-fészkes ültetést, a növények sorközi ápolását, a_ gabonabegyűjtést, a széna betakarítását és a silózást teljesen gépesítették. A podszosznovói GTÁ igen szép eredményeket ér el az állattenyésztési munka gépesítésében is. 1954-ben egy 15 lóerős traktoregységre 806 átlaghektár teljesítmény esett. A gépállomás fejlődését legjobban mutatja az a tény, hogy míg 1952-ben 51-f4e munkát, 1953-ban 64-félet, addig 1954-ben már 87 félemunkát végzett. A mezőgazdasági gépesítés színvonalának fokozása, lényegesen növelte a kolhozok munkájának termelékenységét. Tények és számok A mozi vásznán a pavilonokban 175 mezőgazdasági tárgyú filmet, mezőgazdasági híradófilmet és 215 dia pozitív filmet, vetítenek. Ebben az évben összesen 70 mozi működik az összszövetségi Mezőgazdasági Kiállításon. * * * Az ország minden részéből érke ző küldöttségek meglátogatták a micsurini kertet, amelyben néhány ezer fát és a gyümölcsök 560 fajtáját mutatják be. E kertben szakemberek ismertetik meg a látogatókat az új növényfajok termesztésének micsurim módszereivel és a gyümölcsfák magas hozamának agrotechnikájával. * * * Az Összszövetségi Mezőgazdasági Kiállításon több mint 13 ezer embert foglalkoztatnak, köztük a kolhozok 8492 dolgozóját, a gép- és traktorállomások 1882 dolgozóját, a szovho zok 1309 dolgozóját és a kutatóintézetek valamint más mezőgazdasági in tézmények 150 dolgozóját. * * * A halastó partján festői környezetben helyezték le a baromfifarmokat, több mint 2700 tyúkot, libát, pulykát, stb. * * * A kiállításon a kiállított növény fajtá’ kai bevetett terület 25,2 hektárt foglal el. 390 gabona- és hüvelyesfaj ta, az o’ajos és ipari növények 290 fajtája, a takarmányok 239 fajtája, a zöldség és burgonya 345 fajtája és 729 külnöféle gyümölcsfajta található itt. A bratislavai Nemzeti Színház évzáró előadásként Kenessey Je-n(l, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének egész estét betöltő első magyar balettjét, a „keszkenő’’-t mutatta be. A remek rendezés és az együttes művészi szereplése nagy lelkesedést keltett a közönségben. A balettet a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, Harangozó Gyula és asszisztensnője Hamala Irén tanították be. A balett egyszerű és derütkeltő szövegét Hamala Irén, Lányi Viktor és Oláh Gusztáv írták. Kenessey Jenő szerző a balettzene egyes részleteit egyfelvonásos „Korcsmái jelenet” фпй müvéből merítette. A balettben , magyar népdalokat és eredeti cigánydallamokat dolgozott fel új egésszé, amely nagy hatást váltott ki. A darab meséje érdekes, egy kissé idealizált hagyományos cigántábort mutat be, és ez и balettnek bizonyos vonzó, idegenszerű jelleget ad. A balett zenéje ötletdús, dallamos és kitűnő ritmusú, erősen aláfesti a táncjelenetek hatását. Nem egy nézőnek gyűlt lángra a vére a temperamentumos és tüzes csárdásoknál! Harangozó Gyula, koreográfus* tökéletesen uralja a magyar tépi táncok elemeit, me-, lyeket magas színvonalú alkotó-'' sóban harmonikusan összeegyeztetett és így megalkotta ezt a sikerült balettet. A „Keszkenő”-t Budapesten 1951 március 8-án mutatták be óriási sikerrel. A tán-Csehszlovák-magyar kultúrkapcsolatok jegyében: A „Keszkenő“ című balett nagy sikere Bratislivá ban сок harmonikusan indulnak ki a zenéből, hogy aztán egybefolyjanak vele. A múlt század 60-as éveiben játszódik le a darab története. — Marika és az egyszerű Ferkó szekacaja közepette távozik. Ferkó bizonyos ideig a cigányoknál bujkált és itt beleszeretett Sára, a szép cigánylány. Szerelme jeléül éjszaka odalopja neki keszkenőjét. Jóska, Sára kedvese, féltékeny lesz Képünk a harmadik felvonás „Vörösbor” táncát örökíti meg. reime a darab középpontja. Marikát a gazdag földesúr is akarja aki inkább „imponál” Marika anyjának, a korcsmárosnénak. Xisebl akadályok után győz a fiatalok szerelme és a földbirtokos megszégyenülve, az egész falu gúnyezért Ferkóia, aki azonban megmutatja neki Marika keszkenőjét, és így a harag lecsillapul. A balett csárdással végződik, melyben feloldódik a nép öröme és szebb jövőbe vetett hite. A balett betanítása nagy munkát igényéit. De a bratislavai Nemzeti Színház együttese közös erővel leküzdötte a nehézségeket és valóban szorgalmas munkájáért őszinte elismerést érdemel. Különösen szépek voltak az egyéni táncok, többek között Jarmila Miiina Manšingrová — Sárája, aki ebben a szerepében megmutatta egyre növekvő technikai és színészi fejlődését. Marikát Guszta Herényi-Starostová táncolta, bájos és kecses alakítást nyújtott. — A férfiszerepek is gondos kiválasztást követeltek meg Ferkót Vladimir Sourek, a cigány Jóskát pedig Zajkó József táncolta elismerésremeltóan. Technikailag és művészileg kitűnő alakítást nyújtottak az együttes többi tagjai is. A díszleteket Fülöp Zoltán Kossuth-díjas érdemes művész, a jelmezeket pedig Márk Tivadar Kossuth-díjas művész tervezte. J. Schöffer karnagy vezényelt. A „Keszkenő” című balett még sok kellemes és boldog estét szerez majd a közönségnek, azonkívül megszilárdítja és megerősíti a két szomszéd nép kulturális és baráti kapcsolatait. A bratislavai „Keszkenő” bemutatója után Harangozó Gyula Moszkvába utazik, hogy ott is betanítsa ezt a pompás élményt jelentő bájos és friss balettet. Miffek Anita, Bratislava Л
