Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-08-07 / 32. szám

J»55. augusztus 7. Földműves 3 SZÁMOLJUNK ES HATÁROZZUNK... Szövetkezeti tagok lesznek Štefanov község a senicai járás számos völgyeinek egyikében húzódik meg. Szorgalmas földművesek gazdál­kodnak itt már emberemlékezet óta. De a termés mégsem a legjobb. A községben körülbelül 270 földműves család lakik, 1800 hektár földet dol­goznak meg, melyből 1437 hektár szántóföld. Az utóbbi években azon­ban 405 hektár mezőgazdasági föld, melyből 285 hektár szántóföld volt, „elveszett”. Senki sem „vitte” el, és a határban még sem volt még csak egy árnyi parlagon heverő föld sem. Eltitkolták. No, de a HNB és a JNB dolgozói megtalálták az „elveszett” földet. Tomašovič Jarolim 7,59 hek­táros gazda 1,49 hektár földet titkolt el. Ezzel szemben Kollár Józsefnek 1,26 hektárral és Kudoláni Istvánnak 36 árral több földet írtak hozzá pa­píron, mint, amennyi földjük a való­ságban volt. Több ehhez hasonló pél­da akadt még a községben. Végre az­tán a talajnyilvántartás itt is rendet teremtett. Két példa Ha az ember szétnéz Štefanov köz­ség határában, legjobban látja, meny­nyit veszítenek a földművesek a szét­darabolt parcellákon. Sok földműves­nek 50—60 darabban van a földje. A sok mezsgye és dűlöút miatt, ame­lyek a parcellák egyesítésével egy­szeriben fölöslegesekké válnának, ma még sok hektár termőföld hever ki­használatlanul. A Štefanovi földmű­vesek az egyesített parcellákon nagy­teljesítményű gépekkel több száz va­gon gabonát és más terményt ter­melhetnének ki. A szövetkezeti és az egyéni gazdálkodás közötti óriási kü­lönbséget legjobban meglátjuk, ha megnézzük a szomszédos smolinskéi EFSZ gazdálkodását és összehason­lítjuk az eredményeket. A Štefanovi földművesek 1954-es év eredményei: Kčs gabonából cukorrépából burgonyából ha/q 14 230 120 jövedelem 1400,— 4140,— 3840,— összesen: 9380,— A smolinskéi EFSZ 1954-es év eredményei: 2., Í Kčs ha/q jövedelem: gabonából 19 1900,— cukorrépából 285 5130,— burgonyából 180 5760,— összesen: 12 790,— Ebből a kimutatásból látjuk, hogy a Štefanovi földművesek 3 hektárból 9380 koronát vettek be, míg a smo­linskéi EFSZ-nek 3 hektárból 3.2 790 korona bevétele volt, vagyis 3410 ко­rónával nagyobb jövedelemhez jutott. Pedig a smolinskéi EFSZ még csak a közös gazdálkodás kezdetén tart. Ké­sőbb még jobban megy majd a közös munka. Ha figyelembe vesszük, hogy a Štefanovi földművesek hektáronként 1136 koronát veszítenek, akkor ez községi méretben 1 632 432 koronával kisebb jövedelmet jelent, s így cgy­­egy földművescsalád átlag 6046 ko­ronával károsul. Ha a földműves és a szövetkezetes számol A különbség még szembeötlöbb lesz, ha összehasonlítjuk egy egyé­nileg gazdálkodó Štefanovi földműves és egy smolinskéi szövetkezeti tag jövedelmét. Polák Ferenc Štefanovi földműves 6 hektáron gazdálkodik, mely 42 par­cellában fekszik. Tavalyi következőek voltak: beadása a búza 774 kg 789,— Kčs rozs 1220 kg 1110,— Kčs árpa 885 kg 814,— Kčs kukorica 230 kg 158,— Kčs burgonya 2315 kg 625,— Kčs bab 64 kg 115 — Kčs széna 155 kg 46,— Kčs marhahús 463 kg 2361,— Kčs sertéshús 390 kg 2184,— Kčs tojás 723 db 456,— Kčs tej 900 lit. 990,— Kčs a jövedelem összesen: 9648,— Kčs Polák földműves fiával együtt dol­gozott egész éven át a földeken. Fe­lesége a háztartást vezette. Az emlí­tettekén kívül többi jövedelme kö­rülbelül 2 ezer koronát tett ki. Kia­dásai az elmúlt évben a gazdasági szerszámok és épületek javítására és karbantartására, adóra és biztosításra körülbelül 4000 koronára rúgtak. A 4000 korona költség levonása után — 7648 koronája maradt. S most hasonlítsuk ezt össze egy szövetkezeti tag jövedelmével. Amint már említettük, nem messze Štefa­­novtól gazdálkodnak a smolinskéi szö­­vetkezetesek. Rehák Stanislav szö­vetkezeti tag, még nem is oly régen kisparaszt volt. Ma a növényterme­lésben lovakkal dolgozik. Az elmúlt esztendőben 1325 munkaegységet szerzétt a fiával együtt. Ezért a szö­vetkezeti pénztárból 18 550 koronát, azonkívül 1325 kg búzát, 1987 kg ro­zsot és 1325 kg árpát kapót); termé­szetben. Háztáji gazdaságában család­ja számára egy tehenet tart. Tavaly szabad piacra eladott 2 sertést, me­lyekért 4600 koronát kapott, azonkí­vül kettőt saját használatukra öltek le. A biztosítási díjat és az adót, me­lyet a szövetkezetbe való belépése előtt egyedül fizetett, ma a szövetkezet fi­zeti helyette. Langer Konstantin szö­vetkezeti tag a feleségével együtt a növendékál'látok gondozója a szövet­kezetben. Tavaly 1042 munkaegység után 14 4>88 koronát és 36,46 mázsa Szép jövő vár a szövetkezetre Ebben az évben a smolinskéi szö­vetkezet sokkal jobban gazdálkodik, mint a múlt évben. Tavaly egy mun­kaegységre 14,— koronát űzettek, míg most — amint ezt maguk állít­ják — 18,— korona lesz egy munka­egység. A munkaegységekért járó ter­mészetbeni jutalom 5 kilogramm lesz. Növelték a hektárhozamokat, hektá­ronként 22 mázsát csépeltek ki, és a tervet a többi terményből is teljesí­tik. Pontosan teljesítik a beadási kö­telességeiket, sőt kedvezményes ma­gasabb áron adtak be terven felül ki­termelt 14 919 liter tejet és 18 409 tojást. És úgy, mint az elmúlt évben, amikor 86 mázsa sertéshúst szabad­piacra adtak, ez éven is túl akarják szárnyalni a tervezett jövedelmet. Amíg a Štefanovi földművesek mind­untalan a malacok elhullását jelentik, addig a smolinskéi szövetkezetben 14 malacot választanak el egy any a ser­téstől, és ebben az évben ezt a meny­­nyiséget még fokozni akarják. Az új sertésólban, a gondos ápolás mellett, ez bizonyára sikerül is nekik. A szövetkezet jó gazdálkodása meg­győzően hat a község többi kis- és középparasztjára is. Ebben az évben Béna István, Stupavský Imre és Jur­­kovič Konštantín kisgazdák határoz­ták el magukat elsőként, hogy 15 hektár földdel belépnek a szövetke­zetbe. A tagok szívesen várják ma­guk közé a község többi kis- és kö­zépföldművesét is. A földműves helye a szövetkezetben van A Štefanovi, dojči és a többi község földművesei, ahol eddig nem alakítot­ták meg az EFSZ-eket, látják, hogy milyen hiányosságok vannak még a szövetkezetekben és ez is visszatartja őket a közös gazdálkodástól. A hiá­nyosságok azonban nap-nap után csök­kennek. A gépesítés tág lehetősége, a terméshozam fokozása, a növényter­melés költségeinek csökkentése, vagy az állattenyésztési termékek jövedel­mező forrása, mind, mind a szövetke­zetek mellett szólnak. Nem igaz az, amit a Štefanovi földművesek állíta­nak, hogy a szövetkezet kiépítésére fordított pénz eladósodásba vezetne és végül is rámenne a vagyonuk, Hi­szen minden, amit q .szövetkezetnek adnak, megmarad saját vagyonúkként. A smolinskéi szövetkezet példája, ahol új sertésólakat, csűröket, tyúkfarmot építettek és átalakították az istállót, világosan bizonyítja, hogy a szövetke­zet felvirágzik, s ezáltal a becsüle­tesen dolgozó tagok és gyermekeik számára szebb és boldogabb életet biztosít. Minden becsületes földműves­nek az EFSZ-ekben van a helye és elsősorban a nemzeti bizottságok, de általában hazánk minden polgárának kötelessége, hogy erről őket meg- I győzzék. Vidarený gabonát kapott. * * /* BEGYŰJTÉSI HÍRADÓ Országszerte folyik a sikeres kenyércsata. Szövetke­­zetesemk, állami gazdaságaink, gépállomásaink, begyűj­tési üzemeink dolgozói, egyénileg gazdálkodó parasztság gunk, HNB-ink minden igyekezetükkel arra összponto­sítják magukat, hogy a megtermett gabona mielőbb biztos helyre — az állam raktáraiba kerüljön. A nemes versengés közepette határidő előtt teljesíti dolgozó pa­rasztságunk hazafias kötelességét — a beadást. Ezt iga­zolják azok a győzelmi jelentések, amelyek szinte óráról órára érkeznek a falvakról, járási nemzeti bizottságokról. A csapadékban szegény tavaszi időjárás ellenére a szor-A bratislavakörnyéki járás 101,1 százalékra és a somorjai járás 100,2 százalékra teljesítette beadási tervét — 18 nappal a határidő előtt. Nyomon követi e járásokat a du­­naszerdahelyi járás is, 'ahol 30 EFSZ terven« felül teljesítette beadását. A többi között a várkonyi EFSZ 23 va­gon sörárpával toldotta meg kötelező beadását. A nyitrai kerületben a komáromi járás tört az élre. Itt is versengenek egymással az EFSZ-ek a beadásban. A kassai kerületben a királyhelmeci járásból elsőnek a leleszi EFSZ telje­sítette 100 százalékra hazafias köte­lességét. Hír érkezett arról is, hogy a pár­kányi járásban levő karvai EFSZ — amely elsőnek teljesítette gabonabea­dását — jó példáját a libádi szövet­­kezetesek is követték. Egyenesen a cséplőgéptől a begyűjtőhelyre szállí­tották a gabonát, hogy mielőbb tel­jesítsék beadási kötelezettségüket. gos munka gyümölcse: a jó termés nem maradt el. Hozzájárult az idei jó gabonaterméshez az is, hogy szövetkezeteseink az eddiginél bátrabban alkalmazták a jól bevált, haladó termelési módszereket, betartották az agrotechnikai határidőket, bevezették az érdemszerinti jutalmazást, s nem utolsó sorban megjavították a mun­kaszervezést. Megnövekedett a tagok öntudata is, amit nagyban elősegítettek a szövetkezeti munkaiskolák. Ki­fejezésre jut ez a beadás határidő előtti teljesítésében, sőt túlteljesítésében is. íme az eredményei»: százalékra eleget tettek. Méltó köve­tőik a beňadikovici, šarišské-štiavniki földművesek, akiknek sertéshúsbea­dásuk teljesítéséhez már csak né­hány mázsa hiányzik. A járás további 26 községe ugyan­csak lelkiismeretesen teljesíti sertés­húsbeadását. A példás földművesek közé tartozik: Skone András, Sabol József, Bražina József, Varali András és Skone János. E dubini földműve­sek egészévi sertés- és marhahús beadásukat már teljesítették. A köz­ség 20 földművese egészévi tojásbea­dását rendezte már. * Nemzeti bizottságaink, továbbá be­gyűjtési szerveink jó felvilágosító munkával hassanak oda, hogy a bea­dási kötelezettségük teljesítéséről megfeledkezőket adósságuk törlesz­tésére ösztönözzek. A notorikus bea­­dásnemteljesítőket pedig a törvények értelmében vonják felelősségre. Ugyanakkor a jő gabonatermés ered­ményeként 5 vagon sörárpát adnak el szabad áron. De dolgozóink a nagy munka hevé­ben nem feledkeznek meg hús, tej, tojás, és szénabeadásukról sem. így például a galántai EFSZ marhahús­­beadását már egész évpe teljesítette. Rövidesen sertéshús beadási tervük­nek is eleget tesznek. Kötelezték ma­gukat, hogy marhahúsból terven felül még 13 500 kilogrammot adnak a közellátás céljára. A napokban tár­gyalták meg taggyűlésükön a CSKP KB júniusi határozatát. Az elért szép eredmények sem elégítik ki őket. A sertései} számát a következő évben 74-el emelik, hogy jövőre még több húst termelhessenek. A múlt hónap végéig a szénabe­­gyűjtés tervét tíz kerület és 136 járás teljesítette, j A giraltovcei járásban levő dubini földművesek egészévi sertéshúsbeadási kötelezettségüknek már 106 és fél EFSZ-ek gépekkel dolgoz­nak, elegendő műtrágyát használnak, időben és ponto­san végzik a munkát. ígiy aztán eredményeik is na­gyobbak. Ezért úgy hatá­roztam: felhagyok a szallag­­parcellákon való gazdálko­dással, a szövetkezetét vá­lasztom — mondja Jakab gazda. u asonló a véleménye Pet­** ricsko Mária két hektá­ros Veľaty kisparaszt asz­­szonynak is. — Hiába, a mi kínlódásunk, lemaradunk a szövetkezeti gazdálkodás mögött. Ez ért­hető is. A traktor mély ba­rázdát szánt, több terem a nyomában. Mi azonban nem tudjuk a gépi munkát töké­letesen kihasználni keskeny földjeinken. Ezért úgy dön­töttem: szövetkezeti tag le­sára. A JNB tagjai munka­helyükön keresik fel a föld­műveseket, elbeszélgetnek velük s megmagyarázzák a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeit a magángazdálkodással szemben. Munkájuk eredménnyel jár. Az utóbbi időben több kis- és középparaszt hatá­rozta el magát, hogy nem gazdálkodik tovább a régi módszerekkel, hanem a szö­vetkezetét választja. Jakab Mihály, Hrčel köz­ségben 4,50 hektár földön gazdálkodik. — Állandóan figyelemmel kísértem a szövetkezeti gaz­dálkodást. Eleinte úgy gon­doltam: nem leszek szövet­kezeti tag, felveszem a ver­senyt a szövetkezettel. El­határozásom téves volt. Az Petričko Mária szék — jelentette ki a bá­tortekintetű parasztasszony. Bandor Béla, a járási állandó mezőgazdasági bizottság elnöke, Slov. Nové Mesto. \ tőketerebesi járási nem­­^ zeti bizottság a CSKP KB júniusi határozata alap­ján nagy súlyt fektet az EFSZ-ek megszilárdítására és új szövetkezetek alakítá-Jakob Mihály A kincset rejtő Ipoly mentén Lefelé halad a nap, az alkony szinte érezhetően ereszkedik a tájra. Gyerk dimbes-dombos határa azon­ban az est közeledte ellenére is né­pes. Pirosarcú lányok, menyecskék, napbarnított legények, fiatal emberek szorgoskodnak a gabona betakarítása körül. Ilyenkor nyár derekán, aratás idején, így is van ez rendjén. Az esthomály és a harmat lassan leszáll, a víg ara­tók hazafelé tar­tanak. Vidám nó­tájuk, hangos ka­cajuk elvegyül a madarak énekével, a tücskök zenéjé­vel és az Ipoly vizének csörgede­­zésével. És ami­kor az ember mindezt látja, hall­ja, elgondolkodik: vajon nem lehet-, ne-e még szebb, vidámabb, öröm­­teljesebb a gyerki dolgozók élete? — Igenis lehetne! —; könnyebb mun­kával, kevesebb fáradozással, nagyobb eredményeket érhetnének el, miáltal boldogabb volna életük. Ipoly! A lusta folyó, ősidők óta mossa Gyerk község határát. — Meddig tűrik még a gyerki földművesek, hogy a „haszontalan" Ipoly vize kihasználatlanul csörge­dezzék? Ügy látszik, már nem sokáig. Ho­­lősz Emilia, a HNB elnöknője, Krkos János négyhektáros, Káplán György 11 hektáros, Huszárik József 8 hek­tó s magángazdálkodók felismerték, hogy nem a természettől, hanem az emberektől függ а Ы1 termés, — Vegyük például azt a 10—12 hektár földet, amely községünk köze­lében a „rakoncátlan" Ipoly mellett terül el — mondotta Holosz Emilia, elvtársnő, majd papírt és ceruzát fo­gott a kezébe, számolni kezdett. — Ez a terület.60—70 részre aprózódik fel. I ildmüveseink évről-évre kuko­ricával, krumplival ültetik be. Nem mondom, terem is rajta bőven. Hi­szen ez községünk határának a szí­ve. Ez a föld azonban még többet is jövedelmezhetne! Itt egy pillanatra megállt és mé­lyen elgondolkodott.., — Kéz a kézben közös erővel mennyi szépet, mennyi újat tudnánk mi alkotni. Ezen a területen gyönyö­rű kertészetet létesítenénk, amely egy év alatt többet jövedelmezne, mint így 3—4 éven át. Es, hogy ez valóban így van-e, is­mét az egyszeregyet vette elő. — Ha tíz hektáron termelnénk zöldséget, és a rakoncátlan, sokszor kártevő Ipoly vizét kertészetünk ön­tözésére használ­hatnák fel, — for­gatta a ceruzát kezében az elnök­nő — és ha hek­táronként csak 15 ezer koronát is számítunk, akkor is 150 ezer korona jövedelmünk vol­na. Ugyanakkor szárnyasállatok te­nyésztésével is fog­lalkozhatnánk, ami szintén aranybá­nya volna. Valóban minden úgy van, mint az elnöknö mondja. Sok-sok kincset rejtegetnek magukban az ipolymenti földek. És ezeket a kincseket mind ki lehetne bányászni, ha Gyerken szövetkezet volna. — Csakhogy ezt az egyet nehezen értik meg kis- és középparasztjaink. Saját férjemmel is napokon, heteken keresztül vitatkoztam, míg megértette, hogy all hektár azután is a mienk marad, „ekünk fog teremni, ha a szövetkezetbe lépünk. — Az egyik este már majdnem kihozott a béketúrésbCl a huncut asszony — mondja Holosz bácsi. — Kinyitotta a szekrényt, elővett egy szép fehér kivasalt inget és azt mond­ta: „Itt az ing, borotválkozzál meg és jössz Velem a gyűlésre". Ej, eb­adta, hát mégis csak sok, ami sok — gondoltam magamban — már még­is csak én viselem a kalapot, nem az asszony. Elkezdtem úgy erélyeseb­ben ... Zsörtölődtünk, veszekedtünk de a végén mégis csak beismertem, hogy az asszonynak van igaza. El­mentünk hát a gyűlésre és 12 gazda­társam után én is aláírtam a belé­pési nyilatkozatot. ZATYKÓ JÓZSEF Holosz Emília

Next

/
Thumbnails
Contents