Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-07-24 / 30. szám
Földműves г 1955. Július 24. A ió tervszétírás « a termelés sikerének előfeltétele A mezőgazdasági termelés tervszétírásának új egyszerűsített módja szövetkezeteseink és földműveseink számára lehetővé teszi az összes termelési lehetőségek kihasználását a mezőgazdasági termelés növelésére. Éppen ezért igen fontos, hogy a terv szétírását különös gonddal végezzük, különösen most, amikor a szétírás feladatai a helyi nemzeti bizottságokra hárultak. A lévai járás több községében nem értékelik megfelelően ezt a fon' tos munkát és végrehajtásánál sok hibát követnek el. Tudjuk, hogy a helyi nemzeti bizottságok mellett működő állandó bizottságok feladata elsősorban abban áll, hogy a járási nemzeti bizottságoktól kapott tervek alapján szervezési szempontból biztosítsák a község tervszétírási javaslatát. Indítványukat azután a HNB tanácsának és plénumának kötelesek benyújtani. Ha a tanács és a HNB teljes ülése a tervet jóváhagyta, akkor a tervet és a szétírás módját nyilvános üléseken meg kell ismertetni a földművesekkel. Hronské Klačany községben azonban a HNB nem így járt el, ami nem is csodálható, ha tudjuk, hogy a mai napig sem dolgozták ki a földek nyilvántartási kimutatását. Igen nagy hiba ez, mivel ilyen esetben aztán nem állapítható meg, hogy ki mennyi földön gazdálkodik. Igen nehéz továbbá enélkül jó mezőgazdasági termelési tervet kidolgozni az 1956-os évre. A hiba oka az, hogy a helyi nemzeti bizottság a mai napig sem fejezte be a község földjeinek nyilvántartását, abban rejlik, hogy ezt a munkát kizárólagosan Chudý чэ*оэ.1 József titkárra bízták, aki természetesen ezt egymaga elvégezni nem tudta. A garam-kelecsényi HBN állandó mezőgazdasági bizottsága. sőt a helyi nemzeti bizottság többi tagja sem foglalkozik a tervszétírással. Majd a tervet szétírják valahogy, — anélkül, hogy a tervszétírás módjáról a földműveseket — az egyes termelési feladatokat majd szétosztják, aztán behivatják a földműveseket a helyi nemzeti bizottságra, és csak akkor ismertetik meg velük termelési feladataikat. Ez a helytelen eljárás rossz, benyomást tesz a földművesekre és a termelési tervek aláírásánál bizonyára nehézségek merülnek majd fel. Igaz, hogy ezeket a hiányosságokat a járási nemzeti bizottság dolgozóinak, elsősorban pedig a község részére kirendelt oktatónak is észre kellene vennie, és ezeket minél előbb közös erővel ki kellene küszöbölniök. Az állandó mezőgazdasági bizottság elnökét Mičo Józsefet, és a HNB elnökét, Kupcok Dominikot, a lévai járási nemzeti bizottságon tájékoztatták a tervszétírás módszereiről, menetéről és feltételeiről. Mindennek ellenére azonban a helyi nemzeti bizottság állandó mezőgazdasági bizottsága nem követi ezeket az utasításokat, és ez kétségtelenül a fentnevezett funkcionáriusok hibája. A hibák orvoslása és a tervszétírás jóváhagyása után újból össze kell hív,ni a földműveseket. Ezen a nyilvános gyűlésen minden egyes földművessel' külön meg kell tárgyalni a jóváhagyott szétírási terveket, és be kell mutatni egyúttal a szétírás összegezéseit is, hogy ezeket aláírhassák. Helyes volna megismertetni ezen az összejövetelen a földművesekkel az egész község tervszétírását, a jövő évi beadási kötelezettségek normáit és a szerződéskötések módozatait, illetve előnyeit is. így elég idejük lesz saját termelési feladataik átgondolására . Ezenkívül a Földművelésügyi Minisztérium irányelvei szerint meg kell őket ismertetni a bevált haladó munkamódszerekkel is. Talán nem is kell hangsúlyozni, hogy a mezőgazdasági termelés szétírásával földműveseinket a helyi rádió igénybevételével is megismertethetjük. Megmagyarázhatjuk a tervszétírás fontosságát, a velük való személyes érintkezésben is. Ha kiküszöbölik a hibákat és a tervszétírást a fentiek alapján időben végzik majd el, akkor Hronské Klačany kis- és középföldművesei is elégedettek lesznek. Nem szabad megfeledkezni a földművesek indítványairól, valamint tárgyilagos helyes hozzászólásairól sem és tekintetbe kell venni termelési lehetőségeiket és előfeltételeiket. T. ♦ A Megbízottak Testületé albizottsága a város- és faluszépitési akció júniusi értékelése után az elsőséget jelentő vándor-zászlóit már másodszor a kassai kerületnek ítélte. ♦ Dr. H. O. Vitézslav Novák halálának 6. évfordulója alkalmából vasárnap nyitották meg a nagy cseh zeneszerző emlékkiállítását skuteči házában. ♦ Az elmúlt napokban a bratislavai Ojságírók Házában beszélgetést rendeztek Antonio Rodriquez mexikói újságíróval, aki néhány napot Szlovákiában töltött. ♦ Zólyomban üzem behelyezték az új hövillanyerőművet. A villanytelepet a legkorszerűbb felszereléssel látták el. ♦ A kínai bányászok zászlajáért folyó verseny feltételeit 25 kollektíva teljesítette az orlovai bányakörzetben. ♦ Bratislavába érkezett a Német Demokratikus Köztársaság 23 tagú küldöttsége, amely építészeti dolgozókból áll. ♦ Háromezer éves archeológiái leletre bukkantak Súl’ov községben, a nyitrai Archeológiái intézet dologzói. ♦ A Technoexport vállalat Argentínába bányagépeket szállít. E napokban egy patagóniai bánya részére érkezett megrendelés. A megrendelt berendezés összsúlya 2000 tonna. ♦ A határidő előtt 17 nappal fejezték be a 112 méter magas televíziós antenna szerelését OStravában. ♦ A Gottwald-elnök nagybánya bányászai 50 ezer tonna szénnel többet fejtettek, mint a terv előírja. A nagybánya technikusai és bányászai továbbra is meg akarják tartani a köztársasági elnök vándorzászlaját. ♦ A Csehszlovák Államvasutak párkányi és a Magyar Allamvasútak szobi dolgozói Párkányon értekezletet tartottak. A vasútállomások dolgozói között folyamatban lévő szocialista verseny fejlesztésével tovább akarják javítani eddig elért eredményeiket. Miért tétlenkedik a hárskúti HNB? A kassai kerületben számos helyi nemzeti bizottság teljes mértékben követi pártunk és kormányunk határozatait. Segítenek a választók ügyesbajos dolgainak megoldásában, elintézésében. Nem állíthatjuk mindezt a rozsnyói járásban lévő hárskúti helyi nemzeti bizottság munkájáról. A HNB funkcionáriusai tevékenységéből hiányzik a lendület. Ugyancsak nehézségbe ütközik az egyes akciók megszervezése is. A hárskúti HNB tagjai fordítsanak nagyobb gondot feladataik teljesítésére, különösen most, amikor az új kenyér betakarítása és a mezőgazdasági tervek szétírása a legsürgősebb feladatok. Andreas Sándor Falvsink válaszolnak a C$KP júniusi határozatára A trhovištei földművesek a múlt hétgn gyűlést tartottak, melyen megvitatták a CSKP KB júniusi határozatát és Novotny elvtárs beszámolóját, Ezen a gyűlésen megbeszélték továbbá az aratási és cséplési terveket, valamint a tarlóhántást is. A munkát szervezetten és együttesen fogják végezni. Az összes gépet, fogatokat és munkaerőt 10 csoportba osztották fel. Minden csoportnak van egy marokrakó, vagy önkötözögépe, melyet a gépállomás ad számukra. Terv szerint a GTÄ négy önkötözőgéppel 400 hektáron learatja a gabonát. így 850 hektáron 17 nap alatt befejezik az aratást. Július 15-én megkezdték az aratást. A trhovištei kis- és középparasztok a nyári munkákat és a Novotný elvtárs beszámolóját követő vitákban rájöttek arra, hogy mennyivel gazdaságosabb és előnyösebb a közös munka gépi segítséggel. Ezért komolyan foglalkoztak az EFSZ megalakításával. A szövetkezeti gondolat népszerűsítésének és előnyeinek terjesztésére a legjobb példa a szomszédos pozdišovcei EFSZ példás gazdasága. A szövetkezet tagjai, többek között Pavlikanovék, Furčákék, Bruňovék és még többen mások igen jól élnek. Évi jövedelmük 5—10 ezer koronával többet tesz ki, mint az egyénileg gazdálkodóké. A gyűlés befejeztével a földművesek elhatározták, hogy ők is úgy akarnak élni, mint a pozdešovcei szövetkezetesek. Elhatározásukban döntő tényként szerepel az idei közös aratásuk, melyben tevékeny segítséget nyújtanak majd a helyi és a járási nemzeti bizottság dolgozói is. A holešovi járás a Gottwaldi kerület egyik legtermékenyebb mezőgazdasági járása. Ezekben a napokban a járás minden községében megtárgyalták a CSKP KB-nak határozatát és ennek alapján már 15 községben megtették az előkészületeket az egységes földművesszövetkezetek megalakítására. A párkányi járásban lévő Kicsind községben 11 magángazda határozta el magát a közös gazdálkodásra, a szövetkezetbe való belépésre. Kis földművesekről van szó, akik már meg is választották az alakító bizottságot. A martincei községben szintén 14 kis- és középparaszt töltötte ki a belépési nyilatkozatot. Többek között' Vaňhary S„anislav 9 hektáros gazdálkodó is. A szövetkezetbe való belépésről gondolkodnak még Pálka О., Sovadina Fr. Odstrčilová és még többen mások is. A martincei község földművesei meglágatták a szomszédos kurovici egységes földművesszövetkezetet, hogy megtekintsék a szövetkezet gazdálkodását, eredményeit és meggyőződjenek arról, hogyan élnek a szövetkezet tagjai. Dél-Csehország községeiben nyilvános gyűléseken és otthon a családokkörében nagyban tárgyalják a CSKP KB júniusi határozatát. A Trhovosvinec-Nesméni gyűlésre eljött a Ceskébudejovici legjobb EFSZ elnöke is, hogy jelen legyen a földművesekkel folytatott beszélgetésen. Spindler Mátyás a Mokry-Lom-i szövetkezet elnöke ismertette _velük az egyesített táblákon való gazdálkodást és a közös istálló előnyeit. A gyűlés végeztével 16-an határozták el magukat a közös gazdálkodásra. Július 8-án már összehívták az alakító bizottságot, melynek elnökéül Viktor Ferenc.et választották meg. Vydri na Jindŕichohradecký-i község kis- és középföldművesei szintén új EFSZ-t alakítottak. Elhatározták, hogy 170 hektár földön fognak gazdálkodni. Ősszel már felszántják a mesgyéket. Ugyanígy döntöttek a Radešové na Vimpersky-i gazdák is, akik elhatározták, hogy közös gazdálkodásba fognak. Az első belépési nyilatkozatokat 11 kis- és középparaszt és azok családjai Írták elá. Haladéktalanul fejezzük be az 1956-os tervek szétírását segédkezet kell nekik nyújtani az új szövetkezetek alapításához, hogy ezáltal a mezőgazdasági termelés állandóan magasabb színvonalra kerüljön. A mezőgazdasági termelési terv szétírásának kampányát nem lehet különválasztani az időszerű feladatoktól, az aratási és a cséplési munkáktól, a beadási kötelezettségek teljesítésétől, valamint az új szövetkezetek létesítésére és a meglévő taglétszámának kibővítésére irányuló törekvésektől. A terv szétírását nem szabad egyszeri akciónak tekinteni. A mezőgazdaság összes dolgozóinak, valamint a nemzeti bizottságok funkcionáriusainak tudatosítaniuk kell, hogy a mezőgazdasági termelés érdekében (Folytatás az 1. oldalról) folytatott harc nem nyert befejezést a tervezett feladatok jóváhagyásával, hanem csak kezdetét veszi. Pártunk és kormányunk gondoskodik arról, hogy minden földműves egyre többet termelhessen s necsak beadási kötelezettségét teljesíthesse sikeresen, hanem terméseinek egy részét szabad áron értékesíthesse s így növelhesse jövedelmét és emelhesse saját életszínvonalát. Pártunk és kormányunk határozatai megmutatták a hektárhozamok a gazdasági állatok hasznossága növeléséhez vezető utat. Ezen az úton haladni annyit jelent, hogy egész népünk érdekében magasabb színvonalra kell emelnünk mezőgazdasági termelésünket. A FALU SZOCIALIZÁLÁS AVAL kapcsolatban olyan kérdések is felmerülnek, amelyek a . tőkés államokban csak alárendelt jelentőségűek. Mezőgazdaságunk fejlődését a múltban a föld, azaz a termelötényezü rendezetlensége gátolta._ Kis- és középföldműveseink fáradságosan és nagy önköltséggel dolgoztak. A helyzet zavanossága elsősorban a föld tulajdomogi rendezetlenségében a parcellák nagyarányú szétforgáesolásában mutatkozott meg. Ezek a fogyatékosságok még a hűbéri rendszer korából származnak. Ehhez járult még a talajminőség a parcellák felületi elhelyezkedésének, kiterjedésének és alakjának különbözősége. Némely községben ez az állapot annyira elfajult, hogy a célszerű gazdálkodás eleve lehetetlenné vált. Parasztjaink, nagyszámú kis- és középbirtokon gazdálkodtak, az aránylag keskeny parcellákat emberi es állati erővel, tehát gépi eszközök nélkül művelték meg. Ezenkívül kis- és középparasztjaink a falu dolgozóin élősködő kulákokra is robotoltak. A föld korszerű megművelésének legnagyobb akadályát a parcellák széttagoltságában kell keresni. Példaképpen megemlítjük, hogy az alsokubíni járásban lévő Chlebnica község telekkönyvében 12 955 szám alatt egy rét bejegyzését találjuk, melynek teljes területe 403 négyzetméter. Ez a parce'la örökösödés folytán 860 részre oszlott fel, 1/860-ad rész, tehát 0,46 négyzetméternek felel meg. Feltéve, hogy' egy, hektár rét hozama Hatszázezer kilométeres mezsgye 15 mázsa széna, úgy a parcellarész évi hozama 70 gr-ot tenne ki. Ott, ahol már a területmértékben nem lehetett kifejezni a parcella kiterjedéséi, ott a telekkönyvbe ideális arányszámban jegyezték be a tulajdonjogot. így például a komáromi járásbeli Megyeres község telekkönyvében az 1139 szám alatt bejegyzett 278 négyzetölnyi parce'íának 961 tulajdonosa van. A kateszteri mérnök átszámítása után a telekkönyvben egy tulajdonosra a parcellának 20,744 860 : 20,732 353 920 (20 millió hétszáznegyvennégyezer nyolcszázhatvan) részét jegyezték be. Ha ezt az ideális tulajdonrészt területmértékre számítjuk át, ez 0279 négyzetölnyi területet, vagyis 10 négyzetdedmétert tesz ki, tehát kisebb felületet, mint a normalizált papírlapé. Ilyen és hasonló példa Szlovákiában számtalanszor előfordult, Ismertünk községeket, melyeknek határa nem kiterjedtebb 2000 hektárnál és amely 20—25 ezer parcellára osztódott fel. Ilyen községben egy kisgazda hat hektárnyi gazdasága 200, süt több parcellára oszlott. EGÉSZ SZLOVÁKIÁBAN A VISZONYOK nagyon kedvezőtlenek voltak. A kecken kétmillió 300 000 hektár kiterjedésű (szántó és rét) terület 12 millió parcellára oszlott, úgyhogy egy parcellára átlag csak 18 'ár terület jutott. A valóságban a viszonyok még ennél is rosszabbak voltak, mert a fenti átlagban már benne szerepelt a kulákok 40— 50 hektárnyi átlagkiterjedésű birtoka is. A parcebák széttagoltsága okozta továbbá a parcellák közti mesgyék révén keletkezett területveszteséget. Az említett 12 millió parcella kb. 600 ezer km hosszúságú mezsgyét jelent. Ha a mesgyét átlagszélességét 25 cm-re becsüljük, akkor a veszteség 18 ezer hektárt tesz ki. A valóságban a veszteség még sokkal nagyobb és meghaladja a 30 ezer hektárt is. További nagy veszteség rejlett abban a körülményben, hogy a nadrágszíjparcellák keskenyek, szabálytalanok, rosszul trágyázhatok és művelhetek voltak. Gépierővel nem művelhették meg, a vetést csak kézzel végezhették, minek következtében 25 százalékos veiőmagveszteség keletkezett. Közlekedési szempontból hiányzott az utihálózat, amiért aztán átjárási szolgalmakkal terhelték meg őket. A megközelítés tehát a szomszédok jóindulatától függött, ami sokszor félreértésekre és bírósági eljárásra is vezetett. A nagyobb távolságban fekvő parcellák megközelítése időveszteséggel járt. Megállapított tény, hogy minden 500 méteres távolságban" fekvő terület művelési költségei 30 százalékkal, a betakarítási költségek pedig 25 százalékkal növekedtek. A telekkönyvi bejegyzések is pontatlanok voltak, úgyhogy sokszor nem a valódi tulajdonost terhelte az adóteher. A paraszt gyakran nemis tudta, hogy melyik és milyen kitér, jedésű parcella a sajátja. Ez a körülmény azután bírósági eljárásokhoz vezetett, és lehetetlenné vált a falu erkölcsi és társadalmi együttélése, A munka csak szükségletté vált, de az elért eredményekben nem volt öröm. A rendezetlen tulajdonjogi viszonyok még számos más bárt is okoztak a kisgazdáknak. Ilyenek a ren, dezetlen vízgazdálkodási kérdések, ármentesítés, lecsapódás, öntözés, rekultiváció és hasonlók. A KAPITALISTA RENDSZERNEK NEM VOLT érdekében, hogy ezeken a viszonyokon következetes tagosítással segítsen. Ellenkezőleg. Érdekében állt ezt a zavaros helyzetet fenntartani, hogy a kis- és középparaszt továbbra is függő viszonyban maradjon a nagybirtokosokkal szemben. Ezeken a nehézségeken tőkés módszerekkel, vagyis elavult tagosítással nem lehetett segíteni. Szlovákia minden rendszert és tervszerűséget nélkülöző tagosítása a régi munkamenet mellett 250 évig is eltartott volna. Ennyi idő alatt viszont a birtokelosztás örökösödés folytán újból régi nem kívánt helyzetébe került volna. Ezen a körülményen még a régi Csehszlovákia idején véghezvitt földreform sem segített, ellenkezel eg a nagybirtokok felparcellázásával a baj csak nagyobbodott. A kapitalista rendszer törvényhozó hatalma nagy befolyású pártok kezében volt és így érthető, hogy a természeti adottságokat is saját előnyükre, politikai agitációs céljaikra használták ki. Az agrárpárt nem törődött a kisgazdával, és csak a nagybirtokosok, maradékb írtokosok és kulákok szemszögéből ítélte meg a készüld agrárreformokat. A talajjavításról szóló, valamint a vízjogi törvény a nagybirtokosok egyeduralmi területévé vált és a végrehajtási rendelkezések kizárólag az 6 céljaikat szolgálták. Így történhetett meg, hogy csakis a nagybirtokokon hajtottak végre a föld hozamát lényegesen növelő talajjavító munkálatokat. Gyökeres orvoslást csakis szocialista rendszerünk s ezzel egyidejűleg a tervgazdaság bevezetése hozhat. A leghatékonyabb módszer az egységes földművesszövetkezetek létesítése lett, amikor is a tagok önként, a határmezsgyék felszántásával a szocialista földreform legcélravezetőbb eszközéhez nyúltak. Ezen módszer mélyreható sikereiről éppen a napokban egy nagyobb külföldi delegációnak is alkalma volt meggyőződnie. Az olasz delegáció tagjai a miniszterelnöknél megtartott értekezleten melegen érdeklődtek a földreform végrehajtása és az egységes földművesszövetkezetek működése iránt M. N.
