Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-07-24 / 30. szám
Д szocialista faluért! J tlo Im s d Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. július 24. Ára 40 Hl lér VI. évfolyam 30. szám A négy nagyhatalom külügyminisztereinek .ülésén megegyeztek a tárgysorozatban Július 19-én a genii értekezlet második napján délelőtt 11 órakor közös ülésre jöttek össze a négy nagyhatalom külügyminiszterei. A több mint másfél óráig tartó gyűlés után egyöntetűen megegyeztek abban, hogy a kedden délután 16 órakor összeülő küldöttségek vezetőinek gyűlése elé az értekezlet napirendi pontjainak következő javaslatát terjesszék elő: 1. Németország egyesítésének kérdése. 2. Az európai biztonság kérdése. 3. A lefegyverzés kérdése. 4. A nyugat és kelet közötti kapcsolatok kibővítésének kérdése. Ezek azok a kérdések, amelyeket a négy nagyhatalom kormányfői hétfői nyilatkozataikban különösen kiemeltek. A sajtóktörök értesülése szerint V. M. Molotov elvtárs a külügyminiszterek délutáni ülésén megemlítette, hogy N. A. Bulganyin, a szovjet küldöttség vezetője nyilatkozatában további fontos kérdéseket hangsúlyozott, melyekhez hozzászólhatnának a többi küldöttség tagjai is. Még pedig: „a hideg háború megszüntetésének” kérdése, egyes államok semlegességének kérdései, valamint Ázsia és a Távol-Kelet kérdései. Megegyeztek abban, hogy ezeket a kérdéseket tolmácsolják a küldöttségek vezetőinek, akik majd döntenek a felvetett kérdések megvitatásáról. A négy ország külügyminisztereinek gyűlése igen barátságos légkörben folyt le és az említett pontokban gyors megegyezés történt. Az értekezleten J. F. Dulles nem javasolta a keleteurópai országok államformái kérdésének megvitatását, sem pedig az úgynevezett „nemzetközi kommunizmus“ kérdését, melyeket Eisenhower elnök a hétfői értekezleten vetett fel. A nyugati sajtó és maguk a genfi értekezleten részvevő újságírók azon meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy Eisenhower a fenti kérdéseket alapjában véve csak formálisan vetette fel, különös tekintettel az USA kongresszusa reakciós köreinek nyomására, valamint a belpolitikai problémákra, ahol a következő évben ismét elnöki választások lesznek. ★ ★ ★ A tapolcsányi járás versenyfelhívása; Három nappal határidő előtt teljesítjük a gabona baadását A Begyűjtési Minisztérium tapolcsányi .járási Meghatalmazottja Hivatalának dolgozói, valamint a gépállomás, JNB dolgozói és funkcionáriusai gondosan kidolgozott terv alapján kezdték meg az idei termés felvásárlását. A járási pártszervezettel együttműködve kötelezettséget vállaltak, hogy határidő előtt teljesítik járásukban a gabona begyűjtési tervét. Ezzel egyidejűleg versenyre hívták a nyitrai és a nagyszombati járást a gabona felvásárlási tervének határidő eWtti teljesítésére. A versenyfelhívásban többek között ez áll: „A gabonafelvásárlási tervet három nappal határidő előtt, vagyis augusztus 25-ig teljesítjük. A szabadáron történő gabonafelvásárlás tervét augusztus 28-ig 7 százalékkal túlteljesítjük. A gabonát felvásároljuk minden termelőtől a megállapított határidőig és a felvásárlás alatt biztosítjuk az állati eredetű termékek, valamint a burgonya és a zöldségfélék felvásárlását is.” Gépeké a szó az idei aratásban A zsélyi szövetkezetben az idei aratásban a gépek végzik a legnehezebb munka túlnyomó részét. Az emberek helyett gépek, kombájnok, önkötözők és egyéb gépek dolgoznak m.elyeket ipari dolgozóink gyártanak a mezőgazdaság részére. Gyönyör József, a nagykürtösi gépállomás kombájnosa 13 hektár őszi árpát aratott le kombájnjával nem egész két nap alatt. Huszár, Pavlo és Oroszlányi — szintén a nagykürtösi gépállomás traktorosai — az utóbbi napokban 14 hektár rozsot és 5 hektár őszi repcét arattak le a helyi szövetkezetnek. Azonkívül megsara-Már most készítsük elő a talajt az ősziek vetésére A gépállomás dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy a gépek és a kétváltásos műszak alkalmazásával öt nappal lerövidítik a csépi és idejét és 2 százalékkal csökkentik a gépek üzemképtelenségét. Az aratás és a csépléjs időtervét szétírták egyes községekre, amellett kötelezettséget vál'altak, hogy a másodnövények vetéstervét 15 százalékkal túlteljesítik. A Begyűjtési Minisztérium járási Meghatalmazottja Hivatalának dolgozói az aratási és cséplépi terv alapján kidolgozták a gabonafelvásárlás időtervét, melyet aprólékosan ismertetnek minden szövetkezettel és egyénileg gazdálkodó földművessel. Azonkívül a helyi nemzeti bizottságok és a begyűjtési szervek raktárnokai számára kidolgozzák a termelők névsorát a beadási kötelezettségek pontos megjelölésével. A beadott gabona ellenértékét azonnal a beadás után a felvásárló üzemben kifizetik. A gabonát vasár- és ünnepnapokon is átveszik a termelőktől. boltak 20 hektár négyzetesen ültetett burgonyát. Ezeket a munkákat néhány nap alatt elvégezték gépeikkel a traktorosok. — Gépek nélkül, hetekig tartott volna ez a munka a szövetkezet tagjainak, mégpedig sokkal nagyobb kiadásokkal. A nagykürtösi gépállomás traktorosai a nyári munkák 80 százalékát gépekkel végzik. E hónap végéig 50 hektár búzát aratnak le kombájnnal, a többi gabonát pedig önkötözőkkel. Legkésőbb augusztus végéig a tarlóhántást is elvégzik a tervezett területen. Bár Szlovákia összes kerületeiben megkezdődött az aratás, az esős időjárás következtében sok helyütt bizonyos lemaradás történt. Az esőzések nagyban befolyásolták a takarmányok begyűjtését is és akadályozták a kapásnövények, különösen a kukorica, cukorrépa és a burgonya kapálását. Most tehát nemcsak a gabona betakarításával kell alaposan törődni — ahogy azt pártunk Központi Bizottságának határozata is kihangsúlyozza — hanem a kapásnövények ápolásával is, hogy megóvjuk őket a gyomtól és ezáltal biztosítsuk a magasabb hektárhozamokat. Az aratás eddigi eredményei • a szövetkezetek és a gépállomások jó felkészültségéről, valamint bő termésről tanúskodnak. Távolról sem lehetünk azonban megelégedve a tarlóhántás menetével. Felelősségteljesebben és nagyobb mértékben kell érvényesíteni a jelszót, hogy „nappal arassunk, éjjel végezzük a tarlóhántást”. Erre égető szükség van, mivel az eddig learatott területnek csak 30 százalékán végezték el szövetkezeteink a tarlóhántást. Az EFSZ-ek és az egyénileg gazdálkodó földművesek vegyenek példát az állami gazdaságokról, melyek szlovákiai viszonylatban 65 százalékra elvégezték a tarlóhántást. A tarlóhántással párhuzamosan, vagyis egyidőben kell végezni a másodnövények vetését is, hiszen nagyrészt ettől függ a takarmányalap kibővítése és az állatok hasznosságának fokozása. Azt se tévesszük szem elől, hogy az őszi repce vetésére már most kell előkészíteni a talajt, ahogy azt a nyitrai és a bratislavai kerület szövetkezetei és állami gazdaságai teszik. Az őszi repce vetésének határideje augusztus 20. Ne hagyjuk hát a talaj előkészítését a vetés előtti napra! Ettől függ a jövő évi termés. Rekordtermés Nyíren A zselízi állami gazdaság már bejelentette az idei őszi árpa gazdag hozamának eredményeit. A nyíri részlegben 20 hektáron vetettek Őszi árpát. A megérett árpát kombájnnal aratták és csépelték. 821,40 mázsa magot csépeltek, mely hektáronként átlag 41,07 mázsának fele1 meg. A tervezett hozamot hektáronként 17,67 mázsával túllépték. Az őszi árpát két 10 hektáros parcellán vetették el. Az egyikről 320 mázsát, a másikról 501,40 mázsát takarítottak be. Ennek a parcellának átlaghozama hektáronként 50,14 mázsát tesz ki. Ez eddig Köztársaságunknak idei legnagyobb ősziárpa hozama. Ezt a csúcstermést a nyíri gazdaság dolgozói a növény gondos ápolásával érték el. Az ősziárpát szeptember 6-án és 7-én szűksorosán vetették el egyidejű szemcséstrágyázással. A tavaszi keverékek elővetése után a talajt időben és jól előkészítették. Vetés előtt közvetlenül kálisót és foszfátot használtak. Tavasszal pedig fej trágyázták az őszi árpát. A növény tavaszi gondozását a következőképpen végezték: hengereltek, újból trágyáztak és boronái - tak. Sarovecký Sándor, a gazdaság legjobb kombájnistája aratta az őszi árpát, melyből naponta 265 mázsát csépelt ki. Ugyancsak jó őszi árpa termése van a veľký-ďvori gazdaságnak, ahol hektáronként 38 mázsát, és a karolíni részlegnek, ahol 33,5 mázsát értek el. A zselízi állami gazdaságban már befejeztek az őszi repce cséplését. Ennél a fontos olaj növénynél is szép termést ért el a karolíni gazdaság. Hektáronként átlag 25 mázsát csépeltek, 11,7 mázsával többet a tervezettnél. A zselízi állami gazdaság többi részlege is magasan túllépi az őszi repce tervezett hektárhozamát. Ezt az eredményt a talaj jó előkészítésével, az idejekorán való vetéssel, a növényápolási munkákkal, a helyes fejtrágyázással és a kártevők elleni védekezéssel érték el. Befejezték a búza aratását A kosúti EFSZ jól felkészült az aratásra. Ez kitűnik abból is, hogy befejezték a búza aratását. A kombájnok és aratógépek gyors munkát végeznek. Minden jel arra mutat, hogj búzából a tervezett 24 mázsa helyett, 28 mázsát érnek el hektáronként. A korán lekerülő gabonák után 16 hektáron másodnövényt vetettek. * * * Karel Szilveszter, gányi magángazda elhatározta, hogy a cséplőgéptől egyenesen eleget tesz beadási kötelezettségének. Az aratás meggyorsítása érdekében igénybevette a gépi erő segítségét. Karel gazda a takarmánya’ap kibővítésére 0,60 hektáron másodnövényt vetett. K. F. Az aratással és a csépléssel egyidejűleg a nemzeti bizottságoknak igen fontos feladatot kell végrehajtaniok falvainkon: szét kell írniok a jövő évi mezőgazdasági termelési terveket. A tervszétírás új módszerével kapcsolatban már vannak tapasztalataink és tudjuk, hogy ez a módszer igen jól bevált a múlt évben. A mezőgazdasági tervek helyes és időben történő szétírása fontos előfeltétel ahhoz, hogy hiánytalanul teljesíthessük a mezőgazdasági termelés növelését megtárgyaló X. pártkongresszus megszabta termelési feladatainkat. E feladatok teljesítésére külön súlyt helyez a CSKP-KE júniusi határozata és Novotný elvtárs beszámolója. Az új tervezési mód szerint a két hektár földdel rendelkező parasztokra és az EFSZ-ek tagjainak háztáji gazdálkodására csupán az egész termelő területnek megfelelő beadási kötelezettség vonatkozik. A 2 hektárnál nagyobb szántóföldön gazdálkodó parasztok számára megállapítják a beadási kötelezettség alapjául szolgáló egész termőterületet, továbbá az ipari növények, valamint hat zöldségfaj termesztésének terjedelmét s a baromfin kívül a kötelező állatállományt is. Megállapítják az EFSZ-ek az egész vetési területet, az ipari növények a hat zöldségfajta, a komlóföldek, a szőlők termőterületét stb. a kötelező állatállományt, valamint hasznosságának, hozamainak és feladatainak mutatószámait és a silózási feladatokat. A tervszétírás megkönnyítése azonban nem jogosít fel annak lebecsülésére. Éppen ellenkezőleg. A tervezés új formája lehetővé teszi dolgozó földműveseink, szövetkezeti dolgozóink alkotó kezdeményezésének kibontakozását. Ez pedig abban áll, hogy helyesen Ítéljék meg a helyi termelési lehetőségeket, teljes egészében kihasználják azokat, hogy célszerűen válasszák meg az egyes növények termelésére alkalmasabb területeket, kihasználják eddigi tapasztalataikat és hogy jól átgondolva, a helyi és éghajlati viszonyoknak megfelelően, elősegítsék a mezőgazdasági termelés fokozását. Bizonyára nagyon előnyös, hogy földműveseink már júliusban megismerik a jövő évi termelési feladatokat. A tervszétírással egyidőben megtudják azt is, hogy melyik terményből, mennyi a beadási kötelességük. Mindezt két hónappal előbb tudjuk meg, mint a múlt évben és az aratás után időben tervszerűen készülhetünk az őszi vetésre. Emellett a tervezett terület bevetése után — saját meghatározásunk szerint és a lehetőségekhez mérten — kibővíthetjük a nagy tápértékű kukorica, a kapásnövények, cukorrépa, burgonya és a takarmánynövények vetésterületét és ezáltal előmozdíthatjuk az állattenyésztés növelését. A mezőgazdasági termelési terv lehetővé teszi földműveseink számára a mezőgazdasági termelés fokozását, viszont kötelez is minden mezőgazdasági dolgozót, hogy teljes egészében kihasználja képességeit a tervezett feladatok megvalósítására. Mezőgazdasági dolgozóinknak tehát igen felelősségteljes feladatokkal kell megbirkózniok. A tavalyi tervekkel szemben az idén 81 ezer hektárral kell növelni a szántóterületet, számolni kell a takarmányalap kibővítésével, az eddiginél még nagyobb súlyt kell fektetni a kukorica, silókukorica, burgonya és a hüvelyesek stb. termesztésére. A terv a szarvasmarhaállomány növelésével is számol, mégpedig — az 1955-ös évhez viszonyítva — 0,8 százalékkal, a sertéseknél 1,7 százalékkal a juhoknál pedig 0,8 százalékkal. Ezek a feladatok mind teljesíthetők. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy pártunk és kormányunk parasztjainknak olyan segítséget nyújt, amilyenről a múltban nem is álmodhattak. A mezőgazdasági termelés fellendítését szolgálja a korszerű gépekkel rendelkező gép- és traktorállomások kiterjedt hálózata; az állam biztosítja a műtrágyaszükségletet, gondoskodik vetőmagról és vetőgumóról, építkezési anyagról, mezőgazdasági kézi szerszámokról stb. A mezőgazdasági termelés fokozását szolgáló tervek szétírása nagy feladatot hárít a helyi nemzeti bizottságokra, azok mezőgazdasági bizottságainál, valamint összes tagjaira és funkcionáriusaira, Mindannyioknak arra kell törekedniök, hogy minden egyes földműves és szövetkezet időben és tökéletes részletességgel megismerje termelési feladatát. Ugyancsak a nemzeti bizottságok kötelessége elősegíteni a földművesek és szövetkezetek termelési tervének teljesítését és túlteljesítését. Tavaly sok helyen az a hiba történt, hogy az irodában írták szét a terveket anélkül, hogy a termelőkkel megbeszélték volna. Az ilyen dolgoktól az idén őrizkedni kell. A mezőgazdasági tervek szétírásában bizonyosan ott érnek el majd jó eredményeket, ahol a nemzeti bizottság összehívja a földműveseket és a tervszétírás kérdéseit megvitatja velük. A nemzeti bizottság és mezőgazdasági bizottsága a földművesek, szövetkezeti tagok, agronómusok, felvásárlók és a gépállomások dolgozóinak közreműködésével, meglátogatnak minden termelőt és tanácsot adnak neki a termelési terv teljesítése érdekében. Meg kell magyarázni az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, hogy miként lehet emelni a hektárhozamokat műtrágyázással, tisztított vetőmaggal az agrotechnikai határidő betartásával stb. Ha a nemzeti bizottságok ilymódon segítenek majd a termelőknek, azok bizonyosan minél magasabb terméshozam elérésére fognak törekedni. A földművesekkel tartott beszélgetések után a nemzeti bizottságok megteszik a szükséges termelési, műszaki és szervezési intézkedéseket, biztosítják például a gépállomás segítségét a szakemberek tanácsát stb. Nagyon téves lenne az a felfogás, hogy a mezőgazdasági termelést a régi módszerekkel is lényegesen fokozni lehet. Szükséges tehát — a tervszétírással egyidőben — a földművesek előtt megvilágítani a közös munka jelentőségét, a szövetkezetben való közös gazdálkodás előnyeit és (Folytatás a 2. oldalon.) Haladéktalanúl fejezzük be az 1956-os tervek szétírását
