Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-07-17 / 29. szám

Í985. Július 17. Föídmftves Gondolatok egy filmről HAVAS ÉSZAKI TÁJ komor, de meg'capó képeit látjuk a filmkocká­kon, közben a régi magyar regős­­énekekre, balladákra emlékeztető dal­lamot halljuk. Így kezdődik a Fe­­hér rénszarvas IBiely sob) című film, amely mély hatású élményt nyújt, érdekes, sőt. izgalmas alkotás. A címe alatt azt olvassuk, hogy régi lapp mese alapján készült. ,4 lappok, finnek és a magyarok múltjai ősi hagyománya egy közös ponton találkozik a finnugor korban, valahol a Szovjetunió területén: a magyar nyelvészek szerint Eszak- Európában, Molnár Erik történész szerint Dél-Ázsiában. Már ebből a két nagyon eltérő véleményből is lát­juk, hogy őstörténetünket, öskultü­­ránkat sűrű homály fedi. A Fehér rénszarvas értékes motívumokat mu­tat meg finnugor népek őskultúrájá­­bél, népköltészetéből, de egészében vét még bonyolultabbá teszi e tárgy­­gr.al kapcsolatos elképzeléseinket. Sajnos nem áll módunkban, hogy rövid idő alatt megszerezzük az ere­deti lapp-mesét, amely szerint a film készült, de a filmből következtetni lehet ennek tartalmára. A mű fő­hőse egy szép asszony, akit mindig hosszú időre elhagy a férje, mert rénszarvascsordákat legeltet a messet északi tájakon. Az asszony elmegy a varázslóhoz, ajándékot visz neki és arra kéri, hogy varázsolja őt csábító szépségűvé, ellenállhatatlanná. A va­rázsló az ősi sámánokéhoz hasonló dobbal felidézi a szellemet, akitől az asszony megtudja, hogy kedves rén­­szarvas-gidáját kell feláldoznia, és csábítóan széppé válik. KÍSÉRTETIES HELYEN, kőbál­vány előtt történik az áldozás, és az asszony csak rendkívüli önmegtaga­dással, elszántsággal tudja kését az állat húsába döfni. A varázslat teljes­sé lesz: Pirita asszony ritkaszép fe­hér rénszarvassá válik: szívesen ve­szik üldözőbe a pásztor-vadászok. A szarvas üldözőit mindig egy távoli, zárt völgybe csalja, ahol meghagyja magát fogni. A megfogott rénszarvas azonban visszaváltozik csábító asz­­szonnyá, aki a gidaáldozatra emlé­keztető mozdulattal öli meg üldöző­jét. A rénszarvassá változás az asz­­szonu tragédiájává válik. Pirita kez­detben csak sejti, majd teljesen tu­datára ébred szörnyű tetteinek, de nem képes a varázslaton változtatni. Végül férje öli meg magakovácsolta lándzsával a gonosz szarvast, és meg. döbbenve látja, hogy saját felesége fekszik előtte holtan. A lapp-mese rénszarvasa szinte ön­kéntelenül is eszünkbe juttatja a ma­gyarság ősi népköltészeti hagyomá­nyát, az eredetmonda csodaszarvasát. Lehetetlen észre nem venni a ro­konságút a rénszarvassá varázsolt csá­bító asszony és a magyar csoda­­szarvas között, amely maga után csalta Hunort és Magort a Meotisz­­tó ingoványaiba. Azt is tudjuk, hogy a magyar csodaszarvas mondának volt egy eredetibb, ősibb változata is, nem más, mint a magyarok ős­anyja. Öt üldözi valamilyen him állat, és a két kiváló vad kapcsola­tából születtek a magyarok. Az ilyen állatősöktől való származtatás más népek primitív, ősi szellemvüágaban is előfordul. A csodaszarvas monda ősi változata az anyajogú (matriar­chális) társadalom emlékét őrzi. A FINN FILM MESEJE aligha le­het más, mint a csodaszarvas mon­dának egyik változata. Ha ez igaz, akkor a Fehér rénszarvas meséje eredeti változatának főhőse a finn­ugor népek ősanyja, aki maga után csábítja üldözőit, majd legyőzi őket. A agyar és a lapp változat között a különbség főként abban van, hogy a magyar monda népmeseszerű, de­rűlátó befejezéssel: a lapp mese pe­dig balladaszerü, és megrázó tragé­diával végződik a finn filmben. A csodaszarvas monda a magyar ősköltészet legnépszerűbb, legismer­tebb eleme volt, ami igen sok vál­tozatban maradt ránk. Ez a szanvs szent állat lehetett a finnugor mito­lógiában. Még ma is így énekelnek róla egyes dunántúli falvak regős­­énekeiben: „Szarvam hegyin vagyon százezer szövetnek, Guújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak.” • Az eredetmonda népszerűségét bi­zonyítja az a tény, hogy szinte min­den Árpád-kori krónikánkban és le­­gendánkban megtalálható egy vál­tozata. A közkedvelt pogány motívu­mokat az egyház gyakran elkereszté-A Csehszlovákiai Magyar A Csehszlovákiai Magyar Könyv­kiadó egyte nagyobb gondot fordít arra, hogy minél több és többféle könyvet adjon ki, hogy kielégítse a széles olvasóközönség igényeit. Az utóbbi időben a következő könyvek jelentek meg: Botto: Jánošík halála A szlovák klasszikus irodalom egyik gyöngyszeme, melyet Farkas Jenő művészi fordításban tolmácsol. Jánošíknak, a híres szegénylegény­nek alakját örökíti meg. amint az a nép ajkán és a legendákban él. 44 oldal. Ara fűzve: 5 Kčs. Kittenberger Kálmán: Kelet-Afrika vadonjaiban. • Kittenberger Kálmán, a híres afri­kai utazó érdekfeszírö kalandjait írja nyesítette, és felhasználta a nehezen terjedő új hit népszerűsítésére. Ezért válik egyházi csodává ez a népmonda is a Képes Krónikában, amely sze­rint László és Géza hercegek azon tanakodtak, hol építsék fel a váci monostort." Ekkor megjelent nekik eyu szarvas, melynek agancsai égő gyertyákkal voltak tele. Elkezdett ve­lük futni az erdő felé, és azon a helyen, ahol most a monostor áll, megállapodott. Midőn a katonák rá­­nyilaztak, bevetette magát a Dunába, és nei i látták többé: Bizony nem szarvas ez, hanem Isten angyala! — szólt Boldog László. Anonymus krónikájában a csoda­­szarvas monda, mint Bors vezér hon­foglalás-kori vadászkalandja szere­pel. A NEVEZETES, ŐSI TÉMÁT azon­ban rendkívül különös keretek kö­zött találjuk a filmben. A szereplők ma élő finnek, nemzeti viseletben járó pásztorok és vadászok. A mese folyton keveredik az élő valósággal. Különösen megrázó drámai feszült­ség is valóságábrázolás van a rén­szarvassá átalakuló asszony mitikus jelenetében. Mindez aligha lehet más, mint nagyfokú rendezői hiba, hiszen egy ősi finnugor mesét nem lehet a valóságban, a jelenben eljátszani. Talán az okolja meg a rendező el­járását, hogy a lapp és finn nép kö­rében még ma is él ennek a mese­­motívumnak késői változatai, és az öreg pásztorok a mai életből vett elemekkel keverik az ősi mesekin­cset. A finnek kultúrájában a népköl­tészet olyan közismert tényező, hogy a finn néző bizonyára rögtön felis­meri a filmben kedvelt mondáját, de a külföldi néző, ha nem ismeri a finnugor mitológiát, a filmet nézve nem tudja megkülönböztetni a mesét a valóságtól. Csanda Sándor Könyvkiadó új könyvei le ebben a könyvében. Mind az if­júság, mind a fekitftek megismerik belőle Kelet-Afrika gazdag állat- és növényvilágát, A szerző eredeti fény­­képfelvételeivel. 230 oldal. Ara kötve: 21 Kčs. Kis gyermekek nagy mesekönyve. A vi'ágirodalom legszebb meséinek gyűjteménye, mely gazdag díszíté­sekkel minden gyermeknek nagy örö­met szerez. 378 oldal. Ara kötve: 25.30 Kčs. Móra Ferenc: Dióbél királyfi — Kincskereső kis ködmön. A nagy magyar író már számos kiadást megért mesekönyve. Kedves hangi! történeteit az író gyermek­korából meríti. 254 oldal. Ara kötve: 10 Kčs. Haltenyésztők kézikönyve Szlovákia tógazdasági haltenyészté­se a fejlődési kezdeti szakánál tart. Nagyobb figyelmet szenteltek a folyó­vízi és hidegvízi haltenyésztésnek, amely főképp a pisztrángok tenyész­tésével foglalkozik. Ennek oka talán az is, hogy a lazacféle halak húsa — idetartozik a pisztráng is — igen Íz­letes, testalkatuk tetszetős és horgá­szaink nagy élvezettel halásszák. Mi­vel a lazacféle halak állománya roha­mosan csökkent, áldozatkész halá­szaink a természet segítségére siet­tek s állami segély segítségével mü­­keltetöket és nevelőket létesítettek lazacivadékok és fejlettebb állomá­nyok nevelésére. Ezekből a keltetők­ből aztán következetesen behalasltot­­ták a tenyésztésükre alkalmas vize­ket. Ennek következtében a gazdasá­gosabb alföldi jellegű haltenyésztés elhanyagolódott. Délvidéki haltenyész­tésünk csak néhány kisebb tógazda­ságra szorítkozik. Ezek szolgálnak a pontyok íváséra és nevelésére, vala­mint a csukák és fogassüllők ívására. Alföldi vizeinkben a pontyon, csukán és fogas-üllőn kívül még a keszeg, márna, harcsa, compó, fejes domoly­­kó is él. Ha a külfölddel összehasonlítjuk halastavaink kiterjedését, azt látjuk, hogy e téren az utolsó helyen állunk. Halszükségletünk nagy részét beho­zatallal pótoljuk. A halhús emészthe­tősége, összetétele, minősége és die­­tétikai hatása felér, sőt felülmúlja a többi húsféleséget. A halastavak jelentősek a környe­zet mikroklímájára gyakorolt hatá­sukkal is. A tervezett 20 ezer hek­tárnyi új halastavak építése a telje­sen száraz, vagy részben száraz kör­zetekben biztosítják, majd a hosz­­szantartő aszály idején is a talajvizet és párát. A szomszéd országok e té­ren szerzett tapasztalataiból tanulva a szlovákiai tógazdálkodás kiépítésé­hez kiküszöbölhetjük a hibákat és fogyatékosságokat s magasabbhozamú, korszerű halastavakat létesíthetünk. Haltenyésztésünk súlypontja a me­legvíz!, folyami és halastavi halte­nyésztés, amelyre legalkalmasabbak Dél-Szlovákia körzetei. Az Állami Mezőgazdasági Könyvkiadóban nemrég nr gjelent Sedlár mérnök Haltenyész­­tés című könyve szintén ezekkel a problémákkal foglalkozik és halte­nyésztőink megbízható tanácsadója lesz. A könyv bevezető részében a halak anatómiájával és küllemével foglalko­­zi', majd a legfontosabb kerekszájú és egyéb halainkról nyújt rendszeres áttekintést. Ezután a halmeghatáro­zás kulcsát ismerteti. Részletes ma­gyarázatot ad a halak általános élet­­feltételeiről. A vizet, amely a halak élettere, hidrobiológiái ' szempontból három csoportra osztja. Első az oli­­gotróf, táplálékban szegény vizek. Ezekben kevés a tápanyag és sok az oxigén; második az eutrőf. vagyis tápláló vizek, amelyek tápláló anyag­ban gazdagok és oxigéntartalmuk ki­sebb: a harmadik a disztrőf vizek, amelyek nagy mennyiségű humuszt tartalmaznak és mészben szegények. Ezeknek a vizeknek állatvilága sze­gény. A következőkben a halastavi — tó­gazdasági — haltenyésztéssel foglal­kozik, amely hidegvízi és melegvízi lehet. A hidegvízi haltenyésztés a la­zacféle halak tenyésztésével, a me­legvízi haltenyésztés pedig a ponty, compó, dévérkeszeg, csuka, fogassül­lő és harcsa tenyésztésével foglalko­zik. Nagy gondot fordít a halastavak építésének pontos leírására, mivel ež a sikeres tógazdasági haltenyésztés egyik alapvető feltétele. Majd a pontytenyésztő tógazdasági üzem fe­ladatairól beszél. A halastavak bené­pesítésének tárgyalásakor kiemeli a halastó termelőképességének fokozá­sát vegyes és kombinált állományok­kal. A halak termelőképességének nö­velésénél igen fontos feladat a takar­mányozás és póttakarmányozás. Meg­emlékezik a halak legfontosabb táp­lálékáról, a zoo- és fitoplanktumok ismertetéséről is. A tenyészpontyok nevelésének tárgyalása után a kom­binált pontytenyésztéssel foglalkozik, majd pedig a rizsföldi pontytenyész­téssel, aminek előfeltétele a meleg éghajlat. E téren Dél-Szlovákia kör­zetei a legmegfelelőbbek. A lazacfélék leírásában megismer­kedünk a lazacféle halak élettanával, ezen halak mesterséges ívásával — fejésével - a pisztrángkeltetök mun­kájával és a sikeres tenyésztés min­den módjával. A továbbiakban a szerző a folyó­vízi haltenyésztésrql, a halászatról és a pisztráng nélküli vizekben való gaz­dálkodásról ir. A nyílt vízi pisztrángtenyésztés is­mertetésében a pisztrángok kihelye­zéséről és a halak és ivadékok szál­lításának módjáról beszél. Külön fejezetet szentel a halak be­tegségeinek és kártevőinek, valamint a betegségek megelőzésének és leküz­désének. Végül a pontytenyésztő kolhozgaz­daság tájékoztató munkanonnáit is­merteti. Haltenyésztőink, halászaink és hor­gászaink minden bizonnyal elismerés­sel fogadják ezt a kitűnő segédesz­közt. L. Máté íré* HÉTFŐ BRATISLAVA — 5,15: Zenés műsor. 6,20: Zene a munkába indulóknak. 7,20: Reggeli koncert. 10,00: A Hetes Titka (elbeszélés). 10,15: Zenei alko­tások. 11,00: Nők félórája. 11,30: Jő hangulatban. 12,90: Szlovák népdalok. 13,00: Szórakoztató együttesek. 14,00: Népi táncok. 14,40: Szerzőink müvei­ből. 15,20: Táncmelódiák. 16.00: Örömtelt ifjúságért. 17,30: Moszkva beszél. 18,00: A lengyel zene hete. 18,30: Kivánsághangverseny. 19,00: Hangosújság. 19,30: Fúvószene. 20,15: Varázsló húrok. 20,30: Michal Zaluc­­ki: A tanácsos úr titkára (Vígjáték). 22,45: Rudolf Macudzinsky: Monte Christó. Kossuth-rádió — 4,35-8,22-ig: Reg­geli zenés műsor. 8,30: Zenekari hangverseny. 9,20: Ifjúsági műsor. 10,10: Cemballó-müvek. 11,00: Gold Mark operáiból. 11,30: Ne bántsd vi­rág (elbeszélés), 12,10: Operett-mu­zsika. 13,00: Népdal csokor. 14,15: Üttörő-híradó. 14,40: Könnyű zene. 15,10: Heti zenés kalendárium. 16,00: Gyermekrádió. 17.30: Egy falu — egy nóta. 18,20: Magyar kórusművek. 19,50: Üti jegyzetek! 20,00: Esti hí­radó. 20,20: Tánczene. 21,20: Nagy mesterek kedvelt műveiből. 22,25: Magyar zeneszerzők. 23,45: Nyugszik minden csendesen. KEDD BRATISLAVA — 5,15: Zenés műsor. 6,15: Zene a munkába indulóknak, 7,15: Ismert melódiák. 10,30: Balet­tok. 10,45: August Jacobson: Beszél­getés a vonatban. 11,20: Zenés mo­zaik. 13,00: A rádió együttesei. ját­szanak. 14,00: V. I. Gyermeklázadás. (Elbeszélés). 15,00: Operettzene. 16,15 Szovjetunió nemzeteinek dalai. 17,00: Ünnepi kettősök. 17,30: Moszkva be­szél. 18,30: * Kivánsághangverseny. 19,00: Hangosújság. 20,15: Mi tetszik. 21,10: Szimfónikus koncert. 22,00: Szólisták. 22,45: Esti hangulatban. Kossuth-rádió — 4,35-8,22-ig: Reg­geli zenés műsor, 8,30: Rácz Zsiga és zenekara. 9,00: Indulók. 10,00: Köny­­nyű zene. 11,00: Lányok, asszonyok. 11,50: Családi fészek (versek). 12,10: MR népi zenekara. 13,00: Könnyű hangszerszólók. 14,15: Hangverseny világra. 15,30: Mozart operáiból. 16,40 XVII. század kőrusmuzsikájéból. 17,10: Válaszolunk hallgatóinknak. 17,30: Szív küldi... 18,20: Cserebogár. 19,02 Színházi közvetítés. 20,00: Esti híradó. 23,00: Előadóművészeink hangverse­nye. SZERDA BRATISLAVA — 5,15: Zenés műsor. 6,20: Zene a munkába indulóknak. 7,15: Operazene. 10,20: Táncok. 11,30: Jó hangulatban. 12,00: Népi táncok. 13,00: Román és mi táncaink. 13,30: Kedvelt külföldi szólisták. 14,00: Ze­nés album. 15,20: Esztrád együttes játszik. 16,00: Munkahelyek vissz­hangja. 17,00: Emlékeznek még ^ 17,30: Moszkva beszél. 18,00: A rádió zenekara játszik. 19,00: Hangosújság. 19,30: Esztrádzene. 20,00: Vidám ki­rándulás. 22,00: Táncritmasok. 22,45: Lengyel zene hete. Kossuth-rádió — 4,35-8,22-ig: Reg­geli zenés műsor: 8,30: Népszerű operarészletek. 9,20: Ifjú kutatók ex­pedíciója. 10,10: Zenei szótár. 11,00: A Csehszlovák Néphadsereg Együtte­sének hangversenye. 11,30: Kenyér­­szeges. 12,10: Tánczene. 13,00: Szü­lőknek — nevelésről. 13,20: Színes csokor. 14,15: Üttörő-híradó. 15,10: Szárnyas vihar. 16.40: Válaszolunk hallgatóinknak. 17,25: Szovjet népek dalaiból. 18.00: Messze száll énekünk. 18,15: Szív küldi... 18,45: Virágzó mezőgazdaság útján. 19,17: Jó mun­káért — szép muzsikát. 20,00: Esti híradó. 21,25: Boldog nyár. 22,25: MR szimfónikus zenekara. 23,30: Könnyű melódiák. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA — 5,15: Zenés műsor. 6,20: Zene a munkába indulóknak. 7,40: Pionírmüsor. 10,30: 'Tömegfellé­pések. 11,00: Versek. 11,10: Tarka 1955. július 18-tól 24-ig. Szerzőink müveiből. 14,40: A rádió énekkara énekel. 16,00: Rádióaktiv­­izotópok jelentősége a mezőgazdaság­ban. 17,00: Szlovák operákból. 17,30: Moszkva beszél. 18,30: Kivánsághang­verseny. 19,00: Hangosüjság. 20,15: Kedvelt melódiák. 22,45: Román tánc és esztradmelódiák. 23,20: Kamaraze­ne. Kossuth-rádió — 4,35-8,22-ig: Reg­geli zenés műsor. 8,30: Szimfónikus hangverseny. 9,20: Kis iskolások mű­sora. 10,10: Textilszakszervezet köz­ponti együttesének zenekara. 10,50: Szimfónikus táncok. 11,30: Családjáért tette. 12,10: Puccini operáiból 13,20: Mai magyar szerzők operettjeiből. 15,00: Közérdekű közlemények. 15,10: Gyermekrádió. 15,25: Az épülő kom­munizmus nagy országában. 15,55: Indulók és táncok. 16,40: Szív küldi... 17,25: Egy falu — egy nóta. 18,20: Boldog nyár. 19,30: Ténczene. 20,00: Éti híradó. 20,20: Szórakoztató zene. 20,35: Verdi: Álarcos bál. 22,00: Hí­rek. 22,15: Az operaközvetítés folyta­tása. 23,05: Hanglemezek. PÉNTEK BRATISLAVA — 5,15: Zenés műsor. 6,15: Zene a munkába indulóknak. 7,15: Reggeli koncert. 10,20: A rádió zenekarának hangversenye. 11,00: Nők félórája. 11,30: Jó hangulatban. 12,00: Lengyel zene hete. 13,00: Esztrád ze­ne. 13,30: Dalok és táncok. 14,40: Stanislav Moniuszka: Operaalkotásai­ból. 15,20: Üj könyvekről beszélünk. 16,00: Dallal szép az élet. 16,45: Az orvos beszél. 17,30: Moszkva beszél. 18,00: Fúvószene. 18,30: Kivánság­hangverseny. ^ 19,00: Hangosüjság. 19,30: Tarka zenés műsor. 22,00: Ki-Kossuth-rádió — 4,35-8,22-ig: Reg­geli zenés műsor. 8,30: Vidéki népi zenekarok. 9,00: Szergej Golicin útja. 10,10: Bánky József zongorázik. 11,00: Leányok, asszonyok. 11,20: Filmzene. 12,10: Suky Antal és zenekara. 13,00: Tánczene. 14,15: Amerikai népdalok­ból. 15,10: Kritikusok fóruma. 15,40: Operettkettósök. 16,20: Fiatalok sport­­híradója. 16,40: Kamarazene. 17,30: Szív küldi... 18,30: Szekszárdi népi zenekar. 19,17: Jó munkáért, szép muzsikát. 20,00: Esti híradó, 20,25: MR szimfónikus zenekara. 22,25: Tán­coló billentyűk. 23,00: Éji zene. SZOMBAT BRATISLAVA — 5,15: Zenés műsor. 6,20: Zene a munkába indulóknak. 7Д5: Népszerű zene. 10,00: Találgas­sanak velünk. 10,45: Lengyel zene hete. 11,20: Kedvelt melódiák. 12,00: Népi hangon. 13,00: Vidám hétvége. 15,30: Közismert zene. 16,10: Fúvós­zene. 16,30. Operazene. 17,00: Szom­bati vigadalom. 17,30: Moszkva beszél. 18,30: Kivánsághangverseny. 19.00: Hangosújság. 19,30: Fúvószene. 22,45: Táncok és hallgatók. Kossuth-rádió — 4,35-8,22-ig: Reg­geli zenés műsor. 8,30: Táncok. 9,20: Gyermekrádió. 10,10: Zenekari hang­verseny. 11,40: Szovjet kórusok. 12,10 Zenés hétvége. 13,00: Hortobágy. 14,15: Szórakoztató zene. 15,10: Szív küldi... 15,10: Könyv, muzsika, szín­ház. 17,10: Kodály: Magyar népzene. 17,26: Szól a h&rmónika. 18,00: Tánc­zene. 18,20: Épülő kommunizmus nagy országában. 19,10: Szombatesti muzsika. 20,00: Esti híradó. 22,15: Tánc éjfélig. VASÁRNAP BRATISLAVA — 6,40: Reggeli kon­cert. 7,00: Mezőgazdasági ismertető. 7,20: Esztrád i :elódiák. 8,30: Gyer­mek-dalok. 9,00: Operakoncert. 9,45: Hét férfi a mezőn. 10,00: Dalok az Annákról. 11,00: Klasszikusok hagya­téka. 12,25: Esztrád melódiák. 13,30: Fúvószene. 14,30: Jirásek: Az apa. 15,30: A zene mesterei. 16,00: lán­coljatok velünk. 17,30: Moszkva be­szél. 18,00: Kivánsághangverseny. 19,00: Heti hangosújság. 20,20: Ked­velt melódiák. 21,00: Hangképek a vasárnap sportjáról. 22,00: Tánczene. 22,40: Szimfónikus koncert. Kossuth-rádió — 4,30-7,59-ig: Reg­geli zene._ 8,15: Egy falu, egy nóta. 9,00: Űj zenei újság. 10,10: Kiván­csiak klubja. 11,00: Hogy tetszik? 1215: Jó ebédhez, szól a nóta. 13,00: Jő munkáért — szép muzsikát. 14,15: MR szimfónikus zenekara. 15,45: Szív küldi... 16,15: János vitéz. 17,15: Szórakoztató zene. 17,40: Kincses ka­lendárium, 18,40: Tánczene. 19,20: Épülő kommunizmus nagy országában. 20,00: Esti híradó. 20,20 • Vidám nép­dalok. 21,30: A vasárnap sportja. 22,10: Klasszikus operettek. 23,00: Zenekari hangverseny. gyermekekébe. 15,J£< vánsághangversetjy^ Oá тШ müsse- ЗйУ&иае- изиШю 384& Щзгей«! A csehszlovákiai rádió állandó magyar adása: A 427,9 m hullámhosszon: Hétfő, Kedd, Csütörtök, Péntek: 5,15: Hírek, 13,00: Hírek. 13,10: Falu-híradó. 18,00: Hírek, hangos híradó. Szerda- 5,15: Hírek. 13,00- Hírek. 13.10: Falu-híradó. 18,00: Hírek, hangos-híradó 18,15: A serdülő ifjúságnak. Szombat: 10,00: Ifjúsági műsor. 10,15: Gyermekműsor. 13,00: Hírek. 13,10: Hangos híradó. 16,30: Pionírmüsor. 18,00: Irodalmi félóra. Vasárnap: 6,40: Mezőgazdasági tanácsadó. l-5;39: Vidám mű­sorral köszöntjük a falu és város dolgozóit. .....­­-«■>«*• ____

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents