Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-12-25 / 52. szám
4 ifödnäves 1955. december Ж. Célszerű „rókalyukas“ hűsfüsfölö Tekintve, hogy a régi rendszerű, úgynevezett „szabad kémények” nem szaporodnak — hanem rohamosan fogynak — időszerűnek tartom, hogy egy célszerű és gyakorlatilag nagyon jól bevált húsíüstölő elkészítésének a módját ismertessem: Az alábbi előnyei vannak: 1. Begyulladástól mentes, s ezáltal füstölés alatt nem kíván állandó felügyeletet. • 2. Házilag olcsón elkészíthető, mert nagy zárható szekrényünk lesz, amelyben sok minden megőrizhető. * * * A torony elkészítéséhez egy közönséges tetőnélküli láda szükséges, amelynek a mérete lehet 50x50 cintől 100x100 cm is. A legcélszerűbb méret a 60x80 cm, a magassága pedig 3 m. (Ugyanis akkor van jó huzata). A láda képezi a füstölő torony alját. A láda négy sarkára feltétlenül KERESZTI® TSOT. A füstölendő anyagot kivehető rudakra akasztjuk. A rudak belülről szegeit léceken nyugosznak. Most következik a földmunka e'végzése. A helyet, lehetőleg úgy válasszuk ki, hogy a tüzelő helység nyílása északra, északnyugatra nézzen. A kiásást a kezelő gödörnél kell kezdeni és onnan kiindulva a tüzelő térséget és füstcsatornát elkészíteni. A füstcsatorna fenékszélessége lehet 20 cm, az oldal magassága szintén 20 cm, és a felső szélessége 25 cm. Feltétlenül törjük meg a csatornát legalább egyszer, ahogy az a mellékelt rajzon látható. Ha a 'tüzelőtér és a torony közötti távolság 3—4 méter, akkor elég egy törés. De ha 2 méternél kisebb a távolság, akkor 2—3 töréssel kell vezetni a füstöt. A tüzelőtér fedése és ugyancsak a füstcsatorna helyes elkészítése nagyon fontos körülmény. A tüzelőtér felé három vasrúd vagy bármilyen öreg vasanyag megfelel. mindenféle öreg deszkaanyag és egyéb felhasználható. 3. Tüzelhető benne mindenféle égethető hulladék. Rőzse, törmelék, korhadtfa, fakéreg, stb. Természetesen legjobb a fűrészpor. 4. Éjjel is lehet füstölni. Munkateljesítménye ezért tehát gyorsabb. 5. A torony ajtaját zárral lehet ellátni. 6. Ha meleg füstöt akarunk, akkor lánggal tüzelünk. Hideg füstképzés lassú izzással állítható elő. 7. Nem kormoz. 8. Abból a szempontból is előnyös, mert „egy füst alatt” a nagy rakodó űrtartalma folytán másoknak is füstölhetünk. 9. Állandó helyen felállítva, hosszú évekig használható. 10. Üzemen kívül (tehát az év 11 hónapjában) felhasználható a torony belső térsége az összes kézi szerszámok (ásó, kapa, gereblye, stb.) raktározására, illetve tárolására. így egy Ezekután már nagyon könnyű bármilyen apróbb deszkákkal, egyéni ötlet és ízlés szerint elkészíteni a n|gy oleqy darabból váló deszkákat szegelünk, melyek a négy sarkot képezik, dalt. Az ajtó 150 cm hosszú és 40—50 cm széles, legyen, hogy kényelmesen tudjuk a beakasztást végezni. Az oldal deszkázatot úgy készítjük el, hogy a füst- ne jöhessen ki a deszkák hézagainál. Belülről anyaggal is be lehet a hézagokat tapasztani. A füst csak a tetödeszka alatt levő külön erre a célra készített lyukakon Legalkalmasabb az öreg kocsitengely. Ezekre keresztbe rakhatunk vaslemezeket, nagyon jó az öreg, repedt, törött tűzhelyplatni. A füstcsatornát legjobb tetőfedésre alkalmatlan tetőcserepekkel fedni. Mindkét esetben az a lényeg, hogy a reá dobált föld ne hulljon be. Aki nagyon pontos munkát akar végezni és van reá ideje, az agyaggal kitapaszthatja az egész füstcsatorna fenekét, oldalát és a tüzelőteret. Nagyon alkalmas anyag a tüzblötér és 1 füstcsatorna fedésére a feneketlen és alAPRAJÜ. jöhet ki. Ezt nagyon egyszerűen lehet megoldani, úgy, hogy minden második deszkát rövidebbre szabjuk. A füstlyukak na legyenek nagyok, nehogy valamilyen állat azon be férkőzzön. Célszerű sürü dróthálóval beszegelni. Tehát a torony teljesen zárt legyen. A tetőt vízhatlan anyaggal fedjük, ha deszkából csináltuk. Erre nézve is sokféle megoldás található. A láda alján vágunk egy 20x20 ernes lyukat, amelyen a füst a füstölő toronyba behatol. Erre a füstlyukra feltétlenül szegeljünk sűrű dróthálót. Tehát a ládafenék deszkázata alkotja a torony belsejének alját. kidobott cínezett, vagy horganyzott vödrök oldalfala, miután azokat egy helyen felvágtuk és simává tettük. Földelés előtt itt is a hézagokat agyaggal betapaszthatjuk, hogy föld ne hulljon bele. Miután a füstcsatorna is készen van, felállítjuk négy téglára a füstölő tornyot úgy, hogy a fenekén kivágott és dróthálóval beszegelt lyuk, ppntosan a füstcsatorna véghyílása fölé kerüljön. Ezután beföldeljük az egészet és a torony körül jól letapossuk, hogy a füst seholse törhessen elő. Feszty István, Izsa Hasznos tudnivalók A kis téli araszoló hernyója pihenés közben a levélmeztől megfosztott levélnyélet, a nagy téli araszoló hernyója pedig a kis csonkaágat utánozza. Ezért a kis téli araszoló hernyója zöld, a nagy téli araszoló hernyója pedig barna, hogy minél jobban beolvadhasson a környezetbe. A hernyó 24 óra alatt növényi táplálékban saját súlyának kétszeresét is megeheti és ezzel. súlyát egytizedde! növeli. Ez ' a súlygyarapodás 30 nap alatt a kikelés pillanatában levő súlynak, a 9500-szorosára is emelkedhet. Ezért okoznak a hernyók olyan nagy kárt a növényekben. * * * A legyek petéiket mindig a friss trágyába helyezik. Ezért a friss trágyát már erjedő trágyával kell betakarni. Egy köbméter friss istálló trágva ból 24 óra alatt nyáron 10—20 000 légy fejlődik ki, és egy lónak az ürülékében júniustól szeptemberig 100— 200 000 légy nőhet fel. * * * A telelő kártevők legnagyobb része szívesen húzódik be telelésre a hernyófogó kötelekbe, ezért ezeket csak tél közepén ■ szabad leszedni a fáról, mikorra azokban a rovarok már elhelyezkedtek. * * * A rovarok petéiket lerakva, azok kiköltését a nap melegére bizzák. A szülő utódait sohasem látja, mert peterakás után rendszerint elpusztul. * * * A nappali pillangók 6 százaléka lepke, 9,3 százaléka pete, 69 százaléka hernyó, 9 százaléka báb alakjában telel át, míg 7 százalékáról nem tudjuk, hogy milyen alakban tölti el a teiet. Az éjjeli lepkéknél csak 3 százalék lepke, 13 százalék* pete, 59 százalék hernyó, 35 százalék bábalakban telel, míg 10 százalékáról nem tudjuk hogyan telel át. * * * A rovaroknak is van vérük, de az nem- piros, hanem sárgás, vagy zöldes folyadék és csak elvétve akad — ^jpint például a Chironomus szúnyog —, melynek lárvája piros színű. Drexler Béla, oki. természetkutató. Gyümölcsfáink téli permetezése A gyümölcstermesztés célja, hogy minél jobb és nagyobb mennyiségű gyümölcsöt biztosítsunk. E célt megnehezítik a gyümölcsfáink növényi, állati, valamint gomba-kártevői. Ezért szükséges, hogy ezen kártevők eiien eredményesen tudjunk védekezni A védekezési eljárások közül nagy jelentősége van a téli permetezésnek A téli permetezés kivitelezése: A téli permetezés mindig teljesen lemosásszerűen történjen. Végezhetjük az egész vegetáció pihenési időszaka alatt. A kifakadt bimbókat permetezni nem szabad. Permetezés előtt szükséges a rendes mechanikai védekezés végzése, koronaápolási munkák, a törzs és a vastagabb ágak kezelése, a kártevők összegyűjtése és elpusztítása. A permetezőanyagok csoportosítása: Nyugalmi időszakban a következő anyagokkal permetezzünk. Aspergol fehér, az áttelelő férgek és rovarok ellen használjuk; télen 4 százalékos oldatban. A kaliforniai pajzstetü ellen téli időszakban 5 százalékos oldattal 'permetezzünk. Aspergol sárga, a, felhasználási módja az előbbivel megegyezik. Neodol. Téli permetezésre főleg a férgek és tojások ellen 2 százalékos töménységben. Rézgálic. Ezt mindig olajos permetlevek előtt alkalmazzuk, közvetlen lombhullás után. Gombabetegségek ellen 2 százalékos töménységben. A permetezéssel nem szabad taka-4VaP jk-i,, Téli permetezés nyári öröm! rékoskodni, sem pedig hanyag munkát végezni, mert ezzel magunkat károsítjuk meg. Agócs Teréz, a mezőgazdasági mesteriskola II. oszt. tanulója, Vágsellye. Ne hanyagoljuk el a baromfikat! A tél beköszöntésével a baromfitenyésztés is újabb feladat elé állít bennünket. Szükséges, hogy az ülőlécek, etetők, itatok és a fészkek rendije legyenek, s ugyancsak gondoskodni kell az ürülékgyűjtők és a padlózat tisztártartásáról is. Az etetőket és az itatókat a takarmányozó asztalra kell helyezni, hogy a tyúkok számára ezáltal is biztosítsuk a szükséges mozgást. A szellőztetésről is gondoskodnunk kell, s ügyelni arra, hogy a hőmérséklet ne siilylyedjen a fagypont alá, s ugyanakkor túl magas se legyen. A tavasz beköszöntésével a tyúkólakat gondosan szellőztessük ki, s lehetővé kell tenni a tyúkok számára, hogy egész nap a kifutóban tartózkodhassanka, melyeket mindig rétidben és tisztán kell tartani. Állandó figyelemmel kell kísérni a baromfiakat, s külön kell választani azokat, amelyek egyhelyben ülnek és kotlani kezdenek. Azokat a tyúkokat, amelyeken valamilyen betegség tünetei láthatók-, megsérültek, vagy legyöngültek, azonnal el kell különíteni s kifutóval ellátott ólban elhelyezni. Ilyen megfigyelő ólat minden baromfitelepen létesíthetnek. A tojáshozam csak úgy emelkedik, ha a baromfiakat szükséges élelemmel és ivóvízzel látjuk el. A begyűjtött tojásokat tiszta és szellős helyen kell tartani és gondoskodni, hogy mielőbb beadásra kerüljenek. Majerszki Márton, Szarka Gondosan készítsük elő a jövő évi terveket Itt van már az az idő, hogy mezőgazdasági üzemeink gondosan készülődjenek az 1956-os évre, a termelési-pénzügyi tervek kidolgozására. Ez a gondos előkészület azért is fontos, mivel 1956-ban kezdjük a második ötéves tervünket, amely további lépést jelent hazánk szocialista építésében. Á CSKP KB X. kongresszusa újabb feladatokat tűzött ki elénk, a nemzetgazdaságunk felvirágzásáért illetően. A mezőgazdasági termelés előtérbe került, mely téren ránk háruló fontos feladatok elvégzését az 1956-os évre kidolgozott állami terv foglalja magában. A mezőgazdasági termékek termelése több mint 9 százalékkal növekszik. A feladatokat ismerjük, csak rendesen kell azokat teljesíteni. A mezőgazdasági üzemekben az 1956. évre előirt terv teljesítésének fontos előfeltétele a termelési-pénzügyi terv összeállítása, a műszaki-szervezési intézkedések . megvalósítása, valamint, hogy a kollektív szerződéseket a dolgozók széleskörű bevonásával kössük meg. Az elmúlt évek folyamán egyik nagyon komoly hiányosság volt, hogy a termelési-pénzügyi tervek és a műszaki-szervezési intézkedések kidolgozásában és ellenőrzésében igen kevés dolgozó veti résztm Ugyancsak alacsony számban jelentek meg a műszaki káderek, nem hasznosították az élmunkások, újítók és a magas hektárhozamok mestereinek gazdag tapasztalatait. Sok mezőgazdasági üzemben munkahelyek szeignt nem írták szét a terveket, ami gátolja a dolgozók kezdeményezésének kibontakozását. A mezőgazdasági termelés további emeléséhez az is fontos, hogy minden dolgozó, akár munkás, állatgondozó, vagy vezető, tudatában kel! lennie a termelési-pénzügyi, valamint a műszaki-szervezési tervek fontosságának. A dolgozók tervkidolgozásba történő bevonásába legalkalmasabbak az ún. termelési értekezletek, melyek lehetővé teszik, hogy a jelenlevő dolgozók megjegyzéseket fűzhessenek egyes termelési-gazdasági irányszámokhoz, hogy rámutassanak az eddigi tapasztalatokra és hiányosságokra, és olyan javaslatokat adjanak, melyek biztosítják a tervfeladatok teljesítését. Az új munkamódszerek bevezetésére irányuló javaslatokat iktassuk a műszakiszervezési tervbe, amely a pénzügyi terv és a kollektív szerződés egyik fontos részét képezi. Az állami tervfeladatok egyes üzemmé kre való időbeni szétírása lehetővé teszi a termelési-pénzügyi terv reális kidolgozását. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal ez év december 23-ig szétírta- az egyes mezőgazdasági üzemek részére az állami tervet. A mezőgazdasági üzemek igazgatóinak a tömegszervezetekkel karöltve kell biztosítaniok, hogy az állami terv összes feladatát vegyék bele a termelési-pénzügyi tervbe. A termelési-pénzügyi és a műszaki-szervezési intézkedések kidolgozásánál biztosítani kell a technikusok, agronómusok, zootechnikusok és a legjobb dolgozók aktív részvételét. A termelési-pénzügyi terveknek mindenekelőtt a munkatermelékenység fokozására kell irányulniok, • melyet az új technika alkalmazásával, a géppark jobb kihasználásával, a gépkiesések csökkentésével, jobb munkaszervezéssel és a munkaidő teljes kihasználásával lehet elérni. Nagy figyelmet Kell fordítanunk az önköltség csökkentésre, különösen az eddigi üzemanyagfogyasztás normájának, valamint a pótalkatrészek és erószükséglet normájának lerögzítésére. Ugyancsak nagy súlyt kell fektetnünk a gazdaságosság fokozására, az állatok hasznosságának emelésére, az - állatok elhullásának, va'.amint a mezőgazdasági üzemköltség csökkentésére stb. É fontos feladatok, amelyeket az Állami Tervhivatal írt elő, kell. hogy a műszaki-szentesi tervre támaszkodjanak. A műszaki-szervezési intézkedések terve a gazdasági és termelési tevékenység elemzése révén jön létre, s a mezőgazdasági üzemek napiprogramjává válik, hogy biztosítsa az állami terv teljesítését. Ezek az intézkedések a mezőgazdasági üzemek egész munkájának megjavítására irányulnak. A műszaki-szervezési intézkedések tervének tartalmaznia kell a fölöttes szervek határozataiból eredő intézkedéseket, a mezőgazdasági kutatóintézetek munkaeredményeit, kölcsönös tapasztalatcserék szervezését, stb. A műszaki-szervezési intézkedések különböznek a közönséges intézkedésektől s megjavítják az eddigi technikát és a munkaszervezést. Ezért fontos a műszaki-szervezési intézkedések tervének hatásosságát számokban kifejezni. Az üzemekben a műszakiszervezési intézkedéseket külön bizottság intézi. A bizottság feladata, hogy elfoglalja és jóváhagyja a javasolt műszaki-szervezési intézkedéseket, továbbá biztosítania kell, hogy az üzem dolgozói egész éven keresztül figyelemmel kisérjék a műszaki-szervezési intézkedés tervének megvalósítását. Nem szabad azonban megismétlődni olyan eseteknek, mint például a nagyszombati gépállomáson, ahol GTÄ főigazgatósága rendelete alapján létesítettek ugyan ilyen bizottságot, de ez ideig nem mutattak fel eredményt. A gépállomás nem írta szét a tervfeladatokat az egyes brigádokra és nem tették lehetővé, hogy a brigádvezetők a traktorosokkal megtárgyalják az 1956. évi tervet. Hasonló nagy hiányosságként róhatjuk fel, hogy az idei tervteljesítés eredményeit és a jövő évi feladatokat nem ismertették a traktorosokkal, gépjavítókkal és « többi dolgozóval. Ezért tehát a tervteljesítésben lemaradt mezőgazdasági üzemekben kivizsgálás tárgyává keli tenniök a lemaradás okát s ezt tudatniok kell az üzem dolgozóival. Ugyancsak fontos, hogy az egészüzemi gyűléseken ismertessük a dolgozókkal a jövő évi tervfeladatokat. Szükséges, hogy ezeken a gyűléseken érvényt nyerjenek a dolgozók kezdeményező javaslatai, melyek a műszaki-szervezési intézkedések tervének tökéletesítését célozzák. Ez nem egyszeri, hanem állandó feladat, melyre egész éven keresztül nagy gondot kell fordítanunk. A tervteljesítés . biztosítása mellett nagy fontosságot kell tulajdonítani a kollektív szerződéseknek is, melyek teljesítéséhez sok esetben a műszaki - szervezési intézkedések adják meg az alapot. Ha mindezt valóra váltjuk, minden körülmények között teljesítjük a második ötéves terv első évének állami tervfeladatait. Inž. Karol Ponduša a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozója.
