Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-12-25 / 52. szám

A szocialista faluért! Földműves A FDLDMUVELESOGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. december 25. Ára 40 fillér j VI. évfolyam, 52. szám Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk olvasóinknak! béke diadalmas útján A Felszabadulásunk óta a mi alkotó és építő világunkban már tizenegyed­szer üzen a béke minden jószándékú becsületes embernek. Büszkeség tölt el bennünket, ha az elmúlt évek ered­ményeire visszatekintünk, s ugyanak­kor felelősségünk teljes tudatában ké­szülünk újabb győzelmekre, melyeket előremenetelő életünk tőlünk megkí­ván. Ha az elért eredményeket évek szerint mérlegre tesszük, akkor vilá­gosan látjuk, hogy az egymás után következő évek eredményei fokozato­san többet és többet nyomnak a mér­leg serpenyőjében. S most, amikor a felszabadulás utáni tizenegyedik .tará­­csonyon összeülünk a csillogón díszí­tett karácsonyi jelkép — a fenyőfa alatt, a béke és a barátság érzése áraszt el bennünket. Hisz évről évre gazdagabbak, erősebbek vagyunk. Erő­sebbek és gazdagabbak annyival is, hogy az elmúlt évek tapasztalataiból új erőt merítünk a jövő évben teánk váró feladatok megvalósítására. A hábo s úszítók hiába akarták, hogy ne gyen békés, boldog kará­csonyunk, Aljas szándékaikkal meg­hátrálásra kényszerültek a Szovjetunió szilárd békepolitikája és a béketábor hatalmas erejének következtében. Tíz éve a szovjet hadsereg hős ka­tonái hozták el nekünk a szabadságot, a boldogságot, a békét. És a szovjet emberek ma is éberen őrködnek bé­kénk és az egész emberiség békéje felett. Ezért most, amikor felszabadu­lásunk óta tizenegyedszer ünnepeljük a békés karácsonyt, szeretettel és há­lával gondolunk a szovjet emberekre, akik életüket és vérüket áldozták a mi békénkért. Azt mondhatnánk talán, hogy a múltban is volt békés karácsony, hi­szen nem volt mindig háború. Háború ugyan nem volt mindig, de a kará­csonyi ünnephez tartozó ajándék, az ünnepi megelégedés csak a gazdagok­nak jutott. A szegény embernek csak annyi jutott az ünnepből, hogy meg­pihenhetett azon a két napon. A mun­kás- és parasztgyermekek hiába vár­ták a Jézuskát, nekik vagy nagyon sze­gényesen jött el, vagy egyáltalán nem jött meg, mert az apa fizetése kevés volt, vagy — sokezer esetben — csu­pán a pár koronás munkanélküli se­gélyből tengette életét. Hány proletár családban lett karácsonykor könnyes az apa, az anya szeme, mert nem tudtak ajándékot adni szeretett gyer­mekeiknek, Hisz az is jó volt, ha ke­nyérre jutott. Innen származik az a magyar szólás-mondás, hogy „Kará­csony, karácsony, de nincsen kenyér a rácson”. Nem véletlen ennek az eredete. Mélyen rányomja bélyegét azokra az időkre, amikor még -a föl­desurak, a kapitalisták élték fel a földek és a gyárak minden jövedel­mét. Emlékezzünk és gondolkozzunk. Va­jon nem gazdagabbak-e ma hétköz­napjaink, mint az akkori karácsonyok boltok? Nem több jut-e ma minden család asztalára hétköznaponként, mint akkoriban karácsonykor? De igen, több jut! Több jut azért, mert ebben a hazában már nincsenek föl­desurak, gyárosok, akik felfalják a dolgozók munkájának gyümölcsét, több jut azért, mert ebben a hazában a dolgozó nép az úr, mert a szebb Hol­nap felé a tudomány fegyverével fel­vértezett dicső Kommunista Párt ve­zet bennünket. Tíz év egy nemzet történetében nem nagy idő, de egy olyan ország életében, amely lerázva a kapitalizmus jármát, elindult a szocializmus útján, tíz év hatalmas lépést jelent a bol­dogabb élet felé. És hazánk népe, melynek alkotó ereje a szovjet had­sereg dicsőséges győzelme következ­tében kibontakozhatott, valóban ha­talmas utat tett meg az elmúlt tíz év alatt. Fejlett iparunk van és gyors ütemben fejlődik a múltban elmara­dott Szlovákia ipara is. Szlovákia egész területén lépten-nyomon építő­­állványok ötlenek szemünkbe. Oj gyá­rak, vizíerömüvek, vasutak, hidak, la­kóházak épülnek. Egyetlen nagy épí­­tőmühellyé változott Szlovákia és eb­ben a műhelyben nemcsak jó acél, hanem új emberek is kovácsolódnak, akiket áthat a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság mély érzése, de ugyanakkor a mélységes gyűlölet és megvetés a haladást gátló reakciós erők és háborús uszítok ellen. Szlovákia dolgozó népe csak az első ötéves terv idején 125 új üzemet adott át a termelésnek. További 109 üzemet korszerűsítettek és «kibővítet­tek. Szlovákia ipari termelése a há­ború előtti színvonalhoz viszonyítva négy és félszeresére emelkedett. Iparunk hatalmas fejlődésével pár­huzamosan nagy fejlődésen ment ke­resztül mezőgazdaságunk is. Kis- és középparasztságunk a munkásosztály segítségével lerázta magáról a nagy­­birtokosok jármát, s az ipar nagy­üzemi szocialista gazdálkodásának pél­dájára megkezdte építeni a nagyüze­mi szocialista mezőgazdasagct. A munkásosztály hathatós segítségével megerősödött a szocialista szektor és Szlovákiában ma több mint 1456 har­madik és negyedik típusú EFSZ viszi előre a falu szocialista építésének győzelmes zászlaját. Ma már közel egy millió hektár földön folyik a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás, amely a termelésben elért kiváló eredmé­nyeivel napról napra jobban bebizo­nyítja előnyét a kisparaszti gazdálko­dással szemben. Földműveseink jobban élnek, mint valaha. Ez elsősorban a falu dolgozó népének vásárló erejében mutatkozik meg. Itt azonban arra is rá kell vi­lágítanunk, hogy parasztságunk élet­­színvonalának emelkedése nem a me­zőgazdaság termelékenységének ered­ménye, de elsősorban annak következ­ménye, hogy államunk és munkásosz­tályunk hatalmas segítséget nyújtott a falunak traktorokban, beruházási kölcsönökben stb. Ezért földműveseink kötelessége, hogy az elkövetkezendő időkben a leggazdaságosabban hasz­nálják fel a munkásosztálytól kapott segítséget a hektárhozamok és az ál­latok hasznosságának fokozására. Dolgozó parasztságunknak az FFSZ- ekben nemcsak saját jobb életük zá­logát kell látniok, hanem munkájuk társadalmi hatását is. Látniuk kell fontos társadalmi szerepüket a szocia­lizmus építésében. így fog továbbra is erősödni és szilárdulni a munkások és parasztok megbonthatatlan szövet­sége. Szlovákia gazdasági elmaradottsá­gának eltávolításával párhuzamosan emelkedett népeink kulturális színvo­nala is. Addig, amíg a múltban csak a kiválasztottak gyermekei jutottak el felsőbb iskolákba, ma Szlovákia tizen­két főiskolájában 15126 munkás- és parasztifjú sajátítja el a tudományt és a művészetet. Tanúi vagyunk a nemzeti kultúrák további hasalmas fejlődésének, melynek keretében a szlovák, magyar, ukrán nemzeti kul­túra közös szocialista tartalommal szolgálja az új szocialista ember for­málását. A lakásviszonyok szempontjából is nagy eredményeket értünk el. Az el­múlt időszak alatt 74 ezer új lakás­egység épült fel és ennyit adtak át rendeltetésének. Az állami építkezé­seken kívül jelentősen meggyorsult a családi házak építése is. Szlovákia­­szerte alig akad falu, vagy város, ahol dolgozó parasztságunk és munkássá­gunk ne építkezne, ami ugyancsak az életszínvonal hatalmas emelkedését jelenti. Szocialista építkezésünk ilyen hatal­mas fejlődése visszatükröződik népünk politikai és kulturális fejlődésében is. A hajdan elnyomott proletár és a megvetett paraszt ma már büszke építője a boldog szocialista Szlovákiá­nak. Az egykor elnyomottak ma már a technika birtokosai, mely segíti őket a boldogabb jövő építésében. Ilyen hatalmas fejlődésen ment ke­resztül Szlovákia az elmúlt tíz esz­tendő alatt és ezért szebbek a mos­tani karácsonyok, mint a régiek, ezért boldogabb az apa, az anya és a gye­rek. A munka és csakis a munka eredménye a boldog karácsony, vala­mint minden, amit magunk körül lá­tunk. Apa, anya erre tanítsd gyerme­kedet! Arra, hogy minden, ami a karácsonyfa alatt van, és minden, ami körülötte lüktet és naggyá fejlődik az mind az emberi munka eredménye S minden azért van így, mert nálunk a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság kezében van a hatalom, melyet harcokban megedzett pártunk vezet s ez biztosíték arra, hogy a gyárosok és földesurak karácsonya soha többé nem tér vissza, hogy soha többé nem I lesz kenyér nélküli karácsony. Arra tanítsátok őket, hogy a ti dol­gos kezeitekben lássák jövőjük zálo­gát és váljon belőlük is harcos mun­kása a megkezdett műnek, a szocia­lizmus építésének. Hisszük és tudjuk, hogy még sok­sok boldog és békés karácsonyunk lesz. Előttünk áll a II. ötéves terv ra­gyogó távlata, melyben újabb győzel­meket aratunk majd a munka front­ján. Hazánk a Csehszlovák Köztársa­ság még erősebb, még szilárdabb lesz, még erősebb támasza lesz a béke tá­borának a Szovjetunió vezetésével. És hogy mindez így történjék, ez csakis tőlünk, a mi munkánktól függ; ke­zünkben van sorsunk, kezünkben van a béke ügye, melyet mindenkor a végsőkig fogunk védelmezni a nyugati háborús uszítókkal szemben. Építsd hazádat, erősíted a békét! Ez a gottwaldi jelszó serkentsen ben­nünket újabb győzelmekre. Államunk iparának és mezőgazdaságának meg­erősödése a világbéke megszilárdulását jelenti és egyben az elkövetkezendő évek békés és boldog karácsonyát is. Varga János Mennyi kiszámíthatatlan öröm sugár­zik a gyermekek tiszta tekintetéből. Mennyi igyekezet és életkedv ragyog a feldíszített fenyőfának örülő gyer­mekek szemében. Bátran néznek a fenyőfa hegyén ragyogó csillagra, amely piros, mint a téli széltől csípett gyermekarc. Bátran és csodálattal te­kintsünk erre a csillagra. Ez a csil­lag őrködik békés jövőnk felett. Az a kisfiú, aki a díszes fenyőfát csodálja, mérnök, a kislány talán tanítónő lesz A gyermekálmok örömét nem enged­jük megzavarni. Élénken őrködünk a tiszta gyermekálmok ábrándvilága fe­lett.-* *­Hull, hull a hó . Künn hull a hó Most ott a jó, Hol a hótakaró Vastag párnaként egészen térdig ér Ott a zöld vetés arany kalászt ígér. A szürke égen Sorjába szépen Szállnak fehéren Nagy, könnyű, kristályos hópelyhek. Mint nyíló hófehér iiliomkelyhek. Benn, meleg szobában Boldog otthonában Könnyű félhomályban Millió munkás családja örül A szépen díszített fenyőfa körül. Hull, csak hull a hó Az ég sötét, fakó S fel nem fogható Az a szép, meghitt ünnepi hangulat, Mit hulló hópelyhek halk zenéje ad. TAMÁS V. mmmiisi Virágzik és évről évre szebbé épül hazánk. Az új gazdasági épületek a szövetkezetek fejlődését, az új gyárak az ipari termelés emelkedését, az új lakások pedig az emberről való gondoskodást tükrözik vissza. Szabad tíz évünk alatt többet építettünk, mint a múltban, fél évszázad alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents