Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-12-18 / 51. szám

12 földműves 1955. december 19. Az amerikai elnökválasztás előjátéka 1956 NOVEMBERÉBEN — négy év után újra elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban. Tizenegy hó­nap választ el a szavazás napjától, azonban a választási hadjárat máris nagy hevességgel indult meg. A ta­lálgatások, jóslások és a kölcsönös támadások légkörét még az a kérdés is hevíti: vajon indul-e Eisenhower a jövő évi választásokon? Ismeretes, hogy az Egyesült Álla­mok politikai színterén két párt küzd egymással: a Demokrata Párt ép a jelenleg kormányon levő Köztársasá­gi Párt. Mindkettő a tőkésosztály ér­dekeit képviseli, de mindegyik a tő­kések más-más csoportját. A két párt hivatásos politikusai a választási kampány idején eszeveszett harcot folytatnak egymás ellen. Pénzzel, Ígéretekkel, féktelen demagógiával igyekeznek jelöltjük számára megsze­rezni a szavazatok többségét, ami az elnöki és az alelnöki széket jelen­ti. A választási győzelem után kö­vetkezik az őrségváltás: a győztes párt pártfogóit és pártfogoltjait el­helyezik a hatalmas államapparátus zsíros és. kevésbé zsíros állásaiban. Az állami megrendeléseket, kölcsönö­ket, kedvezményeket elsősorban azok az érdekeltségek kapják, amelyek a győztes párt jelöltjeit támogatták. AMI A JÖVÖ ÉVI VÁLASZTAJ50- kat illeti, Eisenhower elnök megbete­gedéséig a demokraták nem 'sok esélyt adtak .saját maguknak. Eisen­hower kétségtelen népszerűsége arra engedett következtetni, hogy újra ő lép fel a Köztársasági Párt jelöltje­ként, s megválasztása valószínűnek látszott. Betegsége azonban új remé­nyeket keltett a demokraták táborá­ban. Tudják azt is, hogy Eisenhower 1952-i győzelme inkább személyének, mint a Köztársasági Párt politikájá­nak volt köszönhető, s hogy ma a Köztársasági Pártnak nincs még egy olyan személyisége, aki bíztató esé­lyekkel indulhatna a választáson. A Demokrata Párt, amely tőkét ková­csolt Roosevelt emlékéből, most úgy' látta: elérkezett az idő, amikor újra demokrata párti elnök vonulhat be a Fehér Házba. Ezeket a reményeket a részleges törvényhatósági választá­sok is bizonyos mértékig alátámasz­tották. A kormányon levő Köztársasági Párt tehát nehéz Helyzetben van. Az elnök megbetegedése után ott rejtő­zött az alig titkolt aggodalom: mi lesz velünk, ha Eisenhower nem in­dulhat az 1956-os választásokon? Azóta a kórházban és gettysburgi birtokán számtalan „hivatalos" láto­gatás történt és minisztertanácsi ülé­sekről adtak hírt a lapok. Egyes la­pok véleménye szerint ez a nagy nyilvánosság és sürgés-forgás azt a célt szolgálja, hogy az emberek lás­sák: Eisenhower újra kezébe veszi az ország ügyeit, képes azokat to­vábbra is irányítani. A Köztársasági Párt vezetőinek és tőkés pártfogóinak szoros érdekük fűződik ahhoz, . hogy ez valóban így történjék. A KÖZTÁRSASÁGI PART VEZE­TŐI el is határozták, hogy ameddig Eisenhower nem nyilatkozik, egyetlen esetleges más elnökjelölt sem jelenti be indulási szándékát. A Demokrata Párt viszont igyekszik felhasználni a jelenle'gi bizonytalanságot, s már most erélyes támadásba lendült a kormánypolitika ellen. A DP részéről eddig csak Adlai Stevenson jelentette be hivatalosan a* jelöltetési szándé­kát. Kefauver szenátor és Harrimaii, New York állam kormányzója még nem nyilatkozott, de mindketten már nagy kampánybeszédeket tartottak. A Demokrata Párti támadások el­sőszámú célpontja — a kormány külpolitikája. A közvéleménykutatás legújabb eredményei azt bizonyítják, hogy a választási hadjárat központi kérdését a béke megőrzése és a kül­politika képezi. Bizonyos, hogy a tömegek arra a jelöltre fognak sza­vazni, aki szerintük többet tesz a béke biztosításának nagy ügyéért. 1952-ben Eisenhower éppen azzal nyerte el a szavazatok többségét, hogy ígéretet tett az akkor dúló ko­reai háború beszüntetésére. A DEMOKRATA PART NOVEM­BER 29-ÉN rendezte meg nagy kam­pányindító összejövetelét Chicágóban. Stevenson ezen az összejövetelen ki­jelentette, hogy „aki a békével poli­tikai játékot űz, az elveszti mind a békét, mind a politikai játékot." Ste­venson arra célzott, hogy Eisenho­­wer-kormány, ismerve a nép békevá­gyát, a genfi kormányfői értekezleten *> t> „behódolt a Szovjetuniónak", hogy így népszerűséget szerezzen magának. „Helyzetünk ma veszedelmesebb, mint Korea óta bármikor” — mondotta Stevenson az Egyesült Államok meg­csappant tekintélyéről szólva. A to­vábbiakban pedig a kormány „fele­más” politikáját bírálta. ALIG HANGZOTTAK EL a demo­krata vezetők harcias beszédei, Dul­les külügyminiszter Eisenhower el­nöknél mély aggodalmát fejezte ki, valamint hogy ez a bírálat tisztán pártpolitikai jellegű, jogtalan és sér­ti az Egyesült Államok érdekeit. Dul­lest nyugtalanítja, hogy a bírálat he­vessége a következő 11 hónap során fokozódni fog és lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Államok külpoliti­kája egyetlen szólamot fújjon. A New York. Herald Tribune szerint a kor­mány még nem döntötte el, miképpen szálljon szembe a demokrata párti támadással. Legfőképpen arra szá­mítanak, hogy a demokrata párti képviselők és szenátorok, akik támo­gatták a kormány külpolitikáját, mér­sékelni fogják a demokrata elnökje­löltségre pályázók heves támadásait. A demokrata párti George szenátor máris felhívást intézett mindkét párt­hoz: tartsák távol a külpolitikát az 1956-os választási kampánytól. EL KELL ISMERNÜNK: a demo­krata párti elnökjelöltek valóban a Köztársasági Párt és a kormány Achilles-sarkára találtak, amikor a külpolitikára irányították nyilaikat. Fennál azonban a veszély, hogy a gondosan kitervelt demokrata párti taktikába hiba csúszik. A becsületes és a külpolitikát józanul értékelő 'em­berekben a demokrata szónoklatok esetleg felidézik azt a gondolatot, hogy „bagoly mondja a verébnek .. “ Pedig a néptömegek támogatását úgy tudnák igazán megnyerni, ha egyértelműen kiállnának a nemzetkö­zi enyhülés politikája mellett, s egy­ben hadat üzennének az amerikai nép szabadságjogai ellen folyó hideghá­borúnak is. A DR haladó erőire há­rul az a feladat, hogy nyomatékot szerezzenek a nép békeakarafának, s rábírják a párt vezetőségét, hogy politikájában a népakaratot érvénye­sítse. B. A. DICSŐ ÉVFORDULÓ A moszkvai Pravda december 12-i számában a fenti címmel cikket közöl. December 12-én volt 12 ^ve a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság közötti barát­­ködési szerződés aláírásának, — írja többek között a lap. sági kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttmú- A Szovjetunió és Csehszlovákia népei ebben a szerző­désben joggal látják az európai béke és biztonság meg­szilárdításának fontos tényezőjét. Ebben megtestesül a szovjet és a csehszlovák népnek az az akarata, hogy ki­­bővítse és megszilárdítsa a két állam közötti barátságot. Csehszlovákia népe évről évre egyre nagyobb sikere­ket ér el a gazdaság, tudomány és kultúra valamennyi területén. Az ipari termelés színvonala kétszer olyan magas mint a háború előtt volt. Elsősorban a nehézipar fejlődik, amelynek a gépipar fő ágazata. Az állandó emelkedés útján halad Csehszlovákia me­zőgazdasága is. A parasztok életszínvonala jelentősen emelkedett. A mezőgazdaság szocialista átalakulásában nagy fontosságuk van az egyre növekvő és szilárduló földműves szövetkezeteknek. Csehszlovákia népe minden erejét a békés építőmun­kának szenteli és áldozatkészen harcol az európai és az egyetemes béke megőrzéséért. A szerződés aláírása óta eltelt 12 év folyamán a szovjet és a csehszlovák nép barátsága megszilárdult és elmélyült. Évről évre bővül a szovjet-csehszlovák együttműkö­dés, a gazdaság, a kereskedelem,' a haladó tapasztalatok kicserélése és a kulturális kapcsolatok terén, — írja befejezésül a moszkvai Pravda. ♦ Dél-Koreában .nagy a háborús készülődés. A nehéz • életkörülmények következtében sok az öngyilkosság. Csupán Szöulban 8 hónap alatt 248 öngyilkosság történt. ♦ A francia minisztertanács hiva­talosan is megerősítette az algériai választások elhalasztását. ♦ Helsinkibén december 11. és 13-a között megtartották a Béke­világtanács elnökségének ülését. Az ülés napirendjén a nemzetközi helyzet elemzése szerepelt. ♦ Japánban egyre növekszik a drá­gaság és a kizsákmányolás. Az or­szágban jelenleg kétmillió kilencszáz­­ezer tüdőbeteg van, s ezek száma évenként átlag 390 ezerrel növekszik. Közülük csak 36 százalék kap orvosi segítséget. ♦ Pakisztánban erősen korlátozták az amerikai filmek /etítését, mert sok közülük a keleti népek nemzeti érzel­mét sérti. ♦ Nyugat-németországi lapjelenté­sek szerint Adenauer a jövő év feb­ruárjában az amerikai kormány meg­hívására Washingtonba utazik. ♦ A párizsi rádió egyik adásában megjegyezte, hogy Eden a küszöbön álló washingtoni útja bizonyos fajta „angol-amerikai direktórium" feltáma­dását jelenti. ♦ A bonni parlament csütörtöki ülésén Schaffer pénzügyminiszter be­­terjnsztette, a Német Szövetségi Köz­társaság 1956/57. évi állami Költség­vetés-tervezetet, amelynek 40 száza­lékát közvetlenül katonai célokra irá­nyozzák elő. ♦ Fuad Ammun a libanoni külügy­minisztérium főigazgatója kijelentette, hogy Libanonnak nem áll szándékában csatlakgzni a bagdadi szerződéshez. Libanon ezzel szemben kereskedelmi egyezményt akar kötni Szíriával és Jordániával. ♦ Ciprusz szigetén az angol -katonai hatóságok az ott szolgálatot' teljesítő katonák gyermekei számára fenntar­tott általános iskola minden osztályá­ba fegyveres őrt állítottak. ♦ A Német Demokratikus Köztár­saság kormányküldöttsége, Otto Gro­tewohl miniszterelnök vezetésével megérkezett Pekingbe. ♦ December 7-én iraki és török repülőgépek behatoltak Szíria légite­rébe. Szíriád körök véleménye szerint a provokációk célja az, hogy nyomást gyakoroljanak Szíriára és csatlakozás­ra kényszerítsék a bagdadi paktum­hoz. Az NDK-ban a nők aktívan kelekapcsolódnak a szocializmus építésébe Már a múlt év augusztusától dol­gozik Müller Johanna a neubranden­­burgi kerület Ankershagen község traktorállomásán, mint tevékeny női tanácsadó. Szorgalmas munkájának köszönhető, hogy a GTÁ nöbizottsága aktív munkát végez. Müller elvtárs­nő erről a következőket írja: örömmel vettem tudomást pár­tunk azon felhívásáról, mellyel az iparból a mezőgazdaságba hívta a munkásokat. Az ankershageni trak­torállomáson dolgozom, mint női ta­nácsadó. Legnagyobb gondot azon­ban az okozott nekem, hogy a trak­torállomás nőbizottságával eddig senki sem törődött. E szervezet csak látszólagosan működött. A párt és a GTA vezetőségével közösen elhatároztuk, hogy munka­tervet állítunk össze a nőbizottság részére. Először is a gyűlések. idő­pontját jelöltük meg. Fő figyelmün­ket olyan előadásokra irányítottuk, amelyek a nőket bizonyára érdeklik, továbbá elhatároztuk, hogy a nőbi­zottság ülései minden hónap utolsó szerdáján lesznek. A szavak valóra váltak. Minden nővel, ki e község­ben lakik, személyesen beszélgettünk és rövid időn belül elértük az első eredményeket. Asszonyaink nagyon öntudatosaknak mntatkoztak. Az ! 5 beleegyezésükkel előadást tartottunk a női betegségekről és : új családi törvényről. Közös kirándi st rendez­tünk Berlinbe. Asszonyaink politikai s szakmai nevelésére is nagy figyelmet fordí­tunk. így például Schoff és Holz elvtársnők a brigádosok részére ren­dezett négyhetes képesítő tanfolya­mon vettek részt. Wocick Johanna elvtársnő, aki eddig a konyhában segédkezett, a traktorosbrigád veze­tője lett. Rövid időn belül részt vesz a négyhónapos tanfolyamon, ame­lyet a brigádosok részére rendeznek. Természetes, hogy a vidéki nőknek nem könnyű rendszeresen részt ven­ni a gyűléseken, vagy egyéb előadá­sokon. Odahaza sok munkájuk van s gyakran még meg kell győzni a férfiakat is arról, hogy az egyen­jogúság saját feleségeikre is vonat­kozik. A „Neues Deutschland” c. lapból. A közelmúlt eseményei a világpolitikában A múlt hét elején Bulganyin és Hruscsov elvtársak Burmában tartóz­kodtak. December 6-án írták alá a szovjet-burmai közös nyilatkozatot, amely a Rangunban folytatott meg­beszélésekről számol be. A tárgyalá­sokon mindkét fél azt a szándékát juttatta kifejezésre, hogy minden, erő­feszítést megtesznek a két ország szorosabb kapcsolatainak fejlesztésére és elmélyítésére. A közös nyilatkozat határozottan elítéli a tömbpohtik.it és hangsúlyozza, hogy haladéktalanul meg kell oldani Korea egyesítésének problémáját, valamint azt a kérdést, hogy Taivan visszakerüljön a Kínai Népköztársasághoz. Nyilvánosságra ke­rült a Szovjetunió és Burma között megkötött gazdasági megállapodás is, amelynek értelmében a Szovjetunió nagyjelentőségű segítséget nyújt Bur­ma gazdaságának fejlesztéséhez, ezen­kívül ajándékképpen egy technikai főiskolát épít és rendez be Rangun­ban. r Ezzel kapcsolatban az angol Daily Mail a következőket Írja: „A Szovjet­­' unió fejleszteni fogja a mezőgazdasá­got, gyárakat, öntöző müveket épít Burmában és a fizetést rizsben fo­gadja el. Anglia minden ok nélkül úgy döntött, hogy nincs szüksége a bur­­mai rizsre ... Előbb Kína kötött Bur­mával csereegyezményt, majd követte a példát Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, Kelet-Németország és Jugoszlávia. Anglia, amely, szilárdan elemzi a cserekereskedelmi egyezmé­nyeket, ismét elveszítette egyik pia­cát, éspedig volt birtoka egyikét. El­vesztette a burmai vasutakat, ame­lyeket angolok építettek és most fo­kozatosan Magyarország szerel fel gördülő anyaggal. A burmai üzleteket elárasztják keletnémet és cseh fo­gyasztási cikkekkel. Az angol cégek mind nehezebben kapnak kereskedel­mi engedélyeket”. A szovjet államférfiak szerdán visz­­szautaztak Indiába ahol most az északi iparvidékeket látogatták meg. Az angol sajtó továbbra is hasábos cikkekben foglalkozik a szovjet állam­férfiak minden lépésével. „Ez az új szovjet diplomácia — írja a Daily Mail —, amely megnyeri az indiai tömegek millióit és képes az ázsiai gondolkodásmód irányát megváltoz­tatni ...” Olyan tömegtüntetéseket amelyekkel Bulganyint és Hruscsovot Indiában üdvözölték, nem lehet meg­szervezni — állapítja meg a lap, majd hozzáteszi: — Azoknak az emberek­nek, akik ugyanúgy megtudják nyerni az ázsiaiak rokonszenvét, mint Bulga­nyin és Hruscsov, Delhibe kellene sietniök, nehogy minden ponton vere­séget szenvedjünk a szovjet diploma­ták új iskolájától Ázsiában“. Az angol lap persze^ könnyen megfeledkezik ar­ról, hogy az indiai milliók lelkes tün­tetése nemcsupán a vendég államfér­fiaknak szól, hanem annak az állam­nak is, amelyet képviselnek. Hétfőtől csütörtökig tartott hazánk fővárosában Prágában A Szakszervezeti Világszövetség elnökségének valamint a nemzetközi szakmai szövetségek vezetőinek közös értekezlete, amelyen több orszig szakszervezeti vezetői is részt vettek. Az értekezleten elsősorban a nemzet­közi szakmai szövetségek munkáját i vizsgálták meg és megvitatták a soron I levő feladatokat. Az értekezlet határozatot fogadott el, amely megállapítja, hogy a nem­zetközi szakmai szövetségek jelentős eredményeket rétek el a nemzetközi szakszervezeti kapcsolatok kiterjesz­tésében, az egységakciók kibontakozá­sában. Rámutat, a határozat azokra a követelésekre, amelyek egységbe tö­mörítik az egyes tőkés országok dol­gozóit, és amelyek szilárd alapul szol­gálhatnak a különböző szakszerveze­tek közeledéséhez és együttműködé­séhez. Hangsúlyozza a határozat, hogy a nemzetközi szakmai szövetségeknek munkájuk homlokterébe kell állítaniok a nőmunkások problémáival, harcaival és követeléseivel való foglalkozást. A múlt héten zajlott le New York­ban az amerikai szakszervezetek egyesítő kongresszusa. Hónapokon ke­resztül folytak a tárgyalások i két nagy amerikai központ: az AFL és a CIO között az egyesülésről, amelyek végére a mostani kongresszus tett pontot. Az új egységes szakszervezet neve: AFI-CIO és taglétszáma 16 mil­lió körül van. Az egyesítő kongresszuson felolvas­ták Eisenhower elnök üzenetét is. Az értekezleten több mint 1400 küldött vett részt. A felszólalók általában bí­rálták az államhatalom munkaügyi politikáját és egyhangúan elítélték a kormányt, mert nem helyezte hatá­lyon kívül a szaikszervezet-elíenes törvényeket, köztük a hírhedt Taft- Hartley törvényt. A kongresszuson felszólaló Mitchell munkaügyi minisz­ter nem sokat tudott mondani a kor­mányon levő köztársasági párt szo­ciálpolitikájának mentségére, hanem inkább az elnök személyét vette vé­delembe. Erre annál inkább szükség volt, mert előtte Harriman demokrata politikus — egyébként vasutmágnás — szólalt fel aki annakidején Truman kormányának tagja volt és most ter­mészetesen élesen támadta az Eisen­hower-kormányt. A köztársasági párt szociálpolitikáját reakciósnak minősí­tette és bíráita a hivatalos külpoliti­kát. Éreztették tehát hatásukat a kongresszuson a közelgő amerikai választások, hiszen mindkét párt igyekszik megnyerni a maga számara a hatalmas választótömeget képviselő szakszervezeti szövetséget. Az új, egységes szakszervezetet to­vábbra is azok a jobboldali vezetők irányítják, akik eddig az AFL-t és a CIO-t vezették. Ez természetesen meghatározza az új szakszervezeti szövetség várható politikáját, maga­tartását is. A szakszervezetnek egyet­len nagy szervezetben való tömörülé­se azonban mégis előrehaladást jelent és új lehetőségeket teremt az ameri­kai szakszervezeti mozgalomban. India hivatalosan tiltakozott a Goára vonatkozó amerikai-portugál nyilatkozat ellen. Dulles amerikai kül­ügyminiszter ugyanis az előző héten a portugál külügyminiszterrel tárgyalt és hivatalos közleményben szögezték le, hogy „fent kell tartani a távolke­leti portugál tartományokat”. Ezek közé tartozik Goa is, ami tudvalévőén India része és jelenleg portugál meg­szállás alatt van — a gyarmatosítók jogán. A nyilatkozat óriási felháborodást keltett egész índiában. Az indiai köz­vélemény a legélesebben tiltakozott az amerikai állásfoglalás ellen, ami lényegében nem más, mint a gyarma­ti rendszer támogatásá. Washington­ban mosakodni próbáltak és azt ma­­gyarázgatták, hogy Dulles csupán . a portugál külügyminiszterrel szemben tanúsított „diplomáciai udvariasságból” egyezett bele a közös nyilatkozat kia­dásába. Maga az amerikai külügymi­niszter azonban egy későbbi sajtóér­tekezleten védelembe vette a közös közleményt és ismét kijelentette hogy Goa portugál tartomány. A nyugati sajtó egy része súlyos aggodalommal kommentálja azt a viszhangot, amelyet Dulles nyilatkoza­ta keltett Indiában. Az AFP hírügy­nökség delhi tudósítója attól tart, hogy megromolhat a viszony az Egye­sült Államok és India között. A times megállapítja: „Ritkán ítélték el Indiá­ban olyan lesújtó egyhangúsággal ide­gen államférfi nyilatkozatát, mint Dullesnak azt a kijelentését, hogy Goa portugál tartomány”. Az amerikai Globe a következőket írja: „Valóban nagyon szerencsétlen dolog, hogy miután megszámlálhatatlan milliókat költöttünk annak a mesének leküzdé­sére, amely szerint az Egyesült Álla­mok gyarmattartó hatalom — Dulles most olyan baklövést kövessen el, amellyel belerántja hazánkat a goai vitába”. A New York Times delhi tu­dósítója pedig felhívja az amerikaiak figyelmét arra hogy sok millió indiai veti egybe a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a goai kérdés­ben elfoglalt álláspontját és „ez az egybevetés nem válik az Egyesült Ál­lamok javára“. N. SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi Megbízotti ' Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal, Bratislava, Krížkova 7 — Telefón 332-99 Szerkesztőség Bratislava, Krížkova 7. Tel.: 243—46 — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó. n. v., Bratislava, Krížkova 7. — Nyomja: Merkantilné tlačiarne n. p.,z. z„ Bratislava, Ul. Nár. povstania 4 — Évi előfizetés Kčs 20,80, íél évre Kčs 10,40, — Terjeszti a Posta hlrlapszolgálata. — Megrendelhető minden -postahivatalnál é* kézbesítőnél 0-^53647

Next

/
Thumbnails
Contents