Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-12-18 / 51. szám

1955. december 18. Földműves 5 A királyhelmeci JNB munkájának mérlege 7 Közeledik az év vége és ilyenkor szokás munkánk mérlegét összeállíta­ni. Nézzük csak, milyen eredmények mutatkoznak a királyhelmeci Járási nemzeti bizottság munkájában. A királyhelmeci JNB ez év fo­lyamán eddig 14-szer tartott ülést, amelyeken a soron levő fontos kérdé­sek kerültek megtárgyalásra Ez a tény azonban nem lehet számunkra kielégítő, mert az üléseken állandóan csökkent a résztvevő JNB-tagok szá­ma. Január 29-én 68,6 százalék volt, március 12-én 65,7 és végül novem­ber 19-én már csak 57,1%-ot tett ki a jelenlévők száma. Annak ellenére, hogy az ülések tervét minden negyed­évre pontosan kidolgozták és a ha­táridőket be is tartották, mégis kevés gondot fordítottak az ülések előkészí­tésére. Az ülések programját és a beszámolókat, valamint a javaslatokat a JNB tanácsa csekély kivétellel nem tárgyalta meg. Október hónaptól kez­­dődőleg a JNB tanácsa már rendsze­resen foglalkozik az ülések program­jával, a beszámolók és szervezési in­tézkedések megtárgyalásával. A JNB tanácsa csak három ízben küldött le­velet a JNB tagjainak, melyben is­mertette az ülések programját és fel­hívta őket arra, hogy választói körze­teikben választókat az elkövetkezendő ülésre előkészítsék. Kifogásolható az a tény, hogy az előkészítő munkákból mindig kihagyták az aktivistákat és az állandó bizottságokat, Csak egy esetről tehetünk említést, amikor az állandó mezőgazdasági bizottság lega- ! lább részben bekapcsolódott a JNB ülésének előkészítő munkájába. Ez a bizottság az ülés előtt két nappal összeállította beszámolóját a tagok hozzászólásaiból, de elmulasztotta be­vonni az aktivistákat és nem végzett előzőleg semmiféle terepszemlét. így az egész munka, formális jellegű lett. A JNB tagjaival az ülés időpontját meghívókkal közli az. ülés előtt egy nappal, valamint az ülés napján is a helyi rádió útján tájékoztatják a la­kosságot a JNB székhelyén.-A közsé­gek lakossága nem értesül időben a JNB üléseinek időtartamáról, részvé­telünk tehát nagyon hiányos. A JNB nyilvános üléseinek propagálására nem kapcsolják be a járási földműves új­ságot — a „Szövetkezeti élet”-et sem. Az állandó bizottságok munkájánál is van kifogásolni való, A munkater­vet kidolgozták ugyan minden ne­gyedévre, de nincs abban említés a külső munkáról, terepszemlékről, hely­színi felülvizsgálatokról és’ ellenőrzé­sekről. A munkaterv csak a gyűlések időpontjait foglalja össze. Igen jellem­ző a helyi gazdálkodás állandó bizott­ságának nem teljes munkájára a kö­vetkező eset is: egyik gyűlésen jelen voltak a helyi gazdálkodás üzemeinek igazgatói, hogy közösen beszámolja­nak, miként tettek eleget a KNB és a JNB az üzemek munkájának és szolgálatainak megjavítására vonatko­zó határozatainak. < A helyi gazdá'ko­­dási üzemek igazgatóinak erről rész­letes beszámolót kellett adniok. A bi­zottság feladata lett volna, hogy még néhány nappal a gyűlés előtt legalább 2—5 helyi gazdálkodási üzemben sze­mélyesen meggyőződjék a tényállásról és az így szerzett tapasztalatokkal konkréten alátámaszthatta volna be­számolóját. Mindez elmaradt és az egész gyűlés csak formális jellegű volt. A JNB tagjainak működése a választói körzetekben * A választói körzetek segítségével a JNB szoros kapcsolatot létesít válasz­tóival.' Ha a JNB választott tagjai rendszeres időközökben látogatják vá­lasztó körzeteiket, módjukban áll ide­jében ismertetni a lakossággal az idő­szerű feladatokat és minél szélesebb réteget vonni be azok teljesítésébe. A választó körzetekben tartják meg a panasznapokat is. A királyhelmeci JNB tanácsának ilyen tevékenységről nincsen tudomása. Ez azért van így, mert nem vezettek naplót a választói körzetek látogatásáról, hiszen maguk ! a JNB-tagok sem adnak semmilyen jelentést arról, hogyan működnek a választói körzetek. A lakosság pana­szait a JNB tagjai rendszerint a JNB tanácsának illetékes szakosztályán szokták elintézni és a JNB soha nem kap írásbeli jelentést a beadott pa­naszok elintézéséről. A választói körzetekben eddig a legjobb tevékenységet fejtettek ki Gulyás, Iván, Bodnár, Sütő, Szoplákné és Palkóné JNB-tagok. Nevezettek rendszeresen ellátogatnak a választói körzetekbe, megbeszéléseket tartanak választóikkal, panaszokat vesznek át és nem ritkaság az sem, hogy be-be tekintenek a háztartásokba is. Ily közvetlen kapcsolattal megnyerték vá­lasztóik teljes bizalmát és természe­tes, hogy az időszerű akciók lebonyo­lítása ezekben a körzetekben simán megy. Takács, Illés, Szőke, Bujaky és Barna I. JNB-tagok már nem fejtenek ki ilyen tevékenységet. Őket a válasz­tói körzet csak akkor látja, ha vala­milyen akció keresztülvitele már idő­szerűvé vált. A tömegszervezési mun­kának igen gyenge példája ez. __!_____________\ _________ A JNB-tagok még nem adtak szá­madást választóiknak arról, hogy ed­digi működésük alatt miként végezték feladatukat a köz érdekében. Azt kell hinnünk, hogy ez is a JNB tanácsa-, nak gyenge gondoskodását bizonyítja. A JNB tanácsa tagjainak megsegíté­sét csak abban látja, hogy írásban, vagy esetleg a JNB instruktorainak útján ismerteti őket az elintézendő feladatokról és írószereket juttat ne­kik. A nyilvános megbeszélésekhez és vitákhoz semmilyen segítőeszközt sem nyújt. Néhány JNB-tag áttekintő nyil­vántartással rendelkezik a választók beadási- és adókötelezettségeiről. Ezt is hathatósan felhasználhatnák, azon­ban önállóan, saját kezdeményezésük­ből nem képesek odahatni, hogy a választók eleget tegyenek hazafias kötelességüknek. Pedig saját példá­jukkal is meggyőző hatást érhetnének el ezen a téren is, mert a JNB taojai beszolgáltatási és adófizetési kötele­zettségüknek mindig pontosan tesznek eleget. ‘ * Betekintés az állandó mezőgaz­dasági bizottság munkájába A bizottság 6 rendes taggal és 35 aktivistával dolgozik. Az állandó bi­zottságok közül ez a bizottság az, amely aktív tevékenységet' fejt ki. Eddig 9 gyűlést tartott. A bizottság sajnos sok elkerülhető nehézséggel küzd. Például augusztus 11-i és no­vember 3-i gyűlésén Iván elvtársnak a JNB elnökhelyettesének jelenlétében a bizottság bizonyos, az őszi mezei munkákkal kapcsolatos intézkedésekre tett javaslatot a JNB tanácsának. An­nak ellenére, hogy a- törvény is elő­írja ezt, a JNB-tanácsa .a mezőgazda­sági bizottság javaslatát nem tárgyal­ta le és nem hozott ez irányben sem­milyen határozatot. Tehát ahelyett, hogy a bizottság igyekezetét és kez­deményezését támogatta volna a JNB tanácsa is, figyelmen kívül hagyta azt. Ha a mezőgazdasági bizottság tagjai azt látják, hogy konkret javas­lataikat nem veszik figyelembe, úgy tettrekészségük természetesen ellany­hulhat. A falu szocializálásában szép ered­ményeket értek el. Pártunk központi bizottságának júniusban kiadott hatá­rozatai óta 156 új tag lépett be ;-z EFSZ-ekbe. Szentmarja községben III. típusú EFSZ alakult. Borsiban lábra­­kelt a szövetkezeti gondolat, a 11 tagú előkészítő bizottság már meg­alakult. A hosszú téli esték program­keretjébe tartozik, hogy a borsi-i A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság nemzetgazdasága fejlesztésének 1956. évi állami tervét (Folytatás a 4. oldalról mezőgazdaságnak további munkaerőkkel való megszilár­dítására és családi házak helyrehozására'. A mezőgazdasági termelés fejlődése biztosítja a me­zőgazdasági termékek begyűjtésének további növekedé­sét, mégpedig a sertéseknél 8 Százalékos, a szarvasmar­hánál 6 százalékos, a tejnél 14 százalékos, a tojásnál 12 százalékos stb. emelkedésre számít. így a mezőgazdasági termelés és begyűjtés növekedése biztosítja városaink élelmiszerellátásának további megjavulását és nagyobb keresetet és magasabb életszínvonalat nyújt a falusi la­kosságnak. t 4 G) A közlekedés és posta Az 1956-os évben szállított árumennyiség 6,5 száza­ikkal emelkedik._ Ebből a vasúti közlekedésben 5,9 szá­zalékkal és a közúti szállításban 8 százalékkal. Továbbá megjavul az egyes közlekedési ágazatok közötti szállítási munka megoszlása. Főleg a vasúti szállítás teljesítmé­nyének megjavítása érdekében továbbra is fokozott fi­gyelmet kell szentelni a szállítás megszervezésének és az új technika bevezetésének a közlekedésbe, a be- és kirakodás további gépesítésének, a vasúti szerelvények rendezési technikája korszerűsítésének Diesel- és vil­lanymozdonyokkal való ellátásának, a vonalak villamosí­tása meggyorsításának stb. D) Beruházási felépítés Az állami beruházási felépítés összterjedeime 1956- ban több mint 20 százalékkal emelkedik az 1955 évi beruházásokhoz képest. A beruházásoknak ezt a rohamos növekedését az teszi szükségessé, hogy be kell hozni a beruházási építkezésben történt mulasztásokat, amelye­ket az utóbbi évek terveinek alacsonyfokú teljesítése okozott, és biztosítani kell a népgazdaságnak a második­­ötéves tervben feltételezett fejlesztését. A terv előirányozza a beruházási felépítés nagyobb­­fokú összpontosítását a be nem-fejezett építkezések szá­mának csökkentésével. Számít továbbá a nehézipar alap­vető termelési alapjainak növelésének lényegesen gyor­sabb ütemére, a többi iparágazattal szemben. Az építkezési termelés figyelmét elsősorban nagymé­retű építkezési-szerelési munkák biztosítására kell irá­nyítani, főleg azokban a kerületekben, ahol nehézipari nyersanyagalapjaink vannak. Ezeken a kerületekben biztosítani .kell komplex módon az egész tervezett fel­építést, mert a feladatok komplex elvégzése nélkül meg­gyengülne főleg a lehetőség és feltétel, hogy a káderek az itt összpontosult alapvető ágazatokban stabilizálódja­nak. Szükséges, hogy az építkezési termelés abból in­duljon ki, hogy az egész évi feladatok döntő időszaká­nak biztosítása érdekében a lehető legteljesebb mértek­ben ki kell használnunk a téli időszakot, mert az idény­­szerűség elégtelen leküzdése következtében éppen a tél folyamán vannak jelentős tartalékaink. Az építkezés nagy feladatainak teljesítésében a terv, számít az építkezési dolgozók számának növelésére és a haladó munkamódszerek, valamint az új technika beve­zetésére és széleskörű alkalmazására. Így például a föld­munkák gépesítése az összes földmunkák 83 százalékát éri el, folyamatos módszerrel a lakásoknak 31 százalékát építjük fel. A panel-módszerrel való lakásépítés a négy­szeresére bővül és a négyzetes építési módszert 3,5-ször nagyobb méretekben alkalmazzuk, mint eddig A lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelése 1956-ban a nemzeti jövedelem a termelés emelkedése és a munkatermelékenység növekedése folytán, valamint az ipari és egyéb népgazdasági ágazatok önköltségének lényeges csökkentése következtében 8,4 százalékkal emelkedik. A termelés és a munkatermelékenység növekedésével összhangban tovább emelkedik. a lakosság személyi fo­gyasztása és fokozódik vásárlóképessége. A kiskereske­delmi forgalom 4,7 százalékkal emelkedik, amellett a i közétkezési üzemek forgalma 6 százalékkal növekszik. Az egészségügy terén a terv előirányozza a megelőző gyógykezelés és a járványok elleni gondoskodás további fokozását és megjavítását. A 10 ezer lakosra eső orvo­sok száma 13,7-re, az ezer lakosra eső kórházi ágyak száma pedig 7,14-re emelkedik. A gyermekek iskola­előtti és iskolán kívüli nevelését elsősorban a dolgozó szülők gyermekeiről való gondoskodás minőségének fo­kozásával javítjuk meg. Az óvodákban levő gyermekek száma 3,2 százalékkal és a napközi-otthonokban levő is­kolások száma 6,4 százalékkal emelkedik. A kulturális és népnevelő intézmények hálózatának . fejlesztése keretében új klubokat és több mint 350 mozit nyitunk .meg. Emelkedik a filmgyártás és főleg a színes filmet gyártó ipar, a filmek forgatásában és vetítésében új módszerekként penoramikus és sztereoszkópikus fil­meket fogunk vetíteni. A népgazdaságban levő dolgozók száma 2,5 százalék­kal emelkedik, az iskolát végzett fiatalok és nők mun­kába állása következtében. Emellett számítunk arra, hogy a csökkent munkaképességű személyeket nagyobb mér­­téliben kapcsoljuk be a termelésbe. A munkaerők száma leginkább a bányászatban és az építőiparban emelkedik. Az 1956. évi terv feladatainak teljesítése megköveteli a munkaverseny további fejlesztését, a dolgozók alkotó tevékenységének teljes mértékben való érvényesítését, a rejtett tartalékok feltárását, valamint az új technika bevezetését az iparban és a .mezőgazdaságban. HNB és pártfunkcionáriusok jó meg­győző munkát végezzenek újabb tagok toborzására és 1956 tavaszán már Borsiban is új barázdát szántsort a traktoros eke. Az eddigi mérlegmun­kák ideiglenes eredményeiből már ki­tűnik, hogy a királyhelmeci járás leg­jobb EFSZ-ei Zétényben, Leleszen, Bodrogszerdahelyen, Kisgéresen és Perbenikiben vannak. Az EFSZ-ek jól teljesítik az évi beszolgáltatást. Némelyek lemaradtak á tej- és tojásbeszolgáltatásban, amit azzal indokolnak, hogy nincs meg a tervezett fejőstehén-állomány és a baromfivész megtizedelte a baromfi­farmok állományát is. Lelesz, Nagy­­géres és Perbenik EFSZ-ei az évi be­szolgáltatást már teljesítették és már régen állami felvásárlásra adják ter­mékeiket előnyösebb felvásárlási ára­kon és ezzel is növelik a szövetkezet jövedelmét. Beszolgáltatási előíráson felül, állami vásárlásra számítanak most a királyhelmeci járás EFSZ-ei is előnyösebb felvásárlási árakon; mily kiváló meggyőző példa ez a kollektív szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. A szövetkezetek tag.jai igen szép eredményeket értek el a növénytermelés hektárhozamaiban. Gabonaneműekné! átlagban 20,66 má­zsa, cukorrépánál 312,25 mázsa, ten­gerinél 41,37 mázsa, árpánál 24,31 mázsa, burgonyánál pedig 141,97 má­zsa volt a hektárhozam. Csúcshekiór­­hozamot jelentettek a nagytárkánvi szövetkezeti tagok, akik 80 hektáron télibuzában 23,92 mázsát termeltek ki hektáronként, Kistárkányon pedig ta­vaszi búzában elérték a 24,62 mázsa hektárhozamot. A közélelmezés meg­javítását nagy mértékben előmozdítot­ta az a tény is, hogy számos EFSZ a beszolgáltatási kötelezettségen felül állami vásárlásra ad be nagyobb mennyiségeket. Ilyen hazafias érzés füti a perbenyíki, nagygéresi és lele­szi lakosokat is, akik eddig terven felül beadtak 572 mázsa sertést, 474 mázsa marhát, 125.487 liter tejet, 1769 mázsa gabonát, 138 mázsa ten­gerit és 200 mázsa burgonyát. Az őszi mezei munkákat nagyjában már elvégezték; még mélyszántással és az istállótrágya beszántásával fog­lalkoznak. Az őszi vetés tervét járási viszonylatban már teljesítették. Van egy pár EFSZ, ahol a vetési tervet a kedvezőtlen időjárás miatt nem te'je­­sítették. Ezt a munkát tavasszal vég­zik el és Ugyancsak gabonaneműeket vetnek majd be. Eddig a tervezett vetést 3525 hektár helyett 3598 hek­táron teljesítették, téli repcét. 200 hektár helyett 257 ha-on vetettek. Hogy az állati termékek termelését még jobban növeljék, a járás EFSZ-ei gondoskodtak elegendő silőtakarmány­­ról is. A silózás tervét, 120 százalék­kal túllépték. Besilóztak összesen 31752 ma zöldtakarmányt. Jó biztosí­ték ez arra, hogy az állati termékek­ből származó hozamok még jobban emelkedjenek. A szövetkezeti tagok szakképzettségének továbbfejlesztéséről is kellőképpen gondoskodtak. Megnyíltak a szövetke­zeti munkaiskolák az egész királyhel­meci járásban. .A hallgatók száma az egyes osztályokban kielégítő. 9 köz­ségben működik az I. osztály 205, 7 községben a II. osztály 110 és egy községben a III. osztály 20 hallgttó­val. A szövetkezeti munkaiskolában szakképzett tanítók ismertetik részle­tesen az EFSZ-ek mintaalapszabály­zatait, a növénytermesztési tudomány korszerű alapelveit, az utolérhetetlen szovjet agrotechnikát. Megtanulják itt a szövetkezeti tagok az EFSZ-ek munkaszervezését és a jutalmazás módszerét, a termőföld célszerű meg­munkálását, a növényzet kártevői és betegségei ellen való védekezés mód­jait. Az állati termékek termeléséhez is bő ismeretekre tesznek itt szert. Megtanulják, hogyan kell elkészíteni a takarmányt a kollektív tenyésztés részére, a gazdasági állatok etetésének alapjait; a szarvasmarha, sertés, juh, baromfi és lovak tenyésztésére vonat­kozólag is kibővítik eddigi tapasztala­taikat. A szövetkezeti munkaiskola harmadik osztálya már mélyrehatób­ban foglalkozik a kollektív gazdálko­dáshoz feltétlenül szükséges ismere­tek elsajátításával. A tankönyvek nemcsak a termelési problémákkal foglalkoznak, hanem kiterjed tarlal­­muk a szervezés és a gazdaságtan minden vonalára. A harmadik évfo­lyam tananyaga arra irányul, hogy a szövetkezeti tagokból jó munkaszer­vezők, újítók és a szocialista szövet­kezeti nagytermelés kiváló dolgozói váljanak. A régi világ földbirtokosai, kizsákmányolói úgy gondolkodtak, hogy elég a parasztnak annyit tudni, hogy meg tudja fogni az eke szarvát. Mily óriási különbség van e két tár­sadalmi rendszer között! Pártunk és kormányunk mindent megtesz annak érdekében, hogy lehetővé tegye a falu dolgozói számára tudásuk fejlesztését. A szakismeretek elsajátításában nem kis mértékben példát kellene mutatni a járási nemzeti bizottság dolgozóinak is. Sajnálatos azonban, hogy az összlétszámból csak 26 JNB dolgozó kapcsolódott be a távtanulás­ba. Éppen a mezőgazdasági szakosz­tály az, ahol közép- vagy szakiskolát végzett dolgozókra van szükség, hi­szen a mai gyors fejlődési folyamat­ban a mezőgazdaság terén is mindig nagyobb és nagyobb tudást követel meg az előttünk álló feladatok meg­valósítása. Ezen feladatok hiánytalan teljesítését csak az a földműves, szö­vetkezeti tag, valamint JNB dolgozó teljesítheti, aki eddigi tudását tovább­fejleszti. Andreas Sándor Kassa eke használata őszi mélyszántást is előhántós ekével kell végeznünk, mégpedig 20—25 cm mélyen. A felülre került vadtalajt a téli fagyok megporhanyítják, jobban terjednek benne a talajbaktériumok, a hóié és egyéb csapadék könnyebben jut a földbe. Tavasszal a lekerült hu­muszt is előhántós ekével a föld szí­nére hozzuk és így igen jó termőta­lajt biztosít az ilyen művelési mód­szer. Az ekéhez ne tegyük közelebbre az előhántót 25—30 cm-nél, mert az eke és az előhántó között megszorul­nak a hantok. A traktorosok azt mondják róla, hogy az. eke „befullad”. Ez a szabály fennáll mind a fogatos, mind a traktoros művelésnél. Boczán Sándor, a traktorosbrigád agronómusa Besa Összpontosítják az állatállományt A surányi járásban levő Rastislavice községben ez év szeptemberében 20 kis- és középiföldmüves szövetkezetét alapított. A szövetkezet alapításá­nál jó példával jártak elől a kommunisták és a HNB funkcionáriusai, akik elsőként írták alá a belépési ivet. Az újonnan alakult szövetkezet 250 hek­tárnyi területen kezdte meg a gazdálkodást. Az őszi munkákat időben elvégezték és mindenből annyit vetettek, amennyit .tervük előirányoz. A szervezett, jó munka láttára további 13 kis­­paraszt jelentkezett a szövetkezetbe. A mezei munkák mellett gondoltak az állattenyésztésre is: megfelelő férőhelyet biztosítottak 70 db szarvas­­marha és 100 darab sertés részére. E hónap 6-án megkezdték az állatok összpontosítását. Munkájukban nagy segítséget nyújt a járási állategészség­ügyi szolgálat, hogy a közös istállókba csakis a legnagyobb hasznosságú állatok kerüljenek. E hét végéig 26 db szarvasmarhát, 13 anyadisznót. 40 süldőt és 9 pár lovat összpontosítanak a rastislavicei szövetkezet tagjai. Az összpontosított állatok részére bő takarmányalapot készítettek Hatszáz köbméter siló, takarmány- és alomszalma, több kazal lucerna és elegendő mennyiségű szemestakarmánya van a szövetkezetnek. Ezek sze­rint minden lehetőség meg van arra, hogy az új szövetkezet sikeresen megkezdhesse a második ötéves terv első évét. Az előhántós Az előhántós eke a szocialista me­zőgazdaságban nagyon fontos terme­lési eszköz. Egyes traktorosok mégis idegenkednek a használatától, mert nem tudják, milyen nagy jelentősége van. mennyire fokozza a hektárhoza­mok emelkedését. A szántáshoz az előhántót úgy állít­juk be, hogy a talaj felső rétegét le­galább 10—12 cm mélyen külön le­szántja és a barázda fenekére dobja. Ezáltal a talaj tápértéke növekszik, mert az ilyen talajréteg tele van nö­vényi maradvánnyal, hulladékkal. Az ilyen hulladék, ha földbe kerül levegő nélküli erjedési folyamat megy végbe, mely gazdag humuszt képez. Az elő­hántós eke állandó alkalmazása jobb termőtalajhoz, nagyobb terméshez ve­zet. A gyepek feltörésére is nagyon jó! bevált. Az ilyen feltört föidek morzsalékosabbak lesznek, ezért az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents