Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-12-18 / 51. szám
e________________________________F&ídmfives Még szebb lesz az életük, ha szövetkezetei alakítanak... |f Huszonnyolc sertést küldenek | a karácsonyi vásárra 1955. december IS. ' Kysak a Kassa és Eperjes felé vezető vasútvonalak kereszteződésénél fekszik. Közismert volt ez a község már a múltban is, de híre még jobban elterjedt, főleg az utolsó években — hiszen erre vezet a Szovjetunióval hazáidat összekötő Szövetségi Vasútvonal. Nemcsoda tehát, hogy éppen ebben a községben találjuk a kassai járás egyik legjobban működő helyi nemzeti bizottságát, amely a választások óta nagyon szép eredményeket ért el. S hogy valóban jól dolgozik a kysaki helyi nemzeti bizottság, azt a birtokukban levő 3 vándorzászló is igazolja. Az egyiket a begyűjtés terén elért eredményekért, a Begyűjtési.Minisztérium járási megbizottjátó! kapta a HNB, a másik viszont a járási nemzeti bizottság vándorzászlaja, amely a X. pártkongresszus határozatainak teljesítését igazolja. A harmadik vándorzászlót a helyi ifjúsági szervezet — a CS1SZ nyerte el, mint a kassai járás legjobb ifjúsági szervezete, melyet a helyi nemzeti bizottságnál helyezett el annak jeléül, hogy ebben a községben a HNB nagy gondot fordít az ifjúsági szervezet működésére, a fiatalok nevelésére. — Miért lett Kysak a járás mintaképe? Ezt legjobban az a tény bizonyítja, hogy ebben a községben a tömegszervezetek nagy létszámmal rendelkeznek — az önkéntes tűzoltó szervezetnek 90, a CSSZBSZ-nek százon felül a CSISZ-nek, Vöröskeresztnek szintén közel 100—100 tagja van, és a szervezetek tagjai aktív munkát végeznek. Ezen dicséretreméltó példa abból ered, hogy a nemzeti bizottság mindenegyes tagja, valamely tömegszervezetnek vezető funkcionáriusa s azon igyekszik, hogy a szervezet minden téren az első legyen. A tömegszervezetekben működő nemzeti bizottsági tagok jó munkája viszont azt eredményezi, hogy a HNB minden esetben bizalommal fordulhat a ' tömegszervezetekhez segítségért, bátran támaszkodhat munkájukra. A kysaki HNB tehát állandó kapcsolatban van a néppel, de nemcsak tagjain, hanem a tömegszervezeteken keresztül is. Nem feledkezhetünk meg azonban a helyi nemzeti bizottság mellett működő női bizottságról sem, amely szintén szorosan együttműködik a NB-val, közösen végzik a község ügyes-bajos dolgait. Kiima Erzsébet a nőbizottság elnöke nagy gondot fordít arra, hogy a bizottság mindenegyes tagja odaadóan végezze munkáját. A helyes irányító munkának meg is van az eredménye. A falu dolgozó parasztjai — férfiak és nők egyaránt — eddig több mint 309-an — résztvettek az4 egészségügyi tanfolyamon, 22 asszony pedig közösen tanult varrni és most szakácstanfolyam létesítése van folyamatban. Szép eredménynek kell azt is feltüntetni, hogy a nőbizottság tagjai egytől egyig az orosz nyelvtanfolyam hallgatói, és meggyőző szóval arra törekednek, hogy községük mindenegyes polgára megtanulja az orosz nyelvet, amely a haladás és a béke nyelve. A közös együttműködés eredménye az is, hogy ez év folyamán modern kultúrotthont építettek a kysaki dolgozók, amelyre az anyagot saját fogataikon szállították Nagyidáról. A kysakiak ugyancsak nagy gondot fordítanak a falu szépítésére is. Több mint 600 méter hosszú utat megjavítottak, rendbehozták a házak környékét, a falu tereit és most tűzoltószertárt építenek. Mindamellett azonban azt mondják Kysakon: — Szép környezetben jól kell gazdálkodni is. — Ennek érdekében a helyi nemzeti bizottság tagjai mindent elkövetnek, hogy községük földművesei kellő szaktudással rendelkezzenek. Ezért a téli időszak folyamán a HNB szakelőadásokat rendez, amelynek vezetésével Jeník Andrást, a NB állandó mezőgazdasági bizottságának elnökét bízták meg Az említett község helyi nemzeti bizottságának szép tapasztalatai vannak már a múlt évtől is, amikor szintén nagy súlyt fordítottak a földművesek szaktudásának fejlesztésére. Ennek köszönhető, hogy a falu földművesei időben és jól művelik földjeiket és betartják az agrotec.mikai határidőt. Az eredmény mindenesetre я jó termésben nyilvánult meg. Habár a község határa dimbes-dombos és kavicsos, a búza mégis 26 mázsát adott hektáronként, az árpa és a zab pedig 22 mázsát. Ehhez természetesen hozzájárult az is, hogy a földművesek elegertdő műtrágyát használnak, melylyel silány földjeiket a bő termésre kényszerítik. A kysaki HNB jó munkáját bizonyítja tehát az is, hogy a község földművesei a közös munkák keresztül egyre közelebb kerülnek ahhoz a gondolathoz, hogy ha egységes földművesszövetkezetet alakítanak, még gazdagabb és örömteljesebb jövőt biztosítanak mindnyájuk számára. Lukács Sándor Kassa *A Dunaszerdahelyi Konzervgyár gazdaságában nagy gondossággal ápolják a fiatal gyümölcsfákat. A malackai járásbeli Záhorská Ves község szövetkezetesei 100 százalékra teljesítik sertéshúsbeadási tervüket. Ezenfelül 130 mázsa sertéshúst a szabad piacon adtak el. Ehhez a szép eredményhez nagymértékben hozzájárultak: Polák Amália és Zvachová Anna etetőnők, akiket a szövetkezet Gazdag termés -A pálóci szövetkezet a kukoricát 32 hektáron négyzetesen ültette el. Jó munkájuknak jó eredménye is lett. A kukorica átlagos hektárhozama 67 mázsát tett ki. Ennek a szép eredménynek köszönhetik, hogy köteles beadásukon felül még 25 mázsát a szabad piacra adhattak. A szövetkezeteknek is bőven maradt kukoricája. Ezt az állatok súlygyarapodása és a 6968 kg terven felül beadott sertéshús igazolja. Évi tervüjó munkájukért pótjutalomban részesít. A gondjaikra bízott 444 sertésnél 'átlag napi 65 kg-os súlygyarapodást érnek el. Az etetőnők lelkiismeretes munkája lehetővé teszi, hogy- a szövetkezet 28 sertést küldhessen a karácsonyi vásárra. két még a múlt hónapban teljesítették. így hizlalt sertéseiket már -csak szabadon adják el. Marhahúsbeadásukat is teljesítették és 6760 kg-ot adtak be terven felül. A tejbeadást is 26 138 literrel túllépték. Jó gazdálkodásuk eredménye, hogy az év végi elszámolásnál a szövetkezet több mint 10 korona pótjutalmat ad minden egyes munkaegységre. KRAJCSOVICS, Galánta. Korai zöldséget adnak a piacra A farkasdi szövetkezet kertészeit híres zöldségtermelőknek ismerik a környéken. Érmek meg is van az ok a, mert ebben az évben 300 ezer koronával túllépték a zöldségből terve zett jövedelmet. így például Fiala István csoportja 120 ezer korona ér tékü korai zöldségféléket termelt üvegházban. A zöldségtermelő csopo rt tagjai több mint 100 ezer korona pótjutalmat kaptak a zöldségfélék te rvezett hektárhozamának túllépéséért. Bár december közepén járunk, a farkasdi EFSZ kertészetének üvegházaiban már szépen zöldéi a fejess aláta és a korai retek. Varga Magda és Szabó Ida gondosan ápolják az üvegházi növényzetet. A talajt állandóan porhanyítják, gyomlálnak és ön tözik a palántákat. Már január első felében 17 ezer fej salátát és 4000 köteg retket adnak piacra. A saláta helyére kalarábét, uborkát, paprikát és paradicsomot ültetnek, hogy már május elején piacra adhassák ezek termését is. Megfékezik az árvíz erejét Az udvardi határban nagy .károkat okozott egykor a Zsitva folyó, melynek megáradt vize évről évre elöntötte a szegény parasztok földjeit, így több száz hektárnyi terület nem adott termést, csak sovány legelő volt a nyári hónapokban. Ezen az őszön azonban megkezdték a folyó szabályozását, hogy az árveszélyes területekből jó termőföldek váljanak. A szabályozási munkálatokból derekasan kiveszi részét a környék lakossága. Így december elején a CSEMADOK nyitrai kerületi dolgozói is jelentkeztek brigádmunkára, az Udvard-Besenyő-i vonalon. A brigád tagjai szorgalmasan dolgoztak és napi munkateljesítményük elérte a 300 százalékot. Ezt a csúcseredményt nagy részt Qyőrös Irmának, a brigád egyetlen női tagjának köszönhetik, aki versenyre hívta a brigád minden tagját. A napi munka értékelése után az ottani bizalmi elvtárs a „Za krásu vlasti” jelvénnyel tüntette ki a jó munkát végzett brigádosokat. BOKOR JÓZSEF A képen: Polák Amália etetőnő és Weismann Flórián, az állattenyésztési termelés vezetője a hízott sertéseket nézi, melyekből 28 darabot küldenek a karácsonyi vásárra. Eredményes munka, megérdemelt jövedelem A felsőszeli EFSZ-ben jól bevált az érdemszerinti jutalmazás, egybekötve a pótjutalmazással. Szép jövedelem jut a tagoknak mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. Főleg ennek is köszönhető, hogy az EFSZ mindenből teljesítette, sőt túlszárnyalta tervét. Többek között 156 342- liter tejet adtak terven felül közellátásunknak. Jól jövedelmez a közös állattenyésztés, melyből nagy jutalom illeti az állatgondozókat is. Füzék József 13 darab tehenet gondoz. A gondjaira bízott tehenektől szeptemberben terven felül kifejt 1645 liter tejet. Ennek a mennyiségnek 35 százalékát kapta pótjutalmúl, ami 575 liter tejet tett ki. Természetesen a szövetkezet ezt pénzben fizette ki, aminek értéke 1207 korona .volt. A tehenek ápolásáért és a tervezett tej kifejéséért 76 munkaegységet kapott, ami-nek értéke 684 korona. Tehát Füzék József havi előlege pénzben 1891 koronát tett ki. Ezenkívül minden egyes ledolgozott munkaegységre 2 kg búzát, 1 kg árpát és 0,5 kg kukoricát kap. A szövetkezetben nemcsak Füzék József, hanem a többi becsületes dolgozó is nagy jövedelemre tett szert. Számítanak azzal is, hogy év végén 6-7 korona elszámolást kapnak munkaegységenként. K. F.- kövér sertések ki okosan a téli időszakot \ réteken még vidáman csörgedeznek a vadvizek, a kertekben még pompáznak az utolsó krizantémok, de a hegycsúcsokon már hókorona fehérük. Az alacsonyabb fekvésű körzetekben napközben még enyhe az idő s a reggeli köd eloszlása után zöld vetésre hull a bágyadt napsugár. De a hegyek között már a tél az úr, fehér hólepel takarja az örökzöld fenyveseket s térdig érő hóban baktat a fiatal őz. A télnek is megvannak a maga sajátos szépségei és varázsai, de a parasztember szemével nézve, a téli időszak alatt ugyanannyi fontos teendőt kell végrehajtani, mint nyáron. A földműves nem a csillogó hópelyhekben leli örömét, hanem abban, ha ésszerűen, gazdaságosan fel tudja használni a téli időszakot. A múltban keserű borzalommal és kétségbeeséssel várta a telet a falusi szegénység. Nem volt kereseti lehetőség s a végtelen országutak örök vándora volt akkor a napszámos, aki úgyszólván ingyen járt fát vágni a gazdagoknak. Neki azonban nem volt tüzelője s a földesurak, meg a pa' pok erdészei véresre verték a fatolvajt. Néma, tehetetlen megadással álmodott akkor a munkásság egy jobb, igazságosabb holnapról, egy olyan rendszerről, amely biztosítja mindenki számára a kenyeret. S a történelem örökké forrongó műiében megszületett az elnyomott milliók igazságos hajnala: a szocializmus útján haladó jelenünk. Ma nincs téli kenyérgondja senkinek,. aki szorgalmas munkával töltötte a nyarat. A szövetkezeti 1 tagok bőven kaptak gabonát az idei ’ Használjuk termésből és a jól gazdálkodó szövetkezetekben gazdag zárszámadásra számítanak. Sok családnak kenyere sem volt a múltban, ma pedig ruhát, bútort, rádiót, mosógépet vásárolnak és új házakat építenek. Mindehhez a szorgalmas munka adja meg a lehetőséget. A munka az alkotniakarás, a tettrekészség forrásából ered a jólét patakja, s ki hogyan dolgozik, úgy veszi hasznát. Bár télen nem lehet dolgozni, az egyetlen jégkéreggé dermedt határban mégis sok dolga van a földművesnek, különösen a szövetkezeti tagoknak. A Földművelésügyi és az Erdőípari Minisztérium felhívásának széleskörű ' visszhangra kell találni falusi parasztságunk között. Sok ezer köbméter fát kell elszállítani az erdőkből a fűrésztelepekre. Jó kereseti lehetőség ez, a. múlt évben százezreket kerestek vele egyes szövetkezetek. így az állatok sem fogyasztják hiába a takarmányt, a szövetkezet is keresethez jut, meg faipari üzemeinket is segítjük a tervteljesítésben. Télen van idő arra is, hogy a szövetkezetekben megjavítsák az igavonók szerszámait, mert a tavaszi csúcsmunkákat jól felkészülve kell várnia minden gondos gazdának. Ugyancsak a földműves feladatainak egyike a tavaszi vetőmag előkészítése, tisztítása. A szövetkezetek vetőmagalapja a közös gazdálkodás aranytartaléka, melyet semmi szín ■ alatt nem szabad más célra felhasználni. Ahol megvan a vetőmag s 1 gondosan kitisztított állapotban kerül majd a földbe, ott bizalommal nézhet a tagság a jövő évi termés elé. Mert bármilyen fontos is a talaj előkészítése, mégiscsak a tiszta, csávázott vetőmag a legfontosabb. A vetőmagnak szánt gabona legyen tehát vetőmag. A tisztítást pedig már a következő hetekben megkezdhetjük, mert nem mindig érkezik oly későn a tavasz, mint az idén. A földművelő ember egyik sajátossága. hogy szívesen fúrfarag, különösen télen, amikor künn tombol a hóvihar. Előveszi a nyár folyamán megrongált szerszámokat, s a kályhában duruzsoló tűz jóleső melegénél fejsze- és kapanyelet, ásó- és gereblyenyelet farag. A nyár folyamán gondosan összegyűjtött fűzvesszőből kosarat fon, a cirokból pedig seprűt készít. Ezekre is nagy szükség van mindén gazdaságban. A szövetkezetekben az egyes csoportok vezetői is számot adnak a kéziszerszámokról s a javításra szoru'ó eszközöket azonnal ki kell javítani, mert csak jó szerszámmal lehet jó munkát végezni. A rossz szerszám a. munka gyilkosa, és nem vezet jó eredményhez. A legnagyobb tanulási lehetőség a téli hónapok alatt adódik. Kártya helyett hasznos könyvet, újságot kell kézbe venni, hogy új elméleti tudással felvértezve folytathassuk további munkánkat. A jó könyv és újság tanít, művel és tájékoztat a világ minden eseményéről. A borgőzős, dohányfüstös falusi kocsmák helyett a könyvtárakat és a szövetkezeti munkaiskolákat kell látogatni, ahol sok hasznos ismerettel gyarapíthatjuk tudásunkat. Ma már nem kell senkinek a nincstelenségtől ostorozva és melegre vágyva a kocsmákba menekülni. Ma minden munkásember háza igazi, családi otthon, ahonnan nem szabad hiányozni a könyvnek és sajtónak. Nem az ital, hanem az olvasás a tanulás a művelődéshez, a jobb élethez vezető út. Sok zsellér alól kihúzta egykor a földet a kocsmáros vastag krétája. Családok, emberek jutottak a tönk szélére a kocsmák borgőzös levegőiében. Ennek véget kell vetni, s a kártya és az ital helyet könyvet kell adni minden falusi ember kezébe. Ez pedig a falusi népnevelő és tömegszervezetek kötelessége, -akiktől jogosan elvárjuk, hogy a művelődés útjára tereljék a falusi dolgozókat. Az esti nyelvtanfolyamok és kulturális előadások ugyancsak na; lehetőséget • nyújtanak a szórakozásra és művelődésre. Meg kell azonban találni azt a ■ helyes módszert, mellyel megnyerhetjük a legegyszerűbb falusi földművest is a könyvnek, a tanulás nemes gondolatának. Amikor az ablakon keresztül gyönyörködve nézzü' a veszettül tomboló hóvihart, gondoljunk arra is, hogy mennyi talaj nedvre lesz szüksége a növényzetnek a nyári hónapokban. Most a téli hónapokban kell erre gondolni és a lehető legnagyobb területen fel kell fogni a havat. Erre a célra igen megfelelőek a takarmányszárítók, melyek egész éven keresztül künn vannak a földeken. Ha ilyenekkel nem rendelkezünk, akkor hóekével túrjunk gátat a tábla szélére, amely ugyancsak jól felfogja a havat. A föld mélyébe ivódott hóié növényi életet jelent s nagymértékben befolyásolja a hektárhozamokat. Erről sem szabad tehát megfeledkeznünk, ez is egyike a parasztember téli teendőinek. t1 ideig sok szövetkezetben el-*-i hanyagolják a trágya kihordását. Az istállók közelében felgyülemlett nagy halom trágyának a mezőn lenne a helye. A keményre fagyott földeken könnyen húzza a ló a trágyával megrakott szekeret. Ezzel is kell számolni a téli hónapokban s lehetőleg oda hordjuk a trágyát, ahol tavaszkor terv szerint trágyázni akarunk. Ne hagyjuk felgyülemleni a gazdasági udvarokon, mert a rajta elolvadt hó tevével együtt elfolyik belőle a legértékesebb növényi tápanyag. Emellett szerezzük be a tavaszi fejtrágyázáshoz szükséges műtrágyát is, hogy a jó idők beálltával fejtrágyázással helyrehozhassuk vetéseinkben a tél okozta károkat. Sok a földműves téli teendője, sokféle munkát kell elvégeznie. De ha gazdaságosan beosztja, bőven jut ideje mindenre. A borfejtés és a disznótor öröme mellett mindenre kell gondolni s gazdaságosan ki kell használni minden órát, felkészülten kell várni a tavaszt. A téli munkánaj<, tanulásnak bizonyosan nagy hasznát vesszük majd tavaszkor. S. M.
