Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-12-18 / 51. szám
rUdmüve! 1955. december 18. Szálljunk harcba az 1956. év, a második ötéves terv első éve minden feladatának teljesítéséért I. A nemzetgazdaság fejlesztésének helyzete az 1955. év végén Ha meg akarjuk érteni feladatainkat, akkor elsősorban ismernünk kell a nemzetgazdaság fejlesztésének jelenlegi állapotát, mivel ez éš a nemzetgazdaság 1960-ig való fejlesztése távlati tervének előzetes javaslatával együtt a következő, év állami tervének kiindulópontja. Ismernünk kell azokat az eredményeket, amelyeket elértünk és épp ilyen jól kell ismernünk hiányainkat és gyengéinket is. A hiányokat és a gyenge pontokat azért kell tüzetesen megismernünk, hogy közös igyekezettel a lehető leggyorsabban eltávolítsuk őket a nemzetgazdaság arányos fejlesztése útjából. Ami a sikereinket illeti, ezek meg' erősítik saját képességeinkbe vetett bizalmunkat, feltárják előttünk a nemzetgazdaság fejlesztésének óriási tartalékait, amelyek gazdasági rendszerünkben rejlenek, meggyőznek minket arról, hogy a gyönge pontokat, a hiányosságokat gyorsan ki lehet küszöbölni. Az idei gazdasági fejlődés legértékesebb és egyben, legtanulságosabb pozitív eredménye az ipari termelés fejlődése általános ütemének további gyorsulása. Míg 1954-ben az ipari termelés terjedelme csak 4,4 százalékkal növekedett, ez évben ez az emelkedés hozzávetőlegesen 10 Százalékot fog kitenni. Emellett az ipari termelés abszolút gyarapodása ez évben nagyobb lesz, mint az első ötéves terv éveiben. Az ipari termelés növekedési üte- I mének gyorsulása az 1955. évben el- i sösorban azt bizonyítja, hogy minden ! lehetőségünk és tartalékunk megvan J ahhoz, hogy a nemzetgazdaság fejlő- | dési üteme gyors legyen. Ez összhangban áll gazdaságunk szocialista jellegével, szükségleteivel és fejlesztése végső céljával. Az ipari termelés növekedést ütemének gyorsulása azt jelenti, hogy jobban kielégíthetjük a nemzetgazdaság további fejlesztésének szükségleteit és a társadalom szükségleteit, megszilárdíthatjuk az ország védelmi képességét, növelhetjük a dolgozók anyagi és kulturális színvonalát. Mindez rendkívül fontos országunkban, a szocializmus további megerősítése, a szocialista felépítés sikeres befejezése szempontjából. A gazdasági fejlődés gyors üteme ugyanakkor igen szemléltetően bizonyítja gazdasági rendszerünk túlsúlyát a kapitalista rendszer felett. Azt ! bizonyítja, hogy a kapitalista államok- j kai való békés egymás mellett élésünk és versengésünk lenini koncepciója a szocializmus végső győzelmének reális forradalmi távlatát nyújtja; teljeseh reális feltételeket teremt meg arra, hogy megelőzzük a legfejlettebb tőkés országok gazdasági és műszaki színvonalát. Az idei terv teljesítésének eredményei is a szocialista építés egyik további fontos elvére tanítanak minket. Amint tudják, nálunk is nem keveset vitatkoztak arról, hogy milyen módon lehet kiküszöbölni a nemzetgazdaság- | ban az aránytalanságokat. Egyes gazdasági dolgozók azt bizonyították, hogy a nemzetgazdaság ágazatainak fejlődésében levő aranytalanságok kiküszöbölése, amihez a párt Központi, Bizottságának 1955 szeptemberi ülése és a kormánynyilatkozat után kezdtünk hozzá, csak annak árán érhető el, hogy általában csökkenni fog a nemzetgazdasági fejlődés üteme. Ezzel szemben a párt a termelés folytonos növekedésének követelményéből kiindulva, ami a szocialista építés feltétele, mindig azt hangsúlyozta, hogy a nemzetgazdaság fejlődésében az aránytalanságodat menetközben kell eltávolítani. Ma, az 1955. év végén látjuk, hogy ez az irányelv teljesen helyes volt. Beigazolódott az, hogy az aránytalanságok kiküszöbölése a fejlődési ütemet gyorsító tényező. És ez másképp nem is lehet. A népgazdaság fejlődése csak akkor lehet tartósan gyorsütemü, ha arányos. Az idei év jelentős eredményei közé tartozik az a tény, hogy az ipari termelés fejlődésének említett gyorsabb ütemét gyakorlatilag 80 százalékban ' a munkatermelékenység növelésével értük el. Hiszen ez évben a munkatermelékenység növekedése kb. 8. százalékot fog kitenni, míg 1954-ban csak valamivel több, mint 2 százalékos emelkedést mutatott fel. A munkatermelékenység növekedésének jelentősen meggyorsult üteme lehetővé tette nemcsak a termelés növekvését, hanem az önköltség csökkentését is. Különösen azért, mivel az idei évben hosszú idő után újra kedvezően alakult a munkatermelékenység és a bérek közli arány. Pedig nem csekélyszámú olyan gazdasági dolgozónk van, akik pazarolják a társadalom eszközeit, megengedik azt, hogy a tervtől' eltérően gyorsabban emelkedjenek az átlagos keresetek és a béralapok. Ebben az évben az önköltség tervezett csökkentését elérjük, sőt lehetséges, hogy ezt a feladatot bizonyos mértékben túl is teljesítjük. Látjuk tehát, ebben az évben jelentős javulás állt be a nemzetgazdaság fejlesztése minőségi mutatószámainak kialakulásában. Emellett természetes, hogy ez irányban még távolról sem aknázunk ki minden lehetőséget. Bárki önök közül bizonyára igazolhatná ezt az ágazatokból vett példák sorával, amelybe dolgozik. A nemzetgazdaság fejlesztése pozitív eredményeinek értékelésénél különleges figyelmet kell fordítanunk azokra az eredményekre, amelyeket a mezőgazdasági termelésben értünk cl. Érdem szerint értékelnünk kell azt a tényt, hogy az idén, hála a párt és' a kormány megfeszített igyekezetének és a nepizeti bizottságok gazdasági, szervező funkciójú bizonyos javulásának, a mezőgazdasági termelésben jobb eredményeket értünk el, mint tavaly. A hektárhozamok magasabbak és általában véve a tervezett színvonalat meghaladják. Növekedett az állatállomány, elsősorban a sertésállomány. Emelkedett az állatállomány hasznossága is. A mezőgazdasági termelés nyers értéke az idén 9,5 százalékkal magasabb, mint 1954-ben. Az elért eredményekből folyik, hogy ebben az évben a mezőgazdaság belterjessége általában elérte és túllépte a legmagasabb .háború . előtti színvo- . nalat. Megállapíthatjuk tehát.' hogy a CSKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés legközelebbi két-három évben való lényeges fellendítésére vonatkozó irányelveit ebben az első évben általában véve sikeresen teljesítettük. Ha megállapítjuk a mezőgazdasági termelésben idén elért pozitív eredményeket, ugyanakkor egyben a leghatározottabban őrizkednünk kell attól, hogy túlbecsüljük őket. Végeredménybe)! maguk a tények arra kényszerítenek minket, hogy az elért eredményeket' higgadtan értékeljük. Elsősorban kétségtelen, hogy az idei eredményeket igen kedvezően befolyásolták a rendkívül jó időjárási viszonyok, amelyek a következő évben esetleg nem ismétlődnek meg. A mezőgazdaságban nem lehet következtetéseket vonni égy év eredménye alapján. A mezőgazdasági termelés növekvésére a mezőgazdasági termelőerők színvonala és azok tervszerű fejlesztése mellett nem csekély hatást gyakorolnak az éghajlati feltételek is. Ezért az eredményeket mindig hosszabb időszak, néhány évig tartó idő alapján kell értékelni, amikor is a feltételek különbözössége kiegyenlítődik. Továbbá figyelembe kell vennünk azt, hogy 1954-ben a mezőgazdasági termelés eredményei átlagon alúliak voltak. Ha tehát velük hasonlítjuk össze az idei eredményeket, alacsony alapról indulunk ki és így az eredmény jobbnak tűnik. Ebben az évben mezőgazdaságunkat anyagi és műszaki szempontból sokkal jobban láttuk el, mint bármikor azelőtt. A szocialista ipar sok ezer új nagyteljesítményű traktort, munkagépet és szállító eszközt adott a mezőgazdaságnak. A mezőgazdaságot új dolgozók tízežrei erősítették meg. Ennek ellenére a mezőgazdasági munkák elvégzése érdekében ez idén több brigádost kellett kiküldeni a falvakra, mint azelőtt, sőt más rendkívüli intézkedéseket is kellett foganatosítani, mint pl. az üzemi szállító eszközök bevetését. Ez igen komoly jelenség, amelyet alaposan meg kell vizsgálni és gyorsan ki kell küszöbölni. A mezőgazdaságban a csúcsmunkák teljesítését saját források, különösen a munkaerők, és a szállító eszközök helyi forrásainak fokozott mozgósításával kell biztosítani. A mezőgazdasági termelés növelése terén az ez évben elért eredményeket értékelve, egyben vizsgálfiumr kell azt is. hogyan teljesítettük idén azokat a feladatokat, amelyek a következő években, biztosítani fogják a mezőgazdasági termelés fellendülését. Ezek elsősorban a CSKP X. kongresszusa irányelveiben kitűzött feladatok, mint pl. a beruházási építkezés fejlesztése és a szántóterület bővítése. Meg kell mondanunk, hogy e szakaszokon a helyzet nem kielégítő. A beruházási építkezés tervét különösen a szerelőmunkák terén igen hézagosán teljesítik, az új építkezéseket igen lassan adják át küldetésüknek. Ez érvényes mind az állami gazdaságok., a gép- és traktorállomások, mind pedig az EFSZ- ek beruházási építkezéseire. Ami a szántóföld területét illeti, mind ez ideig nem értük el a kitűzött feladatokat. Az 1956. évi tervezett földterületből csupán kerületileg tervezett üzemeknél kb. százezer hektár a hiány. Ez egyrészt azt bizonyítja, hogy a földnyilvántartásban még igyekezetünk ellenére sem tudtunk rendet teremteni, másrészt azt, hogy a parlagon heverő föld megművelése terén nem teljesítjük -rendesen a feladatokat. Végül a mezőgazdasági termelés eredményeit abból a szemszögből is meg kell vizsgálnunk, hogyan nyilvánul meg a mezőgazdasági termelés növekedése a mezőgazdasági termények begyűjtési tervének teljesítésében, a begyűjtés növekedésében. A múlt évekkel szemben a mezőgazdasági termékek begyűjtése terén bizonyos javulást észlelhetünk. Az eredmények azonban általában nem elégíthetnek ki minket, különösen azért nem, mert ebben az évben is aránylag sokan nem teljesítették kötelezettségeiket. Ez azután arra vezet, hogy a kötelező beadás tervét nem teljesítjük és ugyanakkor magasan túllépjük) az állami felvásárlás tervét. Az állam így a tervezett termékek mennyiségének begyűjtésére kénytelen a tervezettnél több pénzt fordítani és így indokolatlanul jelentős pénzügyi eszközöket veszít, amelyeket az ipar felépítésére és az egész társadalom Megkezdjük a má egyéb szükségleteinek kielégítésére kellene, fordítania. Ezért egészen természetes az a követelmény, hogy ebben az évben minden mezőgazdasági üzem teljesítse az állam iránti beadási kötelezettségeit. Ezt megköveteli a nemzetgazdaság érdeke és a lakosság ellátását szolgáló szükséges élelmiszeralapok biztosítása. Valamennyi fokozatú nemzeti bizottság és a begyűjtési apparátus előtt a téli időszakban ez a komoly feladat áll: érje el, hogy minden mezőgazdasági üzem teljesítse beadási feladatait. A mezőgazdasági termelésben elért eredményeket mindig a szocialista mezőgazdasági termelés fejlesztése, a mezőgazdaság szövetkezetesítése szemszögéből kell értékelnünk. A mezőgazdasági termelés növekedése csak akkor lehet gyors és tartós, ha ugyanakkor növekedni fog az EFSZ-ek részaránya az egész földterületben és a mezőgazdasági termelésben. A CSKP KB júniusi ülése után sikerült elérnünk az EFSZ-ek számának bizonyos emelkedését. Ez kétségtelen siker. Mind ez ideig azonban nem értük el a szövetkezeti szektor mezőgazdaságban való részarányának megfelelő növekedését. Ennek egyik fő oka kétségtelenül az, , hogy az új EFSZ-ek alapítására irányuló igyekezetünk még mindig csekély mértékben vonja be a középparasztot a szocialista fejlődés sodrába. Amint látjuk, nincs semmi okunk arra, hogy a mezőgazdasági termelés idei eredményeit túlbecsüljük. Még kevésbé van okunk arra, hogy ezen j a szakaszon gyengítsük igyekezetünket. lik ötéves tervet A népgazdaság fejlesztése tervének javaslata a második ötéves tervben abból indul ki, hogy mint a Szovjetunió vezette szocialista tábor szilárd alkotórészének, minden szükséges előfeltételünk megvan ahhoz, hogy a második ötéves terv éveiben biztosítsuk a népgazdaság szakadatlan gyors fejlődését. Abból indulunk ki, iiogy belső forrásaink, amelyeket a béketábor országaival való gazdasági együttműködésünk megsokszoroz, elegendők ahhoz, hogy gazdaságunk fejlődése megfeleljen a népgazdaság arányos fejlesztéséről szóló törvény követelményeinek, valamint a szocializmus . közgazdasági alaptörvénye követelményeinek és céljának, A távlati terv javaslatának tehát szem előtt kell tartania az ipari termelés további lényeges növelését a termelőeszközök termelésének elsősorban való fokozása mellett és egyúttal meg kell gyorsítani a mezőgazdasági termelés Hövelését, fokozni kell a közszükségleti cikkek termelését a lakosság életszínvonalának további emelése céljából. Egyelőre arra számítunk, hogy az 1956—1960-as években az ipari termelés egész terjedelme mintegy 50 százalékkal emelkedik. Emellett fon1 tos lesz az, hogy a nehézipar, amely termelőeszközöket gyárt az egész népgazdaság számára, gyorsabb ütemben fejlődjék, mint a könnyűipar, amely közszükségleti cikkeket gyárt. ’A termelőeszközök termelésének elsősorban való növelése a népgazdaság egészséges fejlődésének normális alapvető feltétele, a lakosság életszínvonala emelésének feltétele. Ezért a nehézipar elsődleges fejlesztésére irányuló törekvésünk nem jelen-Az 1956. évi állami terv a népgazdaság eddigi fejlődéséből és a második ötéves terv irányvonalából kiindulva, a kormányhatározattal összhangban’ a következő fő feladatokat tűzi ki: . 1. Az anyagi termelés terén a népgazdaság arányos fejlesztése érdekében el kell érni: a termelőeszközök termelésének, főleg á villanyenergia, fűtőanyag- és nyersanyagtermelésnek elsősorban való növelését; lényeges javulást a beruházási építésben. főleg az építőipar beruházási iparosításával és a kifogástalan minőségű gépek, gépi berendezések idejében való szállításával; a mezőgazdasági termelés belterjességének és termelékenységének további fokozását, összhangban a CSKP X. kongresszusának irányelveivel és a párt Központi Bizottságának határozataival, a szövetkezeti nagytermelés gyorsabb fejlesztése mellett; a közlekedés munkájának megjavíti és nem jelentheti azt, hogy kevésbé tevékenyen fogunk dolgozni a mezőgazdasági termelés fejlesztésén és a közszükségleti cikkek termelésének ‘fokozásán. Ez gazdasági politikánk alápvetö irányvonalának súlýos megsértése volna, ez annak az alapelvnek gépies, torzított, értelmezése volna, amelyhez gazdasági politikánkban igazodunk, ez fejtetőre állítaná a szocializmus közgazdasági törvényét. Ami a fogyasztási árucikkek termelését illeti — általában mondva — a mezőgazdasági termelés fő problémája abban rejlik, hogy a rendelkezésünkre álló nyersanyagokból csupán jó minőségű és bő választékú árucikkeket gyártsunk, melyek megfelelnek a dolgozók egyre növekvő igényei kielégítésének. A gazdaság fejlesztési feladatainak teljesítése a második ötéves tervben 80—90 százalékban a munkatermelékenység emelkedésétől függ majd. Ezt elsősorban a technika maximális kihasználásával és az új technikának a népgazdaságba való széleskörű bevezetésével, .a műszaki színvonal rendszeres emelésével érjük el. A beruházási építkezések keretének 75 százalékos növelésével számolunk, az első ötéves terv időszakával szemben. Emellett fontos lesz az, hogy a beruházási építkezéseket a legnagyobbmérvű takarékosság és célszerűség elvei alapján irányítsuk. A termelési - feladatokkal összhangban a munkatermelékenység emelésével és a gazdaságosság fokozásával karöltve a második ötéves terv javaslata számol a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának további jelentős emelésével is. tását, hogy biztosítsuk a népgazdaság gyors és zavartalan ellátását. 2. Intenzíven elő kell készíteni és gyorsan be kel vezetni az új technikát a népgazdaságban a CSKP KB- nak és a köztársaság kormányának téziseivel összhangban, mert a műszaki színvonal emelése a békés feladatok biztosításának fő módszere, fő útja, a munkatermelékenység, gyors növelésének és az önköltségek csökkentésének fő forrása. 3. A népgazdaság fejlesztésével kapcsolatban tovább kell emelni és úgy kell irányítani a lakosság anyagi és kulturális színVbnalát, hogy a legnagyobb mértékben összhangban álljon a lakosság szükségleteivel. Végezetül ki kell elégíteni az ország védelmének szükségleteit is és ki kell egészíteni az anyagtartalékokat, hogy biztosítsuk a népgazdaság folyamatos menetét és megerősödjék az ország védelmi képessége Az fpari termelés egész térfogata 1956-ban az ez évi várt tényekkel szemben 9 százalékkal emelkedik. A munkatermelékenység' az iparban 7,1 százalékkal növekedik. Arról van szó, hogy egy villanymű építése ne tartson 5-6 évig, mint eddig, hanem legfeljebb 3 évig, hogy egy lakóház építése ne tartson 2-3 évig, hanem legfeljebb 1 évig, hogy az iskolák építése 'ne húzódjon 5, ső.t több évig, hanem 1 év alatt befejeződjék. A beruházási építkezés rendkívüli fontossága, az aránytalanságok enyhítése és a gazdaság egész fejlesztése szempontjából a második ötéves tervben megköveteli olyan szervezési intézkedések foganatosítását, amelyek biztosítják, hogy az 1956. évi beruházási építkezés tervét sikeresen teljesítjük. Emellett különösen súlyt kell helyezni arra, hogy képesek legyünk maximálisan kihasználni a bekövetkező . téli időszakot. A következőkről lesz szó: 1. Biztosítani kell a beruházási építkezés feladatait az építkezési, szerelési szervezetek megfelelő kapacitásával. Ezzel kapcsolatban különös fontosságot nyer a gazdaság építkezési gépekkel és berendezésekkel v*aló ellátása megszervezésének és lényeges megjavításának kérdése, hogy e gépeket sokkal jobban kihasználjuk. Az építkezési szerelési szervezetek kapacitása fokozásának második feltétele, lrogy az építkezést münkawökkel lássuk el. 2. Ötletesen kell megvalósítani az építkezési termelés iparosításának politikáját, a lehető legszélesebb mértékben érvényesíteni kell az elögyártmányok, panelek, új építőanyagok alkalmazását, rendszeres figyelmet kell szentelni az előgyártmányok, valamint az összes többi építőanyagok és anyagok termelése fokozásának és ol-. csóbbá tételének. 3. El kell érni az építkezési szere, lesi munkák megszervezésének lényeges javulását, be kel vezetni a haladó szervezési formákat, mint péld.ául a lakásépítés folyamatos módszerét, az új villanyművek, bányák, üzemek építésének horizontális módszerét, sokkal szélesebb mértékben kell érvényesíteni, mert meggyorsítja az új kapacitások építését. E módszer bevezetésének és érvényesítésének alapvető feltétele azonban az ipari szer^ vezés biztosítása és . az építkezésiszerelési munkálatok pontos időbeli egybehangolása a gépek és berendezések szállításával. A lakás és iskolaé|jítés kérdéséről külön szeretnék néhány szót mondani. A párt és a kormány legnagyobb erőfeszítése ellenére és az eszközök fokozása ellenére, amelyeket a felépítésnek ezen a szakaszán a jövő évben kiadunk, nem volna lehetséges egyes kerületek és járások lakás- és iskolaépítési igényeit kielégíteni. A kormány teljes mértékben tudatában van e követelés sürgősségének és jogosságának, teljesen megérti, mily fontos ez a lakosság életszínvonalának emelése és új nemzedékünk nevelése szempontjából. A kormány kés* .ezt az égető problémát a lehető legrövidebb időn belül megoldani. IV. A technikai színvonal emelése - a szocialista felépítés alapvetői feladata A technikai fejlődés kérdése — a munkatermelékenység, a szocializmus győzelmének kérdése. A szocializmus végleges győzelmét nem biztosítjuk, ha nem érünk el magasabb munkatermelékenységet, mint a kapitalizmus. Nem érünk el magasabb munkatermelékenységet, mint a kapitalizmus, ha nem vezetjük be gyorsabb ütemben az új technikát, ha nem emeljük minden téren a műszaki színvonalat. A műszaki színvonal .emelése nélkül a második ötéves tervben nem lehet biztosítani a munkatermelékenység megfelelő növekedését, olyan növekedését, amely a szabad munkaerő nagyon korlátozott forrásai mellett biztosítani képes a termelés tervezett növekedését. A termelés növekedését a második ötéves tervben csaknem 90 százalékban a munkatermelékenység fokozásának üteme fogja meghatározni. Ami mágát a termelést illeti, el kell érnünk azt, hogy nehéziparunk legkorszerűbb, legnagyobb teljesítményű, technikailag legtökéletesebb gé•peket és berendezéseket gyártson. Nincsen itt szó arról, lrogy minden áron növeljük a termelő eszközök termelését, hanem arról van szó, hogy elsősorban azért növeljük ezt a termelést, mert a népgazdaság gépeket és berendezéseket szállít, amelyek (Folytatás a 3_ oldalon) III. Az 1956. évi állami terv fö feladatai
