Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-12-18 / 51. szám
FIATALOS LENDÜLETTEL... FtTídinüves__________________________________ 1955. 'december 48. Szálljunk harcba az 1956. év, a második ötéves terv első éve minden feladatának teljesítéséért (Folytatás a 2. oldalról) megfelelnek a technika legmagasabb követelményeinek. Nem lehet kétséges, hogy a szocializmus győzelmes előretörésének feltételei között minden lehetőségünk megvan a hibák gyors helyrehozására. Technikánk elmaradása néhány téren a világ legfejlettebb országai mögött természetesen nem jelenti azt, hogy technikailag elmaradottak vagyunk. A technika néhány területén — és nem kevés ilyen területünk van — becsületesen lépést tartunk a legfejlettebb országokkal. Ezt szemléltetően megmutatta például a brnói gépipari kiállítás. Ezt azoknak a sikereknek köszönhettük, amelyet a népi demokratikus rendszer elmúlt tíz éve alatt értünk el Csehszlovákiában, az alatt a tíz év alatt, amikor országunk már a Szovjetunió vezette szocializmus táborához tartozott. A technika színvonal emelésének módszere összefügg azzal is, mennyi építkezési — szerelési szervezet kapacitását bocsáthatjuk a lakásépítés, valamint a kulturális és szociális épületek felépítésének rendelkezésére. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy az 1956-os évben is a gépek részaránya az egész beruházási építkezés' terjedelmében nem elég kifejező. A technikai fejlesztésről szóló sikeres értekezletek után azt várhattuk volna, hogy a minisztériumok terveikben a fősúlyt a gépekre és a berendezésekre helyezik. Ez azonban nem történt meg. A gépi beruházások része a beruházási építkezés egész terjedelmében 1956-ban 33,7 százalékra emelkedik, az 1955 évi 32,1 százalékkal és az 1954 évi 28,5 százalékkal szemben. Emellett 1956- ban e részarány emelkedését elsősorban azzal érjük el, hogy fokozzuk a gépszállításokat a mezőgazdaság és a közlekedés számára, míg a többi ágazatokban gyakorlatilag nem áll be javulás. У. Növeljük a gazdasági szervek irányító munkájának színvonalát Az új technika bevezetésének üteméről a sok tényező közül elsősorban a dolgozók képzettsége fog dönteni. Ez természetes, mivel a korszerű, fejlett technika teljes kihasználása megköveteli, hogy a vefe dolgozók kiválóan képzettek legyenek. Másrészt a termelésben dolgozók szakképzettsége szerfölött meggyorsítja a technika fejlődését. Mindezideig azonban a munkaerőkkel való gazdálkodás és a dolgozók szakképzettségével való bánásmód terén nyert sok tapasztalatunk arról győz meg bennünket, hogy az embernek és képzettségének, társadalmunk e döntő termelő erejének távolról sem szentelnek annyi figyelmet, amennyit megérdemelne. Az emberekkel és képzettségükkel gyakran felelőtlenül gazdálkodnak. Nekünk pedig abból kell kiindulnunk, hogy munkásaink, műszaki dolgozóink és mérnökeink szakképzettsége a mi legértékesebb tőkénk. A szakképzettség tömeges méretben való növelésének feladata azért fontos, mivel a műszaki fejlesztés üteme olyan emberektől függ, akik elsajátították és fel tudják használni a technikát. Ez az alapja a szocialista munkaverseny és az élmunkásmozgalom tömeges fejlesztésének is. Ügylátszik, hogy még mindig nem értékeljük eléggé a szocialista munkaverseny hatalmas erejét, hogy ezt az eleven mozgalmat leszűkítettük, megbéklyóztuk. A gazdasági dolgozók, a szakszervezet funkcionáriusai, akiknek politikailag ösztönözniök és szervezniök kellene a szocialista munkaversenyt,, ehelyett gyakran túlsók energiát fordítanak arra, hogy melyik üzemnek kell elnyernie a kormány és a Központi . Szakszervezeti Tanács vándorzászlaját, éshogy melyiknek a minisztériumok és a szakszervezeti szövetség zászlajait. A vörös zászlókért folytatott verseny természetesen igen jelentékeny erő, de csak akkor, hogy ha az üzemek legjobb kollektíváinak tapasztalatait és eredményeit általánosítják, népszerűsítik, elterjesztik a lemaradozó üzemekben. A szocialista munkaverseny, szervezésénél abból kell kiindulnunk, ahogyan értelmét és célját Sztálin elvtárs jellemezte: a feladat az, hogy az elmaradozókat a legjobbak színvonalára emelje, közös előrehaladást biztosítson. A feladat most az, hogy a párt vezetésével egybekapcsoljuk állami és gazdasági apparátusunk maximális igyekezetét, tudását és képességeit, egész dolgozó népünk legmagasabb aktivitásával, kezdeményezésével, találékonyságával és kitartásával, hogy így közösen harcba szálljunk az 1956. évi terv valamennyi feladatának teljesítéséért. Az. esthomály már teljesen kibontotta szárnyát, ami’ or Tóth Imre elvtárssal, a kenjheci EFSZ könyvelőjével — akit egy évvel ezelőtt a kassai járás dolgozói a Szlovák Nemzeti Tanácsba választottak — kezet szorítottam s könyvelői tevékenységéről, valamint a Szlovák Nemzeti Tanácsban kifejtett működéséről beszélgettünk. Tóth elvtárs még fiatal, most tölti be életének 30. évét. És éppen ezért, no meg azért is, hogy megkóstolta a múlt keserű kenyerét — hiszen apja Ducsai nagyságos úrnál volt cseléd, s éjt nappallá tett, hogy megkeresse a család részére a mindennapi betevő falatot — munkáját lendülettel, odaadóan végzi. Ezt bizonyítja a kenyheci szövetkezet jelenlegi helyzete,i valamint azon eredmények, melyeket Tóth elvtárs, mint a Szlovák Nemzeti Tanács tagja egyéves működése alatt körzetében elért. Vegyük például az EFSZ tervezett beadási kötelezettségeinek teljesítését. Boldogan újságolja Tóth elvtárs, — én pedig megelégedetten jegyeztem fel — hogy „Nem A bratislavai kerület V. választókörzetének dolgozói az 55 éves Mazáček János elvtársat választották meg a Kerületi Nemzeti Bizottság képviselőjéül. Mazáček elvtárs szereti és tervszerűen végzi munkáját. Rendszeresen látogatja a körzetében lévő községeket, ahol a legjobb tudása szerint igyekszik a szövetkezet menetét, valamint a HNB munkáját irányítani. Elbeszélget a szövetkezet tagjaival, jó tanácsokat ad az EFSZ vezetőségeinek, Nagy segítséget nyújt Mazáček elvtárs a községében levő — bernolákovói — EFSZ- nek is, ahol a jelenlegi viszonyok elég rendezetlenek. Az EFSZ vezetősége előtt bebizoa szövetkezet az előírt bea- I dást már mindenből 100 szá- | zalékra teljesítette.^ Amikor pedig arról számolt be, hogy terven felül 122 mázsa sertéshúst, 79 ezer liter tejet, 838 mázsa cukorrépát, TÓTH IMRE, a Szlovák Nemzeti Tanács tagja 12 mázsa marhahúst adott a szövetkezet a közellátás részére, még vidámabban tekintettünk egymásra. nyitotta, hogy azért nincs minden a maga rendjén a szövetkezetben, mivel az EFSZ-tagjai nem a munkálatok időben való elvégzésére, a szövetkezeti vagyon gyarapítására tö-MAZACEK JÁNOS, a bratislavai KNB tagja Amint észrevette, hogy a felsorolt eredményekből látom igyekezetét, valamint a szövetkezet tagjainak iparkodását, határozott hangon — szinte kicsengett szavaiból, hogy amit mond, meg is valósítják — ezeket mondotta: — Most még az a tervünk, hogy az év végéig 80 mázsa sertéshúst és 60 mázsa marhahúst adunk a dolgozók asztalára. Tóth elvtárs fáradságot nem ismerő munkáját siker koronázza azon a munkahelyén is, ahová a múlt év novemberében a dolgozó nép állította. Ezt abból is láthatjuk, hogy az ősz folyamán 4 új EFSZ alakult körzetében: Csány, Nádasd, Zsadány és Szakaj községekben, a meglevő szövetkezetek pedig többszáz új taggal bővültek. — Sok türelemre és helyes meggyőző szóra ' van szükség feladataink sikeres teljesítéséhez — mondja Tóth elvtárs. — Azonban ha az ember azon az úton haiad, melyet pártunk és kormányunk jelölt 'ki számunkra, az eredmények nem maradnak el. z—j. rekednek, hanem háztáji gazdálkodásukat, egyéni céljaikat tartják szem előtt. Ezen hiányosság kiküszöbölésére Mazáček elvtárs azt javasolta, hogy a HNB tagjai választókörzetükben látogassák meg a dolgozókat, győzzék meg őket állásfoglalásuk helytelenségéről és azon legyenek, hogy minden egyes EFSZ-tag a közösségben, a szövetkezeti gazdálkodásban lássa jövőjét. Amikor elbúcsúztam Mazáček elvtárstól, az a meggyőződés érlelődött meg bennem, hogy Mazáček elvtárs választói nem csalódtak, amikor ügyeik elintézését ilyen öntudatos kommunista kezébe adták. SUTKOVA EDITA, a KNB mezőgazdasági osztály dolgozója. csalódtak benne...“ A nemzeti bizottságok működésének értékelése EZ EV NOVEMBERÉBEN nemzeti bizottságaink másfél éves működésére tekintünk vissza. Ha ezt az elmúlt 18 hónapot értékeljük, bátran elmondhatjuk, hogy nemzeti bizottságaink megválasztásuk óta alkalmazott munkamódszerei jól beváltak, hogy gazdag tapasztalatokra tettek szert, és hogy kezdeményező munkájuk színvonala erősen emel-' kedett. Az elmúlt évben a nemzeti bizottságok tagjai és funkcionáriusai tanfolyamokon vettek részt. Az ott szerzett ismeretek előnyösen befolyásolták további munkájukat és kedvezően hatottak ki a nemzeti bizottságok és azok tanácsai üléseinek előkészítésére, valamint vezetésére is. A^ tagok is élénkebb tevékenységet fejtettek ki választási körzetükben és alaposan felkészültek az idei mezőgazdasági munkák és más fontos időszerű feladatok biztosítására. A nyilvánosság személyesen, vagy a sajtó hasábjairól is ismeri a legkiválóbb NB-tagokat, mint például Barczy Bélát Gemerská Panicáról, Skovránková elvtársnőt, és Prieložný elvtársat a zsolnai kerületből, a bratislavai kerületbeli Vancsó Mihályt, az aranyosmaróti Vrábel elvtársnőt, a tardoskeddi Tóth elvtársat, a palárikovói Matejov elvtársat és így tovább. Ezek és a többi nemzeti bizottsági tagok rendszeresen hívják össze választóikat megbeszélésekre és nagymértékben járulnak hozzá pártunk és kormányunk a mezőgazdasági termelés fokozására irányuló határozatainak teljesítéséhez. Azokban a községekben, ahol a nemzeti bizottságok tagjai állandóan jó munkát végeztek és a földműveseket a mezőgazdasági feladatok teljesítésére mozgósították, nem volt szükség a brigádok segítségére és. nem a járási nemzeti bizottság oktatóinak kellett a HNB dolgozóit a feladatok teljesítésének biztosítására serkenteniök. A MEZÖGAZDASAGI FELADATOK teljesítése azonban nem kis mértékben függött a JNB-k helyes irányításától. Ebben szép példával jár elől a komáromi járási nemzeti bizottság, amely oktatói révén egész éven át rendszeres segítséget nyújtott a helyi nemzeti bizottságoknak. Ennek köszönhető, hogy a járás minden HNB-ának munkája magas színvonalon állott, hogy szép eredményeket értek el a feladatok teljesítésében és hogy a keszegíalvai, gútai és nagykeszi községek helyi nemzeti bizottságait kiváló munkájuk következtében példás helyi nemzeti bizottságoknak tekintjük. Magasra kell értékelnünk azt a körülményt is, hogy ezekben a községekben mindenekelőtt a HNB tagjai jártak elől jó példával a termelési feladatok és beadások teljesítésében és e mellett kiváló munkát végeztek választói körzeteikben is. VESSÜNK CSAK EGY PILLANTÁST a keszegfalvai HNB munkájára. Állandó lelkiismeretes gondoskodásának köszönhető, hogy a község az egész év folyamán mindig idejében végezte el a mezőgazdasági munkákat. A beadásokkal globálisan (általánosságban) már novemberben végeztek, a HNB tanácsa azonban nem elégedett meg a feladatok számszerű összteljesítésével, hanem november második felében, a helyi nemzeti bizottság utolsó gyűlésén Cifra János, a nemzeti bizottság elnöke, felolvasta azoknak a földműveseknek neveit, akik egyes termények, beadásában lemaradtak. • Minden NB tag följegyezte a választási körzetükbe tartozó földművesek neveit, valamint az elmaradások pontos adatait is, minden terménynél. Pár napra rá már beszélgetésre hívták össze választóikat és külön-külön minden egyes földművessel megtárgyalták, hogy és miképpen hozhatják még be az elmulasztottakat. Nemcsak formálisan próbálták őket meggyőzni, hogy kötelezettségeiknek eleget tegyenek, hanem gyakorlati segítséget is nyújtottak. A többi HNB taggal egyetemben úgy oldották meg a problémát, hogy azoknak, akik valami oknál fogva képtelenek voltak beadásukat valamely terményből teljesíteni, segítettek a többiek, akiknek ez módjukban állott. Ott helyben mindjárt megtárgyalták a földművesekkel, hogy milyen más pótterménynyel helyettesíthetik esetleg azt, amit beadni nem tudtak. A lakossággal való szoros együttműködést jelentékenyen elősegítette e község helyi nemzeti bizottsága mellett működő nőbizottság is, melynek elnöke Lepesová tanítónő. .Jó munkát végzett az állandó mezőgazdasági bizottság, Lengyel Zoltán bizottsági elnök vezetésével. A nemzeti bizottság e két segédszerve nemcsak a feladatok megismertetésére szorítkoztak, hanem a lakosságot, főként a HNB határozataiból rájuk háruló feladatok teljesítésére is serkenti. AZ EFSZ MEGSZILÁRDÍTÁSA, a mezőgazdasági termelés fokozása, a község kiépítése — mindez kitűnő hatással volt a szlovák és magyarnyelvű lakosság közötti viszonyra és együttműködésre is. Ebben a községben a nemzetiségi kérdés már a múlté. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez nem kis mértékben a HNB, főképp ennek tanácsának érdeme, amely kezdettől fogva politikailag helyes álláspontot foglalt el a nemzetiségi kérdésben és nem tett többé különbséget a magyarok és szlovákok között. De Keszegfalva nem az egyedüli példa. A nemzeti bizottságok százai és a példásan dolgozó HNB-tagok ezrei már hasonló szép eredményeket mutathatnak fel nemcsak Szlovákia déli vidékein, hanem északon, nyugaton és keleten is. Az őszi munkák lassan - befejeződnek 'és megkezdődnek az új gazdasági év előkészületei. A nemzeti bizottságok sem henyélnek majd a télen. Pártunk és kormányunk a mezőgazdasági termelés fokozását szorgalmazó határozatainak teljesítése vár rájuk és ezt a munkát már az ősszel megkezdték. Az 1956. évi terv teljesítésének eredményei mutatják majd meg, hogyan állták meg a helyüket. A napokban jelentek meg a nemzeti bizottságok tagjainak, funkcionáriusainak és segédszerveinek téli oktatására vonatkozó kormányutasítások. Az 1955/56-os tél folyamán tehát a nemzeti bizottságok dolgozóinak nagy tömegei töltik majd meg az előadó termeket és a bennlakással egybekötött tanfolyamok intézeteit, hogy tüzetesebb elméleti ismeretekre tegyenek szert, megismerkedjenek a jól bevált munkamódszerekkel s hogy mindezek után tavasszal új erővel és lelkesedéssel vezethessék községeiket a pártunk és kormányunk megszabta mezőgazdasági feladatok teljesítésének útján. Fel kell vetnünk még néhány kérdést, melyek befolyásolják a téli tanfolyamokra való megfelelő felkészültséget. Nem csupán a nemzeti bizottságok funkcionáriusai és tagjai látogatják majd a téli iskolákat, hanem a szövetkezeti tagok, a kis- és középparasztok is a szövetkezeti munkaiskolák növendékei lesznek. A járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági ügyosztályainak meg kellett már tenniök mindent annak érdekében, hogy a szövetkezeti munkaiskolák ne ütközzenek újból olyan akadályokba, mint az elmúlt években. Nem akarjuk azt, hogy az iskolapadok fele üresen maradjon és ügyeljünk arra, hogy valóban a legjobb előadók tanítsanak a tanfolyamokon, megfelelő helyiségekben. A bratislavai kerületben már látjuk a jó felkészültség eredményeit. A tanfolyamok száma az idén 405-re emelkedett és a hallgatók száma 3 ezerrel gyarapodott. A legtöbb szövetkezeti munkaiskolát eddig Dunaszerdahelyen nyitották meg — tizennyolcat — amelyeket 1520 szövetkezeti tag látogat majd. DECEMBERBEN MAR SOKHELYÜTT az első hó lepi el a földeket és beköszöntenek a fagyok is. A hosszú téli estéket nyilvános helyiségekben, vagy odahaza családi körben töltjük majd el. Ezzel kapcsolatban pedig ne . feledkezzünk meg egy igen fontos, a tél beálltával különösen időszerű kérdésről — a szénről. Mindnyájan azt óhajtjuk, hogy a telet meleg szobában tőlthessük, hogy az üzemek és vasutak elegendő szénkészlettel rendelkezzenek. Szenünk azonban, annyi lesz, amenynyit kitermelünk. A bányákban kevés a munkaerő, veszélyben a szénfejtés! Egyes kerületekben jól halad az új munkaerők toborzása, de nem mondhatjuk ezt a besztercebányai és eperjesi kerületről, sem pedig a nyitrai kerület néhány járásáról. És ezt vegyék nagyon komolyan fontolóra e kerületek nemzeti bizottságai, de lakosaink is, hogy a nemzeti bizottságok minden alkalommal maradéktalanul „tiszta asztalt” hagyjanak maguk után, amikor a téli tanfolyamok látogatását megkezdik. EMIL KADNAR, a „Hlas národných výborov” vezető-szerkesztője.
