Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-12-11 / 50. szám

9 WSS. 3*e«mber ff. föttdnftros 11 VADÁSZATI SZEMLE A SZLOVÁKIÁI vadAszvédegyesületek országos szövetségének HIVATALOS MELLÉKLETE. Minden vadásznak ismerni kell fegyverét, lőszerét és felszerelését! (Folytatás előző számunkból) A zárszekrény zárja el hátul a csö­veket, felveszi magába a lakatszerke­zetet, s az agyfával köti össze ezt. Ennek jó minőségű anyagból kell ké­szülnie, mert fontos szerepe van. Ezt a fontos szerepét emeli ki az is, hogy ez a rész rendszerint díszítéssel van ellátva. A závárzatszekrény a závárzatszer­kezet foglalatja. Legismertebb az egy­szerű Greener-zár, a kettős. Greener - zár, valamint a Purdey-zár. A régeb­bi hosszú kulcsos, vagy forgókulcsos zárak már nincsenek használatban. A csövek és a závárzatszekrény kö­zötti kapcsolásnak szilárdnak kell len­nie, hogy a csukott fegyvert biztosan zárja. A csőkampóba benyúló tolózá­ron kívül egy a csősín meghosszab­bításába belenyúló további zárat szer­kesztettek. melyek Greener és Prudey nevéhez fűződik. Ezeken kívül számos más závárzatszerkezet is van, melye­ket azonban csak speciális fegyverek­nél alkalmaznak. Fontos az, hogy a závárzat jó anyagból készüljön, s ki­dolgozása hibátlan legyen. Nagyon fontos alkatrésze a sörétes­puskának az előagy. Ennek a főcélja, hogy a csöveket nyitott állapotban is összetartsa. Ebben van elhelyezve a töltényhúzót toló csukló és a töltény­kidobó szerkezeteknél a kidobó laka­tok is. Az előagy alkatrészei ková­csolt acélból készülnek s diófaburko­lattal vannak ellátva. Az agy rendszerint diófából készül, melynek szilárdnak kell lenni, mivel a célzás nagymértékben ettől is függ. A régi vadászközmondás szerint a cső lő ugyan, de az agy talál. A puska agyának úgy kell simulnia a vadász testalkatához, hogy minden fejforgatás, vállelferdítés stb ellenére is azonnal célozhasson, ha kapásból kell lőnie, s ha a fegyvert az archoz kapja, azonnal meglássa a célgom­bot, mely aztán megadja a lövés irá­nyát. A puskaművesnek a puska ké­szítésekor talán ez a legnehezebb és legfontosabb munkája. Ä fegyveragy alakja többféle: pisztolyfogású, pofa­­dékos és síma „angol” agyak. Na­gyon fontos az agy anyagának, azaz fájának tömörsége és szilárdsága. A sörétes puskával kapcsolatos ismere­tekből talán ennyi elég is. A sörétes töltény Általában a ma használt sörétes vadásztöltény jó minőségű, nyolcsoro­­san tekert papirhüvely, mely a sárga­réz kupakkal sajtolt fenékfojtással van összekötve. A sárgarézkupakban a gyutacs van elhelyezve. Régen sok vadász használt sárgarézhüvelyt, azonban ma már a füst nélküli porok használatánál csak a papirhüvelyű se­­rétcs töltény használatos. Ma már nem töltik otthon a hüvelyt, mivel ezt a fáradságot nem éri meg és nem versenyképes a gyárilag töltött tölté­nyekkel. Természetesen különcök min­dig akadnak, azonban ezek sokszor ráfizettek már a különböző adagolá­sokra. Ez elsősorban a régi, még használatban levő damasztcsővű pus­kákra vonatkozik. Ezek bírják ugyan egy ideig az új lőpor nyomását, de végül is megrepednek, és sokszor a vadászt is megsebzik. Ezért elsősor­ban a fegyvernek kell jónak lenni, hogy jó tölténnyel lőhessünk belőle. Töltényeink- ma már pontosak, s jó, minőségűek. A töltény belső szerkeze­te a következő: A gyutacsra méret szerint ráöntött puskaporra rendsze­rint zsíros, ruganyos nemez (szőr) fojtás jön, melyet mindkét végén kát­ránylemez fed. Kapni ugyan fedetlen szőrfojtást is, de azt mindig pótolni kell, hogy a fojtás zsírja ne érintkez­zen a puskaporral, mert az idővel rontja a puskapor minőségét. Л füst nélküli töltények pontosan adagolt porral való töltése nagyon fontos, és az előírt, kipróbált méretek túllépése veszedelmes dolog. Külön ki kell emelni, hogy kétféle port kü­lönböztetünk meg: „offenzív és prog­resszív" port. Az előbbiekhez a gyor­san égő porok tartoznak és sörétlö­­véshez valók, míg az utóbbiakat — a lassabban égőket —.golyós fegyve­rekhez használják. A füst nélküli por­ral töltött tölténybe keménv sörét va­ló, mert a hirtelen nagy nyomás kü­lönben deformálná, s így a találatot is rontaná, amennyiben a szórás nem volna egyenletes. Végül figyelmeztetni kell minden vadászt, hogy a .lőporrá! ne mester­kedjen, ne akarjon sörétes puskába való port golyós tölténybe használni — és viszont —, mert ebből csak kellemetlenségek származhatnak. Le­gyen a vadásznak szilárd puskája, szárazon tartott, nem állott, gyárilag töltött tölténye és akkor a siker nem marad el. A nedves töltények szárítása Ilyenkor ősszel, amikor ködös, esős az idő, s órák hosszat nedves helyen áll a töltény, sokszor megesik, hogy nyirkos lesz, és ilyenkor már bizony­talan a vele való vadászat. No, meg néha meg is szokott duzzadni és ilyenkor nem fér a csőbe. Az ilyen töltényt a legtöbb vadász eldobja, azonban sokan vannak olyanok, akik szeretnék ezt a már hasznavehetet­lennek látszó töltényt felújítani. Az ilyenek megszárítása nagyon egysze­rű. Finom lisztsót 25—30 fok meleg­re kell felmelegíteni (szárazon), s ebbe belerakni a nedves töltényeket. A töltényeknek ebben a meleg sóban 48 óráig kell állni. A só minden ned­vességet magába szív s e mellett a töltények visszakapják alakjukat, csak a peremezést kell átjavítani. Aki saj­nálja eldobni megnyirkosodott tölté­nyeit, próbálja meg — megéri. Ä VADASZ DECEMBERE A természet gyászának színe a fe­hér. Legalább is a régi rómaiak ezt ismerték el a gyász színének, mert ahol a felié hólepel lepte be a földet, ott szükség, egyhangúság, szomorú­ság támadt. Náluk — persze a szép Itáliában — a hó ismeretlen dolog s ha néha előfordul egy kis hóesés, ez csak a gyerekek mulattatására támad s nem okoz nagy gondot. Ezt csak az északi területen élők tapasztanák. Egészen másként van ez nálunk. A fehér hólepel egyhangúságot, va­lami megállást jelent az életben s nagyon sok mindent át kell alakítani, meg kell változtatni, hogy az új kö­rülmények között tovább folyhasson az élet. Vonatkozik ez elsősorban a szabad természetben élő állatokra, melyeknek nincs épített lakásuk, nincs biztos élelmük, s ki vannak téve sok támadásnak a lelkiismeretlen emberek és a ragailozó állaioktól. Ilyenkor kezdődik el tulajdonképpen a vadász­gazda gondja s ilyenkor kell a terü­letre nagyon vigyázni, a vadat véde­ni és etetni. Az éhező vad leginkább a faluk alá a szérűk környékén tanyá­zik, oda húzódik, ott keres magánakf élelmet, s hurokkal nagyon sokszor ott is fogják meg. A vigyázatlan va­dászgazda azt veszi észre tavasszal, bogii 200 fogoly helyett alig van 30— 40 darab a területén. Hová lett a fo­goly? No meg azután a nyúl. Ez az­után csak a becses csemege a vador­zóknak, kóbor kutyáknak, menyétnek, görénynek, s még sok mindennek, ami a szegény fülest pusztítja. A felállí­tott etetőket állandóan figyelni kell. Ha nincsenek jó helyen, át kel őket helyezni. Ugyanígy van ez a nagy­vadnál is. Ha nagy a hótakaró, kü­lönösen pedig a felső réteg megfagy, felsebzi a vad lábát, mely azután nem bír odajutni az etetőkhöz, lesoványo­dik. leromlik, megbetegszik s tavasz­ra már csak néhány csontját találjuk meg. A sok gond közepette van azért öröm is. A jó nyúlás területen most következnek a szép hajtóvadászatok. Ilyenkor élvezet a lövés, a lelőtt nyúl ■ — ahol már hó is esett — szép tisz­ta, csak egy-egy kis piros vérfolt hagy nyomot a fehér havon. Sok faj­tája van a vadászatnak, de a körva­dászat az igazi, ez a vadászok szü■ retje. Ezért elsősorban a hajtóvadá­szatok helyes megrendezését, előké­szítését kell biztosítani, hogy a köz­nek is jusson a zsákmányból, s a va­dászoknak is maradjon a vadászai örömein kívül egy kis vadhús is. A nagyvad vadászata már most nem is annyira öröm, inkább kötelesség. Ki­vétel persze a vaddisznó, melyet a havon sokkal könnyebb kinyomozni. Jó kutyával nagyon szépek a vadá­szatok. Ilyenkor a vaddisznók a mak­kolás után jó kövérek, megérik a fá­radságot. Az esztendő vége felé azu­tán a szép fácánvadászatok tetőzik be a vadászesztendöt. Ahol egész éven át gondoskodtak erről a nagyon szép vadról, ott decemberben csak úgy öm­lik a puska elé a sok tarka tollú ka­kas, melyekből szinte válogatni lehet, ha lenne rá sok idő, mert ha egyszer szárnyra kapott s eléri a szabad te­rep magasságát, ügyesen kell rá cé­lozni s gyorsan lőni, mert hamarosan eltűnik. A december hónap a vadászat leg­érdekesebb időszaka. Ez a vadász­gazdák vizsgáztató hónapja, mely megmutatja, ki hogyan gazdálkodott a területen. A vadászok nagy találko­zója ez — a társasvadászatokon, — ahol alkalom nyílik egymás megisme­résére, sok 'tapasztalatcserére, sok ta­nulásra. A jó vadászgazdáknak, a jól megrendezett vadászatokon sok örö­met és szép eredményt kívánunk. Madárvédelem Ha gyümölcsöseinket a rovarkárte­vőkkel szemben védeni akarjuk, szük­séges, hogy a hasznos madaraink-se­gítségére legyünk. Éppen ezért kell minél több hasznos madarat telepíte­ni gyümölcsöseinkbe, mert így a ro­varirtás akkor sem szünetel, midőn a permetezés lehetetlen. E madárfajok sorában a cinegefélék . a legkiválóbb munkatársak, mert ezek a rovarirtást télen is végzik. Minthogy faüregek­ben, odvakban fészkelnek, a mestersé­ges fészekodvakba könnyen megtele­­píthetők. Ezt a fa törzsére stb. sze­gezzük. 2—3 méter magasságba. Fe­dele könnyen leemelhető legyen, hogy évenként ősszel kitisztíthassuk, ta­vasszal pedig a verebeket kilakoltat­hassuk. A fészekodvak kihelyezése azonban csak fél munka abban az esetben, ha nem gondoskodunk a ma­darak átteleltetéséről. A cinegék ugyanis az éhséget csak nagyon rö­vid ideig bírják. Legcélszerűbb ha tökmagot, napraforgó- vagy kender­magot adunk ilyenkor nekik, fonálra aggatott faggyúdarabkákkal. Az ete­tést azonban esőtől, hótól és széltől védett helyen kell végezni. Az etetők közelében tegyünk mes­terséges fészekodút, hogy a cinegék ebben tölthessék a hideg éjszakákat, hogy — helyhez szoktatva őket — ta­vasszal aztán fészket is rakjanak. A tapasztalat szerint a cinegék té­len egész nap bogarásznak, s ilyen­kor végzik a legértékesebb tisztoga­tó munkát, bőven meghálálják a gyü­mölcstermesztő gondoskodását. A cinegéken és számos más odúla­kó madarakon kívül a bokrokban fész­kelő rovarevö madarakra is nagy szükség van. Hagyjunk meg tehát minél több bokrot, sűrítsük azokai nyeséssel, itatókról is gondoskodjunk, mert ezzel sok madarat csalogatha­tunk gyümölcsösünkbe. Irtsuk a kó­bormacskákat, a madarak legnagyobb ellenségét! BÁCSKÁI I. Ilyen is előfordul Egy jó nevű puskamüves, aki már hivatásánál fogva is vadász volt, na­gyon szerette a szép körvadászatokat, és évenként legalább 25— 30 ilyen va­dászaton vett részt. Szerették, mert minden lövése talált, s így hasznára volt a terület tulajdonosának. Volt azonban egy gyengéje: nem sokat tö­rődött a puskájával. Sokszor, midőn üres területen haladt át, átadta pus­káját a mögötte haladó „inasnak”. A gyereket érdekelte a puska, hencegett is vele, vállára akasztotta szíjánál fogva, mely azonban hosszú volt neki, s a csőtorkolat éppen a tarkóját ver­­deste. Amint a puskával babrált, hoz­záért a két ravaszhoz, s egyszerre rántotta meg mind a kettőt. A puska elsült, s — szerencsére — a gyerek tarkójáról jó darabon leégette a ha­jat. Ha a lövés fél centiméterrel megy beljebb egy életbe került volna. így kopaszra nyírással „megúszta”. Ettől az esettől fogva azután töltött fegy­vert nem adott ki a kezéből a köny­­nyelmü mester. Legyen ez okulás má­sok számára is! вдшзомияок -1955. december 12-től 18-ig. I Csehszlovákiai Rádió állandó magyar adása: HÉTFŐ 6,15: Hírek és a vasárnap sportja. 13,00: Hírek, sporthír­­adó. 17,30: Hírek, hangos hír­adó. KEDĎ 6,15: Hírek. 13,00: Hírek, fa­lurádió. 17,30: Hírek. Mi újság az EFSZ-ekben. SZERDA 6,15: Hírek. 13,00: Hírek, sporthíradó. 17,30: Hírek, han­gos híradó. 17,45: A serdülő ifjúságunknak. CSÜTÖRTÖK Hírek. 13,00: Hírek, híradó. 17,30 Hírek, fa-6,15: hangos lurádió. PÉNTEK 6,15: Hírek. 13,00: Hírek híradó, sport. 17,30: Hírek, hír­adó. Asszonyoknak. SZOMBAT 4,15: ' Hírek. 13,00 hangos híradó. 17,30: újság. VASÄRNAP 6,40: Mezőgazdasági adó. 12,50: Rádióegyetem. 13,00 Vidám műsor. Hírek, Irodalmi tanács-HÉTFÖ december 12. BRATISLAVA — 5,10: Reggeli zene. 6,20: Zenés műsor. 7,10: Reggeli hangverseny. 10,20: Rapszódiák. 11,00: Asszonyoknak. 11,30: Jó hangulatban. 12,00: Földműveseinknek. 12,10: Népi dallamok. 12,45: Tarka zenés műsor. 13,30: A baráti államok operáiból. 14,00: Ifjúsági híradó.* 15,20: Kellemes délután: 16,00: A Szovjetunió nemze­teinek dalai és táncai. 17,00: Moszkva beszél. 18,20: Félnek az epeoperáció­tól? 18,30: Kívánsághangverseny. 19,00 Hangosújság. 20,20: Alexander Kor­­nejcsuk: Szárnyak. 22.15: Kossuth-rádió — 4,30—8,00: Vidá­man — frissen. 8,10: Sporthírek. 8,15: Zenekari hangverseny. 9,20: A pász­tói népi zenekar. 10Д0: Óvodások mű­sora. 12,10: Régi operettek. 13,15: Magyar népi muzsika. 14.35: MR gyermekkórusa. 15,10: Heti zenés ka­lendárium. 17,38: Ljiadov és Such­­mann kórusmüveiből. 18,20: Népszerű olasz operákból. 19,54: Jó éjszakát, gyerekek. 20,00: Esti híradó. 20,20: iviai írók Rádiószínháza. 22,25: KEDD december 13. BRATISLAVA — 5,10: Reggeli zene. 6,15: Zenés műsor. 7,10: Reggeli hangverseny. 10,00: Érdekességek a természetről. 10,20: Opera táncok. 11,00: Jó hangulatban. 12,00: Földmű­veseinknek. 12,10: Népi dallamok. 13,30: Bányász-félóra. 14,00: Ifjúsági híradó. 14,40: Üzemi együttesek. 15,20 Kellemes délután. 17,00: Moszkva be­szél. 18,30: Kívánsághangverseny. 19,00 Hangosújság. 20,00: A gyermekneve­lésről. 20,15: Kedvelt melódiák. 21,00: Hangverseny angol szerzők műveiből. Kossuth-rádiő — 4,30—8,00: Vidá-_ man, frissen. 8,10: Debreceni népi ze-‘ nekar. 9,20: Kis muzsikusoknak. 10,10: Zenével a föld körül. 11,45: Vízi tü­kör. 12,10: Magyar tájak dalai. 13,15: Operarészletek. 15,1b: Schubert-mű­­vek. 16,40: Énekkarok műsorából. 17,10: Mai szerzők operettjeiből. 18,10 Szív küldi... 19,00: Arcképcsarnok. 20,00: Esti híradó. 20,20: Könnyű mu­zsika. 21,20: MR énekkarának hang­versenye. 22,15: Operett-est. SZERDA december 14. BRATISLAVA — 5,10: Reggeli zene. 6,15: Zenés műsor. 7,10: Reggeli hangverseny. 10,20: Közismert hang­verseny Eugen Suchoň műveiből. 11,00 Asszonyoknak. 11,30: Jó hangulatban. 12,00: Földműveseinknek. 12,10: Népi dallamok. 12,45: Filmzene. 13,45: A legjobbak példája nyomán. 14,00: Ze­nés album. 15,20: Kellemes délután. 16,30: Kívánsághangverseny. 17,00: Moszkva beszél. 18,00: Fúvószene. 19,00: Hangosújság. 20,00: Hussein Muchtarov: A család becsülete. 22,15: Népdalok, František Bušek átdolgozá­sában. v Kossuth-rádió — 4,30—8,00: Vidá­man — frissen. 8,10: Népszerű ope­rarészletek. 9,00: Rádióegyetem. 10,10 Sötét az erdő. 11,10: Katona-kórusok. 12,10: Tánczene. 13,15: Vidám hang­szerek. 14,15: Raffael Márta énekel. 15,55: Zenekari hangverseny. 17,10: Vidám népi magyar muzsika. 18,20: Szív küldi... 19,00: Szülők, nevelők, gyerekek. 19,20: Halló, itt Varsó. 20,00 Esti híradó. 20,20: Szép vagy szép Balaton. 21,00: Szabadság, szerelem. CSÜTÖRTÖK december 15. BRATISLAVA — 5,10: Reggeli zene. 6,20: Zenés műsor. 7,10: Regg li hangverseny. 10,30: Gyermekkórusok. 11,00: Jó hangulatban. 12,00: Földmű­veseinknek. 12,10: Népi dallamok. 13,00: Világszólisták. 14,00: Első re­pülés. 15,20: Kellemes délután. 16.30: Kívánsághangverseny. 17,00: Moszkva beszél. 17,30: Operaszínpadokról 18,30 Kívánsághangverseny. 19,00: Hangos­újság. 19,30: Mi és szovjet együtte­sek énekelnek. 20,00: Rádióegyetem. 20,20: Z'nei újdonságok. Kossuth-rádió — 4,30—8,00: Vidá­man — frissen. 8,10: Ifjú Rác Béla éš zenekara. 9,20: Szmolicska (cseh­szlovák népmesék). 10,40: Kamaraze­ne. 11,15: Fúvós indulók. 12,10: Bol­gár űttörő-kórus énekel. 13,15: Az Állami Népi Együttes műsorából. 14,15 A Rádió Gyermekújság. 14,45: A tatár nép zenéje. 15,30: Kamarazene. 16.00: Az épülő kommunizmus nagy országá­ban. 16,30: Szív küldi... 17,10: Tánc­zene. 18,00: Ifjú figyelő. 19,10: Mozart színpadi művészete I. 20,00: Esti híradó. 20,20: Európa hangverseny­termeiből. 21,35: Parasztok (regény­részlet). PÉNTEK december Ш. BRATISLAVA — 5,10: Reggeli žene. 6,15: Zenés műsor. 7,10: Reggeli hangverseny. 10,10: Zenével a fiatal szivekhez. 11,00: Jó hangulatban. 12.00: Földműveseinknek. 12,10: Népi dallamok. 12,45: Fúvószene. 13,30: Operazene. 14,00: Fényszóró. 14,40: Népi szólisták. 15,20: Kellemes délu­tán. 16,30: Kívánsághang verseny. 17,00 Moszkva beszél. 17,30: Harmónikák. 18,00: Szlovák népdalok. 18,30: Kiván­­sághangverseny. 19,00: Hangosújság. 19,30: Friss tarka zenés műsor. 20,20: Kedvelt melódiák. Kossuth-rádió — 4,30—8,00: Vidá­man — frissen. 8,10: Verbunkosok. 9,10: Operarészletek. 10,30: Okos mackó. 10,20: Könnyű zene. 12,10: Népi zenekarok. 13,IS: Tánczene. 14,15: Üttörő-híradó. 15,10: Harangoz­nak. 15,40: Szórakoztató zene. 16 00: Töretlen úton. 16,40: Népzene. 17,10: Jó munkáért — Szép muzsikát. 18,15: Peng a gitár. 19,10: Tánczene. 20,00: Esti hiradó. Részletek Kemény Egon, Hatvani diákjai c. daljátékból. 2TjC0: Sporthíradó. 21,17: MR szimfonikus zenekar. SZOMBAT december 17. BRATISLAVA — 5,10: Reggeli zene. 6,15: Zenés műsor. 7,10: Reggeli hangverseny. 10,45: Norbert Frýd: Nehézségek a dollárokkal. 11,00: Jó hangulatban. 12,10: Népi dallamok. 12,45: Vidám hétvége. 15,00: Kutatunk a dal után. 15,45: Asszonyoknak. 16,00 :Táncok, hallgatók. 17,00: Moszk­va beszél. 18,30: KIvánsághangverseny. 19,00: Hangosújság. 19 30: Sporthíra­dó. 19,40: Edmund Eysler: Aranyos mesterné. f Kossuth-rádió — 4,30—8,00: Vidá­man — frissen. 8,10: Szimfonikus táncok. 9,40: Keringök. 10,40: Vidám népi muzsika. 11,25: Hangszerszólók. 12,10: Operarészletek. 13,15: Művész­­lemezek. 14,15: Hanglemezek. 15,10: Brahms: B-dur vonóshatos. 16.20: Az épülő kommunizmus nagy országában. 17,15: Szív küldi... 18,15: Színes népi muzsika. 19,00: „A kanász”. 19,35: Könnyű zene. 20,00: Esti híradó. 20 20 Tarka-barka. 22,15: Tánc éjfélig. VASÄRNAP december 18. BRATISLAVA — 6,00: Reggeli hang­verseny. 8,00: I. Karnauchová: Fehér kácsa. 8,30: V'asárnapi operahangver­seny. 9,00: Ludas Matyi nyomdokain. 11,00: Délelőtti hangverseny. 12,05: Melódiák. 12,50: Szlovák dalok és táncok. 13,30: Mesterek zenéje. 14,00: Mezőgazdasági tanácsadó. 14,30: Fú­vószene. 15,30: Operettnyitányok 16 30 Képek a faluról. 17,00: Moszkva be­szél. 17,30: Jó hangulatban. 18,00 Ho­gyan fogunk élni 1960-ban? 18,10: Ami hallgatóinknak tetszik. 19,00: Heti hangos hiradó. 19,30: Kis tarka zenés műsor. 20,30: Kívánsághangver­seny. 21,00: Mi játszunk, ti táncoltok, 21,30: A vasárnap sportja. Kossuth-rádió — 4,30—6 00: Magyar és szovjet népdalok. 6,00—7,59-ig: Reggeli zene. 8,15: Egy falu — egy nóta. 9,00: Zenés fejtörő. 10,10: A sellö (rádiójáték). 11,15: Matiné köz­vetítés (MR szimfonikus zenekarának hangversenye). 12,00: Hírek. 12,15: A Matiné folytatása. 13,00: Jó munkáért — szép muzsikát. 14,15: Angol és amerikai népdalok. 15,00: Kacsók: János vitéz — részletek. 16.15: MR tánczenekara 17,25: Kincses kalendá­rium. 18,20: Az épülő kommunizmus nagy országában. 19,00: Az igazgató úr nevenapja (színjáték). 20,00: Esti híradó. 20,20: A színjáték folytatása.

Next

/
Thumbnails
Contents