Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-12-11 / 50. szám

10 Földműves MSS. if«*»n&ír Ц A magas hektárhozam alapjainak megteremtői között A felázott talajon berregve ballag a lánctalpas traktor. A szántatlan föld úgy gyöngyözik az állandóan szemer­kélő őszi esőben, mintha a föld már kifáradt volna a sok ivásban s most megittasodva verítékezne a nehéz munkában. Ahol azonban a nagy 5-ös eke már felvágta a talajt, ott a mé­lyen felszántott föld szomjasan issza a gazdag őszi nedvet. Lukács László, a szomotori Irak­­törosbrigád traktorosa DT-jének ka­binjából mosolyogva néz vissza a szépen boruló, fényes hantokra. Ez a megelégedett mosoly azt a szép eredményt tükrözi vissza, amelyet Lukács traktoros a negyedik negyed­évben elért. November 30-ra 221,83 százalékra teljesítette tervét. S ha hozzászámítjuk azt, hogy azzal az egy DT-vel öt kisebb szövetkezetben, —amelyeknek együtt 800 hektár szántóföldjük van — végezte el a munkát, akkor láthatjuk, hogy ez bizony szép eredmény. Már az utolsó hektárokon végzi el az őszi mély­szántást s aztán a szomszédos bod­­rogszerdahelyi szövetkezetnek segít majd a rizsföld szántásában. Ugyanis a szerdahelyi szövetkezetben az idő miatt egy kicsit megkéstek a rizs munkálataival, s így a rizsföld szán­tását még ezután végzik el. Az idő pedig most már sürget, azért megy hát segíteni Lukács traktoros. Hadd pihenjen minél többet a mélyen fel­szántott föld és hadd legyen a jövő évbon jó kövér a rizskalász. Mikor megkérdeztük Lukács trak­torost, hogyan győzték öt helyen a munkát ezzel az" egy lánctalpassal, mosolyogva válaszolt: — Hát igyekeztünk, minden percet kihasználtunk. Lukács László Ez tökéletesen igaz, mert Lukács és társa Francsák traktoros, állan­dóan két műszakban dolgoznak s na­ponta átlagban 13—14 hektár föld mélyszántását végezték el. De nem csupán ez a szép eredmény titka. A többit azonban Lukács traktoros már nem mondja el, hanem lassan előre engedi a pákákat s a hatalmas gép lassan elballag elölünk. Bent, a brigádközpontban aztán Varga Jolika, a traktorosbrigád gaz­dasági vezetője mélyebben megismer­tet bennünket a brigád dolgaival. — Tőle tudjuk meg, hogy a Lukácsék DT-je már második éve megy nagyobb javítás nélkül. Ez azt bizonyítja, hogy Lukács traktoros nemcsak kitűnő szak­ember, hanem jó gazda . is. Gondosan kezeli gépét. Ugyanezt mondhatnánk el a 18 éves Francsák Laciról is, aki társához és tanítójához híven, oda­adással és szakértelemmel végzi mun­káját. Jó munkát végeznek a kerekes trak­torok mellett dolgozók is, mert az általánosan elhúzódó őszi munkák ellenére mind az őszi betakarítás, mind a vetés határidejét jó pár nap­pal lerövidítették. Közülük különösen Smajda Miklós traktoros tűnt ki, aki a negyedik negyedévben elért 416,15 százalékos teljesítményével a szomo­tori traktorosbrigád és egyben a já­rás legjobb traktoristája lett. — Nincsen ebben semmi boszor­kányság — monndja nevetve. Ezt, az ő szavaival élve, azzal tud-Smajda Miklós ta elérni, hogy szereti a mezőgazda­sági munkát és a traktort. Meg az is nagyon elősegíti a munkáját, hogy az ő traktora rendszeresen el­kerüli még a betervezett javítást is, Persze, ez .nem véletlen. Társai mond­ják, hogy Miklós munka után mindig elvégzi a géptisztítást és az esetleges apróbb javításokat s míg a többiek reggel még javítgatnak, tisztogatnak, ő már munkába indul. Jó munkát végzett Makó János traktoros is, de »nem nagyon marad­tak el mögöttük a többiek sem. Az a három járási vándorzászló, amely ott ékeskedik a brigádközpont irodá­jában, — melyeket 1952-ben, 1953-ban és az idén elnyertek, — arról tanús­kodik, hogy a brigád minden tagja jó munkát végez. Ebben az évben a negyedik negyedévi tervüket novem­ber 30-ra 209,11 százalékra teljesítet­ték. Ez egy kicsit ugyan furcsán hang­zik, mert ha az ember úgy okosko­dik, hogy a munkát akkor végzik, el 100 százalékra, ha minden rendben van, akkor igaza is van. A traktor­állomás gazdasági vezetője azonban elmondja, hogy a 209,11 százalék bi­zony nem tévedés, mert itt nem a szövetkezetben levő összes munka el­végzéséről van szó, hanem a gépekre tervezett munkáról. Aztán a kiterített tervekkel bizo­nyítva elmondja, hogy a lánctalpa­sokra váró munkát két gépre tervez­ték és ezt Lukácsék egy DU vei vé­gezték el. mert a másik még kora tavasszal üzemképtelenné vált. A ke­rekes traktorokból se volt meg a ter­vezett létszám, ugyanakkor az őszi betakarításnál mindenből jóval többet kellett beszállítaniok a gépekre ter­vezett mennyiségnél, mert a jól gon­dozott földek jóval terven felül ter­mettek. A zemplénieknek ők takarí­tották le a Bodrognak ezen az olda­lán levő 12 hektár kukoricaszárat, a helyét is ők szántották fel, s émel­­lett' a magángazdáknak is elvégezték 25 hektár nem tervezett föld szántá­sát és vetését. A legnagyobbat azonban az emelte a 111. és ÍV. negyedévi eredményü­kön, hogy augusztus 14-én Bodrog­­szentmárián 120 hektár földdel új szö­vetkezet alakult, amelynek minden munkáját a szomotori brigád végezte el. És mindazt a sok munkát aka­dálytalanul bonyolították le. Tehát a szomotori brigád jogosan büszkélked­het a járási versenyzászlóval. A 221,83 százalékos eredmény sok mindent elárul, de mégsem mindent. Kitűnik ebből a számból, hogy a szo­motori brigád tagjai sokat dolgoztak, jól szervezték a munkát. De a teljes eredmény nemcsak a 221,83 százalék­ban rejlik, hanem abban is, hogy a jövő évben azokon a magángazdá­kon kívül, akik már az idén is trak­torral szántattak, még sok magán­gazda szándékozik a gépállomással szerződést kötni. Részben a trakto­rosok munkája segítette elő, hogy Bodrogszentmária lakosai a jó mun­ka és a szép eredmények láttán a Francsák László köiös gazdálkodást választották. ■— Ezenkívül a traktorosoké az érdem abban is, hogy az időben és szak­szerűen elvégzett munka nyomán a szövetkezetek tagjai jogos remény­séggel számítanak a jövő évi gazdag termésre. Haraszti Gyula Atomvillany-telepünk tervezete Az atomenergia békés fel­­használásának tanulmányozásá­ra összeállított kormánybizott­ság a napokban megtartott 15 ülésén megtárgyalta az első csehszlovákiai atomvillanytelep előkészítő munkálatainak né­hány kérdését. A kormánybi­zottság tárgyalt az 1960-ban elkészülő atomvillany—telep számára szükséges tudományos dolgozók toborzásáról is. A kormánybizottság jóvá­hagyta az atomenergia békés felhasználásáról szóló irodalom kiadásának fejlesztését. Vízkenésű csapágyakkal kísérleteznek A gépek szerkesztői, tervezői, arra is törekszenek, hogy a csúszó gépré­szek kopása mozgás közben a lehető legkisebb legyen, a így növekedjék a gép élettartama. Ezért nagy gonddal választják ki a csapágyak csúszó fe­lületeinek ányagát, s a hozzájuk hasz­nált kenyöanyagot is. A kopás csökkentésének van azon­ban egy másik módja is: a csapágyak vízzel való kenése. Az ilyen csap­ágyaknál természetesen csak olyan anyagokat — elsősorban műanyagot — lehet csúszó-felületként használni, amelyekre nem hat károsan a víz. Vízkenésű csapágyak különösen a víz­gépeknél alkalmazhatók, például a víz­turbináknál, ahol a csúszófelületeket maga a működtető víz keni. De fel­használható ez a módszer másutt is — például hengersorok csapágyainál — ahol hűtővíz áll rendelkezésre. A vízkenéses csapágyakkal már ré­gebben kísérleteznek. Szovjetunióban már hosszabb idő óta alkalmazzák őket. A szovjet tapasztalatokat fel­használva a magyarországi Ganz-gjfá? dolgozói a csapágy anyagának kivá­lasztásánál arra törekedtek, hogy megfelelő hazai anyagot találjanak. Számos kísérlet után a legjobb ered­ményeket a textilbetétes bakelit­anyaggal érték el. A textilbetétes fe­nolgyanta csapágyperselyek kifogásta­lanul működnek vízkenéssel, s elbír­nak olyan nagy terhelést is, amilyent a bronzcsapágyak nem bírnak el. A vízkenésű csapágyak alkalmazásá­nak sok előnye van. Feleslegessé te­szi az eddig használt kenőanyagokat. Ugyancsak feleslegessé válik a kül­földről behozott tömítőanyag, amelyet olaj- vagy zsírkenéssel' azért alkal­maznak, hőgy a kenőanyag ne keve­redjék a vízzel. Az egéz gép egysze­rűbbé válik azáltal, hogy a csapágyat nem kell külön kezelni. Ezenkívül a műanyag-csapágyak alkalmazása szí­nesfém — megtakarítást és az egész konstrukció súlyának csökkentését eredményezi. Teljesítették évi tervüket A Nagy Októberi Szocialista For­radalom tiszteletére tett szocialista vállalások nagy lendületet adtak az őszi munkák elvégzésének a nyitrai kerületben. A zsámbokréti gépállomás dolgozói vállalt kötelezettségüknek köszönhetik, hogy évi tervüket no­vember 23-án 101 százalékra teljesí­tették. Évi tervük teljesítését jelentik a zselízi gépállomás dolgozói is, akik november 22-én a tervezett 96 ezer átlagos hektár helyett 100 ezer hek­tár földet megműveltek. A gépállo­más dolgozói legjobb eredményeiket a nyárt terv keretében érték el, ami­kor a tervet 109,5 százalékra teljesí­tették. A koinbájnosok több mint 5 ezer hektár földről takarították be a termést és ezenkívül jelentős segítsé­get nyújtottak a kis- ée középparasz­toknak is. A zselízi traktorosok mun­kateljesítménye eléri a traktoronkénti 345 átlagos hektárt. Több mint 2000 vagon cukorrépa terven felül A kapásnövények idejében való be­takarítására szóló kormány felhívás nagyobb buzgalomra indította a nyit­rai kerület állami gazdaságainak dol­gozóit. Hála a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 38. évfordulója tisz­teletére tett kötelezettségvállalásnak, valamint a jobb munkaszervezésnek a kerület állami gazdaságai novem­ber végéig betakarították az összes cukorrépát. A répakártevők nagy elszaporodása ellenére is kerületi méretben hektá­ronként átlagosan 276 mázsás cukor­répa hozamot értek el. A cukorgyá­rakba 2317 vagonnal több répát ad­tak be, mint ahogy azt tervbe vették. A partizánskej gazdaságban érték el a legnagyobb hozamot, ahol a hektá­ronkénti átlag hozam 364 mázsát tett ki. Palárikovon 328 mázsás, Hlohove­­cen és Tornócon 315 mázsás hozamot takarítottak be. Hat gazdaságban már lesilózták a répaszeleteket. Megcsodálják a csehszlovák technikát Az Etiópiában megrendezett nem­zetközi kiállításon 1680 négyzetméter­nyi területet foglal el Csehszlovákia kiállítási pavilonja. A 19 állam erős nemzetközi konkurenciájában, melyek között Anglia, USA, a Német Szövet­ségi Köztársaság, Jugoszlávia és Olaszország is szerepel, számos új kereskedelmi kapcsolatot szerzett Csehszlovákia. Csehszlovákia Kiállítási Pavilonjában igen nagy érdeklődést keltettek a fémmegmunkáló gépek, vadászfegyverek, valamint az üveg- és textilipari gyártmányok. Haile Selassie I., Etiópia császára, aki meglátogatta a Csehszlovák Kiál­lítási Pavilont, a megmunkáló gépek munkafolyamatának gyakorlati bemu­tatását kérte. Igen kedvezően nyilat­kozott a gépek minőségéről, mivel tökéletes munkaképességükről Etiópia több üzemében meggyőződött. Meg­csodálta a gyönyörű kristálycsillárokat és egyéb dísztárgyakat is, melyeket azonnal megrendelt a császári palota számára. A kiállítás első tíz napja alatt több millió korona értékű meg­rendelést kapott Csehszlovákia, főkép­pen gépekre. A csehszlovák kiállítási tárgyak olyan érdeklődést keltettek, hogy már mind elfogytak és a megrendelések • értéke többszörösen túlhaladja a ki­állított tárgyak értékét. Többek között két malomberendezést rendeltek és élelmiszeripari, valamint építkezési gépek megrendeléséről tárgyalnak. A jó gazda arra használja fel a téli időszakot, hogy felkészüljön a jövő évi idénymunkákra. Azért alaposan meg kell fontolnia milyen munkák várják a jövő évben s milyen eszkö­zökkel tudja azt elvégezni. Az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben a többi munkálatokon kívül igen nagy fontosságot kell tulajdonítani a gépek téli javításának. A gépek szakszerű javításáért és elraktározásáért a gép­állomások dolgozóit terheli a legna­gyobb felelősség. A téli hónapokban gépállomásainkon több mint 2000 szakmunkás javítja majd a gépeket, közel 4000 traktorossal, kombájnossal és brigádvezetővel együtt. Az eddigi gyakorlati példák igazol­ták, hogy a gépek múlt évi javításá­nál komoly hiányosságok fordultak elő, melyek kedvezőtlen befolyással voltak a mezei munkák elvégzésére. Az alacsony minőségű gépjavítás kö­vetkeztében ez év szeptemberében 326 traktor, köztük 132 lánctalpas állt üzemképtelen állapotban. Az őszi munkák megkezdése után ez a lét­szám jóval emelkedett. A legtöbb üzemzavart és Uzemképtelenséget a szakszerűtlen gépjavítások idézték elő, melyért a gépállomások dolgozóira hárul a felelősség. A traktorosok a traktorok üzemképességének jegyze­teit nem vezették rendszeresen. A pótalkatrészek hiánya miatt sok eset­ben öreg, vagy jaaVított alkatrészt Itt a téli gépjavítás ideje használtak, ami a gépjavítás minősé­gének rovására ment. Hasonló hiá­nyosságok történtek káderhiány miatt a kerületi gépjavító üzemekben, ahol a gépeket nemcsak, hogy rosszul, ha­nem igen lassú ütemben is javították, ami a gépállomások bizalmatlanságát vonta maga után. Hasonló jelenségek megelőzése ér­dekében ez év júliusától kezdve új módszerrel kezdtük javítani a gépe­ket, az Üzemanyag-szükséglet figye­lembevételével. Ezzel az eljárással ki­küszöböljük a téli gépjavítások kam­­pányszerüségét. Így például december­ben, januárban és februárban azokat a traktorokat javítjuk, melyeknél az előírt üzemanyag-mennyiség teljes kimerítésére számítanak. Az ilyen traktorok egész traktorállományunk egyharmadát képezik. A többi trakto­ron még az őszi, vagy pedig a tavaszi ! munkák folyamán eszközölnek szük­­[ séges javításokat. A tavaszi munkák j korai megkezdésére való tekintettel a déli járásokban 1956. február 15-ig. az északi járásokban pedig legkésőbb február 28-ig kell befejezni a téli gépjavítást. A gépek javításánál nagy előnye ; van a folyamatos javítási módszernek ; A csoportokba osztott gépjavítók kü­lönféle gépalkatrészek javítására gya­korolhatják be magukat, s abban a munkál:an igazi mesterekké válhatnak. Mindenütt, ahol a javítóműhelyek ter­jedelme megengedi, ezt a javítási módszert kell alkalmazni (az önkötö­­zöknél, kombájnoknál és a cséplőgé­peknél is). Az eddigi helyzet azonban azt mu­tatja, hogy nem minden gépállomás dolgozói értették meg a téli gépjaví­tások szervezési felkészültségének fontosságát. Ez a megállapítás külö­nösen az érsekújvári, surányi és még több gépállomásra vonatkozik, ahol igen csekély figyelmet fordítottak a gépek karbantartására és ez ideig még nem dolgozták ki a téli gépjaví­tás tervét. E fontos munka előkészítésében le­maradó gépállomások példát vehetné­nek a esallóközcsütörtöki és a senicei gépállomástól. A nagyszombati gépál­lomáson a pénzügyi és Időterveken kívül 1-Ulönféle gépjavító csoportokba osztották a gépállomás alkalmazott­jait. Ptddául a kombájnok javításánál 25 gépjavító dolgozjk hét csoportban. Az eddig) számítások alapján naponta egy kombájnt javítanak meg, kb. 1100 Kčs mtmkadíjjal. A kombájnok javítá­sának oefejezése után 15 gépjavító a cséplőgépek, további 10 szakember pedig az önkötözőket javítja. A jó munkakörnyezet és a javítási munkák megkönnyítésének biztosítá­sára nagy figyelmet fordítanak a pú­­chovi gépállomás dolgozói is. Jaroslav Gereg, műhelyvezető javaslatára víz­vezetéket szereltek a műhelyekbe. A gépeket hidegen, villanymotor és se­bességszekrény segítségével futtatják be. A kovácsmühelyben a füst eltávo­lítására különleges ventillátort szerel­tek a kéménybe. Pavűcek István, cséplőgép-kezelő villanyhajtásű, hor­dozható köszörűt szerkesztett, melyet igen előnyösen lehet használni a csép­lőgép-kosarak élesítésére. Ezzel a kö­szörűvel 20—30 percig tart egy kosár élesítése, kézzel pedig egy napot is igénybe vesz. A gépjavitási munkála­tok jó megszervezése nagy anyagi megtakarítást jelent a gépállomás számára. Most tehát az a fontos, hogy az egyes üzemek időben eleget tegye­nek a púchovi gépállomás alkatrész megrendelésének, a gépjavítók pedig minden igyekezetüket és tudásukat a minóséges gépjavítás szolgálatába ál­lítsák. A gépek javításánál okvetlenül fi­gyelembe kell venni a helyes jutal­mazási rendszert. Nem szabad megfe­ledkezni a nyilvántartásról és az el­lenőrzésről. Minden javításra kerülő gépet jegyzőkönyvileg kell átvenni és javítás után jegyzőkönyvileg kell át­adni. A javítás minősége csak akkor lesi' jó, ha az átvevő bizottság minden gépet alaposan kipróbál. A gépjavítás és karbantartás idő­szakában minden gépállomáson és minden javítóműhelyben egészséges munkaversenynek kell kifejlődnie, mely nagyban elősegíti a gépjavítás minőségének emelését és határidőre való elvégzését. Л munkaverseny meg­szervezése a Szakszervezetek üzemi bizottságának a feladata. Ugyancsak azok feladata a munkaverseny ered­ményének rendszeres értékelése, va­lamint a kiváló teljesítményt elért dolgozók megjutalmazása. Annak érdekében, hogy a gépjaví­tók és az ellenőrök gyorsan és jól dolgozhassanak, jó szerszámokra és elégséges mennyiségű pótalkatrészre van szükség. A gépjavítás sikere te­hát nagymértékben a kerületi mező­­gazdasági ellátó üzemek, valamint az anyagi-műszaki ellátás főigazgatóságá­tól függ. Ha ezek a szervek helyesen osztják szét a megrendelt anyagokat, a gépállomások dolgozói pedig tuda­tában lesznek felelősségteljes munká­juknak, rém lesz fennakadás a téli gépjavításban. Hvíl. / /

Next

/
Thumbnails
Contents