Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-12-11 / 50. szám
1955. december И. Földműves Szlovákia legjobb állatgondozóinak tapasztalatcseréje A Földművelésügyi Minisztérium meghívására november 29—30-án Besztercebányán összegyűltek Szlovákia szövetkezeteinek, kísérletező állomásainak legjobb állatgondozói. Azonkívül számos magángazdálkodó is részt vett ezen az értekezleten. A Földművelésügyi Minisztérium, a Pravda és a Rotnícke noviny a példás dolgozók részére már tíz ilyen tapasztalatcserét rendezett. Ezeknek a beszélgetéseknek jó híre fokozta az érdeklődést a Besztercebányán megtartott értekezlet iránt is. Az előadás mindkét nap 9 órakor kezdődött, de az állatgondozók nagyon korán keltek. — Mi ezt így szoktuk meg, —. jegyzetet. Egy-két óra hosszat szorgalmasan olvasgattak, de azután beszédbe elegyedtek. Tereferéjük bármiről is indult meg, de mindig az állattenyésztésnél fejeződött be. Az előadásra is korán mentek. Már 8 órakor az előadó-teremben voltak, de itt sem fecsérelték el az időt, hanem folytatták azt a vitát, amit a szobában abba-hagytak. Itt már nemcsak a férfiak merültek bele a szakdolgokba, hanem a nők is. Az egyik asztalnál hárman ültek. Kulichová Emília, a víglaši gazdaság fejőnője a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól beszélt, Ružena Lacová, vidafalvi, és Frívardská Mária a královai szövetkezet fejőnőjének. Kovácsik Pál, a kraľoval szövetkezet elnöke, az állattenyésztésben alkalmazott új módszerekről beszél Janók Ondrej Dlhé-Polčovoi magángazdával. mondogatták azoknak, akik úgy érveltek, hogy ilyenkor igazán alhatnának 8-ig is. Otthon fontos a koránkelés, mert ae első fejes 4 órakor kezdődik. De mit csinálhatnak a szállodában ilyen korán a fejőgulyások? A kis asztal a szoba közepére került. Körülülték és az egyik újságot, a másik könyvet vett kezébe, a harmadik vitafelszólalásához készített Az előadás is arról szólt, hogyan kell alkalmazni a haladó módszereket. Pavol Kováčik, a královai szövetkezet elnöke, vitafelszólalásában elmondta, hogy az állattenyésztésben elért eredményei tették lehetővé, hogy egy-egy munkaegységre a tervezett 36 korona helyett 38 koronái fizethetnek ki a tagoknak. Teheneik évi átlagos tejhozama több mint 4000 liter. A szövetkezeti elnök felszólalása a legnagyobb visszhangra a magángazdák körében talált. Janók Andrej alig győzte kivárni a következő napi tanulmányutat. Krátován annyira megtetszettek neki a szövetkezet tehenei, hogy ott is állandóan kérdezősködött Kováčik elvtárstól az eredmények titkai felől. — Hiába minden erőlködés, ilyen eredményeket csak nagyüzemi gazdálkodással lehet elérni, — mondotta Janók gazda a gyűlésen megismert magángazdálkodót barátainak. — Nagyüzemi gazdálkodással és olyan módszerek alkalmazásával, amelyeket ezek az emberek alkalmaznak. Háromszor etetnek, háromszor feinek és a takarmányadagot a zootechnikus tanácsa szerint állítiák össze. A královai szövetkezetből Vígtašra mentünk. Ott a magángazdák a csodálkozás miatt alig jutottak szóhoz, de annál többet érdeklődtek a szövetkezeti dolgozók. n 12—14 literes tejátlag elérésé nem könnyű dolog — mondogatták egymás között. Víglašon már nemcsak háromszor fej ek, hanem a friss fejősteheneket még hatszor is. A tehenet borjazás után 3—4 hétig friss fejősnek számítják. Reggel először ezeket fejik és azután a többieket. Mikor valamenynyinél elvégezték a fejést, a friss fejősöknél újra fejnek. Délben és este hasonlóképpen csinálják, így ezek a tehenek is annyit pihenhetnek, mint a többiek. A kevés tejet adó teheneket azonban itt is csak kétszer fejik és a tögyelésre készülőket csak egyszer és . azután következik a szárazállás ideje. * A kétnapos előadáson és a tanulmányúton Szlovákia legjobb állatgondozói értékes tapasztalatokat szereztek és sok vitás kérdést megoldottak. — Búcsúzáskor felírták egymás címét, hogy ezután levél útján adhatják át egymásnak tapasztalataikat. A magángazdák pedig megígérték, hogy ők is bevezetik Malinyina módszerét és a ridegborjúnevelést, s az otthoniaknak elmondják, hogyan gazdálkodnak a nagyüzemi gazdaságok dolgozói. (Cs.) Érdekes előadás, kevés számú hallgató A palárikovói igazgatósághoz tartozó állami gazdaságok dolgozóinak minden negyedévre egy-egy tudományos ismereteket terjesztő előadást tartanak. Az előadásokra alkalmas szakembereket a Csehszlovák Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társulat nyitrai kerületi osztálya választja ki és küldi a .gazdaságba. November 25-én Dezider Orémus, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanársegédje az állattenyésztésről tartott értékes előadást, a Palárikovói Állami Gazdaság egyik irodahelyiségében. Képekkel és rajzokkal is szemléltette hogyan kell az állatok takarmányát összeállítani. Hangsúlyozta, hogy a Maiinyina-módszer sikeres éppen a helyes etetésben alapozódott meg. Fontos dolog a tőgymasszázs és a háromszori fejés és etetés, de legfontosabb az, hogy mit és hogyan etetünk, mert egyik takarmány húsgyarapodásra, a másik tejképződésre való. Elmondta azt is, hogy milyen takarmányból kellene még többet termelni a palárikovói gazdaságban, hogy az állatok hasznossága terv szerint növekedhessen. Orémus tanársegéd fontos szakdolgokat igyekezett egyszerű szavakkal elmondani, de a hallgatók nagyon közömbösen viselkedtek, arcuk nem nagy érdeklődést árult el. A vitafelszólalásban pedig kiderült, hogy az egész csak „falrahányt borsó“. Az előadás nem hasznos, hanem káros volt. Káros, mert sok időt elrabolt és az előadásból nem új erővel és munkakedvvel, hanem kizökkenve tér'ek vissza munkahelyükre a könyvelők, bérelszámolók, gépírónők és a többi irodai alkalmazottak. Távol maradtak az állatgondozók, növénytermelők, zootechnikusok, és agronómusok, pedig ők az előadásból sokat tanulhattak volna. Azok az emberek, akiket közvetlen érint az állattenyésztés szívesen elmentek volna erre az előadásra, de nem értesítették őket. A tanársegéd a tervezett időre eljött, illetve egy órával korábban ott volt és türelmesen várta a hallgatókat. Addigaddig várt, míg az egyik irodából is eljött egy mellőzhető munkaerő, a másikból is egy-kettő, a harmadikból is, tehát nagy nehezen összejöttek annyian, hogy az előadáshoz szükséges létszám megvolt. Ezek szerint senkisem mondhatja, hogy nem tartottak előadást., minden fontos adat ott van fehéren feketével. Később még dicséretet is kaphatnak az előadások pon-A különbségek kiegyenlítődnek Bizonyára sokan tudják azt, hogy a mezőgazdaság megerősítésére megindult egy akció, melynek az a célja, hogy az iparból minél több dolgozót megnyerjünk a mezőgazdaság részére. Ez az akció eredménnyel jár, már eddig is sokan visszatértek a mezőgazdaságba, és ezután még több visszatérő dolgozóra számíthatunk. Olyanok is vannak, akik most ismerkedtek meg először a mezőgazdasággal é: máris megszerették ezt a munkát, máris otthonukká választották a tarka mezők gazdag világát. Ennek ellenére egyes gazdaságokban panaszkodnak, hogy még a régi munkások is elégedetlenek, és munkaerőhullámzás fenyegeti gazdaságukat. Mi, a nánai igazgatósághoz tartozó dolgozók hamar rájöttünk a hiba okára. Igyekszünk a dolgozók életszínvonalát minél magasabbra emelni. A lakáskérdés megoldása mellett nem feledkezünk meg a dolgozók kulturális életének fellendítéséről sem. Mikor beállt az őszi esős idő, Hidegvölgyről, Kövesdről, vagy akár Kéméndről nehéz kimozdulni. A dolgozók azonban ilyenkor sem akarják elveszíteni a kapcsolatot a külvilággal. Ezért ezeknek a távoleső részlegeknek egy-egy szép rádiót adott a gazdaság. A dolgozók esténként a kultúrteremben rádió mellett kellemesen kipihenik napi fáradalmaikat és szakdolgokról, politikáról vitáznak. így van ez Csenkén, Kismuzslán, és más gazdasagainkban is. Tavaly igen jól bevált a dolgozók esti oktatása. Minden majorban terv szerint történt a tanítás. A dolgozókat jó előre értesítették, hogy ki lesz az előadó, mikor * tartja az előadást és miről fog beszélni. Így a dolgozók jól felkészültek az előadásra. A vitafelszólalásaikban az előadással kapcsolatos kérdésekkel fordultak az előadóhoz. Mindenki kielégítő választ kapott a felvetődő problémára. Otthon ezeket még egyszer megvitatták a családtagok és szomszédok, és csak azután alkalmaztákща gyakorlatban. A téli iskolázásokat már most is előkészítettük. Az előadókat a tavalyi tapasztalatok alapján úgy választjuk meg, hogy minden témáról a hozzá legjobban értő szakember adjon elő, és főképpen azok a dolgozók vegyetos szervezéséért. A tanársegédet azonban nagyon bosszantotta ez a kudarc. Nem időtöltésből ment Palárikovóra, hanem azért, hogy segítsen a dolgozóknak az állattenyésztésben felmerülő problémák megoldásában. A jövőben, hogy a Palárikovói Állami Gazdaságban ilyen hibák ne történhessenek, a vezetőség időben értesítse az érdekelt dolgozókat, az előadás pontos időpontjáról, az előadás trágyáról és tudassa velük azt is, hogy ki lesz az előadó. így a dolgozók idejében felkészülhetnek az előadásra és a vitában komoly kérdéseket is megoldhatnak. A megoldott kérdések megkönnyítik a munkát és azáltal nagyobb eredményeket érnek el, aminek saját maguk, valamint az állami gazdaság is hasznát veszi. Cs. J. nek részt az előadáson, akiknek ez közvetlen, közvetve munkájukban segítséget nyújt. A lakáskérdés még nálunk sincs teljesen megoldva, de évről-évre szaporodik a családi házak száma. Például a kéméndi majorban már 5 családi lakás közel áll a befejezéshez. Az ilyen munkákra szívesen költünk és nem fizetünk rá, mert ez az egyedüli helyes út, a munkaerőhullámzás megszüntetéséhez és a hasznosabb gazdálkodás eléréséhez. Mindenki igényes önmagával szemben is és minden ember szereti a szépet, kellemeset. Sok munkás próbálkozott már, hol lenne jobb, a mezőgazdaságban, vagy az iparban. — Ezért érthető, hogy sok helyen történt bizonyos munkaerőhullámzás. De aki szereti a földet, az visszatér hozzá. A gépek fokozatos felhasználásával, a haladó módszerek alkalmazásával ez a munka egyre könnyebbé válik és a falu kultúrájának fejlődésével a város és falu közti különbségek kiegyenlítődnek. Trencsik Mária, Nána Jó munkájukért dicséretet érdemelnek A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójára a szálkái középiskola tanulói kötelezettséget vállaltak, hogy a kiskeszi és a garamkövesdi állami gazdaságokban november 15-ig 480 brigádórát ledolgoznak. Kötelezettségvállalásukat teljesítették, sőt 20 órával túlteljesítették. A kiskeszi állami gazdaságban 190 mázsa burgonyát szedtek fel a burgonyaszántó eke után, a garamkövesdi állami gazdaságban pedig 25 mázsa szőlőt szüreteltek le. Jó munkájukért a tanulók az allami gazdaságtól pénzjutalomban részesültek. A fiatalok között különösen a pionírszervezet tagjai tűntek ki jó munkával. « MAJERSZKI MÁRTON A Szálkái Téli Mezőgazdasági Iskola tanííója. 0tÖ«0»0»0l0l0*0l0l0IÓI0l0»0l0l0i0i0I0 OiOroiOlOiOiOiOiOiOiOlOiOlOiOiOiOiOIQOiOiÖlÖ* A Szomotori Állami Gazdaság példás dolgozói Ö 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 0 1 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 Q ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ o; ■ 0 OIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOJIOIOIOJQ H Szabó János, az állami gazdan ság legjobb fejője.» A gondjaira U bízott 15 tehenet mindig tisztán 5 tartja és ügyel arra, hogy pontos U időben kapják az előre elkészített ■ ízes takarmányt. Minden fejés előtt Q rendszeresen végzi a tögymaszя százst. A gondos, lelkiismeretes Q munka meg is hozta gyümölcsét. я A gazdaság átlagosan napi 7,6 li-Oter tejet tervezett egy-egy tehénre. Szabó János az év elején kötele- Q zettséget vállalt, hogy ezt 7.8 lim térré emeli. Ezt sikerült túllépnie Q és 8.7 literes átlagot ért el. Múlt m havi keresete 1600 korona volt. 0 Vaszilko András kocsis munkájáról az állami gazdaságban mindenki elismerőleg beszél, bár a a kocsisok munkáját nem lehet olyan pontosan lemérni, mint a tehenészetben, vagy a hizlaldában, Azonban Vaszilko kocsis szorgalmas, odaadó munkájával kiválik a többi kocsisok közül. Időt és fárádságot nem kímélve, végzi munkáját. Különösen a nyáron, a zöldségszállításnál végzett kiváló munkát, amikor éjjel-nappal hordta a zöldséget és elvégezte azt a munkát, amit traktorra terveztek. Jó munkájáért mindenki megbecsüli. Gyürek Ilona a kisborjakat neveli. Ebben az évben 250 db borjú nőtt fel gondos felügyelete mellett. A borjakat rideg nevelési módszerrel neveli az erre a célra készült rekeszes istállóban, amely annyival jobb a Steimann-bódétól, hogy itt nem éri a borjakat az eső s a levegő általában két fokkal melegebb. Gyürek Ilona elvtárs ügyel arra, hogy a borjak pontos időben kapjanak enni. Tizennégy napig anyja tejével s később kevert tejjel itatja a borjakat. Ez évben egy sem pusztult el a borjak közül. A napi átlagos súlygyarapodás 75 dkg volt. Kovács László az egyik növénytermesztési csoport vezetője. Csoportjának minden tagja jó munkát végez. Ezt bizonyítja a búzából elért 28,1, tavaszi árpából 41,47 mázsás hektárhozam is, — Cukorrépából 36 hektár volt gondjaikra bízva a talajelőkészítéstől a kiszedésig. Hektáronként 230 mázsát terveztek, de az alapos talajelőkészítéssel és a jó gondozással ezt sokkal magasabbra emelték. A cukorrépát háromszor szórták be Dinociddal, hogy megvédjék a kártevő rovaroktól. Annak ellenére, hogy az esővíz kárt okozott, 375 mázsás hektárhozamot értek el. Szeműn Mihály, az állami gazdaság juhásza, kerületi viszonylatban is a legjobbak közé tartozik. 390 db anyajuhot gondoz. A juhok mindig tiszták, jól tápláltak, ezért a betegség is kerüli őket. Az idén a tervezett elválasztás 391 db volt, ezt társával, Pesti Jánossal 39 darabbal túllépte. Még figyelemre méltóbb eredményt értek el a nyírásnál. Darabonként 4,1 kg gyapjút terveztek. A két juhász azonban alaposan túllépte, mégpedig 6,2 kg-ot nyírtak le. KOVÁCS ZOLTÁN
