Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-12-11 / 50. szám

7 iflSS. december Ií. VERSENYE - KÖSZÖNTJÜK A VERSENY ÖSSZES RÉSZVEVŐIT földműves színpadra kerül. Abban vannak a szá­mozott cédulák. Megkezdődik a hú­zás ... Forognak az üvegdobok ... Röpköd, szálldos bennük a sok, sok összegön­gyölt fehér kis cédula... Megállnak mondja el, mit érez, mit gondol eb­ben a pillanatban, amikor a burgo­­nyakiszántó ekét megnyerte. A nyer­tes alig tud szóhoz jutni, az öröm ha­tására lehalkul hangja és akadozva beszél. Ez az izgalom azonban csak Ivancsik Károly határozottan válaszol a Szabad Földműves szerkesztőinek kérdéseire. Foto> S. Zd. a dobok. A jobboldaliból kis pionír fiú, a baloldaliból pionír leány kihúz­nak egy-egy cédulát. A fiúcska csen­gő hangja megrezgeti a levegőt: „50- es szám”. Rácz elvtárs a Rolnicke Noviny szerkesztője írja: 50, a kis­lány is megszólal: „21 -es szám”. A két cédula számait a megállapodás sorrendjében írják egybe. Előre a jobboldali dobból kikerült cédula szá­ma, az 50-es, melléje a baloldalié, a 21-es került. Tehát az 5021-es számú boríték tulajdonosa megnyerte az első számú főnyereményt: a motorkerék­párt. A szerkesztők hamar megkere­sik a borítékot, felolvassák a verseny­ző nevét: Risnyovszky Rozália a járá­si nemzeti egészségügyi intézet (OÜNZ) üzemi konyhájának dolgozó­ja, Trencsén. A második díjat, a konyhabútort, a harmadik, negyedik és a többi díjakat hasonlóan sorsolják. Már a hetedik díj sorsolásánál tartunk. Hirdetik az eredményt. A burgonya-kiszántó gépel Ivancsik Károly nyerte, Kosútról. — Jelen!.. En . . . én vagyok az!.. Emelkedik fel székéből és meghatód­va mondja egy .szikár arcú paraszt­­ember: — En nyertem meg. Hatalmas tapsviharral köszönti a tömeg a jelenlevő nyertest. A rádió riporterei a mikrofonhoz hívják, hogy pillanatokig fart. Most már a Szabad Földműves főszerkesztője. Major Sán­dor kérdéseire bátran, határozottan válaszol. Anna Rešnová, örömmel mutatja a nyert ruhát. Foto: S Zd. — Mit szándékozik csinálni majd a burgonya szántó ekével? — A szövetkezetnek adom. Nagy szükségünk van rája. Jobb dolgot nem is nyerhettem volna. Remélem a szö­vetkezet dolgozói is megörülnek a gépnek. — Milyen célból vett részt a ver­senybe?... Gondolt-e a nyerésre? — Már hogyne gondoltam volna. Bíztam, éreztem, hogy nyernem kell. Három éve járatom a Szabad Föld­művest, sokat tanultam belőle. Ezért a kérdésekre is pontosan meg tudtam felelni. — Hogy tetszik az újság? — Nagyon, nagyon szeretem. Sán­dor Gábor, nádszegi kertész nyert meg olvasónak. En is kertész vagyok, égy gondoltam, hogyha neki segít az újság, akkor nekem is jó lesz. Es az újság nagyon jó csak . . . csak . .. — Csak, mondja meg bátran. — Csak kevés benne a kertészeti cikk. ' A sorsolás tovább folyik. A kiván­csi tömeg továbbra is izgalommal várja az eredményt. Bizonyára a tá­vollévő versenyzők, meleg szobában, a rádió mellett, hasonló figyelemmel követik a verseny eseményeit. Izga­tottan reménykednek, várják a sze­rencsét. A részvevők közül többen is nyer­nek. Anna Rečňová Rohoíníkról egy csomaggal furakodik előre a terem­ben. Kibontja és csinos női ruhát szed ki belőle. Mikor nevét felolvasták, a legközelebbi autóbuszon bement Bra­­tislavába és hamar visszatért a nye­reménnyel. Ettől az ügyes asszonytól a következő versenyre példát vehetnek azok a dolgozók, akik ezelőtt úgy be­széltek, hogy nem érdemes versenyez­ni. Nyereménynek számít már az is, hogy a kérdések megfejtésével szaktu­dásunk gyarapodik és szélesebbre tá­rul világnézetünk tudományos alapja. A kisorsolt díj csak kiegészítője lehet ennek a megmérhetetlen nyereségnek. Az .idő gyorsan múlik. Kisorsolták az összes díjat. A nyerők megelége­detten távoznak, akik pedig nem nyer­tek, úgy határozlak, hogy a következő versenyre, amely körülbelül az év ele­jén kezdődik, még szorgalmasabban felkészülnek. A rádió közvetítése is végétért. De a kíváncsiskodás tovább tart. A szer­kesztők, hazafelé menet arról beszél­getnek, hogy mikor érkeznek meg a nagyobb díjak szerencsés nyerői, hogy azokat személyesen átvegyék. Hétfő reggel van. Levél érkezett a szerkesztőségünkbe.. ШШШхШ ШИН1 ľlll..................11ТГГ1 I I ITTTTTTI — „KULI“ gereblyézőgép, Molnár Sándor, Dubovce — egysororos eke, Bôžik Ján, Hrnčiarovce — fogatos szö­ges borona, Puskás Nándor, Nagydaróc — trágyalé-szí­­vógép, Havlíčkova Viola, Lazany —■ RAN kukoricadaráló, Zajačková Štefánia, Pezinok — 10 mázsa műtrágya, Krizán Jozef, Veiké Ostratice — RANA saraboló, Palú­­chová Viera, Piešťany — 5 mázsa műtrágya, Gežo Šte­fan, Bánovce n/B. — 20 féle kerti vetőmag, Hliníková Mária, Mlynský • Sek — 10 kg lucerna vetőmag, Katka Kuželová, Bratislava — 10 kg vöröshere vetőmag. Mar­gita Zimermanová, Eperjes — 200 kg kukorica, Adam Chrastina, Kr. Bodovka — 20 gyümölcsfa, Michal Fres­kón, Šterusy — virágmagvak és palánták, Juraj Pribula, Kapušany — kertészeti kellékek, Radošovsky Ján, Pra­­kovice — 200 kg árpa, Bosko János, Oroszvár — 50 kg rizs, Bálent Novák Ondrej, Prešov — 50 liter bor Jurik Štefan, Radová — 20 liter bor, Stojaspal Ferenc, Bátor­­keszi — egy hízott bárány, Račko Ján, Dolné Strháre — 15 kg-os választott malac, Horňák Havel, Vrbovce — 60 kg-os süldő, Jareta Ján, Slatinka — 50 kg zöldség. Proško Ján, Breznica — egy kacsa, Xuleja Ján, Prešov — 50 kg-os süldő, Tamás Magyar István, Tornaija — 10 liter bor, Gričová Júlia, Topolčany — egy bárány, Khúla Štefan, Šaštín — 100 kg alma, Uhrín Michal, Dol. Rykynčice — egyéves bárány. Pavúk Anna, Párkány — egy pár kacsa, Žemla Júlián, Trakovice — 6—8 hónapos üsző. Farkas Rozália, Vágsellye — bélyeggyűjtemény, Grek Imre, Bratislava — egy bárány, Szabó János, Uhorské — 10 tyűk kakassal, Pániková Mária, Haramove — 20 liter tokaji, Barta Kálmán, Panyidaróc — 20 liter bor. Hatala Jozef, Dolný Óhaj — befőtt-készlet, Svitok Jozef. Prievidza — 50 kg alma, Radzik Borbála, Kopčany — 100 kg-os sertés, Balážiková Mária, Jelšovske Teplice — trágyaszóró-gép, Bene Elemér, Piesok — trágyaszói 6- qép. Slabý Jozef, Šterusy — trágyaszórójgép, Hrabčák Ján, Peričov — kézi-porzógép, Celková Štefánia, Bánov — műtrágyaszóró-gép, Bartko Martin, Klokoč — műtrá­­gyaszóró-gép, Martinusová Zita, Nové Mesto n/V — 12, lóerős helyhezkötött motor, Remiaš Milan, Veľké Trgále — könnyű borona, Padűch Ľudevít, Detva — kézi be­porzógép, „Pulvis”, Rácz Terézia, Bijacovce — „Pulvis” kézi beDorzógép, Kadleesík Anna, Zólyom — kavéskész­­let, Poór Eugen, Cseklész — kávéskészlet. A A A A Kedves Olvasók! A nyereménydíjakat szerkesztőségünkben lehet átvenni, vagy pedig a nyertes kérelmére címére továbbítjuk, de a szállítással kapcsolatos költségeket a címzett téríti meg. Az ajándékozott díjak szállítási költségeit ugyancsak a nyertes viseli. Az ilyen díjakat személyesen is átveheti a nyertes, előbb azonban szerkesztőségünktől kell igazolást kérnié. A díjakat a sorsolás napjától számítva, három hónapon belül át kell venni. „Kedves Szerkesztőségi Nagyon örülök a motorkerékpárnak. Sokan azt mondják, hogy a nyere­mény szerencse dolga, nálam más a helyzet. A vőlegényem repülő-őrmester, cseh nemzetiségű, azért rendelte a Szabad Földművest, hogy abból tanul­jon magyarul. Nagyon boldog voltam, mikor a versenykérdéseket már meg­értette és közösen megbeszéltük, hogy mit válaszoljak rájuk. — Nyolc felé jár az idő. Húsz év körüli göndörhajú, szőke lány kopog­tat szerkesztőségünkbe. — Risnyovszky Rozália vagyok, Trencsénböl. A rádió azt közvetítette, hogy én nyertem meg az első díjat. A személyazonosság és egyéb hiva­talos adat bizonyítja, hogy ez a lány, azonos Risnyovszky Rozália elvtárs­nővel, aki versenyünk szerencsés rész­vevője volt. Major Sándor, a Szabad Földműves főszerkesztője szívélyesen köszönti a nyertest. Rác elvtárs, a Rolnicke No­viny szerkesztője ez alkalomból a motorkerékpárhoz szükséges hivatalos papírokat is átadja. A boldog nyertes most már nyu­­godtabban beszél. Elmondja, hogy jalujával még mily szoros a kapcsola­ta, melyet az újság olvasása napról­­napra erősít. Lapunk október 30. szá­mában „Ember légy a munkában" cí­mű riport falujuk és szövetkezetük életével foglalkozik. A cikk bíráló, Rozáliának fájr hogy most nem segít­het a hibák kiküszöbölésében. De re­méli, hogy eljön az az idő amikor ö is részese lehet faluja legnagyobb családjának, a szövetkezetnek. Risnyovszky Rozália, még csak egy éve dolgozik Trencsénben, azelőtt az alsójattói állami gazdaság növényter­mesztési csoportjában dolgozott. Na­gyon szerette a földet, a tarka mezöt. Az újságból sokat tanultunk. A ta­nulás eredménye és nem véletlen, hogy nyertünk. A motorkerékpárt én nyertem meg, de a vőlegényemnek ajándékozom, hadd serkentse további tanulásra és jó munkára. A nyereményt mindketten köszönjük és ígérjük, hogy a Szabad Földműves­nek, nemcsak hűséges olvasói, hanem terjesztői is leszünk. RISNYOVSZKY ROZALIA”. De ahogy az őszi munkák befejeződ-, tek, a gazdaság nem biztosított neki iouábbi munkát. — ügy gondoltam, elmegyek a vá-Major Sándor, a Szabad Földműves főszerkesztője szívélyesen köszönti a nyertest. F(J»o: S. Zd. rosba és megtanulok főzni, .— mond­ja kissé szomorúan a göndörhajú szőke lány. , Tavaszra vissza akartam menni, de közbe jött, amire nem szá­mítottam ... Megismerkedtünk .. is menyasszonya lettem a repülő-őrmes­ternek. Házasságunk után döntünk majd, hogy városban maradunk-e, vagy visszatérünk falunkba, ahová annyi zép emlék fűz. Édesapám már beteges, szeretné, ha mi gyámolíta-Rác elvtárs a Rofnické noviny szer­kesztője átadja a motorkerékpárhoz szükséges iratokat. Foto: S. Zd. nánk öreg napjaiban. Hárman va­gyunk testvérek, mindhárman nők. Nővérem már férjhez ment, saját csa­ládja körül van gondja, húgom pedig egy éve a határmenti elhanyagolt földeket műveli. Megszerette az ottani vidéket. Ezért édesapám csak ránk számít. .. Felszabadulás előtt földünk nem volt, de a föld szeretete akkor is élt bennünk és nem csoda, ha ez a szeretet mindenhová elkísér. Ezekből a szavakból úgy érezzük, Risnyovszky Rozália méltó volt az első díj megnyerésére és ezután a mo­torkerékpáron vőlegényével hamarább ellátogathatnak szülőfalujába, Nagy­­mácsédra. Édesapjával pedig közösen iegbeszélhetik, hol rakják meg me­leg családi fészküket. CSURILLA JÓZSEF feladatai a jövő évben Henrich Ramič munkaérdemrendes mérnök az építészeti megbízott he­lyettese építőiparunk jövő évi felada­tairól a ČTK munkatársainak a töb­bek között ezeket mondotta: „Minde­nekelőtt nagymértékben alkalmazzuk építkezéseinken a folyamatos munka­­módszert. A csehországi tapasztalatok alapján Szlovákiában is megkezdjük az előregyártott tömbök gyártását. Kassán és Zólyomban ezzel a mód­szerrel 300 lakásegységet építünk fel-Különleges figyelmet szentelünk a panelépítkezéseknek. F.löregyártott épületalkatrészeket gyártó üzem épí­tését tervezzük Bratislavában, amely évente 1000 lakásegység számára gyárt alkatrészeket. Az előregyártott vasbetonalkatré­szek alkalmazását tovább fogjuk bő­víteni és a jövő évben 35 millió köb­méternyi ipari csarnokot építünk be­lőlük, ami 17 százalékkal több. mint ez idén. Meglevő épületalkatrészeket gyártó üzemeinket tovább bővítjük és gépe­sítjük. A különleges épületanyagok termelését a nagy téglagyárak színvo­nalára emeljük. Vízieröműveink építői is gazdag ta­pasztalatokkal indulnak a következő évben. Az alapásások és földmunkák folyamatát tovább gépesítjük, úgy­hogy jövőre e munkálatok 86 száza­lékát gépek végzik. , A mezőgazdasági építkezések terén is széles mértékben fogjuk alkalmaz­ni az előregyártott épületelemeket”.

Next

/
Thumbnails
Contents