Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-12-11 / 50. szám
A szocialista faluért! Jíaltt,id Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. december 11. Ára 40 Fillér VI. évfolyam, 50. szám Fordítsunk nagyobb gondot a fajállattenyésztésre A mezőgazdasági termelés, az állattenyésztés és az állatok hasznosságának emelése, a szocializmus építésének egyik kulcskérdése. Bár a mezőgazdaság fejlesztési program megvalósításának zöme még hátra van, számos területen már jelentős eredményeket értünk el. Pártunknak a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló célkitűzésére parasztságunk tettekkel válaszol. Tudják, hogy érdemes jó gazdának lenni, a földet megbeszülni, szorgalmasan éh korszerűen művelni. Mindezeken kívül azonban felelősségteljes feladatok hárulnak parasztságunkra az állattenyésztés fejlesztése és hasznosságának emelése szempontjából is. Fajáliattenyésztésünk egyre emelkedő színvonalát meggyőzően bizonyítja az a körülmény, hogy minden tenyészállatot megvizsgál az értékelő bizottság és a rendszeres állatvásárokon kívül minden évben rendezünk fajállat-vásárokat. Ezeken a vásárokon egyre több élvonalbeli szövetkezet kiváló, magas hasznosságú egyedeit láthatjuk. Az ilyen szövetkezetben bizonyosan megértették, hogy a munkaegység értékének emelése mindenekelőtt az állattenyésztésen keresztül lehetséges. Az ilyen fajállat-vasárokon látható törzskönyvezett fajállatok még a legkényesebb vásároló igényeit is kielégítik. Szép fajállatokkal dicsekedhetik a tanyi, derzsenyei, íelbári, kalondai, csécsi és még jó néhány szövetkezet. Hazánkban magas fejlettségi színvonalon áll a mezőgazdaság, az állatállomány évről évre emelkedik, mégsem bírja teljes egészében fedezni közélelmezésünk egyre fokozódó követelményeit. A nem kielégítő állattenyésztési termelés és az állati termékek külföldről való behozatalának legfőbb oka állatállományunk alacsony hasznossága. Tudatában kell lennünk, hogy mindenekelőtt a szarvasmarha jelenti az állati termékek legfőbb forrását. A közeljövőben legjobb szakembereink tudományos és gyakorlati ismeretei alapján külön tenyésztési körzetek létesülnek Szlovákiában, melyek tevékenysége a szimmentáli és a pinzgaui szarvasmarha-fajták elterjesztésére irányul majd. Ez előreláthatólag nemcsak az állatállomány állandósítását eredményezi, hanem az egyes fajták felfrissítését is, A fajállattenyésztö állomások dolgozóitól a jövőben jobb, hatásosabb munkát várunk. A tejelékenység, a tej zsírtartalma, az állat testalkata és a takarmány hasznosításának hajlama könnyen átörökölhető fajtulajdonságok, melyeket a fajállomány egyedeinek helyes kiválasztásával még fokozhatunk. Ha jó fajtulajdonságú az apa- és az anyaállat, egészséges utódokra számíthatunk. Emellett azonban szükséges a födöztetés, illetve a megtermékenyítés eredményének folyamatos ellenőrzése és az állatokkal való helyes bánásmód. A fajositással szorosan összefügg a tenyésztés, mert igen elavult és helytelen az az elmélet, hogy akár az egyik, akár a másik fontos tényező nem befolyásolja az u'ódok fajtulajdonságait. Az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján ma már nagy fontosságot tulajdonítunk a takarmányozásnak, a gondozásnak, istállózásnak, a haladó termelési módszerek bevezetésének, hogy minél egészségesebb és minél jobb fajtulajdonságokkal rendelkező utódokat biztosíthassunk állandóan fejlődő állatállományunk számára. A gondos fajállattenyésztési munka eredménye folytán a magas hasznosságú állatok révén sok százezer liter tejjel, sok ezer tonna vajjal és hússal gazdagodik közélelmezésünk s emellett nemzetgazdasági szempontból is jelentős előnyhöz jutunk az állati termékek külföldről való behozatalának csökkentése által. A fajállattenyésztő állomások dolgozóinak tevékenysége mindinkább a fajállatok minőségének emelésére irányul. Ennek az a bizonyítéka, hogy egyes gazdaságokban állandóan vizsgálják, értékelik az állatállományt és a különféle tulajdonságokkal és hasznossággal rendelkező állatokat külön csoportokba összpontosítják. Ezzel az eljárással külön csoportokba kerülnek a fajállatok, a tenyészállatok, a haszonállatok és a vágóállatok. Ennek az osztályozásnak pedig az a célja, hogy első'-endü tenyészállat-állományra tehessünk szert és így még előbbre viheSsük országunk állattenyésztésének hagyományokban gazdag hírnevét. A tenyészüszök, vagyis fajállatállományunk alapjának hasznossága távolról sem kielégítő. Ebben pedig minden kerületnek és csaknem minden gazdaságnak van kisebb nagyobb mulasztása. Egyes szövetkezetek hasznosságmegállapító ellenőrzésre visznek olyan teheneket, melyek hasznosságával tisztában vannak, de a tehenek származása a legtöbb esetben ismeretlen. Az iskolai, cukorgyári gazdaságok, valamint a kísérleti állomások gazdaságai vásárlás által töltik fel állatállományukat s egyes állami gazdaságok sem, tudják a kívánt mederbe terelni a fajállattenyésztést. Pedig mennyivel olcsóbb a saját nevelésű fajállat, mint a vásárolt! Ezt a valóságot figyelembe kell venni, a fajállattenyésztésre nagyobb gondot kell fordítani és pártunk Központi Bizottsága szeptemberi határozatának szellemében az állatok hasznosságának emelésére kell törekednünk. Csakis a haladó tudomány és az évtizedes gyakorlati tapasztalatok alapján nemesíthetjük állatállományunkat. Az állatok hasznosságának emeléséhez vezető út pedig nem egyéb, mint a haladó állattenyésztési módszerek tüzetes alkalmazása. Csak ezek érvényesítésével oldhatjuk meg sikeresen a fajállattenyésztésre háruló feladatokat. Emil Cuninka traktoros és Zvolenský Jozef éjjel-nappal szántják a modrankai EFSZ földjeit. Használjunk ki minden órát a kukorica betakarítására és a mélyszántás befejezésére Amilyen rohamosan közeledik a tél és rosszabbodik napról napra az időjárás, ugyanolyan mértékben kell fokozni igyekezetünket a kukorica betakarításra és a mélyszántás haladéktalan befejezése érdekében. A gondos szövetkezetek és egyénileg gazdálkodó földművesek már rég befejezték, vagy pedig teljes ütemben folytatják a mélyszántást. Az utóbbi héten azonban az előző időszak szántási eredményéhez viszonyítva, nagyon alacsony eredményt értünk el. Jelenleg még közel 200 ezer hektár föld vár őszi szántásra s a’ legutóbbi öt nap alatt a tervezett összterületnek csupán 4,1 százalékán végeztük el e fontos munkát. Ebből arra lehet következtetni, hogy a lófogatok nincsenek eléggé kihasználva. A szántásban különösen az egyénileg gazdálkodó földművesek maradtak le^ Igyekezniük kell tehát, hogy az összes igaerők bevonásával még a téli fagyok beállta előtt felszántsanak minden darab földet. Ebben a munkában a gépállomásoknak is segíteniök kell a földműveseket, . különösen azokon a helyeken, ahol a szerződött őszi munkákat már befejezték. A kukorica betakarításával különösen a nyitrai és a bratislavai kerület szövetkezeteinek kell igyekezni, mivel e két kerületben még 7000 hektár vár betakarításra. — Ezen a téren is jobban kell iparkodni s a kukorica betakarítása után azonnal le kell hordani a kórót is, hogy a traktorok azonnal megkezdhessék a szántást. A nyitrai kerületben december elsején még több mint 12 ezer hektárról, a bratislavai kerületben pedig több mint 9000 hektárról nem szállították el a kukoricaszárat. Ha meggondoljuk, hogy mennyi silót » lehetne ebből készíteni, láthatjuk, hogy nem vesszük elég komolyan a takarmányozás kérdését s ennek következtében sok millió korona kárt szenvednek szövetkezeteink. Ne halogassuk az időt, rohamosan közeleg a tél. Ki kell használni a nap minden óráját, szántani kell minden géppel és fogattal, hogy egyetlen hektárnyi terület se maradjon szántatlanul. (do) Kliment az főmérnöke IŠPS Hatvan mázsa gyapjú terven felül A Földművelésügyi Minisztérium vörös zászlajának tulajdonosa — a Bajcsi Állami Gazdaság, ebben az évben a gyapjútermelésben kimagasló eredményeket ért el. A gazdaság egyes részlegein 4500 különböző fajtájú juhot tenyésztenek, melyektől ebben az évben 10 646 kg gyapjút kellett volna kitermelniök. Az állatok szakszerű gondozása azt eredményezte, hogy a gazdaság dolgozói 60 mázsa gyapjút adhattak be terven felül. Ez az eredmény főként Zelenyák József juhásznak köszönhető; aki a gondjaira bízott 220 merinói juhnál 5,8 kg átlagos gyapjúhozamot ért el. A bárányok elválasztásában ugyancsak élen jár, mivel ebben az évben 100 anyától 118 egészséges bárányt választott el. Szorgalmas munkájáért 13 600 korona pótjutalmat kapott. Példaképül állítjuk őket A munkaérdemrenddel kitüntetett ifjúságfalusi EFSZ már néhány éve élen jár a növényi és állati termékek beadásában. Ez éven 521 mázsa sertéshús. 129 ezer liter tejef és közel 23 ezer tojást adtak be terven felül. Gyapjúbeadási tervüket 1200 kilogrammal túlteljesítették. Az állattenyésztésben elért kimagasló eredményeket a szovjet termelési módszerek alkalmazásának köszönhetik. Állattenyésztésüket gépesítették s a legnehezebb munkát nem az emberek, hanem a gépek végzik. Segíti őket a gépállomás A kis- és középparasztok a múltban csak akkor tudták földjeiket ősszel felszántani, ha a falu kulákjaihoz fordultak segítségért. A szántásért aztán hónapokig ingyen napszámosai voltak a földbirtokosnak, meg a kuláknak. Ma azonban mindan kis- és középparaszt igénybe veheti a traktorállomás segítségét, mégpedig aránylag alacsony áron. A galántai járás egyénileg dolgozó parasztjai élnek is ezzel a lehetőséggel, akiknek a gépállomás ezen az őszön 1100 hektárnyi területet szántott fel. így például a nagymácsédi brigádközpont dolgozói 63 hektárt szántottak fel az egyénileg dolgozó parasztoknak, Kajaion pedig 90 hektárt. Katona Ferenc, hidaskürti lakos három hektár földön gazdálkodik és mind a három hektár földjét a traktorállomással szántatja fel. A traktorosok gyors és jó munkája minden kis- és középparasztot meggyőz arról, hogy sokkal jobb és könnyebb a közös gazdálkodás. * Krajcsovics F. A pálóci EFSZ felkészült a télre „Mégkérdezi a tél — mit csináltál a nyáron” — mondja a régi közmondás. Ez a közmondás teljes mértékben vonatkozik az állatállományra is. Ezt megértették a pálóci szövetkezeti tagok és már nagyban folynak a munkálatok az állatok téli ellátásának előkészítésében. Persze, az állatok teleléséről való gondoskodásnál a takarmányon kívül nem szabad elfeledkeznünk az alkalmas istállóhelyiségek előkészítéséről sem. Azonkívül biztosítani kell a jövő év első negyedére a húsbeadást is. A szövetkezet 273 hektár földterületen gazdálkodik. E területen 164 db szarvasmarhát, 32 db anyakocát. 240 db sertést, 18 db lovat, 98 db juhot és 686 db baromfit nevelnek. Amint látjuk, a háziállatok minden fajtájából nagy az állomány s így az állatállomány tervét túllépték. — Bár a szarvasmarha-állományt 129 százalékra túllépték, a sertésállományét pedig 132 százalékra, mégis elegendő takarmányunk van, s természetes, hogy magas hasznosságot is elérhetnek. Érthető, hogy így azután a beadással kapcsolatban sincs gondjuk. Egész évi beadási tervüket a szarvasmarhaállományból 110 százalékra teljesítették, sőt már az első félévben állami felvásárlásra kedvező árakon 4308 kg marhahúst, 2903 kg sertéshúst és 1464 liter tejet adtak. Az állattenyésztés vezetője Kovács elvtárs, a takarmány átvétele után erről részletes kimutatást készített. Kiszámította, mennyi takarmányra lesz szüksége az új termésig és számítását összeegyeztette a meglevő takarmánykészlettel. Jelenleg 22 fiatal szarvasmarhát a szövetkezetben, melymég ebben az évben, a hizlalnak bői 10-et többit pedig 1956 első negyedévé ben adják be. A következő év első negyedében beadott 12 db állattal teljesíti a szövetkezet félévi marhahús-beadási tervét. Hasonló a helyzet a sertéstenyésztésben is. Ebben az évben még 80 mázsa sertéshúst ad be a pálóci EFSZ. A következő év beadási kötelezettségeire már most gondolnak: 7Ö db sertést hizlalnak, melyek január végére már 100 kilón felül lesznek, s azokkal egyenlíti ki a szövetkezet félévi sertéshúsbeadási tervét. Ezeket a szép eredményeket a szövetkezet a tervezett állatállomány betartásának, a helyes munkaszervezésnek és jutalmazásnak, valamint a tervszerű takarmányozásnak és a haladó módszerek alkalmazásának köszönheti. Tíz vagon sertéshús terven felül Ebben az évben a vágújhelyi járás teljesítette elsőként a bratislavai kerületben egész évi sertéshús-beadási tervét. Ez a siker a felvásárlók helyes munkamódszerének köszönhető, akik szorosan együttműködtek a helyi nemzeti bizottságokkal és a falusi pártszervezetekkel. A beadásban gyenge eredményt elért községek lakosaival személyes beszélgetéseket tartottak, és pótfelvásárlási napokat rendeztek. * A vágújhelyi járás sertéshúsbeadásban elért 101 százalékos eredménye a szövetkezetek állatállománya hasznosságának állandó emelkedését bizonyítja. így például a hrádoki EFSZ 132, a haluzicei 130, a korytnai EFSZ pedig 124 százalékra teljesítette sertéshús-beadását. A járás szövetkezetei ebben az évben csaknem tíz vagon sertéshúst adtak közellátásiunknak terve* felül. A begyűjtési dolgozók helyes munkamódszere következtében az egyénileg gazdálkodó földművesek is jobban teljesítik beadásukat. így például Mošovce község egyénileg dolgozó parasztjai 110 százalékra teljesítették sertéshús-beadásukat. Ebben a járásban megvan minden lehetőség, hogy az év végéig még sok mázsa húst adjanak be a termelők terven felül. Szorgalmasan tanulnak Minden földműves tudja, hogy a régi földművelési munkamódszerekkel, kedvező eredményeket nem lehet elérni. Ezért a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok a téli hónapokban szívesen látogatják a szövetkezeti munkaiskolákat, ahol megismerkedhetnek a haladó növénytermesztési és állattenyésztési módszerekkel. Ezen a téren példásan kezdeményeznek a komáromi járás szövetkezetei, ahol közel négyszázan jelentkeztek a hároméves szövetkezeti munkaiskolákba. Közülük 154 az első, 155 a második, 52 pedig a harmadik évfolyamot látogatja. Az iskolákban két nyelven — szlovákul és magyarul tanítanak. Komáromban és Gután a harmadik évfolyamok már megkezdték a tanulást. November 8-án a keszegfalusi EFSZ tagjai is megnyitották az új iskolaévet. Az első évfolyam magyar hallgatókból áll. A tizenhét szövetkezeti tag között négy nő van. Béke Hona, Kacó Ida és Csicsai Júlia nagy érdeklődéssel hallgatták az első előadásokat, hogy munkájukban hasznát vegyék az újonnan szerzett tapasztalatoknak. Túllépték a munkaegység tervezett értékét Ebben az évben jól gazdálkodtak a sabinovi EFSZ tagjai. Az összes mezei idénymunkákat agrotechnikai határidőben elvégezték s most az őszi munkák befejezése után már megkezdték a tavaszi munkákhoz szükséges gépek javítását. Ugyancsak szép eredményeket érnek el a szövetkezet tagjai az állattenyésztésben. Ez ideig teljesítették előírt húsbeadásukat, s az év végéig nagyobb mennyiségű húst és tejet adnak majd állami felvásárlásra. — November elsejéig 6,25 koronával túllépte a szövetkezet a munkaegység tervezett értékét, ami a szabad áron értékesített állati termékeknek köszönhető. Gazdag zárszámadásra számítanak a szövetkezet tagjai". Brila János, juhász 652 munkaegységet szerzett október végéig és a természetbeli javakon kívül 6520 korona előleget kapott. A novemberi és decemberi fizetésen kívül 10 855 korona zárszámadásra számít. Jakubec Mária sertésgondozó 636, Semancík Márton fejő pedig ez ideig 578 munkaegységet szerzett. Érthető tehát, hogy örömmel várják az évvégi zárszámadás napját. Az eddigi tervteljesítés alapján arra számítanak a szövetkezetben, hogy év végéig 30 koronára emelkedik a munkaegység értéke. I
