Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-07-17 / 29. szám

1985. július 17. Földműves 3 Lépést tarts, mert lemaradsz A kakas még egyet, kettőt kuko­rékolt, s lassan megvirradt... Kő­vár utcái még csöndesek, névtelenek voltak. Csupán a fülemüle zengte ébresztő dalát Lakatos László, dolgo­zó paraszt kertjében. Majd ágról­­ágra röpködve puszította a kártevő rovarokat, melyekre türelmetlenül vártak az új énekesek a kertet sze­gélyező sövényben. Amilyen szorgalommal védi a fü­lemüle Lakatos gazda gyümölcsösét a rovarok ellen, ápolja és gondozza kicsinyeit, úgy forgolódik Laci bácsi az istállóban, és a gömbölyű sertések körül... — Nehéz a paraszti munka, de szép — így indúlt a baráti beszélge­tés. — Nincs nagyobb örömöm, mint amikor sertéseim ficánkolnak, tehe-, neim játszadoznak. Igaz, többen azt mondják: piszkos a paraszti munka. De én mégis azt tartom: inkább le­gyen a cipörji piszkos, mint a kam­rám üres. Itt egy pillanatra megállt s a konyhaajtó felé tekintett. Biztosan arra gondolt; jó volna, ha elő tudná mutatni a beadásról szóló papírokat. Azonban egy kézlegyintéssel gondo­latát más irányba terelte és bátor, határozattal tovább folytatta: — Aztán, ha igyekszem, nem kell magam szégyelni, hogy adósa vagyok az államnak. — Hatszázhetven kiló hús terven felül Lakatos bácsi közel három hektár föld tulajdonosa. Tervezett állomá­nya: egy tehén, egy növendékmarha és két sertés. — A terv szép és kell is. De én azzal , még nem elégszem meg — jegyezte meg a már ötven félé köze­ledő gazda. Valóban úgy van. A tervezett két sertés helyett, hat kurtaorrú, széles­hátú mangalica habzsolja jóízűen a kukoricadarát. Az istállóban a Riska most van ellés előtt. Mellette egy kétéves üsző fogyasztja az illatos takarmányt. Ugyanakkor a szorgal­mas gazda eleget tett már a terve­zett 110 kiló disznóhús és a 94 kiló marhahús beadásának. Terven felül pedig 450 küó marhahúst és 220 kiló disznóhúst adott be. — Ha nem „ártanék” vele, volna még egy tervem — kezdi parasztos ravaszsággal. — Ügy gondolom, az üszőt meghízlalom és beadom sza­badáron. Helyére veszek egy fiatal hasas tehenet. A hat sertés közül kettőt még a közellátás részére hiz­lalok meg. Marad még négy. Ebből kettő anya, kettő pedig ennek a he­lyére jön — s a kamrában díszes­kedő szalonna, kolbász és egyéb ap­róság felé mutat. így tervez, így alapozza meg La­katos gazda családja jövőjét. A fá­radságot nem sajnálja. Tudja, hogy a terven felül beadott húsért, tejért és egyéb termékért szép pénz jön a házhoz, amiből aztán jut ruhára, bú­torra, rádióra és még szórakozásra is. Gabonabeadását mindjárt a cséplőgéptől teljesíti A déli órákban a gondos gazdának eszébe ~utott, hogy a szérűskertben még nincs rend a kazalba rakott négv szekér takarmány körül. — Esőre áll az idő. A kazlam még betetőzésre vár — mondotta. Együtt tartottunk ... Mint a gyufaskatulya, úgy áll La­katos gazda kazalja. Az arra járók meg is jegyezték: — Tán bizony ollóval vágta el a szélét. — A dicséret nem tette elbizakodottá Laci bácsit. Ügyes mozdulattal egy­kettőre a kazal tetején termett, hogy körülnézzen, sok tetézésre van­­e szükség. Közben tekintetét a hul­lán. ó búzatáblákra vetette és kissé elváltozott hangon megjegyezte: — Erik az idei termés, az új ke­nyér! Nézze csak, amott az én bú­zatáblácskám.' Szép, igaz-e? Abbó aztán jut és marad is... Mint min­dig, most is mindjárt a cséplőgéptől teljesítem gabonabeadásomat. Ez a kötelességem, így diktálja ezt a lel­kiismeretem. Búcsúzáskor még megjegyezte Laci bácsi: — Remélem, nemcsak az én ne­vem lesz az újságban. Talál Kőváron még sok szorgalmas gazdát, csak néz­zen jól körül. Cseriné portáján Ha végigmégy Kővár utcáin, szép tisztára meszdt házakra s a házak előtt nyíló rózsákra, virágokra vető­dik tekinteted. A takaros udvarok szinte hem.zsegnek a szárnyasoktól. Körülöttük ott sürgölődnek a népvi­seletbe öltözött gazdasszonyok. — „Lépést tarts, mert lemaradsz” — tartja a közmondás. Mi pedig nem akarunk lemaradni, mert akkor nehéz az elsőket utolérni — mondja Cseri Rozália. Cseriné már nem fiatal asszony. Férjét két évvel ezelőtt a súlyos be­tegség a földbe tette. Nagy szomorú­ság érte az egész családot. Azt az egyet azonban kijelentette a bátor­tekintetű asszony: — A gazdaságot nem hagyom tönkremenni! — ★ ★ Ht Szavát betartotta. A 7,80 hektár földje úgy terem, mint bármelyik gazdálkodóé. — Megfogom én a kasza nyelét is. Szántok, vetek, mikor mi van soron. Sok jó tanácsot adtam fiamnak is, 'míg belejött a gazdálkodásba — je­gyezte meg Cseriné. A Cseri család szorgos igyekezetét leghűbben a beadás teljesítése tük­rözi vissza. A tervezett 299 kiló mar­hahús helyett, 310 kilót, 556 drb to­jás helyett pedig 643 darabot adtak be. Tej és sertéshús-beadásukat a harmadik negyedévben 10o százalék­ra teljesítik. Szabad eladásra egy 4 mázsás' növendékmarhát terveznek. — Arra is gondolunk, hogy a hús mellé kenyér is legyen. Nekünk is úgy jó, ha a szép cipőhöz fuszekli is van... így van ez rendjén — mondotta megfontoltan Rozi néni. A HNB titkára gyakori vendég a földműveseknél A kővári földművesek valóban szorgalmasak, iparkodók. Kopcsányi Vince, Kremnicsan István és a töb­bi földműves igyekezetét, munkájá­nak eredményét ott látod istállóik­ban, földjeiken. Ez pedig azzal ma­gyarázható, hogy a helyi nemzeti bi­zottság jól teljesíti feladatát. Vankó Imre, a nemzeti bizottság titkára naponta látogatja a földmű­veseket. Felkeresi őket munkahelyü­kön, jó tanácsokat ad, elbeszélget velük és ahol kell, azonnal segítsé­gükre siet. Az elnöki funkciót Siket Ferenc tölti be. Siket elvtárs őszinte a nép­hez, igazmondásáért, áldozatkész munkájáért, szeretik a földművesek. — Jól cselekedtünk, amikor az új nemzeti bizottságra szavaztunk — hangzik a dolgozók ajkáról. Jól végzi feladatát a HNB mező­­gazdasági ádandó bizottsága is. Szőlősi József, a bizottság elnöke ezért mondja bátor hangon: —. Községünk dolgozó parasztjai a múlt évben is az elsők között telje­sítették hazafias kötelességüket, de most is kitesznek magukért. Mind­járt a cséplőgéptől teljesítik gabona­beadásukat. A helyi nemzeti bizottság munkája elismerést érdemel. A kis- és közép­parasztok között végzett jó felvilágo­sító munka mellett azonban találja­nak „orvosságot” arra is, hogy Cseri Vince és a hozzá hasonló külákok betartsák a nép által hozott törvé­nyeket, teljesítsék állampolgári köte­lességüket. ZATYKÔ JÓZSEF Fordítsunk nagyobb figyelmet a beadás teljesítésére A BEGYŰJTÉSI SZERVEK és a nemzeti bizottságok legfontosabb fel­adatai közé tartozik dolgozóink hús­szükségletének biztosítása. A besz­tercebányai és a zsolnai kerület a vágómarha begyűjtési időtervét kie­légítően teljesíti. Elmarad azonban a bratislavai, de fűképp az eperjesi ke­rület. A begyűjtési dolgozók a fel­vásárlásban javulást érhetnének el, ha több szerződést kötnének a föld­művesekkel a marhák és a borjúk hizlalására. Ebben az irányban azon­ban nem felejtenek ki a felvásárlási dolgozók megfelelő kezdeményezést. Egész Szlovákia területén az utóbbi 10 nap alatt csupán 123 marha és 16 borjú hizlalására kötöttek szerző­dést. Hogy javulást érhessünk el, sok hiányosságot kell kiküszöbölni a fel­vásárlás terén. A nyitrai és a zsol­nai kerületekben maguk a felvásár­lók sem végeznek kielégítő munkát. A sládečkovcei, kálnai és a lévai központokban pé'dául a földművese­ket 3 óra hosszat is váratják a fel­vásárlás előtt. Természetes az ilyen viselkedés rontja a beadási fegyel­met. Hasonló hiányosságok merültek fel a nováki, chrenovci és Nyitra- Pravna-i központokban is. Meg keli javítani a felvásárol marhák utáni pénzösszeg kifizetését is. Nem sza­bad visszatartani a pénzt, mint ahogy ezt több helyen csinálják. JAVULÄS TÖRTÉNT a sertések felvásárlásában. Pedig az első negyed­év végén itt voltak a legnagyobb hiányosságok. Az elválasztott mala­cok felvásárlása 114,7 százalék, amely ugyancsak kedvező feltételeket biz­tosít. A sertések felvásárlási tervét a zsolnai kerület jól teljesíti. A többi kerületekben lemaradás mutatkozik. Különösen a kassai, (81,2 százalék), a nyitrai (82,9 százalék) kerület­ben vannak lemaradások. A tavalyi évhez viszonyítva javulás állt be a tej és tojás felvásárlásában. Szlovákiában az első félévben több mint 10 millió liter .tejjel vásároltak fel többet, mint tavaly. A bratislavai kerület jól te'jesíti a tejfelvásárlás időszaki tervét. A zsolnai kerületben azonban a tehéntulajdonosoknak több mint a fele még mindig nem kezdte meg a tejbeadást. Az utóbbi kerü­letben ugyancsak hiányosságok me­rülnek fel a beadott tej értékelésénél is. Sok tej begyűjtő üzemben nincs kellő műszaki berendezés. Másutt viszont vannak fokoló állomások, azonban azok nem dolgoznak. Ilye­nek például Považská Bystrica, Tr­stená, Dolný Kubin, Námestovo és Zlaté Moravce. Az utóbbi időben hanyatlott a be­gyűjtési dolgozók tevékenysége a to­jás felvásárlásánál. A tavalyi évhez viszonyítva ugyan észlelhető javulás de a tojásfelvásárlási időterv teljesí­tése még nagyobb figyelmet igényel. Főképp a falusi fogyasztási szövetke­zetek dolgozóitól. A baromfiüzemek dolgozói is több figye'met fordítanak a baromfi fel­vásárlására, mint a tojásra. Ezt bi­zonyítja az is, hogy az utóbbi időben a baromfi felvásárlásának tervét 166,1 százalékra teljesítették. A termelők, a begyűjtési dolgozók, valamint a nemzeti bizottságok az ál­lattenyésztési termékek eladásában jobb eredményeket érhetnének el, ha nagyobb gondot fordítanának a me­zőgazdasági termelésben a szocialista munkaversenyek állandó értékelésé­re. A martini járás példája nyomán következetesen kell folytatni a szo­cialista verseny kiszélesítését a fel­­vásárlási üzemek dolgozói, valamint a tej- és a baromfiüzemek, járási és falusi fogyasztási szövetkezetek kö­zött. A GABONA FELVÁSÁRLÁSA előtt ki kell egészíteni a visszama­radásokat és szerződéseket kell kötni a földművesekkel a harmadik ne­gyedévre a vágómarha és sertés­beadásukra vonatkozólag. Továbbá Szered és Galánta pé'dáját követve a többi járásoknak is teljesíteni kell a szénabegyűjtés tervét. Ugyancsak biztosítani kell dolgozóinak korai burgonyával való ellátását. A begyűjtési üzem és a nemzeti bizottságok dolgozóinak meggyőző munkává! oda kell hatni, hogy föld­műveseink becsületesen teljesítsék hazafias kötelességüket — a beadást. VRABEC ANTON'-----fl CBISZÉCSI FÖLDMŰVESEK----­aratás után a szövetkezetét választják A gálszécsi járás falvaiban szép tömegpolitikai munka folyik. Ä Kassai Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság tagjai a helyi nemzeti bizottságok segítségével előadásokat tartanak a járás min­den községében. A járási nemzeti bizottság is nagy súlyt fektet arra, hogy a ma­gángazdálkodók átvegyék a földmű­velésnél bevált új módszereket és megismerkedjenek a szövetkezeti gazdálkodás, valamint a gépi munka előnyeivel. Az utóbbi időben Trnavka község 30 magángazdálkodóját vitték ta­nulmányi útra a közeli földműves­­szövetkezetekbe. A tanulmányút folytán a trnavkaiak megelégedéssel látták a szövetkezetek eredményeit. A gálszécsi JNB tervbe vette, hogy a járás többi községeiből is tanulmányútra viszi a magángazdál­kodókat. A járásban szép eredményeket értek el más közös akció megszer­vezésénél is. így például a helyi nemzeti bizottságok mezőgazdasági állandó bizottsága segítségével a kassai kerületben elsők voltak az 1956. évi mezőgazdasági tervek el­készítésében. Ugyancsak sikeres munkát végez­tek a gépi munka népszerűsítése terén is. így a közös és gépesített munka gondolata már majdnem minden községben egyre jobban el­terjed és rok remény van arra, hogy a közeljövőben a járásban ki­bővülnek a már létező szövetkeze­tek és megvan az előfeltétel arra is, hogy új egységes földműves szö­vetkezetek létesüljenek. A gazdálkodók igyekezetüket ki­fejezik abban is, hogy fokozatosan elsajátítják a szövetkezetek munka­­módszerét. Stankovcán például a magángazdálkodók szárítókon szá­rították a szénát. A járás több községében pedig az idei ara­tást gépekkel és közösen végzik. Ez annak a jele, hogy már sokan ha­tároztak is: aratás után a szövet­kezeti gazdálkodást választják a magángazdálkodók. Ezt bizonyítja az is, hogy a napokban több mint 30 magángazdálkodó jelentkezett a szövetkezetbe való belépésre. Lukács Sándor Jó, ha tudják az asszonyok MÉG MINDIG SOK A KOTI.ÖS, s a tyúkok kotlásuk alatt 3—4 hétig nem tojnak. A keltetésre fel nem használt kotiót gyorsan le kell szoktatni a kotlásról. Igen jó szolgálatot tesz ilyenkor a „kotlós leszoktató láda”, amelyet drótfonatból, keskeny lécekből otthon is elkészíthetünk. Az a lényeg, hogy a feneke se legyen zárt, csupán ülőlécekkel legyen ellátva, így a kotló nem tudja melegen tartani a hasát, és gyorsan leszokik a kot­lásról. A „szoktatóba” zárt tyúkokat naponta etessük, itassuk. Rendszerint 3—4 nap múlva már abbahagyják a kottást, 2 hét múlva pedig már újra tojnak, míg a meleg fészekbe került kotlósok még tojás nélkül is 3—4 hétig elüldögélnek, esetleg hónapokig nem tojnak. * * * SOK KISPULYKA ELHULL a varackhányás idején. Ezen könnyű segí­teni. Amikor a pulyka a „vörösét”, varackját hányja, lázas, fázékony és lustábban fut a rovarok után. Ezért leromlik és ha megfázik, könnyen elhull. Védekezési mód: ne engedjük ki harmatos, hűvös reggeleken a kis­puskákat, és ez alatt az idő alatt gondoskodjunk számukra bőséges fehér­­jedűs takarmányról. Varackhányás után újra megszűnnek a takarmányozási gondok. * * * A GYÖNGYÖSIÉRE ESTE jóllakik és reggelre elhull — hangzik sok helyről a panasz. Énnek oka az, hogy az esti etetés nagyon későre esett és a takarmány (elsősorban a lisztszerű abrakfélék) a gyöngycsirke apró, kényes begyében megerjed, puffaszt és reggelre a kiscsirke a keletkezett gázoktól elpusztul. Tennivaló: este korán kell etetni, hogy etetés után, rjülés előtt a kiscsirkék még pár órát futkozhassanak. Este nem szabad lisztes eleséget adni, ehelyett zúzott magot adjunk a kiscsirkék elé. Ha így járunk el, nem lesz elhullás. * * * LÜDKOPASZTÄS. A jól táplált fiatal libákat 10—12 hetes korban már megtéphetjük, ha tollúk teljesen érett és száraz. A farok, evező és szárny alatti tollakat azonban ne tépjük, nehogy a liba szárnya leessen, mert a szárnyakat ’onszoló állatok könnyen leromlanak és valamely betegség ál­dozatává válnak. A kopasztás után fontos, hogy jól tápláljuk őket. Az е9У-®9У libáról — először — nyert tollmennyiség 5—8 dkg-ot tesz ki. MIT FŐZZÜNK ? Zöldborsós csirkeaprólék-leves. A csirkeaprólékot gyengén megsózzuk, s kevés zsírban, fedő alatt puhára páruljuk. Zöldborsót kiszemezünk, s idei zöldséggel, sárgarépával, egy szál újhagymával annyi vízben főni tesz­­szük, amennyi levest akarunk. Amikor a hús puha, ráöntjük a zöldséges levet. Világos rántást készítünk, kevés pirospaprikával, s apróra vagdalt petrezselyemzöldjével, s felengedjük a levessel. A csirkemájból gombócot készítünk, s a levesben főzzük. Spárga tejfeles mártással. A spárgát megtisztítjuk, sós vízben puhára főzzük. Tűzálló tálra rajuk, s a következő mártással öntjük le: öt deka vajat egy evőkanálnyi liszttel tűzre teszünk. Amikor sárgulni kezd, ráön­tünk egy keveset a spárga levéből úgy, hogy elég sűrű legyen. ízlés sze­rint sózzuk és cukrozzuk. Mielőtt a tűzről- levesszük, tejfelt keverünk bele. Ezt a teljes mártást ráöntjük a spárgára, meghintjük pirított zsemlyemor­zsával, meglocsoljuk tejfellel és sütőben átsütjük. * * * Töltött karalábé. Egyforma nagyságú karalábét veszünk, meghámoz­zuk, s belsejét kávéskanállal vigyázva kivájjuk. Töltelék: nyers sertés- vagy marhahúst megdarálunk, rizzsel vagy egy áztatott, kicsavart zsemlyével, egy egész tojással, reszelt vöröshagymával, pirospaprikával, sóval jól ösz­­szedolgozzuk. Megtöltjük a karalábékat, majd zsírozott lábosban lerakjuk. Kevés vizet öntünk alá, s gyakori öntözgetés mellett fedő alatt puhára pároljuk. Közben egy lábosban két kockacukrot kevés zsírban sárgára pá­rolunk, beletesszük a kivájt karalábé-részeket, kevés vízzel szintén puhára pároljuk. Ha megfőtt, liszttel meghintjük, felöntjük vízzel, felforraljuk, s beleszedjük a töltött karalábét, s tálalás előtt tejfellel meglocsoljuk. * * * Túrós zacskócskák. Húsz deka lisztet, húsz deka — szitán áttört — túróval, húsz deka margarinnal, egy tojássárgával, kevés sóval és cukorral összegyúrunk. Lisztezett deszkán késhát-vastagságúra nyújtjuk s négy­­szögletes darabokra vágjuk. Mindegyik kocka közepére túró-, dió- vagy lekvártölteléket teszünk. Háromszögíetüre hajtjuk, s gyengén zsírozott tepsiben, közepes tűznél szép sárgára sütjük. Forrón, vaníliás cukorba for­gatjuk. A HNB tagjai a termés emeléséért A besztercebányai kerületben a he­lyi nemzeti bizottságok beszélgetést tartottak a földművesekkel a mező­­gazdasági termelés lényeges emelésé­nek kérdéseiről. A kerület JNB és HNB tagjai, valamint a mezőgazdasá­gi szakemberek 157 községben győz­ték meg a földműveseket a közös munka előnyeiről. Legjobb eredményt a besztercebányai, füleki és breznói járásokban értek el. A hnúšťai járásba* a nemzeti bi­zottságok mezőgazdasági bizottságai kilenc községben szervezték meg a közös silózást, Rimaszombaton p :dig a. közös kaszálást. A losonci járásban a HNB tagjai négy községben győzték meg a ma­gángazdálkodókat a közös munka, valamint a gépi munka előnyeiről. A korponai járásban a nemzeti bizott­ságok tagjai kivétel nélkül bekapcso­lódtak a földek nyilvántartásának munkájába.

Next

/
Thumbnails
Contents