Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-11-27 / 48. szám

8 Föídmflvcs 1955. november 27. MÉHÉSZÉT Ä tartaléklépek megóvása A lépeket legjobb erős családokra bízni. A sűrűn meg nem szállt lége- i két is tisztogatja, gondozza, védi a molytól. Ezért is szeretik a fekvőkap- I tár hívei egész évben kaptárban hagyni a mézkamra lépeit is. A méheknél el nem helyezhető tar­­taléklépeket lépszekrényben, 'agy ha sok vart, állványos helyiségben: lép­­raktárban tartjuk. A lépszekrény tö­kéletesen t zárjon, hogy viaszmoiy ne férkőzhessek bele. Legkisebb részeit is be kell ragasztani papirossal. Taka­rékosságból üres kaptár is jó Rako­­dókaptár mézkamráiból magas tornyot lehet alkotni,- tartaléklépeknek. A mézkamrák érintkezését papírszalag­gal, olvasztott páráimnál, vagy víz­üveggel kell bekenni. A lépek között tágas utca maradjon. A szekrény, vagy raktárhelyiség a viaszmolyok fejlődésére kedvezőtlen északi oldalú, hűvös hely legyen. Télen fűtetlen helyiségben a lépe­ket nem szükséges gondozni, csak egér ellen kell védeni. Meleg nyáron kéthetenként, év elején és vége. felé, háromhetenként kénezünk. Az égő kénből fejlődő kéndioxid a viaszmoly és hernyóját megöli, a petét és bábot nem. Ismételt kénezéssel a viaszmoly kipusztul s ha újra nem kerül oda, a i lépek viaszmolymentesek maradnak. Egy köbméter nagyságú szekrényben I egyszerre 150—200 g ként kall el­égetni. A ként cseréptányérban, vagy bádogdoboz födelén gyújtjuk meg, és a szekrény felső részén helyezzük el, mert az égéskor képződő mérges gáz a levegőnél nehezebb és lesüllyed. A szekrény ajtaját a kén meggyújtása után egy-két napig zárva kell hagyni. A lépeket a kaptárbaadás előtt kiszel­lőztetjük. Nyitott mézeslépeket nem szabad kénezni, mert méreg képződik a mézben. A lépeket szükségből el lehet tar­tani hűvös (20 C fokon aluli) szellős, világos helyen is. Nem valószínű, hogy új nőstények petéznek ilyen kedvezőtlen helyen a régi ivadék pe­dig csak lassan fejlődik. Mégis bizto­sabb a lépeket előbb', legalább egyszer meg is kénezni. A lépek közt a ren­desnél tágabb (5 cm) utéa maradjon s minden oldalról levegős legyen. Az ablakot rostaszövettel védjük a méh ellen. A lépekből a molyos részeket havonta el kell távolítani. A keretek alá helyezett papíroson a molyhernyók ürüléke elárulja, hogy melyik lép mo­­lyosodott meg. Kevés gondot fordítottam az erős családokra Két éve családaim bőséges mézzel és néppel mentek telelőbe. Még a kölyökcsaládok is úgy felerősödtek, hogy bátran a törzscsaládok közé so­rolhattam őket. Őszi egyesítésre nem volt szükség. Szeptertiber közepén a kasos méhé­szek megkezdték a fojtást, illetve^ a szédítést. Nem volt szükségük a kén­­füsttől megkímélt méhekre, ezért szívesen odaadták a kaptáros méhé­szeknek. . Én is így kaptam tőlük öt kas méhet. Gondolkoztam, hogy mi­lyen családokhoz tegyem; kölvök­­csa.ládokhoz-e, vagy a közepesekhez. A végén úgy döntöttem, hogy kísér­let céljából az erősökkel egyesítem. Tervem az volt, hogy jövőre ezekből lesznek a korai mézelök. Máskor az 5—6 keretes fiatal anyával bíró csa­­„ládokat rendeztem be erre a célra. A felerősített családok kevés élelmet fogyasztottak és kevés hullával telel­tek. Tavaszkor még kedvezőtlen idő­járásban is kirepültek vízért, virág­porért. Kég héttel korábban raktam rájuk a mézkamrát, mint a többi csa­ládokra. Már a fűzről harmadrészben behordták a mézkamrákat. Nagy ered­ményt vártam. A jó hordás csak rö­vid ideig tartott és a közbejött sür­gős mezei munkák miatt a felerősí­tett családokat hosszabb ideig sor­sukra bíztam. Felébredt bennük a raj­­zási ösztön,, bár nem rajoztak, de sokáig tétlenkedtek, és sokat fogyasz­tottak. A közepes erősségű családok felülmúlták őket. Azok baltacínról már fedni kezdték a mézűri lépeket a fel­erősített családoknál pedig csak any­­nyi volt, mint fűzvirágzáskor. Már nem tehettem egyebet, minden családtól két-három fiasításos és egy virágporos keretet kicseréltem inülé­­pes keretekkel. Ezáltal sikerült néhány erős böngészett rajt készítenem és a méheket mézhordásra kényszeríteni, de egyszeri pergetést mégis csak el­buktam. Ebből az a tapasztalatom, hogy to­vábbra is érdemes erős családot ka­sos méhvel egyesíteni, de tavasszal több gondot kell' fordítanom rá, mint a gyöngére. Ha állandóan úgy irá­nyítom őket, hogy még a legkisebb rajzási ösztön se ébredjen íel ben­nük, akkor ha az idő kedvez, még gyümölcsvirágról is behordhatják a mézkamrát. A gyönge családok pedig az ilyen rövig hordás alatt még fel­erősödésre sem képesek. Csurilla Gábor Szádudvarnok A méhek téli ellenségei A méhek legnagyobb téli ellenségei az egerek. Többféle egér hatolhat be a kaptárba. Az egerek megrágják a lépeket, fészket raknak a kaptár zú­­gában, lolfalják a lépet és nyugtala­nítják a méheket. Korlátlan garázdál­kodásoknak csak az enyhe idő vet véget. Akkor vagy idejében elhagyják a kaptárt, vagy melegtől felpezsdülő méhek agyonszúrják. A méhek az egér hullájáról lerágják a lágy része­ket s a maradványt viasszal és méh­­szurokkal ragasztják be hosszabb idő múlva. Az egér jelenlétét elárulja a kaptár alján levő rengeteg durva lép­­törmelék, mégpedig nemcsak sejtfö­dél, hanejm a sejtek oldalának marad­ványa is és az egér ürüléke. Vannak vidékek és évek, amikor az egér igen nagy csapás, máskor'tiem feltűnő. A cickányok, egérhez hasonlóan, a kaptárba bújnak. Méhekkel táplálkoz­nak. A méheknek sokszor csak a szárnyukat hagyják meg. Cickány ellen elsősorban a kijáró rácsozásával lehet védekezni. Egér el­len egy cm-es rés is elég, cickány ellen legalább 8 mm-es szűkítés szük­séges. A rácsot idejében, még a téli­­fürt összehúzódása előtt fel kell rak­ni. Különben megeshetik, hogy az egér már benn van a kaptárban. A telelés vége felé, ha a méhész észre­veszi, hogy a kaptárban egér van, enyhébb időben ki is ugraszthatja. Zavarásával kevesebbet árt a méhek­nek, mint az egér további jelenléte. A kijáróra zsákot kell erősíteni rajz­szeggel. A kaptárt óvatosan kinyitjuk és a lépeket szedegetni kezdjük a széléről. Alsóki járó s kaptárból az egér rendszerint a zsákba szalad. Felső ki­­járósból sokszor -oldalt menekül. Zárt helyi teleléskor zajtalan egérfogóval és méreggel lehet irtani. A méhek őszi vásárlása és szállítása Aki méheket vásárol s nem vihette még új helyükre, a hideg időkben nem remélhet tisztuló kirepülést, ezért jobb, ha tavaszra hagyja a szál­lítást, mert ha új helyükön — köz­vetlenül a szállítás után — ki nem tisziulhatnok, nagymennyiségű elhul­lás lehet következménye az elkésett munkának. A méhek szállítását tehát lehetőleg olyan időben kell végezni, mikor a szállítást követő napokon ki is száll­hatnak, ki is tisztulhatnak. Kivételt képez az az eset, ha a szállítás, vagy az áthelyezés olyan közelről történik, hogy a kirepülésük nem kívánatos, mert régi helyükre térnének vissza. De ebben az esetben nem is éri őket olyan rázkódás, — kivált, ha kézben visszük őket — hogy teleszívnák ma­gukat mézzel és így kényszerülve len­nének a tisztulásra. Ha idegen kasokban, kaptátokban történik á szállítás, addig is, míg át­rakjuk a családot saját kaptárunkba, úgy állítsuk fel, hogy az idegen kas, vagy kaptár egy síkban legyen a he­lyére állítandó kaptáréval. A vásárolt családokat szabadban, vagy méhesben ne helyezzük szorosan egymás mellé. A kaptátokat vízszin­tesen állítsuk, hogy a család építke­zése el ne térjen a keretből, mert a méhek mindig függőlegesen épjtegek. Több handlovai szenet köztársaságunknak Szlovákia Kommunista Pártja KB irodájának felhívása a szénfejtés fokozására a Handlovai Nagybányában és új dolgozók megnyerésére a bányákba Bányász, technikus és mérnök elvtársak a Handlovai Nagybányában! Az üzemek dolgozói, a szövetkezeti tagok, földművesek és családjaik, — egész közéletünk — figyelemmel kí­séri becsületes munkátokat a szén­fejtés szakaszán, főleg most, amikor a téli időszak és második ötéves ter­vünk küszöbén állunk. Elegendő szén nélkül nem tudnak teljes üzemben dolgozni sem gyáraink, sem új vil­lany telegeink, sem közlekedésünk. Az elegendő' szénmennyiség lehetővé te­szi a dolgozók családjainak és az is­koláknak nagyobb mennyiségű tüzelő­anyaggal való ellátását a téli hóna­pokban. Csupán az elegendő szén biz­tosítja a második ötéves terv sikeres megkezdését. Munkásaink, technikusaink és mér­nökeink az üzemekben becsülettel teljesítik feladataikat és hozzájárul­nak ahhoz, hogy iparunk általában teljesíti és túlteljesíti az idei tervet. Ezért népünk elvárja tőletek is, hogy a jő gazda felelősségérzetével azonnal megkezditek a fogyatékossá­gok kiküszöbölését, amelyek már ed­dig okozói voltak annak, hogy a Handlovai Nagybánya népgazdaságunk­nak több tízezer tonna szénnel ma­radt adósa. Mindig öntudatos tagjai voltatok a munkásosztálynak, akik sztrájkokkal harcoltak a szénbárók ellen, a kizsák­mányolok és a kizsákmányoltak nél­küli új társadalmi rendszer megte­remtéséért. Népünk élénk emlékeze­tében tartja, hogy milyen bátran, eg.yemberként szálltatok szembe a haláltokozó tankokkal, amelyeket 1940- ben hősi sztrájkotok elnyomására küldtek a fasiszták. Az ilyen Handlo­­vában nem csalatkozhatnak ma sem dolgozóink. Hiszen már az elmúlt években nagy munkahöstetteket ér­tetek el. 1953 negyedik negyedévében a sikeres tervteijesítéssel kiérdemel­tétek a Bányászok Szakszervezeti Szö­vetségének Központi Bizottságának és a Tüzelőanyagügyi Minisztérium vörös zászlaját. A barnaszén körzetekben az elsők között voltatok, akik beve­zettétek a falfejtést, és ebben az irányban még ma is példát mutattok több bányának. Az utóbbi években fi­gyelemre méltó eredményeket értetek el a fejtés modern gépesítésének be­vezetésében is. Ma megvan az előfelté­teletek ahhoz, hogy továbbfejlesszétek az üj haladó munkamódszereket, mint a ciklusos grafikont, a folyosó gyors­hajtását, a vasfelszerelés és elsősor­ban a falfejtés két rétegben való be­vezetését, ami lehetővé tette a fejtési front kiszélesítését és a szén fejthe­­tőségének fokozását. Bányászok! Nagyon sürgős feladat áll előttetek: Tökéletesen elsajátítani és kihasználni az' új’technikát és minden gépesítési eszközt, ami a Nagybányában rendelkezéstekre áll; biztosítani a gépi berendezések rend­szeres és rendes karbantartását; be­tartani a technológiai meneteket; megszilárdítani a munkafegyelmet és harcolni a munkából való elmaradás és munkaerőhullámzás ellen. Fokozzátok a fejtési front kapaci­tásának kihasználását, ne engedjétek meg a hiányok további növekedését és tökéletesen készüljetek fel a má­sodik ötéves terv feladatainak legyő­zésére. Handlovai kommunisták! Álljatok munkahelyeteken az alkotó kezdeményezés élére, mutassatok pél­dát a többi bányászoknak, a becsüle­tes bányászmunkában! Magyarázzátok meg a szénfejtés fokozásának szük­ségességét és a tervteljesítés jelen­tőségét Handlován, egész népgazdasá­gunk szempontjából. Igazi kommunis­ta agitátor türelme§ségével beszélje­tek külön-külön minden bányásszal, technikussal és mérnökkel a szénfej­tés szakaszán. Kapcsoljátok be ebbe a munkába a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom és a CSISZ funkcioná­riusait, és vezessétek őket úgy, hogy a szocialista munkaverseny fejleszté­sét a Központi Szakszervezeti Tanács Elnöksége irányelveinek _ szellemében a tervteljesítés fő módszerének tart­sák Handlován. Szlovákia dolgozói! Egyetlen hazafi számára se lehet közömbös, hogy a következő években a népgazdaság tervezett fejlődésének biztosítására elegendő szén lesz-e, ami magával hozza népünk életszín­vonalának további jelentős emelkedé­sét. így hát jelentkezzetek a tiszte­letre méltó bányászszakmába. Hand- Iovának szüksége van segítségetekre. Szlovákia Kommunista Pártja KB irodája. Kitüntették a legjobb bányászokat A Tüzelőanyag- és Energetikaügyi Minisztérium értékelte a pótori bá­nyászoknak az utóbbi negyedév folya­mán elért kiváló eredményeit s elis­merésben, valamint 20 000 korona pénzjutalomban részesítette a Kékkői Szénbányák vállalatait. A vállalat ve­zetősége ezt az összeget a legjobb eredményeket elért bányászok között osztotta fel. Dulaj, Springo és Satara bányászokat a „Tüzelőanyag- és Energetikaügyi Minisztérium kiváló dolgozója” jelvénnyel jutalmazták. Pénzjutalomban részesült a munka­­versenyben már hosszú ideje az élen haladó Malachovský György csoportja. A csoport a harmadik negyedévben 146 százalékra . teljesítette normáját az elővágaton és az országos verseny­ben a második helyen végzett. A cso-Az atomenergia békés felhasználá­sának kérdésével foglalkozó szlovákiai értekezlet november 17—18-án a bra­­tisavai Devin-szállóban kétnapos ülést tartott. Az értekezleten nagy számban jelentek meg a Politikai és Tudomá­nyos Ismereteket Terjesztő Társaság szakemberei, a Szlovák Szakszervezeti Tanács Műszaki Házának lektorai. A megnyitás után Pavol Nemec, a Szlo­vák Tudományos Akadémia levelező tagja rövid beszámolóban vázolta az értekezlet részvevőinek feladatait az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos népszerűsítő munka terén. Ezután D. M. Krno docens előadásá­ban foglalkozott az atomenergia bé­kés felhasználásának jelentőségével a világ népei életének szemszögéből. A jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgat­ták meg E. Heréik tanár, államdíjas beszámolóját a genfi atom-értekezlet­ről és a rádióaktív izotópok alkalma­zásáról az élettanban és az orvosi tu­dományban. J. Kuba államdíjas mód­szertani tanácsokkal látta el a jelen­lévő lektorokat az atomenergia isme­retek propagálásával kapcsolatban. Ezután vita következett, majd a délu­táni órákban előadások hangzottak el az atomreaktorok konstrukciójáról és munkájáról, az atommag-technika port 6300 korona jutalmat kapott. Az országos verseny másik részvevője, Kapinay Mihály 140 százalékra telje­sítette a normát; csoportja 4300 ko­rona jutalmat kapott. Az eddigi eredmények elérésében nagy része, van az aknászok közti versenynek, amely Megyeri Géza fel­ügyelő kezdeményezésére indult. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére tett kötele­zettségvállalásaikat, mint mindig, most is példásan teljesítették Fájd, Nagy, Kollár, Molnár, Hallgass, Cserba elv­­társak. A kötelezettségvállalások teljesítése és túlteljesítése segítette hozzá a pó­­tQri bányászokat ahhoz, hogy ma mér annyi szenet adnak, amennyit a haza elvár tőlük. egyes vegyi kérdéseiről, a rádióaktív sugárzás elleni védekezésről és a rá­dióaktív izotópoknak a technikában való alkalmazásáról. • • Ötezer ukrán kolhozt villamosítottak Ukrajnában már valamennyi gép- és 4raktorállomást villamosították. Számuk meghaladja az ötezret. A villamos áramot főképpen termelési célokra használják. A kolhozokban körülbelül 40 ezer villanyhajtásü gép dolgozik. Minden egyes kolhozra át­lag nyolc gép jut. A villanymotorok cséplőgépeket, malmokat, fűrésztelepe­ket és egyéb gépeket hajtanak. Egyes helyeken már megkezdték az új vízi­­erőművek építését. A hatodik ötéves tervben több mint 200, összesen 100 ezer KWó teljesít­ményű üj villamos erőmű szerepel. A mezőgazdasági üzemek villamosítására felhasználják a kachovkai vizierőmö­­vet is. A határszéli csemöi vasútállomáson minden nap találkoznak a csehszlovák és a szovjet vasutasok. Ilyenkor szívélyesen elbeszélgetnek és kicserélik tapasztalataikat. A képen jobbról a szovjet vonat személyzete látható, amely fémet hozott köztársaságunknak: J. H. Stratejcsuk mozdonyvezető, N. V. Leuko, és a vonat személyzetének legfiatalabb tagja A. A. Kolesnyikov szí­vélyes beszélgetés közben Olencsik Péter és Berezňani Juraj csehszlovák vasutasokkal. Az atomenergia békés felhasználásáról tárgyaltak Bratislavában Uj csehszlovák gyártmányú rcpakombájn A Brnoi Mezőgazdasági Kutató In­tézet hal tagú gépszerkesztőegyüttese Snek Stanislav vezetésével új kom­bájnt szerkesztett, amely a cukorrépa betakarítását teljesen gépesíti. A kom­bájn egyszerre két műveletet végez: kiszántja a répát és levágja a levél­­zetet. A vágókészülék a szovjet KDP 35-ös traktor előtt halad, hengeres tapintószerkezete a répa különféle nagyságához igazodik. A készülék vágóberendezése a levélzetet levágja, amely az oldalon levő szállítószalag­ra. onnan pedig a tárolóba kerül. A traktor után következik a répaszedő­gép, amely a levélzettöl megszabadí­tott répát kisžántja. A répa ezután hosszú hengerekre kerül, ahol meg­tisztul a földtől. Innen gumianyagból készült csigamenet révén a szállító­szalagra, végül pedig egy 100 kg-os tartályba kerül. A vágókészülék és a répaszedőgép meghajtása a traktor csuklós tengelye révén történik. A répakombájnt a mezőgazdasági gépek kísérleti osztályának dolgozói november 17-én a tišňovi állami gaz­daság földjein már bemutatták. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy az új gép 5-6 ember munkáját pótol­ja és kisebb módosítások után jelen­tős segítséget nyújt majd földműve­seinknek. A gép nagy előnye, hogy a kiszán­tott répafejek tisztán szállíthatók egyenesen a cukorgyárba. A répa ki­szedésekor a szedőgép lánctalpa és kerekei a levélzetet, illetve a répát nem érintik, úgyhogy földműveseink sértetlenül használhatják takarmány» zásra. (£TK)

Next

/
Thumbnails
Contents