Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-11-27 / 48. szám
1955. november 27. Földműves J3old ogsag az Eremiás János Munkaérdemrenddel kitüntetett számadó juhász tenyésznyájánál elért eredményeiért lett országoshírü. A tornád állami gazdaság 1951-ben Stavropoli merinói juhokat kapott a Szovjetunióból. Most több mint 200 ilyen fajta juhot gondoz Felső-Jattón a kiváló juhász. r Uj módszerek gazdag eredmén yei A nyltrai kerület állami gazdaságainak számos dolgozója nagy sikerrel alkalmazza a szovjet mezőgazdaság gazdag tapasztalatait. Malinyina fejési módszerét a nyitrai kerület majdnem minden gazdaságában alkalmazzák. Ezt az eljárást már több mint 4700 tehénnél vezették be, melyeknél valóban igen szép eredményeket értek el. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a nyitrai kerület állami gazdaságai több mint 1175 000 ezer liter tejet termeltek ki terven felül. A lévai állami gazdaságban a fejők igen szép eredményt értek el. Az egész gazdaság átlagos tejhozama tehenenként meghaladja a 10—11 litert naponta. Gelen László példás fejőgulyás, aki a löki részlegen dolgozik, naponta átlag 15 liter tejet fej ki tehenenként. A sertéshizlalók is már hosszabb idő óta bevezették a Surikov-féle hízlalási eljárást. Ezzel a módszerrel kerületi méretben 13 400 sertést hizlalnak, melyeknél magasan \ túllépik a tervezett súlygyarapodást. Ebben az évben a kerület állami gazdaságai 153 689 kg sertéshússal túlteljesítették a tervezett húsbeadásukat. Ehhez a sikerhez nagymértékben hozzájárultak a bajcsi állami gazdaság nagyhizlaldája dobogói részlegének dolgozói, akik a helyes etetési technika következetes betartásával naponta 75 dkg súlygyarapodást értek el egy-egy állatnál. A nyitrai kerület állami, gazdaságai szép eredménnyel dicsekedhetnek a borjak rideg nevelése terén is. Az év elejétől kezdve körülbelül 5 ezer borjút neveltek fel ezzel a haladó eljárással. A legszebb eredményeket a zselizi gazdaságban érték el, ahol 700 borjú napi súlygyarapodása borianként 0,75 kg-ot tett ki, és az utóbbi hónapban ezt a gyarapodást még 10 dkg-mal emelték. A legújabban a nyitrai állami gazdaságok már a Ljuszkova-módszert is bevezették a sertéshizlaldákban, és már több mint 3500 sertést ezzel az eljárással kezelnek. Itt is szép eredményeket értek el már, különösen a tmovcei részlegen, ahol Setinský Károly ebben az évben egy anyasertés után átlag 13,15 kismalacot választott el. ★ + sivár futóhomok mok. Mélyebbre homokos-a^yag, majd agyagos homok és talajvíz hatására sok helyen vályoggá változott. Hosszas tanácskozás után megállapodtunk, hogy a gazdaság dolgozói kísérletezés céljából megkezdik a szalmás-trágyázási módszer alkalmazását. A kísérlet bevált. Ez éven a korán vetett rozs 23 mázsát termett hektáronként. Ez szép eredmény, mert a gazdaság jobb talajain az ötéves átlagos termés 11 mázsa. A jövőben ennek a talajnak humuszképződése fokozódik. A következő évben zöld trágyázásra alkalmas növényt fognak rajta termelni és leszántják. A iomki kísérlet óta sokan érdeklődnek az új trágyázási módszerről. Ez egyszerű dolog. A szalmát vastagon elhintjük a földön, rá foszforsavat és kálium-műtrágyát szórunk, azután mélyen leszántjuk és lehengerezzük. A talajban megfelelő nedvesedés után a szalma bomlásnak indul. A rothadást a műtrágya még fokozza. A szalma megbámul, rothadás után porszerűvé válik, televénnyé alakul. A tomki állami gazdaság első kísérlete bebizonyította, hogy a terméketlen futóhomok talajokat termővé lehet változtatni. Más gazdaságokban is érdemes ilyen kísérletezésekkel foglalkozni. Ing. Kmoško, kelleti földszakértö ★ Termővé vált a Hosszú erdei út vezet ' i-'mvňa Hrabovec autóbuszmegállójához. A szakemberek figyelmét a lehullt sárga és rozsdás-vörös falevelek kötik le. Mennyi televény képződik belőlük, még a legrosszabb talajt is termővé teszik évek múlva. Igen, de csak évek múlva. Amikor az erdőt elhagytuk, televényre éhes homokmező tárult szemünk elé. A senicai állami gazdasághoz tartozó tomki részleg vezetői ezeket a területeket erdősíteni akarták. Bennünket, földszakértőket azért küldtek ide, hogy vizsgáljuk meg a talajt, hogy lehetséges-e rövid időn belül más módon termővé tenni. A tomki gazdaság udvarában Vondál elvtárs az itteni gyümölcsészeti iskola vezetője fogadott bennünket és szakszerű felvilágosítást adott egyes kérdésekben. Hangsúlyozta gyümölcsészetük kiváló eredményeit, de mikor a gabonatermesztésre terelődött a szó, már ő is panaszkodott. — A sivár homoktalaj megnehezíti munkánkat, nem tudunk eleget termelni. Éppen ezért jöttünk ide, hogy segítsünk, mondtuk a vezetőknek. Az erdőrendezőség nem hagyta jóvá a többszáz hektáros homoktalaj erdősítését. A gazdaság vezetőivel kimentünk az erdősített területet megnézni. Az Út egyik oldalán 150 cm vasi rz s I vár homokréteg borította a földei. A i másik oldalon 50 cm volt a sivár hb- | ★ ★ Otthonra találnak A cseh és morva határmenti járásokban százan és százan találtak kellemes szép otthonra és kedvező feltételek mellett dolgoznak a mezőgazdaságban: azonban még sok lelkiismeretes dolgozóra van szükségünk. Több mint 400 megjavított családi ház vár reájuk és ugyanennyi ház. javítását fejezik be ez év végéig. Csupán a r ★ +Г Újabb fiatalok mentek a határvidékre Ceské-Budejovice-i kerületben 58 kész és 92 tatarozás alatt lévő ház, a plzeni kerületben 84 kész és 150 javítás alatt lévő, a Karlové-Vary-i kerületben 150 kész és 118 javítás alatt lévő, az olomouci kerületben 62 kész és 24 javítás alatt lévő ház várja a mezőgazdasági dolgozókat. ★ A falu szélén olyan hosszan nyúlik el a Bodrogssögi Állami Gazdaság rizstábláju, hogy a sík róna túlsó széle már beleolvad a felszántott földek barnaságába. Észak felé rozsdavörös köntösbe öltözött a szőlődomb. A töltésen túl a kövér őszi felhők könnyétől felhízott Bodrog vize örvényesen rohan Dél felé. A parton visongva száguld a szél s a nyírfák kopasz ágai siránkozva hajlongnak, mintha lombkoronájuk elvesztéséért és a kérlelhetetlen mogorva idő ellen tiltakoznának. De az ősz a tisztességben megőszült vén bíró fontosságával rója a reggel már kopogós utat a tél felé. Dél felé ugyan a kitisztult égbolt néha még nagyképűen Szakái Mária jútsza a mosolygós, vidám nyarat, de a falu népét nem csaphatja be a deresszakállú november. ögy igyekeztek a munkával, hogy az első hó már a jól megerősödött vetést és a mélyen felszántva pihenő földet takarhassa be. A hektáronként 470 mázsát termett cukorrépaföldön már a haragoszöld vetést borzolja a szél. A 145 mázsás burgonyatermés szépen leföldelve pihen a szérüskertben, földjén pedig kövér leveleket hajtott a búza. Gyönyörködve nézzük a szépen zöldülő vetéseket, ügy látszik, hogy Nagy Béla. a növénytermesztési csoport vezetője is kiolvassa ezt szemünkből és mintegy válaszul, a jól végzett munka felett érzett jogos büszkeséggel jelenti ki: — De mégis adtuk ám a módját, — s hogy elárulja a szép vetés fejlődésének titkát is. még hozzáfűzi: a munkát időben és szakszerűen végeztük és e mellett elegendő mennyiségű és a talaj tápanyagszükségletéhez kiválasztott műtrágyával abrakoltuk a földet. A' rizsföldön még szorgalmasan folyik a munka. A jókedvű kévehányók ügyes munkája nyomán a halkan daloló cséplő gyorsan nyeli a kövérkalászú kévéket és szaporán telnek a zsákok. Legtöbben lányok dolgoznak itt. Egész éven keresztül is ök gondozták, ápolták a rizst és most is kitesznek magukért. Szakái Marika könnyedén emelgeti a rizzsel telt zsákot, s amikor megkérdezzük tőle, hogy nem nehéz-e, a szemébe hullt szőke tincs mögül huncútul villantja felénk mosolygós. szemét. — Próbálják meg. Es mintha csak incselkedni akarna velünk, összekacsintanak a gömbölyűarcú Lackó Magdával, ügyes mozdulattal kapnak karjukba egy telt zsákot és könnyedén dobják a pótkocsira. A cséplőnél nem könnyű a munka, de a fürge lányok vidámsága széppé, könynyüvé varázsolja azt. Jól keresnek a lányok. Tóth Piroska például 1210 koronát kapott a múlt hónapban, de ebben még többre számít, mert a cséplést is teljesítmény szerint fizetik, s a kévékből pedig úgy ömlik a szem, hogy az eddigi mérések szerint 50—52 mázsás eredményre számíthatnak hektáronként. Büszkék is erre az állami gazdaság dolgozói, különösen Szakái János bácsi a rizscsoport vezetője. Es jogosan, mert az 52 mázsás hektárhozam nem kis mértékben neki köszönhető. Tavasszal, amikor a csiga megtámadta a zsenge vetést egész éjszakákat kint töltött a földön, mert csak úgy tudtak ellene védekezni, hogy a földről 4 napra leengedték a vizet, hogy a csigák a szárazon elpusztuljanak. Munkájáról és tapasztalatairól csak röviden beszél. — Bizony nem könnyű itt sem a munka, de szép. S amint igaz az, hogy gazda szeme hizlalja a jószágot, úgy van ez itt is a rizstermelésnél. Szeretni kelt azt, amivel foglalkozunk. A csöndes kis faluban feltűnik, hogy a lakásoknak több mint fele az utolsó öt évben épült. A szűkablakos, zsuppfedeles viskók helyén a piros- és szürkesaukás házak ikerablakaiból mosolyognak a virágok. A házak teteje fölött feszülő antennák pedig nemcsak felfogják a nagyvilág híreit, és a dalt, hanem a látogatóknak is elárulnak valamit: azt, hogy Bodrogszögben az emberek nemcsak jól dolgoznak, de jól is élnek. A múltban is jól dolgoztak ugyan, csakhogy akkor Kossuth Pál úr világhírű versenylovai, no meg Bécs és Velence elnyelték a gazdag föld dús jövedelmét s annak a párszáz verítékező munkásnak csak sovány bér jutott. A kastély előtti parkban, ahol Pál úr reggeli sétalovaglásait végezte, most modern iskola épül. A kastélyban, ahol egyenruhás inasok hajlongtak a „nagyságok" előtt, most kérgeskezű munkások 'találtak boldog otthonra. Az állami gazdaság irodája a kastély egyik végében van, Lackó Ferencet, a gazdaság vezetőjét azonban nem ott, hanem a szérűskertben találjuk. Ahogy a munkások mondják, á mindenütt ott van. Csak ez év áprilisában vette át a gazdaság irányítását, de minden munkást ismer és nem az irodából, a papírokról, hanem szeméhiesen és a munkájáról. - Meglep bennünket az a közvetlenség, ahogy a munkásokkal beszél: — Júlia, te ugorj el ide, Pista te csináld ezt — és a munka megy, mint a karikacsapás. Megköveteli a jó munkát, de a jól végzett munka örömére tud együtt vigadni a munkásokkal, hisz ö is a nép fia. Lackó etvtárg azonban nemcsak népszerű ember, hanem kitűnő szervező, munkájához értő gazda is. Az eddig elhanyagolt gazdaságban az idén olyan eredményeket értek el, amilyet eddig még soha. Hogy csak egy párat említsünk, őszi árpából 36,75, rozsból 26, búzából 28,20, zabból 35,50 mázsájuk termett hektáronként. Az évi átlagos tejhozamuk 9,1 liter, egy juhról 4,8 kg gyapjút nyírtak. A hús és tejbeadást már rég 115 százalékon felül teljesítették. Röviden — a Király helmed Állami Gazdaság országos viszonylatban az elsők között van s a bodrogszögi részleg az idén a királyhelmeci ÁG legjobbja. Aranykezű Október elsején Poprocký Árpád, a beretkei állami gazdaság fejőgulyása bevonult katonának. Gondjaira bízott 13 tehén gazdátlanul maradt. Azt éppen nem lehet mondani, hogy senki sem gondolt az állatokra, mert mindennap megetette valaki. De az ilyen gondozást az állat megérzi. Hiába volt jó takarmány és abrak, a tejhozam napról napra csökkent. — Fejőgulyásra van szükség, mégpedig jóra! — De honnan vegyünk7 — Káló Árpád lenne a legjobb, de ö rokkant. A vezetők így beszéltek egymás között, de neki nem mondták. Káló Árpád tudta, hogy szükség van reá. Önkén* vállalta a gondozást, és lovait sógorára bízta. Az új fejőgulyás keze alatt a tehenek megjavultak. Míg Poprocký 75— 80 liter tejet fejt naponta a 13 tehéntől, ő már 115—120 liternél tart. A keresete pedig 1100 koronáról 1700-ra emelkedett. Nála is ingadozik még a tejhozam, mert a tehenek sokszor megfáznak a legelőn, de amit ö csinál, szinte csodálatos. Sokan ismerik öt. Sok felé elűzte sorsa. „Aranykezű árva bojtár“ ... Honnan maradt-e név rája? Kitől örökölte? — Tíz évvel ezelőtt még az emberek szemébe sem mertem nézni, pedig akkor már nem voltam bojtár. Kilenc éves koromban összetört a bika. Jobb kezem és jobb lábam megtaposta. A fejőgulyás jobbkeze elsatnyult, olyan kicsiny, mint 8—9 éves gyermeké, de a bal megerősödött. Kettő helyett dolgozik. Ezzel fogta a lovak gyeplőjét, ezzel fej és ezzel ír. — Gazdáim gyermekeitől tanultam és az istállóban próbálgattam a betűvetést, mikor senki sem látott. Nehéz volt a sorsom. Ötéves koromban temették el édesapámat... Édesanyámat nem ismertem. Juli nénémtöl tudtam meg, hogy kéthetes koromban meghalt. Apám egy hét múlva megházasodott. Ügy gondolta, ha már egész nap ázik-fázik, legalább fölt étel melegítse. Mostohám nem nézett rám jó szemmel. így kerültem Juli nénihez, anyám testvéréhez. De ő is \megúnt. Az ilyen ágrólszakadt gyermek akkor a rokonnak is terhére volt. Kétéves koromban Káló nénihez, apai nagynénémhez kerültem. 0 is szegény volt. Sokat robotolt. Ereje mások birtokán fogyott, nyomorúságát vétem osztotta meg. Disznóólba zárt, mikor markot szedni ment, és vizes üvegei adott kezembe, hogy kunyhójában bajt ne csináljak. Éjszaka földreterített szalmán háltam, pokróc alatt, lepedő nélkül. Disznóólból tehénistállóba kerültem. élei Most azt szorgalmazzák, hogy januártól bevezessék az üzemen belüli önálló elszámolást. Hisz nekik az csak jót hozhat. Bíznak is abban, hogy az önálló elszámolás bevezetése még nagyobb eredmények elérésére serkenti majd őket és természetes, hogy a szebb redményekkel párhuzamosan a jövedelmük is emelkedik majd. Lacko Ferenc Távozásunk előtt megkérjük Szakái bácsit, hogy mondjon még valamit. — Hát mit mondjak? — jól vagyunk — jegyzi meg szerényen. — A munka közben felmerült nehézségeket közösen leküzdjük. Ha csak azt nem számítom hiányosságnak, hogy ebből az eldugott Szögből még mindig gyalog, vagy kerékpárral kell kijárni a 6 km-re levő állomásra, meg a gyerekeknek is a szomszéd faluban levő középiskolába — mivel autóbuszjáratot eddig még nem kaptunk, — akkor azt mondhatnám, hogy hiba itt nem is nagyon van. Csöndes kis falunkban boldogság az élet. HARASZTI T. árva bojtár Mikor egy kissé felcseperedtem, Kosík János, sógor elvitt Runyiba és Pacek Józsefre bízott. Három évig voltam vele juhászbojtár. Itt neveztek el árva bojtárnak. Ebbe a szakmába se tölthettem sok időt, mert a bojtár csak addig volt becses, amíg beérte azzal, hogy kosztja a bére, de ha többet akart, le is út, fel is út. A féjögutyás belefáradt a beszédbe. Utánuk indúlt hazafelé, hív, hogy menjek vele. Abban a kis házban lakom, ott álmodom majd a többit. A ház nem is olyan kicsi. A régi kastéllyal szemben — ami most az állami gazdaságé — áll büszkén, csinosan. A szobában az új falak illata terjeng. Tegnap gyújtottak benne először tüzet. Az összetett ágy, szekrények és tükrök az intéző bútorára emlékeztetnek, azokhoz hasonlók. . Az új meleg családi fészekben a szomszéd gyerekek is szívesen játszanak, tanulnak. Fiatal felesége ügyel rájuk, tanítgatja őket. О is árva volt. Azt a kis szeretetet, amit másoktól kaptak, most kinek-kinek kamatostól visszamérik. A gyerekek eltűntek. Észrevették, hogy a fejősgulyásnak sok a mondanivalója. A fejőgulyás kissé gondolkozik, aztán folytatja, ahol abbahagyta. Ahogy a juhászbojtárságból kinőttem, csordásbojtárnak szegődtem. Most már az istállóban háltam. Itt már jobban ment a sorom. Mikor fáztam, a tehenek nyakára borultam, úgy melegedtem. Szegény embernek, szegény a sora. Ügy beszéltek akkor, de én nem tudtam belenyugodni. Többre vágytam, de nem sikerült. A bika összetört és tovább még csordásbojtár sem lehettem. A betegnek sem adták ám ingyen az élelmet. üjból munkához láttam. Nagy Sós asszony megfogadott kocsisnak a Kisfaludy-pusztán. A felszabadulásig nála dolgoztam. És azután? — Következett a mi világunk... ezt már nem ő, hanem a felesége mondta. Árpád a panyiti szövetkezetben kocsis lett, én meg sertésgondozó. Azonban otthagyta a szövetkezetét, mert nem bírta a befurakodott spekulánsok garázdálkodását. Azóta a helyzet megváltozott, de ő nem akarta cserbenhagyni az állami gazdaságot. Ügy gondoltam — folytatja az asszony — jobb lesz együtt dolgoznunk. így kerültem én is az állami gazdaságba ... így lett az aranykezű árva bojtár a beretkei állami gazdaság legjobb fejőgulyása. Csurilla József A bratislavai kerületből ez évben már 1560 CSISZ-tag ment a határvidékre, hogy szorgalmas munkával segítsen az eddig parlagon heverő földek megművelésében. A múlt héten egy újabb 40 CSISZ-tagot számláló brigád indult a határmentére. A brigád Kutaj Jájos vezetésével a berouni Állami Gazdaságban fog dolgozni.
