Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-11-27 / 48. szám
e I^EÉnÜVet /1955. november ff. Haladéktalanul fejezzük be az ősziek betakarítását! A versenyfelhívás eredménye Nyárasdon Márciusban, rügyfakadáskor — amikor a természet új pompát öltött — született meg az elhatározás: „Több kukoricát kell termelnünk". Igen a kukorica, legfontosabb tömegtakarmány. Tápértéke felülmúlja minden más takarmányét. A kukoricatermelés összes lehetőségeit azonban még nem használjuk ki kellő mértékben. Trágyázással, jó talajelőkészítéssel, idejében való többszöri ápolással, 26,6 mázsa helyett 36,5 mázsás szemeskukorica-hozamot is elérhetünk — mondotta a taggyűlésen Dömény János, a nyárasdi EFSZ elnöke. A nyárasdiak ugyanis a kukoricának köszönhetik, hogy 4,5 literrel emelkedett a tehenek napi tejhozama, és hogy terven felül nagymennyiségű sertéshúst adhattak be. Ezzel a szövetkezet a nagymegyeri járás első szövetkezetei közé küzdötte fel magát. Így érthető, hogy felismerték a kukorica értékét gazdaságukban. Elhatározták tehát, hogy összes kukoricájukat négyzetes-fészkes módszerrel ültetik el, s különös gondot fordítanak a silókukorica termelésére is. A nyárasdi EFSZ elhatározását nem rejtette „véka alá". A sajtón keresztül nyilvánosságra hozta — sőt versenyre hívta fel az összes kukoricatermelő gazdaságokat. A versenyfelhívás nem maradt eredménytelenül. A nyárasdiak kézzellábbal munkához fogtak. 40 hektáron kézi erővel végezték el az ültetést, 60 hektáron pedig a GTA segítségével végezték el a vetést. Amint a kis növény arasznyira nőtt, sarabolók lepték el a földet és a porhanyító-gyomirtó munkákat a tagok idejében elvégezték. Ez a munka annál jobban haladt, mert a két mezei csoport versenyben állt egymással. Sőt Forró Mihály és Horváth Vince csoportvezetők kötelezettséget vállaltak, hogy átlag 38, illetve 39 mázsa szemeskukoricát termelnek ki hektáronként. A csoportvezetők vállalásaikat teljesítették. Ehhez hozzájárultak a csoport tagjai is, akik kiosztott területükön jó munkát végeztek. Például Laky Pál hektáronként 40J7 mázsa szemeskukorica-hozamot ért el, Singhoffer János, ■ Rózsa Ferenc pedig 42 mázsás hozammal büszkélkednek. A tavaszi tervezés, elhatározás, a becsületes munka nyomán valósággá változott. A szövetkezet átlagtermése 100 hektáron 36,5 mázsa szemeskukorica lett. A jó kukoricatermés kihat a szövetketet egész gazdaságára és a tagok jövedelmére is. Csak pótjutalomként 437 mázsa kukoricához jutnak, melynek pénzértéke 86.990 koronát tesz ki. Ezenkívül jórészt azt is a kukoricának köszönhetik, hogy elérik tervezett összjövedelmüket és az évvégi zárszámadásnál az EFSZ tagjai örömmel számolhatják majd a nekik jutott összeget. A nyárasdi EFSZ nagy gondot fordított a silókukorica termesztésére is. . rgyven hektáron 55 cm széles sorokban vetették el a tervezett silókukoricát. Fejlődése alatt többször sarabolták, majd iejérettségű állapotban lesilózták. így 1600 köbméter elsőrendű takarmányt nyertek. A kukoricaszár répafejjel együtt silózva további 1700 köbmétert eredményezett. így felnőtt állataik részére 50 mázsa, növendékállataiknak pedig 20 mázsa silótakarmányt biztosítanak. Tervük az is, hogy a jövőben a tehenek tervezett évi tejhozamát 2920 literre fokozzák. Ez a titka annak, hogy a nyárasdi EFSZ irodájában díszeleg a járás vándorzászlaja az állattenyésztésben elért eredményeikért. Jogosan mondhatják, hogy ezt a kukoricának köszönhetik. Ezért már most lerakták alapját a jövő évi kukoricatermésnek. A terület 70 százalékát már tavaly letrágyázták, a többi területen pedig a nyár folyamán végezték el a trágyázást. A keverő é mélyszántást időben elvégezték, mert jövőre még nagyobb kukoricatermést akarnak elérni. SÁNDOR A bácskai szekér szekeret ér, hordják a kukoricaszárat t a silózó géphez. „Egy szál se vesszen kárba“ — mondja Marci János, növénytermesztési csoportvezető. A múlt éven saját bőrükön tapasztalták, hogy mit jelent a takarmányhiány. A betakarítási és a vetési munkálatokat már rég elvégezték, így most minden munkaerő csak a siiózásra összpontosul. Szükséges is, mert 45 hektárnyi kukoricaszárból még 500 köbmétert lesilóznak. Ezideig 1100 köbméter silót készítettek. Az őszi mélyszántás teljes ütemben folyik. Még 70 hektárt kell elvégezniük. A traktorok éjjel-nappal dolgoznak. Legjobb teljesítményt nyújtják Béres Péter és Dudás Béla traktorosok, akik DT 54-es traktorukkal napi 13 hektár átlagteljesítményt érnek el. A bácskaiak nem feledkeznek meg a határban legelők és rétek őszi trágyázásáról sem. Ezideig 80 hektár legelőn végezték el az őszi mélytrágyázást. Az öreg, terméketlen 40 hektáros sziki legelőt még az ősz folyamán felszántják. Ebből 20 hektár rizs alá készítenek elő. Jövőre már megkezdődik a rizstermelés. Erre az öregek nagyon kíváncsiak. A múltban még gondolni se mertek volna arra, hogy a kopár szöcskenyáj legelője helyén rizs teremjen. A bácskai szövetkezeti tagok elégedettek. Ezt az is bizonyítja, hogy korán reggeltől, késő estig dolgoznak. Versenyeznek egymással, hogy minél több munkaegységet szerezzenek; minden kilátásuk megvan arra, hogy 12 korona jutalmat kapnak majd munkaegységenként. Ekére vér a fold November 15. és 20. közötti időben i Szlovákia mezőgazdasági dolgozói az | őszi munkák több íontos feladatát végezték el. így többek között . kenyérgabona vetési tervének feladatát 2000 hektárral túl is lépték. Csupán az őszi árpa vetésének tervével maradtak le. A siló tervének feladatát eddig a kerületek 102,4 százalékra teljesítették. Azonban a répafejek és répaszeletek, valamint a kukoricakóró további silózásából körülbelül 70 000 köbméter jó minőségű újabb silótakarmányhoz jutnak. Az eperjesi és a zsolnai kerületek elsőknek jelentették a rétek és a legelők őszi feljavítása tervének teljesítését. Az idei őszi munkák gyenge pontját képezi továbbra is a tavasziak alá való őszi szántás, valamint a szövetkezeti földekről a kukorica betakarítása. Szlovákiában még 340 ezer hektár földet kell a tavasziak alá felszántani. Az utóbbi napokban különösen I az egyénileg gazdálkodók láttak neki ennek a munkának, akik minden fogatukkal és szorgalmas munkájukkal november 15. és 20. közötti időben több mint 60 ezer hektár földet felszántottak. De mindezek ellenére a magánszektor még mindig igen lemarad a szövetkezetek mögött, a különbség több mint 10 százalékot tesz ki. A kukorica betakarításával főleg a nyitrai és a hratislavai kerületeknek kell igyekezniük. Kalapos József Két gazdaság, kétféle eredmény Dolgozóinknak több élelemre van szükség Többek között több cukorra is. A cukor nyersanyagát, a répát, szövetkezeteink, állami gazdaságaink és az egyénileg gazdálkodók termelik. Azonban a két szektor cukorrépa termelésében lényeges különbség mutatkozik. A diószegi EFSZ-ben hektáronként átlag 300 mázsás cukorrépa termést értek el. A cukorgyári gazdaság 400 hektáros területén átlag 500 mázsát értek el hektáronként. Most nézzük meg milyen eredményeket értek el az egyénileg gazdálkodók. — Osztás Mihály diószegi földműves 0,45 hektár területéről 85 mázsa cukorrépa beadására kötelezte magát. Ez a terület azonban csak 58,4 mázsát termett, s csak ennyit adhatott a cukorgyárnak. Továbbá Dovalovský Pálnak 0,40 hektárról 76 mázsát kellett volna beadnia s a valóságban csupán 10,7 mázsát adott be. Ezekből a példákból világosan kitűnik a közös gazdálkodás előnye. Egyedül a szocialista szektor biztosítja a mezőgazdasági termékek fokozatos mennyiségi növelését. Krajcsovics Ferdinand Takarítsuk be a kukoricaszárat A tudományos és gyakorlati megállapítások azt mutatják, hogy a kukoricaszár vékony felsőrészének, a címernek, levélnek és a csuhának^ tápértéke megfelel a közepes minőségű széna tápértékének. Természetesen csak az esetben, ha levágását, betakarítását helyes módon, kellő időben elvégezzük. A szárat a kukorica törésével egyidejűleg kell lev-.gni. Ennek az előírásnak feltétlenül tegyünk eleget, mert minden nap, amíg a szár lábon _ áll, a tápérték gyengülésével, a legértékesebb részek, a címer és a levelek letöredezéseivel jár. Lényegesen javítjuk a szár minőségét és mennyiségét is növeljük, ha a csöveket tövön fosztjuk meg. A kukoricaszár legjobb eltartási módja a silózás. Előnye, hogy nemcsak télen használhatjuk mint vizenyős alaptakarmányt, hanem adhatjuk a legelő állatoknak is póttakarmánynak, vagy felhasználhatjuk a zöldtakarmányozás mellett is. A jól sikerült silótakarmány ízletes, állataink azt mindenkor szívesen fogyasztják. Ezenfelül a következő évben is nyugodtan etethetjük. Silózás esetén különösen fontos, hogy a szárat még a törés napján levágjuk és azonnal kezdjük meg annak behordását, aprítását és silózását. A száraz szárhoz nedves takarmányt, leveles répafejet, nedves répaszeletet, tököt, takarmányrépát keverünk hozzá, vagy félméteres rétegenként vízzel nedvesítjük meg. Ha nincs módunk a szárat silózni, akkor is törekedjünk a töréssel egyidejűleg levágni. & A kukoricaszár-kúp összerakása. 1. alapozás, 2. a derékrész rakása, 3. befedés. A levágott szárat nyomban hordjuk ki a tábla szélére egyrészt, hogy talaj megmunkálását ne hátráltassuk, másrészt, hogy azt olyan időben is haza tudjuk hordani, amikor a megázott földre nem lehet rámenni. A gondosan — felső harmadukba — összekötött kévéket 20—25-ösével kúpokba, lazán rakjuk össze, hogy a szél átjárja azokat és jól kiszáradjanak, Kössük a kúpok felső részét össze, nehogy a szél felborítsa a kúpokat. Jó időben egy hét elég ahhoz, hogy a szár kiszáradjon. Ekkor végleges tároló helyére szállítsuk, Szállításnál, összerakásnál óvatosan bánjunk a kévékkel, hogy a levelek és a címer letöréséből kárunk ne származzon. Ügyeljünk arra, hogy a szárat valamivel magasabb helyre rakjuk öszsze, nehogy az eső vagy hóié alája folyhasson. kúpalakú boglyába, vagy keskeny, hosszúkás kazalba rakjuk össze. A kúpokba és kazlakba a kévéket szorosan egymáshoz állítva és nem fektetve rakjuk, a kívánt magasságot emeletszerűen építsük fel. Ügyeljünk arra, hogy a falak sírnák legyenek, nehogy az eső és hóié beszivárogjon. Ajánlatos a tetőzeten a kévéket öszszekötni és karókkal megerősíteni. Az őszi esők beálltával borítsuk be a kúpokat és kazlakat szalmával, A kazalba rakott kukoricaszár veszélye a penészedés. Összerakásnál vigyázzunk, hogy nedves, erősen harmatos kéve ne kerüljön középre, ha ilyen kerül, rakjuk a boglya, vagy a kazal szélére, vagy tetejére. A szárat takarmányozásra egészben is felhasználhatjuk, de ez esetben a vastag szárrészt állataink nem eszik meg, „ízék“-nek marad. Súlyban ez 25—30 százalékos veszteséget jelent. Ezért helyesebb a szárat tépve vagy szecskázva etetni. A felaprózott szárat vizenyős takarmány által keverhetjük, vagy egyszerűen sósvízzel befüllesztjük Az utolsó cső kukorica is hazakerült A vecsei EFSZ tagjai az elmúlt napokban befejezték a kukorica törését. Ezzel végeztek a betakarítással. Húsz hektáron négyzetes-fészkes módszerrel ültették a kukoricát. A betakarítás után megállapították, hogy hektáronként átlagosan 27 mázsa szemes kukoricahozamot érnek el. így nemcsak, hogy köteles beadásukat teljesíthetik, hanem adhatnak be terven fe'ül is, tehát magasabb jövedelmet biztosíthatnak szövetkezetüknek. Mivel a 25 názsás tervezett hektárhozamot túllépték — a taggyűlés jóváhagyása szerint — a terven felül kitermelt kukorica 50 százalékát pótjutalomként kapják. Molnár Ilona és Mlynár Emília szekérre hordják a kukoricát „Ki mint vet, A sellyei JNB felhívta a járás öszszes szövetkezeteit, hogy az őszi munkák gyors elvégzése érdekében indítsanak egymás között versenyt. A szövetkezetek a felhívást egyhangúlag el is fogadták. A sellyei szövetkezet tagjai nagy szorgalommal munkának láttak. November 15-re a cukorrépát betakarították, és a cukorrépa leveleket prizmákba rakták. A szövetkezet női tagjainak egy része a kukoricatöréssel, másik része pedig a kukoricaszár betakarításával foglalatoskodik. Az idén a kukoricaszárat a répaszeletekkel együtt lesilózzák. , úgy orať Az őszi mélyszántás elvégzését a felhívás december 15-re tűzte ki. Ebben a munkában sem maradnak le a sellyei szövetkezet tagjai. Hatvani elvtás, a szövetkezet agronómusa figyelemmel kísért a szántási munkákat, melyet Takács és Száraz, valamint a többi traktorosok éjjel-nappal nagy szorgalommal végeznek. A szorgalmas munkának az évvégi elszámoláskor meg is lesz a jutalma. Megérdemelt pénz- és természetbeli jutalmat kapnak majd a becsületesen dolgozó tagok. Hankó József Nagyobb gondot fordítsanak a munkaszervezésre Most, amikor az időjárás nem kedvez az őszi betakarításnak — • íontos a jó munkaszervezés. Az alkalmas idő minden percét ki kell használni. Az időjárás miatt sürgős az őszi munkák befejezése. Ezt tudják a poltári szövetkezet tagjai is s munkájukat azonban mégsem szervezték meg kielégítően. A burgonyaszedést húzták, halasztgatták, míg végre társadalmi munka révén 799 mázsát kiszedtek és kupacokba rakták. A hazaszállítással — bár elég szállítóeszköz áll rendelkezésükre — nem nagyon törődtek a poltáriak. A burgonya jó néhány napig kint maradt a földeken az esőben. Végül 16 pár lóval megkezdték a hazaszállítását. Ezt a munkát 15 nap alatt végezték. Ezek szerint a 16 pár ló 16 emberrel együtt 15 nap alatt 50 q burgonyát fuvarozott haza. A napi teljesítmény így egy pár lóra nem több, mint 3 mázsa. Ha a poltári EFSZ vezetősége ceruzát vesz a kezébe és számításba kezd, rájön, hogy sokkal drágább a leves, mint a hús. Rájön arra is, hogy jobb munkaszervezéssel több munkát el lehet végezni, sokkal olcsóbban, kevesebb kiadással. Ezek után nem csoda, ha november 3-ig a földeken maradt még 150 mázsa felszedett és egy hektár kiásatlan burgonya. Hátra volt még a kukoricatörés, ezenkívül 34 hektár búzavetés. Bizonyos, hogy ez a lemaradás már ez évben is éreztetni fogja hatását, de még jobban a jövő évben, mert a kései vetés megbosszulja magát. Nem lehet közömbös tehát az EFSZ vezetőinek az őszi munkák mielőbbi befejezése, mert annak maguk vallják kárát. A történtekből pedig vonják le a tanulságot, s a jövőben nagyobb gondot fordítsanak a munkaszervezésre. Sólyom László A jó munkaszervezésnek köszönhetik . . . A tornaaljai járás EFSZ-ei közül kiemelkedik a lénkéi szövetkezet, mert joggal mondhatjuk, ma már jól gazdálkodnak, Jó a munkaszervezés s a tagok között a munkakedv örvendetesen megjavult. Ennek köszönhető, hogy október 25-ére befejezték az ősziek vetését. Továbbá kiszedték a burgonyát s beszállították a cukorrépát. A silózás is jó úton halad. Már eddig több mint 180 köbmétert silóztak kukoricaszárból és cukorrépafejből. Ezek szép éo figyelemre méltó eredmények, mert nem kis dolog, a kedvezőtlen időjárás mellett a kitűzött agrotechnikai határidőt betartani. A lénkéi szövetkezetnek nagy segítséget nyújt a falusi pártszervezet. A párt tagjainak nem közömbös az EFSZ gazdálkodása, ezért példát mutatnak a munkában. A párt segítsége mellett jelentős érdeme van Jordánházi Elemér elnöknek, Vranek József, Szívós Valent, Antal Ilona csoportvezetőknek és Szivák István dohánytermelőnek, hogy a lénkéi szövetkezetét a járás jól gadálkodó EFSZ-ei között emlegetik. S. L. Lerakták a jövő évi termés alapjait Egyre nagyobb és nagyobb hektárhozamokra törekszünk, különösen fontos ez az ipari növényeknél, hogy iparunk részére kellő mennyiségű nyersanyagot biztosíthassunk. Az ipari növények pedig igényesek, ezért nagyon fontos, hogy már most ősszel megteremtsük a jövő évi termés előfeltételeit. A vízkeleti EFSZ minden évben átlag több mint 300 mázsás hektárhozamot ér el cukorrépából. Ezt annak köszönheti, hogy már nyáron, a kalászosok betakarítása után figyelembe veszi a jövő évben vetésre ke'ülő növények követelményeit s a földet annak megfelelően készítik elő. Nem fukarkodnak az istállótrágyával, sem a műtrágyával. Eddig 86 hektárt trágyáztak meg, a mélyszántást pedig 264 hektáron végezték el. К. Я.
