Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-11-20 / 47. szám

1955. november 20. Földműves 7 Bevezetjük az üzemen belüli önálló elszámolást A nyitrai állami gazdasághoz tarto­zó bodoki részleg fajbaromfi telepe Szlovákia állami gazdaságainak legna­gyobb baromfitelepei közé tartozik. Főidényben farmunkon 17—18 ezer növendékcsirkénk és 4000 tojótyú­kunk van. Érdemes visszatekinteni, hogy ez évben a nagytenyészetben milyen fe­ladataink voltak és azokat mennyire teljesítettük. Hatvanötezer drb volt keltetési ter­vünk; ezt a „B" és „C” törzstenyé­szetünkben termelt, valamint idegen i farmtól vett tojásokkal 71 799 drb-ra teljesítettük. A kikelt csirkékből az EFSZ farmokra 52 182, az állami gaz­daságok farmjaira 5840-et adtunk el. A megmaradt csirkéket meleg neve­lőházainkban helyeztük el. Hathetes koruktól hat hónapos korukig vándor­ólakban laktak és a lucernatáblákon legelésztek. Aratás után , a *arlóra vittük őket. Ezáltal sok takarmányt megtakarítottunk. A szabadban nevelt baromfiak egészségesebbek lettek Háromezer­­kétszáz darabból négy és fél hónap A kárt A beretkei határ traktorok berre­gésétől és a legelésző csorda kolomp­­szavától hangos. Arkely János szá­mára ez a legszebb zeneszó. Szívesen hallgatja, mert ö az állami gazdaság állattenyésztési és növénytermelési csoportvezetője, örül, hogy a gépek jól végzik az őszi munkát és a te­henek jóllaknak a kövér fűből. Az állomás melletti panyiti domb­ról Gyurán János szállítja a cukor­répát. Arkely elvtárs hozzámegy, mond neki valamit, mire a traktoros Skodával útnak indul Tornaija felé. A részlegvezető 'tovább megy. A 18 hektáros parcellán Susányi István, Balázs András és Mózes Ádám né­gyes magtakaróval boronálja a beve­tett földet. Távolabb a KD 35-ös traktor 3-as ekével végzi a mélyszán­tást. Ezt a gépet a tornaijai gaz­daságtól kapták, de csak kisegítés­ként. Nagy szükség van reá, jó lenne egész évre, mert a csúszós kötött ta­lajon a gumikerekes traktorok nem tudnak dolgozni. A traktoreke a ter­vezett 245 hektárból már 123-at le­szántott. Ez az eredmény kevés. A alatt csak 26 pusztult el, ami 1,81 százalékot tesz ki. Dicséretet érdemel Lidik Róza és Acs Irén, akik szintén hozzájárultak gondos munkájukkal a szép eredmény eléréséhez. A meleg nevelőkben Depes Cili, D^­­pes Eta és Fehér Margit értek el szép eredményt. A telepes (battériás) nevelésben, ahol a csirkék 14 napig maradtak, 3,50 százalékos volt az elhullás. Ez az eredmény is jó. Itt Laca Eta és Laca Ilona dolgozott példásan. A fajkakas-nevelésben is szép ered­­mém'eket értünk el. Az érsekújvári fajkakas-vásáron 900 kakasból 778-at eladtunk, 81 030 korona értékben. A kakasok nevelésénél Uharcsek Teré­zia és Kichanský Anna törekvő mun­ka ia említhető. Tenyésztésre nem . alkalmas kaka­sokból és jércékből 130 százalékra teljesítettük a tervezett húsbeadast. Az év folyamán még 15 mázsa húst akarunk beadni terven felül Legtöbb gondot okozott a 265 ezer darabra tervezett tojásbeadás, mert a múlt éven súlyos betegség ütött ki gép többre képes, még egy traktoros kellene hozzá, hogy két műszakban dói ózhasson. Gyurán János traktoros már vissza­felé jön, de most sem üresen. Téglát hoz az új gazdasági épülethez. Bajo István Zetorral szállítja a magtala­­nított lent. Visszafelé ö is alkalmi fuvart végez a gazdaságnak. — A betakarítás jól megy, a bur­gonya otthon van, a cukorrépával is végzünk estére, — újságolja öröm­mel a csoportvezető. Es milyen a termés? — Hát az... az bizony ... Ezen már sokáig gondolkodik Ar­kely János, majd magyaráz, hogy ke­vés a munkaerő, vizes a talaj, sok volt az eső.. és még néhány okot elmond. Hiába, őt is bosszantja, hagy 6 hektáron csak 5 vagon cukorrépa termett. Hazafelé figyelmünk a tehéncsordá­ra terelődött. A legelő jó, a fü nagy, csak az a baj,. hogy a tehenek töb­bét betaposnak belőle, mint megesz­nek. Lábuk alatt csülöknyi mélyre merült a gyep, ahonnan soha ki nem farmunkon. A tervezett 4000 tojó he­lyett 3000-rel kezdtük az évet. Лпу­­nyira iparkodtunk, hogy ezzel a csök­kent állománnyal már 95,60 százalék­ra teljesítettük tervünket, az év vé­géig pedig 40—45 ezer tojással akar­juk túlteljesíteni. Az eredmény eléré­séhez biztos alapunk van. A mezőn nőtt januári és februári kelésü csir­kék június végétől már tojnak. A be­tegséget is sikerült megfékeznünk Jelenleg formunkon semmiféle beteg­ség sem pusztít: ezt az a körülmény is bizonyítja, hogy mostani 7000-re rúgó állományunkból hetenként nem hull el 1—2-nél több. Eredményeink mellett azonban hiá­nyosságok is vannak. Drágán terme­lünk, magasak az önköltségek. De ezeknek a hibáknak is véget vetünk. Január elseiétől bevezetjük az üzemen belüli önálló elszámolást. Ez az új r. ódszer még jobban serkenti a dol­gozókat. hogy növeljék a baromfiak I hasznosságát és csökkentsék az ön­költséget. Péterfalvi László, Bodok bújik. A legeltetés csak kényszermeg­oldás. Künn maradt a sarjú kaszálat­­lanul, most így akarnak belőle’ vala­mit megmenteni. De rendszerint a kár kárral tetéződik. A sarjú tápértéké­nek java már elveszett. A rét beta­­posódik, tönkre megy. A teheneket veri az eső, megfáznak. A trágya sza­naszét potyog el és sovány marad a cukorrépaföld. Az istállótrágyát máshol nagy becs­ben tartják, de Beretkén a tehénis­tálló végében nagy halomban rothad, folyik belőle a fekete lé az udvaron végig, ahelyett, hogy kihordanák a földre. így a jövőre is csak szomorú eredményeket várhatunk, hiába vég­zik időben a mélyszántást. Burgonyá­ból ez évben 15 hektáron csak 400 mázsa termeit. Ez nem véletlen. Az igazgatóság egy lánctalpas trak­tort hosszabb időre is adhatna a be­retkei részlegnek. Ha az állandóan szántana és elvégezné a nehezebb munkákat, a kerekes traktorok időben kifuvarozhatnák a trágyát, amíg nincs sár és a sarját is idejében lekaszál­hatnák. Cs. J. kárral tetézték ... A pártszervezet A krasznodarszki kerületben levő „Kubány“-szovhoz pártszervezete min­den lehetőt elkövet, hogy emelje a szovhoz mezőgazdasági termelését. A szovhoz dolgozói az első félévben magasan túlteljesítették a tervezett termények beadását, azonkívül a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának tiszteletére hús. tej, tojás és más termékek terven felüli termelésére indítottak versenyt. — A pártszervezet gondoskodott a verseny népszerűsítéséről. A verseny győzte­sét és a legjobb együttest rendszere­sen a vörös versenyzászlóval tüntet­ték ki. A „Kubány“-szovhozban a kommu­nisták kezdeményezésére a mezőgaz­dasági termelés egyes ágazatainak tö­kéletesebb megismerése céljából tan­folyamokat rendeznek. Azonkívül meg­tárgyalják a szovhoz termelési részle­geinek különböző, legfontosabb kér­déseit. A pártszervezet a szovhoz dolgo­zóinak és szakmunkásainak igyekeze­tét a szovhoz gazdaságosságára, az anyag és eszközökkel való takarékos­ságra, a gazdaság magas jövedelme­segíti a szovhozt zésére és 100 hektár föld termésho­zamának emelésére irányította. Ez a szovhoznak lehetővé tette, hogy több mint 100 ezer mázsa kiváló minőségű gabonát adjon a begyűjtési raktárba, valamint azt, hogy a tervezett meny­­nyiséget magasan túllépje. Ebben az évben a szovhoz dolgozóinak igyeke­zete folytán elérik a 3 millió rubel tiszta bevételt. A pártszervezet példás gondosságát bizonyítják továbbá a belogradszki körzetben lévő bikovszki szovhoz gaz­daságának megszilárdítása terén el­ért eredmények. Ennek a szovhoznak a kommunistái minden igyeketükkel segítették mind az állattenyésztési, mind a növénytermesztési termelés fokozását, valamint a termelési egy­ség részére szükséges munka és se­gédeszközökkel való takarékosságot is. így a szovhoznak sikerült 1 mázsa ősziekre tervezett önköltséget a felére csökkenteni Az állattenyésztési ter­melésben is csökkentették az önkölt­ségeket. Egy mázsa hús önköltségét a tervhez viszonyítva, 125 rubellel, a gyapjúét pedig 1487 rubellel csök­kentették. Kitartó munka eredménye A leleszi állami gazdaságban szép eredményeket érnek el a sertéste­nyésztésben. Burkus László már reg­gel négy órakor a sertések között végzi napi teendőjét. Ha az etetést elvégezte, nem hagyja ott az állato­kat, hanem állandóan figyelgeti őket. Sőt még este is, ha visítást hall, kifut a szobájából és azonnal a sertésólban terem. Burkus László kitartó munkája meghozta gyümölcsét. 55 anyakocától már eddig 626 malacot választott el és 130 még most is szopik. Ezenkívül ez év végére még 200 darab szaporo­dást akar elérni. Burkus László kitartó munkájáért megkapja a jutalmát. Átlagos kerese­te 2000 korona, de van olyan időszak is — amikor több az elválasztott ma­lac — hogy 3000 koronát is keres. Természetes, ezt csak azóta tudja elérni, mióta a gazdaságba bevezették az üzemen belüli önálló elszámolást. Haraszty János Lelesz Meggyorsítják a cukorrépa betakarítását Szlovákia állami gazdaságai cukorré­pa termésük 96,2 százalékát már ki­szedték. A betakarítás meggyorsítása végett, a lovas- és ökrös fogatokat is igénybe veszik. A nagyszombati, pős­­tyéni és tomóci állami gazdaságokban lánctalpas traktorokkal és gőzgépek­kel vontatják az elázott földekről a tekerkocsikat, pótkocsikat és szekere­ket. Az ilyen munkaszervezéssel sike­rült már cukorrépa termésük 77,4 százalékát beszállítani. Az átlagos hektárhozam Szlovákia állami gazdaságaiban eddig 263 mázsa, a bratislavai kerületben 277 mázsa, a tervezettnél 47 mázsával több. A cu­korrépa kiszedését a zsolnai és eper­jesi kerületben már elvégezték. A kassai, besztercebányai kerületekben pedig nem egész 2 százalék van már csak hátra. Szlovákia legjobb cukor­répatermő területén, a nyitrai kerü­letben, 95,6 százalékban, a bratislavai kerületben pedig 96,4 százalékban szedték ki a cukorrépát. Bevált a kísérlet Az állatgondozók nagyrésze azon a nézeten volt, hogy a hízóállatok ma­gas súlygyarapodását csak bőséges abraktakarmánnyal érhetik el. A szak­emberek hosszas kutatások révén megállapították, hogy ennek alapján nem mindig az abraktakarmány magas adagja, de a szálastakarmány minősé­ge és mennyisége képezi. A bmói Kývalkai Kutató Intézet gazdaságában kísérletet végeztek. Az egyik csoportban a bikákat túlnyomó részben csak szálastakarniannyal és 1—1,5 kg abraktakarmánnyal etették, míg a másik csoportban viszont a szálastakarmány adagolását csökken­tették. Január 17-én megkezdődött a kísérlet fő időszaka. Ekkor a bikákat két csoportra osztották. Átlagos élő­súlyuk 270 kg-ot tett ki. A _{cisérleti időszak szeptember 26-ig tartott. Az abraktakarmánnyal nevelt csoport da­rabonként napi 1,05 kg súlygyarapo­dás mellett 535 kg-ot ért el. A má­sik csoport, amely több szálastakar­mányt kapott darabonként napi 1,15 kg súlygyarapodás mellett 556 kg-ot ért el. A napi súlygyarapodás különb­sége tehát 0,10 kg-ot tesz ki. A hasznosság majdnem egyforma volt, csak a termelés költsége különbözött. A téli időszakban szénát szénhidrát­tartalmú silót, a nyári időszakban pe­dig zöldtakarmányt és keveréket kap­tak a csökkentett abraktakarmányos csoporthoz tartozó bikák. Ez az új módszer sokat segítene azokban a gazdaságokban, ahol beve­zették az üzemen belüli önálló elszá­molást. De érdemes a többi gazda­ságokban is megismerkedni vele, mert valamennyi dolgozó célja a haszno­sabb gazdálkodás elérése. Tisztelet az élenjáróknak A leleszi állami gazdaság példás dolgozói Tirpák József Munka-Érdem­renddel kitüntetett sertésgondozó rábízott sertéseknél 64 dkg-os súlygyarapodást ért el az előírt dg-mal szemben. A gazdasági terv minden sertésgondozó számá­ra megszabja, hogy ez éven hány mázsa húst kell beadnia. Tirpák József az előírt 180 mázsát még október elején teljesítette, ' azóta 70 mázsát adott be terven felül. Surikov módszenét alkalmazva, ha­vonta 1700—1800 kormát keres. Felelős munka, amelyet Kohút Bertalan végez, hisz az állami gazdaság sertésállományának gya­rapodása nem kis mértékben tőle függ. A fiaztatóban 'dolgozik s ez komoly munkát, odaadást és hoz­záértést kíván. Kohút sertésgon­dozó vállalta, hogy anyakocán­ként ti malacot nevel fel. Fel­ajánlását túlteljesítette, egy-egy anyától 13 egészséges ma'arot adott át a gazdaságnak. Jó mun­kájáért a megbecsülésen kívül jó fizetést is kap. Havi keresete több mint 1700 korona. Az asszonyok között■ Kázsmér ErzséfJet, ötgyermekes családanya végez kiváló munkát. Már a múlt éven is a kitüntetitek között volt és' idei eredménye még' szebb. A borjakat gondozza. A tervezett 65 dkg helyett 85 dkg-os súlygya­rapodást ér el naponta. A borja­kat SteimanJi bódékban neveti. — Kázsmér Erzsébet a borjak neve­lése mellett a mezei munkából is kiveszi részét. A fejők közül Kulcsár István éri el a legszebb eredményt. Bár eb­ben az időszakban csökken a tej­hozam, az általa gondozott tehe­nektől most is 9,5 literes napi­hozamot ér el. Kulcsár István al­kalmazza Malinyinová módszerét s emellett nagy gondot fordít a ta­karmányozásra is. Most az a ter­ve, hogy a moslékolás bevezetésé­vel a tejhozamot 10—11 literre emelje. Biztos benne, hogy eléri célját. Bajusz Miklós és Román Gyula ácsok nemcsak szakmájukban, hanem a cukorrépa munkálatainál is kitűntek jó munkájukkal Elő­ször 4,5 hektár cukorrépa kiszedését vállalták, de a sürgős műm láttán versenyre hívták a többieket és időt, fáradságot nem kímélve, 13 hektár cukorrépát szedtek ki. A versennyet mozgósították a töb­bi dolgozókat is és ezzel jelentős mértékben hozzájárultak e fon­tos nyersanyag mielőbbi elszállításához. Kovács Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents