Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-11-20 / 47. szám

Földműves 8 1955. november ■ 29, Acéltornyok 900 kilométeren A Kujbisev és Moszkva közti, mint­egy 900 kilométeres távvezetéket még a télen, a kujbisevi erőmű elindításá­val egy időben üzembe helyezik. Az Ogonyok riporterének, A. Sztarkovnak az útmutatásával tegyünk egy utazást a világ legkorszerűbb távvezetéke mentén. Lázas előkészületek A volgai villamosáram útja — írja Sztarkov — Moszkvától mintegy 25 kilométernyire Noginszknál ér véget. Itt lesz áz egyik „felvevő" alközpont. A másik kissé északabbra, Beszkud­­nyikovóban épül. Lázas előkészületek folynak az áram „fogadtatására“. Megkapták Zaporozs­­jéből az óriási transzformátorokat, amelyek a feszültséget 400 ezer volt­ról 110 ezer voltra csökkentik. A sza­bad ég alatt már ott állnak hatalmas porcelánszigetelő füzéreikkel az eme­letesház magasságú kapcsolók. S íme, itt van az utolsó tartóoszlop, a 4364- ik... Végig, az egész vonalon felépí­tették már az acéltornyokat, csak ép­pen az erőmű közvetlen közelében kell még felállítani az utolsókat, illetve az elsőket... Nem volt éppenséggel egyszerű do­log kijelölni a távvezeték megfelelő útvonalát. Folyók, lápok, erdők, szik­lás hegyek, síkságok — egyszóval mindenféle terep, sokféle akadály. S amikor a többféle tervből, változatból kiválasztották a megfelelőt, „roham­ra” indultak a térképészek, geológu­sok, hidrológusok , meteorológusok, fényképészek — s ki tudná felsorolni a sokféle szakembert. Alig öt év telt el azóta... S nemcsak acéltornyok épültek. A kapcsoló-állomásoknak igen fontos szerep jut a távvezeték műkö­désében. Három kapcsolóállomás négy egyenlő részre osztja el a 900 kilo­méteres vonalat. Voltaképpen két, egymástól mintegy 200 méter távolságban párhuzamosan haladó vonal épül. Ez a megoldás azért is jó, mert esetleges üzemza­varnál egy ötletes automata készülék azonnal kikapcsolja az egyik vonalat, s a másik zavartalanul működik. Az Ока-folyó fölött Murom, ez az okaparti városka, 1092 éves — háromszáz évvel idősebb Moszkvánál. Az ősrégi város közelé­ben millió kilowattot továbbító áram­vezeték acéltornyai nyúlnak az ég felé ... Itt, a muromi szállodában beszél­gettünk a két vezető főmérnökkel. Dmitrij Ivanovics Acskaszov és Vita­­lij Alekszandrovics Verskov, a két ré­gi jó barát nemrég Svédországban járt a szovjet energetikusok küldött­ségével. Ott tanulmányozták a több mint 1000 kilométer hosszú távveze­téket, amely kisebb kapacitású ugyan, de mégis sok érdekes, bátor, eredeti megoldást mutatott a szovjet szak­embereknek. A svéd mérnökök is, akik a tavasszal jártak a Kujbisév— Moszkva távvezeték mentén, minden bizonnyal tanultak egyet-mást. — A különböző országok mérnökei­nek gyakrabban kell ellátogatniok egymáshoz, többet kell tanulniok egy­mástól — mondotta Acskaszov. ... Az Oka partján feltűnt, hogy a tartóoszlopok igen magas alapokra épültek. — Ez az árterület miatt van — magyarázza kísérőnk. — Áradáskor errefelé mindent elönt a víz. Hét mé­ter magas alapokat kellett hát építeni. Jó is, hogy így történt. A tavasszal rendkívül magas volt itt a vízállás. De a hullámok hiába ostromolták az oszlopokat. Gyalogút — a huzalon A távvezetéket háromfázisú váltó­áramra építik. De egy-egy fázisban — az eddigi szokástól eltérően, nem egy,’ hanem három szál, egyenként 30,2 milliméter átmérőjű vezeték lesz, mert különben a 400 ezer voltos áram „el­szökne” a levegőbe. Az új megoldás­sal a minimumra csökkentik az ily módon előálló áramveszteséget. A ve­zeték mellé még két szál villámhárí­tó-huzalt is szerelnek. A szerelőit bátor emberek. Ügyet sem vetnek arra, hogy 60—70 méter magasságban lebegnek az ég és föld között. Előfordul, hogy a két oszlop közötti távolság közepe táján sehogyan sem tudják elérni a huzalokat az összetolható állványokkal: mocsár vagy tó terül el alatta. Ilyenkor Anatolij Grisanov — vagy valamelyik társa — végigmegy a vezetéken. Különleges tartóőv védi őket a lezuhanástól. De talán enélkül is elvégeznék a munkái — ha megengednék. Az itt dolgozók mesélték, hogy a májusi nagy áradások idején, egy szombati napon örömhírt kapott az A bratszki vizierőmű immár a má­sodik az Angara folyón. Ez a folyó a világ egyik legnagyobb és vízben leg­­dúsabb tavának, a Bajkál tónak egyetlen lefolyása, míg ebbe a tóba 137 folyó önti vizét. Az első vizierő­mű, nem messze a folyónak a tóból való kifolyásától, Irkutszk város kö­zelében, már befejezéshez közeledik. Innen nyugat felé kb 600 kilométerre, egyik szerelő: feleségi ikrekkel aján­dékozta meg. Alig várta már a mun­ka végét, hogy haza siethessen. Csak­hogy az Oka annyira megáradt, hogy jó tíz kilométert kellett volna ke­rülnie. Rövid gondolkozás után a sze­relő fogta magát, felkapaszkodott a tartóoszlopra és — a huzalokon ment át a túlsó partra. Sohínóba. Ahol az áram születik ... Elhagytuk a Zsiguli közelében csordogáló Usza folyócskát. Egyre kö­zeledünk a célhoz. Azt hihetnök hogy a folyómeder áthdialása roppant egyszerű feladat. Éppen ezért csodái­­k' zunk, hogy ezen a részen az osz­lopköz egy kilométer, jóval nagyobb, mint az Oka árterülete fölött. A Kuj­­bisevi-tenger egészen idáig ér majd. tehát voltaképpen nem szárazföldet, hanem víztükröt kell áthidalni. ...Óriási betonfalak, szédícően ma­gas állványok. S alig néhány lépés­nyire onnan a gépterem ... Az 1-es számú, „indító” óriásturbina álló ré­szét már összeszerelték. Az épület, a gátak fala kissé fölfelé dől .. Но majd ráeresztik az óriási vízmennyi­séget, kiegyenesedik, függőleges hely­zetbe kerül, s a gépóriások is megta­lálják végleges helyüket. ... Itt születik hát az évi tízmilliárd kilowattóra villamosáram,. amelyből 6 milliárd a messzi Moszkva ipartele­peit, a többi pedig a Volga-vidék és az Ural üzemeit fogja táplálni. az eddigi Bratszk-telep mellett, ahol a folyó hatalmas sziklapartok között rohan s ahol szélessége nem éri el az egy km-t sem, jelölték ki az új vizi­erőmű helyét. A felduzzasztott víz területe 133 ezer hektár lesz. Ez a vizierőmű elkészülte után a világ leg­nagyobb elektromos áram fejlesztője lesz, nagyobb mint a kujbisevi és sztálingrádi erőmüvek. Az Angara második vízierőműve legnagyobb lesz az egész világon Milyen előnnyel jár az állattenyésztési munka gépesítése Hazánkban az állattenyésztési mun­kák terén az első gépesítést az álla­tok itatásánál, éspedig az önműködő itatok felszerelésével vezették be. — Ez egészen érthető, mert hiszen a nem gépesített itatás — amikor minden egyes szarvasmarhához a vizet kéz­zel kell odahordani — tényleg fárad­ságos munkát jelent, sok időt vesz igénybe és emel'ett az állat nem akkor iszik, amikor éppen megszomjazik, hanem akkor, amikor az itatásra sor kerül. Hogy az itatás milyen fárad­ságos, és hogy mennyi Időt vesz igénybe, a következő példa bizonyítja: Vegyünk példának egy száz tehenes istállót, melyet napjainkban leggyak­rabban építenek. Egy fejőstehén napi vízszükséglete: 45—60 liter. Ha na­ponta. csak 45 liter vizet számítunk, tn 100-szor 45 = 4500 liter vizet je­lent, ami évi 450-szer 360 = 1 462 500 liter víznek felel meg. Ha számítás­ba vesszük, hogy egy liter víz 1 kg súlynak felel meg, úgy évente 1642.05 tonna súlyú vízmennyiségnek a szál­lításáról van szó. Kézi itatásnál számításba kell ven­nünk azt is. hogy milyen távolságra esik a kút az istállótól. Ha csak 20 métert számítunk, akkor is napi há­romszoros itatás mellett, nem számít­va a víz széthordását az istállóba, naponta 6 km utat teszünk meg, ami ávi 36-szor 6 = 2190 km utat jelent. Érdemes kiszámítani továbbá azt is, hogy az önitatók menami munka­erőt takarítanak meg és értékre át­számítva ez milyen megtakarítást je­lent. Közepes becslés szerint • kér szarvasmarha itatása 8 , percet vesz igénybe, száz szarvasmarháé pedig 400 percet. Ehhez hozzá kell még szá­mítani a víz behozásának idejét, ami két állatnál összesen öt percet tesz ki, így tehát száz állatnál 250 percre van szükség. Száz fejőstehén egyszeri itatásához tehát 400-szor 250 = 650 percre, vagy­is 11 órára van szükség. Ha az ita­tást egy óra alatt akarják elvégezni, naponta háromszor 11 emberre volna szükség. Száz tehén kézi itatása vég­eredményben tehát 3-szor 650 = 32,5 óra időszükségletet jelent. Ha az állattenyésztésben, foglalkoz­tatottak órabérét 4 Kčs-ban állapít­juk meg, a napi itatás 32,5-ször 4= 130 Kčs, évente 130-szor 365 = 47 450 Kčs-ba kerül. Ha a fejőstehénnek állandóan víz áll r-.idelkezésére és szükséglete sze­rint ihat, kihatással van a tejhoza­mára is. Megállapítást nyert, hogy egyforma etetés mellett 14—19 száza­lékkal emelkedik a tejhozam. (AK Skorochvďko-Hygiena hospodárskych zvífat). Ha ezt pénzre naponként, évi 200 fejési napot számítva, 180 liter tejtöbbletet eredményez. Száz fejős­tehénnél évi 18 ezer liter tejet jelent. A tej árát 0,50 Kčs-val számítva, 9000 korona évi jövedelemhez jut a szövetkezet. A fenti példából kitűnik, hogy az EFSZ az itatás gépesítésével a követ­kező jövedelemhez jut: A munkaidő és a munkaerő-megta­karítás által... 47 450 Kčs. A több tej által, melyet a tehenek jobb vízellátás következtében adnak, 9000 korona. Összesen 56Г450 Kčs. Az önitató-berendezés 23 000—25 000 koronába kerül, ami azt jelenti, hogy a szövetkezet a megtakarított összeg­ből fél év alatt kifizeti. Ma már az új tehénistállókat ilyen itatóberende­zés nélkül elképzelni sem lehet. A fenti példákat nagyon szerényen számítottuk, Az itatóberendezés szere-» lésével egy időben bevezetik a vizet a takarmányelőkészítőbe, az istállóba csapokat szerelnek, amelyre tömlőket csatolna és az istállót kifecskendez­hetik. A legfontosabb azonban: az önműködő itatóberendezés, mely a fá­radságos munkát megszünteti és csökkenti a balesetek számát. Külö­nösképpen felbecsülhetetlen értéket jelent az önműködő itatás olyan he­lyen, ahol a vizet nagyobb távolság­ról hordják. A gépállomás dolgozói tehát igye­kezzenek a járás minden szövetkeze­tében önitató-berendezést létesíteni. Ezzel jelentősen megkönnyítik a szö­vetkezeti tagok munkáját, hozzájárul­nak a teraielés csökkentéséhez és emellett nagyobb jövedelemhez jut a szövetkezet tagsága. (M-Z) MÉHÉSZET Egv szövetkezeti méhész évzárása Szliácson a szövetkezeti méhészek beszámolójából kitűnt, hogy legtöbb méhész csak találomra mondta el eredményeit. Ebből következtethető, hogy méhészetüket a tagság a közgyűlésen nem vette be az évi tervbe, s mun­kájukat rendszertelenül jutalmazzák. Mi a szövetkezet hároméves tervébe bevettük a méhészetet is. A ter­vezett mézhozam családonként: 1. évben — — — 12 kg 2. évben — — — 14 kg 3. évben — — — 16 kg A családok gondozását az alábbi normák szerint végzem. 1955. évi tervem Nyolcvan törzscsalád kitelclése nor­mális erőben családonként 1,50 mun­kaegység ______ Két tartalékanya telelése drb-ként 1 me. Nyári gondozás, egészen a telelésig családonként 4 me. — — — —ret Száznegyven keret kiépítése. Egy ke-A kipergetett méz minden kilogramm­jáért 0,10 — 0,12 me. 80 családtól a tervezett méz 960 kg — — — Nyolcvan család fészekben hagyott méze kg-ként 0,10 — 0,12 me. — Minden 0,10 kg viaszért 0,10 me. — Tervbevett Hatal anyáért 0,4 me. — üj_ családok telepítése 1.50 me. — Méhek irányítása magasnövényekre családonként 1 me. — — — — Terven felüli méz után a prémium 50 százalékig 20 százalék. 50 százalékon felül 25 százalék. Ez évi tervbevett munkaegységek száma összesen — Kiadási terv Etető cukor Munkaegységek pénzértéke Munkaegységek gabonaértéke Háztáji föld értéke Tervbevett prémium Bevételi terv Beadásra szánt méz Terven felüli méz 160 kg terven felüli méz 80 százaléka Terven felüli méz 20 százaléka 8 kg méhviasz Be Kt JÖ' Az 1955 évben elért eredmény Nyolcvan család. 100 százalékra kitelel Két tartalékanya kitelelt Nyárj kezelés 140 keret kiépítése Méz a hároméves terv szerint 80 Tervezet méz családonként 80 Kötelezettségvállalásra 80 Ezen felül termett az I. félévben I. félévi összes mézhozam őszi méz 20 rajért 20 I. félévben felvett munkaegységek szán 1955. III. negyedévben még kitermelt ő II, 20 kg termett mézen felül járó 2 százalékos prémium = 68 kg méz ii Az 1955. X. 20-ig termett méz értéke Betelelt rajok Háromkeretes dajkacsalád anyával Kifőzött méhviasz öí O: .Tö 80 .1,50 = 120 munkaegység 2.1 2 80 4 320 0(10 me. ►Ú* О © II 14 960 0,10 = 96 800 . 0,1Ô = 8 30 . 0,4 = 12 572 munkaegység 568 kg 7 = 3 976 Kčs 572 kg . 18 = 10 296 Kčs 2288 kg . 2,50 = 5 720 Kčs 250 Kčs 857 Kčs 21 099 Kčs 160 kg . 18 = 2 880 Kčs 800 kg . 24,50 = 19 600 Kčs 125 kg . 24,50 = 3 062 Kčs a 35 kg . 24,50 = 857 Kčs 8 kg . 50 400 Kčs Bevétel: 26 799 Kčs Kiadás: 21 099 Kčs Jövedelem 5 700 Kčs telelt 120 munkaegység 2 320 14 80. 12 = 960 kg 80. 2 = 160 kg 80. 2 = 160 kg 13 kg 1 462 kg . 169 „ = 129 munkaegység 20.1,50 = 30 munkaegység száma 455 :lt őszi méz 169 kg 17 munkaegység 11 Egész évre 632 munkaegység <e 1462 kg .24,50 = 35 819 Kés 15 raj . 420 = 6 300 Kčs 5 cs. . 80 = 400 Kčs 6,50 kg . 50 = 325 Kčs Összes bevétel: 42 844 Kčs Összes kiadás: 21 099 Kčs Jövedelem: 21 745 Kčs Tehát a szövetkezetünk tiszta jövedelme a méhészetből az 1955-ös méhészeti évben 21 745.- Kčs. Ilyen eredmények mellett egy lermelőcsoportunk sem panaszkodhat, hogy a méhészetre dolgozik. A jövedelemből jut még a szűkösebb évekre is. A negyedéves elszámolás fontos, mert kimutatja, hogy a termelékeny­ség után a méhész mennyi munkaegységre vehet előleget. Vitás maradt azonban a méheknél bent maradt téli élelem, (kb. 600 kg méz). Ezt nem vették figyelembe a munkaegységek értékelésekor. Azzal érvelt a tervező bizottság, hogy abból nincs bevétel. Bár ez az egész évi bevétel alapja, mert ha 7 kg mézhez adok 4 kg cukrot, az elég a 100 százalékos telelés­hez. Tavasszal pedig családonként 3 kg cukorral serkenthetem a méheket a főhordásig. Ha a többi szövetkezeti méhészek is hasonló terv szerint dol­goznak és egy-, kétéves anyákat tartanak méhészetükben, a haszon nem marad ai, RACSKO JANOS, Ipolynyék. Olvasóink kérdeznek Lapunk 42. számában Berka István méhésztársunk javasolta, hogy indít­sunk „Olvasóink kérdeznek — olva­sóink jelelnek" c. rovatot. Ezt a ro­vatot én is örömmel fogadom, mert ezen keresztül méhésztársainkkal meg­ismerkedhetünk és tapasztalatainkat kicserélhetjük. A CITROMOLAJJAL KAPCSOLA­TOS KÉRDÉSHEZ. Annak a méhész­társunknak száz százalékra igaza van, aki azt állítja, hogy a citrom­olajjal előre meghatározott helyre irá­nyítja rajait. Én 1953 június első nap­jaiban megdörzsöltem vele négy ba­rackja törzsét és még ez éven is odaszálltak a természetes rajok. — Olyan alacsonyan választom ki a rajok csalogatására szánt helyet, hogy a szalmakast létra nélkül fel­­tehessem a jaágak közé. A méhek — olvasóink felelnek minden további munka nélkül bele­húzódnak a kasba. MI AZ OKA, HOGY AZ ŐSZ ELE­JÉN TÖBB FIATAL ANYA NEM PÁRZOTT MEG ES HEREFIASÍTO­­VA VÁLT? Ennek többjeié oka és hibája van. Megállapításom szerint kettőt említek meg: először is a ked­vezőtlen időjárás gátolta az anyákat a párzásban. Másodszor pedig az, hogy az anyabölcsőket három-négy­napos álcákra építették a méhek. így az anya kevesebb tápanyagban része­sült. Az ilyen anya sohasem lesz olyan erős és tüzes vérű, hogy még kellemetlenebb időben is kirepüljék párzásra. Csak ennyi hozzászólásom van a kérdésekhez és várom, hogy továbbra is hasonló kérdések jelenjenek meg lapunk hasábjain. Somogyi Sándor, Bős*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents