Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-11-20 / 47. szám
yľnafaíd A szocialista faluért! Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. november 20. Ára 40 fillér VI. évfolyam, 47. szám Egyenlítsük ki tartozásainkat Jól bevált a négyzetes ültetés, bőven termett kukoricája az örsújfalust szövetkezetnek. Kurcsík János és jia szorgalmasan rakják a nehéz csöveket a pótkocsira, melyet aztán egyenest a szárítóhoz szállít Farkas Mihály traktoros. Néhány nap múlva a három emberes hónap utolsójába, decemberbe lépünk. Ebben a hónapban mind ipari, mind mezőgazdasági üzemeink számvetést tesznek, hogyan dogoztak a múlt évben, hogyan teljesítették termelési feladataikat és értékben menynyivel gyarapodott a közös gazdálkodás. A szövetkezetek igyekeznek mielőbb teljesíteni az esetleg hátralevő beadásokat, hogy minél gazdagabb legyen a zárszámadás. Az egyénileg dolgozó paraszt is számot vet évi munkájának eredményével s ha látja, hogy valamely téren hiányosság mutatkozik, igyekszik a csorbát még új év előtt kiköszörülni. Az már a becsületes földművelő paraszt jellemvonásához tartozik, hogy az év végéig szereti leróni kötelességeit. Ezen a téren pedig országos méretben bizony elég sok a tennivaló. Nemzetgazdaságunk terve, mint a második ötéves terv élőévé, a megszokottnál nagyobb feladatokat rótt dolgozóinkra ebben az évben. Most az év utolsó heteiben azon kell iparkodnunk, hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlása terén észlelt elég komoly hiányosságokat eltávolitsuk. Ez minden mezőgazdasági dolgozó, a felvásárló szervek és a nemzeti bizottságok feladata, melyet pártunk X. kongresszusának határozata tűzött elénk. Mindenekelőtt az összes beadási hátralékok rendezéséről van szó az egyes’ kerületekben, járásokban, községekben és minden termelőnél. Sok helyütt még az 1954-es beadásokat sem rendezték. Itt mindenekelőtt ezeket kell tisztázni és nem szabad megtörténni olyan eseteknek, mint például a breznói és hnúšfai járásban, ahol a tej- és tojásbeadásban nagyon nagy a lemaradás. Így például a breznói járás Šumice és Švermovo községének földművesei alig pár százalékra teljesítik beadási kötelezettségeiket. De nemcsak ezekben, hanem úgyszólván minden járásban kerül egy-két ilyen község, ami a felvásárló szervek és a nemzeti bizottságok munkájára igen rossz fényt vet. Pártunk Központi Bizottságának legutóbbi határozata az állattenyésztési termelés emelését és az állatok hasznosságának fokozását tűzi elénk feladatul. Mi szükséges ennek megvalósításához? Mindenekelőtt a haladó állattenyésztési módszerek széleskörű alkalmazása, a termelékenység szerinti jutalmazás bevezetése és nem utolsósorban a takarmányalap biztosítása. Ahol ezeknek a fő követelményeknek eleget tesznek, ott nincs is semmi baj a beadásokkal. így például a zsolnai kerület termelői, mindenekelőtt a szövetkezetek, sertéshúsból pontosan teljesítik, sőt magasan túlteljesítik beadási tervüket. Az időterv szerinti beadást 144 százalékra teljesíti a kerület. Ez a nagyszerű eredmény azonban nemcsak a termelőknek köszönhető, hanem a felvásárló szervek és a nemzeti bizottságok dolgozói jó tömegpolitikai munkájának is, akik állandó szoros kapcsolatban vannak a termelőkkel. Ennek tulajdonítható, hogy a kerület szövetkezeteiben 20—25 korona között ingadozik a munkaegység értéke. Sok tapasztalat bizonyítja, hogy a földműves jövedelmének kétharmada az állattenyésztésből ered. Amelyik szövetkezetben megvan a tervezett állatállomány, a bő takarmányalap, alkalmazzák a haladó állattenyésztési módszereket, ott nincs hiba a beadásban. Az ilyen szövetkezetekben nemcsak az előírt beadási tervet teljesítik, hanem sok húst, tejet, tojást, és egyéb terményt adnak be terven felül. Minden kiló hús, minden liter tej és minden darab tojás növeli a munkaegység értékét, ami annyit jelent, hogy a közelgő szövetkezeti zárszámadások alkalmával, maguk az EFSZ tagjai látják hasznát a jobb munkának, az igyekezetnek, a terven felüli beadásnak. A búcsi, libádi, leleszi és még több szövetkezet tagjai örömmel várják az évvégi zárszámadást, mert szövetkezetük magasan túlteljesítette az állati termékek beadását. A mezőgazdasági termékek beadása az egész ország dolgozóinak élelmiszer-ellátását biztosítja, ez tehát az egyik igen fontos belpolitikai és nemzetgazdasági feladat. Ezt általában minden termelő tudja. Azonban a felvásárlás eddigi eredményeivel távolról sem lehetünk megelégedve. Ez ideig a beadás terén csak az állami gazdaságok és a szövetkezetek teljesítik tervszerűen feladataikat. Ez a hiányosság főként annak tulajdonítható, hogy a felvásárló szervek és a nemzeti bizottságok dolgozói gyakrabban látogatják a nagyüzemi gazdaságokat, mint az egyénileg dolgozó paraszrokat. Egyes felvásárlók még most is azt a helytelen nézetet vallják, hogy a mezőgazdasági termékek zömét a nagyüzemi gazdaságok szolgáltatják s mindenekelőtt azoktól kell felvásárolni. Ez igaz, de ezzel szemben nem szabad elhanyagolni az egyéni termelőket sem, mert közellátásunknal: szüksége van minden kiló húsra minden liter tejre és minden tojásra. Begyűjtési szerveinknek ugyanúgy kell értékelni a kéthektáros kisparaszt 90 kilós sertését, mint a 2000 hektáros szövetkezet 600 mázsa kötelező sertéshús-beadását. Ha ennek tudatában végzik további munkájukat, akkor ez év végéig bizonyosan sokat szépítenek az eddigi begyűjtési eredményeken és a jelenleginél sokkal kevesebb teljesítetlen feladat marad mezőgazdasági termelőinek ez idei számláján. A mezőgazdasági termékek felvásárlása mindenekelőtt a termeléstől függ. Ha tehát a jövőben teljesíteni akarjuk beadási tervünket, akkor mindenekelőtt a termelési feladatokat kell biztosítanunk, Nagyon meglepő e9yes járási és helyi nemzeti bizottságok dolgozóinak az a helytelen nézete, hogy az ő feladatuk csupán a termelés emelésének biztosítása. Ilyen eset történt például a Zólyom melletti očovái szövetkezetben, ahol a JNB tanácsadója azt a könnyelmű kijelentést tette, hogy neki csak a burgonya kiásását kell biztosítania, de a begyűjtéshez semmi köze. Végül aztán a burgonyának felét széthordták a szövetkezet tagjai, a másik fele pedig vagy kiásatlan, vagy pedig kiásva ugyan, de szanaszét maradt a földeken. Lám, Ilyen következményekkel jár egyes járási tanácsadók helytelen nézetének érvényesítése. A begyűjtési szervek és a nemzeti bizottságok dolgozóinak tudniok kell azt, hogy csakis a termelőkkel fenntartott állandó szoros kapcsolat hozhatja meg a várt eredményeket, hogy csakis ezen keresztül biztosíthatják év végéig a begyűjtési tervet. Tudniok kell, hogy az államilag tervezett felvásárlás biztosítja népünk ellátását és életszínvonalának állandó emelését. Ha azonban sem időre, sem mennyiségre nem biztosítjuk a felvásárlási tervet, komoly aránytalanság állhat be közellátásunkban. Közös munkára, helyes meggyőző módszerekre, jó tömegpolitikai tevékenységre van szükség, hogy az év végéig behozzuk a felvásárlásban levő lemaradást és tiszta lelkiismerettel, tiszta számlával léphessünk a második ötéves terv küszöbére. L. U. Legsürgősebb feladatunk: A betakarítás és az őszi mélyszántás November 15-én lejárt az ősziek vetésének legvégső agrotechnikai határideje. Ahol időben elvetettek, ott már erősgyökérzetű, sűrű búza, rozs és őszi árpa várja a hótakarót. A nagymegyeri járás szövetkezetei bizakodva néznek a jövőbe: időben elvetették a magot. A vágsolylyei, alistáli, bétái, bodrogszerdahelyi és még sok község határában nagyra nő.^ek már a vetések. Ahol pedig késlekedtek a vetéssel, ott majd megbosszulja magát a jövő évi termés. A cukorrépa betakarításában komoly fogyatékosságok mutatkoznak, különösen a nyitrai kerületben, amely e hónap 16-ig csupán 71 százalékra teljesítette cukorrépabeadási tervét. A surányi járás szövetkezeteinek még 62, egyénileg dolgozó parasztjainak pedig — különösen Zsitvafödémesen és Felsőpélen — 700 hektárról kell elszállítani a termést. A vágsellyei járásban kiszántotlák ugyan az összes cukorrépát, de az elszállítással bajok vannak. Jobban ki kellene használni a rendelkezésükre álló szállítási eszközöket és főleg az időt, nehogy még decemberben is a cukorrépát szállítsák. A rétek és legelők gondozásában szép eredményeket értek el a járás földművesei, de annál komolyabban lemaradtak az őszi mélyszántással, melynek tervét eddig alig 40 százalékra teljesítik. A kukorica betakarításával csupán 30 százaléknál tartanak. Mikor akarják megszántani a kukorica helyét ? Az őszi mélyszántás a legfontosabb munkálat a jövő évi termés érdekében. Ha időben szántunk, pihent talajba vethetünk tavaszkor. A tavaszi szántásba vetett mag bizony ritkán hoz bő termést. Mindenekelőtt a gépállomásokon múlik tehát, hogy minden erő és minden gép be etécével, a kettős műszak és az eléggé kedvező időjárás kihasználásával mielőbb befejezzék az őszi mélyszántást. • Pasko Mihály, az Erzsébet-udvari traktorosbrigád tagja 10 hektáron is elvégzi naponta az őszi mélyszántást Éjjel — nappal szántanak A Földművelésügyi Minisztérium versenyzászlajának tulajdonosa, — a csallóközcsütörtöki gépállomás — felhívást intézett a mélyszántás mielőbbi befejezésére. A versenyfelhívást a bratislavai kerület valamennyi gépállomása elfogadta. A felhívás elfogadásának hetében 545 traktor szántott állandóan a kerület egyes szövetkezeteiben. Ez idő alatt 15 254 hektárnyi területen végezték el a mélyszántást, mert nemcsak nappal, hanem éjjeli műszakban is dolgoztak, fgy például a dunaszerdahelyi GTA 2582, a nagymegyeri 2304, a csallóközcsütörtöki gépállomás traktorosai pedig 2292 hektáron végezték el az őszi mélyszántást. Az őszi mélyszántás nagy lendülettel folyik a bratislavai kerület valamennyi szövetkezetében. Ez ideig mégcsak 60 százaléknál tartanak a szántással ц gépállomások, de ha az időjárás megengedi, decemberre már nem sok marad. Érdem szerinti jutalmazás: A hasznosság emelésének biztosítéka Új céllal - új utakon A pártunk Központi Bizottságának júliusi ülése után alakult szövetkezetek egyike az iglói járásban levő jamniki EFSZ. Az új szövetkezet tagjai kezdettől fogva ügyeltek arra, hogy helyes irányt adjanak a közös gazdálkodásnak. Aratás után már közösen vetették el a tarlőkeveréket, melynek terméséből 50 köbméter siiót és 100 mázsa szálastakarmányt nyertek. Most a rétek és legelők gondozásával vannak elfoglalva, hogy a jövő évben még bővebb takarmányalappal rendelkezzenek. Az istállók rendbehozása után november végén összpontosítják az állatokat. Az istállók tatarozását nagy igyekezettel végzik. Az új szövetkezet tagjai példásan gondoskodnak az első közös termés biztosításáról is. Ezen az őszön egybeszántottak 207 hektárnyi területet és 62 hektár őszi gabonafélét vetettek el. A végzett munkát rendszeresen értékelik a heti gyűléseken, amelyeken az alapszabályzat egyes pontjaival is foglalkoznak és megvitatják a következő heti feladatokat. A jó kezdet újabb tagokat vitt a jamniki szövetkezetbe. Júliusban 24 volt, ma már 31 család van a szövetkezetben. Minden tag igyekezete arra irányul, hogy újabb földműveseket nyerjenek meg a közös gazdálkodásba. Emellett azonban nagy súlyt fektetnek a szakképzettség növelésére is. Most nyitották meg a hároméves szövetkezeti munkaiskola I. évfolyamát. így akarják jobb, biztosabb mederbe terelni saját, és a falu összes lakosának életét. Az udvardi szövetkezetben az állatok hasznossága szerint jutalmazzák a tagokat. Ez a helyes és jól bevált jutalmazási módszer a haladó állattenyésztési módszerek alkalmazására ösztönzi az állatgondozókat, akik tudják, hogy a .kitermelt hús, tej, stb. mennyisége szerint kapják jutalmukat. Ez bizony serkentőleg hat minden tagra és nem azt nézik, hogy az idő teljen, hanem hogy minél magasabb napi súlygyarapodást, vagy tejátlagot érjenek el. A legjobb eredményeket elért állatgondozók egyike Kocsicky József, aki a tarka bocikat gondozza. Rövid tanfolyam végeztével egy évvel ezelőtt vezette be a rideg borjúnevelést. A borjakat már nyolcnapos korukban elválasztja. Azután fokozatosan csökkenti a tej adagolását, viszont több zabdarás és takarmánylisztes vizet ad a borjaknak. így például hathetes korukban naponta hat liter tejet és két liter egyéb italt, héthetes korukban már csak 4 liter tejet és 4 liter zabdarás „műtejet“, 9—10 hetes korukban pedig már csakis takarmánylisztes-zabdarás-vizes keveréket ad a borjaknak. Ezzel a nevelési módsrerrel 10 hetes korukban elérik a borjak a 120—130 kilogrammot. A friss levegőn nevelt borjak edzettek, erősek, fejlettek. Ebben az évben már 80 borjút választott el Kocsicky József ezzel a módszerrel. Minden 100 kg súlygyarapodásért 7 munkaegységet kap jutalmul. A gondjaira bízott borjaknál 10,14 mázsa súlygyarapodást ér el havonta s 50 százalékos havi pénzjövedelme meghaladja a 700 koronát, a természetbeni javakon kívül. Új termőföldek a Zsitva partján A tavaszi áradások idején sokszor veszélyezteti a Nyitra és a Zsitva, a surányi, érsekújvári és az őgyallai járás szántóföldjeit. A termés „betakarításában” sokszor megelőzték a földműveseket. Sőt sok esetben még nyár elején is kiléptek medrükből és tönkretették a félérett termést. A közeljövőben azonban megváltozik a helyzet. A surányi és érsekújvári JNB tanácsai közösen megtárgyalták a két folyó szabályozásának lehetőségét. A munkálatokat az Udvard-Besenyő-i vonalon már megkezdték. A szabályozási munkákból a brigádosok is kiveszik részüket. Elsőként a Surányi Mezőgazdasági Iskola tanulói jelentkeztek munkára. A folyók szabályozása igen fontos, mert ezzel közel 6700 hektár új termőföldhöz jutnak a surányi, érsekújvári és az ógyallai járás földművesei. Sikerült a próba Az ipolysági járás földjein jól megterem a cukorrépa, de a magyaradi szövetkezetben mégis ebben az évben termeltek először. Nem nagyon bíztak a termésben, de a növényzetet azért gondosan ápolták. A cukorrépával együtt nőtt a tagság kíváncsisága is, vajon milyen hektárhozamot érnek el a kéthektárnyi próbaterületen. Mire elérkezett a termés betakarításának ideje, eloszlott a tagok kételkedése is: a két hektárról összsen 771 mázsa cukorrépát szállítottak el, ez annyit jelent, hogy hektáronként 135 mázsával túllépték a tervezett hektárhozamot. A terven felül kitermelt 270 mázsa cukorrépáért 10 ezer korona jövedelemhez jut a szövetkezet. A szövetkezet tagjai összehasonlították a cukorrépát egyéb növény termesztésével s úgy döntöttek, hogy a jövő évben kibővítik a cukorrépa vetésterületét.
