Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-11-06 / 45. szám
Földműves 1955. november 6. 9 Traktorosok, gép- és traktor állomások dolgozói! Jó munkával biztosítsátok a földek magas hozamát és az EFSZ-ek gépesített istállóiban az állatok magas hasznosságát! Segítsétek az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat a magas termésért és az állami beadások teljesítéséért kifejtett igyekezetükben! Fejlesszétek ki a szocialista munkaversenyt a gépállomások, a traktorosbrigádok és az egyes dolgozók között! Fokozzátok a gépesített eszközök és a burgonya, cukorrépa és a kukorica megművelését szolgáló technikai berendezések kihasználását. (Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Nemzeti Front Központi Bizottságának jelszava a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójára.) A vilkei szövetkezetben is beigazolódott: ,,leossz talaj nincs, csak rossz gazdák vanna k í i Első pillanatra barátságtalannak,sőt nyers embernek látszik Magyar József, a vilkei traktorosbrigád vezetője. Reggeli hét óra van. Valamenynyi traktoros együtt van a brigádon. Most beszélik meg napi feladatukat, és hogy melyik traktoros milyen munkát végez aznap. Sürgős a kapásnövények betakarítása. A répakombájn künn tétlenkedik a határban A kétnapos eső alaoosan megzavarta a munka menetét. Ugyanez a helyzet a burgonyaszedögéppel is. Várni kell addig, amíg a talaj fel nem szárad. Néha beleszól a tervbe az időjárás is, és ezért haragos Magyar elvtárs. A traktorosok és a gépek munkára várnak. Olyan munkabeosztást kell hát szervezni, amilyen az adott körülmények között lehetséges. A mélyszántást folytatni lehet. Sinka János, a törincsi magángazdálkodóknak megy szántani. Konc Bertalan, Bálint Béla, Kamenický József DT-54-es gépükkel szintén szántanak. Simö lános és Ür József traktorosok az 5-ös, 13 hektáros dűlőn búzát vetnek. Kamenický a B-5- ös, 10 hektáros dűlőn végzik majd a szántást. Kovács Lajos pedig a törincsi határban a lelázott talajon kísérli meg a burgonyaszedést. A munkabeosztás után a traktorosok még együtt maradnak. Magyar elvtárs beszámol a központi tanács tegnapi határozatáról, amelyet a traktorosoknak végre kell hajtaniok: a kis- és középparasztok irányában a legnagyobb jóakaratot kell tanúsítani, meg kell szerettetni velük a gépi munkát, mert ez az első lépés a szövetkezeti gazdálkodáshoz. — Az egyéni gazdálkodók megelégedettsége a gépi munkával tőletek függ — mondja Magyar elvtárs, — tőletek függ az is, milyen hektárhozamokat érnek el. A jó termelés egyik előfeltétele a gépi munka. A traktorosok jó munkája a termés eredményében mutatkozik meg. Nagyobb termés, nagyobb jövedelmet jelent, ez pedig erősíti a kis- és középparasztot, a szövetkezet nagyobb jövedelemre tesz szert és végeredményben hozzájárultok a szövetkezel megerősítéséhez — hangzanak Magyar elvtárs szavai. Még sokat beszélne Magyar elvtárs a traktorosoknak. Látszik rajta, hogy még sok a mondanivalója. De az idő sürget, a traktorosok is türelmetlenkednek, vége tehát a reggeli munkabeosztásnak. A traktorok egymás után berregni kezdenek, van olyan gép is, amely nem akar begyulladni. Ezeket egy másik üzemben levő traktorral meghúzatják, a motor „beugrik" és most már libasorban elindulhatnak a földek felé. Magyar elvtárssal azonban beszélni még mindig nem lehet. Az egyik fiatal traktoros úgy érzi, hogy a fizetésnél valami sérelem érte — „Mások kevesebb munkáért többet kaptak, pedig én éjjeli műszakban is dolgoztam“ — hangzik a panasz. Magyar kivizsgálja az ügyet. Miskö Matild a brigád számadónője előszedi a múlt hónapban ledolgozott munkakimutatásokat. Az irodát úgy látszik rendesen vezeti Miskó Matild, ez az ügyesforgású, szemrevaló leány. Minden keresés nélkül előkerül a múlt havi elszámolás. Minden óra, minden nap be van jegyezve. Ezt a traktorosnál levő másolatból állapítják meg. Végül az egész havi kimutatást újból összeadják. Nincs tévedés. Kovács Lajost nem érte sérelem, de az a baj, hogy a munkától húzódozik. Magyar brigádvezető előveszi az egyik ledolgozott munkalapot és Kovács szeme elé tartja. — Látod? Ezen a napon rendesen dolgoztál és 80 koronát kerestél. Jelenj meg időben a munkában és kezdjél korábban dolgozni, mindjárt többet keresel. Van itt kereseti lehetőség, csak do'gozni kell. — ■ A traktoros úgy látszik szívére veszi a jó tanácsot és megbékülve kifelé indúl. — Kár ezért a fiatal emberért — jegyzi meg Magyar — jó szakember, ügyes mechanikus, a gépét maga javítja meg, de az utóbbi időben szorgalmával alábbhagyott. Keresni azonban most is annyit szeretne, mint azelőtt. Alighogy kifordul az utolsó traktoros is az irodából, Magyart egy fiatal asszony keresi fel. A községben valami öregebb épületet vettek meg a férjével, lebontották és az anyagból új házat akarnak építeni. Tanácsért jött a brigád vezetőjéhez. Most derül ki, hogy Magyar József, a vilkei pártszervezet elnöke, a helyi nemzeti bizottság tagja. Tele van munkával, feladattal. Csak most tűnik ki, hogy az első pillanatban barátságtalannak látszó emberben meleg emberi szív dobog. Az ö kezdeményezésére alakították a vilkei és a törincsi egységesföldmüves szövetkezetét. Volt már szövetkezeti elnök, HNB elnöke. Ismeri a falut, az emberek gondját — baját. Magyar a szocialista falu lelkes építője. A vilkei traktorqsbrigád nemcsak a 'losonci járás legnagyobb, de a feladatát is legjobban teljesítő traktoros brigádja. Keltő számú nehéz és könnyű, talajmegmunkáló-gép, vontató eszköz ált rendelkezésükre. Hiába van azonban a nagy gépállomány, ha a gépek jelentékeny része üzemképtelen. A vilkei traktorosbrigádnak eddig nem volt szakembere, aki a gépek szakszerű javítását és műszaki karbantartását el tudta volna végezni. A jelsöci EFSZ- ben dolgozik Danes László neves géplakatos, aki az iparból jött a mezőgazdaságba. A losonci Vasöntöde és Gépgyárban tanult. Tisztában van a motorok szerkezetével. A környéken a legjobb szerelőnek tartják, aki hoszszú és gazdag tapasztalattal rendelkezik a robbanógépek javításában. Magyarnak égető szüksége lenne erre a szakemberre, de a jelsöci szövetkezet nem akarta kiadni, s kérése sokáig nem talált megértésre annak ellenére, hogy Danes tudásához és képességéhez mérten távolról sem végezhette a neki megfelelő munkát. Végül is hosszas harc után Magyarnak sikerült meggyőzni a szövetkezet vezetőségét, hogy Dancsot átadják a vilkei brigádnak, de azzal a kikötéssel, hogy a jelsöci szövetkezet gépeit is megjavítja. Danes László most már a vilkei traktorosbrigád gépeit javítja. Jelenleg egy DT—54-es van a soron. A gép vezetőjével nekifognak a javításnak. Dancson látszik, hogy jó szakember. Már a szétszerelést is szakszerűen végzi. A leszerelt alkatrészek ládákba kerülnek, nehogy elkallódjanak. Minden egyes leszerelt alkatrészt alaposan átvizsgál. A kopott részeket kicseréli és újakkal pótolja. Kezdődik az összeszerelés. Nyugodtsága elárulja, hogy érti mesterségét. A kapkodó, ideges szerelő legtöbbször nem érti szakmáját. Most már Magyar brigádvezető is nyugodtabb. Danes megígérte, hogy a brigád üzemképtelen gépeit rövid időn belül rendbe hozza és átvizsgálja. Tapasztalatból tudja, hogy a legkorszerűbb gépjavítás: az üzemzavar megelőzése. A reggeli munkabeosztást a vilkei brigádon egy kisebb, rövid ideig tartó megbeszélés előzi meg. Huszanik József a szövetkezet agronómusa keresi fel a brigádot. Danes Béla, a traktorosbrigád agronómusa és Magyar ilyenkor megállapodnak a napi feladatok elvégzésében. A vilkei traktorosok rendkívül nehéz talaj- és terepviszonyok közepette dolgoznak Munkájukra jellemző, hogy túlnyomó részben az ötödik nehézségi osztályban dolgoznak. A törincsi határban például csak 36 hektár olyan föld van, amely nem az ötödik nehézségi osztályba esik. A talaj köves, szikes és hepehupás. Mindezek ellenére mégis dicséretreméltó terméseredményeket értek el. A vilkei szövetkezet tagjai például tavaly a földnek nem adták meg, ami neki jár, alacsony termést értek el. 19 mázsa búzát terveztek hektáronként, de csak 14-et ériek el. Tavaly ősszel a brigád traktorosai jó munkát végeztek, időben elvégezték a szántást és vetést. 13 vagon műtrágyát szórtak el a határban és a vilkeiek történelmében az idén először jegyeztek fel 28 mázsa termést hektáronként ezen a köves, hálátlan és mindennek lemondott talajon. A vilkei, törincsi és a jelsöci határban — amerre csak a szem ’ellát — mindenütt nagy élénkség uralkodik. Most folyik a burgonya, kukorica és a cukorrépa betakarítása, de most. végzik a középszántást az őszi vetés alá és a nehéz talaj megmun-. kálógépek a mélyszántást a tavasziak alá. A kép, mely az ember szeme elé tárul — meglehetősen tarka. A mélyenszántó DT—54-es gép közvetlen szomszédságában Horváth \ Illés háromhektáros törincsi kisparaszt szánt. Sinka János, a lánctalpas vezetője Abkó Sámuel kéthektáros kisparasztnak szánt. Horváth Illés egy 6 éves fejőstehenet és egy 2 éves üszőt fogott az eke elé. A lánctalpas 22—24 cm-es barázdát váj a földbe, a talajt jól átfordítja. A fogatos eke munkája ehhez képest valóságos tyúkkaparásként hat. Tudja ezt Horváth Illés is, de azzal mentegetőzik, hogy nem tudta, hogy a szomszéd miben sántikál, éshogy géppel akar szántani. — Ha én ezt tudom, hogy a szomszéd földjét traktor szánjta, dehogy kínzóm én a tehenemet — mondja Illés gazda. A félhektárnyi föld megszántása másfél napig tartott Horváthnak, viszont Abkó ugyanakkor a földjét nem egészen 3 óra alatt megszántotta. A három község határát fele részben szövetkezeti és fele részben egyéni gazdák birtokolják. Több ilyen tehén-üsző fogat is dolgozik a határban, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy a földet hiányosan művelik meg. Minden jel azonban arra mutat, hogy a gépi munka rövidesen teljesen kiszorítja a fogatos ekét és ezzel megteremtődik a magas termés elérésének egyik legfontosabb előfeltétele. Hogy a fogatos ekék minőség szempontjából milyen munkát vegeznek, azt a fentebb említett talajviszonyok árulják el, továbbá az a körülmény, hogy a nehéz terep és talajviszonyok miatt még a DT—54-es gépek is csak négyes ekét vontatnak. A brigád őszi feladatai közé tartozik többek között 534 hektár mélyszántás elvégzése, ami a talaj kötöttsége folytán jelentős feladatot jelent a traktorosokra. A felsorolt nehézségek ellenére is a mélyszántás tervének 60 százalékát már teljesítették, amint azt a gépállomás irányítójának múlt heti jelentése is igazolja: Az 1955. utolsó negyedének feladatából, amely 2007 átlagos hektár teljesítményt ír elő, már 1279 átlagos hektárt elvégeztek. A szövetkezet tagjai valamikor maguk is mint magángazdálkodók fogattal művelték meg a földet. Ezzel a munkamódszerrel hektáronként 14— 15 mázsa búzatermésük volt. Tavaly az őszi jó gépi megművelés folytán döntő fordulat következett be és az idén hektáronként 28 mázsás terméshozamot értek el. A vilkei traktorosok gyakorlatban bebizonyították, hogy rossz talaj nincs, csak rossz gazdák vannak. FURY JÓZSEF A brigád napi munkája a szövetkezeti és a gépállomási agronómus, valamint a brigádvezetö megbeszélésével kezdődik. Ilyenkor megegyeznek a napi teendők elvégzésében és megállapodnak a munkák sorrendi végzésében. A képen Magyar József, Huszanik József, a gépállomás agronómusa és Danes Béla szövetkezeti agronómus a napi feladatok megbeszélése közben. A múlt és a jelen véletlen találkozása. Horváth Illés törincsi 3 hektáros egyéni gazdálkodó hatéves tehenet és kétéves üszőt fogott az eke elé. Horváth közvetlen szomszédságában Apkó Sámuel két és félhektáros kisparaszt DT-54-es hernyótalpassal szántat. A gép 20—22 cm mélyen szánt, a földet jól átfordítja. Horváth Illés barázdája ezzel szemben inkább túráshoz, mint szántáshoz hasonlít. Apkó Sámuel már tavaly is géppel szántatta földjét és Horváth Illés fülehallatára mondotta, hogy a gépi munka következtében az idén sokkal nagyobb termést ért el. Horváth Illés saját kárán tanulva kijelentette, hogy jövőre már ő is géppel dolgoztat. Magyar József, a vilkei brigád vezetője. A vezetők rö"!d megbeszélése után a traktorosok megkapják napi feladataikat.
