Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-11-06 / 45. szám
8 Földműves 1955. november 6. Gépipari dolgozók — munkások és mesterek, technikusok és mérnökök! Váljatok a technikai haladásnak, a m unkatermelékenység lényeges fo kozásának, a gépipari termelés gyors fejlesztésének fáradhatatlan harcosaivá, adjatok népgazdaságunknak még több elsőrendű gépet és berendezést! Termeljetek nagy választékban jó minőségű és olcsó termékeket fogyasztóink számára! Idejében elkészült jó minőségű termékekkel terjeszszétek országunk jó hírnevét a külföldön! (Csehszlovákia kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Nemzeti Front Központi Bizottságának jelszava a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójára.) _________________________________________________________________________________ Befejeződött az építészeti dolgozók első országos értekezlete A csehszlovák építészet eddigi színvonalával nem elégítette ki népünk és az ipar állandóan növekvő szükségleteit. Kizárólag az új és az eddigi technika fejlesztésével és felhasználásával biztosítják az építkezési dolgozók az állami tervfeladatok teljesítését és túlteljesítését. Ezért a párt és a kormány október 26—28-ra a prágai Július Fučík Kultúra és Pihenés Parkjának Kongresszusi Palotájába összehívta az építészeti dolgozók első országos műszaki értekezletét. Az értekezlet előtt, amely utat mutat az építészet iparosításához, már márciustól megvitatták az építkezési dolgozók egész köztársaságunkban a döntő problémákat. Október 26—28- ra körülbelül 1400 küldött gyűlt öszsze Prágában az építkezésekről, s építő anyagokat termelő üzemekből, hogy megtárgyalják, hogyan lehetne jobban, gyorsabban és olcsóbban építeni. A Kongresszusi Palota ünnepélyesen feldíszített termében foglalt helyet az értekezlet elnökségében a párt és kormány küldöttsége. Az értekezleten részt vettek a külföldi küldöttségek is. Képviselve voltak az épülő új telepek, üzemek, vízi erőművek, az építőanyagokat termelő üzemek igazgatói, főmérnökei, tudósai, feltatálói, tervezői, az érdemrendek és kitüntetések birtokosai, az állami díjasok, a’legjobb dolgozók és újítók. A főbeszámolót dr. Emánuel Slechta építészeti miniszter mondotta, aki beszédének elején bírálta az építészet fö hiányosságait s a nem kielégítő technikai fejlődést, az építészeti termelés szétforgácsoltságát, az alacsony munkatermelékenységet, a munkaerők hiányos szakképzettségét. Főfeladatul az építészet iparosítását, a munkatermelékenységét emelését, az építkezési költségek csökkentését tűzte ki az új technika alapján. Az építészeti termelés tervezése, szervezése és irányítása Az építészet iparosításának és az építkezés .technikai fejlődésének biztosításában nagy feladat hárul általában véye az jÄUami Országépítési Bizottságra, máit a beruházási építkezés, valamint _ az építészet technikai fejlődését irááiyító szervre. Az építészeti termelés tervezésében komoly hiányosságok vannak. A legkomolyabb kívülük a terv összeállításához szükséges műszaki-gazdasági normák alacsony színvonala. Ezért a terv az építészetben eddig nem vált az összes mujnkahelyeken és az összes vállalatokban az irányítás hathatós eszközévé. A tervszerű irányítás elvét az építészetbem eddig csak formálisan érvényesítettek, amit a nem kielégítő tervteljesítés; bizonyít. Az általános és különleges építkezési-szerelési. munkákat a beruházási építkezés biztosítása mellett a 14 minisztérium é:t a központ: hivatalok építkezési vállalatai valósítják meg. Csaknem mindenegyes minisztérium ezenkívül építkezési karbantartást és javításokat végez saját költségén. Az építészet Пуф jellegű decentralizálása — a teljesei^ különleges természetű építészeti termelés kivételével — akadálya az ipaá módszerek nagymértékű bevezetéseinek, a munkatermelékenység emelésének és az önköltség csökkentésének az építészetben. A termelés irányítása nemcsak technikai kérdés. Néhány elkerülhetetlen tevékenységet foglal magában. A termelést elő kell készíteni, tervezni kell, biztosítani kell számára eszközöket és munkaerőket^ meg kell szervezni, érdekeltekké Це!1 tenni a dolgozókat a feladatok teljesítésében, ellenőrizni kell és ki k/dl értékelni a teljesítést. Ezt minden szervezési fokon, minden, a termelés 'menetéért felelős alakulatban meg (kell tenni. E mellett általánosan emelni kell a vezető dolgozók szakmai és /politikai képzettségét és a felelősségük; tudatát, az állammal szemben. A műíszaki fejlődés útja Az építészet iparosításának technikai fejlődf&e az építészet összes dolgozóinak, Йе főleg a technikusoknak üqye. E tevékenység irányítása az Építészeti «Minisztériumban a techni-A handlovai bánvJíszszrrájk 15* évfordulója Tizenöt évvel ezelőtt, 1940-ben tört ki a handlovai bányászsztrájk, amely egy teljes hétig tartott. A sztrájk fo-’ lyamán a munkásság több ízben öszszeütközött a csendőrséggel és több bányász súlyosan megsebesült. A handlovai bányászsztrájk 15. évfordulója alkalmából szombaton, októbgr 29-én emlékünnepséget rendeztek Handlován-, amelyen részt vettek a sztrájk szervezői és részvevői, a handlovai polgárok és a meghívott vendégek. /V Fasisztaellenes Harcosok Szlovákiai Bizottsága 1 képviseletében Miloš Hrušovský könnyűipari megbízott mondott beszédet, aki értékelte a sztrájk jelentőségét és hangsúlyozta, hogy a sztrájk összes részvevőinek és szervezőinek kötelessége, hogy harcosságukat, lelkesédésüket és tapasztalataikat, amelyeket a kapitalisták ‘elleni kemény harcokban szereztek, átadják munkatársaiknak úgy, hogy ezek sokkal nagyobb mértékben járuljanak hozzá a handlovai Nagybánya kötelezettségvállalásának teljesítéséhez. Az emlékezetes sztrájk 129 szervezőjét és! részvevőjét az ünnepélyen kitüntettél}:. Ondrej Mlynarčík, a Vörös Zászifó Munkarend viselője a sztrájk s?i':rvezöinek egyike, az emlékezetes é{(fordulóval kapcsolatban kijelentette í „Visszaemlékezünk az akkori nehéfr. napokra. Nem kell hangsúlyoznom!, hogy mai életünket a múlttal öíisze sem lehet hasonlítani. Tízszer tijbb lakást kapunk és gyorsabban, níint a kapitalizmusban. Nagy gondot fcíídítanak ránk az ellátás, élelmezés, orvosi kezelés stb. terén. Meg vagiyunk győződve, hogy ha Handlova jminden dolgozója komolyabban tudatosítaná azt, hogy ma milyen a helyzet*' és milyen vívmányokkal rendelkezik, akkor a munkában előforduló fogyatékosságok nem lennének hosszá életűek. Nagyobb igyekezetét és lá'lkesedést kell munkánkba belevinnünK, s akkor ez az óhajtás valósággá vjúlik.“ Teljes hosszában elkészült a kettős sínpár a Szövetségi Vasútvctyalon Október 22-én, tehát hat nappal a határidő előtt befejezték az építészek az utolsó 800 méter vasúti töltést. A kassai vasúti igazgatóság vasúti építkezésének dolgozói még határozottabban folytatták a harcot a határidő megrövidítéséért, mivel a kettős "-ínpáron meginduló forgalom minden napja sokat jelent népgazdaságunk számára. A múlt hét hétfőjén fejezték be a 250 méter hosszúságú sínpár kiépítését Kysak és Palzin között, kedden pedig a fennmaradó 125 méternyi vonalszakaszt Rolova és Margecany között. Október 26-án a vasutasok irány és magassági módosításokat végeztek. Az elhelyezett sínpárokon még gyorsasági próbákat végeznek. Ha ja próbák sikerrel járnak, akkor mindjárt megkezdődik a kettős sínpáron a forgalom az egész Szövetségi Vasútvonal hosszában. A határidő megrövidítésében nemcsak a teljes ráapoknak, de az óráknak és perceknek is nagy jelentőségük van. A szocialista munkaverseny a Nagy Októberi «Szocialista Forradalom 38. évfordulójának előestéjén hozzájárult az építő munkalendület fokozásához és így .a Szövetségi Vasútvonalon teljes egészében elkészült a teljes sínpár néhájfey héttel a kitűzött határidő előtt. * kai osztályra van bízva, amely a kutatóintézetekre támaszkodik. De en-* nek az osztálynak nem sikerült a termelésben kellő gyorsasággal és kellő terjedelemben érvényesíteni a kutatás eredményeit úgy, hogy biztosítva legyen a beruházási építkezés tervezett terjedelmének teljesítése. A technikai osztály nem állt az építészetben a műszaki fejlődés élére és így az új munkamódszerek, a munka gépesítése és az új termelési technika az ö irányítása nélkül fejlődött, így volt ez például az építés folyamata módszerével, a panel-építkezés bevezetésével, a gépi vakolással stb. Az építészetnek az ipari termelésre való áttérésekor elsősorban szükséges biztosítani a termelés folyamatosságát és egyenletességét, mind az építkezéseken, mind az építő anyagokat termelő üzemekben. ■A folyamatos módszer a termelés olyan módszere, amely az építkezésen a termelést közelebb hozza az iparban bevezeti szalagtermeléshez. Megkönynyíteni az építésvezetők és a mesterek munkáját, lehetővé teszi számunkra, hogy a termelés szervezésére és a technika irányítására és a munka minőségére fordítsák a fő figyelmet. Az építészeti termelés technológiája és gépesítése A termelés fejlődésének és technikai színvonala emelésének nagyon hathatós eszköze a munkák, de főleg a nehéz és a hosszú ideig tartó munkák gépesítése, amelyeket segédmunkások végeznek. Az építészetben az államosítás után fejlődésnek indult a földmunkák és a szállítás gépesítése. A kétéves tervben a földmunkáknak 45 százalékát gépesítették, míg 1955- ben már a 75 százalékát. Az 1948. évhez viszonyítva 1955-ben a kotrógépek száma 72 százalékkal, a szkrapperek száma 243 százalékkal, a buldózerek száma 122 százalékkal emelkedett: a dumperek száma tízszer, a daruk száma pedig harminchétszer volt nagyobb. Nagy, félig automatizált és teljesen automatizált betonkeverők készültek, amelyeknek teljesítőképessége óránként 120 köbméter betonkeverék. Ezenkívül teljes mértékben gépesített habarcskeverők is készültek, amelyeknek teljesítőképessége óránként 20 köbméter. Az építkezési munkák gépesítését főleg a munkaerők alacsony szakmai képzettsége és a termelés folyamatosságának hiánya fékezi. Különösen figyelmet érdemel a betonozó munka, amelynek szakaszán — mondotta Šlechta miniszter — nagy lehetőségek nyílnak a gépesítésre. Pénteken, október 28-án fejeződött be a prágai Július Fučík Kultúra éš Pihenés Parkjában levő Kongresszusi Palotában az építészeti dolgozók I. országos műszaki értekezlete. Az ülés utolsó napján beszédet mondott Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára. Beszédében az építészet iparosításának fontosságát hangsúlyozta, a legmagasabb technika alapján. A vita keretében Beran miniszter az Országépítő Bizottság feladatairól beszélt. A vitafelszólalások is megmutatták, hogy meg kell javítani az építkezések szervezését és irányítását, csak így teljesítik az építészeti dolgozók a CSKP KB határozatát az építészetről és azokat a feladatokat, amelyek a második ötéves tervben várnak rájuk. A kladnói gyorsírtok sikere A Kladno-vidéki tuchlovcei Václav Nosek-bányában két gyorsfejtö együttes működik, amelyek a kínai bányászok zászlajáért versenyeznek. Felix Vráňa, Varga Arpád és Fin Alfréd élmunkások katonaegyüttese és Antonín Hamer élmunkás csoportja két fejtési szakaszon Boriszkin módszerével dolgozik. A harmadik negyedévben kiváló eredményeket értek el. A katona-együttes 490 méter folyosót hajtott ki. MÉHÉSZÉT^ EGYENLŐSÍTÉS Némely méhésznek minden idejét leköti a méheivel való bibelődés. Azelőtt a méhészetről írók is ajánlották az egyenlősítést, ezért a méhész, hogy ezt keresztül vigye, tavasztól őszig oly buzgalommal fáradozik, hogy az igazi méhész megsajnálja, ha panaszos kifakadásait hallja. Felsorolja a családokat számai szerint, hogy melyiktől hány fiasításos és hány ■mézes keretet vett el, ezeket mely családoknak adta. A végén minden fáradozása sikertelen maradt, mert a családok mégsem lettek egyformán népesek s mézesek. Az egyik család a ráfordított fáradtságot — a kapott hasítások és mézes lépeket — nem érdemelte meg; a másik pedig a folytonos gyengítés következtében — ha voltak is jó tulajdonságai — nem emelkedhetett ki a többiek közül. S így ez a méhész, dacára, hogy folytonosan rendezte a méheit, mégsem bírja megítélni azok valódi ér-A kék Réten, mezőn a fűben gyakran látható, Könnyű ráismerni, kéken csillogó vastag hosszú potrohúról, rövid páncélos szárnyáról, amely potrohúnak csak kis részét fedi. Lomhán, nehézkesen mászik. Ha megfogjuk sárga olajszerű kellemetlen folyadékot bocsát ki magából. Repülni nem tud. Hártyás szárnya nincs. Lárvája méhtenyésztésre kártékony. A kifejlett rovarok áprilisban jönnek a föld színére és növényfélékkel táplálkoznak. Párosodás után a nőstény lyukakat váj a földbe és ezekbe rakja petéit. Egy nőstény három-négy hét alatt 3-4 ezer petét rak le. A peték hőmérséklet szerint négy-öt hét alatt kikelnek. Az álcák parányiak és igen tékét egyenként, s nem tudja, hogy melyiktől mit várhat a jövő évben. Mint az elmondottakból kitűnik, az egyenlősítésnek ez a módszere nemcsak céltalan és kivihetetlen, hanem a méhekre nézve káros, a méhésznek pedig önmagát ámító időlopás. Ezek nyomában felvetődik a kérdés: van-e a kiegyenlítésnek valamely más módja, mely célszerűség és szakszempontok tekintetében is megfelelő? Igen, van. De ezt a módszert inkább fölsegíjésnek nevezhetjük, nem pedig kiegyenlítésnek. A családok az őszi vizsgálatnál különbözőek, és hasonlóan biztosra vehetjük, hogy tavaszi vizsgálat is népesség és súly szempontjából különböző lesz. Az első kérdés mindenesetre az, van-e köztük olyan, melynek visszamaradását az anya hibás volta okozta. Mert ha van, azt az anyát — korára való tekintet nélkül — nyáron, ősszel és a tavasz folyamán is feltétlenül kiselejtezzük. nüniike fürgék. Hosszúságuk 2,5—3 mm, s fekete fülbemászókhoz hasonlítanak. Mikroszkóp alatt nézve, azonban vnlóságos szörnyeteg. Az álcák felkúsznak az alacsonyabb növésű virágokra, s ezekről a virágot látogató vadméhekre és mezélö méhekre kapaszkodnak. A méhek magukon a lakásukba is elviszik. Az álcák rendszerint a tor és az altest közé, vagy annak gyűrűi alá ékelődnek, s annyira nyugtalanítják a méheket, — vérüket szívják — hogy ezek rövid idő alatt agyongyötrik magukat. Néha 3—5, sőt több álca is van egy méhen. Gyakran az anyát is elpusztít ják. Rendszerint júniusban lepik meg a méheket, ha tehát ebben az időtájban feltűnően hullanak a méhek, nagyító üveggel, ha megvizsgáljuk, az elhullottakat, pusztulásuk okát is megtudhatjuk. mert egg-egy hullán 3—5, sőt néha több nünüke álcát is találunk. A védekezés egyetlen tryjdja: a kifejlett tojók elpusztítása, azonban az álcák kínzása által elhullott méheket is naponként többször össze kell söpörni és elégetni, nehogy a rajtuk levő álcák más méhekre másszanak, s azoknak is a halálát okozzák. DREXLER BÉLA Szép eredmények a A III. Internacionáléról elnevezett kolhoz méhészetét 1933-ban alakították 32 méhcsaláddal. A méhészet azóta mindig szép eredményeket ért el, és hatalmasra növekedett. Leglényegesebben bizonyítják ezt az utolsó négy év adatai. 1951-től 1954-ig a méhcsaládok száma 869-ről 1162-re növekedett. l£">4-ben egy-egy család teljes mézhozama 53,6 kg, viaszhozama pedig 0,79 kg volt. Ebben az évben a méhészet- 316 ezer rubelt jövedelmezett. A Kujbisevről elnevezett kolhoz méhészetében 1950-től 1954-ig a méhcsaládok száma 12-ről 95-re emelke-Hozzászólás a viasszal kapcsolatos kérdéshez Mind a nagy, mind a kisüzemi méhészkedésben állandóan felvetődik a viasz, illetve a műlép kérdése. Igen kevés méhész rendelkezik a viaszolvasztáshoz és műlép-öntéshez szükséges korszerű felszereléssel. Ezáltal nagyon sok viasz megy veszendőbe, ami elsősorban a méhésznek, de népgazdaságunk szempontjából is jelentős kár. A legtöbb méhész napviasz-olvasztót használ a viaszolvasztáshoz, amivel a legtökéletesebb üzemeltetés mellett is 40—50 százalék viasz marad vissza a salakban. Nagy viaszt veszteség mellett legszomorúbb, hogy a házilag készített műléppel a fertőző betegségek terjednek Ezeknek a betegségeknek a bacillusai igen szívókofhoz-méhészetben dett. 1950-ben több mint 100 százalékos szaporulatot értek el. Az egész mézhozam 50-től 83 kg, a viaszhozam pedig 1,1 és 1,2 között ingadozott. A kolhoznak a méhészetből 1954-ben 43 800 rubel bevétele volt, és a munkaegységek után 2900 kg mézet osztottak ki a tagoknak. Az elért eredmények alapján mind a két méhészet részt vett az 1954. évi Össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállításon. (A teljes, vagy egész mézhozam a telelőre bennhagyott és a kipörgetett méz együttvéve, s viaszhozam alatt pedig a műlépre épített és a kiolvasztott viasz értendő), (m) sak. Az elpusztításukhoz legalább 8 óráig tartó forralás szükséges. Tanácsolom, hogy minden méhész régi selejtes lépeit küldje el feldolgozásra. Nem állítom azt, hogy ezáltal a viaszkérdés véglegesen megoldódna, de lényeges javulás állhat be ezen a téren. Hiszen 30—40 százalék viaszból, amely eddig a salakban elveszett, műlép lehet. Ez a helyzet könnyítene a kezdő méhészeken is, nem lennének ráutalva, hogy egyes méhészektől kilogrammonként 130— 150 koronáért vásárolják a műlépet. Ugyanakkor nem kell attól tartani hogy a műlép megfertőzi az egészséges C1"'1 Berta István Padány
