Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-11-06 / 45. szám

8 Földműves 1955. november 6. Gépipari dolgozók — munkások és mesterek, technikusok és mérnökök! Váljatok a technikai haladásnak, a m unkatermelékenység lényeges fo kozásának, a gépipari termelés gyors fejlesztésének fáradhatatlan harcosaivá, adjatok népgazdaságunknak még több elsőrendű gépet és berendezést! Termeljetek nagy választékban jó minőségű és olcsó termékeket fogyasztóink számára! Idejében elkészült jó minőségű termékekkel terjesz­­szétek országunk jó hírnevét a külföldön! (Csehszlovákia kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Nemzeti Front Központi Bizottságának jelszava a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 38. évfordulójára.) _________________________________________________________________________________ Befejeződött az építészeti dolgozók első országos értekezlete A csehszlovák építészet eddigi szín­vonalával nem elégítette ki népünk és az ipar állandóan növekvő szükségle­teit. Kizárólag az új és az eddigi technika fejlesztésével és felhasználá­sával biztosítják az építkezési dolgo­zók az állami tervfeladatok teljesíté­sét és túlteljesítését. Ezért a párt és a kormány október 26—28-ra a prá­gai Július Fučík Kultúra és Pihenés Parkjának Kongresszusi Palotájába összehívta az építészeti dolgozók első országos műszaki értekezletét. Az értekezlet előtt, amely utat mu­tat az építészet iparosításához, már márciustól megvitatták az építkezési dolgozók egész köztársaságunkban a döntő problémákat. Október 26—28- ra körülbelül 1400 küldött gyűlt ösz­­sze Prágában az építkezésekről, s építő anyagokat termelő üzemekből, hogy megtárgyalják, hogyan lehetne jobban, gyorsabban és olcsóbban épí­teni. A Kongresszusi Palota ünnepé­lyesen feldíszített termében foglalt helyet az értekezlet elnökségében a párt és kormány küldöttsége. Az ér­tekezleten részt vettek a külföldi kül­döttségek is. Képviselve voltak az épülő új telepek, üzemek, vízi erőmű­vek, az építőanyagokat termelő üze­mek igazgatói, főmérnökei, tudósai, feltatálói, tervezői, az érdemrendek és kitüntetések birtokosai, az állami díjasok, a’legjobb dolgozók és újítók. A főbeszámolót dr. Emánuel Slechta építészeti miniszter mondotta, aki be­szédének elején bírálta az építészet fö hiányosságait s a nem kielégítő technikai fejlődést, az építészeti ter­melés szétforgácsoltságát, az alacsony munkatermelékenységet, a munkaerők hiányos szakképzettségét. Főfeladatul az építészet iparosítását, a munkater­melékenységét emelését, az építkezési költségek csökkentését tűzte ki az új technika alapján. Az építészeti termelés tervezése, szervezése és irányítása Az építészet iparosításának és az építkezés .technikai fejlődésének biz­tosításában nagy feladat hárul általá­ban véye az jÄUami Országépítési Bi­zottságra, máit a beruházási építke­zés, valamint _ az építészet technikai fejlődését irááiyító szervre. Az építészeti termelés tervezésében komoly hiányosságok vannak. A leg­komolyabb kívülük a terv összeállí­tásához szükséges műszaki-gazdasági normák alacsony színvonala. Ezért a terv az építészetben eddig nem vált az összes mujnkahelyeken és az összes vállalatokban az irányítás hathatós eszközévé. A tervszerű irányítás elvét az építészetbem eddig csak formálisan érvényesítettek, amit a nem kielégítő tervteljesítés; bizonyít. Az általános és különleges építke­zési-szerelési. munkákat a beruházási építkezés biztosítása mellett a 14 mi­nisztérium é:t a központ: hivatalok építkezési vállalatai valósítják meg. Csaknem mindenegyes minisztérium ezenkívül építkezési karbantartást és javításokat végez saját költségén. Az építészet Пуф jellegű decentralizálása — a teljesei^ különleges természetű építészeti termelés kivételével — aka­dálya az ipaá módszerek nagymérté­kű bevezetéseinek, a munkatermelé­kenység emelésének és az önköltség csökkentésének az építészetben. A termelés irányítása nemcsak tech­nikai kérdés. Néhány elkerülhetetlen tevékenységet foglal magában. A ter­melést elő kell készíteni, tervezni kell, biztosítani kell számára eszközöket és munkaerőket^ meg kell szervezni, ér­dekeltekké Це!1 tenni a dolgozókat a feladatok teljesítésében, ellenőrizni kell és ki k/dl értékelni a teljesítést. Ezt minden szervezési fokon, minden, a termelés 'menetéért felelős alaku­latban meg (kell tenni. E mellett álta­lánosan emelni kell a vezető dolgozók szakmai és /politikai képzettségét és a felelősségük; tudatát, az állammal szemben. A műíszaki fejlődés útja Az építészet iparosításának techni­kai fejlődf&e az építészet összes dol­gozóinak, Йе főleg a technikusoknak üqye. E tevékenység irányítása az Építészeti «Minisztériumban a techni-A handlovai bánvJíszszrrájk 15* évfordulója Tizenöt évvel ezelőtt, 1940-ben tört ki a handlovai bányászsztrájk, amely egy teljes hétig tartott. A sztrájk fo-’ lyamán a munkásság több ízben ösz­­szeütközött a csendőrséggel és több bányász súlyosan megsebesült. A handlovai bányászsztrájk 15. évfordu­lója alkalmából szombaton, októbgr 29-én emlékünnepséget rendeztek Handlován-, amelyen részt vettek a sztrájk szervezői és részvevői, a hand­lovai polgárok és a meghívott ven­dégek. /V Fasisztaellenes Harcosok Szlovákiai Bizottsága 1 képviseletében Miloš Hrušovský könnyűipari megbí­zott mondott beszédet, aki értékelte a sztrájk jelentőségét és hangsúlyoz­ta, hogy a sztrájk összes részvevőinek és szervezőinek kötelessége, hogy harcosságukat, lelkesédésüket és ta­pasztalataikat, amelyeket a kapitalis­ták ‘elleni kemény harcokban szerez­tek, átadják munkatársaiknak úgy, hogy ezek sokkal nagyobb mértékben járuljanak hozzá a handlovai Nagybá­nya kötelezettségvállalásának teljesí­téséhez. Az emlékezetes sztrájk 129 szer­vezőjét és! részvevőjét az ünnepélyen kitüntettél}:. Ondrej Mlynarčík, a Vö­rös Zászifó Munkarend viselője a sztrájk s?i':rvezöinek egyike, az emlé­kezetes é{(fordulóval kapcsolatban ki­jelentette í „Visszaemlékezünk az ak­kori nehéfr. napokra. Nem kell hang­súlyoznom!, hogy mai életünket a múlttal öíisze sem lehet hasonlítani. Tízszer tijbb lakást kapunk és gyor­sabban, níint a kapitalizmusban. Nagy gondot fcíídítanak ránk az ellátás, é­­lelmezés, orvosi kezelés stb. terén. Meg vagiyunk győződve, hogy ha Handlova jminden dolgozója komolyab­ban tudatosítaná azt, hogy ma milyen a helyzet*' és milyen vívmányokkal rendelkezik, akkor a munkában elő­forduló fogyatékosságok nem lenné­nek hosszá életűek. Nagyobb igyeke­zetét és lá'lkesedést kell munkánkba belevinnünK, s akkor ez az óhajtás valósággá vjúlik.“ Teljes hosszában elkészült a kettős sínpár a Szövetségi Vasútvctyalon Október 22-én, tehát hat nappal a határidő előtt befejezték az építészek az utolsó 800 méter vasúti töltést. A kassai vasúti igazgatóság vasúti épít­kezésének dolgozói még határozottab­ban folytatták a harcot a határidő megrövidítéséért, mivel a kettős "-ín­­páron meginduló forgalom minden napja sokat jelent népgazdaságunk számára. A múlt hét hétfőjén fejez­ték be a 250 méter hosszúságú sín­pár kiépítését Kysak és Palzin között, kedden pedig a fennmaradó 125 mé­ternyi vonalszakaszt Rolova és Mar­gecany között. Október 26-án a vasu­tasok irány és magassági módosítá­sokat végeztek. Az elhelyezett sínpá­rokon még gyorsasági próbákat vé­geznek. Ha ja próbák sikerrel járnak, akkor mindjárt megkezdődik a kettős sínpáron a forgalom az egész Szövet­ségi Vasútvonal hosszában. A határidő megrövidítésében nem­csak a teljes ráapoknak, de az óráknak és perceknek is nagy jelentőségük van. A szocialista munkaverseny a Nagy Októberi «Szocialista Forradalom 38. évfordulójának előestéjén hozzá­járult az építő munkalendület foko­zásához és így .a Szövetségi Vasút­vonalon teljes egészében elkészült a teljes sínpár néhájfey héttel a kitűzött határidő előtt. * kai osztályra van bízva, amely a ku­tatóintézetekre támaszkodik. De en-* nek az osztálynak nem sikerült a termelésben kellő gyorsasággal és kellő terjedelemben érvényesíteni a kutatás eredményeit úgy, hogy bizto­sítva legyen a beruházási építkezés tervezett terjedelmének teljesítése. A technikai osztály nem állt az építé­szetben a műszaki fejlődés élére és így az új munkamódszerek, a munka gépesítése és az új termelési techni­ka az ö irányítása nélkül fejlődött, így volt ez például az építés folyama­ta módszerével, a panel-építkezés be­vezetésével, a gépi vakolással stb. Az építészetnek az ipari termelésre való áttérésekor elsősorban szükséges biz­tosítani a termelés folyamatosságát és egyenletességét, mind az építkezése­ken, mind az építő anyagokat terme­lő üzemekben. ■A folyamatos módszer a termelés olyan módszere, amely az építkezésen a termelést közelebb hozza az iparban bevezeti szalagtermeléshez. Megköny­­nyíteni az építésvezetők és a meste­rek munkáját, lehetővé teszi szá­munkra, hogy a termelés szervezésére és a technika irányítására és a mun­ka minőségére fordítsák a fő figyel­met. Az építészeti termelés technológiája és gépesítése A termelés fejlődésének és techni­kai színvonala emelésének nagyon hathatós eszköze a munkák, de főleg a nehéz és a hosszú ideig tartó mun­kák gépesítése, amelyeket segédmun­kások végeznek. Az építészetben az államosítás után fejlődésnek indult a földmunkák és a szállítás gépesítése. A kétéves tervben a földmunkáknak 45 százalékát gépesítették, míg 1955- ben már a 75 százalékát. Az 1948. évhez viszonyítva 1955-ben a kotró­gépek száma 72 százalékkal, a szkrap­­perek száma 243 százalékkal, a bul­dózerek száma 122 százalékkal emel­kedett: a dumperek száma tízszer, a daruk száma pedig harminchétszer volt nagyobb. Nagy, félig automatizált és teljesen automatizált betonkeverők készültek, amelyeknek teljesítőképessége órán­ként 120 köbméter betonkeverék. Ezenkívül teljes mértékben gépesített habarcskeverők is készültek, amelyek­nek teljesítőképessége óránként 20 köbméter. Az építkezési munkák gé­pesítését főleg a munkaerők alacsony szakmai képzettsége és a termelés folyamatosságának hiánya fékezi. Kü­lönösen figyelmet érdemel a betonozó munka, amelynek szakaszán — mon­dotta Šlechta miniszter — nagy le­hetőségek nyílnak a gépesítésre. Pénteken, október 28-án fejeződött be a prágai Július Fučík Kultúra éš Pihenés Parkjában levő Kongresszusi Palotában az építészeti dolgozók I. országos műszaki értekezlete. Az ülés utolsó napján beszédet mondott An­tonín Novotný, a CSKP KB első tit­kára. Beszédében az építészet iparosí­tásának fontosságát hangsúlyozta, a legmagasabb technika alapján. A vita keretében Beran miniszter az Ország­építő Bizottság feladatairól beszélt. A vitafelszólalások is megmutatták, hogy meg kell javítani az építkezések szer­vezését és irányítását, csak így telje­sítik az építészeti dolgozók a CSKP KB határozatát az építészetről és azo­kat a feladatokat, amelyek a második ötéves tervben várnak rájuk. A kladnói gyorsírtok sikere A Kladno-vidéki tuchlovcei Václav Nosek-bányában két gyorsfejtö együt­tes működik, amelyek a kínai bányá­szok zászlajáért versenyeznek. Felix Vráňa, Varga Arpád és Fin Alfréd él­­munkások katonaegyüttese és Anto­nín Hamer élmunkás csoportja két fejtési szakaszon Boriszkin módszeré­vel dolgozik. A harmadik negyedévben kiváló eredményeket értek el. A ka­tona-együttes 490 méter folyosót haj­tott ki. MÉHÉSZÉT^ EGYENLŐSÍTÉS Némely méhésznek minden idejét leköti a méheivel való bibelődés. Aze­lőtt a méhészetről írók is ajánlották az egyenlősítést, ezért a méhész, hogy ezt keresztül vigye, tavasztól őszig oly buzgalommal fáradozik, hogy az igazi méhész megsajnálja, ha pa­naszos kifakadásait hallja. Felsorolja a családokat számai szerint, hogy me­lyiktől hány fiasításos és hány ■mézes keretet vett el, ezeket mely csalá­doknak adta. A végén minden fára­dozása sikertelen maradt, mert a csa­ládok mégsem lettek egyformán né­pesek s mézesek. Az egyik család a ráfordított fáradtságot — a kapott hasítások és mézes lépeket — nem érdemelte meg; a másik pedig a foly­tonos gyengítés következtében — ha voltak is jó tulajdonságai — nem emelkedhetett ki a többiek közül. S így ez a méhész, dacára, hogy folytonosan rendezte a méheit, még­sem bírja megítélni azok valódi ér-A kék Réten, mezőn a fűben gyakran lát­ható, Könnyű ráismerni, kéken csillo­gó vastag hosszú potrohúról, rövid páncélos szárnyáról, amely potrohúnak csak kis részét fedi. Lomhán, nehéz­kesen mászik. Ha megfogjuk sárga olajszerű kellemetlen folyadékot bo­csát ki magából. Repülni nem tud. Hártyás szárnya nincs. Lárvája méh­­tenyésztésre kártékony. A kifejlett rovarok áprilisban jönnek a föld színére és növényfélékkel táp­lálkoznak. Párosodás után a nőstény lyukakat váj a földbe és ezekbe rakja petéit. Egy nőstény három-négy hét alatt 3-4 ezer petét rak le. A peték hőmérséklet szerint négy-öt hét alatt kikelnek. Az álcák parányiak és igen tékét egyenként, s nem tudja, hogy melyiktől mit várhat a jövő évben. Mint az elmondottakból kitűnik, az egyenlősítésnek ez a módszere nem­csak céltalan és kivihetetlen, hanem a méhekre nézve káros, a méhésznek pedig önmagát ámító időlopás. Ezek nyomában felvetődik a kérdés: van-e a kiegyenlítésnek valamely más módja, mely célszerűség és szakszem­pontok tekintetében is megfelelő? Igen, van. De ezt a módszert inkább fölsegíjésnek nevezhetjük, nem pedig kiegyenlítésnek. A családok az őszi vizsgálatnál különbözőek, és hasonlóan biztosra vehetjük, hogy tavaszi vizs­gálat is népesség és súly szempont­jából különböző lesz. Az első kérdés mindenesetre az, van-e köztük olyan, melynek vissza­maradását az anya hibás volta okozta. Mert ha van, azt az anyát — korára való tekintet nélkül — nyáron, ősszel és a tavasz folyamán is feltétlenül kiselejtezzük. nüniike fürgék. Hosszúságuk 2,5—3 mm, s fe­kete fülbemászókhoz hasonlítanak. Mikroszkóp alatt nézve, azonban vn­­lóságos szörnyeteg. Az álcák felkúsznak az alacsonyabb növésű virágokra, s ezekről a virágot látogató vadméhekre és mezélö mé­hekre kapaszkodnak. A méhek magu­kon a lakásukba is elviszik. Az álcák rendszerint a tor és az altest közé, vagy annak gyűrűi alá ékelődnek, s annyira nyugtalanítják a méheket, — vérüket szívják — hogy ezek rövid idő alatt agyongyötrik magukat. Né­ha 3—5, sőt több álca is van egy méhen. Gyakran az anyát is elpusz­tít ják. Rendszerint júniusban lepik meg a méheket, ha tehát ebben az időtájban feltűnően hullanak a méhek, nagyító üveggel, ha megvizsgáljuk, az elhul­lottakat, pusztulásuk okát is megtud­hatjuk. mert egg-egy hullán 3—5, sőt néha több nünüke álcát is találunk. A védekezés egyetlen tryjdja: a ki­fejlett tojók elpusztítása, azonban az álcák kínzása által elhullott méheket is naponként többször össze kell sö­pörni és elégetni, nehogy a rajtuk le­vő álcák más méhekre másszanak, s azoknak is a halálát okozzák. DREXLER BÉLA Szép eredmények a A III. Internacionáléról elnevezett kolhoz méhészetét 1933-ban alakítot­ták 32 méhcsaláddal. A méhészet azó­ta mindig szép eredményeket ért el, és hatalmasra növekedett. Leglénye­gesebben bizonyítják ezt az utolsó négy év adatai. 1951-től 1954-ig a méhcsaládok száma 869-ről 1162-re növekedett. l£">4-ben egy-egy család teljes mézhozama 53,6 kg, viaszhoza­ma pedig 0,79 kg volt. Ebben az év­ben a méhészet- 316 ezer rubelt jö­vedelmezett. A Kujbisevről elnevezett kolhoz mé­hészetében 1950-től 1954-ig a méh­családok száma 12-ről 95-re emelke-Hozzászólás a viasszal kapcsolatos kérdéshez Mind a nagy, mind a kisüzemi mé­hészkedésben állandóan felvetődik a viasz, illetve a műlép kérdése. Igen kevés méhész rendelkezik a viaszol­vasztáshoz és műlép-öntéshez szüksé­ges korszerű felszereléssel. Ezáltal nagyon sok viasz megy veszendőbe, ami elsősorban a méhésznek, de nép­gazdaságunk szempontjából is jelentős kár. A legtöbb méhész napviasz-olvasz­­tót használ a viaszolvasztáshoz, ami­vel a legtökéletesebb üzemeltetés mellett is 40—50 százalék viasz ma­rad vissza a salakban. Nagy viaszt veszteség mellett legszomorúbb, hogy a házilag készített műléppel a fertőző betegségek terjednek Ezeknek a be­tegségeknek a bacillusai igen szívó­kofhoz-méhészetben dett. 1950-ben több mint 100 száza­lékos szaporulatot értek el. Az egész mézhozam 50-től 83 kg, a viaszhozam pedig 1,1 és 1,2 között ingadozott. A kolhoznak a méhészetből 1954-ben 43 800 rubel bevétele volt, és a mun­kaegységek után 2900 kg mézet osz­tottak ki a tagoknak. Az elért eredmények alapján mind a két méhészet részt vett az 1954. évi Össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállításon. (A teljes, vagy egész méz­hozam a telelőre bennhagyott és a kipörgetett méz együttvéve, s viasz­hozam alatt pedig a műlépre épített és a kiolvasztott viasz értendő), (m) sak. Az elpusztításukhoz legalább 8 óráig tartó forralás szükséges. Tanácsolom, hogy minden méhész régi selejtes lépeit küldje el feldol­gozásra. Nem állítom azt, hogy ezál­tal a viaszkérdés véglegesen megol­dódna, de lényeges javulás állhat be ezen a téren. Hiszen 30—40 százalék viaszból, amely eddig a salakban el­veszett, műlép lehet. Ez a helyzet könnyítene a kezdő méhészeken is, nem lennének ráutalva, hogy egyes méhészektől kilogrammonként 130— 150 koronáért vásárolják a műlépet. Ugyanakkor nem kell attól tartani hogy a műlép megfertőzi az egészsé­ges C1"'1 Berta István Padány

Next

/
Thumbnails
Contents