Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-11-06 / 45. szám
1955. november 6. Földműves 7 Nem lehet elmenni behunyt szemmel... Hosszú fehér mészköút köti össze Buzita községet Cséccsel. Egy héttel ezelőtt nagy forgalom volt errefelé. Szekerek, traktorok, autók szállították a cukorrépát és műtrágyával megrakva tértek vissza. Rövidesen •sor került a takarmányrépa, burgonya és kukorica betakarítására is. Ügyesen ment a betakarítás, pedig bőséges termést adtak a sík róna és a távoli dombok. Aki egy hete járt erre, csodálkozhatik. A bő termésnek csak helye maradt, vagy még az sem. A tömöttszemű piros búza, melyet akkor vetettek, kikelt. A vetés, mely a fekete humuszra szép zöld sorokat rajzolt, teljesen elborította a földet. Mennyit változik a természet egy hét alatt és a természettel megváltozik az ember élete is. A bö termésből építkezési anyagot, meleg ruhát vásárol, több gondot fordít a belső melegítőre is, figyeli, hogyan nő, gömbölyödik hízója, hogyan súlyosodik kacsája, libája. Sok mindent megfigyel a józan parasztember. A buzitai állami gazdaság mellett sem tehet elmenni behunyt szemmel. Annyi új dolog történik, hogy érdemes lenne krónikába feljegyezni. A sok közül említsünk legalább egyet példának. A távoli földek, melyeket régen csak a madarak trágyáztak, termővé váltak a gazdaság dolgozóinak szorgalmas munkája nyomán. Idén a búza átlagos hektárhozama 18,92 mázsára, az árpáé 25,12 és a rozsé 20,64 mázsára emelkedett. Az őszi keverékből 16 mázsás, a zabból pedig 22,83 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. A burgonya és cukorrépa átlagos hektárhozamát még nem számították ki, de ott is szép eredmény várható. Burgonyából 140 mázsás átlagos hektárhozamra számítanak. lövőre még jobb termést akarnak elérni a gazdaság dolgozói, hiszen minden munkát az agrotechnikai időben végeznek el és a föld hiányzó tápanyagát istállótrágyával és műtrágyával pótolják. Az állami gazdaság szép eredményei jó példát nyújtottak a restei és hími magángazdáknak, akik néhány kivételével a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek. A buzitai magángazdák még nem döntöttek. Van az úgy néha, hogy a fától nem látják az erdő!, de ha tovább mennek, feltárul elöltük minden titok, mint a resteiek és a h'tmiek előtt. Három részleg tartozik a gazdasághoz, a buzitai, alsólónci és a rózsást. Ezenkívül a felsőlánci határban is van egy hosszú parcellája. Ezek a földek olyan . nagy kiterjedésűek, hogy talán a madár is elfáradna, mire körülrepülné. Es ezt a nagy területet meghódították a gazdaság dolgozói. Már elvetették rajta az őszieket, betakarították róla a cukorrépát és burgonyát. A siló-kukorica még lábon áll, viaszérését várták, no meg a cukorrépa-levelek zsombolyozása (szarvasba való rakása, savanyítása) sürgősebb volt. A mélyszántást azonban éjjel-nappal végzik két műszakban, néha háromban is. Dankó Laci, növénytermesztési csoportvfzetö, örömmel újságolja: — Nagy Pali DT-je úgy megy mint egy óra. Négy nap alatt 53 hektárt felszántott. Ha tovább így haladunk, megelőzzük a tornaiakat. A DT—54-es lánctalpas traktort Nagy elvtársról nevezték el, pedig hárman is dolgoztak vele: Nagy Pál, Karafa József és a fiatal Gazsi Jóska, aki most tanulta a traktorosságot. A DT fáradhatatlanul dolgozik. Csak üzemanyag felvételénél és karbantartáskor áll meg. Ez évben leforgatta az összes tarlót és a keverőszántást is elvégezte. A többi traktor, három Skoda és két Zetor, a talafelőkészítési munkálatokhoz és a termények betakarításához volt beosztva. A dimbes-dombos buzitai határ jó termő, de megművelése nagy gondot okoz, különösen a magángazdáknak. Szárazságban oly rögök szakadnak, mint a hordó. Kevés esőtől pedig oly csúszóssá válik a talaj, hogy nem egyszer beragad a gumikerekes traktor és ledől a szekér a kanyargós úrról. Gyenge igavonóval csak küszködés az élet, de a lánctalpas traktor könnyen legyőzi ezeket az akadályokat. Azok a munkaerők pedig, akiket b fogatos ekéktől, gőzgépektől és vizes lajtok mellől felszabadított, más munkába kapcsolódtak be. Horváth Ernő csoportja is azért tud szép eredményeket elérni a silózásban, mert mióta ez a gép dolgozik, nem rángatják őket ide-oda. Eddig 3100 mázsa különféle takarmányt srlóztak le és 1000 mázsa cukorrépa levelet raktak zsombolyába. A buzitai állami gazdaságban sok szép eredmény születik ami serbe töleg hat a szövetkezeti dolgozókra jó példát ad a magángazdáknak a nagyüzemi gazdálkodás megismerésénél, de ha a hibákat nem titkolnák és hírt adnának az újságok hasábjain is munkaszervezésükről, és munkaversenyükről, akkor még több követőjük lenne* Es a buzitai magángazdák is kilépnének a fa mögül, hogy meglássák az erdőt. CSURILLA JÓZSEF Állami gazdaságok dolgozói! Naponta növeljétek az egyes részlegek gazdaságosságát, a munkatermelékenységet és a feladatok teljesítésével járó felelősséget! Segítsétek a fiatal dolgozókat a szakismeretek elsajátításában! Törekedjetek a hektárhozamoknak és az állatállomány hasznosságának állandó növelésére! Csökkentsétek a növendékállatok elhullásának lehetőségét! Fejlesszétek ki a szocialista munkaversenyt és az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetését! Munkahelyeiteken legyetek a legjobb gazdák példái! Teremtsétek meg a legjobb feltételeket az ifjúsági brigádok kihasználására a téli időszakban! Fokozzátok a gépesítési eszközök és technikai berendezések kihasználását és terjesszétek a kultivációs munkák gépesítését, főleg a burgonya, cukorrépa és kukorica termesztésében! (A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójára kiadott jelszavakból) Az egyetlen helyes út... Nemzetgazdaságunk megszilárdításában lényegesen fontos a termelés gazdaságossága, amely ellen vétünk, még az állami gazdaságokban is. Ezt egy gyakorlati példával akarom igazolni. A Nagylomnici Állami Gazdaság Veľký Slavkov udvarban fogyatékosságok mutatkoztak. Sem az állattenyésztésben, sem a növénytermelésben nem teljesítették a termelés mennyiségének tervét, és a pénzügyi tervet sem tartották be. Hogy a hibákat kiküszöböljük és eredményesebben gazdálkodjunk, fokozatosan megkezdtük az üzemen belüli önelszámolás bevezetését Mindezt azonban a tömegpolitikai munka, a szocialista munkaverseny, valamint az érdem szerinti jutalmazás, jobb munkaszervezés, megjavított bejegyzések és a könyvelés ellenőrzése előzte meg. A szocialista munkaverseny hamar elterjedt a dolgozók között. Nemcsak egyéni verseny indult, hanem ugyanakkor, az egyes csapatok, illetve részlegek is versenyre keltek egymással. A versenyt naponként, illetve hetenként értékeltük. Az elért eredményekről mindennap értesítettük a dolgozókat. A részlegvezetők az értékelés után kitűzték a másnapi feladatokat is. így javult meg nálunk a munkaszervezés. A Veľký Slavkov-i részleg Pod Lesom farmján 1954. júliusában vezették be az »önelszámolást, Először csak a marhahízlaldákban, később azonban már a baromfitenyésztésben is alkalmazták. A tervet nemcsak az egyének részére, hanem a főtermény tervezett pénzügyi költségeire is szétírták. Az üzemen belüli önelszámolás azonban csak akkor teljesítheti hivatását, ha annak fontosságával mindenki tisztában van. Ezért két dolgozónk A. Výros.tek és J. Bednárčík elvtársak részére megnyitott takarékossági számlán állandóan követtük és követjük a takarmány és alomszalma valóságos és tervezett költségeit. A takarmányt a valóságban megszabott árak után értékeltük, most azonban a tervezett árak az iránymutatók Hogy ez helyes, bizonyítják azok a kötelezettségvállalások, amelyek a dolgozók kezdeményezéséből erednek. Példa erre Jozef Bednárčík kötelezettségvállalása: ).. A gazdasági udvar első félévi súlygyarapodásának egyéni tervét, vagyis a napi átlagos 80 dkg-os súlygyarapodást 112 százalékra teljesítem. 2. Az 1 kg súlygyarapodásra tervezett takarmány mennyiséget 5 százalékkal csökkentem. 3. Az 1 kg súlygyarapodásra tervezett költséget is 5 százalékkal csökkentem. Ha a dolgozó a tervet teljesítette, akkor a havi elszámolásnál a megtakarított költségekből 30 százalékot, ha csapatról van szó 40 százalékot, ha az egész farmról,. akkor pedig 50 százalékot kap. A prémium 50 százalékát havonta fizetjük ki, a másik 50 százalék pedig az üzemben levő személyi számlán marad. A végleges elszámolást az év végén rendezzük. A prémiumot a Földművelésügyi Mini^térium jóváhagyásával a megtakantott béralap összegéből fizetjük ki, azzal a feltétellel, hogyha a tervezett súlygyarapodást valóban elérték. Az üzemen belüli önelszámolás segít bennünket az új ember nevelésében és az új munkaviszonyok kiala- * kitásában. A kapitalizmus idejében kizsákmányolt cselédemberek ma gazdákká váltak. Andrej Výrostek elvtársnak egy évvel ezelőtt nehezen ment az egyszeregy, ezért sokat tanult. Ma már büszkén beszél arról, hogyan tervezi a takarmányadagot, hogyan számolja ki a takarmány értékét, az elért súlygyarapodást, a munka után járó bért, esetleg az 1 kg-os súlygyarapodásnál a csökkentett költségek után járó jutalékát. Habár az üzemen belüli önelszámolás még most is sok nehézséggel jár, az eredmények megmutatták, hogy a gazdaságosság szempontjából ez az egyetlen helyes út. Ugyanazok a dolgozók, ugyanazon feltételek mellett dolgoznak, akik 1954-ben is dolgoztak az állattenyésztésben és a növénytermelésben. Akkor veszteséggel zárták a gazdasági évet. Ez év márciusában pedig több mint 15 ezer korona nyereséget mutatnak ki az állattenyésztésben és április végére már 69 ezer koronára emelkedett a nyereség. Ez szép eredmény pedig még távolról sem használták ki a lehetőségeket. Ezért a Nagylomnici Állami Gazdaság dolgozói a X. pártkongresszus irányelveinek érdekében még határozottabban haladnak ezen az úton. R. B. a palárikovói 5. Rastislavicei részleg: hat hektáron elvégezték a mélyszántást, 960 mázsa cukorrépát és 610 mázsa burgonyát elszállítottak, azonkívül 280 mázsa répafejet szállítottak a silógödrökhöz. A nevezett részlegeken kívül jó munkát végeztek a palárikovói állami gazdaság többi részlegének dolgozói is. Jobb munkaszervezéssel azonban még nagyobb eredményeket lehetett volna felmutatni. Az áilami gazdaság igazgatósága bízik abban, hogy az egyes részlegek dolgozói a soronlévő munkálatok folyamán nagyobb igyekezetei mutatnak és ezzel hozzájárulnak az őszi munkák, különösen pedig az őszi termények betakarításának mielőbbi befejezéséhez. SZALAÝ FERENC az SZLKP összüzemi szervezetének elnöke. A vasárnapi műszak eredménye . állami gazdaságban A palárikovói állami gazdaság dől gozói helyesen értelmezték a nyitrai KNB felhívását és okt. 15—16-án vasárnapi műszakot szerveztek. A munkában résztvettek a gazdaság összes dolgozói s igyekezetük különösen a cukorrépa betakarítására és elszállítására irányult. A munkálatokat az igazgatóság dolgozói, az üzemi pártszervezet és a FSZM-ROH üzemi bizottságának tagjai irányították és szervezték. Az egyes részlegekre kiküldött tanácsadók összeköttetésbe léptek a részlegvezetővel, a párt és a tömegszervezetek elnökeivel, akikkel közösen megvitatták a feladatokat. Nagyban ennek is köszönhető^ hogy egyes részlegek dolgozói igen szép eredményeket értek el a vasárnapi műszakban. 1. Palárikovói részleg dolgozói 900 mázsa cukorrépát és 500 mázsa burgonyát szállítottak a vasúti kocsikba. Ezenkívül kiszántottak 2,5 hektár cukorrépát. 2. Dénesdi részleg: négy hektáron elvégezték a mélyszántást, 300 mázsa burgonyát és 600 mázsa cukorrépát raktak vagonokba, azonkívül kiszántottak négy hektár cukorrépát. 3. Csúzi részleg: Egy lánctalpas traktorral 10 hektáron elvégezték a mélyszántást, kiszántottak hat hektárnyi cukorrépát, ebből két hektárt kombájnnal és 267 mázsát elszállítottak. 4. Miklósi részleg: dolgozói kiszántottak egy hektár és megtisztítottak 2 hektár cukorrépát, azonkívül 161 mázsa burgonyát és 674 mázsa cukorrépát raktak vagonokba. Tisztelet az élenjáróknak A galántai állami gazdaság példás dolgozói Kováčik Adam, a i szarvasmarhák hizlalója és az új módszerek ab kalmazásának úttörője a kisbikáit gyorshizlalásánál. 1952 óta állandóan fokozza a napi súlygyarapodást és már 1954-ben 1,06 kiló napi átlagos súlygyarapodást ért el. Jelenleg az üzemi önálló elszámolás módszereit népszerűsíti és az utóbbi négy hónapban, nemcsak, hogy egy kilónál magasabb átlagos napi súlygyarapodást ért el, de a tervbevett takarmány költségeit több mint 30 százalékkal csökkentette. Ezért a lelkiismeretes munkájáért szép fizetésén kívül prémiumrészesedése is lesz. * ★' Jurinová Petronella fejőnő, a tomásíkovói ÁG dolgozója, a legmagasabb tejhozamért folytatott 1954- es verseny győztese. Részlegén évi 5290 liter tejhozamot ért el tehenenként. E kiváló eredményekért a köztársasági elnök Jurinová Petronellát a . Kiváló Munkáért” érdemrenddel tüntette ki. Ebben az évben is több mint 13 liter átlagos napi tejhozamot ér el. Munkájában Malinyinova módszerét al-ч kalmazza és férje, Jurina József tapasztalatai szerint is igazodik, aki a „Munkaérdemrend” viselője. A reábízott állatokat gondosan ápoija. Tíz tehéntől 9 borjút választott el és egyikük sem pusztult el. j * *★ f Vaško Štefan, a galántai ÄG únov* cei farmjának ser'tésgondozója, > 1951 óta dolgozik sertésekkel. Munf káját egyre tökéletesíti. Szorgalt másán tanulmányozz« Ljuszkova r módszerét. Jó szakember-fajte^ nyésztő lett belőle. AK elválasztott v malacok számát évről évre növeli, f 1954-ben minden anyakocától' 13 f malacot választott el, az idén pef dig felajánlást tett, hogy még a f tizennégyes szaporulatot is túllépi, f Már az eddigi eredmény is 10,5 f malac anyakocánként. Nagy gond-1 dal ápolja és eteti a szopósmalacokat. Nyolc hét után 21 ki'ós malacokat választ el. Tapasztalatait szívesen adja át munkatársainak is és ennek köszönhető, hogy az únovcei farmon már most több mint 9 malaca van minden anyakocának és év végéig eléri a 14 darab átlagot. A Patóč házaspár a"; galántai ÁG únovcei farmján dolgozik. Huszonnégy tehén gondozását vállalták, amelyektől 1954-ben átlag 3760 liter tejet fejtek. Ez év elejétől minden tehenüknél 10 liternél több napi átlagos tejhozamot érnek el. Szorgalmas munkájuk gyümölcse egy szép szimentálk tehéncsorda, melynek tejhozamát — Jurinová elvtársnő példáját követve — továbbra is fokozni szándékoznak. Az elmúlt évben 23 egészséges borjút választottak el. Ezeket Stejmanbódékban rideg módszerrel nevelik.
