Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-10-30 / 44. szám
8 f$Mmftves Az atomenergia békés felhasználása a mezőgazdaságban A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Biofizikai Intézetében növénymagvakat sugároznak be radioaktív kobalt izotópokkal. A besugárzott magokból termesztett növények fejlődése gyorsabb és gazdagabb a termésük. Megfigyelések folynak továbbá a rádióizotópokkal besugárzott növények fejlődési folyamatainak megállapításánál. A növények tápanyagaiba rádióizotóp változatait keverik s a fejlődés Szakaszaiban ilyenformán pontos képet kapnak arról, hogy melyik időben tápanyagokra van a növényeknek szüksége. Rádióizotópok segítségével sikerűit megfigyelni, hogyan használja fel a növény a nitrogént, ha a földből, vagy pedig ha a levegőből kapja. A rádióizotópok ugyanis hasonló sugarakat bocsátanak ki magukból, mint a röntgensugárzás, ami azt jelenti, hogy sugárzástik átlátszatlan, a közönséges féhy részére átjárhatatlan anyagokon is áthalad. Ezért az anyagok belsejéről pontos képet lehet készíteni minden szakaszban. Rádióizotópoknak az ismertetett alkalmazási lehetőségein kívül még számtalan más módozata is rendelkezésünkre áll az egyes tudományos ágak fejlesztésében. Egyre több helyen állítanak fel kutatóintézeteket a gyakorlati alkalmazások kísérletezésére. Már jelenleg is rengeteg' eredmény utat nyitott az ismeretlenbe s a megoldatlan problémákra mindinkább fény derül. Az elért eredmények gyakorlati alkalmazása nemsokára nagy segítséget jelent a termeléshozam fokozásában. A rádióizotópoknak az alkalmazása nemcsak a mezőgazdaságban lehetséges, hanem minden tudományos és gyakorlati ágazatban, ezért az egész világ felfigyelt ezen új részecskék kimeríthetetlen használatára. 'Mik is tehát a rádióizotópok? Hogy megismerkedjünk a rádióizotópokkal, képzeljük el szemléletesen az atom felépítését, mely elektronokból, protonokból és neutronokból áll. Az elektronok éppúgy keringenek az atommag körül, mely protonokból és neutronokból tevődik össze, mint az egyes bolygók keringenek a nap körül. A protonok és az elektronok különböző elektromos töltésükkel egyensúlyban tartják egymást. Az elektron negatív töltésű, a proton pozitív töltésű és a neutron semleges, vagyis nincs elektromos töltése. Ha az atommag protonszámát megváltoztatjuk más elem atomja keletkezik. És ha csak az atommag neutronszáma változik, akkor ugyanazon tulajdonságú atom létesül, de más atomsúllyal, vagyis izotóp keletkezik. Tegú atom, más súllyal, fgy világos lesz az is, hogy az atomsúly elenyésző eltéréssel a protonok és a neutronok számától függ. Rádióizotópokról akkor beszélünk, ha az izotópok állandó tovább bomlásuk közepette a röntgensugárzáshoz hasonló sugárzást bocsátanak ki magukból. A sugárzás, amint már említettük, átlátszatlan testeken is áthalad. A sugárzásra minden fényérzékeny papír és film érzékeny, ezért az anyagok belsejében levő kívülről láthatatlan részek is fényképezhetök lesznek az izotóp átsugárzásával. Izotópokat ma már mesterségesen is elő tudnak állítani. Az ismert elemek atomjainak izofópváltozatait már a legnagyobb részben mind előállították. A mesterségesen előállított izotópok száma meghaladja „az 1200-at s csekély kivétellel mind rádióaktív. A rádíóizotópokat sugárzásuk erőssége szerint csoportosítják és alkalmazzák. A sugárzás erősségét Geiller- Müller számlálócsővel mérik, mely műszer a korszerű fizika egyik legtökéletesebb műszere. A műszer a legcsekélyebb mennyiségű rádióaktív anyagot is pontosan kimutatja és an. nak mennyiségéről is biztos adatot nyújt. A sugárzás időtartamát a felezési idővel mérik, ami azt jelenti, hogv az egyes rádióizotópok sugárzásának erőssége a felezési időtartam alatt a felére csökken. Például, ha egy rádióizotóp felezési ideje 25 év, az azt jelenti, hogy a sugárzásnak az erőssége 25 év alatt a felére csökken, s további 25 év múlva pedig a negyedére és így tovább. Az izotópok mesterséges előállítása ciklotron, vagy atomreaktor segítségével történik. Laboratóriumi előállítása ciklotronban és nagybani előállítása pedig atomreaktorban történik. Mindkét esetben az egyes atomokat neutronbombázásnak teszik ki s így megváltoztatják azok neutron számát, vagyis tovább bomló rádióaktív izotópokká alakítják át. Az atomfizikával foglalkozó tudósok már régen felfedezték, hogy az atom nem állandó, hanem még az is alkotó elemekből áll. Az elektron és a proton meglelése volt az első. S csak 1932-ben derült fény az atommag problémájára, hogy az nemcsak csupán protonokból, hanem neutronokból is áll. A neutronok felfedezése új utat nyitott az atomfizikában és sok megoldatlan problémára adott választ. Mint például a rádióizotópok felfedezése is. Az új problémák megoldása mellett azonban megint új problémák születtek. Ma már azt is tudjuk, hogy az atomok elemei, vagyis az oszthatatlan részecskék még tovább oszthatók. Például a neutron szintén bomló részecske, mely 20 másodperc alatl energiafelszabadulás mellett protonokra és elektronokra esik szé*. Napjainkban egy újabb tudomány kialakulásának vagyunk részesei. Az atom elemi részeiben (elektron, proton, neutron stb) ma már nem azt a megközelíthetetlenül egyszerű oszthatatlan valamit látjuk, melynél az anyag szerkezete nem ismerhető meg. Tudjuk, hogy az elemi részecskéknek is van felépítésük, noha még nem tudjuk elképzelni, hogy milyen. Nem bonyolult fogaskerekekből, golyókból és rudakból álló gépre gondolunk, hanem a természet gazdag, sokoldalúságának egy új megnyilvánulására. Ez az új tudomány, mely most van születőben, az elemi részek fizikája nevet kapta. A tudósok hangyaszorgalommal tízezerszámra dolgozzák fel a magrobbanásokról készült felvételeket, míg az egyiken megtalálják a keresett részecskéket. A megfeszített munkának érik a gyümölcse. Ma mégcsak sejtjük az új törvényeket az elefni részek felépítéséről, de az qljövendö évek, évtizedek megérlelik az átfogó törvényeket, s az anyag szerkezetének új, ma még ismeretlen titkai nyílnak meg előttünk. FELDSAM L. A technika további fejlődéséről tárgyaltak Az elmúlt' héten a prágai Sziáv- Házban összejöttek a Kulturális (Jgyek Minisztériuma vállalatainak vezetői és műszaki dolgozói. A nyomda*, gramofonüzemek, film-műtermek, radioes televizióstúdiók, valamint a kultúrát sozlgálő összes többi berendezések technikai fejlődéséről tárgyaltak. Az aktívát Ladislav Stoll, a kulturális ügyek minisztere nyitotta meg. A tárgyalások célja az volt, hogy a CSKP KB és a kormány téziseinek értelmében a csehszlovák ipar további fejlődésére vonatkozólag olyan javaslatokat és intézkedéseket tegyenek, amelyek a jövő ötéves tervben hozzájárulnak a Kulturális Ügyek Minisztériuma vállalatai és létesítményei fokozott feladatainak teljesítéséhez. Aftalajlazítós eke vibráló altaiajlazítóval A tapasztalatok szerint nagy mértékben csökkenti az eke vontatási ellenállását, ha a rászerelt altalajlazítót vibrálják. Ez a hatás különösen ugar-, parlagfeltöréseknél mutatkozik. 5—15 cm mélységben végzett munkánál 3-4 cm amplitúdó mellett a legcélszerűbb lengésszám 1000-től 1400- gi terjed. Az eke vontatási ellenállása ezáltal 30 százalékkal csökken. Különböző lengésszámú vibrációkkal végeztek kísérleteket. A kísérleteknél a műszereket egv motorral és dinamóméterrel felszerelt kocsira helyezték el, így a talajlazításhoz szűkhát az izotóp ugyanolyan tulajdonsa-‘ séges erőt, a lengésszámot és a ha-Póroron fokozzák a szénfejtést A pőtori Bukovec-bányában az év eleje óta majdnem 650 vagon szenet fejtettek terven felül. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója előtt ebben a bányában is napról napra növelik a szénfejtést. A legjobb munkát Dulaj András élvájár 75 tagú bányászegyüttese végzi. Dulaj elvtárs csoportja 170 méter hosszú kettős szénfalon dolgozik. — A legközelebbi napokban a kettős szénfalnál ismét növekedni fog a széntermelés, mondja Milan Šlota mérnök, a Bukovec-bánya vezetője. — A Donbass-kombájnhoz és a szállító-szalaghoz két új gépet átütünk és ezzel jelentősen megkönnyítjük a szállítóberendezés áthelyezésének munkáját. A szénfejtés további 4 vagonná1 fog emelkedni naponta. A Bukovec-bánya kettős szénfalánái dolgozó bányászok ez év végéig ezer vagon szénnel többet fejtenek terven felül. ladási sebességet regisztrálják. A mérések megállapították, hogy 540-es lengésszámnál a vonóerőszükséglet 20 százalékkal, 850-nél 27 százalékkal, és 1350-nél 40 százalékkal csökken. 2400 és 3500 körüli rezgésszámok a vonóerőszükségletet már csak kevéssé befolyásolták. A megvibrált altalaj-lazitókat az ekekeretre konzolokkal erősítik fel, és egymással egy rúd segítségével kötik össze. Л rúd közepén helyezkedik el a lamellaszerű vibrátor, melyet a traktor kardántengety segítségével, közvetlenül működtet. Mivel a traktor tengelycsonkjának fordulatszáma csak 536/perc, a lengéseket beépített áttételekkel a szükséges lengésszámra emelik. A szántás mélysége a vonóerő-csökkenést csak nagyon kis mértékben befolyásolja. Nagyobb előrehaladási sebességnél — kb. 1,5 m/sec — csökken a vibráció hatása, a vibrátor lengésszámát emelni kellene, ami azonban nehézségekbe ütközik. Tekintve, hogy az altalaj-lazítók az ekegerendelyhez csuklósán csatlakoznak, vibrációjuk nem adódik át a*gerendelyre. Kötött talajoknál megállapították. hogy a vibráció következtében előálló vonóeröszükséglet-csökkenés ezen talajoknál nem nagyobb 5—10 százaléknál. Készülék az akkumulátor-telepek légmentes tömítésének vizsgálatára A gyárilag előállított akkumulátortelepek légmentes tömítettségét felül kell vizsgálni. Ez a vizsgálat bármely készülékkel elvégezhető, amely a cellában 0,2 kg/cm nyomástöbbietet hoz létre. Gyakran előfordul, hogy a gépkocsikban elhelyezett telepek akkumulátoredénye (á szárító kivezetés helyein) megsérül, a masztixban repedések támadnak, ami az elektrolit apadásához vezet. Ennek elkerülésére célszerű a telepet mind üzemközben, mind pedig a javítás és a raktárból való kiadás után időközönként a légmentes tömítés szempontjából felülvizsgálni. A berendezés a következő egységekből áll: A gépkocsiabroncshoz használatos pumpából, amellyel az akkumulátorban a túlnyomást létrehozzák, a feszméröből, amely a túlnyomás mérésére szolgál, a T csatlakozásból, amely összeköti a feszmérőt és a pumpát az akkumulátorral, valamint az elfordítható csapból a pumpának a T elágazásról való lekapcsolására. Az akkumulátoredény légmentes tömítettségének vizsgálatára a vizsgálandó edény nyílásába dugó helyett a T csatlakozást csavarják be, a csapot kinyitják és a szivattyúval 0,2 kg/cm2 túlnyomást hoznak létre. Ezután a 4 csapot elfordítják és amennyiben a feszmérő állása 3—5 másodpercen keresztül változatlan marad, úgy az akkumulátor kiállotta a vizsgát és légmentesen tömítettnek tekinthető. Az edényben levő nyomás csökkenése viszont tömítetlenségre utal (a folyás helyét a levegő eltávozásáról könnyen meg lehet állapítani). A fentiekben leírt készülékkel nagyszámú akkumulátor-telepet vizsgáltak át és segítségével minden alkalommal gyorsan megtalálták- a tömítetlenségnek külső vizsgálattal meg nem állapítható he-l&éú MÉHÉSZET= 'l_ 1 a'LS" 51,1, ■...: ;il' ■■ rr=Ť 2 -г-: 1955. október S®, Védekezzünk a gyomorvész ellen Míg a költésrothadást a méhészek komolyan veszik és az ellene való küzdelemben tevékenyen közreműködnek, addig a gyomorvésszel nem sokat törődnek. Legtöbbször lappangva pusztít. A beteg családok tavaszi fejlődése vontatott. Sok az elhulló dolgozó. Akácra a családok nem népesednek meg kellően. A méhész a baj okát permetezésben, hidegben, zivatarban keresi. Pedig a családok legyengülését, illetve rossz fejlődését a gyomorvész okozta. Ez a betegség sok méhészetben rontja le a családok életerejét és termelésben komoly kieséseket okoz. A gyomorvész által okozott veszteség sokkal nagyobb, mint a költésrothadás által bekövetkezett károk. ) A gyomorvész nemcsak akkor okoz kárt, ha a családok teljesen elpusztulnak, vagy annyira legyengülnek, hogy egyesíteni kell őket, hanem akkor is, ha a családok a betegség miatt nem tudnak idejére felerősödni. A betegség legtöbb helyen nem nyilvánul meg szembetűnő formában. A méhészek a gyenge fejlődést, az elnéptelenedést általában a rendkívüli télnek, rossz tavasznak tulajdonítják. Sokan azt tartják, hogy a gyomorvészt a cukoretetés okozza. Tudjuk, hogy ez nem igaz. Az idejében feletetett cu-> kor telelésre jó, s betegséget nem okoz. Sokkal jobb, mint a gyomorvész-I spórákkal fertőzött, vagy rossz minó- I ségű (pl. mézharmat) méz. A gyomorvész által okozott károkát a családok gondos kezelésével, a betegség megelőzésével legalább is csökkenteni lehet. Mit kell tennünk? 1. A családokat mindig jó erőben (népesen, bő élelemkészlettel) kell tartani. Különösen fontos, hogy sok fiatal méhvel teleljük be. Erre mindig legyen gondunk! Hordástalan időben a családokat augusztusban, szeptember elején etessük. Hordásban is ellenőrizzük a családokat, és ha az anyát kiszorítanák, tűzdeljük meg a fészket fiasításra alkalmas lépekkel. 2. Cseréljük gondosan a lépeket. A méheknek adjunk mindig módot az építésre, mert ezzel a fertőzés lehetőségét csökkentjük. 3. Ne tűrjünk öreg anyákat. A fertőzésen .átesett családok anyját minél előbb cseréljük ki. 4. A családokat bőséges, jó élelemkészleten teleljük be. Telelés alait biztosítsuk nyugalmukat. 5. Méhészetünk egészségügyi helyzetét állandóan ellenőrizzük és időszakonként a gyanús családokból mintát küldjünk vizsgálatra. A fertőzött családokat külön kezeljük. Betegségre gyanús, vagy beteg családoktól lápét, mézet, népet, fiasítást, anyát más családokhoz ne tegyünk át. Olvasóink kérdeznek — olvasóink felelnek Lapunk 42. számában Berka István, méhész Padányból javasolta, hogy indítsunk egy rovatot, amelyben az olvasók kérdeznek és az olvasók felelnek. A javaslatot helyeseltük és úgy látszik több olvasónk is egyetért velünk, mert máris küldtek be kérdéseket. Elsőnek Berka István méhésztársunk kérdését közöljük, valamint egy másik kérdéssel kapcsolatban is kérjük olvasóink hozzászólását. Ferka István: Egy méhészeti előadáson az előadó arról beszélt, hogy rajait előre meghatározott helyre tudja csalogatni. Kevés citrom olajjal dörzsöli meg a kívánt helyet és a rajok 80—90 százaléka odarepül... Méhésztársaimnak vannak-e ezzel kapcsolatban szerzett tapasztalataik? Többek kérdése: Mi az oka, hogy az ősz elején több fiatalanya nem párzott meg és herefiasítóvá vált? Kérjük méhésztársainkat, hogy mind a két kérdéshez minél többen szóljanak hozzá és újabb kérdéseket is küldjenek szerkesztőségünkbe. A méhek telelése nagy hidegben Több mint 30 éve dolgozom a méhekkel az Orosz SZSZK különböző kerületeiben. Volt rá alkalmam, hogy a méhek telelését a legkülönbözőbb éghajlati viszonyok között megfigyeljem Azt tapasztaltam, hogy télen a meleg károsabb a méhekre, mint a hideg. Ha a kaptárban elegendő jó minőségű méz van, akkor a hideg a méhekre nem veszélyes. Bagojavlenszk faluban, Salaurov IX J. tanítónál 1918-ban kiszállt egy raj s a 300 m-re levő templom kupolájának egy résébe telepedett be. Ott élt egészen 1923-ig. 1923 nyarán a méhek nekiestek a templom tetejét festő másolóknak és nem engedték őket dolgozni. Engem kértek meg, hogy szedjem ki a melleket a kupolából. Örömmel vállalkoztam rá, annál is inkább, mert még csak akkoriban kezdték behozni északra a méheket, így vásárolni sem lehetett. Kibontottam a tetőt és kivagdaltam a lépeket a méhekkel és mézzel együtt. A közepes erősségű családnak mintegy 20 kg méze volt. A fészek felső részében a méz részben megikrásodott, de sem penész, sem ürülékkel szennyezett lépet nem találtam. Tehát ebben a különös kaptárban i földtől 25 m magasságban ez a méhcsalád 5 telet vészelt át, minden védelem nélkül, itt északon, ahol a vastető alatt nyáron forróság, télen pedig ugyancsak hideg lehetett. A hőmérséklet időközben mínusz 45 fokig Is lesüllyedt. Számítsuk hozzá még az állandó szelet és azt a zörgetést, ami a tetőn a haranglábtól lenyúló lánc okozott. Még nyugalmat sem élvezhetett a család a telelés alatt. Ezután nem féltem többé a méhek hideg teleltetésétől. Csak az a fontos, hogy a családnak elegendő és jó tápláléka legyen. Később, mikor a Fekete-tenger partján, Novorosszijszk alatt méhészkedtem 7 éven át, nem vittem zárt telelőbe a méheket, jó lehet itt is előfordultak 23 fokos fagyok. Télen hó nem hullott, erős északi szelek íújtak. Méheink béleletlen, 25 mm vastag falú kaptárakban teleltek, külső takarás nélkül. A telelésből egészségesen kerültek ki és már 6 fok melegnél kezdtek kirepülni. A Kaukázusban, Sztavropolban 4 télen át a házfal mellett az eresz alatt teleltettem. A telelésből a családok jó állapotban kerültek ki, pedig Sztavropol 700 méter magasságban van a tengerszínt felett és itt is erős szelek uralkodnak. 1953-ban méheim úgy teleltek be, hogy a fészekben 50 százalék mézharmat volt. Méghozzá zárt helyen, négy sorban kellett elhelyeznem őket. Övtam a helyiséget a felmelegedéstől, fokoztam a szellőztetést. Az átlagos hőmérséklet 0 fok volt. A méhek kis veszteséggel teleltek ki. Mindez azt bizonyítja, hogy a méhcsaládok sikeres teleltetéséhez 'elegendő és jó minőségű mézkészletről kell gondoskodnunk. A hideg kaptárakban is jól telelnek, ha jól el vannak látva. BALANGYIN („Méhészet”) Méhéezegyesületek a Szovjetunióban Habarovszkban és_ Orsókban af egyénileg gazdálkodó méhészek egyesületet alakítottak. Az előbbinek 37, az utóbbinak pedig 200 tagja van. Ezek a legkülönbözőbb foglalkozású dolgozók közül kerülnek ki: tanító, mérnök, A méhészek. sgóp eredményeket érnek
