Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-10-30 / 44. szám

1955. október 30.

FŠÍdniftves

7

A Nagylomnici Állami Gazdaság versenyfelhívásának visszhangja

E hónap elején néhány állami gazdaság vezetője tapasztalatcserén volt a tsúzi állami gazdaságban. A mezőgazdasági dolgozók nagy része figyelemmel kiséri a galántai- és palárikovói állami gazdaságokat, ahol az üzemen belüli önálló elszámolás (hozraszcsot) bevezetésével évről évre növekednek a hektárhozamok és az állatok hasznossága, az önköltség pedig csökken. Ennek az újfajta gazdálkodásnak a . titkait akarják feltárni, másokkal is megismertetni a tapasztalatcsere részvevői.

Hatala József a csúzi állami gazdaság csoportvezetője elmondta, hogy az ő gazdaságukban már 1954-ben bevezették az önálló elszámolást, mind az állattenyésztésben, mind a növénytermelésben. Erre az elhatározásra az építkezésben felmerült nagy kiadások késztették őket. Ügy gondolták, hogy takarékos gazdálkodással mindenre futia, nem kell kölcsönt kérni.

Már 1953 őszén földjeikből mintákat küldtek a Talajvizsgáló Intézetnek és az intézet utasítása szerint miítrágyáztak. Csakis a hiányzó anyagokat pótolták. Nem történt meg, hogy a foszforban gazdag talajra szuperfoszfátot szórtak volna. A szakszerűen felhasznált kisebb mennyiségű műtrágya a talaj szerkezetét és táplálóerejét jobban megjavította, mint más években a hektáronként elszórt három mázsa szuperfoszfát.

A tervezett hektáronkénti 16 koronás műtrágyázási költség 14,20 koronára csökkent. A talajelőkészítési munkálatok pedig a gépcsoportok alkalmazásával a tervezett 59,19 korona helyett 46 koronába kerültek hektáronként. Ezenkívül hatalmas munkaerőtartalékokra bukkantak, amelyeket más munkákba kapcsoltak be. Á helyes munkatervezésnek, a gépek célszerű kihasználásának már kezdetben megmutatkoztak az előnyei.

Az állattenyésztésben még nagyobb eredményeket értek el, mint a növénytermesztésben. Ott a dolgozók maguk is ellenőrizhetik munkájukat. Naponta megállapíthatják, hogy az emelkedő súlygyarapodást és a tejhozamot mily értékű takarmánnyal érik el.

Ezen a tapasztalatcserén a kételkedők is belátták, hogy a hasznos gazdálkodáshoz egyedüli út az önálló elszámolás vezet. Ezzel a gazdálkodási módszerrel a „leves nem kerül többe, mint a hús".

Hatala részlegvezető figyelmeztette a részvevőket a kezdeti nehézségekre is. Azt mondotta, hogy a kedvezőtlenebb körülmények miatt néhol nem minden sikerül úgy, mint náluk, a hozraszcsot rendszer azonban mindenképpen meghozza gyümölcsét.

A résztvevők dehogyis riadtak viszsza a nehéz kezdettől. A nagylomnicl állami gazdaság vezetői ott mindjárt versenyre hívták az összes állami gazdaságokat a hasznosabb gazdálkodás elérésére.

A verseny célja: az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetése az állattenyésztésbe és növénytermelésbe.

Főbb pontjai:

1. Az állattenyésztésben a tervezett hasznosság minél nagyobb túltejesítése.

2. A tervezett önköltség maximális csökkentése termelési egységenként.

Növénytermelés:

1. A tervezett hektárhozam minél magasabb túlteljesítése.

2. A tervezett termelési költség maximális csökkentése.

Ez a merész felhívás nagy visszhangra talált, mert éppen azok a dolgozók kezdeményezték, akiknek gazdaságai nehezebb termelési viszonyokkal küzdenek, ahol a tavasz rövidebb, az ősz korábban beköszönt és a talajviszonyok sem olyan jók, mint a Csallóközben, vagy Mátyusföldön.

A felhívást elsőnek Anton Matejov, a palárikovoi állami gazdaság igazgatója fogadta el. Matejov példáját követte Holcsík Károly, a galántai állami gazdaság igazgatója.

A csúzi eszmecsere eredménnyel zárult. Illetve ott kezdődött meg a heves verseny több állami gazdaság között. Azóta kormányunk nagy segítséget nyújt az állami gazdaságok dolgozóimik az önálló elszámolás bevezetéséban, tanfolyamokat rendez, hogy minél többen elsajátítsák a szükséges tudományokat, szervezési tapasztalatokat, munkamódszereket. Ilyen tanfolyam volt a múlt héten Modrán, ahol 11 állami gazdaság igazgatója, tervezője és könyvelője vett részt. Ezen a tanfolyamon mondta Matejov elvtárs a palárikovoi állami gazdaság igazgatója:

A jolsvai állami gazdaság Licince udvarában eddig még nem igen termeltek burgonyát. Az öreg emberek állítása szerint a Szarkapuszta nem alkalmas a cukorrépa, burgonya és kukorica termesztésére.

,,A tapasztalatoktól nem igen térek el” — mondja Gyimothy László, a részleg vezetője, — de, hogy itt nem teremne meg burgonya, azt már nem hiszen! És négyzetes fészkes ültetéssel elvetették a burgonyát.

A levélzet elszáradása után, megkezdték a burgonya kiszedését. Azonnal látták, hogy a burgonya termesz-A kossúti állami gazdaságban a Magasépítészeti Vállalat trnavai 713-as számú üzeme a harmadik negyedévben megkezdte a gazdasági épületek és lakások építését. Az építészeti dolgozók eredményes munkát végeznek ezen a részlegen. Ez főleg Rigó János négytagú kőműves csoportjának érdeme, amely magasan túlteljesíti a tervet. Eddig két ikerházat és egy 2b vagon termést befogadó raktárt, az

— Mi annak köszönhetjük eredményeinket, hogy a pártszervezet, CSISZ szervezet is bekapcsolódott a munkába a hozraszcsot bevezetése idején. A sportszakosztály, színjátszó-csoport, ének- és tánccsoportok, továbbá zenekarunk is részt vett mind a szervezésben, mind a testi munkában. Eredményeinket nem titkoljuk, de a hiányosságokat sem szégyenkezünk megvitatni, felszínre hozni. Munkánkban sokat segít a sajtótízperc, versenytábla, villámújság. A szaklapok és politikai lapok szerkesztőségével levelezőink révén állandó kapcsolatot tartunk fenn.

Matejov elvtárs igazát kiküldött szerkesztőnk is bizonyította a tanfolyam értékelésén. Lapunknak is több levelezője és tudósítója van a palárikovói állami gazdaság dolgozói közt. Például Izsák László, Szalay elvtárs és Horváth Mária.

A tanfolyamon három gazdaság fogadta el a lomnici állami gazdaság felhívását, Partizánske, Nyitra és a tornóci állami gazdaság. A verseny kérdésével egyre többen foglalkoznak, mert az önálló elszámolás bevezetése a dolgozóknak és a gazdaságnak is hasznot jelent. Azonkívül a verseny győztesei a Földművelésügyi Minisztérium 35 ezer korona pénzjutalmában részesülnek.

CSURILLA JÓZSEF

tése bizony jól kifizetődött, hiszen hektáronként 300 mázsás hozamot adott. Most már csak a termés gyors betakarítása volt hátra.

Betakarítás közben azonnal osztályozták a burgonyát.

A betakarítás munkálatait három csoportban végezték. Az egyik a szép egészséges gumókat, a másik az ültetésre szánt burgonyát, míg a harmadik csoport a maradékot szedte össze. Ezek alapján aztán — ahogy a csoportok szedték — elvermelték, vagy az állomásra szállították, illetve hizlalás céljára tartották meg.

adminisztrációs célokat szolgáló épületeket, az autógarázst és a kovácsműhelyt építették fel. Nem sokára megkezdik az ácsmunkákat. A gazdaság alkalmazottai a jövő év harmadik negyedéve helyett már a jövő év első hónapjaiban beköltözhetnek az új családi házakba és a gazdasági, valamint egyéb épületeket is néhány hónapp.l a tervezett idő előtt adják használatba.

Első burgonyatermés Szarka-pusztán

Meggyorsítják az építkezést

Osztályozzák a cukorrépát

A hldaskOrtl határban vidám nótát hoz felénk a szél. Az áflaml gazdaság cukorrépa tábláján csinos, fiatal lányok Novák és Lancsin vezetők irányításával szedik és osztályozzák a cukorrépát. Már csak egy pár hektárról kell összeszedni és végeznek a betakarítással. 108 hektáron volt cukorrépa, ami sok munkát jelentett, de sokat segített a répaszedő kombájn: 39,5 hektárról szedte fel a bő termést. A jól megművelt föld 303 mázsás átlagos hektárhozamot adott. Hogy több jövedelme legyen a gazdaságnak és több keresete a dolgozóknak az összes cukorrépát osztályozzák, F, K.

Valahol a Bódva mentén

Egyes állami gazdaságok engedélyre várnak, a patkányok és egyéb rágcsálók irtására. így aztán nem csoda, ha az abraktakarmányból a patkányok súlygyarapodása nem pedig a tejhozam emelkedik.

Egyeseknek abban igazuk van, hogy a méreggel irtott patkány a disznó elhullását is maga után vonhatja — ha az azt megeszi, — azonban az ilyen ürügyet keresők megfeledkeznek arról, hogy az irtásnak több módja is van

A szakkönyv a földműves segítőtársa

HA A FALUN VALAKIRŐL azt mondják, hogy „jó szakember“, az annyit jelent, hogy érti a gazdálkodás módját s munkájával figyelemreméltó eredményeket ér el. Lássuk csak, hogy lesz valakiből szakember, milyen eszközök szükségesek e tulajdonság elsajátításához. Hát bizony az ember nem születik tudománnyal, a világra, sokkal inkább fogékony észszel és egy csomó kíváncsisággal. A tudás utáni vágy aztán tanulásra ösztönzi, mindig többet tanul, hogy jobban és többet termelhessen, ezáltal gazdagabb életet biztosítson saját magának és embertársainak egyaránt.

A jó tanács aranyat ér, s ma már nincs hiány megbízható tanácsadókban, mert a tudomány és a gyakorlat szoros kapcsolatban van egymással. Az elmélet és gyakorlat, mint két elválaszthatatlan jóbarát, kéz és kézben halad és egyik a másik nélkül halálra van ítélve". A tudomány és a gyakorlat elért tapasztalatai, valamint azok a legjobb módszerek, amelyek következetes alkalmazása biztos sikert jelentenek, ma minden ember rendelkezésére állanak.

Aáezőgazdasági termelésünk növelése nemzetgazdaságunk nagy feladata. Ezt a feladatot csak olyan emberek képesek sikeresen megoldani, akik ismerik a modern gazdálkodás minden csínját-bínját. Itt pedig a tudnivágyó nem marad tanácstalanul magára hagyatva, mert olyan gazdag szakirodalom áll rendelkezésére, amilyenről a „régi jó világban“ mégcsak nem is álmodhatott. Azelőtt csak a nagybirtokosok kiváltsága volt a tanulás, ma azonban erre mindenkinek lehetősége van.

NÉZZÜK CSAK, MILYEN szakkönyvek állanak mezőgazdasági dolgozóink rendelkezésére. A Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadóban évről évre jobbnál-jobb szakkönyvek jelennek meg. Ezek közé tartozik Fojtík mérnök „A kukorica“ című könyve, amely megismertet e fontos gazdasági termény botanikai leírásával, talaj- és éghajlati igényeivel, helyes agrotechnikájával, valamint különféle ültetési módszerekkel, köztük a négyzetes — fészkes vetési módszerrel is.

Itt van például Hlaváč és Bojnanský mérnökök könyve „A burgonya“, amely délvidékünk burgonyatermesztésének felvételeivel foglalkozik és tanácsot ad alkalmas burgonyafajták kiválasztására, agrotechnikájára és tárolására vonatkozóan. Megismertet továbbá a burgonya négyzetes-fészkes ültetési módjával, a burgonya betegségeivel és kártevőivel, valamint az ellenük folytatott harc sikeres eszközeivel. A fonalas és rostnövények termesztése ugyancsak fontos, s iparunk értékes nyersanyagát képezi. Helyes termesztésük és gondozásuk nagyon fontos és ebben segédkezet nyújt Spaldon mérnök „A fonalas és rostnövények termesztése“ című könyve.

A rizs termesztése ma már hazánkban nem újdonság, itt azonban valóban szükséges a szaktudás és szomszédos államaink e téren nyert tapasztalatainak ismerete. E téren nincs hiány, mert a Földművelésügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal munkaközösségének munkája „A rizs termesztése“

című könyve részletesen tájékoztatja rizstermelőinket az erre vonatkozó ismeretekkel. Dr. Spaldon mérnök és munkaközössségének műve a „Melegkedvelő és különleges növények“ címen tudományos dolgozóink kísérleteinek eredményeit és ezen növények termesztési módszereit közük.

MINDEN JÖ SZAKCIKK gyakorlatunk tökéletesebbé tételét szolgálja. Azonban a szakkönyv csak akkor tölti be hivatását, ha élünk az általa kínált lehetőségekkel. így aztán sok hasznos tanácsa révén jó barátunkká szegődik és soha nem hagy cserben.

A szocialista nagytermelés: a jómód útja. Csakhogy e téren helyes szervezés nélkül elképzelhetetlen az előrehaladás. Dr, Kučera könyve „Tervezés az EFSZ“-ben e téren is kitűnő útmutatóul szolgál szövetkezeteink termelési terveinek összeállításában. A szövetkezeti könyvelő megbízható tanácsadója Peter mérnök „Az egységes földművesszövetkezetek

könyvviteli nyilvántartása“ című kézikönyve.

Mindenki mellett nem állhat a járás zootechnikusa, vagy agronómusa, esetleg a kísérleti állomások dolgozója, azonban a legmegbízhatóbban helyettesíti őket a szakkönyv. Gondoljunk csak például arra, mennyi gondot okozott szövetkezeteink vezetőségének a műtrágya. Beszerzése nem okozott nehézséget, annál inkább az alkalmazás helyes módja. Nem tudtak mit kezdeni a különböző fajta műtrágyával. Megtörtént ez a rimaszombati EFSZ-ben is, hogy ezt utólag Humennay elnök jó humorral, de nagyon tanulságosan elbeszélte. Akkor állt be a kedvező fordulat, amikor Zvara mérnök „Korszerű műtrágyázás“ című könyve került kezükbe. Azóta tudják, hogy melyik termény milyen tápanyagot igényel műtrágya formájában. Az osgyáni szövetkezet elnöke meg a szemcsés-trágyára haragudott. Sehogyan sem sikerült neki a gyártása. Mire szórásra került a sor, teljesen porrá volt. A szükséges tudnivalókat különféle szakelőadásokon hiányosan jegyezték fel s így aztán csak a könyv tudott nekik tökéletes utasítást adni, amely ettől fogva mindig kéznél volt.

SOK HIÁNYOSSÁG FORDUL ELŐ a takarmányalap biztosításában is, pedig minden jó gazda tudja, hogy az állattenyésztés jó jövedelmi forrás, ha helyesen vezetik. Persze helyes takarmányozás, és takarmányalap biztosítása nélkül ez lehetetlen, enélkül nincs magas hasznosság. E téren Machaňkov mérnök könyve „A takarmánybázis szervezése“ jó tanácsadónak Ígérkezik, melyet a necpalyi szövetkezetben elért eredmény igazol.

Az állatgondozás és takarmányozási technika tökéletes ismeretei révén a siker biztos. Itt pedig Herzig doktor és munkaközösségének kitűnő kézikönyve „A takarmányozási technika alapjai“ nélkülözhetetlen és megbízható jóbarát.

Termelésünkben nagyon fontos a gazdaságosság. így például gazdaságosabb a fiatal állatok gyors hizlalása, mint a tenyésztésből kiselejtezett öreg állatoké. E téren jó útmutatóul szolgál Dr. Herzig és munkaközösségének a „Gazdaságos hizlalás és hústermelés“ című sikerült munkája.

Háziállatainknak siló formájában vitamíndús, zamatos takarmányt biztosíthatunk. A jól elkészített s tartósított siló, biztosíték a tejhozam emelésében. Azonban ahhoz ismerni kell a silókészítés helyes módját is, mert különben óriási károkat okolunk. Itt Krajčovič F. „üjabb silózási tapasztalatok“ című könyve segít.

A VÁLASZTÉK NAGY s nem is győzzük felsorolni azt a sok jó szakkönyvet, amely mezőgazdasági termelésünk színvonalának növelését szolgálja. így könyvtárunkban természetesen Dr. Laurenčík gyakorlati kézikönyve „Első segélynyújtás a háziállatoknál“ sem hiányozhat, s ahol be akarják vezetni a tógazdasági haitenyésztést, ott pedig Sedlár mérnök „Haltenyésztés“ című könyvére lesz szükség. Cukorrépa termesztőinknek ugyanakkor Dr. Révay mérnök műve: „A cukorrépa és a répamag termesztése“ s az őszi takarmánykeverékek szempontjából ugyancsak az említett szerző „Az őszi takarmánykeverékek agrotechnikája“ című munkája ad tanácsokat.

S így sorolhatnánk még sokáig azokat a műveket, amelyek talán könyvtárainkban elhagyottan várják azt a nagy napot, hogy közöljék dolgozóinkkal a tudomány és gyakorlat legújabb vívmányait, amelyek alkalmazása biztos sikerekhez és nagy eredeményekhez vezet.

L. Máté Irén