Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-10-30 / 44. szám
6 Földműves 1955. október 50. Az oroszkai édességek birodalmában Lassan szitál a köd a szürke magasságból. A sűrű ködfüggöny eltakarja a kiváncsi ember szeme elöl a magasban úszó gágogó vadlúd csapatot. Az utcákon az erjedő must jellegzetes illata terjeng. Amikor aztán délfelé osztani kezd az ólomszínű fátyol s láthatóvá válik a Nap sápadt korongja, új arculatot ölt a vidék. A távolban láthatóvá válnak a Garampart sárguló lombú füzesei, meg a kisölvedi és kissallói szőlőhegyek, melyek most ontják hordószámra a nyári Nap érlelte finom nedűt. Az ember szinte látni véli a tarka kendős szüretelő lányokat, akiknek mosolya édesebb, mint a Csabagyöngye. A Garam jobb partján az oroszkai cukorgyár kéménye nyúlik a magasba, bodros füstkarikákat eregetve, mintha azt akarná hirdetni, hogy e hónap 17-én megindult a gyár, megkezdődött az őszi cukorkampány. Nagy változás tíz év alatt A magas kerítéssel körülvett gyár udvarán már érezni a répaszelet és a cukorlé szagát. Bent a gyárban viszont olyan érzése támad az embernek, mintha egy hatalmas kirakatban szemlélné a tükörfényes kövezetei, a ragyogóan tiszta sokszínű csövet, a gyár áramszükségletét szolgáltató turbinát és a fényesre tisztított gépek mellett mozgó embereket, akik „fehér arannyá" változtatják a cukorrépát. A példás rend Molnár Lajos gépész, Pnitzer István villanyszerelő és még sok ember munkáját dicséri. Fukasz főmérnök büszke is a tisztaságra, a gépekre, meg az emberekre. Elmondja, hogy 1944 őszén a szovjet csapatok elöl menekülő fasiszta hordák felperzselték a gyárat, elhurcolták és szétzúzták a gépeket. A gyárat üzemképes állapotba helyezték ugyan még 1945-ben, de a termelési tervet nem bírták teljesíteni. Bukovcsan József a gyár igazgatója azonban nem adta fel a harcot. A mérnökökkel, technikusokkal és a legtapasztaltabb szakmunkásokkal tanácskozott, szervezett, tervezett. A legfontosabb munkahelyekre kommunistákat állított, akik megértették, hogy csak akkor emelkedhet életszínvonalunk, ha többet termelünk. Szorgalmas, kitartó munkát végzett, de fáradozása nem volt hiábavaló. Ma már öntudatos dolgozók vannak a gyárban, akik 105—108 százalékra téffesítik a napi tervet. Ebben nagy szerepe van az üzemi önálló elszámolásnak, és a szocialista munkaversenynek is. Minden osztálynak személyes takarékossági számlája van és a gazdálkodáshoz mérten kapnak teljesítmény-díjat az osztály dolgozói. Amíg a répa cukorrá válik Hatalmas betoncsatornák húzódnak a cukorgyár előtt. Némelyik már színig tele van répával, a többibe azonban mégcsak most ömlik a vagonokból. A kirakodáshoz nem kell gombosvilla, csak erős nyomású vízsugár, amely a répát kisodorja a vagonokból. A répa a csatornákon keresztül jut a szeletelőbe, ahol ezernyi éles kés vágja apró szeletekre. A nyers szelet aztán a fözőkbe kerül. Óriásüstben főzik ki a répából a cukortartalmat. A cukorléhez aztán bizonyos mennyiségű meszet adnak, amely kivonja belőle az idegen anyagokat. Azután a szűrőbe kerül a cukorlé, ahol többször átszűrik, majd pedig sűrű szirup formában keresztülfut sokezer méter csövön, ahol elpárolog belőle a víz. Egy másik hatalmas edénybe kerülve még folyékony ugyan a cukor, de a barna szirupban már láthatók az apró szemcsék. Zelenyík László tapasztalt cukorfőző figyeli az átalakulás folyamatát, de rajta kívül meg többszörös laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá a szirupot, amíg cukorrá változik. Lenn a főzde alatt már fehér kristálycukorszemek ugrálnak a szárító mozgószalagján, ahonnan hatalmas tartályokba, majd pedig a zsákokba kerül. Az „oroszkai édességek“ birodalmában. Ahol a cukrot főzik, ott leragad a sziruptól az ember cipője a kövezetre. Ahol pedig csomagolják, ott a leve-A sacai EFSZ 941 hektár földterületen gazdálkodik, ebből 546 hektár a szántóföld. A szövetkezetben 53 szorgalmas tag dolgozik. Jó gazdálkodásukat a beadások példás teljesítése igazolja. Az ez évi tejbeadást már teljesítették, a marhahúsbeadást 5 mázsával, a sertéshús tervezett beadását 11,89 mázsával túllépték. A szövetkezet ebben az évben a munkaegységek értékét természetbeni járandóságokon kívül 16 koronára tervezte. Az állattenyésztésben dolgozók így szép jövedelemhez jutnak. Például Kovács János és felesége, etetők egyenként 700 korona előleget kaptak, de volt olyan hónap, amikor ez az összeg meghaladta a 900 koronát is. A növénytermelésben is szép eredményeket érnek el. Gabonabeadási kötelességüket 193 százalékra teljesítették. A búza hektárhozama helyenként elérte a 24 mázsás, az árpa a Az iskolától pár száz méternyire terül el a tangazdaság. 200 hektárnyi területen növénytermesztés folyik A gazdaság egész felépítése az iskolához igazodik. Jövedelmező állattenyésztés van itt. Délutánonként munkaruhába öltözött fiúk, lányok segítenek a tangazdaságban, hogy az őszi munkákat időre befejezhessék. Sako, Výboch, Záčik és a többiek javítják a gépeket, az állatokat etetik, gondozzák. A lányok is megszerették az iskolai tangazdaságot. Barátságos viszonyt tegöben úszik a milliónyi apró szemcse, s szájában érzi az ember az édeskés ízt, anélkül, hogy a cukrot megkóstolná. Piroskendős, kacér lányok zsákolják és mérik a kristálycukrot. Munkájukat szorgalmasan végzik, de azért pajkosságra is jut idő. Legnagyobb és legsikerültebb tréfájuk, ha úgy megcukrozhatják valakinek a reggelire szánt kávéját, hogy úgy néz ki, mint a 70 százalékos cukorlé. Igen fontos és nagy tápértékű élelmiszer a cukor. Gyermekek és a serdülő ifjúság számára szinte nélkülözhetetlen, nemzetgazdaságunknak pedig értékes valutát jelent. Sok nyersanyagot, többek között gyapotot kapunk érte külföldről. Fontos tehát, hogy mielőbb a cukorgyárakba kerüljön minden hektár föld termése, hogy mind több cukrot gyárthassunk, minél több jusson országunk dolgozóinak és minél többet szállíthassunk külföldre. A gépek egyenletesen zúgják a munka ütemét. A gépzúgásba a csomagoló lányok dala vegyül. Szinte ég a munka ügyes kezük alatt. Juhász Alice keze alól is sok csomag kerül a vasúti kocsiba, hogy a híres csehszlovák „fehér arany" elinduljon a világ minden tája felé. TAMAS 30 mázsás és a rozs a 37 mázsás hektáronkénti hozamot. A zöldségtermelés alaposan fellendítette a szövetkezet pénzügyi gazdálkodását. A gyümölcsös kertjükben viszont 2000 kiváló termésdús gyümölcsfájuk van. Ebben az évben 37 családdal méhészetet alapítottak. A szövetkezet nem feledkezik meg a beruházási építkezésekről sem. Egy új 85 tehén befogadó képességű istállót építenek, elkülönített résszel a borjastenenek számára. A kocaállatok részére külön sertésólat építenek, és felállítanak egy kis péküzemet is, hogy a Surikov módszert még jobban alkalmazhassák a sertéshizlaldában. A sacai szövetkezetnek három védnökségi üzem nyújt segítséget, melyek nemcsak a nyári munkákban nyújtottak értékes segítséget, de a védnökség! üzemek kultúregyüttesei is hozzájárultak a dolgozók szabad idejének szórakoztatásához. ANDREAS SÁNDOR remtettek a tanulók és a gazdaság ifjúsága között. — A tangazdaság alkalmazottai a gyakorlat „professzorai” — jegyzik meg többször az iskota tanulói. Ha valamilyen kulturális előadás, film, sportverseny, vagy bármilyen műsor van az iskolában, nem hiányoznak a tangazdaság dolgozói sem. Közösen dolgoznak, közösen vigadnak Búda Ferenc, a Nagysurányi Mezőgazdasági Iskola tanulója. Egyre gazdagabb a sacai szövetkezei Közösen dolgoznak, vigadnak Terven felül 22 vagon cukorrépa A csúzi EFSZ versenyfelhívását a cukorrépa emelésére nem hagyták figyelmen kívül a szentesi szövetkezeti tagók sem. Asszonyok, lányok a férfiakkal együtt tevékenyen bekapcsolódtak a cukorrépa munkálataiba. Az agrotechnikai határidőt mindig szem előtt tartották. Rendszeresen irtották a gyomot és szakszerűen ápolták a növényt. Tíz hektár cukorrépát műveltek meg. Az átlagos hektárhozam a tervük szerint 210 mázsa volt. A versenynek és a jó munkának köszönhető, hogy a tervezett hektárhozamot magasan túlszárnyalták, és 21 vagon helyett 43 vagon cukorrépát takarítottak be. — Még több is teremhetett volna — mondogatják a szövetkezet tagjai. Hiba, hogy nem vezették be a minőségi munka utáni jutalmazást, vagyis a pótjutalmazást. Ez még jobb munkára serkentette volna a szövetkezet tagjait. Ezt az EFSZ vezetőségének a jövőben meg kell valósítania, hogy eredményeik még jobbak legyenek. LACZA PETER A galántai járásban a nádszegiek vezetnek a silózásban A nádszegi EFSZ tagjai gazdag tapasztalatokra tettek szert a silótakarmány hasznosságával kapcsolatban. A múlt évben annyi silótakarmányt készítettek, hogy ebből még most is két telt silógödrük van, ami 120 köbmétert tesz ki. Ebben az évben is törődnek azzal, hogy a téli időszakra elegendő nedvdús takarmányuk legyen. A silózással a galántai járásban az első helyen vannak. Ez ideig már 2360 köbméter zöldet silóztak le. Ezzel a silótömeggel 400 szarvasmarhát tudnának átteleltetni. Ezzel a mennyiséggel azonban nincsenek megelégedve. A silózást folytatják. Egymás után telnek a silóvermek, amelyeket ebben az évben betonból készített a szövetkezet. A járásban a silózásban a második helyet a tallósi EFSZ foglalta el, eddig a szövetkezet már 1860 köbmétert lesilózott. A körtvélyesi és a gányi szövetkezet maradt le a legjobban a silózásban. Például a gányiak a hét elejéig egyetlen köbmétert sem silóztak. Nagyon rosszul gondolkozik az EFSZ vezetősége, hogy nem fektet súlyt a silótakarmányra. K. F. Háromszor etessünk, fejjünk naponta A diószegi szövetkezetesek az elmúlt hónapban csak kétszer etettek naponta. így átlagos napi tejhozamuk csak 3,5 litert tett ki. Dovalovsky elvtárs, az EFSZ elnöke tisztában volt a többszöri etetés és fejés jelentőségével, s több ízben iparkodott erről meggyőzni az állatgondozókat, te ők erről haliam sem akartak. Az EFSZ vezetősége ebbe rfem nyugodott bele és határozott. Kicserélték az etetőket. Olyan embereket tettek a helyükre, akik szívesen hozzáláttak a háromszori etetés bevezetéséhez. Eredmény egy héten belül mutatkozott. Az átlagos tejhozam egy hét alatt átlagosan 0,5 literrel emelkedett. Tehát ebből is láthatjuk, hogy csakis új munkaformákkal tudunk eredményt elérni. Azokban a szövetkezetekben, ahol már régebb idő óta háromszor etetnek, ott a tejhozam állandóan emelkedik. Például a pálóci EFSZ-ben 7—8 literes az átlaghozam, Nádszegen viszont 7 litert fejnek átlagosan. A felsöszeüek a háromszori etetésnek köszönhetik, hogy több mint 140 ezer liter tejet adhatnak be terven felül. Krajcsovics Ferdinand Megtört a jég A makranci EFSZ tagjai magántulajdonban tartották az igáslovakat. A szepsi JNB funkcionáriusai és dolgozói meggyőző munkát fejtettek ki annak érdekében, hogy a magántulajdonban levő lovakat a közös istállóba helyezzék. Ugyanis egyes szövetkezeti tagok előnyben részesítették a magánfuvarozást és a szövetkezeti munkát másodrendűnek vették. A lovak összpontosítását a szövetkezet vezetősége nem tudta keresztülvinni, mivel a HNB részéről semmiféle támogatás; nem kaptak. A HNB tagjai egyúttal a szövetkezet tagjai is, akiknek szintén voltak igáslovaik. Azonban a kitartó és meggyőző munka meghozta a gyümölcsét, a JNB-nak sikerült eredményt elérnie. A makranci EFSZ megvalósította a lovak összpontosítását. A szövetkezet pénzügyi helyzete most a fuvarozások révén napról napra javul. Szalmás* Teréz, a szövetkezet könyvelője bizakodva látja, hogy a havi mérleg állása is egyre javul. Megérzi ezt a szövetkezet, de megérzik a tagok is a ledolgozott munkaegységek után járó magasabb jutalomban. EMBER LÉGY A MUNKÁBAN! Sok gondja, baja van egy EFSZ elnökének, különösen, ha szövetkezetük hírneves. Márpedig a nagymácsad EFSZ híres, de arról, hogy iegroszszabb a járásban. Ezért sül-fő a feje Sebők Sámuel elnöknek. Nem mindennapos dolgok történnek itt. Az elnök magába roskadva ül, mélyen gondolkodik, s szájaszélét rágj-, tehetetlenségében. Most, éppen most, ebben a nagy dolog időben, a betakarításnál hagyta cserben tizenegy javakorabeli tag a szövetkezetét. Ügy elmentek, még csak kalapot sem emeltek. Senkisem tudja hová. Eltűntek, a föld nyelte el őket. ki tudja Gál Jeromos, agronómus sem tud számot adni a hűtlenekről, pedig saját édesapja is közöttük van. Hej, pedig, de kellene a munkaerő! A búza, takarmánykeverék vetése sincs még befejezve, a répa és kukorica is betakarításra vár. Kishitűség és lelketlenség egy ilyen szép gazdaságot cserbenhagyni. Van annak, aki dolgozik A határ színe-java a 706 hektár szántó, zsíros, fekete föld, böventermő, csak művelni kell. A sertésólak tele szebbnél szebb malacokkal, növendékekkel, hízókkal. Szabad eladásra is jut 60 mázsa belőlük. A tehénistállókban jó állású tehenek ropogtatják a takarmányt. Duzzad a tőgyük, csecsbimbóik feszülnek. Gál Otília jókedvűen énekel, míg társaival fej1 őket.* Sugarakbn fröccsen a tej, habot ver a kannában. Tejből is adnak már szabadon és ez év végéig 50 —60 ezer literre is felgyülemlik. Bugyi Ignác, a Stejman-bódéknál foglalatoskodik. Kezében dudlis-kannát tart s a ma született borjú ügyetlenül veszi a szájába. — Ne, ne Kató — biztatgatja. — Na, ne félj, te kis huncut, holnap reggel már úgy futsz érte ... Stejman-féle rideg borjúnevelés tervenfelül eladott hús, tej, mindé; cáfolja, hogy rossz lenne a szövetkezet. Tény, hogy az elmúlt esztendőkben valóban gyengén gazdálkodtak, de ez évben már sokat javult a helyzet. Az előleget minden hónapban pontosan ki tudják fizetni, nem úgy, mint tavaly, amikor sokszor 2—3 hónapig sem volt pénzük a bankban. Félévre a tervezett természetbenieket is hiánytalanul kiosztották, fehát, megvan a rendes megélhetés a közösben. Sőt, még több is. Nyitrai Vince, aki feleségével a felszántott cukorrépát hányja rakásra, a közelben lévő épülő házára mutai. — Építkezem, — mondja — Most 57 éves vagyok és eddig nem került rávaló. Igaz, most is nehezen, de lassan és biztosan. Sokan azt mondják, hogy nem érdemes a szövetkezetben dolgozni, mert itt nem lehet megélni. Ez nevetséges, mert csak annak nincs, aki nem dolgozik. Nekem fél hektár cukorrépát kell felszednem és én 1 hektárt vállaltam. Ez évben is meg lesz 600 munkaegységem. Csak félévre 10 mázsa búzát kaptam. Most oly nyugodt vagyok, mint még soha. Nem üldöz, kínoz mint a múltban az a „fekete“ végrehajtó, aki még a dunnát is el akarta vinni az ágyunkról. A „miénk” szót nem ismerik Azonban többen vannak olyanok, akik nem így tekintenek a szövetkezetre. Ez nem is csoda, mert Zsidó Ignác is, aki felelős vezető — hisz az ellenőrző bizottság elnöke, és példát kellene mutatnia — másképpen vélekedik. — Én nem így gondoltam, azt hittem, itt a közösben megtalálom számításomat, de tévedtem. Zsidó elvtárs kijelentése nem indokolt. Ezt tények is bizonyítjáképítkezik! A falak már állnak, a tetőt várják. Zsidó Ignác maga mesélte, hogy a múltban sok esztendőn keresztül vándorolt, egyik munkahelyről a másikra. Hajnaltól késő estig dolgozott, gürcölt, mégsem keresett házravalót. De nemcsak Zsidó építkezik, hanem több szövetkezeti tag is. S a hiba gyökere innen ered. Jómódúvá akarnak válni, jól akarnak élni, de nem a szövetkezeten keresztül. Az F.FSZ tagjainak nagy része csak az „enyém” szót ismeri, a maga zsebét nézi és nem törődik a közössel. Gyenge a rend, sok elnézés, és engedékenység ütött tanyát a szövetkezetben Duba esete is ezt bizonyítja. Makkegészséges, erős ember és augusztusig csak 80 munkaegységet dolgozott ie. Természetesen építkezik. Az EFSZ segít neki. De nemcsak neki, mindenkinek, aki építkezik. Homokot, kavicsot, s egyéb fuvarokat biztosít. A tagok pedig ezzel visszaélnek. A XI tag közül is, akik most „megléptek” négyen már felépítkeztek. A szövetkezet segítségével szép lakást emeltek, betakarították a fél hektár termését és továbbélitek. Ezek az emberek nincsenek tisztában a szövetkezet törvényeivel. Cselekedetük úgy hat, mintha osztályellenség állna a hátuk mögött. A belépési nyilatkozatot aláírták, ami annyit jelent, hogy elfogadják a mintaalapszabályzatot, a szövetkezet törvényét, ezért ennek betartása rájuk nézve kötelező. Az elmúlt napokban az is előfordult, hogy a takarmányhordó kocsis átment a szomszéd faluba fuvarozni, ő keresettöbbletre tett szert, az állatoknak pedig nem volt mit enniök. Mindez azt bizonyítja, hogy a szövetkezet et, a közöst, nagyon sokan préda módra kihasználják. Еппек megakadályozása pedig elsősorban az ellenőrző bizottság feladata. Alszik az ellenőrző bizottság A tagság Zsidó Ignácot választotta az ellenőrző bizottság elnökéül. Gyors gondolkodású, rátermett embernek tartották. A tagok azonban csalatkoztak. Sem az elnök, sem társai nem teljesítik rábízott feladatukat. A tehetetlenség kátyújába süllyedtek, s abban fetrengenek. Nyitott szemmel nézik szövetkezetük vergődését, dermedtségét. Az év folyamán egyetlen ellenőrzést sem végeztek. Nyugodtan veszik tudomásul, hogy az állatgondozók a tervezett munkaegységet több mint tíz ezerrel túllépik. Ugyanakkor a hízósertéseknél, a növendékmarháknál nem teljesítmény szerint kapják a jutalmat az állatgondozók, hanem előre megállapított munkaegységek vannak. Mindez lehetne másképp is — Még a fülük botját sem mozdítják az ellenőrző bizottság tagjai — mondja Zsidó elvtárs. — Fejétől bűzlik a hal — mondja a közmondás. Itt is ez áll fenn. Az elnök kötelessége, hogy irányítsa az ellenőrző bizottság tagjait, megbeszélje velük a teendőket. Az ő munkájuk épp oly fontos, mint bármelyik szövetkezeti vezetőév Zsidó elvtárs azzal is védekezik, hogy egymaga tehetetlen. Természetes, sem a vezetőségi, sem a taggyűléseken nem hallatja hangját, nem tárja fel a hiányosságokat, észrevételeit, a tagság nem osztozhat véleményében, s nem is segíthet munkájában. Száz szónak is egy a vége, jobb munkát kell végeznie mind az ellenőrző bizottságnak, mind a szövetkezet vezetőinek. Ez vonatkozik GS’ Jeromos agronómusra is. Az istaliótrágya egyre magasabbra púposodik, a gazdasági épületek körül bűzlik, ahelyett, hogy kint a földön segítené, növelné a jövő évi termést. Ezenkívül még több olyan eset van, amely nem vet jó fényt az agronómusra. • Vigyázzanak a közösre, mint szemük fényére Ne várjanak csodákra, emberek e gyenek a munkában és változtassanak szövetkezetük helyzetén. Legelőször nagyon fontos, hogy az „enyem” szó helyett a „mienk“ verjen mély gyökeret, és tudatosítani kell magukban, hogy az egyéni jólét csakis a közösön keresztül lehetséges. Másodszor elengedhetetlenül szükséges, hogy betartsák a mintaalapszabály zato és a felállított házirendet. Továbbá mindenki úgy őrizze, úgy vigyázzon a közösre, mint a szeme fényére. Vessék le a közömbösség álarcát, s egy akarattal, szívvel-lélekkel lássanak munkához. Többet segítsen a nemzeti bizottság, a helyi pártszervezet és a járás is. A szövetkezet tagja: egy emberként fogjanak össze s teremtsenek rendet szövetkezetükben, s ió munkával gyarapítsák közös vagyonukat. Sándor Gábor.
