Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-10-23 / 43. szám

1955. oíčtóber 23. 11 Földműves Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozatából az építkezés iparosítására és továbbfejlesztésére Október 12-én és 13-án Prágában teljes ülést tartott Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága. A tárgysorozat első pontja­ként megtárgyalták Václav Pašek elv­társnak, a CSKP KB titkárának be­számolóját az építőipar jelenlegi hely­zetéről, fejlesztéséről és feladatairól A vitában 24 elvtárs vett részt, majd utána a CSKP KB határozatot foga­dott el, amelyet kivonatosan az aláb­biakban közlünk: A népi demokratikus Csehszlovákia 10 éve alatt hazánkban, hála a néD építő törekvéseinek, valamint a Szov­jetunióval és a népi demokratikus államokkal folytatott szoros együtt­működésünknek, hatalmasan fejlődött népgazdaságunk valamennyi ágazata Népgazdaságunk főleg az ipari terme­lés államunk önállóságának és védel­mi képességének biztos és rendíthe­­t :tlen alapja, mely lehetővé teszi a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelését. A termelő erők fejlődését biztosí­totta a párt és kormány céltudat os politikája, amely nagy figyelmet szen­telt beruházási felépítésre, a beru­házási eszközök legnagyobb részét az ipar és a közlekedés fejlesztésére for­dították. A nehézipar főalapjait az 1948—1S55 években csaknem a két­szeresére emelték és a nehézipar ter­melése 162 százalékkal növekedett. Üj üzemek és berendezések éoültek, mint pl. a korszerű nagyolvasztókkal és siemens- és martinkemencékkel ellá­tott Klement Gottwald Oj Kohóüzeni, a legkorszerűbb felszereléssel ellátott új bányák, vízierőművek a VItaván és Oraván. Hatalmas hővillanyművek a szlovákiai Novákyban, Hodoninban. Osztraván, és az új hatalmas gépipari üzemek egész sora. Jelentős sikereket értünk el Szlovákia iparosításában. A köztársaságban egészen új városok és lakónegyedek épültek, számos új kór­ház, iskola, kultúr- és szociális intéz­mény létesült. Ebben a sikeres or­szágépítésben nagy része van az álla­mosított építő iparnak, amely a nép­gazdaság erős ágazatává növekedett, s korszerű nagyteljesítményű gépek­kel van felszerelve. A második ötéves tervben új, nagy üzemeket építünk Az első ötéves terv folyamán az építkezési szerelőmunkák terjedelme 128 százalékkal növekedett. A mun­katermelékenység több mint 50 szá­zalékkal emelkedett és az építő-sze­relőmunkások száma 95 ezer személy ­ivel növekedett. Építkezéseinken az elmúlt időszakban néhány haladó munkamódszer terjedt el. A munkák részaránya az első negyedben az egész évi munkákban 11 százalékró! 18 százalékra emelkedett. Az Építé­szeti Minisztérium kotrógépei például az 1953-as évben legalább 30 ezer munkás kézzel végzett munkáját he­lyettesítették. Az építkezési iparban az előgyártás új ágazata és a társ­­termékek ágazatai fejlődtek. Az építkezési termelés magasfokú növekedése ellenére azonban nem si­került teljesen biztosítanunk az épít­kezés tervezett méreteit. Számos építkezést nem fejeztünk be idejében, a terv dokumentációk késedelmes át­adása következtében, az építkezési idő meghosszabbítása és a gépi berende­zések késedelmes szállítása miatt. A hiányosságok közös oka a rossz munkaszervezés az építkezéseken, az építkezési termelés irányításának ál­talános alacsony színvonala,' a terve­zési és kutató munkálatok rossz irá­nyítása, a főosztályok és a miniszté­riumok által, amelyek elégtelenül gondoskodnak a technika fejlesztésé­ről, s mindez az építkezés lassú ipa­rosításához vezetett. Építkezésünk fejlődésének eddigi üteme összeegyezhetetlen a jövő évek építési feladataival. A második ötéves tervben új, nagy üzemeket kell fel­építenünk, hogy biztosítsuk népgaz­daságunk arányos fejlődését és a nép életszínvonalának fokozatos további emelkedését. Üj kőszén- és barna­szénbányák nyílnak, amelyekben osz­tályozok és brikettezök lesznek, por­lasztóval ellátott vasércbányák, nagy gőz- és vízivillanyművek, felépül az eddigi legnagyobb vízierőmű Őrlik és ,',ipno mellett, a Dunán és a Vágón, további nagy hengerlők, kovácsüze­mek és öntödék, új nitrogéngyártó vegyiipari üzemek, kaucsuk-, üzem­anyag-, múrostüzemek, új nagy ce­mentgyár, előgyártmányokat, tégla­gyártási termékeket, mész és fedő­­anyagokat készítő üzemek,' cellulóze- és papírüzemek, továbbá könnyű-, élelmiszeripari és gyógyszergyártó üzemek épülnek. Az eddiginél nagyobb méretekben látjuk el a népgazdaságot új üzem. épületekkel, tovább bővítjük a lakás­építést, a kulturális és szociális in­tézmények felépítését. Az építkezési, szerelési munkák terjedelme a máso­dik ötéves tervben kb. 60 százalékka! emelkedik, az Építészeti Minisztérium szakaszán 85 százalékkal. E feladatok teljesítéséhez szükséges, hogy az építkezési dolgozók a pari vezetésével, valamint a szak- és ifjú­sági szervezetek szorgos segítségével lerövidítsék az építkezési határidőket idejében átadják rendeltetésüknek az épületeket és berendezéseket, csök­kentsék az építkezési önköltségeket és jobb minőségűvé tegyék az épít­kezéseket. A népi demokratikus rendszer minden feltételt megteremt a népgazdaság iparosítására Második ötéves tervünk építő fela­datainak megvalósítása szükségsze­rűen megköveteli, hogy az építkezést magasabb ipari színvonalra emeljük, A népi demokratikus rendszer minden feltételt megteremt a népgazdaság r fontos ágazatának iparosítására. A: iparosítást meg kell valósítani az építkezési termelés valamennyi szak>­­szán. Ez azt jelenti, hogy a figyelmet az iparosítás fejlesztése előfeltételei­nek megteremtésére kell összpontosí­tani azzal, hogy egyre szélesebb mér­tékben alakítjájc ki az építkezésekben azokat az ágazatokat, ahol folyamatos a termelés és kiküszöböljük az idény­szerűséget. A folyamatos építkezéssel, amely az új technikával kapcsolatos, az építke • zés sürgősen és a leghatásosabb mó­don átállítjuk ipari jellegű termelés­re. A tipizált tervezéssel kihasználju': mindazokat a lehetőségeket, amelyek a sorozatos termelés biztosításához es az építkezések megismétléséhez szük­ségesek. E tevékenység támogatására kell irányítani az építőanyagok ter­melését és az építkezési munkák gé­pesítését. E feltételek megteremtésével egy­idejűleg egyre szélesebb mértékben és behatóbban kell fejlesztenünk a vasbeton szerkezetek és alkatrészek, valamint a befejező munkához szük­séges előgyártmányok termelését. A folyamatos építést a második ötéves terv fő termelési módszerévé kell tenni Valamennyi építkezési dolgozó fi­gyelmét arra kell fordítani, hogy ter­jesszék a folyamatos építés módsze­rét. Ebben az építési módszerben már sikereket értünk el. Mindeddig azon­ban nem sikerült e jó tapasztalatokat, átvinni az építkezések nagyobb részé­re, annak ellenére, hogy a folyamatos építés kiküszöböli az idővesztesége­ket, 30 százalékkal növeli a munka­termelékenységet és 25 százalékk'.l meggyorsítja az építkezést. A folya­matos módszer megköveteli a szerve­zési és a technológiai színvonal eme­lését, növeli a munkások és techni­kusok szakképzettségét. A magasabb fokú munkamegosztás szakosítja a munkacsoportok működését, lehetővé teszi a munkacsoportok ismételt be­vetését, valamint egész termelési egy­ségek újból való alkalmazását is. A folyamatos módszer az építkezés­nek nemcsak az eddig legjobb, töme­gesen alkalmazható módszere, és a második ötéves terv nagy feladatai teljesítésének fő módszere, hanem egyben az építkezésbe ipari jellegű, új munkaformákat visz be és az épít­kezés iparosításának iskolája Is. Ennek ellenére megengedhetetlenül elhanyagolják az építkezésnek ezt az eddig leghaladóbb és legtermeléke­nyebb módszerét. Erről tanúskodik pl. az, hogy 1954-ben a lakásépítésnek csupán 4 százalékát végezték folya­matos módszerrel. Az eddig folyama­tos módszerrel végzett építkezések tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, hogy a folyamatos módszerű építke­zések tömeges elterjesztését nem ob­jektív okok akadályozzák, mert a mestereknek, épílővezetöknek, a vá1- lalati szerveknek Ss a minisztériu­moknak módjában áll, hogy ezt az építési módszert elterjesszék. A vál­lalatok ismerik a folyamatos módszer elméletét, ki tudják dolgozni a haz­­monogramokat, nem képesek azonban a termelést ezek teljesítésére irányí­tani és kikérni a tömegszervezetek segítségét. Még az a tény sem aka­dályozza a folyamatos módszer érvé­nyesítését, hogy az egyes építkezések egymástól távol fekszenek, mivel a folyamatos módszer nem alkalmazása és a régi módon végzett munka a munkaidőnek mintegy egyharmados veszteségét jelenti. Ezek a vesztesé­gek nem abból erednek, hogy a dol­gozók ismeretei hiányosak volnának vagy pedig nehézségek mutatkoznának e módszer bevezetésében, hanem ezek okozott veszteségek. A folyamatos módszer széleskörű bevezetése első­rendű harci feladat legyen. Az építkezési kutatómunkála­toknak az építkezés iparosítása élén kell állniok Az építkezési kutatómunkálatokban az első ötéves tervben néhány jó eredményt értünk el. Számos eredmé­nyünk azonban mindeddig még arra vár, hogy a gyakorlatban beváljék és a tömeges termelés szempontjából kipróbálják. Ilyenek pl. a túlmérete­zett pörkölő-szerkezetek, a téglanégv - szögek, az olvasztott betonból és egyéb helyi anyagokból készült szer­kezetek, a szerelt könnyű állványzatok célszerű rendszere, előgyártmányok, szerelési konstrukciók stb. A kutató munkálatoknak eszközül kell szolgál­nak ahhoz, hogy tudományos mód­szerrel felfegyverezve az építkezést biztosan vezessék előre az iparosítás felé. Az alapvető oka ennek, hogy az építkezési kutató munkálatok mind­eddig nem teljesítik jó! feladataikat az, hogy nem volt világos felfogásuk munkájukról. A kutatómunkálatok dol­gozói nem tudatosítják, hogy felada­tuk az építkezés iparosítása céljábó1 dolgozni, hanem számos olyan felada­tot oldanak meg, amelyek inkább sa­ját személyes kedvtelésükből, mint jí építkezési termelés fejlesztésének életfontosságú szükségleteiből szár­maznak. Ezt az állapotot nem hozta helyre az Építészeti Minisztérium sem, mivel ő maga sem alkotott világ.>f elképzelést a munkája feladatáról. Ezért a kutatómunkölatok nem váltak az iparosítás útjának mozgató erejévŕ. Nem voltak képesek rámutatni az építkezés fő nehézségeinek okaira es annál kevésbé a nehézségeket megol­dani. A kutatómunkáitoknak tartós együttműködést és munkamegosztást keli folytatniok a szocializmus tábo­rához tartozó országok kutatóintéze­teivel és számos problémát sikereseb­ben kell megoldaniok velük együttmű­ködésben. Az építészet számára biztosíta­ni kell a munkaerőket és fokoz­ni a szakképzettséget A technikai szakszínvonal építészeti dolgozóknál magas fokon áll. Számos munkás és technikus szakmai tudása eléri a világszínvonalat, merész müve­ket alkotnak, amelyek merész szer­kezetükkel, kivitelükkel és tökéletes­ségükkel csodálatot keltenek. De ál­talánosságban a termelés alacsony színvonala és a dolgozók közömbös­sége az építkezések minőségének csökkenését idézi elő, nem nyernek meg újabb dolgozókat, sót ellenkező­leg, számuk csökken. Emellett csök­ken az építészetben a szakmai kép­zettséggel rendelkező dolgozók száma is. Ezzel kapcsolatban a termelés irá­nyításának is alacsony a színvonala és az adminisztratív apparátus egy­idejű növekedésével az üzemekben és a vállalatokban bürokratizálódik. Különösen fontos haladéktalanul hozzálátni a munkások toborzásához, foként a szakmai képzettséggel ren­delkező mesterek és technikusok to­borzásához, akik ma a népgazdaság más ágazataiban dolgoznak és szak­tudásuk, tapasztalataik ott nincsenek kihasználva. Szükséges, hogy azok az építészeti munkások, technikusok és mesterek, akik ma nem dolgoznak az építészetben, elgondolkodjanak a fe­lett, hogy becsületbeli ügyük, hogy részt vegyenek a második ötéves terv kiépítésében azokon az építkezéseken, amelyeknek üzembe helyezésétől lügg a termelőerők további fejlesztése és a dolgozók további életszínvonalának emelkedése. A mérnök-technikai dolgozókat ju­talmakkal kell érdekeltekké tenni, el­sősorban az építkezések befejezésének teljesítésében és a határidő megrövi­dítésében, valamint a jó munka vég­zésében. A rend bevezetésének élté­­tele az építkezéseken, hogy ki kell küszöbölni az el nem végzett munka beírását, rendes ellenőrzéssel és a termelés előkészítésével. Szükséges, hogy mindezek az intéz­kedések a föfeladat teljesítését .szol­gálják, azt, hogy Jobban, gyorsabban és olcsóbban kell építeni. 1955. október 24—30-ig. kor. 18,00 Dalok a hazáról. 18,15 Szív küldi.., 19,17 Jó munkáért — szép muzsikát. 20,00 Esti híradó. 20,20 Gobbi Hilda jutalomjátéka. 21,25 Tánc­­zene. 22,25 MR szimfonikus zenekara. 23,40 Éji zene. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA — 5,10 Reggeli zene. 6,20 Zenés műsor. 7,10 Reggeli hang­verseny. 10,00 Szerzők müveiből. J.1,00 Jó hangulatban- 12,00 Földműveseink­nek. 12,10 Népi dallamok. 13,00 Kom­­szomol-dalok. 14,00 Kukučín: Falusi bajlódások. 15,20 Mindig örömteljesen, vígan. 16,30 Kívánsághangverseny. 17,00 Moszkva beszél. 18,30 Kívánság hangverseny. 19,00 Hangosújság. 20,00 Rádióegyetem. 21,00 Eugen Suchoň ■ A szerző profilja. 22,15 Népi táncok. 22,50 Jó éjszakát. 23,20 Kamarazene Kossuth-rádió — 4,35—8,00 Reggeli zenés műsor. 8,10 Zenekari hangver­seny. 9,20 A teknősbéka (mese). 10,10 Műdalok a XIX. század elejéből. 10,50 Balettzene. 11,30 Üj könyvek. 12,10 Olasz operákból. 13,00 Hangszeres mu­zsika. 14,15 Rádió Gyermekújság. 15,25 Az épülő- kommunizmus nagy országában. 16,40 Szív küldi._. 17,25 Egy falu — egy nóta. 18,20 Üj leme­zeinkből. 19,30' Tánczene. 20,00 Esti híradó. 20,20 Helyszíni közvetítés a Bayreuthi Ünnepi Játékokról. 23,10 Hírek, sport. 23,25 Szép esti muzsika. PÉNTEK BRATISLAVA — 5,10 Reggeli zene. 6.15 Zenés műsor. 7,10 Reggeli hang­verseny. 10,00 Szlovák zeneszerzők az ifjúsághoz. 11,00 Jó hangulatban. 12,00 Földműveseinknek. 12,10 Népi dalla­mok. 13,30 Operazene. 14,40 Népi szó­listák. 15,20 Mindig örömteljesen, ví­gan. 16,00 Fiatal művészek a mikro­fon előtt. 17,00 Moszkva beszél. 18,00 Üzemi klubok együttesei játszanak. 18,30 Kívánsághangverseny. 19,00 Han­gosújság. 20,00 Fiatal a fiatalért. 22,15 Táncmelódiák. 22,50 Szimfonikus kon­cert. Kossuth-rádió — 4,35—8,00 Reggeli zenés műsor. 8,10 Népi együttese.-. 9.00 A munka dalai. 10,10 Cembato­­szóló. 11,00 Lányok, asszonyok. 11,30 Szovjet operákból. 12,00 MR népi ze­nekara. 12,35 Űttörő-hfradó. 13,00 Tánczene. 14,15 Magyar nóták. 15,10 Irodalmi műsor. 16,20 Fiatalok sport­­híradója. 17,30 Szív küldi... 18.30 A Textil és Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének Központi zenekara: 19.15 Jó munkáért — szép mirsikát. 20.00 Esti híradó. 21,35 Sp r'hradó. 22,25 Tánczene. 23,00 Vidám muzsi­kusok. SZOMBAT BRATISLAVA — 6,00 Vidám ünnepi reggel. 8,00 Medvebocs. 9,45 К usszi­­kusok hagyatéka, 11,00 Déielőt i hang­verseny. 11,30 Hazai dalok. 12,05 Da­lok szárnyán. 12,50 Szlovák dalok és táncok. 14,00 Mezőgazdasági ismerte­tő. 15,00 Operett-zene. 16,30 A falu dalol és játszik. 17,00 Moszkva beszél. 18.00 Ami a hallgatóinkat érdekű 19.00 Hangosújság. 19,30 Tarka ze­nés műsor. 20,30 Kívánsághangverseny. 21.00 Ami önöknek tetszik. 22,15 Tán­cok. 22,40 Szimfonikus zene. Kossuth-rádió — 4,35—8,00 Reggeli zenés műsor. 8,10 Táncok. 8.50 Ope­rett- és filmdalok. 9,20 Üttörö-lvradó. 10.10 Zenekari hangverseny. 11,40 An goi és németalföldi szerzők madrigál­jai. 12,10 Déli muzsika, 13,00 MR népi zenekara. 14,15 Mosonyi Mihály em­lékezete. . 15,10 Szív küldi... 16,00 Könyv, muzsika, színház. 17,10 Betyár­­dalok, 18,00 Tánczene. 18,20 Az épü­lő kommunizmus nagy országúban 19.10 Szombatesti muzsika. 20.0,: Esti híradó. 20,20 Tarka-barka. 22,15 Tánc éjfélig, VASÁRNAP BRATISLAVA — 6,00 Vidám vasár­nap reggel. 8,30 Vasárnapi operahang­verseny. 9,45 Klasszikusok hagyatéka. 11.00 Közismert hangverseny. 11,30 Hazai dalok. 12,05 Dalok szárnyán. 12,50 Szlovák táncok és dalok. 13,30 Mesterek zenéje. 14,00 Mezőgazdasági ismertető. 14,30 Fúvószene. 15,30 Ope­rett-zene. 16,30 Falu énekel és ját­szik. 17,00 Moszkva beszél 17,30 Tán­coljatok velünk. 18,30 Sporthíradó. 19.00 Hangos heti híradó. 20,00 Hviez­doslav; Ežo Vlkolinský. 20,30 Kíván­sághangverseny. 21,00 Ami a üallga­­tóinknak tetszik. 22,15 Táncok. Kossuth-rádió — 4,30—7,59 Reggeli zene. 8,15 Egy falu — egy nóta. 9,00 Üj Zenei Üjság. 10,10 Róluk ma száz nóta szól. 11,00 Nincs javaslat. 12,15 Jó ebédhez, szól a nóta. 13,00 Jó munkáért — szép muzsikát. 14Д5 MR szimfonikus zenekara. 1.5,45 Szív küU di.. . 17,00 Bágya András zongorázik. 17,40 Képes kalendárium. 18Д0 ME tánczenekara. 19,20 Az épülő kommu­nizmus nagy országában. 20,00 Esti híradó. 20,20 „A három Ifjú Gárda”. 22.10 Operettrészletek. В Csehszlovákiai Rádió állandó magyar adása: HÉTFŐ 6,15: Hírek és a vasárnap sportja. 13,00: Hírek, sporthír­adó. 17,30: Hírek, hangos hír­adó. KEDD 6,15: Hírek. 13,00: Hírek, fa­lurádió. 17,30: Hírek. Mi újság az EFSZ-ekben. SZERDA 6,15: Hírek. 13,00: Hírek, sporthíradó. 17,30: Hírek, han­gos híradó. 17,45: A serdülő ifjúságunknak. CSÜTÖRTÖK 6,15: Hírek. 13,00: Hírek, hangos híradó. 17,30 Hírek, fa­lurádió. PÉNTEK 6,15: Hírek. , 13,00: Hírek, híradó, sport. 17,30: Hírek, hír­adó. Asszonyoknak. SZOMBAT 6,15: Hírek. 13,00 Hírek, hangos híradó. 17,30: Irodalmi újság. VASÁRNAP 6,40: Mezőgazdasági tanács­adó 12,50: Rádióegyetem. 13,00: Vidám műsor._______________ HÉTFŐ BRATISLAVA — 5,10 Reggeli zene. 6,20 Zenés műsor. 7,10 Reggeli hang­verseny. 10,00 A. Gaidar: Timur és társai. 10,20 Szlovák szerzők műveiből. 11.00 Lányok, asszonyok. 11,30 Jó hangulatban. 12,00 Földműveseinknek. 12.10 Népi dallamok. 12,45 Kedvelt dalok és táncok. 13,30 Üj szovjet ope­rákból. 14,00 Ifjúsági műsor. 15,20 Mindig örömteljesen, vígan. 16,30 Kí­vánsághangverseny. 17,00 Moszkva beszél. 18,00 Szovjet szerzők közis­mert műveiből. 19,00 Hangosújság 20.00 J. Kvapil: Bimbó-hercegnő. 21,40 A. Očenáš: Üj tavasz. 22,15 Tánczene. Kossuth-rádió — 4,35—8,00 Reggeli zenés műsor. 8,10 Zenekari hangver­seny .9,20 Gyermekrádió. 10,10 Marjay Erzsébet énekel. 11,00 Operakettősök. 12.10 Részletek Dunajevszkij Szabad szél és Kerekes Állami Áruház című operettjéből. 13,00 Palóc és székely népdalok. 14,15 Üttörő-híradó. 15,10 Heti zenés kalendárium. 16,25 Népze­ne és műzene. 17,30 Egy falu — egy nóta. 18,40 Millet, a parasztfestő. 20,00 Esti híradó. 20,20 Tánczene. 21,20 Nagy mesterek kedvelt műveiből. 22,25 Magyar zeneszerzők. 23,35 Csárdások. KEDD BRATISLAVA — 5,10 Reggeli zene. 6.15 Zenés műsor. 7,10 Reggeli hang verseny. <*,20 Andrasovan: Orfeus és Eurydíka c. balettből. 11,00 Jó hangu­latban. 11,40 Közismert zene. 12,00 Földműveseinknek. 12,10 Népi dalla­mok. 13,00 Szólistáink szlovák szerzők műveiből adnak elő. 14,00 Ifjúság: műsor. 15,20 Mindig örömteljesen, ví­gan. 16,30 Irena Maslenníková énekel. 17.00 Moszkva beszél. 17,30 Szlovák operákból. 18,30 Kívánsághangverseny. 19.00 Hangosújság. 20,15 Kedvelt me­lódiák, 21,00 Szimfonikus hangverseny 22.15 Lombhulláskor. 22,50 Rudolf Macudzinski; Monte Christo. Kossuth-rádió — 4,35—8,00 Reggeli zenés műsor. 8,10 Vidéki népi zene­karok. 9,00 Indulók. 10,10 Szórakozta­tó zene. 11,00 Lányok, asszonyok. 12.00 MR népi zenekara. 13,00 Hang­szeres muzsifea. 14,15 Hangverseny gyermekeknek. 15,30 Elisabeth Reth­­berg és Helge Roswaenge éneke’. 16,40 Bárdos-kórusok. 17,30 Szív kül­di... 19,02 Színházi közvetítés. 20,00 Esti híradó. 20,20 Színházi közvetítés 22.00 Hírek, sport. 22,15 Színházi köz­vetítés. 23,00 Előadó művészek hang­versenye. SZERDA BRATISLAVA — 5,10 Reggeli zene. 6.15 Zenés műsor. 7,10 Reggeli hang­verseny. 10,20 Zenével szebb holnapot építünk. 11,00 Lányok, asszonyok. 11,30 Jó hangulatban. 12,00 Földmű^ veséinknek. 12,10 Népi dallamok. 12,45 Film- és operettzene. 14,00 Zenés al­bum. 15,20 Mindig örömteljesen, ví­gan. 16,30 Kívánsághangverseny. 17,00 Moszkva beszél. 18,00 Fúvószene. 19,00 Hangosújság. 20,00 Peter Karvaš: Ö- römtelt szív. 22,15 Szlovák népdalok. 22,50 Ján Cikker: Juro Jánošík. Kossuth-rádió — 4,35—8,00 Reggel: zenés műsor. 8,10 Népszerű opera­részletek. 9,20 Gyermekrádió. : 0,10 Muzsikáról mindenkinek. 11,00 Ifjúsá­gi kórusok. 12,10. Tánczene. 3,20 Puszták dalai. 14,15 Üttörő-híradó. 15.10 A kertek varázslója. 15,50 Ze­nekari hangverseny. 17,10 Mezei cső-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents